2017.07.08

2017.07.08. 06:47

Horvátországban sikeres lövészeten vannak túl a PzH 2000-es önjáró tarackok. A Németországtól használtan beszerzett 16 tüzérségi eszközből 12 lesz hadrendbe állítva. Egy járművet a vezetők képzésénél fognak alkalmazni, míg a többi alkatrészforrásul szolgál majd a több számára. Az Eugen Kvaternik képzőközpontban, Slunj közelében végrehajtott próbán három tarack vett részt, ezekben már a horvát nyelvre átírt szoftverek voltak megtalálhatók.

A szomszédos Szerbiából több hír is bekerült a Netarzenál erről a hétről szóló összefoglalójába. A Zastava kézi lőfegyverek fejlesztésért felelős részlege egy cserélhető csövű gépkarabélyt mutatott be. A Kalasnyikov jegyeket felmutató gépkarabély a könnyedén cserélhető csőnek köszönhetően képes a 7,62x39 milliméteres lőszereken felül a 6,5x39 milliméteres lőszerek kilövésére is. A kor követelményeinek megfelelően a fegyveren számos Picatinny sín található a különféle kiegészítők felszerelésére. A személyre szabható hosszúságú válltámasszal ellátott fegyver 20 és 30 lőszert befogadni képes tárakkal került bemutatásra.

Páncélos technika is szerepel a szerbiai újdonságok között, ugyanis a BOV PSZH modernizált változatát is bemutatták. A 4x4-es kerékképletű jármű új variánsa a BOV M-16-os, amit a Szerb Katonai Műszaki Intézet segítségével alkottak meg. Ezt új rádiókkal, légkondicionálóval, a vezető számára nappal és éjszaka is működni képes termikus kamerákkal látták el, de javítottak a tűzoltórendszeren is. A páncéltest hátulján, kívül felszerelve egy dízelgenerátor került felszerelésre. Ez a páncélos mozgatására szolgáló dízelmotor üzemeltetése helyett képes akár 8 órán át is a szükséges elektromos berendezések működtetésére kellő áram előállítására. A pótpáncélzat a védelem megerősítésére szolgál, míg a 12,7 milliméteres nehézgéppuska egy M15-ös távirányítású fegyverállványon nyert elhelyezést, a 180 darabos lőszerkészletével együtt.

Szintén a Szerb Katonai Műszaki Intézet működött közre a BVP M-80A gyalogsági harcjármű modernizált prototípusának, a BVP M-80AB-1-nek az elkészítésében. Itt is erősítésre került a páncélzat, így elölről a 30 milliméteres, oldalról a 14,5 milliméteres, míg hátulról a 7,62 milliméteres páncéltörő lövedékek ellen nyújt védelmet. A BVP M-80AB-1 csöves fegyverzete egy 30 milliméteres gépágyúból és egy 7,62 milliméteres géppuskából áll. Ezeket egy egyszemélyes toronyban helyezték el, míg a két Maljutka 2T5 irányított páncéltörő rakéta a torony tetejének jobb oldalán került elhelyezésre. A gépágyú 2000 méretig, míg a rakéták 5000 méterig alkalmazhatók. A huzalvezérlésű Maljutka 2T5 a továbbfejlesztés során tandem robbanófejet kapott, így már 1000 milliméteres homogén páncélzat átütésére képes.

Amerikai segítséggel szeretnék végre révbe juttatni az Antonov An-70-es szállítógépet az ukránok. Az orosz partner visszalépése a fejlesztésből nehéz helyzetbe hozta típust, de most Kijev a nyugati, elsősorban amerikai rendszerekkel szeretné pótolni az orosz berendezéseket. Ezen változat az An-77-es típusjelet kapná és az ukránok szerint jelentős exportpiaci sikerre lehet számítani a megjelenését követően.

Lengyelországban hadsereg megkapta első Rak önjáró aknavetőit. Az első járműveket a 17. Gépesített Dandár vehette át június 30-án. Az automata töltőrendszerrel ellátott fegyver tornyát az elmúlt években végrehajtott próbák során egy lánctalpas és egy 8x8-as kerékképletű járműtestre is felszerelték. Ez utóbbi nem volt más, mint a Patria AMV helyben gyártott Rozsomák változata. A percenként 6-8 lövés leadására képes Rak-ból most nyolc darab került átadásra. A 3 fős legénységű jármű mindössze 30 másodperc alatt tehető tűzkésszé és az utolsó lövést követően 15 másodperc alatt képes a helyváltoztatás megkezdésére. Lengyelországban 64 darabos megrendelést adott a hadsereg a Rak önjáró aknavetőkre, ezeket 2017 és 2019 között fogják leszállítani.

Július 4-én jelentették be, hogy lassan újra az összes belga Lockheed Martin C-130H Hercules teherszállító repülőgép repülőképessé fog válni. A 11 hadrendben álló példány közül többnél is hibák jelentkeztek a repülésvezérlő rendszernél, ezért felszállási tilalmat vezettek be a típusra. Az 1970-es éveke eleje óta szolgáló gépek néhány hetet igénybe vevő átvizsgálásával hamarosan végeznek a szakemberek, így egyre több szállhat fel újra.

Sikeresen lezajlott a Sea Skua és a AS15TT hajók elleni rakéták utódjaként fejleszteni kezdett Sea Venom/ANL rakéta első helikopterről végrehajtott indítása. A 100 kilogrammos fegyver harci része 30 kilogrammos, vezérlését képalkotó infravörös kamera segíti. Az indítást egy Eurocopter AS365 Dauphin hajtotta végre, méghozzá a Sea Venom/ANL rakéta hatótávolságának széléről, vagyis 20 kilométeres távolságból. Az elsősorban kisebb motorcsónakok, rakétás gyorsnaszádok és korvettek ellen alkalmazható Sea Venom/ANL fejlesztését 2014-ben az Egyesült Királyság és Franciaország közösen kezdte meg 50-50%-os munkamegosztással.

Újra repülhetnek az izraeli Boeing AH-64 Apache harci helikopterek is. A múlt hónapban bekövetkezett meghibásodás okát nyilvánosságra hozták, így most már tudható, hogy az egyik repülés utáni átvizsgálás során találtak egy 20 centiméter hosszú repedést egy egyik helikopter farokrotorlapátján. A Boeing bevonásával végzett ellenőrzés során arra a megállapításra jutottak, hogy a lapátokat 995 repült óra után fogják lecserélni, a gyártó által előírt 4600 helyett.

Ezen a héten már a közel-keleten turnézik a brazil Embraer KC-390-es gépe. Az új típus egészen pontosan Szaúd-Arábiában tölt el huzamosabb időt. Az Al Karj városa melletti támaszpont, valamint a Dzsidda közelében lévő Abdullah Herceg Légibázis ideális helyszín az ismerkedésre, hiszen a szaúdi légierő mindkét helyen állomásoztat C-130 Hercules gépekkel felszerelt alakulatokat. Első helyen a 32. százada Lockheed KC-130H és J (első verzióból 7 darab a másodikból 2 darab áll hadrendben) tankergépeinek személyzete láthatta a brazilok gépét testközelből, míg a másikon három repülőszázad is megtalálható, amik mind az amerikai gépeket repüli.

A szaúdi Herkulesekkel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy 2012-ben 25 darab megrendelését hagyták jóvá Washingtonban, azonban ezek közül csak két KC-130J került eddig átadásra, a többi 23 darab (ezekből 3 KC-130J) megrendelésének véglegesítése jelenleg függőben van. Szaúd-Arábia, mely a maga 33 darabjával az USAF után a legnagyobb H variánst használó, egyrészt az ukrán Antonov An-178-nak köszönhetően ráér, akárcsak nyomásgyakorlási céllal is lebegtetni a véglegesítést. De az sem zárható ki, hogy az ukrán gép mellé, melynek fejlesztését pénzügyileg Rijád alaposan segítette, a brazil KC-390-es is beszerzésre kerülhet.

Az erős hadiiparral rendelkező Dél-Korea ismét előrukkolt egy fegyverrendszerrel. Ez mondjuk nem minden elemében új, hiszen a második világháborúig visszavezethető családfával rendelkező M101-es 105 milliméteres tarackot házasították össze, a szintén amerikai 5 tonnás teherautóval. Persze a kor követelményeinek megfelelően a mindössze 11 kilométeres lőtávolságú fegyvert ellátták korszerű helymeghatározó és tűzvezető rendszerrel is. A Hanhwa Techwin által kifejlesztett tüzérségi rendszer, mely az önjáróságnak köszönhetően már csak ötfős kezelőszemélyzete igényel, a vontatott tarack kilencéhez képest, 2018-tól került majd átadásra a csapatok számára.

A gyártó West Palm Beach-i üzeméből a haditengerészet Patuxent River-i tesztközpontjába repült át egy Sikorsky CH-53K King Stallion helikopter június 30-án. Az 1300 kilométeres utat két közbeeső leszállással tette meg a fejlesztési szakasz végén járó forgószárnyas. A haditengerészet tesztközpontjába való megérkezés azt jelzi, hogy a próbákba már jobban belefolyik a megrendelő is, így szerezve közvetlen tapasztalatot az új helikopter képességeiről. Éppen ezért az elkövetkező 12 hónapban még további hét példány fog megérkezni a Patuxent River-i tesztközpontba.

Brazília szárazföldi hadereje 60 darab M109A5 önjáró tarackkal fog erősödni az Egyesült Államoknak köszönhetően. A páncélozott járművek 2018-tól kerülnek majd átadásra, mivel ezeket a BAE System M109A5BR+ verziónak megfelelően korszerűsíti, ez a módosítás leginkább a tűzvezető rendszert érinti. Brazília így pár éven belül már 140 darabos M109A5BR+ önjáró tarackot tudhat majd magáénak.

Június 29-én a Fábrica Argentina de Aviones SA (FAdeA) üzeméből kigördült az IA-63 Pampa III sugárhajtású kiképzőgép első, immáron a légierőnek szánt példánya. Az Argentin Légierő részéről eddig három darab Pampa III-as megrendelése biztos, az ezeket követő darabszámokról még folynak a tárgyalások, jelenleg 20 darab körüli mennyiség megvásárlása tűnik a legvalószínűbbnek. Hamarosan várható ezen IA-63-as első felszállása is, míg átadására ez év végéig szeretnének sort keríteni.

A Pampa III-as program Argentína nehéz gazdasági helyzete miatt jelentős csúszást szenvedett.  A prototípus 2015 nyarán szállt fel, az akkori legutóbbi bejelentéshez képest is majd másfél éves késéssel. A gyártást-fejlesztést végző FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones) négy évvel ezelőtt még 2013. decemberi felszállást és 2014 közepi átadási dátumot prognosztizált az erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel felszerelt Pampa III esetében. A műszerfalra a már meglévő egy mellé két új Elbit gyártmányú színes folyadékkristályos kijelző került beépítésre, így a műszerezettség már a lehető legkorszerűbbé vált. Az IA-63 Pampa III-as iránt jelenleg Paraguay érdeklődik a leginkább.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Westland WG-13 Super Lynx Mk90B.

McDonnell Douglas EAV-8B Matador II+.

Kawasaki T-4.

Grumman EA-6B Prowler.

Dassault Rafale C.

McDonnell F-4C Phantom II.

Dassault/Dornier Alpha Jet 1B.

Antonov An-26.

MBB Bo-105ATH.

Hawker Siddeley Harrier GR.3.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

Sepecat Jaguar.

Szuhoj Szu-22UM-3K.

Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1.

Szerző: Netarzenál