2018.04.21
Ukrajnában vizsgálni kezdték a Sz-300-as légvédelmi rendszer csapatlégvédelmi variánsának, az Sz-300V1-nek a helyben megvalósítható modernizálását. A komplexumok képességeit egyaránt növelni szeretnék csapásmérő robotrepülőgépek, távolról irányított repülőgépek, csökkentett észlehetőségű repülőgépek és ballisztikus rakéták ellen egyaránt. Kijev az Sz-300V1 mellett a jövőben tervezi a többi szovjet érából származó csapatlégvédelmi rendszereinek (Tor és Kub) szintén hazai összetevőkkel történő modernizációját.
Spanyolországban a haditengerészet állományában lévő Boeing AV-8B Harrier II+ vadászbombázók a közelmúltban egy korszerűsítésen estek át. Ennek eredményeképpen a szárnyak alatti csomópontokra szerelhető többzáras bombatartók alkalmassá váltak a GBU-38 JDAM bombák hordozására. A fejlesztést februárban tettél próbára teljes sikerrel.
Oroszországban a hadsereg részére eddig már 10 darab, az UralVagonZavod által gyártott BMPT Terminator tűztámogató járművet adtak át. Az első orosz hadsereg által rendszeresített példányok közül több is látható lesz majd a május 9-ie Győzelmi Napi felvonuláson.
Pakisztánban április 14-én sikeresen tesztelték a helyi fejlesztésű Babur csapásmérő robotrepülőgép megnövelt hatótávolságú változatát. A 350 kilométeres hatótávolságú Babur-1-hez képest a most kipróbált Babur-1B jelzést viselő eszköz majd 700 kilométert képes megtenni. Némileg előbb a tengeralattjárók fegyverzetébe szánt és éppen ezért a víz alól is indítható Babur-3-as szerepelt a hírekben egy újabb sikeres víz alóli indítás okán. Az első sikeres víz alóli indítást 2017. január 9-én hajtották végre. Az Indiai-óceánon végrehajtott teszt egy hat évvel ezelőtt elindult olyamat jelentős mérföldköve volt. Ugyanis a haditengerészet vezetése 2012-től kezdődően szeretett volna megalkotni egy tengeralattjáróról indítható, nukleáris robbanófejjel felszerelt robotrepülőgépet a hazai gyártású Hatf VII (Babur) alapján. A flotta vágyálmaiban szereplő 600-750 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgép létrehozásához legalább két, 1998-ban az afganisztáni célpontok ellen indított, ám pakisztáni területen a becsapódás után is viszonylag épségben maradt RGM/UGM-109 Tomahawk robotrepülőgép maradványait használtak fel.
A terv felettébb nagy kihívást támaszthatott a fejlesztést végzők elé, ugyanis Pakisztán egyik legnagyobb fegyverszállítója, az Egyesült Államok nem nyújtott technológiai segítséget, míg a Kína gyaníthatóan nem tudott, hiszen ők nem jeleskednek ilyen kategóriájú fegyverek fejlesztésében. A 450 kilométeres hatótávolságú Babur-3-as, mely a szárazföldi indítású Babur-2-en alapul, navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van. A pakisztáni beszámolókban az indítást végző alkalmatosságként csak egyszer szerepelt tengeralattjáró, ami feltételezi, hogy a 1,5 tonnás fegyverek indítását még nem tudták megoldani. Ez nem is csoda, hiszen a hadrendben álló AGOSTA 70A és 70B osztályú tengeralattjárókat a jóval kisebb tömegű Exocet és Harpoon fegyver alkalmazására készítette a gyártó.
Pakisztán és Malajzia előzetes megbeszéléseket folytat a Pakistan Aeronautical Complex / Chengdu Aircraft Industry Corporation (PAC/CAC) JF-17 Thunder harci repülőgépének potenciális exportjáról. A kormányok közötti kapcsolatfelvétel még csak tapogatózásnak tekinthető, ennek ellenére a pakisztániak már nyilvánosságra hozták, hogy egy esetleges megrendelés esetén készek a gyártás/összeszerelés, illetve a későbbiekben a karbantartások/nagyjavítások malajziai megvalósításához segítséget nyújtani.
Májustól júniusig terjedő időszakban tervezi próbára tenni az indonéz hadsereg a török FNSS és a helyi PT Pindad fejlesztett Kaplan MT közepes harckocsi két prototípusát. A gyalogsági harcjárműből fejlesztett páncéloson mindössze 2014-ben kezdődött el a közös munka, aminek eredménye egy elektronikus vezérlésű sebességváltóval ellátott, minimum 20 LE/tonna arányt felmutató, minimum 450 kilométeres hatótávolságú harckocsi lett. A 3 fős személyzetű páncélos legnagyobb sebessége 70 kilométer per óra, fegyverzetét egy csőszájfékkel ellátott 105 milliméteres löveg alkotja, de egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is helyet kapott a toronyban. Amennyiben sikerül a hadsereg tetszését elnyerni és megrendelésre került majd sor, akkor a harckocsi első példányai a szerződés aláírásától számított két éven belül átadásra kerülhetnek.
Hivatalos kínai források szerint hadrendbe állt a J-10-es vadászgép legújabb verziója, a J-10C. A radarabszorbens anyagokkal, új fedélzeti elektronikával és kibővített fegyverzettel ellátott J-10C létezésére 2017 júliusában derült fény.
Ezen a héten bemutatásra került a tajvani fejlesztésű CM-32-es Cloud Leopard II-es, 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjármű 120 milliméteres aknavetőt hordozó variánsa. A deszanttérbe beszerelt, 1000 kilogrammnál némileg könnyebb rendszeren egyaránt elhelyezhető 81, vagy 120 milliméteres aknavető. Innen a szétcsúsztatható tetőpáncélzat kinyílása után hajható végre tűzfeladat. A CM-32-es moduláris felépítésének köszönhetően 105, vagy 120 milliméteres löveggel ellátott variánsok igen könnyedén megvalósíthatók lesznek a 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott páncélozott szállító harcjármű bázisán, akárcsak a gyalogsági harcjármű, az egészségügyi, vagy parancsnoki változatok. A gyalogsági harcjármű variánst a tornyával együtt a NCSIST (National Chung-Shan Institute of Science and Technology) alkotja majd meg. A toronyba a 30 milliméteres Mk44 Bushmaster II gépágyú mellé egy azzal párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is beépítésre fog kerülni. A szigetország védelmi költségvetéséből az látszik, hogy 2020-ig 652 darab, különféle felszereltségű CM-32-es Cloud Leopard II-est szeretnének hadrendbe állítani.
Chilében már tanulmányozzák az USA-ban feleslegessé váló Bell AH-1W Super Cobra harci helikopterek rendszeresítésének lehetőségét. Washington január végén jelentett be, hogy megvételre ajánlja fel az amerikai tengerészgyalogság által már nem használt, vagyis feleslegessé vált helikoptereket. A két General Electric T700-GE-401 gázturbinával ellátott Super Cobra 1986-ban lépett szolgálatba, maximális felszálló tömege 6697 kilogramm, legnagyobb sebessége 272 kilométer per óra, hatótávolsága 474 kilométer, fegyverzetét egy háromcsövű, 20 milliméteres Gatling-rendszerű gépágyú, továbbá a szárnycsonkok alá függesztett 70 és 127 milliméteres nem irányított, valamint TOW és Hellfire irányított rakéták alkotják.
Légi célok ellen alkalmazhatók a Sidewinder légiharc-rakéták is. A megvásárlásra kerülő harci helikopterek az átadás előtt egy korszerűsítésen is átesnek, így pilótafülkéjükben képernyős kijelzők kerülnek majd beszerelésre. A chilei hadsereg már jó ideje keres egy korszerű, felderítésre és páncélelhárításra is alkalmazható forgószárnyast, azonban az eddigi vizsgálódásaik mindig azzal végződtek, hogy a vételár túl magas volt a rendelkezésre álló anyagi forrásokhoz képest. A típus képességeit már felmérték és megállapításra kerültek a beszerzési és üzemben tartási költségek is. A hírek szerint már csak politikai jóváhagyásra várnak a 8-12 gépes nagyságrendű beszerzés további lépésének lebonyolításához.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35A Lightning II
