2014.10.25
Nagy-Britannia 20 UGM-109E Tomahawk Block IV-es csapásmérő robotrepülőgépet kíván beszerezni. Az időérzékeny célpontok ellen is használható fegyver a TRAFALGAL és az ASTUTE-osztályú egységeken találhatók meg, a 2020-ban kivonásra kerülő korábbi Block IIIC-k néhány példányával együtt. Jövőre várhatólag tovább fogja bővíteni a Block IV-es Tomahawk csapásmérő robotrepülőgépek képességét a Raytheon. Az 1600 km-es hatótávolságú fegyverek egy milliméteres hullámhosszú AESA antennájú radarral lesznek ellátva és a célpontok adatait a kétirányú műholdas adatátvitel segítségével akár egy pilóta nélküli repülőeszközről is megkaphatják majd. A továbbfejlesztésnek köszönhetően a Block IV-esek hajók elleni is bevethetővé fognak válni.
Oroszország az eddig elkészül hat TALWAR-osztályú (Project 11356) fregatt mellé most újabb három elkészítésének a lehetőségével jelentkezett Indiában. Az első három egység Szentpéterváron, míg a másik három Kalinyingrádban épült meg, az most még nem tudni, hogy a mostani ajánlatban melyik hajógyár szerepelhet kivitelezőként. Annyit lehet tudni, hogy ezek a fregattok már a BrahMos csapásmérő robotrepülőgépekkel lennének ellátva, továbbá fedélzetükre az indiai KOLKATA-osztályú rombolókon is megtalálható elektronika is beépítésre kerülne.
Együttműködik a török Roketsan és az amerikai Lockheed Martin a Törökország által kifejlesztett SOM csapásmérő robotrepülőgép továbbfejlesztésén. A cél az, hogy a képessé tegyék az F-35-ös belső fegyverterében történő elhelyezésre. A rövidebbé váló SOM-J változat a norvég Joint Strike Missile (JSM) robotrepülőgépekkel, a kis átmérőjű GBU-53-as bombákkal és az AGM-154C1 JSOW, valamint az izraeli Spice 1000 siklóbombákkal együtt először a 2021-ben megjelenő Block 4-es variáns fegyverzetében fog integrálódni.
Röpke hét év elteltével lassan újra szolgálatba állíthatónak tekinthető a dél-afrikai haditengerészet SAS MANTHATISI (S 101) tengeralattjárója. Anno, egy időszakos átvizsgálást követően a kikötői manőverek során a rakparthoz érve rongálódott meg a kormánylapátja, de egy rossz helyre dugott elektromos csatlakozó miatt az akkumulátorai is cserére szorultak. Ez utóbbi volt a nehezebb feladat, mivel ezek az akkumulátorok egyébként embernyi méretűek és 480 darab található meg belőlük a MANTHATISI-n, össztömegük 250 tonna. Márciustól kezdték meg a tengeri próbajáratokat a Németországból származó Type 209/1400-as egységgel, amelynek szeptemberre kitűzött újbóli szolgálatba lépése a legújabb hírek szerint október végére várható.
Dél-Koreai médiajelentések szerint könnyen vége szakadhat az idén elkezdett és a BAE Systems által elvégzendő KF-16-os modernizációs programnak. A 134 vadászbombázó hardverét és szoftverét egyaránt érintő munkálatokat az igen jelentős költségtúllépés veszélyezteti. Ez, ha jók az információk eléri a 753 millió dollárt is, ami a szöuli vezetést gondolkodóba ejtheti a program folytatását illetőleg, és nyerő helyzetet teremt az eddig vesztesként elkönyvelt gyártónak, a Lockheed Martinnak.
Két UGM-84L Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép indításával demonstrálta Tajvan, hogy befejeződött a fegyver integrációja a múlt héten. A 125 km-es hatótávolságú amerikai gyártmányú fegyverből 32 darabot szereztek be a két UTM-84L jelzést viselő gyakorlópéldánnyal együtt. Ezek kézbesítése a tavalyi év végén kezdődött el a HAI LUNG-osztályú tengeralattjárók két, Hollandiától használtan megvásárolt egysége számára. A Harpoon légi és felszíni indítású változata már megtalálható a szigetország haderejében, azonban a tengeralattjáróról indítható variáns eddig még hiányzott. A Block II-es Harpoon-ok a GPS-el kiegészített navigációs rendszerükben, zavarvédelmükben és a partmenti vizekben történő bevethetőségükben különböznek a Block I-es szériától. A UGM-84L Harpoon megjelenésével alaposan megnőtt a két tajvani tengeralattjáró pusztító képessége.
Már a 2017-es költségvetésben elkülönítésre fog kerülni egy most még meg nem jelölt nagyságú összeg Tajvanon, egy fegyveres küldetések végrehajtására is képes kiképzőgép számára. A szigetországban jelenleg három típus (T-34, AT-3, F-5E/F) szolgál a pilótaképzésre, ezek pótlását tervezik megvalósítani egy felfegyverezhető típussal.
Mivel sikerrel zárultak az augusztusban megkezdett tesztek az APKWS-II-es rakétákkal az EC665 Tiger ARH harci helikopterek fedélzetéről, ezért Ausztrália a fegyver rendszeresítése mellett döntött. A lézeres félaktív vezérlésű fegyverek mellett szól még az is, hogy az Ausztrália által rendszeresíteni szándékozott MH-60R helikopterekre az amerikai haditengerészet fogja elvégezni a integrációt, így az az ausztrálok számára ez már kevesebb kiadással és egyszerűbben valósítható meg.
NETARZENÁL GALÉRIA
