2013.10.03
Augusztus 29 óta már további négy alkalommal hajtott végre repülést a TAI (Turkish Aerospace Industries) Hurkus turbólégcsavaros kiképzőgép első példánya. A második repülésre szeptember 12-én került sor, ekkor 3000 méteres magasságba emelkedett a gép, legnagyobb sebessége 250 km/h volt. A következő felszállást szeptember 19-én végzeték a géppel, a 33 percig tartó szárnyalás során 3100 méteres magasságba emelkedett fel a Hurkus és a 260 km/h-s sebességet is elérte. Egy nappal később a 4. repülés alkalmával ugyanebbe a magassági és sebesség tartományba repült, de ekkor már a fékszányat is ellenőrizték az 58 percig tartó repülés során.
Kínában befejeződtek a J-15-ös vadászbombázóval végzett hordozófedélzeti tesztek egy újabb szakasza. Itt a gép harci terhelését vizsgálták meg a LIAONING repülőgép-hordozóról történő fel- és leszállások során. A szűkszavú beszámolók szerint a levegő-levegő rakétákon túl sor került a légiharc-rakéták mellett két YJ-83K (C-803) hajók elleni robotrepülőgéppel, illetve egy másik konfigurációban két kis hatótávolságú légiharc-rakéta és négy 500 kg-os bombával végzett repülésekre is. A jelentés nem tartalmaz adatot a J-15-ös megengedett legnagyobb felszálló tömegéről, a próbák során a hordozó által tartott sebességről és a szél erősségéről sem.
Az állítólag már sorozatban gyártott és már a kétüléses verzió első példányában is elkészült J-15-ös orosz megfelelője a Szuhoj Szu-33-as maximális felszálló tömege 32200 kilogramm, képes több mint 6000 kilogramm fegyverzet szállítására, míg a tartályaiba 9500 kilogramm üzemanyag tölthető, azonban ezen képességeit erősen behatárolják a kínaiak által sem közölt tényezők, mivel a katapultos indítás helyett az ugrósáncos megoldással ezek jelentősen függnek a külső összetevőktől.
Lengyelországban a Védelmi Minisztérium három aknamentesítő és egy őrhajót rendelt meg két hazai hajógyártól. Ez utóbbi a 2001-ben építeni kezdett, de máig el nem készült GAWRON-osztályba tartozó SLAZAK lesz. Az eredetileg a német Blohm+Voss hajógyár által kifejlesztett MEKO A-100-as terv módosításával létrejövő 7 korvett közül csak ennek az építését kezdték meg és a mostani szerződés értelmében ezt is őrhajóként fejezik majd be. A késést a kormányzati támogatás hiánya és a fegyverzet kiválasztásának elhúzódó procedúrája együttesen okozta. A Gdynia-i és a Gdanszk-i hajógyárak a tervek szerint 2016-ra gyártják majd le a most megrendelt egységeket.
Indiában továbbra is fejleszteni fogják az LCA Tejas vadászbombázókba szánt GTRE GTX-35VS Kaveri hajtóművet. A légierő tolóerőre vonatkozó követelményeit nem tudta teljesíteni a hazai építésű Kaveri, melynek fejlesztése két évtizede kezdődött és ez idő alatt alapos csúszást volt kénytelen elkönyvelni. Az már tény, hogy az LCA Tejas Mk.1-es változata az amerikai General Electric GE-404-IN20-as hajtóművével lesz ellátva, valamint a továbbfejlesztett, 2017-től szolgálatba lépő Mk.2-esek részére is megrendelésre került 99 GE-414-INS6 sugárhajtómű. Ez utóbbiak helyi gyártását is meg fogják valósítani a jövőben. A hazai hajtómű minél előbbi megvalósítása érdekében a Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet (DRDO) immáron több mint három éve folytat tárgyalásokat a francia Snecma-val a közös fejlesztésről, azonban eddig erről szerződést nem sikerült aláírni.
Bár a Tejas nélkülözni fogja a hazai gyártású hajtóművet, de az még esélyes lehet a saját építésű AURA UAV levegőbe emelésére, valamint a MiG-27M és a SEPECAT Jaguar vadászbombázók feladatkörét majdan betöltő AMCA meghajtására. Új-Delhi döntését, miszerint továbbra is pénz ölnek a Kaveribe leginkább az indokolja, hogy a felmerült számos gond ellenére Kínában is zajlanak programok a saját gyártású sugárhajtóművek területén. Most a Kaveri fejlesztését végző GTRE (Gas Turbine Research Establishment) egy gyors felmérést végez a további munkákhoz szükséges anyagi források mértékéről.
Bár még csak két géppel rendelkezik, már hivatalosan is felállították az amerikai haditengerészet első F-35C Lightning II-es vadászbombázókkal rendelkező századát a VFA-101 Grim Reapers-t. A 2019-re bevethetővé váló egységet akkorra már 15 F-35C fogja alkotni, továbbá a század gépállományának növekedésére hamarosan számítani lehet.
India 12 milliárd dollárt szán hat levegőfüggetlen meghajtással rendelkező tengeralattjáró beszerzésére. Elvárás velük szemben, hogy képesek legyenek az indiai-orosz fejlesztésű BrahMos csapásmérő robotrepülőgépet alkalmazására is. A megrendelésre pályázó DCNS, Navantia vagy HDW-vel szemben az oroszok előnyt élvezhetnek, mivel véleményük szerint az AMUR-osztályú egységek kis módisítással már bevethetik a BrahMos-t. A megrendelésre kerülő tengeralattjárók közül kettő a nyertes vállalatnál, míg a többi négy már Indiában kerül megépítésre.
NETARZENÁL GALÉRIA
Indul az Sz-400-as 48N6-os rakétája.
