2017.09.23

2017.09.23. 06:32

A balti térségben kialakult helyzet miatt újabb öt K130-as BRAUNSCHWEIG-osztályú korvettet vásárol meg Németország. A Bundesmarine a számos technikai újítást felvonultató, a MEKO-A100 fregatt terveinek módosításával létrehozott 5 új hajójáért anno 1,2 milliárd eurót fizetett ki.  A 2008 és 2013 között szolgálatba állt 1800 tonnás egységek (BRAUNSCHWEIG [F 260], MAGDEBURG [F 261], ERFURT [F 262], OLDENBURG [F 263], LUDWIGSHAFEN AM RHEIN [F 264]) mellé egy további érkezik majd meg 2022-ben, míg a másik négy 2025-ig áll majd hadrendbe. Az újabb korvettek építését három cég végzi majd, így a 2 milliárd euró (2,4 milliárd dollár) értékű szerződésen a Lürssen Werft GmbH & Co. a ThyssenKrupp Marine Systems GmbH és a German Naval Yards Kiel GmbH osztozhat meg.

A svéd Saab megkapta a brazíliai AEL Sistemas cégtől az első WAD (Wide Area Display) kijelző B verzióját, vagyis a WAD2-et. A Gripen új E/F verziójának műszerfalát jórészt egymaga alkotó kijelző első időkben még csak laboratóriumi körülmények között került tesztelésre, majd később egy szimulátorba kerül beszerelésre, ezt követően a JAS-39 C modell prototípusának műszerfalában esik át a földi és 2018-ban a légi próbákon is. A 48,26 centiméterszer 20,32 centiméteres érintőképernyő gyártóját a Saab 2015 februárjában választotta ki a brazíliai megrendelés okán. A kijelző fejlesztése 2015 januárjában kezdődött és az első prototípusok átadásának dátumát tudta tartani az AEL Sistemas. Elsőként az A modelljének prototípusa került átadásra, erre 2015 szeptember 2-án került sor, ezt csak laboratóriumi körülmények közötti tesztekre szánták.

Az MBDA bemutatta a Land Ceptor légvédelmi rendszerét. A teherautók alvázára szerelhető komplexum a hajófedélzeti, az MBDA Missile Systems és partnerei (BAE Systems, az EADS és a Finmeccanica) által fejlesztett Sea Ceptor légvédelmi rakétát képes indítani. Ez a 3,2 méter hosszú, 99 kilogramm súlyú, 160 centiméter átmérőjű, 25 km-es hatótávolságú fegyver a nagyobb hatótávolságú Sea Viper rendszert fogja kiegészíteni a Type 45-ös rombolókon, valamint felváltja a Sea Wolf légvédelmi rendszert a Type 23-as osztályú fregattokon és természetesen az ezt a hajóosztályt a 2020-as években leváltó, következő generációs Type 26-os fregattokon is alkalmazásra fog kerülni, mint elsődleges légvédelmi rendszer.

Az aktív önirányítású, lézeres közelségi gyújtóval ellátott Sea Ceptor (mely a repülőgépek fedélzeti fegyvereként megismert képalkotó infravörös ASRAAM-ra vezethető vissza) képes akár a hangsebesség háromszorosával száguldva a közeledő légi célok megsemmisítésére is. Természetesen egyidejűleg több célpont ellen is alkalmazható a Sea Ceptor, melynek további előnye, hogy nem igényel új rádiólokátorokat, a számára szükséges információk a már jelenleg használtakból is elegendőek lesznek, így könnyedén integrálható lesz a hadihajók fedélzetén.

Természetesen a szárazföldön is hasonló előnyök mutatkoznak meg, így a CAMM (L)-ként is ismert Land Ceptor a szárazföldi változat 2020-tól felválthatja a brit hadsereg Rapier rendszereit. Egy teherautón (MAN HX-77) elhelyezett, egyenként egy-egy rakétát rejtő, indításhoz függőlegesbe fordítható, összesen nyolc darab konténer mellé az adatok vételére képes rendszer is felszerelésre kerül. Így a 25 kilométeres hatótávolságú rakétának köszönhetően igen jelentős területek lesznek védhetők a Land Ceptor légvédelmi rendszerrel, főleg úgy, hogy az adatátvitelnek köszönhetően több összetevő jóformán nem is szükséges a működéshez. Természetesen a légi helyzetkép megalkotásához fontosak a rádiólokátorok, de ezek megvásárlása nem szükséges, amennyiben a megrendelő számára a jelenlegi radarok mennyisége elegendő. Továbbfejlesztési lehetőségként adódik a 40-45 kilométeres megnövelt hatótávolságú CAMM-ER rakéták alkalmazása is.

Átvette utolsó, 95. módosított Nexter VBCI (Véhicule Blindé de Combat d'Infanterie) 8x8-as kerékképletű gyalogsági harcjárművét is francia hadsereg. A 29,3 tonnáról 32-re hízó páncélosokból 2013 júniusába 48-at, majd 2014 augusztusában további 47-et rendelt meg Párizs. Csak a haspáncélzat megerősítése 1,6 tonnával növelte meg a VBCI tömegét, így megerősítették a futóművet és a fékeket is, valamint az új variáns további érdekessége, hogy az első két tengely mellett immár a negyedik is kormányozhatóvá vált. A francia hadsereg 2008 és 2015 között 520 darab, 25M811-es jelzésű 25 milliméteres gépágyúval ellátott gyalogsági harcjármű mellett 110 darab Airbus SIR parancsnoki információs rendszerekkel ellátott VPC (Véhicule Poste de Commandement) parancsnoki variánst is átvett. Ezek fegyverzetét egy FN Herstal ARROWS távirányított fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres géppuska alkotja.

Oroszországban modernizálni tervezik a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadászokat. A BMP-3-as gyalogsági harcjármű bázisán létrehozott 9P157-2 Krizantém-Sz a lézeres, vagy radaros félaktív irányítással ellátott 9M123/AT-15 Springer rakétákat alkalmazza. Így hatásosan képes harcolni rossz időjárási viszonyok között is, amikor a nem lenne lehetőség a lézeres félaktív vezérlést használó rakéták indítására. Ezekből az indítócsővel együtt 54 kg-os, 2 méter hosszú, 15 centiméter átmérőjű rakétákból egyszerre kettő van tűzkész állapotban, a járműtestből kinyúló indítóállványon. Ezt az állványt, ha nem használják, automatikusan be lehet hajtani a jármű testébe a rádiólokátorral együtt. A 6 km-es hatótávolságú rakéták rátöltését az állványra automata végzi.

A 9P157-2 Krizantém-Sz belső terében lévő automata töltőben összesen 15 irányított rakéta helyezhető el. Ezek lehetnek a félaktív lézervezérlésű 9M123 páncéltörő, illetve a 9M123F termóbárikus robbanófejjel szerelt változatok éppúgy, mint a radarvezérlésű 9M123-2 páncéltörő és a 9M123F-2 termóbárikus robbanófejjel ellátott variánsok. A nagyfokú automatizálásnak köszönhetően a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadász személyzete mindössze két fő. A modernizáció legfőbb elemét egy Fehéroroszországban gyártott hőkamera képezi. Az ezzel végzett állami tesztek már befejeződtek, most a Moszkvából érkező megrendelésre várnak a gyártónál.

Már 24. Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 ATAK harci helikopterét is átvette a török hadsereg. Ebből a kéttucatnyi mennyiségből kilenc az előszéria közé tartozik, míg a több 15 az úgynevezett 1. gyártási sorozat gépe. Ezek a forgószárnyasok, akárcsak a még legyártásra kerülő 14, már rendelkeznek rakétaindításra figyelmeztető és zavarótöltet szóró rendszerekkel. A 2. gyártási sorozat ATAK-jai ezeken felül már lézer és radarbesugárzás-jelzőkkel is el lesznek látva.

Visszakerült Angolába, az évtizedekig a dél-afrikai légierő múzeumában tanyázó MiG-21bis vadászgép. A C340-es oldalszámú példány 1988. december 14-én emelkedett fel a Lubango-i repülőtérről, azzal a céllal, hogy átrepüljön Menongue repülőterére. A gép pilótája felhőbe kerülve alaposan eltévedt, így a Cuito Cuanavale repülőtér lett volna a módosított érkezési hely. Azonban ezt sem sikerült megtalálni, így az egyre alacsonyabbá váló üzemanyagszint miatt az első, landolásra alkalmas reptéren lett a szárnyalás vége. Ez történetesen a dél-afrikai erők ellenőrzése alatt állt, így Fishbed hadizsákmány lett.

A SAAF múzeumának kiállítási csarnokából, mely hosszú évekig otthonául szolgált a gépnek, mindenféle médiafelhajtás nélkül került szeptember 15-én, pénteken elszállításra a MiG-21bis a közelben található Waterkloof légibázisra. Ide érkezett meg az angolai légierő Iljusin IL-76TD Candid szállítógépe. Így tehát a T-911 lajstromú szállító repülőgépen szállították vissza Angolába a 21-est, amelynek visszatértét 17-én Francisco Afonso, az angolai légierő parancsnoka bejelentette az Angolai Nemzeti Rádióban. A számos látogatót vonzó gép visszaadásának körülményeit és okát firtató kérdésre, melyet a helyi repülésrajongók, szakértők és a sajtó tett fel, a múzeum vezetősége eddig még nem reagált.

Indiában szeptember 21-én a haditengerészet végre átvette az első SCORPENE-osztály tervei alapján épített tengeralattjáróját a KALVARI-t (S 50). Ezen egység tengeri próbajáratai tavaly május elsején elkezdődtek el és akkor még arról volt szó, hogy várhatóan ez év első felében lép majd szolgálatba. Ez sem teljesen így alakult, de már a régmúlt homályába vesznek azok az elképzelések is, melyeknél 2012-es évszám szerepelt a szolgálatba lépés dátumaként. A 2005-ben létrejött szerződést némileg felülírva, az azóta öt éves csúszásban lévő P-75I tengeralattjáró-beszerzési projekt így 2020-ra válik teljessé a darabszámokat illetőleg, de az elvárt képességek tekintetében talán még később, hiszen az utolsó két tengeralattjáró anyagi megfontolások miatt a levegőtől független meghajtó rendszer nélkül fog megépülni. Igaz, ezt a későbbiek során is be lehet majd szerelni.

A legújabb információk szerint kilenc hónaponként várható egy-egy újabb egység elkészülte, így viszonylag rövid idő belül növekedésnek fog indulni a tengeralattjáró flotta, ami 15 év alatt a balesetek és kivonások miatt 5 egységgel tud kevesebbet felmutatni. A még szolgálatban álló 13 tengeralattjáró üzemképességi mutatója is igen alacsonyan van, 50% körül ingadozik. Mindenesetre a Mazagon hajógyárban január 12-én már a már a második KALVARI-osztályú tengeralattjáró, a KHANDERI nevet viselő is vízre került és június elsején kezdte el a tengeri próbajáratait.

Cockerill CT-CV 105 milliméteres lövegével ellátott tornyot szerelt fel az indonéz PT Pindad a Pandur II kerekes páncélozott szállító harcjárműre. A 8x8-as kerékképletű páncélosba töltőautomata is került, ami lehetővé teszi a 105 milliméteres Falarick csőből indítható páncéltörő rakéta alkalmazását. A még mindig igen könnyű Pandur erős fegyverzetével hasznos eszköze lehet az indonéz haderőnek a nehezen járható mocsaras területeken, de akár beépített városi körülmények között is helytállhat, hiszen a stabilizált lövegcső emelkedési szöge -10° és +42° közötti.

Akár messze drágább is lehet a tajvani F-16A/B Block 20-ok F-16V szintre történő modernizációja a legújabb hírek szerint. A 2012-ben bemutatott F-16V (V, mint Viper) AESA radart, új fedélzeti számítógépeket és pilótafülkét kap és létrehozható újonnan gyártottként és akár a korábbi verziók modernizálásával is. Tajvan ez utóbbit választotta, az első két Lockheed Martin F-16-nak V variánssá történő átalakítása már 2016 végén kezdetét is vette az Egyesült Államokban, de a helyi Aerospace Industrial Development Corp (AIDC) is kiveszi majd a részét az átalakítási munkálatokból. Ez év januárjában az első négy gép már meg is érkezett a vállalathoz, ezek a következő évben készülnek el. Ez után venné kezdetét a teljes kapacitású átépítés, ami évente 25-28 F-16-ot érintene, így az összes példánnyal 2023-ra végeznének.

Az F-16V a jelenlegi legkorszerűbb lokátortechnológiát képviselő Northrop Grumman APG-83 SABR, 20 cél követésére és több támadására képes aktív szintetikus apertúrájú fedélzeti radart (AESA) kapja meg, ami jobb teljesítményt nyújt a korábbi változatokhoz képest olyan környezetben is, ahol nagyobb a rádió frekvenciás háttérzaj. Az új, nagyobb felbontású 6×8 collos központi kijelzővel ellátott modernizált pilótafülkével, gyorsabb adatátvitelt biztosító rendszerekkel, valamint új navigációs berendezésekkel, illetve AN/ALQ-213(V) elektronikai harc kezelő rendszerrel is ellátott Viper-en az új berendezések többsége megegyezik az F-35-ösön is alkalmazott modern rendszerekkel, így két típus együttműködése biztosított. Mindezek, na meg beszerzésre kerülő korszerű JSOW siklóbombák és csapásmérő robotrepülőgépek, valamint az AGM-88 HARM radargyilkos rakéták akár az eredetileg tervezet összeg hatodával is megemelhetik a modernizálásra fordítandó költségeket.

Kiadásokat csökkentő ötlet megvalósítását elemzik az Egyesült Államokban. A Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók Block 3-as változatának létrehozása nem jár nagymérvű szerkezeti átalakítással, de mégis tetemes kiadást eredményez több 100 darabos mennyiség esetén. Az elképzelés szerint, akárcsak az F-22 Raptor esetében, a pilóták ki-és átképzésben részt vevő gépek csak a Block 2B szintet érhetnék el.

A Lockheed Martin Legion Pod konténerét rendelte meg az USAF az F-15C Eagle vadászgépei számára. Az infravörös képalkotó kamerát rejtő konténert a légi célok azonosítására fogják alkalmazni, több mint 130 darabos mennyiségben. Ezt a mennyiséget két év alatt tervezik átadni, az első példányok már a következő évben a Sasok törzse alatt lévő felfüggesztőpontokra kerülhetnek. Amennyiben a Kongresszus vissza nem tartja, vagy át nem csoportosítja az erre a célra szánt 57 millió dollárt, ugyanis a Donald Trump által javasolt költségvetési módosítás érintheti ezt a programot is.

Hamarosan bevethetővé fognak válni a Lockheed Martin AC-130J Ghostrider csatarepülőgépek és személyzetük. A légierő különleges műveleteket irányító parancsnokságán a teljesen integrált digitális avionikát, valamint precíziós fegyverek egész sorát felvonultató gépeket tovább fogják fejleszteni a közeljövőben. A meglévő 10 példányból van ami Block 10-es és van, ami már Block 20-as verzióba tartozik. Előbbiek precíziós fegyverzetét egy oldalra tüzelő 30 milliméteres gépágyú egészíti ki. A tavaly júliustól megérkező Block 20-on újra beépítésre került a 105 milliméteres tarack, hiszen egy ilyen fegyverből útjára indított lövedék messze olcsóbb, mint egy műholdas irányítású bomba. A következő frissítési forduló már a Lockheed AGM-114 Hellfire irányított rakéták integrációját tartalmazza, ezután már a lézerfegyver megjelenése várható. Az összesen 37 darabos mennyiségben megrendelt Ghostrider-ek bevetésére nincs égető szükség, ugyanis a jelenlegi feladatokat a régebbi verziók s el tudják látni.

Bolívia kormányának feltett szándéka, hogy Argentínából FAdeA (Fábrica Argentina de Aviones SA) IA-63 Pampa III felfegyverezhető kiképző repülőgépeket vásároljon. Mindezt azért, mert állítólag nincsenek megelégedve teljes mértékben a kínai gyártású HAI K-8W Karakorum gépekkel. A bolíviai tervekben 8-12 példány beszerzése szerepel és a típussal kapcsolatos eddig tapasztalatokról már kértek is tájékoztatást az argentinoktól.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Fiat G-91T/1.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Boeing P-8A Poseidon.

Kawasaki T-4.

Lockheed F-16CJ Fighting Falcon.

MiG-29A.

Northrop Grumman E-2D Advanced Hawkeye.

Dassault Mirage 2000D.

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle.

Airbus A400M Atlas.

Grumman F-14B Tomcat.

Szuhoj Szu-27.

Fairchild A-10C Thunderbolt II.

Dassault Rafale B.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.

Dassault Mirage 2000-5Ei.

McDonnell Douglas CF-188A Hornet.

Panavia Tornado IDS.

Boeing AH-64D Apache.

NHI NH90 NFH.

Grumman C-2C Greyhound.

MiG-29UB.

Korea Aerospace T-50B Golden Eagle.

2017.09.16

2017.09.16. 06:15

Hamarosan a brit királyi hadtengerészet is megkezdi a lézerfegyverrel történő kísérleteit. A Leonardo, a QinetiQ, az MBDA, az Arke, a BAE Systems, a Marshall és a GKN által közösen kifejlesztett Dragonfire névre hallgató eszköz egyik legfőbb jellemzője, hogy a lézersugár ereje és így a kiváltott hatása is igény szerint változtatható. Célmegjelölésen felül képes lehet vakításra, na és egy igazi fegyvertől elvárható módon sérülések okozására, vagy esetleg tényleges megsemmisítésre is. A fejlesztést végzők szerint a légkör lézersugárra gyakorolt hatását sikerült igen jól csökkenteni, így 100kW-os teljesítmény el nem érése nélkül is képes lesz a Dragonfire távolról irányított repülőgépek, vagy akár tüzérségi lövedékek megsemmisítésére is. Az első próbákat a következő évben fogják megejteni, míg 2019-ben már a valóságot megközelítő terepi tesztek következnek és 2020-ban kerülhet a Dragonfire hajófedélzetre, akkor még csak próbaképpen.

Sikerrel teljesítette az Egyesült Államokban felfolytatott teszteket a Leonardo BC55 BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija. Az eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése azóta is tart. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett. A RAF gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban, csak mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.

A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni. Az „átcsomagolt” BC218 BriteCloud integrációjának lehetőségeit jelenleg vizsgálja a királyi légierő a Eurofighter Typhoon vadászbombázóin. A 2x1x8 collos méretű, hasáb alakú önvédelmi eszközzel idén hajtották végre az első vetési próbákat egy dán F-16-os segítségével.

Új gépkarabélyt mutatott be a Thales a héten. Az F90MBR (Modular Bullpup Rifle) bullpup felépítésű, jelenleg még csak a standard NATO 5,56 x 45 milliméteres lőszer kilövésére képes, tömege 3,25 kilogramm. Az ausztrál haderőnél már szolgálatban álló F90-es gépkarabély új variánsát jelenleg háromféle csőhosszal gyártják, ezek 35,56, 40,64 és 73,66 centiméter hosszúak és képes a M16, M4, G36-hoz használt tárak alkalmazására. A három szereléksínnel ellátott fegyvert szerszámok használata nélkül lehet alkalmassá tenni jobb, vagy bal kezesek számára, valamint kialakításának köszönhetően vízből kiemelve is használható. A jövőben tervezik a 6,5 milliméteres átmérőjű lőszer kilövésére képes változat bemutatását is.  A Thales reményei szerint az F90MBR sikerrel indulhat majd a Németországban lecserélésre szánt HK G36-os gépkarabélyok pótlására kiírására kerülő tenderen.

Törökországban rendszeresítésre került a Roketsan által fejlesztett és gyártott Cirit irányított rakéta legújabb változata, mely thermobarikus robbanófejjel lett ellátva. A 2004-ben indult Cirit program az AH-1P Cobra és az AH-1W Super Cobra harci helikopterek pontosabb csapásmérésnek lehetőségét próbálta megteremteni. A fejlesztés során azonban nem sikerült a 70 milliméteres rakéta méreteinek megfelelően kialakítani a Cirit méreteit, némileg hosszabb lett. A Roketsan ezért kénytelen volt egy új rakétát létrehozni, ami így nem lett kompatibilis a régi rakéták indítóblokkjával. Az 1,9 méter hosszú 15 kg-os Cirit maximális hatótávolsága 8000 méter, ebben a távolságban még képes becsapódni egy 3x3 méteres területen. Minimálisan 1500 méterre lévő célok ellen alkalmazható.

A rakéta orrában a lézersugár visszaverődését érzékelő fej, mögötte az irányítást végző vezérsíkok és az ezeket mozgató rendszer lett elhelyezve, az energiaellátás biztosító rendszerrel együtt. Ezután következik a többcélú harci rész, mely eddig kombinált páncéltörő, repesz és gyújtó hatású lehetett. A Cirit hátsó részét a kevés füstöt fejlesztő rakétamotor és a négy stabilizátor foglalja el. Mivel a Cirit nem lett kompatibilis a 70 milliméteres rakéták indítóblokkjával, így ezt is megalkotta a Roketsan, mindjárt két változatban. Az egyikbe kettő, míg a másikba négy Cirit helyezhető el.

Az elsősorban helikopterek számára fejlesztett rakétával már végeztek indítási kísérleteket hajók, gyorsnaszádok fedélzetéről is, így nem kizárt, hogy ez lehet a következő alkalmazási lehetőség. Persze a forgószárnyasok esetében sem zárult le minden lehetőség, ugyanis Cirit integrálása folyik az EC665 Tiger harci helikoptereken az MBDA segítségével, míg a Eurocopter a H135M és a H145M könnyű helikopterek fegyverzetét tervezi erősíteni a török rakétával. Továbbá a Airbus Defence and Space a C295W felfegyverzett szállítógépen szeretné használatba venni a Cirit rakétákat.

Az irányított páncéltörő rakéták területén a helikopterekről UMTAS (Uzun Menzilli Tanksavar Fuze Sistemi), és a földi indítású OMTAS fejlesztése is befejeződött. Az elmúlt évtizedekben a Roketsan jelentős tapasztalatra tett szert az irányítás nélküli rakéták világában és ezt felhasználva kezdték meg az irányított rakéták fejlesztését. A munkálatokba azonban több török cég is bekapcsolódott, legjelentősebb mértékben az Aselsan vállalat vett részt a fejlesztésben. Az UMTAS vagy TAM-LR nagy hatótávolságú páncéltörő rakétát szánja a Roketsan a T-129 ATAK harci helikopter fő fegyverzetéül is. Az UMTAS rakéta a 1,8 m hosszú és 16 cm átmérőjű. Indulótömege 37,5 kg, hatótávolsága 500-8000 méter. Az UMTAS irányítását egy az orrába szerelt hűtés nélküli infravörös képalkotó végzi, melyet az Aselsan fejlesztett ki. Az UMTAS képes indítás után is befogni a célpontot. Helikopterekre két rakétát tartalmazó blokkokban lehet majd függeszteni. Szárazföldi járműre, vagy hadihajóra az UMTAS, egy négy rakétát indítani képes rendszeren nyer elhelyezést. Az UMTAS rakéták sorozatgyártása hamarosan kezdetét veszi Törökországban.

Némi rokonságot mutat az UMTAS-al az OMTAS (Orta Menzilli Tanksavar Sistemi) amely egy földi indítású, közepes hatótávolságú páncéltörő rakéta. Az irányítórendszer és a tandem robbanófej az UMTAS-al megegyező, azonban az OMTAS rakéta teljes hossza 1,68 m, átmérője 16 cm, de valamivel könnyebb 35 kg-os, az indítócsővel együtt. Az állvánnyal és a hőkamerát, TV kamerát, és lézeres távolságmérőt is tartalmazó célzórendszerrel tömege már 55 kg. Az infravörös képalkotó rendszert használó irányítórendszerrel ellátott OMTAS hatótávolsága 200 métertől 4000 méterig terjed és zárt térből is indítható. Az OMTAS sorozatgyártását már megkezdték.

Algéria, Oroszországból származó információk szerint 2016 áprilisában megrendelte a BMPT-72 Terminator 2-es harctámogató járművet. A nagyobb mennyiségben meglévő T-72-es harckocsik átépítésével létrehozható páncélosok leszállítása 2018 első negyedévében indul majd meg és 2019 végéig tart. 2013-ban próbálták ki az észak-afrikai állam szakértői a BMPT Terminator 1-es harctámogató járművet, azt azonban igen költségesnek és bonyolultnak találták. A BMPT-72 létrehozásánál a tervezők felhasználták a BMPT-nél megszerzett tapasztalataikat, így továbbfejlesztésen esett és a tűzvezető rendszer és megerősítésre került a torony páncélzata. Az Uralvagonzavod szerint a már meglévő T-72-es harckocsikat könnyedén, kevés ráfordítással lehet átalakítani BMPT-72 Terminátor 2-es harctámogató járművé. A páncélos fegyverzetét két 2A42 30 milliméteres gépágyú, két AGS-17 30 milliméteres gránátvető, 4 9M120 Ataka irányított rakéta, valamint egy PKTM 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Algéria a meg nem erősített hírek szerint legalább 300 darab BMPT-72 Terminator 2-es harctámogató járművet fog rendszeresíteni, amelyek hatékonyan fogják kiegészíteni a nemrégiben megvásárolt T-90SA harckocsikat.

Szeptember 14-én újabb két F-35I Adir érkezett meg Izraelbe, a Nevatim légibázisra. Ezekkel együtt így már 7 géppel rendelkezik az ország légiereje. Az év végéig újabb két F-35I érkezik meg a zsidó államba, ahol külön tesztprogramot hajtanak végre a típussal.

Indiában is befejeződtek a Nag irányított rakétával végzett próbalövészetek. A szeptember 8-án lezajlott teszten két célpontot semmisítettek meg a hazai fejlesztésű fegyverrel, melyeket egy NAMICA (Nag Missile Carrier) hazai fejlesztésű rakétás páncélvadászról indítottak el. A módosított BMP alvázon alapuló hordozójármű a terepen megfelelően mozgékonynak bizonyult, azonban a vízi átkelés során évekkel ezelőtt még nem szerepelt elfogadhatóan. Az irányzó és a parancsnok célzórendszere is jól teljesített, így a DRDO-nak már csak az 1980-as évek óta fejlesztett Nag hibáit kellett kiküszöbölnie és a úszás során felmerült problémákra megoldást találnia.

Továbbra is oroszországi kapcsolatokra és segítségre támaszkodva szeretné növelni nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak példányszámát India. A legújabb hírek szerint egy további félkész Project 971 AKULA-osztályú egység befejezéséhez nyújtanának anyagi támogatást. Mindezeken felül hajógyári munkásokat és mérnököket is küldenének Oroszországba, ahol azok elsajátítanák a nukleáris meghajtású tengeralattjárók építését. A nagyjából hat éves időtartamra becsült program legutóbb egy éve megemlítésre került már a médiában. Akkor azokra a 2013-ban már megemlített hírekre hivatkoztak melyek szerint egy további orosz atom-tengeralattjáró kerülhet az indiai haditengerészet fennhatósága alá.

Akkor az ideális választás az 1990-es években 60%-ban elkészült, de leállított építésű IRIBIS nevű egység volt a források szerint. Az Amur Hajógyárban található, eredetileg AKULA I-es osztályú egység meghajtásáról a korszerűbb, Project 855 JASZENY-osztályú (NATO megnevezése: GRANEY-osztály) tengeralattjárókban alkalmazott reaktor gondoskodhatna, míg fegyverzetét a függőleges indítótubusokban elhelyezett BrahMos csapásmérő robotrepülőgépek egészíthetnék ki. Kicsit később már azonban a jelentős előrelépést jelentő JASZENY-osztályt említették meg, mint esélyes típust. Ezen osztály tagjai képesek 5000 km-es hatótávolságú atomtöltettel ellátott manőverező robotrepülőgépek indításra is. A 13800 tonna vízkiszorítású, 119 méter hosszú JASZENY-ek legnagyobb sebessége 31 csomó, és képesek lemerülni 600 méter mélyre is.

Valós harci helyzetet utánozva hajtották végre az Astra Mark-1-es közepes hatótávolságú légiharc-rakétával az éleslövészetet Indiában. Az indítást végző Szuhoj Szu-30MKI Flanker vadászbombázó egy, a Bengáli-öböl vize felett repülő célgépet semmisített meg a lövészet során. A 75 kilométeres hatótávolságú, 3,8 méter hosszú, 4,5 Mach sebességre képes Astra Mk-1 rakéta továbbfejlesztésén már dolgoznak. Az Mk-2-es változat hatótávolsága már 100 kilométer körüli lesz. Az Mk-1-ből az indiai légierő eddig 50 darabot rendelt meg, de valószínűleg hamarosan nagyobb mennyiségben fognak rendelni a fegyverből.

Internetre felkerült fotók alapján úgy tűnik, hogy Kína haditengerészeténél szolgálatba állították a JL-10-es, vagy L-15-ös jelzést viselő sugárhajtású kiképzőgépeket. Az orosz Jakovlev JAK-130-ra igencsak hasonlító gép flotta általi rendszeresítéséről egy évvel ezelőtt már szóltak hírek, így jelenleg nagyjából 24 példány repülhet a haditengerészet állományában. A fotók alapján megállapítható, hogy a pilótafülke előtti idegen-barát felismerő rendszer antennái a haditengerészeti gépekről hiányoznak, viszont egy plusz antenna (talán egy levegő-levegő adatkapcsolatot lehetővé tevő) antenna felbukkant a pilótafülke mögött. Az utánégetős Ivcsenko-Progressz AI-222-25F hajtómű alkalmazására és hajófedélzeti leszállást lehetővé tevő fékhorogra szintén nem utalnak a képek. Amennyiben Kína tartja magát ahhoz a tervéhez, hogy 2023-ban, vagy 2024-ben már három repülőgép-hordozót tart hadrendben, úgy ezekhez nagyjából 150-200 kiképzett pilótára lesz szüksége.

Szintén figyelemre méltóak azok a fényképek, melyek a Wuhan közelében, a szárazföldön felépített repülőgép-hordozó felépítményéről készültek a közelmúltban. Ezeken az látható, hogy az építés alatt álló 002-es jelzésű hordozóra más rádiólokátorok kerülhetnek felszerelésre, mint elődjeire, a 001-re és a 001A-ra. Az aktív fázisvezérelt antennarács elhelyezkedése és mérete igencsak nagy hasonlóságot mutat a nemrégiben vízre bocsátott Type 055-ös rombolón láthatóval.

Egy pilótaképzést segítendő gép modelljét mutatta be a kínai CETC Wuhu Diamond Aircraft Manufacture Co.,Ltd. A turbópropelleres gép igencsak hasonlít az osztrák Diamond Aircraft Industries DART-450-es jelzésű gyártmányára. Ez nem a véletlen műve, hiszen a két vállalat együttműködési szerződést kötött. A kínai variáns levegőbe emeléséről egy Ivcsenko-Progressz által tervezett és a Motor Szics által gyártott AI-450S ukrán hajtómű fog gondoskodni, 495 lóerős teljesítményt szolgáltatva.

Új nehézhelikoptert fejleszt ki Kína és Oroszország. A munkában résztvevő kínai fél, az AVIC (Aviation Industry Corporation of China) már be is mutatta a majdani forgószárnyas makettjét. A rakterében 10 tonnányi tömegben helyezhetők majd el a szállítandó eszközök, míg külső teherként 15-20 tonna is megmozgatható lesz. A 300 kilométeres sebességre képes helikopter mozgatásáról az Ivcsenko-Progressz által tervezett és a Motor Szics által gyártott AI-136T gázturbinák fognak szolgálni. A 11500 lóerős hajtóművek vészhelyzetben képesek lesznek 14500 lóerőt is leadni.

Elkészült az utolsó Lockheed Martin F-16-os is a típus szülőhelyének tekinthető Fort Worth-ben. Texas államban található üzemben folyik az F-35-ök egyre nagyobb ütemű gyártása is és éppen ez az, amiért a Fighting Falcon gépekből több már nem készül el itt. Nem árt megemlíteni, hogy míg 2016-ban 50 darab F-35-ös került összeszerelésre, addig a 2019-es tervekben már 160 darabos mennyiséggel számolnak. Az így kialakuló helyhiány miatt az F-16-os gyártása a Dél-Karolinába található Greenville-be kerül át. Az utolsó texasi F-16-os egyébként az Irak számára legyártásra kerülő példányok közül került ki.

Argentínában most újra kacérkodnak az 1970-es évekből megmaradt félkész tengeralattjárók befejezésével. A két TR-1700-as: az ARA SANTA CRUZ (S 41) és az ARA SAN JUAN (S 42) mellé még további négy megépítését tervezték, ezeket a Domeq Garcia hajógyárban építették volna meg 1984-es, vagy 1985-ös befejezési dátummal. A két leginkább előrehaladott stádiumban lévő egység a 74%-ban elkészült ARA SANTA FE (S 43) és a 35%-ban megépített ARA SANTIAGO DEL ESTERO (S 44). Az ARA SANTA FE befejezéséről legutóbb 1994-ben tettek le, azóta már többször felmerült a befejezésének ötlete. Ezek során volt, hogy nukleáris meghajtást vizionáltak a vízbe még sosem került tengeralattjáróba. Egyes számítások szerint az ARA SANTA FE befejezéséhez nagyjából 60 millió dollárra lenne szükség.

 

NETAREZNÁL GALÉRIA

 

Boeing C-17A Globemaster III.

Dassault Rafale C.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

Eurocopter EC665 Tigre HAP.

McDonnell Douglas EF-18A Hornet.

Kawasaki C-1.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.

Embraer KC-390.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Aerospatiale SA-342M Gazelle.

McDonnell Douglas F-4E Phantom II.

BAE Systems Nimrod MRA.4.

Boeing AH-64E Apache Guardian.

2017.09.09

2017.09.09. 06:02

A Lengyel Légierő Technológiai Intézete és a Thales szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy integrálni fogják a lengyel Mil Mi-24 Hind harci helikopterek fegyverzetébe a Thales leányvállalata, a TDA által gyártott TELSON 22 rakétarendszert. Az EC665 Tiger harci helikoptereken bemutatkozó 22, vagy 12 irányítás nélküli, 70 milliméteres rakétát magába foglaló konténerek közül a nagyobb kapacitással bíró a TELSON 22. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a lézerirányítású rakéták is indíthatókká váltak a konténerek összes változatából (22, 12, 8 és 2 csővel ellátottak).

Hazai megrendelésben reménykedve a nehéziparban érdekelt lengyel Huta Stalowa Wola (HSW) is kifejlesztette a Borsuk (Borz) gyalogsági harcjárművet, mint a BWP-1/BMP-1-ek utódját. A 30 milliméteres Mk 44 Bushmaster II-es gépágyúval, valamint az ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres UKM-2000C géppuskával és a távirányított ZSSW-30 torony jobb oldalán elhelyezett két Spike-LR irányított rakétával ellátott páncélos mozgatásáról egy 885 lóerős MTU 199TE20 hathengeres motor gondoskodik, egy Perkins X300 sebességváltóval együttműködve. A gépágyúhoz 200, míg a géppuskához 400 darab lőszer került elhelyezésre a Borsuk belső terében. A parancsnok és a lövész számára célok felderítését a GOC-1 Nike és GOD-1 Iris rendszerek segítik, ezek megtalálhatók a PT-17-es harckocsin is.Háromfős személyzete mellett hatfőnyi lövész szállítására képes a Borsuk.

A 120 milliméteres aknavetővel ellátott mellett parancsnoki, egészségügyi és műszaki feladatokra átalakított járművek is megvalósíthatók az alváz felhasználásával. Továbbá a 24-25 tonnás úszóképes variáns mellett egy erősebb páncélzatú, így már 30 tonnás, igaz így már nem úszóképes változat is kidolgozásra került. Az első prototípus összeszerelése 2018 harmadik negyedévére fejeződhet be, így már a következő év vége előtt megkezdheti a próbákat, amelyek 2019-ig tarthatnak. Ezek kiértékelése és a szükségessé váló módosítások végrehajtása után a sorozatgyártás 2021-ben veheti kezdetét.

Továbbra is Lengyelország és páncélos technika szerepel a NETARZENÁL erről a hétről szóló összefoglalójában, mivel a finn Patria AMV Rozsomák néven rendszeresített lövészpáncélosának egy újabb variánsát mutatták be Lengyelországban. A Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ) által megalkotott, egyébként 6x6-os kerékképletű változatának fegyverzetét a 25 kilométeres hatótávolságú Spike NLOS rakéták alkotják. Ezek páncéltestbe behúzható indítóállványán 4 rakéta helyezhető el.

Befejezte a hazai területen végezett próbákat a finn Patria a 120 milliméteres Nemo automata aknavető konténerbe épített változatával. A szállításban használatos 6 méteres konténer méreteinek megfelelő konténerbe természetesen az automata aknavető mellé az önálló működéshez szükséges összes rendszer beépítésre került, így teherautóval könnyedén új helyre szállítható és ott rögtön alkalmazható. A konténer szerkezete ellenáll a lövések okozta hátrarúgások erejének és 3 fős kezelőszemélyzet mellett még 100 darab aknagránát számára is helyet biztosít. A majdani megrendelő igénye szerint a konténerre további acél, vagy kerámia páncélzat is felszerelhető lesz a védelem fokozására, de atom, biológiai és vegyi szűrővel is ellátható lesz a légkondicionáló rendszer. A Sisu ETP13 8x8-as kerékképletű katonai teherautó segítségével lefolytatott próbák igazolták a tervezők elképzelését a gyors telepíthetőségről, a nagyfokú autonómiáról és megbízhatóságról.

Szeptember 7-én szállt fel az első, francia megrendelésre épített Airbus A330-200 MRTT (Multi Role Tanker Transport) légi utántöltő/szállítógép. A franciaországi szolgálatban Phénix-nek nevezett gépből első körben 9 darabot rendelt meg Párizs, további 3 opcióként szerepelt a tárgyalások során. A törzs alatt merev (Air Refueling Boom System = ARBS), míg a szárnyak alatt hajlékony tömlős rendszerekkel is felszerelt gépek az eddig gyártottakhoz képest strukturális módosításokat, valamint aerodinamikai fejlesztéseket is tartalmaznak, ennek köszönhetően a Phénix-ek 1%-al kevesebb üzemanyaggal kevesebbet fogyasztanak, mint elődeik.

Meg kell jegyezni, hogy ezekkel a módosításokkal készülő gépek közül az első francia, már a második a sorban. A 3 órás 25 perces repülést végrehajtó példányt várhatólag 2018-ban adják majd át, míg a remélhetőleg 12 darabosra növekvő gépállomány utolsó tagjának átadási időpontja 2025-re lett kitűzve. A Rolls-Royce Trent 700 hajtóművekkel ellátott Airbus A330-200 MRTT légi utántöltő/szállítógép 271 üléssel is ellátható, de lehetőség van 10 sérült személy ellátására képes, francia fejlesztésű MORPHEE rendszerrel való felszerelésére is, ennél még 88 ülés is elhelyezhető a gép belső terében. Az Airbus A330MRTT légi utántöltő/szállítógép változataiból eddig nyolc ország rendelt ötvenegy darabot, ezek közül huszonnyolcat már átadtak.

Várhatólag csak 2020-ra fejeződnek be az új orosz harckocsi, a T-14-es Armata tesztjei. Az utóbbi évek híranyagára visszaemlékezve ebben nincs is semmi rendkívüli, hiszen a páncélosból eddig csak pár 10 darabos mennyiséget készítettek el és még számos területek folyik a fejlesztés, vagy éppen nemrégiben indult meg a próbagyártás. Pár éve még drágának tartotta az Armata harckocsi árát az orosz Katonai Ipari Bizottság elnöke. A gyártást végző Uralvagonzavod vezetői szerint a beszerzési ár a sorozatgyártás elindulásakor mérséklődni fog, na meg persze a világpolitikában is változások történtek azóta, így biztos lesz pénz a páncélosra. Az Uralvagonzavod alá tartozó, Jekatyerinburgban található 19-es számú üzemben nem is olyan régen minden eddiginél pontosabb, a nyugati szemmel is igen korszerű gyártósoron készülnek a 125 milliméteres lövegek.

A csökkentett hátrarúgású 2A46M5 125 milliméteres sima csövű löveg, mely egyaránt megtalálható a T-72B3-as, a T-90MSz, harckocsikon és a 2S25 Sprut-SzDM deszantharckocsin is, itt készül. De legújabb orosz harckocsi, az T-14 Armata 2A82-1M jelű lövege is ebben az üzemben kerül előállításra, ennek a lövegnek elődjeként tekinthető a 2A46 család. A pontosabb fúrás (ez a 2A46M5-ös löveg esetében egy 6 méter hosszú cső előállítását jelenti) és az egyéb, szintén kisebb hibaszázalékkal végrehajtott gyártási (hegesztés, lézeres, vagy plazmás vágás) műveletek eredményeképpen a lövegek pontossága 15-20%-al is megnövekedhet az üzem vezetői szerint. Az alacsonyabb ütemű gyártás már ebben az évben kezdetét vette, míg a teljes gyártási kapacitást az üzem három év alatt fogja elérni.

Ez további próbákat vetít előre, de a hideg időjárási körülményeknek jobban megfelelő T-14 Armata harckocsi megvalósítása, majd rendszeresítése is tovább tolhatja ki a hadrendbe állás időpontját. Az akár -50 fokos hőmérsékleten is probléma nélküli motorindítást és a fedélzeti rendszerek áramellátását szuperkondenzátorok segítségével valósítják meg. Az akkumulátoroknál kisebb helyigényű, de nagyobb teljesítmény leadására képes áramforrás a motor indítása mellett képes lesz több elektromos rendszer működtetésére is, így a torony forgatására és a lövegcső emelésére-süllyesztésére is a generátort hajtó belsőégésű motor beindulásáig. Így a személyautókból már ismer "start-stop" technológiához hasonló megoldás fog megjelenni a páncélos járművek világában.

Kenyában szeptember közepéig el kell dönteni, szeretnék ténylegesen megvásárolni az AT-802 Longsword repülőgépeiket, vagy sem. Washingtonban a 2015 decemberében tett kérelemre reagálva 12 példány megvásárlását hagyták jóvá a döntéshozók 418 millió dollár ellenében, a kért 6-al szemben. A júniusig érvényes amerikai ajánlatot meghosszabbították szeptember 16., így segítve a vásárlás melletti döntést. Az afrikai államban ugyanis a közelmúltban lezajlott választások okán nem erőltették a beszerzés véglegesítését.

Japánban ettől az évtől kezdték meg a Type 16 MCV páncélvadász járművek átadását a haderő részére. A 2008 óta fejlesztett és 2013-ban még csak prototípus képében bemutatott MCV -t a Japán Műszaki kutatás-fejlesztési Intézet és a Japán Honvédelmi Minisztérium közösen alkotta meg. Tömege 26 tonna, 8,45 méter hosszú, 2,98 méter széles, valamint 2,87 méter magas. Fegyverzetét egy 105 mm-es löveg, egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, továbbá a parancsnok búvónyílásához szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska alkotja.

Mozgatásáról a járműtest menetirány szerinti bal mellső részébe beépített vízhűtéses, négyhengeres, 570 lóerős dízelmotor gondoskodik, legnagyobb sebessége 100 km/h. Személyzete 4 fő, mivel a löveg töltését nem automatizálták. Számítógépes tűzvezető rendszerét éjjel-nappal alkalmazható kamerák, lézeres távolságmérő és a francia Thales által gyártott meteorológia egység egészíti ki. Védelmét az IED robbanásoknak ellenálló fenékpáncél mellett a modulárisan cserélhető páncélzat, valamint lézerdetektorok növelik.

Keresik az Egyesült Államokban az ellenséges erők parancsnoki láncolatának elektronikai zavarására képes EC-130H Compass Call repülőgépek utódját. Az EC-X program igen vontatottan halad, ugyanis a légierő nem volt képes egyértelműen állást foglalni a berendezéseket hordozó géptípus esetében. A választás lehetőségét a programban érdekelt, rendszerintegrátori feladatokat ellátó L3 Technologies számára tették lehetővé. Ők a Gulfstream G550-et találták a feladatra alkalmasnak, persze alapos átépítés után. Ez az elképzelés pár nappal megjelentét követően számos érvet és ellenérvet szült a sajtóban, így a típus jövője ebben a szerepkörben még távolról sem biztosított.

Brazília feltett szándéka, hogy tovább növelje a Leopard 1-es harckocsik alkotta páncélos erejét. Ennek érdekében most Olaszországban néztek körül az olasz hadsereg állományából már kivont páncélosok között. A 230 Leopard 1A5BR és 36 Gepard 1A2 önjáró légvédelmi gépágyú mellé újabb 120 Leopard 1A5 kerülhet beszerzésre, amennyiben a felek meg tudnak állapodni a feltételekben. További 13 Biber hídvető és Bergepanzer, valamint PionierLeopard műszaki variáns szintén a megbeszélések részét képezi. A brazilok szintén megvásárolható Leopard 1A5 harckocsik után érdeklődtek már Németországban és svájci RUAG Land Systems cégnél is, amelyik kivonásra került haditechnika értékesítésével (is) foglalkozik.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Tupoljev Tu-22M-3.

Dassault Mirage 2000-5Di.

Northrop F-5E Tiger II.

Alenia Aermacchi T-346A Master.

Mitsubishi F-2A.

McDonnell Douglas F-4E Phantom II.

NHI NH90 TTH.

McDonnell Douglas CF-188A Hornet.

Szuhoj Szu-7BM.

Xian JH-7A.

Convair QF-106A Delta Dart.

Dassault Mirage IIIRS.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

AMX International AMX.

Rockwell B-1B Lancer.

Antonov An-72.

Lockheed Martin F-35B Lightning II.

EHI EH101 Merlin HC.3.

TAI Hurkus-A.

Sikorsky MH-60R SeaHawk.

Sepecat Jaguar A.

Northrop F-5E Tiger II.

AIDC F-CK-1A Ching Kuo.

Boeing P-8A Poseidon.

Westland Wessex HC.2.

Boeing C-17A Globemaster III.

Szuhoj Szu-22UM-3K.

Boeing Chinook HC.2.

Aerospatiale SA-342M Gazelle.

AIDC AT-3.

2017.09.02

2017.09.02. 06:45

Lengyelországban egy újabb T-72-es utódot mutattak be. A Zakłady Mechaniczne Bumar-Łabędy vállalat által elkészített PT-17-es javulást mutat a tűzerő, a mobilitás és a védelem terén is. A torony első felén megerősített páncélzatot helyeztek el, ami felülről nézve ívet formáz, oldalról viszont igencsak hegyes kialakítású. A parancsnok és az irányzó számára külön célzórendszer került felszerelésre, előbbié a torony hátsó részén kapott helyet egy árbocon. A torony hidraulikus mozgatórendszerét kiszerelték, és teljesen elektromosra cserélték, ezzel is csökkentve a tűzveszélyességet. A toronyból száműzték a szovjet/orosz eredetű 2A46 125 milliméteres löveget, helyére egy NATO lőszerekkel tüzelő 120 milliméteres simacsövű KMB2 löveg került, melyet Ukrajnában gyártanak. A lézersugarakat érzékelő OBRA-3 rendszer a füstgránát vetőkkel is összeköttetésben van, így elősegítve a PT-17-es gyors füstfelhőbe burkolódzását. A PT-17-es mozgatásáról egy 1000 lóerős, S-1000R jelű erőforrás gondoskodik, de lehetőség van egy 1200 lóerős beépítésre is.

Ezen a héten indult utolsó brit lobogó alatt végzendő útjára a HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó. A 2013 és 2014 között 15 hónapos modernizációs programon részt vett egységet a Devonport-i hajógyárban korszerűsítették 65 millió font értékben. Akkor a gépészeti berendezések mellett megújultak a kommunikációs rendszerek is. A brit flotta legnagyobb hadrendben álló hajója és egyetlen helikopterhordozója várhatólag négy hónapot tölt majd távol a honi kikötőjétől és fő működési területének a Földközi-tengert határozták meg. A jövőre leszerelésre került egységet alaposan „meghajtják” még utoljára, hiszen az elmúlt 16 hónapból 11-et töltött a világtengereken hajózva. A hírek szerint a HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó kivonását követően Brazília haditengerészetét fogja erősíteni.

Oroszországban bemutatták a BMP-3-as gyalogsági harcjármű erősített fegyverzetű változatát. Tömege 18,9 tonna, személyzete még mindig háromfős és továbbra is nyolc lövész szállítására képes. Az eddig is használt 100 milliméteres 2A70-es löveget, a 30 milliméteres 2A72 gépágyút és három a 7,62 mm-es PKTM közepes géppuskát két 9M120 Ataka (AT-9 Spiral-2) integrációjával tették még hatékonyabbá.

Izraelben a régebbi Lockheed Martin F-16A/B Netz külföldi eladása érdekében összefog az Elbit Systems és az Israel Aerospace Industries. A helyi légierő által már nyugdíjazott gépekből 40 példányt lehetne eladni egy igen alapos szerkezeti átvizsgálással egybekötött megerősítéssel és persze korszerűsítéssel egybekötve. Mindezek alapját az F-16 C/D modelleket érintő Barak 2020-as programra építenék, de a konkrét munkát csak az első tényleges megrendelés befutásakor kezdenék meg.

Szeretné jelentősen növelni a Tejas vadászbombázók gyártási ütemét a Hindustan Aeronautics Limited (HAL). Az ambiciózus terv szerint 2019-re, 2020-ra megfeleződne a Mk1A variáns gyártási ideje a jelenlegihez képest. Ennek érdekében két új gyártósor felállítását vették tervbe, majd 200 millió dollárért, de egy példány 19 hónapot felölelő elkészítési időszakát is le szeretnék rövidíteni 9 hónapra.

Pakisztán és Oroszország 2015 augusztusában kötött megállapodást négy Mil Mi-35M Hind E harci helikopter beszerzéséről 154 millió dollár értékben. A meglepő döntés igen hamar realizálódott, hiszen augusztus végéig mind a négy forgószárnyas átadásra került.

Kínából egy újabb fotó került fel az internetre, mely a H-6K közepes bombázó továbbfejlesztett változatáról készült. A levegőben tartózkodó bombázó, amelyik jelenleg a H-6KH típusjelzést viseli, szárnyai alatt két új felfüggesztőponton a KG600/800 zavarókonténereket hordozza. Továbbá a géptörzs tetején, a függőleges vezérsíkhoz közel a KD-63 adattovábbító rendszer antennáját lehet felfedezni. A jövő azonban nem a Tupoljev T-16-os leszármazottaké lesz, hiszen már tervezőasztalon van a H-20-as jelzésű gép. Az amerikai B-2-es Spirit-re hasonló lopakodó kialakítású bombázó felszállótömege 200 tonna körül fog alakulni, míg a szállítható fegyverzet tömege 45 tonna is lehet. Továbbá a tervezők elmondása szerint képes lesz az elektronikai hadviselésre is a felszereltsége okán.

2015 augusztusa és 2016 vége után a héten újra ballisztikus rakétát imitáló célpontot semmisítettek meg egy Raytheon SM-6-os rakétával a Csendes-óceánon hajózva. A mostani indítást a USS JOHN PAUL JONES (DDG 53) ARLEIGH BURKE-osztályú romboló fedélzetéről hajtották végre, ami már el lett látva a jelenlegi legfejlettebb Aegis Baseline 9.1 légvédelmi rendszerrel. A romboló a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát szimuláló célpontra két SM-6-os rakétát indított el. A hajók fedélzetére szánt fegyvert elsősorban csapásmérő és hajók elleni robotrepülőgépek, repülőgépek és helikopterek ellen tervezték alkalmazni, azonban a tesztek során bebizonyosodott, hogy az utolsó szakaszban lévő ballisztikus rakéták ellenében is sikerrel bevethető. A Raytheon eddig már több mint 330 darab SM-6 rakétát szállított le a haditengerészet részére és a fegyver gyártása folyamatos.

Brazíliában repülőgépeket fog vásárolni a szárazföldi hadsereg. Az Amazonas környéki szállítási feladatokra kerestek két hajtóműves, 2 tonna rakomány szállítására képes, a törzs hátsó részén nyitható rámpával ellátott gépeket. 2016 végén már megjelölték és meg is nézték az amerikai nemzeti gárda állományából 2014-ben nyugdíjazásra került Shorts C-23B Sherpa szállítógépeket. A 15 leállított és tartós tárolásba helyezett gépből 4 darabot vásárolnak meg, ezek közül hármat 1984-ben, egyet 1985-ben gyártottak. Az ország legeldugottabb zugaiban lévő kisebb bázisok, helyőrségek ellátásában alkalmazható típusok közül a merevszárnyúak messze gazdaságosabban alkalmazható egy kimutatás szerint, így ezek beszerzése mellett döntöttek. A Shorts C-23B Sherpa szállítógépek a földi és a légi személyzetek képzését és egy modernizációt követően várhatólag 2020-ban lépnek szolgálatban. Az érintett terülteken található repülőtereken és leszállóhelyeken addig elvégzik az üzemeltetéshez, kiszolgáláshoz szükséges fejlesztéseket, többek között két új hangárt is felhúznak.

Novemberben viszont az utolsó két példány átadásával befejeződik a Jordánból 2007-ben megvásárolt Northrop F-5 Tiger II-es repülőgépek korszerűsítési programja. A nyolc F-5E együléses és három F-5F kétüléses gép típusjelzése a 87 millió dollárt felemésztő munkálatokat követően F-5EM-re és F-5FM-re módosul. Az első gépet még 2014-ben vehette át a légierő. Az ex-Jordán gépek még további 10 évig biztosítanak munkát az Embraer ezen a téren tevékenykedő dolgozóinak.

A típushoz és a földrészhez kacsolódik az a hír, miszerint az Argentínában megrendezésre kerülő Kereskedelmi Világszervezet miniszteri találkozóját és G20-as csúcstalálkozót is a braziloktól bérelt F-5-ök biztosítanák. A légierőben sem túl erős Argentína négy Northrop F-5EM Tiger II-es vadászgépre tartana igényt az északi szomszéd légierejéből, mivel ők már évek óta nem rendelkeznek a hangsebességnél gyorsabb katonai gépekkel. A légi rendészeti feladatokra a hajók elleni bevetésekre specializált Dassault Super Etendard vadászbombázókat is bevonnák az argentinok. Azonban ez sem menne könnyedén, hiszen 10 millió dollárt kellene költeni 9 példány repülőképessé tételére.

Kicsivel jobb a helyzet a forgószárnyasoknál, hiszen négy új Bell 412EP helikopter megvásárlása már biztos. A gépeket 27,195 millió dollárért vásárolták meg közvetlenül a Bell Helicopter-től, és az átadásuk 2017. november 30-ig esedékes. Ezek a helikopterek a 2015 óta használt két Bell 412-et kiegészítik majd ki.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

British Aerospace Sea Harrier FA.2.

Dassault Rafale M.

Xian H-6K.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

PZL-Swidnik SW-4 Puszczyk.

Dassault Mirage F1CT.

McDonnell Douglas F-4N Phantom II.

Transall C-160D.

NHI NH90 TTH.

Northrop Grumman B-2A Spirit.

Panavia Tornado ECR.

Eurofighter C-16 Typhoon.

McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.

British Aerospace Hawk 208.

Harbin H-5R.

Bell AH-1W Super Cobra.

Berijev A-50.

Dassault Mirage 5DP3.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Hongdu JL-8.

Airbus KC-30A.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.

MiG-35.

Mitsubishi F-2B.

2017.08.26

2017.08.26. 06:19

A hideg időjárási körülményeknek jobban megfelelő T-14 Armata harckocsi kerülhet majd rendszeresítésre, az Oroszországból érkező hírek szerint. Az akár -50 fokos hőmérsékleten is probléma nélküli motorindítást és a fedélzeti rendszerek áramellátását szuperkondenzátorok segítségével valósítják meg. Az akkumulátoroknál kisebb helyigényű, de nagyobb teljesítmény leadására képes áramforrás a motor indítása mellett képes lesz több elektromos rendszer működtetésére is, így a torony forgatására és a lövegcső emelésére-süllyesztésére is a generátort hajtó belsőégésű motor beindulásáig. Így a személyautókból már ismer "start-stop" technológiához hasonló megoldás fog megjelenni a páncélos járművek világában.

Jelenleg is tárgyalások folynak a MiG-35-ös (Fulcrum-F) leendő vásárlóival. A típus iránt jelenleg három ország érdeklődik élénken. Mianmar, Banglades és Peru számíthat a következő esetleges rendszeresítőnek a próbarepüléseit az idén megkezdő típus esetében. Az orosz légierő eddig egy 30 darabos megrendelést említett meg a 2019-től sorozatgyártásra kerülő MiG-35-ös esetében.

Nemcsak elkészült, de már a gyártó által végrehajtandó teszteken szerepel az első sorozatban gyártott Mil Mi-28UB Night Hunter harci helikopter. A pilótaképzésre is alkalmas, kettős vezérlőrendszerrel felszerelt variánsból ebben az évben nyolc példányt terveznek átadni az orosz hadsereg részére, amelyiknek távlati terveiben 60 példány hadrendbe állítása szerepel. Az energiaelnyelő üléseket, az avionikus és kommunikációs rendszereket is továbbfejlesztették az UB esetében, de jobb lett a műszerfalak ergonómiai kialakítása is és a páncélvédelem is erősítésre került.

Hamarosan átadásra kerülhet az első modernizált Kamov Ka-27M Helix helikopter is. Az elsőnek elkészült gép még 2012 októberében hajtotta végre első felszállását és már túl van a gyári berepülésen. A Ka-27M fedélzetén új az avionika, a tengeralattjárókat felderítő rendszerek és a radar is, mely amellett, hogy nagyobb távolságból képes a célpontok detektálására, már képes a követésbe vettek mellett továbbiak felderítésére is. Szintén korszerűvé vált a harcvezetési és a harcirányítási rendszer is, a hajókkal és helikopterekkel történő adatkapcsolatról is új berendezések gondoskodnak. Az elektronikai modernizáció mellett a Kamovokat szerkezetileg is átvizsgálják, így további 10-15 évnyi repült időt lesznek még képesek teljesíteni. Az orosz haditengerészet korábban kijelentette, hogy minden harci feladatokat ellátó Ka-27-es helikopter modernizálásra fog kerülni.

Elkezdték a Mil Mi-38-as helikopter katonai feladatok ellátására képes variánsának, a Mi-38T prototípusának építését. Az Orosz Védelmi Minisztériummal megkötött szerződés értelmében 2019 végéig két Mi-38T helikopternek kell elkészülnie. A katonai változat nagyobb és robbanás biztossá tett üzemanyagtartályokkal lesz felszerelve, ezáltal hatótávolsága is megnövekedik, valamint a hadsereg által megkövetelt kommunikációs rendszerek is beszerelésre kerülnek. További elvárás vele szemben, hogy csak Oroszországban gyártott alkatrészeket, összetevőket használhatnak fel megalkotása során.

A fejlesztés és a tesztek végeztével elkezdte az UMTAS-IIR (Uzun Menzilli Tanksavar Sistemi), hűtés nélküli infravörös képalkotó irányítórendszerrel ellátott rakéták gyártását a Roketsan. Az elmúlt évtizedekben a Roketsan jelentős tapasztalatra tett szert az irányítás nélküli rakéták világában és ezt felhasználva kezdték meg az irányított rakéták fejlesztését. A munkálatokban azonban több török cég is bekapcsolódott, legjelentősebb mértékben az Aselsan vállalat vett részt a fejlesztésben. Az UMTAS vagy TAM-LR nagy hatótávolságú páncéltörő rakétát szánja a Roketsan a T-129 ATAK harci helikopter fő fegyverzetéül is.

Az UMTAS rakéta a 1,8 m hosszú és 16 cm átmérőjű. Indulótömege 37,5 kg, hatótávolsága 500-8000 méter. Az UMTAS irányítását, egy az orrába szerelt hűtés nélküli infravörös képalkotó végzi, melyet az Aselsan fejlesztett ki. Az UMTAS képes indítás után is befogni a célpontot. Helikopterekre két rakétát tartalmazó blokkokban lehet majd függeszteni. Szárazföldi járműre, vagy hadihajóra az UMTAS, egy négy rakétát indítani képes rendszeren nyer elhelyezést. A hadseregtől érkezett megrendelés egy öt éves gyártási periódusra szól, az első darabok a következő évben kerülnek majd átadásra.

Augusztus 24-én újra levegőbe emelkedhettek az izraeli AH-64 Apache harci helikopterek. Ugyanis a típus augusztus 7. óta felszállási tilalom alatt állt. A hónap elején egy Apache a Ramon légi bázishoz közeledve zuhant le, ami után az AH-64-ek nem repülhettek. Mint kiderült a legutóbbi eset nem volt visszavezethető a farokrotorlapátoknál fellépő repedéshez vezető ez évi problémához.

Bár a hajózószemélyzet képzése még nem fejeződött be, a földi kiszolgálók első csoportja már visszaérkezett Egyiptomba Oroszországból, ahol a Kamov Ka-52K Kartan harci helikopterekre történő átképzésen vettek részt. Ez a tanfolyam június elsején vette kezdetét és 10 hajózón felül 24 főnyi földi személyzet vett rajta részt. A pilóták és a fegyverzetkezelő navigátorok várhatólag szeptemberben zárják le az oktatási periódust. Az egyiptomiak képzését három csoportban tervezik végrehajtani, így összesen 30 repülős beosztású és 70 földi beosztású katona ismerkedhet meg a Ka-52K rejtelmeivel. A típusból az első három példány már leszállításra került, mennyiségük az év végére 15 darabra fog emelkedni.

Egyre élesebb a harc a Botswanából érkező megrendelésért a svéd Saab és a dél-koreai Korean Aerospace Industries (KAI) között. Az ázsiai gyártótól származó információk alapján (mily meglepő) a FA-50 kedvezőbb lehetőség lesz Botswana számára, mint az ex-svéd JAS 39C/D Gripen vadászbombázó. Mindezt azzal támasztják alá, hogy a teljes élettartamra számított üzemeltetési költség a svéd gép esetében majd háromszorosa lesz az FA-50-es hasonló költségeihez képest. A még kedvezőbb ajánlat miatt a dél-koreaiak turbólégcsavaros gépek mellett a T-50 Golden Eagle sugárhajtású gépek bevonását is felajánlották a botswanai pilóták képzéséhez.

Jó eséllyel akár csúszást is szenvedhet az első kínai tervezésű repülőgép-hordozó, a Type 002-es építése. Ugyanis a flotta vezetése az elektromagetikus katapultot (EMALS) szeretné a repülőfedélzetbe építve látni, méghozzá teljesen működőképes állapotban. Ez pedig jelentős kihívást jelenthet a fejlesztőkre nézve, főleg úgy, hogy nem csekély tömeget kell majd 300 kilométer per órás sebesség körülire gyorsítania. A Szuhoj Szu-33-as kínai változatainak több tíz tonnányi tömege mellett a még fejlesztése alatt álló kétmotoros légtérellenőrző repülőgép felszállását is ez biztosítaná. Ez szintén igen termetes darab lesz, legalábbis az eddig nyilvánosságra került fotók és makettek alapján. Persze 2023-ig, a hajó tervezett vízre bocsátásig van még idő, de az EMALS nem éppen egy könnyedén megvalósítható rendszer, bár számos előnnyel rendelkezik, így mindenképpen érhető a kínai döntéshozók állásfoglalása.

Új variánsát mutatta be a VP10-es páncélozott szállító harcjárműnek a NORINCO. Az úszóképes, 8x8-as kerékképletű páncélos 12,7 milliméteres géppuskája helyett egy 105 milliméteres löveg képezi a fegyverzetet az új változatnál, amit a 12 főnyi szállított lövész helyére épített toronyba helyeztek el. A löveg mellé természetesen egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is beépítésre került. Az első képek alapján a jármű elvesztette úszóképességét a löveg és a torony jelentette plusz súly miatt, ezért hiányoznak a páncéltest hátuljára épített, a vízi meghajtást biztosító propellerek.

Akár már a következő költségvetési évben egy jelentős összeget különíthetnek el az Egyesült Államokban a harckocsik aktív páncélzatának beszerzésére. Az évekkel ezelőtt lezajlott próbák eredményeit figyelembe véve az izraeli Trophy lehet a legesélyesebb a megrendelésre, mely a Rafael Advanced Defense Systems és az Israel Aircraft Industries leányvállalata, az Elta közös fejlesztése. A készletenként 350000-500000 dollárba kerülő Trophy megvásárlására igen nagy a hajlandóság, hiszen egy már harci körülmények között is kipróbált és bizonyított aktív páncélzattal lehetne erősebbé tenni az amerikai harckocsik védelmét.

Az első acéllemezen ejtett vágással ezen a héten kezdetét veszi a CVN 80-as jelzést viselő repülőgép-hordozó építése az Egyesült Államokban. A GERALD R. FORD –osztály harmadik tagja a nagy hagyománnyal rendelkező ENTERPRISE nevet kapja majd, az amerikai haditengerészet történetében immáron kilencedeik egységként. A név mellett más is újrahasznosításra fog kerülni, ugyanis az előző ENTERPRISE, a CVN 65-ös hordozó bontásából származó és újraöntött acél is a CVN 80-ban került majd felhasználásra.

Peruban egyre inkább hajlanak arra, hogy két Lockheed C-130J Super Hercules szállítógépet vásároljanak meg. A gond csak az, hogy honnan teremtsenek elő pénzt a beszerzésre. Ugyanis a szűkös katonai költségvetés nem teszi lehetővé a viszonylag könnyedén történő megvásárlást. A katonai döntéshozók egyértelműen a nagyobb törzshosszal rendelkező változat, a C-130J-30-as rendszeresítését szeretnék elérni, mivel ez jobban használható természeti katasztrófák esetén.

A katonai költségvetésben szintén nem túl jó eleresztett Argentína továbbra is partraszállító hajót keres haditengerészete számára. Most az amerikai haditengerészet állományából már 2014 óta kivont, de még további szolgálatra alkalmas AUSTIN-osztály egységeivel szemezgetnek. Az első tárgyalások már lezajlottak a felek között, ezekről konkrét adatokat eddig nem hoztak nyilvánosságra.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Eurocopter AS-350B-2 Ecureuil.

McDonnell Douglas F-4G Phantom II.

Szuhoj Szu-35Sz.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

Saab J29F Tunnan.

Sikorsky UH-60M Black Hawk.

Alenia Aermacchi T-346A Master.

Boeing B-52H Stratofortress.

Mil Mi-35.

Fairchild A-10A Thunderbolt II.

Dassault Mirage 5BA.

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.

Eurocopter EC-665 Tiger HAD.

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.

Chengdu J-10SY.

Bell AH-1F Cobra.

Aerospatiale SA-341F Gazelle.

Lockheed P-3C Orion.

Dassault Mirage 2000D.

Lockheed Martin F-22A.

Changhe Z-8K.

Boeing AH-64DN Apache Longbow.

English Electric Lightning F.6.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

AIDC F-CK-1A Ching Kuo.

2017.08.19

2017.08.19. 07:04

Ukrajnában az augusztus 24-én megrendezésre kerülő Függetlenség Napja ünnepségsorozaton fogják bemutatni a szovjet eredetű T-72-es harckocsicsalád új tagját. A T-72A korszerűsítésével létrejövő T-72AMT kifejlesztését Kijevben végezték el. Ennek során számos, már más harckocsikról ismert rendszert használtak fel. A fegyverzetben az igazi újdonságot a korszerű célzórendszer mellett a Kombat 125 milliméteres félaktív lézerirányítású, 5 kilométeres hatótávolságú lövedék jelenti, melynek tandem kumulatív harci része 550 milliméter homogén páncélzat átütésére alkalmas.

Védelmét, a kerámialapokat magába foglaló plusz páncéllemezek mellett, a Bulat és Oplot harckocsikon is alkalmazott Nozh (kés) reaktív páncélzat felszerelésével erősítették meg, a rácsos előtétpáncélzat mellett. A belső térben a török ​​Aselsan és az ukrán Lybid K2 új digitális rádióállomásai kerültek alkalmazásra. A lehallgatás ellen védettebbé vált kommunikáció segítségükkel így már kibővíthető lett a páncélosokat támogató gyalogság irányába is. A tájékozódást СН-3003 BASALT műholdas navigációs rendszer könnyíti meg, továbbá a vezető számára a páncéltest hátuljára egy kamerát is felszereltek. A T-72AMT mozgatásáról egy 840 lóerős В-84-1 motor gondoskodik. A páncélos tesztelését augusztus végén kezdik meg.

Oroszországból újabb hírek érkeztek a 2018 és 2025 között modernizálásra kerülő VA-111 Skval szuperkavitációs torpedó képességeiről. Az egyik legfőbb előrelépés a fokozott manőverező képessége lesz. Ezen a téren a szuperkavitációs torpedók hátrányban vannak, hiszen a nagy sebesség elérését lehetővé tevő gázbuborékból a forduló során torpedó teste kibukkan, így a sebességét elveszítheti, de akár szerkezei sérülést is szenvedhet. Ezt a torpedó orrán lévő irányított fuvókával szeretnék kiküszöbölni, ami a fordulás megkezdése előtt a kellő irányba kitérve módosítaná a gázbuborék alakját, így a torpedó teste végig az oltalmat adó gázban maradhatna. Az alig több mint 10 kilométeres hatótávolsággal rendelkező, legfeljebb 30 méteres vízmélységben alkalmazható, ám több mit 300 kilométer per órás sebességre képes Skval utódja nagyobb hatótávolsággal fog rendelkezni és kevésbé lesz érzékeny a vízhőmérsékletre és a vízsűrűségre.

Moszkva döntése értelmében a második világháború után újra, nagyobb mennyiségű női repülőgép-vezető kiképzését kezdik meg a légierő számára. A Krasznodarban lévő katonai repülőgép-vezetői tanintézmény októberben induló, öt éven át tartó képzésére 15 hölgyet terveznek beiskolázni. Ezen időszak alatt az évtizedes múlttal rendelkező Aero L-39 Albatros sugárhajtású kiképzőgép mellett a nemrégiben megjelent Jakovlev Jak-130UBS típust is repülni fogják. A krasznodari akadémián egyébként 2009 óta folyik női katonák képzése, de nem repülőgép-vezetői szakon.

Algériában egy hadgyakorlaton készült képek alapján biztossá vált, hogy hadrendbe állónak tekinthető az orosz gyártmányú Buk-M2E (SA-17 Grizzly) csapatlégvédelmi rendszer. Szemben az eddigi legtöbb megrendelővel (Szíria, Venezuela, Egyiptom és Azerbajdzsán) az algériai rendszerek a 6x6-os kerékképletű, Fehéroroszországban gyártott MZKT 6922-es járművekre lettek telepítve. A 9M317-es jelzésű, 20 kilométeres hatótávolságú rakétákkal ellátott, egyszerre 24 célpont ellen tevékenykedni képes közepes hatótávolságú Buk-M2E az orosz csapatoknál 2008-ban rendszeresített Buk-M2 exportváltozata.

Bejrút kikötőjébe megérkezett augusztus 14-én az első nyolc, USA által átadott M2A2 Bradley gyalogsági harcjármű. Libanon számára Washington 32 darab használt Bradley átadását határozta el, erősítve ezzel az állam terroristák ellen is bevethető erejét. Az elkövetkező hónapokban az új járművekkel való ismerkedés mellett a többi leszállítása is meg fog történni.

Szeptember végéig tervezik átadni Afganisztán számára az első négy Sikorsky UH-60 Black Hawk helikoptert. Az orosz Mil Mi-17-ek feladatainak átvételére 53 használt, de modernizáláson átesett amerikai forgószárnyast fognak hadrendbe állítani.

Tajvanon elkészültek a Cloud Leopard II gyalogsági harcjármű tervével és az elképzelést bemutató példánnyal is. A 8x8-as kerékképletű páncélos legfőbb újdonsága a nagyfokú modularitása lesz. A könnyű átszerelhetőségnek köszönhetően a 120 milliméteres aknavetőt hordozó, 105, vagy 120 milliméteres löveggel ellátott variánsok igen könnyedén megvalósíthatók lesznek a 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott páncélozott szállító harcjármű bázisán, akárcsak a gyalogsági harcjármű, az egészségügyi, vagy parancsnoki változatok.

Szeretné a Lockheed Martin F-22 Raptor harci repülőgépek minél gyorsabb áttelepíthetőségét elérni az Amerikai Légierő. Ez vonatkozik az olyan repülőterekre is, ahol a gépek üzemanyaggal történő utántöltéséhez és felfegyverzéséhez nincs meg minden szükséges eszköz, rendszer. Erre szolgál a Rapid Raptor elképzelés, mely minden szükségest egy szállítógépbe helyezve, majd a kívánt repülőtérre áttelepülve képesé tudja tenni a típust a rövid távú, nagyjából 24 óra alatt megvalósuló üzemelésre a világ bármely pontján. Az első lépésben egy Boeing C-17 Globemaster III-as tehergép rakterébe kerültek elhelyezésre a felszerelések, ezekkel négy F-22-es kiszolgálása volt megoldható.

Második lépésként a C-130J Super Hercules került a programban dolgozók szeme elé. A kisebb méret kevesebb szállítható felszerelést jelent, így csak egy Raptor kiszolgálása valósulhat meg az előretolt üzemanyag feltöltő és újrafegyverző ponton. Viszont előnyként szerepelhet, hogy a C-130J alkalmazásával kisebb méretű repülőterekkel is számolhatnak, mint ideiglenes támaszpontok. Augusztus 9-én már az első próba is lezajlott ezen elképzelés helyességének ellenőrzésére. A Tyndall légibázison kerítettek sort erre, ahol egy HC-130J Combat King II mutatkozott be a szállító szerepkörében, teljes sikerrel.

Az Edwards légibázison székelő tesztcsapat még csak nemrégiben kezdte meg az ismerkedést az F-35 Lightning II-es vadászbombázókra kerülő Block 3F szoftvercsomaggal, míg a fejlesztést végzők éppen befejezték munkájukat vele. Ennek utolsó lépése volt a Point Mugu lőtér Csendes-óceán feletti részén végrehajtott rakétaindítás. Ennek során egy harci rész helyén telemetriai rendszerekkel ellátott AIM-120-as indítására került sor.

Természetesen előrébb tart a Boeing F-15E Strike Eagle vadászbombázókba épített új APG-82-es AESA antennával ellátott rádiólokátor sztorija, hiszen az első ilyen radarokkal ellátott gépek már be is mutatkoztak a valódi harchelyzeteket legjobban megközelítő hadgyakorlaton, a Red Flag-en. A július 31. és augusztus 11. között megrendezett Red Flag Alaska 17-3-on a Mountain Home bázison állomásozó 391. Vadászrepülő Század gépei és állománya vett részt.

Évek át történő vajúdás után elhalálozott Argentínában az IA-58 Pucara könnyű támadógépek új hajtóművekkel történő ellátásáról szól elképzelés. A munkát végző Fabrica Argentina de Aviones (FAdeA) vezetése ebben a hónapban beszüntette munkálatokat, mondván a repülőcsapatok részéről nem mutatkozik igény nagyobb volumenű megrendelésre. Az 1970-es és 1980-as években gyártott gépből jelenleg mintegy 30 példány van még szolgálatban a 978 lóerős Turbomeca Astazou XVIG turbólégcsavaros hajtóművekkel ellátva.

Ezekből majdnem mind szerepelt az új, Pratt&Whitney Canada 950 lóerős PT6A-62 turbólégcsavaros hajtóművel történő átépítési tervben, néhány külföldre eladott példánnyal együtt. Később már csak 17 példányt említettek meg, ezeket korszerű digitális fedélzeti elektronikával is ellátták volna. A prototípus, ha lassan is, de elkészült és a 2015-ös és a 2016-os évben több alkalommal is repült. A prototípus jövőjét most még homály fedi, mindenesetre már több alkatrészét kiszerelték, mostani állapotában repülésre képtelen. Jelenleg még nem tudni, hogy a repülési képességek, esetleg maga a hajtómű, vagy az átépítés költsége, vagy az ország siralmas anyagi helyzete volt az, ami a terv dugába dőlését okozta.

Valamivel jobban áll viszont a távolról irányított repülőgépek fejlesztése, hiszen augusztus 10-én mutatták be a közepes repülési magasságban hosszú őrjáratozási idővel rendelkező Vigía 2B-t. A prototípus építését még az idén elkezdik, és mint az a típusjelzésből sejthető a Vigía 2A megnövelt méretű, még többet tudó verziójáról van szó. A külsőben csak minimális aerodinamikai változás lesz, de természetesen máshol jelentősebb módosítások lesznek. Ilyen például az erőforrás, hiszen a Vigía 2B-ben már egy 180 lóerős motor fog dolgozni, az előd 60 lóerősével szemben.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

McDonnell Douglas F-4F Phantom II.

Aerospatiale SA-321G Super Frelon.

Douglas TA-4J Skyhawk.

Panavia Tornado IDS.

Convair F-106A Delta Dart.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Boeing EA-18G Growler.

Focke-Wulf Fw-190F-8/U1.

Boeing AH-64D Apache Longbow.

MiG-29SzMT.

Boeing F-15SG Strike Eagle.

Dassault Mirage 2000-5Di.

Grumman F-14A Tomcat.

Boeing F/A-18F Super Hornet.

2017.08.12

2017.08.12. 07:07

Németország 158,5 millió dollárt szán a meglévő nyolc Lockheed P-3C Orion tengeri járőrgépének modernizálására. Ebből az összegből a fedélzeten helyet foglaló operátorok munkahelyeinek modernizálásra fogja futni, illetve a tengeralattjárókat felderítő rendszer összetevői kerülnek megújításra. A munkálatok 80 százaléka Németországban kerül majd elvégzésre, míg a fennmaradókat az Egyesült Államokban fogják elvégezni.

Olaszország szeretné előbb visszakapni az Egyesült Államokban található Luke légibázisra telepített és ott a földi és a légi személyzet képzésében részt vevő Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázóinak egy részét. Egészen pontosan négy példányról lenne szó. Róma azzal indokolja ennek a döntésnek a szükségességét, hogy mivel csökkent az ország által beszerzésre kerülő gépek mennyisége és a gyártási-átadási sebesség is, ezért ezek a példányok kellenek ahhoz, hogy a típus 2018 végén hadrendbe állítható legyen. Washingtonban alaposan meg kell majd nézni az olasz elképzelés megvalósíthatóságát, hiszen a személyzetek képzése ebben a korai fázisban rendkívüli fontossággal bír. Másrészről a típus gyártása folyamatos, így nem okozhatna nagy problémát pár példány pótlása, bár a kiadásokra, vagy egyes alakulatok feltöltöttségére lehet kihatása.

Átvette első Sikorsky SH-60F Seahawk helikopterét a spanyol haditengerészet. A forgószárnyas a Mayport amerikai haditengerészeti bázison került átadásra, ahonnan az ausztrál haditengerészetnél tett látogatás után hazatérő RISTÓBAL COLÓN fregatt (az F-100-as osztály 5. egysége) fedélzetén érkezik meg Európába.

Elkezdték a BMR-3MA aknamentesítő harckocsik leszállítását az orosz haderő számára. A T-90-es harckocsin alapuló jármű 44 tonnát nyom és az aknamentesítést 12 kilométer per órás sebességgel képes elvégezni, a KMT-7-es aknataposó hengerek segítségével, tömege ezekkel együtt már 51 tonnára növekszik. A kétfős személyzetén kívül még további három utász szállítására képes a belső terében. A csapatpróbák eredménye alapján a BMR-3MA aknamentesítő harckocsit hatékonyabb klímaberendezéssel és korszerűbb rádió adó-vevőkel látták el. A 6,92 méter hosszú, 3,81 méter széles és 2,96 méter magas jármű fegyverzetét egy 12,7 milliméteres Kord nehézgéppuska alkotja. A harckocsiból eredő fejlesztés eredményeként az amúgy is erős páncélzat, reaktív kazetták felszerelésével lett tovább erősítve, valamint a távirányítású robbanóeszközök elleni védelmet zavarórendszer növeli még jobban. Exportra az Uralvagonzavod BMR-3MSz típusjelzéssel áll készen az aknamentesítő harckocsi gyártására.

Az egyiptomi haditengerészet augusztus 8-án vette át második Type 209/1400 típusú tengeralattjáróját. A Németországban épülő egység a 864-es hadrendi számot visel tornyának oldalán. Kairó négy példányt vásárolt meg a lemerülve 1594 tonnás vízkiszorítású, 62 méter hosszú, 6,2 méteres testátmérővel rendelkező tengeralattjárókból.

Jelenleg még a próbákon vesz részt, de várhatólag szeptemberben már átadásra fog kerülni Iránban a helyi építésű FATEH-osztályú tengeralattjárók első példánya. A perzsa nyelvben hódító-t jelentő FATEH vízkiszorítása majdnem 600 tonna, hossza 48 méter, meghajtásáról dízel-elektromos rendszer gondoskodik. Fegyverzetét, amik lehetnek torpedók, rakéták, vagy aknák, négy vetőcsőből bocsáthatja útjára.

Indiában augusztus 10-én hajtotta végre első repülését egy izraeli ELM-2052 AESA antennával ellátott radarral felszerelt Jaguar vadászbombázó. A francia-brit fejlesztésű repülőgépek Indiában szolgálatba lépő példányainak gyártását, túlnyomó részben a helyi HAL végezte el és szintén ők voltak a felelősek a Darin modernizációs programért is. Ez most a 3. szintjére érkezett, így a Darin III-as jelzést viselő Jaguar-ok új generátorokat kaptak, így a fedélzeti elektronika átalakítása előtt is megnyílt az út. Ezt ki is használták, ugyanis a Jaguar új fedélzeti számítógépet, repülési műszereket, új HUD-ot – az LCA Tejas-al megegyező típust - és a műszerfalra két többfunkciós kijelzőt, digitális videófelvevőt, új fedélzeti adatrögzítőt és műholdas, valamint inerciális navigációs rendszert, radar besugárzásjelzőt és rádióelektronikai ellentevékenységi rendszert kaptak.

Szintén új a robotpilóta és a hajók elleni feladatra szánt Thompson-CSF Agave radarral ellátott IM változatok után az IS variánsok orrába is fedélzeti rádiólokátor, a fent említett  ELM-2052 kerül beépítésre. A szükséges orrkúp szintén hazai gyártmány, az első darabot 2010 áprilisában adták át. Természetesen ezek a modernizálások maguk után vonják egyrészt a bevethető fegyverzet bővítését is, valamint a gép üres tömegének növekedését is. Az ELM-2052 AESA antennával ellátott rádiólokátor a HAL Tejas MkIA vadászbombázókba is beszerelésre kerül, ennél a típusnál 2019 végére van ütemezve az első repülés végrehajtása.

Internetre felkerült fotók alapján úgy tűnik Kínában optikai/infravörös végfázisos irányítórendszerrel egészítették ki a légi indítású, szárazföldi célok elleni bevetésre tervezett CJ-10K/KD-20 robotrepülőgép irányítórendszerét. A fotón a Xian H-6K bombázó szárnyai alatt láthatók az Ukrajnából megvásárolt K-55-ös robotrepülőgép alapján kifejlesztett, nagyjából 1500 kilométeres hatótávolságú fegyver, melynek orr-részén az optikai vezérléssel ellátott fegyverekéhez hasonló műagyag védősapka helyezkedik el. Egy képfelismerő rendszerrel kiegészített vezérlőrendszer még pontosabbá teheti az inerciális és műholdas, továbbá terepfelismerő rendszerekkel már ellátott navigációs rendszert.

Július 28-án végrehajtotta első, majd kicsit később már a második repülését is az Amerikai Egyesült Államok elnökének rövidtávú légi szállítását majdan végrehajtandó Sikorsky VH-92A helikopter EDM-1-es jelzést (Engineering Development Model 1) viselő példánya. Az összesen egyórás szárnyalást további 249 követi még, hogy a 12 hónapos tesztprogramot teljessé tegye. A várhatólag 2020-ban szolgálatba lépő VH-92A-ból még egy, az EDM-2-es is csak a próbák elvégzésére fog szolgálni, a várhatólag 21 megrendelésre kerülő példányból eddig 4 megépítése biztos, a többi megrendelésére 2019-ben kerülhet sor.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

AMX International AMX-T.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Panavia Tornado GR.4.

Boeing F-15E Strike Eagle.

Mil Mi-28N.

Lockheed P-3C Orion.

Dassault Mirage 2000D.

McDonnell Douglas F-4G Phantom II.

Szuhoj T-50.

General Dynamics F-16BM Fighting Falcon.

Dornier Do-31E.

Canadair NF-5A.

MiG-21MF.

McDonnell Douglas F/A-18D Hornet.

Xian JH-7A Flying Leopard.

Republic F-105D Thunderchief.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Convair F-102A Delta Dagger.

Dassault Rafale C.

Lockheed F-104G Starfighter.

Kamov Ka-52 Alligator.

Northrop F-5E Tiger II.

IAR-99 Soim.

2017.08.05

2017.08.05. 06:01

Horvátországban a Védelmi Minisztérium az Elbit Systems UT30Mk2 távirányítású tornyait rendelte meg a Patria AMV gyalogsági harcjárművek számára. A 30 milliméteres gépágyúval ellátott toronyból 8 darabot szereznek be.

Szerbiában rendszeresítik a hazai fejlesztésű M15-ös távirányítású fegyverállványt. A 12,7 milliméteres NSzV nehézgéppuskával és annak 180 darabos lőszerkészletével felszerelt M15-ös távirányítású fegyverállvány már látható volt már az utóbbi időben a Lazar III-as gyalogsági harcjárművön, a BOV páncélozott szállító harcjárművön, de az M-84AS1-es harckocsin is.

Bulgária úgy tűnik, nem tud egykönnyen megszabadulni a szovjet érában tervezett és gyártott haditechnikai eszközeitől. Bár a nyolc JAS-39 Gripen megvásárlása igen biztosnak tűnik, (május óta nem jelentettek be változást az ügyben) az ország jelenlegi védelmi képességének alacsony volta az elődök további hadrendben tartása melletti döntésre sarkalhatja a döntéshozókat. A 2018 és 2020 között leszállításra kerülő svéd gépek hadrendbe állításáig a 15 MiG-29-es vadászgép, valamint 14 Szu-25-ös csatarepülőgép repülőképessé tétele és abban is tartása azonban csak orosz segítséggel valósítható meg. Az első lépések már megtörtének, ugyanis elkezdődtek a tárgyalások a MiG-ek logisztikai támogatásának lehetőségeiről. A hírek szerint a MiG-ekből jelenleg nyolc példány repülőképes.

Portugáliában továbbra is bizalmat szavaznak a brazil Embraer KC-390-es teherszállító és légi utántöltő repülőgépnek. A típusból 5 darabot rendeltek meg, valamint lehetőséget jelentettek be 1 további példány beszerzésére is. A berepülési programját még be sem fejező KC-390-el annyira elégedettek, hogy már fontolgatják a Lockheed C-130H Hercules szállítógépek modernizálási programjának megszüntetési lehetőségét.

Új ügyfelek megszerzésének reményében az Airbus lassítani szeretné az A400M Atlas teherszállító és légi utántöltő repülőgépek gyártási ütemét a sevillai üzemében. A végszereléssel foglalkozó gyárban már megbeszéléseket kezdek a szakszervezetek képviselőivel ebben a témában. A gyártási kapacitás lehetővé tenné az évi 24 példány megépítését is, de a típus eddigi viszonylagos sikertelensége okán jó, ha ennek a felére mutatkozik igény. Így a gyártósor életben tartása mellett lehetőséget teremtenének további megrendelések begyűjtésére, amiben jelentős segítség, hogy a még gyártásban lévő típust alacsonyabb áron tudják ajánlani.

Izraelben egy új, még a fejlesztés korai szakaszában lévő távirányítású torony prototípusával szerelték fel a Namer nehéz lövészpáncélos egyik példányát. A szállított lövészek számát nem csökkentő, igen alacsony toronyban egy 30 milliméteres gépágyú, (a fotók alapján Orbital ATK Mk44 Bushmaster) és egy 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska került elhelyezésre. A célpontok felderítését, megfigyelését, valamint a fegyverzet irányzását két független optikai rendszer teszi lehetővé. A torony jobb oldalán lévő, 360 fokban körbeforgatható a parancsnok, a másik, a bal oldalon lévő az irányzó számára jeleníthet meg képeket és adatokat a kijelzőn.

Irányított rakéták eddig még nem voltak láthatók a tornyon, de a Rafael Trophy APS aktív páncélzat radarantennáit fel lehetett fedezni rajtuk (ezek eddig a páncéltest oldalán voltak láthatók), így alkalmazásával nem csak a támadó (eddig csak egy Rafael Samson távirányítású fegyverállványra szerelt 12,7 milliméteres nehézgéppuska jelentett a fegyverzetet egy-két, de nem távirányítású állványra szerelt 7,62 milliméteressel együtt), de a védekező képesség is erősödni fog a Namer esetében. Várható, hogy a Namer-ra szerelt torony kipróbálásra fog kerülni a 8x8-as kerékképletű Eitan lövészpáncéloson is.

Szintén Izrael az az állam, ahol alaposan szemlézik a világban megvásárolható nehézhelikopterek képességeit, hiszen 2025-ben mindenképpen nyugdíjazni szeretnék az akkorra már 50 éve hadrendbe állónak tekinthető CH-53 Yasur helikoptereket. Persze a Stallion-ok ezen változatai modernizálásra kerültek, de az idő így is el fog járni felettük. Jelenleg három forgószárnyas forog a Tel-Aviv-i döntéshozók látómezejében. A Lockheed CH-53K King Stallion várható 90-100 millió dolláros darabárával ebben a tekintetben is nehézfiúnak számít, ám bevetésekben igazán hasznos képességei, a 261 kilométer per órás sebessége és 852 kilométeres hatótávolsága is súlyos érvként kerülhet a mérlegre.

Vele szemben a szintén alapos ráncfelvarráson átesett Boeing CH-47 Chinook F variánsa kavarhatja a legnagyobb szelet tandemrotorjaival. Ára várhatólag 39 millió dollár körül alakul majd, 291 kilométer per órás sebessége nagyobb, viszont 370 kilométeres hatótávolsága kisebb, mint vetélytársáé. Messze a vetélytársak fölé emelkedik a Bell/Boeing V-22 Osprey, mely repülőgépszerű repülési teljesítményével már évek óta az izraeliek szeme előtt lebeg, mint rendszeresítésre alkalmas típus. A beszerzési ár mellett a legnagyobb eltérés az utazósebesség, a hatótávolság és a szállítható teher nagyságában van az említett típusok között, így gyaníthatólag ezek fogják befolyásolni a döntés megszületését.

Thaiföldön az öregedő Northrop F-5E Tiger II harci repülőgépek modernizálása mellett határozták el magukat. A 3,2 milliárd dollárba kerülő munkálatokat az állami tulajdonú Thai Aviation Industries (TAI) fogja végrehajtani, olyan izraeli cégekkel karöltve, mint például a Rafael Advanced Defense Systems és az Elbit Systems. A 14 gépet érintő modernizálás során 4 példány teljes körű korszerűsítésen esik át, míg a fennmaradó 10-nél leginkább a rádiólokátor, valamint a hozzá kapcsolódó rendszerek kerülnek lecserélésre.

A haderejére utóbbi években egyre többet áldozó Fülöp-szigetek a szállítógépek terén is kiadásra készül. Az öt Lockheed C-130-as átlagéletkora kicsit több mint 40 év. Egy 130B valamint két-két H és T alkotta állományból 3 példányt szeretnének ellátni korszerű avionikai rendszerekkel. Manila eddig még nem hozta nyilvánosságra mely gépeket szemelték ki az átalakítások végrehajtására.

Új fegyverrel tervezi bővíteni a földi célpontok ellen alkalmazható eszközök listáját az amerikai tengerészgyalogság a Boeing F/A-18-os Hornet-ek esetében. Az A, B, C és D variánson a 70 milliméteres Hydra nem irányított rakéták, félaktív lézeres irányítórendszerrel ellátott irányított változatát tervezik integrálni. Az APKWS II-es nem ismeretlen a bőrnyakúak számára, hiszen az AV-8B Harrier II+ vadászbombázókon már alkalmazásra került Mk 152-es, vagy M282-es típusú robbanófejekkel.

Átadásra került a 350. Bell/Boeing V-22 Osprey billenőrotoros repülőgép is az amerikai haderők számára. A helikoptereknél messze nagyobb utazósebességre képes típusból a haditengerészet csak jóval a tengerészgyalogság és a légierő után rendelt és a közelmúltig a külföldi érdeklődők is csak szemezgettek a V-22-el.

Augusztus 2-től újra végrehajthatja szállítási feladatait öt Lockheed C-5M Super Galaxy szállítógép. Múlt hónap második felében (július 17-től) ideiglenes jelleggel, de felfüggesztette a C-5M Super Galaxy szállítógépek repülését az amerikai légierő. Ugyanis 60 napon belül két alkalommal is gond adódott a gépek orrfutóművénél leszállás során. Ez a variáns csak a Dover légitámaszponton található meg és egyik legfőbb feladata az amerikai és az európai kontinensek közötti szállítási feladatok végrehajtása.

Brazíliában költségvetési okokra hivatkozva elnapolták az olasz eredetű VBTP-MR Guarani 6x6-os kerékképletű gyalogsági harcjármű 8x8-as változatának létrehozását. A némileg nagyobb és súlyosabb, 8x8-as kerékképletű VBR-MR (Viatura Blindada de Reconhecimento - Média de Rodas) megalkotása már az év elejétől kérdéses volt, de most úgy látszik, huzamosabb időre letesznek ennek kifejlesztéséről.

A 2012-ben megkötött 2,5 milliárd dolláros szerződés még 2044 páncélos brazíliai megépítéséről szólt, évi 100 darabos mennyiségben. A 2013-ban elkezdődő gyártás eddig nagyjából 300 példányt eredményezett, évente mintegy 50-70 darabos legyártott mennyiségben, a 100.-at 2014. szeptember 26-án adták át. A VBTP-MR Guarani hossza 6,9 méter szélessége 2,7 méter magassága 2,3 méter tömege 18 tonna.  Legénysége 2 fő, szállítható személyek száma 9 fő, hatótávolsága 600 km, legnagyobb sebessége 90 km/h. A páncéltest tetejére szerelt 30 mm-es gépágyúval és 7,62 mm-es géppuskával ellátott UT30-as torony lehetőséget biztosít két Spike irányított páncéltörő rakéta indítására is, így a 6x6-os kerékképletű jármű komoly tűzerővel rendelkezik.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Dassault Mirage 2000D.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

MiG-21UMD.

General Dynamics EF-111A Raven.

Eurocopter EC665 Tiger HAD.

McDonnell Douglas F-4F Phantom II.

MiG-29M2.

LTV Aerospace A-7E Corsair II.

Szuhoj Szu-22M4 Fitter-K.

McDonnell Douglas CE-15 Hornet.

Mitsubishi F-2B.

Lockheed F-104G Starfighter.

Antonov An-26.

Grumman A-6E Intruder.

Israel Aircraft Industries F-21A Kfir.

Grumman F-14A Tomcat.

Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4.

Lockheed C-130H Hercules.

IAR-99 Soim.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

PZL-Mielec M-28B1R Bryza 1R.

Bell TAH-1P Cobra.

Panavia Tornado GR.4.

2017.07.29

2017.07.29. 06:26

Tovább erősíti a koalíciós műveletekben részt vevő katonáinak védelmét a Cseh Köztársaság. Prága 370 millió euró ellenében összesen 142 darab páncélautó vásárol meg a francia Nexter, valamint az olasz Iveco cégektől. A pár évvel ezelőtt bemutatott Nexter TITUS (Tactical Infantry Transport & Utility System) 6x6-os kerékképletű, üresen 17 tonnás, míg felszerelve 23 és erre további 4 tonnás terhelés jöhet még. Szélessége 2,55 méter, magassága 2,73 méter és hossza 7,55 méter. Mozgatásáról egy 550 lőerős 6 hengeres Cummins motor gondoskodik egy Allison automata sebességváltóval közösen. A kerekek közül csak a hátsó négy van meghajtva alapesetben, a 6x6-os hajtást csak a nehéz terepen kapcsolják be.

A TITUS végsebessége 110 km/h, hatótávolsága 700 km. Belső terében a vezetőn és a parancsnokon kívül tíz lövész szállítására nyílik mód, fegyverzetét egy Nexter ARX20-as távirányítású fegyverállványra szerelhető, akár 20 milliméteres gépágyú is alkothatja a kisebb űrméretű sorozatlövő fegyverek helyett. Ebből 62 példány kerül majd beszerzésre a Tatra által gyártott alvázakra építve, átadásuk a 2020 és a 2024 közötti időszakban valósul meg. Az Iveco Defense Vehicles által 2001-ben kifejlesztett LMV M65 Lynx aknavédelemmel ellátott páncélozott jármű 115 darabos mennyiségben már rendszeresítésre került a cseheknél, most további 80 darabot rendeltek meg. Ezeket vegyi-és sugárfelderítésre tervezik alkalmassá tenni.

Hollandia megkapta első, korszerűsített PC-7 kiképzőgépét a svájci Pilatustól. A turbólégcsavaros gépekből 13 példány kerül vissza a gyártóhoz, ahol egy alapos élettartam-hosszabbítás mellett az analóg repülési műszerek digitálisra történő cseréje is végrehajtásra kerül három hónap alatt.

Jelenleg 60 különféle Boeing CH-47-es Chinook helikopterrel rendelkezik a Brit Királyi Légierő. Ezek közül 14 a legújabb CH-47F variánsnak megfelelő felszereltséggel rendelkező HC.6, míg a modernizálásoknak köszönhetően 8 HC.5-ös (egykori HC.3) mellett 38 HC.4-es (néhai HC.2/2A) is hadrendben van. Ez utóbbiak 2012-től állnak szolgálatban, többek között a Thales digitális üveg pilótafülkével, önvédelmi rendszerekkel és a korszerűsített Honeywell T-55-714 hajtóművekkel ellátva. Így már szinte megegyeznek a HC.6-os változat felszereltségével, de a közeljövőben induló és 12 hónapig tartó átalakítás után szinte teljes lesz az azonosság. Ez idő alatt az analóg repülésirányító rendszereket a Boeing digitális automatikus repülésirányító (DAFCS) rendszerére cserélik le, így létrehozva a HC.6A modifikációt.

Még ebben az évben átveheti első három Jakovlev Jak-152-es alapfokú kiképzőgépét az Orosz Légierő. A típust Irkutszkban gyártják és a légierő számára készülő példányokon felül további kettő építése is folyamatban van. Ezekkel a még folyamatban lévő tesztsorozatot szeretnék felgyorsítani.

Jordánia Black Hawk flottája újabb két darabbal gyarapodott a közelmúltban. A közel-keleti ország 1987-ben kapta meg az első három S-70A-11-ét, ezeket követte nyolc UH-60L 2007-ben, majd két UH-60M 2013-ban, valamint három S-70i és nyolc UH-60A helikopter 2015-ben. Ebben a hónapban újabb két UH-60M variáns érkezett meg egy C-17 Globemaster III segítségével.

Szaúd-Arábia számára akár a Textron AirLand Scorpion könnyű támadógépe is megfelelhet, hiszen pont ebben a kategóriában keresnek rendszeresítésre alkalmas típust. Az amerikai OA-X program szülöttjéről már folynak tárgyalások a felek között és a washingtoni döntéshozók jóváhagytak egy 2 milliárd dolláros keretet Rijád számára, viszont a szállítási határidők és ami fontos, maga a géptípus nem került véglegesítésre.

Iránban még ez év harmadik negyedévében szeretnék végrehajtani a helyi fejlesztésű Koswar sugárhajtású sugárhajtású kiképző/könnyű támadógép első repülését. A két hajtóművel ellátott, külső megjelenésében leginkább a tajvani AIDC AT-3-as repülőgépre hasonlító gépet ez év tavaszán mutatták be. Azóta már tudni lehet, hogy maximális felszálló tömege 6180 kilogramm körül fog alakulni, meghajtásáról az amerikai General Electric J85-ös gázturbinán alapuló J90-es jelzésű erőforrások fognak gondoskodni. A Koswar gurulási próbái már elkezdődtek, Teherán azonban igencsak hamar, 2,5 éven belül szolgálatba állítaná a típust.

Már végeztek a USS GERALD R. FORD (CVN 78) nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó fedélzetén bemutatkozó elektromágneses katapult, az EMALS (Electromagnetic Aircraft Launch System) szoftverének módosításával. Az EMALS, az indítások során már okozott kisebb fejfájást, ugyanis az F-35C vadászbombázók pilótái fejére a nem megfelelő gyorsulás miatt erős rezgések, ütések adódtak át az indítás alatt. Ezt a gépek futóművében végrehajtott kismértékű beavatkozás orvosolta. Legutóbb a póttartályokkal felszerelt F/A-18E/F Super Hornet gépek személyzetei tettek panaszt. Az ilyen konfigurációban indított gépeknél szintén nem kívánt rezgések léptek fel. A nem kívánatos jelenség megszüntetésére elégségesnek tűnt az EMALS szoftverének néhány paraméterén változtatni a fejlesztők szerint. A módosítások elkészültek és első lépésben a Lakehurst-i tesztbázison megépített példányon fogják kielemezni a változtatások megfelelőségét. Így a szoftvermódosítás csak ezek lezárulta után, várhatólag csak 2019-re fog megérkezni a hordozó fedélzetére.

Agitációs, vagy ha úgy tetszik, propaganda anyaggal is támadhatnak már az amerikai légierő Boeing B-52H Stratofortress bombázói. Ugyanis a 419. tesztszázad nyolc-nyolc PDU-5/B sikeres oldását hajtotta végre a Point Mugu-i és az Edwards légibázis közelében kialakított gyakorlótér területén. A jelenleg még csak a szárnyak alól leoldható PDU-5/B nem más, mint az eltérő résztöltetek okán MK 20 Rockeye II, SUU-76B/B, vagy a CBU-99/100 jelzéssel ismert kazettás bomba 60000 darab szórólapot magába foglaló változata. Az oldási tesztek során a bombázótól történő eltávolodást vizsgálták, ami biztonságos volt. A jövőben a PDU-5/B-vel még lesznek oldási tesztek, de azokat már a bombakamrából fogják végrehajtani.

Brazíliában költségbecslést készítenek, ugyanis a költségvetési megszorítások, és a SAO PAULO (A 12) repülőgép-hordozókivonása okán nem biztos, hogy jó ötlet modernizáltatni a Boeing (Douglas) AF-1/AF-1A Skyhawk (A-4KU és TA-4KU) vadászbombázókat az Embraer (Empresa Brasileira de Aeronáutica) Defense & Security által az AF-1B/C szintre. A számításokat az Embraer végzi el a kért példányszámokra vonatkoztatva. 2013 augusztus 13-án hajtotta végre első repülését a Brazíliában modernizált és megnövelt szolgálati idővel rendelkező A-4KU Skyhawk - helyi jelölésben AF-1-ként ismert típusból - első, immáron AF-1B típusjelzést viselő példánya.

A kétüléses változat korszerűsítésen átesett gépei az AF-1C jelzést viselik majd. A 2009 áprilisában megkötött szerződés értelmében a Kuvaittól megvásárolt 33 A-4KU és TA-4KU közül 12 példány, kilenc együléses AF-1-es és három kétüléses AF-1A kerül korszerűsítésre öt év alatt. Ezt a modernizációt Embraer szakemberei végezik el, a vadászbombázók ennek köszönhetően 2025-ig maradhatnak hadrendben. Az A-4-esek új generátorokat, többfunkciós Elta 2032-es fedélzeti radart, OBOGS rendszert, titkosított kommunikációt lehetővé tevő rádiókat (melyek segítségével később az adatátviteli lehetőség is megvalósul), inerciális navigációs rendszert, új HUD-ot, a pilótafülke műszerfalára két 5” x 7”-os kijelzőt, a gázkarra és a botkormányra HOTAS-rendszert, valamint új fedélzeti számítógépet kapnak. Az első két Skyhawk átalakításához 2011-ben láttak hozzá.

Nem tudni megvalósulhat-e Argentína nagyobb volumenű fegyverbeszerzése az Egyesült Államokból. Az egyik levegőben lógó ügy a Beechcraft T-6C Texas II+ turbólégcsavaros gépek megvásárlása. Ugyanis az egykori 24 darabos mennyiség 12-re, majd csak 4-re apadt. Ez még így is 90 millió dolláros kiadást jelentett a pilóták és a földi személyzet képzésével együtt, amiből, mint első részletet 50 milliót kellett volna a gyártó számára átutalni még a tavalyi év folyamán, több részletben. Eddig azonban csak 10 millió bukkant fel a számlán, így a felek egyeztetni fognak a továbbiakról. A másik, talán még érdekesebb bevásárló listán 12 Bell AH-1 Cobra harci és 26 Bell 416-os szállító helikopter szerepel, 80 darab Javelin irányított rakéta és 12 Lockheed Martin F-16-os Fighting Falcon mellett.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

MiG-23UB.

British Aerospace Hawk Mk.51.

Kawasaki C-2.

Grumman F-14A Tomcat.

Panavia Tornado IDS.

McDonnell Douglas EF-18A+ Hornet.

Dassault Mirage 2000-5F.

McDonnell Douglas RF-4EJ Kai Phantom II.

Szuhoj T-50.

McDonnell Douglas F-15J Eagle.

Eurofighter Typhoon FGR.4.

Lockheed P-2E Neptune.

Dassault Rafale C.

Lockheed F-104G Starfighter.

Kawasaki T-4.

Saab JA37 Viggen.

MiG 1.44.

Sepecat Jaguar T.2.

2017.07.22

2017.07.22. 06:18

Csehországban ebben a hónapban az Aero Vodochody nekilátott a legendás L-39 Albatros sugárhajtású kiképzőgép legújabb változatának, az L-39NG-nek a gyártásához. Persze ez még csak az első négy gépet jelenti. Ezek közül az első a második prototípus lesz, míg a második és a harmadik gép a strukturális tesztekre fog szolgálni és a negyedik lesz az első, megrendelő számára (ez a hírek szerint a LOM Praha) átadására kerülő példány. Az L-39NG a fejlesztők szerint megtartja az előd legjobb tulajdonságait, mint az alacsony üzemeltetési költség, a nagyfokú megbízhatóság, a könnyű üzemeltethetőség és a magas rendelkezésre állás. Tenni fogja mindezt a modern avionikával (számos szimulációs technológiát is magában foglalva) és az újonnan kifejlesztett Williams International FJ44-4M hajtóművel ellátva, így a kor követelményeinek még jobban megfelelve. A leírtakban joggal bízhat a gyártó, hiszen az L-39NG alkatrészeinek csak mindössze fel új tervezésű és gyártású. Az L-39NG további megrendelői között említik a Breitling és Black Diamond műrepülő csapatokat, de a spanyol légierőt is, ahol a CASA C-101-es gépek utódja lehet a cseh típus.

Szárnyaik középrészének cseréjét követően akár 2035-ig is repülhetnek majd a Brit Királyi Légierő Lockheed Martin C-130J Mk.4 Super Hercules szállítógépei. Az eredetieknél kétszer, háromszor hosszabb élettartamú alkatrészek 143,3 millió dollárért kerülnek majd beépítésre a britek 14 Hercules-ébe a Cambridge-i Marshall Aerospace and Defense Group-nak köszönhetően.

Július 13-án az IPA6-os jelzésű Eurofighter Typhoon volt a típus első példánya, mely MBDA Brimstone irányított rakétával hajtott végre lövészetet. Ezt megelőzően az év első felében egyéb repülési teszteket hajtottak végre a rakétával. A légi próbák ezen első része sikerrel lezárult, ezeken a szárnyak alatti hármas pilonon történő hordozás során mérték a rakétákat érő erőhatásokat, illetve a repülőgéppel létrejövő adatkapcsolat tökéletességét is górcső alá vették. A 40 repülés során a valós, éles helyzetben is használatos felfüggesztési variációt is tesztelték. Ennek során a Eurofighter Typhoon négy AMRAAM és két ASRAAM légiharc-rakétával, két Paveway IV lézeres/GPS irányítású bombával és két szárny alatti hármas Brimstone pilonnal emelkedett a levegőbe. Ennek során a vadászbombázó nagytömegű fegyverzet jelentette terhelés mellett történő manőverező képességét is kiértékelték. Az ütemterv szerint a Eurofighter Typhoon 2018 végéig bevethetővé kell, hogy váljon a MBDA Brimstone földi célok elleni rakétákkal. A tervek szerint mindössze kilenc indítás során szeretnék vizsgálni a vadászbombázó elhagyásának mozzanatát a Brimstone által, valamint az indítási magasságok által elérhető maximális hatótávolságot.

Oroszországban a MAKS 2017 kiállításon mutatták be a Mil Mi-8-as/Mi-17-es helikoptercsalád új tagját, a Mi-171S-VN-t. A különleges műveletek végrehajtására képessé vált forgószárnyas a szárnycsonkjain és ajtajaiban elhelyezett egy-egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska mellett a szárnycsonkok három-három felfüggesztési pontján irányított és nem irányított rakétákat, bombákat és gépágyú konténereket hordozhat, akárcsak elődjei. Védelméről az infracsapdák mellett már a President-S rendszer is gondoskodik, de kevlárból készült páncélzattal is ellátták. A védelem részét képezi még a 3 fős személyzet és a szállított 37 főnyi katona energiaelnyelő ülésekben történő elhelyezése is. A pilótafülke alatt pedig két szenzortorony kapott helyet. Az két, egyenként 1900 lóerős gázturbina kompozit rotorlapátokkal, valamint X alakú farokrotorral 280 kilométer per órás legmagasabb sebességet és 259 kilométer per órás utazósebességet tesz lehetővé. Az Ulan Ude-i üzemben készített variánst már felajánlották megvételre is, bár a repülési teszteket csak nemsokára fogják elkezdeni.

Kazahsztánban egy helyi partner, a Kazakhstan Engineering segítségével próbálja meg értékesíteni a MiG a MiG-35 Fulcrum-F vadászbombázót. A típus eladásán felül az oroszok együttműködést is felajánlanak a kazah partnerek számára, mi a javításon felül bizonyos alkatrészek gyártást is jelenti.

Három évvel Izraelbe való megérkezésük után jelentős előrelépés vette kezdetét az Alenia Aermacchi M346 Lavi sugárhajtású kiképzőgépeknél. A típus harci kiképzésre is alkalmassá tétele egy szoftvercsomag fedélzeti számítógépekre való telepítésével valósul meg. Így már a szárnyak alatti függesztési pontok is használhatókká válnak az 1 óra 15 perces levegőben tölthető időt megnövelő pót-üzemanyagtartályok és a bevetéseken is használatos Mk bombacsalád tagjainak ballisztikai jellemzőivel bíró BDU-33-as gyakorlóbombák felhelyezésére.  Az izraeli légierő tesztalakulata már elvégezte a földi és légi próbákat az új szoftvercsomaggal, így azok telepíthetőkké váltak. Hamarosan a kiképzéshez használatos négy szimulátor is továbbfejlesztésen esik át, ugyanis hálózatba lesznek kötve, így segítve majd a pilóták felkészülését.

Törökországból bő egy hónappal ezelőtt érkezett a hír, miszerint nem csak az erőforrás hiánya miatt nem indulhat el az Altay harckocsik sorozatgyártása. A típus előállítására képes Otokar ajánlatát ugyanis elutasították, mondván a harckocsik darabára elfogadhatatlanul magas. Ezt az árkalkulációt, ami egyébként 250 páncélosról szólt, a gyártó még 2016 augusztusában nyújtotta be a török védelmi minisztérium hadiipari titkárságának (SSM – Undersecretariat for Defence Industries). Most ugyanez a szervezet kért fel három, a páncélos járművek előállításában járatos céget, név szerint az BMC-t, az Otokar-t és az FNSS-t, hogy készítsék el ajánlataikat az Altay harckocsik gyártásáról.

Alig több mint egy évvel ezelőtt derült ki, hogy India 164 darab Rafael Litening célmegjelölő konténert, valamint több száz Spice 250 precíziós vezérléssel ellátott bombát vásárol meg a Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázók számára. Az akkor 500 millió dollárosnak kikiáltott beszerzés hozadéka az lehet, hogy Új-Delhi a Dassault Rafale vadászbombázók számára is megvásárolná a Litening célmegjelölő konténert.

Érdekes helyzet alakult ki viszont az indiai Pilatus PC-7 MkII-es kiképzőgépek körül. A 75 darabos mennyiségben beszerzett típus, gyártó általi karbantartási szerződése 2016 decemberében lejárt és eddig nem került meghosszabbításra. Ennek oka nem egyértelmű, a híradásokban két változat található meg. Az egyik szerint az ország védelmi minisztériuma által találtatott túlzottan magasnak, a további 36 hónapot felölő időtartamra a svájciak által kért összeg. A másik, mely a légierőből származónak tünteti fel az információ eredetét, arról szól, hogy a gyártó nem is nyújtott be új ajánlatott, mivel Új-Delhi nem rendelt további gépeket tőlük. Jelenleg az indiai Pilatus PC-7 MkII-es kiképzőgépek üzemben tartását a légierő szakemberei végzik, a haderőnem által beszerzett alkatrészek felhasználásával.

Új, hajók elleni rakétával tervezi felszerelni Japán a helyi gyártású Mitsubishi F-2-es repülőgépeit. A fegyver fejlesztése még folyamatban van, annyit lehet róla tudni, hogy sebessége a hang háromszorosa lesz. A program kiemelt fontosságú, a kínai tengeri jelenlét miatt, így az következő pénzügyi évben több százmillió jen árán szeretnék a fegyvert rendszeresítésre kész állapotba hozni.

Második kísérleti fázisát is elindították a Lockheed Martin F-35B rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázó sí sáncos felszállásainak vizsgálatának. Az amerikai haditengerészet Patuxent River-i bázisán most az erősebb keresztszélben, a külső függesztési pontok használata esetén, valamint változó nekifutási úthossz során végzett felszállások során nyert adatokat elemzik majd.

Megfelelőnek bizonyultak azok az előtanulmányok és tervek, melyeket a Lockheed Martin végzett az AGM-158B JASSM-ER csapásmérő robotrepülőgép hatótávolságának növelése érekében. Az 1000 kilométer körüli táv lerepülési képessége már így is igazán figyelemreméltó volt az 1 tonnánál kicsit súlyosabb fegyvertől, de a fejlesztők láttak még lehetőséget ennek növelésére. A távolság növelésére egy új szárnyszerkezet megvalósítása nyújtotta a lehetőséget, ennek tervezése 2016 márciusában vette kezdetét. Az Egyesült Államok Légiereje a Lockheed Martin számára 37,7 millió dollárt utalt át nemrégiben, így az új szárnyakkal ellátott csapásmérő robotrepülőgépek hamarosan, a 17. gyártási szériában lekerülhetnek majd a gyártósorokról.

Ideiglenes jelleggel, de felfüggesztette a Lockheed C-5M Super Galaxy szállítógépek repülését az amerikai légierő. Ugyanis 60 napon belül két alkalommal is gond adódott a gépek orrfutóművénél leszállás során. Ez a variáns csak a Dover légitámaszponton található meg és egyeik legfőbb feladata az amerikai és az európai kontinensek közötti szállítási feladatok végrehajtása. Az USAF illetékesei még nem nyilatkoztak arról meddig tarthat a gépek alapos átvizsgálása, de annyit elmondtak, hogy a szállítási feladatok végrehajtásában a 18 kieső gép hiánya nem lesz érezhető.

Ha úgy tetszik az érem másik oldalán helyezkedik el az amerikai haditengerészet VFA-115 Eagles repülőszázada, melyik július 3-án elérte a 100000. repült óráját is A osztályú (2 millió dollárosnál nagyobb kár, gépveszteség, haláleset stb.) esemény nélkül. A 23 éve igazán kimagasló teljesítményt felmutatni tudó alegység ez idő alatt repülte az A-6E Intruder, majd az F/A-18C Hornet gépeket és a flotta századai közül elsőként fegyverezték át őket a vadonatúj F/A-18E Super Hornetre. Természetesen a géptípusok ismeretében még inkább elképesztő ez az adat, hiszen egy repülőgép-hordozón települő, aktív repülőszázadról van szó, mely számos bevetést teljesített az elmúlt évtizedekben a világ számos pontján.

A légi üzemanyag átadásának és felvételének bonyolult műveletének automatizálása, robotizálása napjainkban zajló folyamat. De joggal merülhet fel a kérdés, mi a helyzet a földön tartózkodó repülőeszközök tankolásának automatizálásával? Ezt is folyamatban van, bár az előzőhöz képest kevesebb rivaldafény éri az AR3P koncepciót.  Az S&T és a Center's Aviation Development Directorate and Operational Energy Lab együttműködésében a hadsereg számára próbálnak megvalósítani egy, a földön álló helikopterek üzemanyag-utántöltését végző automata rendszert. A többségében kereskedelmi célokra készült összetevők alkotta rendszert a napokban tették, igaz még csak „laboratóriumi” körülmények között próbára, teljes sikerrel. Egy megfelelő méretű csarnokban egy igencsak torzó állapotban lévő, ám a célnak tökéletesen megfelelő AH-64 Apache harci helikopter tankolását kellett végrehajtani a képfelismerő szoftver és kamerák által irányított robotkarnak.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

McDonnell CF-101B Voodoo.

Szuhoj Szu-27P.

Grumman F-14D Tomcat.

Dassault/Dornier Alpha Jet A.

Northrop Grumman B-2A Spirit.

G550-CAEW.

Rockwell B-1B Lancer.

Szuhoj T-50.

McDonnell Douglas CF-188A Hornet.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

Dassault Mirage 2000D.

Lockheed C-5M Super Galaxy.

Szuhoj Szu-34.

Lockheed U-2S.

Panavia Tornado IDS.

North American F-100D Super Sabre.

2017.07.15

2017.07.15. 06:23

Horvátország a jövő héten öt államot keres meg harci repülőgépek beszerzése ügyében. A légi hadereje korszerűsítésén fáradozó volt jugoszláv tagköztársaság Svédországból, az Egyesült Államokból, Dél-Koreából, Görögországból és Izraelből várja az ajánlatokat. Jó eséllyel a Saab JAS-39 Gripen és a KAI FA-50-es ellenfelei különféle változatú, kihasználtsági fokú F-16-ok lesznek. A horvátok remélik, ha még ebben az évben meghozzák a döntést, az első gépek már 2020-ra bevethetővé válhatnak.  Zágráb számára a beszerzési ár mellett a döntés meghozásában fontos tényezőt fog jelenteni a minél szélesebb gazdasági együtt működés lehetősége is.

Véglegesen szakítani fog a szovjet eredetű kis hatótávolságú légvédelmi rakétákkal a Cseh Köztársaság. Prága ugyanis eldöntötte, az elkövetkező három évben a már meglévők mellé további 16 darab Saab RBS 70 NG légvédelmi rendszert szerez be. A még meglévő 9K35 Sztrela-10M (SA-13 Gopher) kézi légvédelmi rakéták 43,6 millió dollárért megvásárolt utódjai 2018 és 2020 között kerülnek átadásra. Ezeket a fegyverek a 252. Légvédelmi Rakétazászlóalj alkalmazza.

2013 után újra Rheinmetall Waffe Munition által gyártott DM11-es programozható gyújtóval ellátott 120 milliméteres lövedékeket rendelt Berlin. Akkor is és most is 2500 lövedék kerül a német hadsereg tulajdonába. Az ez év végétől leszállításra kerülő lövedékek közül az utolsó 2018 végig kerül majd átadásra. A 45 millió euró értékű beszerzés érdekessége, hogy ezt a lövedéket csak a Leopard 2A7V, vagy A7+ variánsán alkalmazzák, így várható eme jelenleg legkorszerűbb modifikáció nagyobb számú megjelenése a német páncélos csapatok körében.

Egyaránt növekedni fog a holland Boeing AH-64D Apache harci helikopterek önvédelmi és támadó képessége. Az előbbit az AN/AAR-57A(V)7 közeledő rakétákat érzékelő rendszer, valamint az AN/AVR-2B lézeres besugárzás- jelző képviseli 58,2 millió dolláros értékben, míg az utóbbit a lézeres félaktív vezérlésű AGM-114R Hellfire II irányított rakéták 34 millió dollár ellenében. Az érzékelő készletből 32 darabot, a lézeres besugárzás- jelzőből 33-at és a rakétákból 70 darabot vásárolnak meg a hollandok.

Nagy-Britanniában a RAF Lossiemouth-i bázisa fog otthonul szolgálni a Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépeknek. A kilenc példány a Brit Királyi Légierő 120. és a 201. repülőszázad állományába fog kerülni. Elsőként a 120. század kerül majd felállításra 2018 áprilisában. Az ezt a számot viselő repülőszázad a második világháború alatt az egyik legsikeresebb tengeralattjáró-vadász RAF egység volt. Az amerikai gépek várhatólag 2020-ra érkeznek meg a 400 millió fontért fejlesztett infrastruktúrával és megerősített futópályával rendelkező Lossiemouth-i bázisra.

A Szíriában megszerzett tapasztalatok alapján tervezik korszerűsíteni a Kamov Ka-52 Alligator harci helikoptereket Oroszországban. Eddig megjelentek alapján szinte biztosra vehető, hogy a hajófedélzeti variáns számára megalkotott összecsukható rotorlapátokat megkapja majd a típus a korszerűsítési munkálatok során. Ez a megoldás nem csak a hajók fedélzetén hasznos, hanem a földi mozgatás, illetve tárolás során is számos előny jelenthet.

A Turkish Aerospace Industries (TAI) üzeméből július 12-én az Egyesült Államokba szállították a 21. itt készített F-35-ös törzs-középrészt. Ez rövid idő belül vissza fog térni, ugyanis ez lesz az első török megrendelésre készülő F-35A egyik fő alkotóeleme. Ankara egészen pontosan a következő évben veheti majd át az első Lightning II-ét.

Gyaníthatóan csak ideiglenes jelleggel, de megvalósult a két egyiptomi MISTRAL-osztályú partraszállást támogató helikopterhordozó közeli légvédelme. Az eredetileg Oroszország számára építeni kezdett, de végül el nem adott testvérhajók fedélzetére a szárazföldről jó ismert AN/TWQ-1 Avenger rendszer került, az azt hordozó Humvee-val együtt. A rögzítést a helikopterek fedélzeten tartására szolgáló nyűgözőpontok és acélkábelek segítségével oldották meg. Az egyik hajó fedélzetén két, a másikén viszont már három Avenger rendszer volt látható a közelmúltban. Eredetileg Igla-S légvédelmi rakétákkal ellátott két 3M-47 Gibka torony, valamint két 30 milliméteres Gatling-rendszerű gépágyúval ellátott AK-630-as torony biztosította volt a hajók légvédelmét, azonban ezek felszerelésére csak Oroszországban kerülhetett volna sor. Ezt a krími események és az Oroszország ellen bevezetett embargó nem tette lehetővé, így egy igen ötletes megoldással az amerikai rendszerek kerültek a partraszállást támogató helikopterhordozókra.

Bahrein 25. államként rendszeresíti a Lockheed Martin AN/AAQ-33 Sniper ATP célzókonténereket. A Sniper-ek átadása 2018 elejétől veszi majd kezdetét. A 22,45 millió dolláros szerződés valószínűsíti nagyjából 19 konténer beszerzését a közel-keleti állam 20 F-16C/D-je számára. Ezek a gépek eddig csak a jóval fejletlenebb Lockheed Martin AN/AAQ-14 Sharpshooter konténereket alkalmazhatták. Ezekből 1996-ban három darabot rendeltek meg.

Omán számára megkezdte a PARS III 8x8-as gyalogsági harcjárművek leszállítását a török FNSS Savunma Sistemleri. Maszkat 172 darabot rendelt a járműből, melynek tömege 30 tonna körül mozog. A 3 főnyi személyzet mellett 9 lövész szállítására is képes PARS III-as 25 milliméteres ATK Bushmaster gépágyúból és 7,62 milliméteres koaxiális géppuskából álló fegyverzetét az FNSS egyszemélyes Sabre nevet viselő tornyába építették be.  A PARS első megrendelője Malajzia volt, ahol az AV8-as jelzéssel rendszeresített járművekből 247 darabot rendeltek meg.

Nigéria haditengerészete még továbbra is forgószárnyasok után kutakodik a nagyvilágban. Most az AS565MBe Panther gépek jöttek szóba. Az Airbus Helicopters elmondása szerint az afrikai országból érkezett megkeresés a típusról érdeklődve. A gyártótól meg lehetett tudni azt is, hogy három helikoptert terveznek beszerezni a nigériaiak. Pár éve, egészen pontosan 2014-ben még az amerikai haditengerészet leállított CH-46 Sea Knight és SH-2 Seasprite gépeiről szóltak a hírek, mint a nigériai haditengerészet számára beszerzésre kerülő típusok. Hiába volt azonban a személyes megismerkedés lehetősége az amerikai helikopterekkel, a beszerzés nem valósult meg.

Botswana esetében viszont a JAS-39 Gripen lehet a befutó. Botswana elnöke, Ian Khama nemrégiben, június 19. és 21. között látogatott el a Saab svédországi központjába és a típust alkalmazó F21-es ezredhez is, hogy alaposabban megismerkedhessen a géppel. A C/D variánsból 8 darabot terveznek beszerezni az Afrika déli részén található államban. 2013 és 2015 között viszont a dél-koreai KAI T-50 Golden Eagle és FA-50 modelljeit hozták szóba Botswanával kapcsoltban. Akkor ugyanilyen látogatások zajlottak le az ázsiai országban, mint most Svédországban. Mindössze a mennyiség változott a pár évvel ezelőttihez képest, ugyanis akkor 16 példányos rendszeresítésre kerülő darabszám volt olvasható.

Indiában a Védelmi Minisztérium jóváhagyta 693 darab BMP-2 és BMP-2K Sarath gyalogsági harcjármű 371 millió dolláros továbbfejlesztését a BMP-2M szabványnak megfelelően. A páncélosok új tűzvezető rendszert, korszerű hőképalkotós kamerákat, két irányított páncéltörő rakétát és egy automata gránátvetőt kapnak majd a korszerűsítés során. A munkára való jogosultságot két állami cég, a Bharat Electronics Limited (BEL) és az Ordnance Factory Board (OFB) nyerte el, a konkurencia szerint nem egészen tiszta körülmények között. Az önkényes döntés az ellenvélemények szerint olyan problémák felbukkanását okozhatják majd, mint a túl költséges és gyakori karbantartás, számos minőségbiztosítási probléma és a beépített rendszerek között fellépő elektromágneses interferencia. Mindenesetre tény, hogy az Ordnance Factory Board 1987 és 2007 között 1250 BMP-2 és BMP-2K-t épített meg.

Négy évvel ezelőtt Indiában 2000 darab motor megvásárlását tervezték a korszerűsítés előtt álló BMP-2-es gyalogsági harcjárműveik számára. Az eredeti 285 lőerős erőforrást egy 250-380 lóerősre cserélnék le, ami könnyen karbantartható, és megbízhatóan működik szélsőséges időjárási körülmények között is. Motorokat hazai és külföldi gyártók egyaránt ajánlhattak a döntéshozók figyelmébe, így a Mahindra & Mahindra, Tata Motors, Force Motors, Ashok Leyland, Maruti Udyog és Crompton Greaves, és az MTU (Németország), Thales (Franciaország) és a Rosoboronexport (Oroszország) gyártmányaira egyaránt kíváncsiak voltak. Az 1500 darab BMP-2-es modernizálását akkor 3-5 éven belül leszerették volna letudni, 1,2 milliárd dollárt felemésztve.

Malajzia számára úgy tűnik változott a fontosság, már ami a repülőeszközök beszerzését irányítja. Napokban született információk szerint a Kuala Lumpur-i vezetés nem vadászgépeket, vagy vadászbombázókat szeretne vásárolni, hanem inkább kereskedelmi repülőgépen alapuló tengeri járőrgépet. Most inkább az állam határain belül lévő szigeteknek leledző iszlám radikálisok elleni felderítésre, megfigyelésre és hírszerzése képes típusnak szavaznának bizalmat. Az évek óta zajló, 2 milliárd dolláros megrendeléssel kecsegtető MRCA programot ideiglenesen elhalasztották, valószínűleg csak a 2018-as választások után veszik majd újra elő a programot, így a Dassault Aviation Rafale következő exportsikerére eddig kell várni, a francai típusnak drukkolók szerint.

2015 és 2016 között újabb 7 százalékos áremelkedést volt kénytelen elkönyvelni az F-35-ös program. Mindez egyetlen egy döntésnek tudható be, mégpedig annak, hogy az amerikai légierő csökkentette az egy év alatt megvásárlásra kerülő gépek mennyiségét. Bár a beszerzendő darabszám ugyanannyi maradat és a döntésnek köszönhetően a gyártósor is tovább dolgozhat hat évvel, de az évi 80 helyett csak 60 darabos átvételi mennyiség a 2015-ös 379 milliárd dollárról 2016-ra 406,5 milliárd dollárra növelte meg a program összköltségét. Inflációval korrigálva így egy F-35A darabára a 2015-ös 100,6 millió dollárról 111,3 millió dollárra emelkedett.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Changhe Z-10.

Lockheed P-3C Orion.

Eurofighter Typhoon FGR.4.

Boeing C-17A Globemaster III.

Szuhoj Szu-22UM-3K.

Grumman F-14B Tomcat.

AgustaWestland HH-101A Caesar.

McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.

Dassault Mirage F1C.

Boeing Vertol CH-47D Chinook.

Korea Aerospace T-50 Golden Eagle.

Lockheed U-2S.

MiG-29G.

Sikorsky CH-53E Super Stallion.

Dassault Mirage F1EQ6.

2017.07.08

2017.07.08. 06:47

Horvátországban sikeres lövészeten vannak túl a PzH 2000-es önjáró tarackok. A Németországtól használtan beszerzett 16 tüzérségi eszközből 12 lesz hadrendbe állítva. Egy járművet a vezetők képzésénél fognak alkalmazni, míg a többi alkatrészforrásul szolgál majd a több számára. Az Eugen Kvaternik képzőközpontban, Slunj közelében végrehajtott próbán három tarack vett részt, ezekben már a horvát nyelvre átírt szoftverek voltak megtalálhatók.

A szomszédos Szerbiából több hír is bekerült a Netarzenál erről a hétről szóló összefoglalójába. A Zastava kézi lőfegyverek fejlesztésért felelős részlege egy cserélhető csövű gépkarabélyt mutatott be. A Kalasnyikov jegyeket felmutató gépkarabély a könnyedén cserélhető csőnek köszönhetően képes a 7,62x39 milliméteres lőszereken felül a 6,5x39 milliméteres lőszerek kilövésére is. A kor követelményeinek megfelelően a fegyveren számos Picatinny sín található a különféle kiegészítők felszerelésére. A személyre szabható hosszúságú válltámasszal ellátott fegyver 20 és 30 lőszert befogadni képes tárakkal került bemutatásra.

Páncélos technika is szerepel a szerbiai újdonságok között, ugyanis a BOV PSZH modernizált változatát is bemutatták. A 4x4-es kerékképletű jármű új variánsa a BOV M-16-os, amit a Szerb Katonai Műszaki Intézet segítségével alkottak meg. Ezt új rádiókkal, légkondicionálóval, a vezető számára nappal és éjszaka is működni képes termikus kamerákkal látták el, de javítottak a tűzoltórendszeren is. A páncéltest hátulján, kívül felszerelve egy dízelgenerátor került felszerelésre. Ez a páncélos mozgatására szolgáló dízelmotor üzemeltetése helyett képes akár 8 órán át is a szükséges elektromos berendezések működtetésére kellő áram előállítására. A pótpáncélzat a védelem megerősítésére szolgál, míg a 12,7 milliméteres nehézgéppuska egy M15-ös távirányítású fegyverállványon nyert elhelyezést, a 180 darabos lőszerkészletével együtt.

Szintén a Szerb Katonai Műszaki Intézet működött közre a BVP M-80A gyalogsági harcjármű modernizált prototípusának, a BVP M-80AB-1-nek az elkészítésében. Itt is erősítésre került a páncélzat, így elölről a 30 milliméteres, oldalról a 14,5 milliméteres, míg hátulról a 7,62 milliméteres páncéltörő lövedékek ellen nyújt védelmet. A BVP M-80AB-1 csöves fegyverzete egy 30 milliméteres gépágyúból és egy 7,62 milliméteres géppuskából áll. Ezeket egy egyszemélyes toronyban helyezték el, míg a két Maljutka 2T5 irányított páncéltörő rakéta a torony tetejének jobb oldalán került elhelyezésre. A gépágyú 2000 méretig, míg a rakéták 5000 méterig alkalmazhatók. A huzalvezérlésű Maljutka 2T5 a továbbfejlesztés során tandem robbanófejet kapott, így már 1000 milliméteres homogén páncélzat átütésére képes.

Amerikai segítséggel szeretnék végre révbe juttatni az Antonov An-70-es szállítógépet az ukránok. Az orosz partner visszalépése a fejlesztésből nehéz helyzetbe hozta típust, de most Kijev a nyugati, elsősorban amerikai rendszerekkel szeretné pótolni az orosz berendezéseket. Ezen változat az An-77-es típusjelet kapná és az ukránok szerint jelentős exportpiaci sikerre lehet számítani a megjelenését követően.

Lengyelországban hadsereg megkapta első Rak önjáró aknavetőit. Az első járműveket a 17. Gépesített Dandár vehette át június 30-án. Az automata töltőrendszerrel ellátott fegyver tornyát az elmúlt években végrehajtott próbák során egy lánctalpas és egy 8x8-as kerékképletű járműtestre is felszerelték. Ez utóbbi nem volt más, mint a Patria AMV helyben gyártott Rozsomák változata. A percenként 6-8 lövés leadására képes Rak-ból most nyolc darab került átadásra. A 3 fős legénységű jármű mindössze 30 másodperc alatt tehető tűzkésszé és az utolsó lövést követően 15 másodperc alatt képes a helyváltoztatás megkezdésére. Lengyelországban 64 darabos megrendelést adott a hadsereg a Rak önjáró aknavetőkre, ezeket 2017 és 2019 között fogják leszállítani.

Július 4-én jelentették be, hogy lassan újra az összes belga Lockheed Martin C-130H Hercules teherszállító repülőgép repülőképessé fog válni. A 11 hadrendben álló példány közül többnél is hibák jelentkeztek a repülésvezérlő rendszernél, ezért felszállási tilalmat vezettek be a típusra. Az 1970-es éveke eleje óta szolgáló gépek néhány hetet igénybe vevő átvizsgálásával hamarosan végeznek a szakemberek, így egyre több szállhat fel újra.

Sikeresen lezajlott a Sea Skua és a AS15TT hajók elleni rakéták utódjaként fejleszteni kezdett Sea Venom/ANL rakéta első helikopterről végrehajtott indítása. A 100 kilogrammos fegyver harci része 30 kilogrammos, vezérlését képalkotó infravörös kamera segíti. Az indítást egy Eurocopter AS365 Dauphin hajtotta végre, méghozzá a Sea Venom/ANL rakéta hatótávolságának széléről, vagyis 20 kilométeres távolságból. Az elsősorban kisebb motorcsónakok, rakétás gyorsnaszádok és korvettek ellen alkalmazható Sea Venom/ANL fejlesztését 2014-ben az Egyesült Királyság és Franciaország közösen kezdte meg 50-50%-os munkamegosztással.

Újra repülhetnek az izraeli Boeing AH-64 Apache harci helikopterek is. A múlt hónapban bekövetkezett meghibásodás okát nyilvánosságra hozták, így most már tudható, hogy az egyik repülés utáni átvizsgálás során találtak egy 20 centiméter hosszú repedést egy egyik helikopter farokrotorlapátján. A Boeing bevonásával végzett ellenőrzés során arra a megállapításra jutottak, hogy a lapátokat 995 repült óra után fogják lecserélni, a gyártó által előírt 4600 helyett.

Ezen a héten már a közel-keleten turnézik a brazil Embraer KC-390-es gépe. Az új típus egészen pontosan Szaúd-Arábiában tölt el huzamosabb időt. Az Al Karj városa melletti támaszpont, valamint a Dzsidda közelében lévő Abdullah Herceg Légibázis ideális helyszín az ismerkedésre, hiszen a szaúdi légierő mindkét helyen állomásoztat C-130 Hercules gépekkel felszerelt alakulatokat. Első helyen a 32. százada Lockheed KC-130H és J (első verzióból 7 darab a másodikból 2 darab áll hadrendben) tankergépeinek személyzete láthatta a brazilok gépét testközelből, míg a másikon három repülőszázad is megtalálható, amik mind az amerikai gépeket repüli.

A szaúdi Herkulesekkel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy 2012-ben 25 darab megrendelését hagyták jóvá Washingtonban, azonban ezek közül csak két KC-130J került eddig átadásra, a többi 23 darab (ezekből 3 KC-130J) megrendelésének véglegesítése jelenleg függőben van. Szaúd-Arábia, mely a maga 33 darabjával az USAF után a legnagyobb H variánst használó, egyrészt az ukrán Antonov An-178-nak köszönhetően ráér, akárcsak nyomásgyakorlási céllal is lebegtetni a véglegesítést. De az sem zárható ki, hogy az ukrán gép mellé, melynek fejlesztését pénzügyileg Rijád alaposan segítette, a brazil KC-390-es is beszerzésre kerülhet.

Az erős hadiiparral rendelkező Dél-Korea ismét előrukkolt egy fegyverrendszerrel. Ez mondjuk nem minden elemében új, hiszen a második világháborúig visszavezethető családfával rendelkező M101-es 105 milliméteres tarackot házasították össze, a szintén amerikai 5 tonnás teherautóval. Persze a kor követelményeinek megfelelően a mindössze 11 kilométeres lőtávolságú fegyvert ellátták korszerű helymeghatározó és tűzvezető rendszerrel is. A Hanhwa Techwin által kifejlesztett tüzérségi rendszer, mely az önjáróságnak köszönhetően már csak ötfős kezelőszemélyzete igényel, a vontatott tarack kilencéhez képest, 2018-tól került majd átadásra a csapatok számára.

A gyártó West Palm Beach-i üzeméből a haditengerészet Patuxent River-i tesztközpontjába repült át egy Sikorsky CH-53K King Stallion helikopter június 30-án. Az 1300 kilométeres utat két közbeeső leszállással tette meg a fejlesztési szakasz végén járó forgószárnyas. A haditengerészet tesztközpontjába való megérkezés azt jelzi, hogy a próbákba már jobban belefolyik a megrendelő is, így szerezve közvetlen tapasztalatot az új helikopter képességeiről. Éppen ezért az elkövetkező 12 hónapban még további hét példány fog megérkezni a Patuxent River-i tesztközpontba.

Brazília szárazföldi hadereje 60 darab M109A5 önjáró tarackkal fog erősödni az Egyesült Államoknak köszönhetően. A páncélozott járművek 2018-tól kerülnek majd átadásra, mivel ezeket a BAE System M109A5BR+ verziónak megfelelően korszerűsíti, ez a módosítás leginkább a tűzvezető rendszert érinti. Brazília így pár éven belül már 140 darabos M109A5BR+ önjáró tarackot tudhat majd magáénak.

Június 29-én a Fábrica Argentina de Aviones SA (FAdeA) üzeméből kigördült az IA-63 Pampa III sugárhajtású kiképzőgép első, immáron a légierőnek szánt példánya. Az Argentin Légierő részéről eddig három darab Pampa III-as megrendelése biztos, az ezeket követő darabszámokról még folynak a tárgyalások, jelenleg 20 darab körüli mennyiség megvásárlása tűnik a legvalószínűbbnek. Hamarosan várható ezen IA-63-as első felszállása is, míg átadására ez év végéig szeretnének sort keríteni.

A Pampa III-as program Argentína nehéz gazdasági helyzete miatt jelentős csúszást szenvedett.  A prototípus 2015 nyarán szállt fel, az akkori legutóbbi bejelentéshez képest is majd másfél éves késéssel. A gyártást-fejlesztést végző FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones) négy évvel ezelőtt még 2013. decemberi felszállást és 2014 közepi átadási dátumot prognosztizált az erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel felszerelt Pampa III esetében. A műszerfalra a már meglévő egy mellé két új Elbit gyártmányú színes folyadékkristályos kijelző került beépítésre, így a műszerezettség már a lehető legkorszerűbbé vált. Az IA-63 Pampa III-as iránt jelenleg Paraguay érdeklődik a leginkább.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Westland WG-13 Super Lynx Mk90B.

McDonnell Douglas EAV-8B Matador II+.

Kawasaki T-4.

Grumman EA-6B Prowler.

Dassault Rafale C.

McDonnell F-4C Phantom II.

Dassault/Dornier Alpha Jet 1B.

Antonov An-26.

MBB Bo-105ATH.

Hawker Siddeley Harrier GR.3.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

Sepecat Jaguar.

Szuhoj Szu-22UM-3K.

Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1.

Szerző: Netarzenál

2017.07.01

2017.07.01. 07:06

Európa dél-keleti régiójának két országából is érkeztek a héten hírek, melyek vadászgépek beszerzését vetítik elő. Persze egyik sem nagy újdonság, ugyanis Horvátországról, illetve Bulgáriáról van szó. Zágráb esetében négy beszerzési forrást terveznek megvizsgálni az ősz kezdetéig. Az Egyesült Államok, illetve Izrael esetében használt F-16-ok felől érdeklődnek, míg Svédország esetében a Saab JAS-39 Gripen megvásárlása merülhet fel. A negyedik állam Dél-Korea, innen pedig a KAI FA-50 beszerzési lehetősége valósulhatna meg.

A némileg előrébb járó Bulgária esetében már a beszerzésről folynak tárgyalások a svéd féllel. A Gripenek megvásárlási ára, a logisztikai támogatás valamint a svéd vállalatok által a bolgár iparba visszaforgatott pénzösszeg mind egyforma súllyal esik latba a megbeszélések során Szófia részéről. A múlt héten az is kiderült, hogy a Saab készen áll a különböző finanszírozási lehetőségek megvitatására, beleértve a hosszú távú kifizetéseket. Ez akár több évvel későbbi időpontot is lehetővé tenne, csökkentve ezáltal a nemzeti költségvetésre nehezedő terhet.

Németországban a parlament jóváhagyta az összes német Boxer gyalogsági harcjármű A2-es szintre történő átalakítását. A munkálatok során módosításra fog kerülni a tűzoltó-rendszer, a vezető számára egy előre néző kamera kerül beépítésre. A kommunikációt egy műholdas rádió adó-vevő teszi még teljesebbé, valamint a páncélvédelem is erősítésre kerül. Az első 131 Boxer A2-es szintre történő átalakítását még 2015 decemberében rendelte meg Berlin egy 516,4 millió dolláros szerződésben.

Belgiumban viszont a francia Griffon-Jaguar programnak szavaztak bizalmat. A több 1000 millió eurós beszerzés keretén belül 60 darab Jaguar (EBRC) felderítő jármű, valamint 417 darab Griffon (VBMR) páncélozott szállító harcjármű kerül rendszeresítésre. Amennyiben nem történik fennakadás, akkor a Piranha és Dingo járművek leváltása 2025 és 2030 között végre fog hajtódni. Párizs természetesen nagyobb mennyiségben rendel a járművekből, így a hazai ipar legalább 1668 darab Griffon és 248 Jaguar legyártására számíthat.

Norvégia június 29-én megkapta a hetedik Lockheed Martin F-35A Lightning II-es harci repülőgépét is. Akárcsak hat másik társa, ez a példány is az Egyesült Államokban fog maradni egy jó ideig. A Luke légibázison nagy erőkkel folyik a légi és földi személyzet képzése az új típusra, ezen okból kifolyólag a lehető legtöbb repülőgépre szükség van. Azonban ez év novemberétől már az Ørland légibázisra fognak megérkezni az átadott F-35-ök. Az AM-8, az AM-9 és az AM-10-es jelzésű gépek lesznek ezek. Oslo terveiben 52 Lightning II-es beszerzése szerepel, jelenleg 40 vadászbombázó megrendelése tűnik biztosnak. A típus a skandináv országban a korlátozott hadrafoghatóságot 2019-ben éri el, míg a teljes bevethetőséget 2025-ben.

Oroszországban a Védelmi Minisztérium jóváhagyta a következő generációs romboló-osztály tervét. A Projekt 23560 hajóosztály terveit 2010 óta csiszolgatták, így egy nukleáris meghajtású, több mint 10000 tonnás vízkiszorítású hajót kaptak. A 200 méter hosszú és 20 méter széles hadihajó egészen pontosan 17500 tonnányi vizet fog kiszorítani teljes terhelésnél. A 32 csomós sebesség elérésre képes egységek 90 napig lesznek képesek ellátmány felvétele nélkül hajózni, fegyverzetüket Kalibr-NK (SS-N-27 Sizzler), valamint a P-800 Oniks (SS-N-26 Strobile) robotrepülőgépek, Sz-500 légvédelmi rendszerek fogják alkotni, így légi, felszíni és szárazföldi célpontok ellen egyaránt használhatók lesznek. Természetesen a tengeralattjárók ellen alkalmazható fegyverzet sem fog róluk hiányozni, amiket két helikopter tesz majd teljessé.

Az elmúlt hónapokban számos fénykép jelent meg az interneten izraeli modernizált Merkava Mk II-es és Mk III-as harckocsikról. Ezek látható volt a Elbit Systems által gyártott ALWACS védelmi rendszer. Ennek érzékelőit a torony két oldalán, valamint a tetején egy árbocon helyezték el, ezek alapján a legkönnyebb megkülönböztetni a modernizált harckocsikat az átalakításra még nem kerültektől. Az árbocon az E-LAWS lézeres besugárzás-jelző szenzorjai helyezkednek el. Ezek segítségével könnyedén megállapíthatóvá válik a harckocsit érő lézersugár kibocsátási helye. Szintén ez a rendszer aktiválja a lézersugár ellen leghatásosabb füstöt eredményező füstgránátokat is, bár ezek nem tálhatók a Merkavákon, talán a meglévő vetőcsövekbe kerültek elhelyezésre.

A torony oldalán található a VIRCM modul, amely négy kisebb infravörös zavaróból áll, amelyek különböző szögben vannak beállítva, és több mint 90 fokot fednek le. A magassági lefedettség valószínűleg csak körülbelül 45 fokra korlátozódik. Ezek a félautomatikus irányítással rendelkező irányított páncéltörő rakéták vezérlőrendszerét vezetik félre, mivel a rakéták hátulján lévő, az iránytartást és helyesbítést segítő infravörös fényforrások hullámhossz-tartományának megfelelő fényt bocsátnak ki. Ezért a rakéták irányítórendszere a célba vett páncélos felé jó irányba, az irányzóvonal közelében repülő rakétát érzékel, az önvédelmi rendszer által előállított erősebb infravörös sugárnak köszönhetően, ezért az irányítást végző jelek elmaradtak, így a rakéta nem teljesen a célpont felé halad, így találatot sem ér el.

Indiai tulajdonába kerülhet az utolsóként legyártott Boeing C-17 Globemaster III-as szállító repülőgép. Bár a Kongresszus még nem hagyta jóvá, de nagy valószínűséggel 366,2 millió dollár ellenében Új-Delhi szert tett a 11. példányára is a típusból. A C-17-es 1991-től 2015-ig volt gyártásban a Boeing Long Beach-i gyáregységében, ahol 275 darabot készítettek el, ezekből 222 került az USAF állományába. A többi külföldre került, a legutolsó darab megvásárlásáért az indiaiakon kívül Katar és Ausztrália is „versenyben” volt. Így a legyártott darabszámon nyolc-nyolc géppel Ausztrália, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Nagy-Britannia, öttel Kanada, hárommal a NATO, míg kettővel Kuvait osztozik, a fent említetteken kívül.

Tajvanon hadrendbe állították a Boeing AH-64E Apache harci helikoptereket. A 30 megvásárolt és 2013 novemberétől 2014 októberéig szállított fogószárnyasból egy igen rövid idő belül, még 2014 áprilisában lezuhant, így a hadsereg 601. Légi Lovassági Dandárjának két százada csak 29 példányt tudhat magáénak a világ egyik legfejlettebb harci helikopteréből. A két század közül jelenleg csak az egyik, a második rendelkezik hadrafogható minősítéssel.

Tajpej számára egy igen jelentős fegyvercsomag eladását hagyta jóvá az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, így az üzlet megkötése már csak a Kongresszus jóváhagyásán múlik. Az 1,4 milliárd dolláros beszerzésben 56 AGM-154C JSOW (185,5 millió dollár) bunkerek megsemmisítésére tervezett siklóbomba és 50 AGM-88B (147,5 millió dollár) rádiólokátorok ellen alkalmazható rakéta, SM-2 Block IIIA (125 millió dollár) légvédelmi rakéta, 46 MK 48 Mod 6AT (250 millió dollár) nehéz és MK 54-es (175 millió dollár) könnyű torpedók is megtalálhatók.

Jövőbemutató volt az a kísérlet, melyet a Raytheon Company, az amerikai hadsereg Apache programot irányító irodája és az Egyesült Államok Különleges Műveletek Parancsnoksága együttműködve hajtott végre. Az új-mexikói White Sands rakétalőtéren egy szilárdtest alapú lézerfegyvert próbáltak ki, egy Boeing AH-64E Apache bal szárnycsonkja alá függesztve. A konténerbe szerelt lézert különféle repülési irányok, magasságok és sebességek széles választékában tették próbára. Ezek során bebizonyosodott, hogy a helikopter keltette rezgések, valamint a rotor által okozott por ellenére használható a lézer helikopterekről is.  A 1,4 kilométeres ferde távolságból a lézerrel több célpontot is eltaláltak.  Így a jövőben várhatóan a különféle lézerfegyverek igen gyorsan elterjedhetnek a forgószárnyasok fedélzetén is.

Mindössze egy napra került repülési tilalom alá az amerikai tengerészgyalogság Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázóival felszerelt egyik repülőszázad. A rövid távon fel-és függőlegesen leszállni képes gépeket az üzemeltetést Támogató ALIS (Automated Logistics Information System) program 2.0.2-es verziójában található egyik frissítés kényszerítette a földre június 22-én. A Yuma-i légibázison állomásozó, 14 F-35B-vel felszerelt VMFA-211-es század gépei a hiba kijavítását követően 23-án már újra repülhettek.

Szintén kisebb probléma ütötte fel a fejét a USS GERALD R. FORD (CVN 78) fedélzetére szerelt EMALS elektromágneses katapulttal kapcsolatosan. Az EMALS, az indítások során már okozott kisebb fejfájást, ugyanis az F-35C vadászbombázók pilótái fejére a nem megfelelő gyorsulás miatt erős rezgések, ütések adódtak át az indítás alatt. Legutóbb a póttartályokkal felszerelt F/A-18 Super Hornet gépek személyzetei tettek panaszt. Az ilyen konfigurációban indított gépeknél szintén nem kívánt rezgések léptek fel. A nem kívánatos jelenség megszüntetésére elég lesz az EMALS szoftverének néhány paraméterén változtatni a fejlesztők szerint.

Kolumbia légiereje két kétüléses IAI Kfir repülőgépet szerez be Izraelből. A ki-és átképzésre szolgáló változatból jelenleg már csak egy TC-2-es található meg az ország légierejének állományában. A modernizált típusból eddig öt került veszteséglistára, ezekből négy volt a kétüléses variáns. Most az izraeli légierő által már leállított és tartós tárolásba helyezett példányok közül vásárolnak meg kettőt a kolumbiaiak.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Rockwell B-1B Lancer.

Boeing EA-18G Growler.

Agusta Westland Merlin HM.1.

Fairchild A-10A Thunderbolt II.

Dassault Rafale B.

LTV A-7E Corsair II.

Air Tractor AT-802.

2017.06.24

2017.06.24. 06:26

Németország Törökországban lévő, ISIS elleni bevetéseket végrehajtó légi különítménye a következő hónapban kezdi meg áttelepülését a jordániai a Muwaffaq Salti légibázisra. A német kormány ez év májusában úgy döntött, hogy áthelyezi a Panavia Tornado ECR gépeit, a törökországi Incirlik légibázisról. Mint az tavaly kiderült, akár már a múlt év vége előtt is elhagyhatták volna a törökországi támaszpontot az iszlám állam területei felett felderítő repüléseket végrehajtó német Panavia Tornado ECR vadászbombázók. A hat harci és egy Airbus A310 MRTT tanker/szállítógép mellett a török NATO bázison 240-250 katona is megtalálható. A két ország viszonyában a legnagyobb törést az okozta, amikor tavaly nyáron a német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. Ankara válaszlépése nem sokat váratott magára, az elmúlt hónapokban több alkalommal is akadályt gördítettek a német politikusok légi támaszponton tett látogatása elé.

Az esélyesek között elsőként a britek által is használt ciprusi bázist említették meg a források, de görög és jordániai repülőterek is szóba kerültek. Tény, a német Tornado-k eddig Törökországból szálltak fel a felderítő repülések végrehajtására. Az év elején a vita újra kiéleződött, ugyanis a németek nem voltak hajlandók a törökök azon kérését teljesíteni, miszerint a repülések alatt készült összes nagyfelbontású fotót adják át részükre. Berlin szerint azért csak a felvételek egy részét teszik elérhetővé Ankara számára, mivel azok a gondos válogatás nélkül felhasználhatók lennének a szíriai kurdok ellen és ezt szeretnék elkerülni. A civakodásnak végül is Berlinben vetettek véget, elhatározták a német különítmény Jordániába települ át. Elsőként az Airbus A310 MRTT tanker/szállítógép repül át új állomáshelyére, a Panavia Tornado ECR-ek csak később követik. A költözés miatt a felderítő repülésekben kisebb csökkenés lesz majd tapasztalható egészen októberig, ugyanis a németek szerint csak ekkora lesznek érhetők a mostani mértékben az általuk szolgáltatott felderítési adatok.

Lassan végéhez közeledik Franciaországban a Dassault Mirage 2000D vadászbombázók korszerűsítési programját előkészítő fejlesztési szakasz. Az élettartam közepén esedékes modernizálás már 2008 óta került időről-időre napirendre, majd onnan le. A deltaszárnyú csapásmérőből 1993-tól számítva 86 példány került beszerzésre, jelenleg már csak 60 viseli a kokárdás felségjelet a 225 darab Párizs fennhatósága alatt álló repülőeszközből. A Diesel becenévre hallgató 55 darab, 2019-től leszállításra kerülő korszerűsített gépek példányaira a szárazföldi csapatok számára képi információt is továbbítani tudó ROVER modul, GBU-49 Paveway II-es precíziós vezérlésű bombák, új rádió adó-vevők kerülnek integrációra. Cserére kerül az önvédelemre szolgáló MBDA R550 Magic 2 rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéta az MBDA MICA IR variánsra, valamint a földi csapatok támogatására egy Nexter DEFA 550F 30 milliméteres gépágyút magába foglaló gépágyúkonténer is a fegyverzetbe kerül. Szintén a földi csapatok támogatására fogják felhasználni a precíziós irányítású Thales/TDA ASPTT (Air-Sol Petite Taille Tactique) kis átmérőjű bombáit. Ezen a bombán alkalmazott félaktív lézeres önrávezető fej több összetevőjét használják rakétán, illetve aknavető lőszeren is. Az ASPTT felfüggesztésére egy hármas bombazár fog szolgálni. Ezekkel, valamit a gépágyúkonténerrel éppen most folynak a repülési tesztek, az első lövészetre, valamint az első leoldásokra is hamarosan sort kerítenek.

Végső fejlesztési fázisába érkezett az Artémis program is, melynek célja egy új nehézsúlyú torpedó létrehozása. Az F21-es jelzésű fegyverrel nemrégiben hajtották végre a tengeri indítási próbát a Földközi-tengeren, teljes sikerrel. Az 50 kilométeres hatótávolságú torpedó egyaránt alkalmazható lesz hajók és tengeralattjárók ellen is, akár part menti vizekben is, 10-től 500 méteres mélységig. A több mint 50 csomós sebességre képes F21-es várhatólag 2018-tól kezdve jelenik majd meg a francia atom-tengeralattjárókon, jelenleg körülbelül 100 darabos megrendelés tűnik biztosnak Párizs részéről. Az 533 milliméteres átmérőjű, 6 méter hosszú és 1,3 tonnás tömegű torpedót Brazília is megrendelte felszín alatti egységei számára.

Tanulmány szinten, de már foglalkoznak a Dassault Rafale vadászbombázók 2020 után esedékessé váló továbbfejlesztésén is. A Rafale F4-es modifikáción megjelennek majd a Thales szoftver alapú rádiói, ezek biztonságosabb és jobb adatkapcsolatot biztosítanak, de lehetővé fogják tenni a Syracuse IV műholdak segítségével történő kommunikációt is.  A szenzorok képességei is javulni fognak, ez természetese érinti a Spectra védelmi és ellenintézkedési rendszert is, de a sisakkijelző is továbbfejlesztésre fog kerülni. Fegyverzet terén a F3R verziónál már integrálásra kerülő Meteor légiharc-rakétán felül a MICA NG új generációs rakéta is megjelenik, valamint a földi célpontok elleni felhasználás során az AASM rakéta-póthajtású bombák új generációja, az AASM Evolution is színre fog lépni.

Az indiai HAL Tejas mellett a svéd Saab JAS-39 Gripen is az első között alkalmazhatja majd az izraeli Rafael I-Derby ER megnövelt hatótávolságú légiharc-rakétáját. A 100 kilométeres hatótávolságú fegyvert két éve mutatta be a Rafael. A repülési idejét kétlépcsős rakétamotor alkalmazásával és az elektronikai összetevők méretének csökkentésével valósították meg.

Szingapúrban a Németországtól vásárolt Leopard 2A4 harckocsikon jelentős továbbfejlesztéseket hajtottak végre, hogy elérjék a Leopard 2SG szintet. A páncélzat erősítése mellett a belső tartalomra is nagy hangsúlyt fektettek, így a vezető számára egy hátrameneti kamera is felszerelésre merült, az új, harctéri hatékonyságot jelentősen növelő tűzvezető és harcvezetési rendszerrel együtt. Az áramellátásról már egy külön erőforrás gondoskodik a harckocsi mozgatására szolgáló motor mellett, helyett. A szingapúri páncélosokon még egy igen jelentős változás volt látható a páncélzat erősítésén felül, ez pedig a parancsnok számára felszerelt panorámikus figyelőrendszer. Értelemszerűen ennek optikai részét magába foglaló stabilizált, forgatható tornya a harckocsi tornyának tetejére került. A napokban látott napvilágot, hogy ez a rendszer az izraeli Elbit Systems által kifejlesztett rendszer helyi előállítású változata lesz. A COAPS (Commander's Open Architecture Panoramic Sight) összetevői, mint azt az angol elnevezés is jelzi, szabadon választhatók, így a megrendelő igényeit a lehető legjobban képes kielégíteni.

Tajvanon, egy lehetséges Kína ellen folytatott háború elemzése során megállapították, a légierő számára a jelenleginél nagyobb mennyiségben szükséges rendszeresíteni a Wan Chien, vagy Ten Thousand Swords néven is ismert kazettás résztöltetű csapásmérő robotrepülőgépet. A 200 kilométeres hatótávolsággal rendelkező, műholdas irányító rendszerrel ellátott, hazai fejlesztésű fegyver már évek óta hadrendben áll és a tajvani stratégiában fontos szerep hárulna rá a kínaiak elleni hadműveletben. Létrehozásának kényszerét a Raytheon AGM-154 JSOW csapásmérő robotrepülőgépek eladásának Egyesült Államokbeli vétója szülte.

A 2015 óta sorozatgyártásban készített Wan Chien-t úgy tervezeték meg, hogy a több mint 100 résztöltetével képes legyen hajók, rakéta- és radarbázisok, csapatösszevonások, kikötői létesítmények és repülőterek elleni támadások végrehajtására.  A Wan Chien csapásmérő robotrepülőgépet a modernizált F-CK-1C/D Ching-Kuo vadászbombázók egyik új fegyverének szánták. A légierő által bevethető darabszámot nagyban csökkentette az előző kormányzat hozzáállása, amelyik a tervezetnél kisebb mennyiségben vásárolt a fegyverből. A legutóbbi elemzés azonban rávilágított a tévedésre, ezért most a gyártási ütem emelését tervezik végrehajtani, így évente több mint 100 darab Wan Chien készülhet el. Mindez mellett szeretnék a Wan Chien csapásmérő robotrepülőgép a zavarvédelmét és hatótávolságát is növelni.

Idén augusztusban a Holloman légibázison veszi kezdetét az USA légierő számára kifejlesztett könnyű támadógépek képességeinek elemzése. A megmérettetésen a kiképzőgépként már siket aratott Beechcraft T-6 Texan II-es gép harciasított AT-6 változata, valamint az Sierra Nevada/Embraer A-29 Super Tucano turbólégcsavarosok mellett a Textron Aviation is részt vesz a sugárhajtású Scorpion típussal. Az új fejlesztés a gyártó elmondása szerint kicsi lépéselőnyben van konkurenseihez képest, ugyanis az alkalmazható fegyverzet terén némileg szélesebb a palettája. Nemrégiben ugyanis már egy 20 milliméteres gépágyút tartalmazó konténerrel felszerelve hajtottak végre éleslövészetet a géppel. Az FN M3P 12,7 milliméteres nehézgéppuskát rejtő HMP 400-as konténerrel szintén túl vannak a lövészeti fázison. Ezek mellett már oldottak GBU-12 Paveway II precíziós vezérlésű bombát, valamint indítottak lézeres félaktív önirányítású APKWS (Advanced Precision Kill Weapon System) rakétákat is a Scorpion-ról, még tavaly augusztusban. A további tervek között szerepel a gyakorlásra szolgáló 11,3 kilogrammos BDU-33, valamint az éles Mk 82-es 227 kilogrammos bombák integrációja. Más precíziós fegyverekkel is végeznek majd próbákat, itt az SDB-I és SDB-II kis átmérőjű bombákat említették meg, a Brimstone lézeres félaktív önirányítású rakéta mellett.

Tovább szeretné bővíteni a Super Hercules-t megrendelők körét a Lockheed Martin. Éppen ezért a C-130J tízedik változatát is létrehozzák, melyek fő feladata a külföldi országok különleges műveleti egységeinek nyújtott támogatás lesz. A C-130J-SOF modifikáció mindarra képes lesz, amire az amerikai haderő által, hasonló feladatkörre megrendelt variánsok. Vagyis repülőgépek és helikopterek repülés közben üzemanyaggal való feltöltésére, terepkövető repülésre, de 30 milliméteres gépágyúval, valamint AGM-114 Hellfire rakétákkal földi célpontok megsemmisítésére is.

Múlt héten Brazília a spanyolországi Sevilla városában található Airbus üzemben átvette első SC-105 Amazonas kutató-mentő repülőgépét. A típus helyi jelölése valójában a C295-öst takarja. Az orrkúp alá beszerelt EL/M-2022A(V)3 radar akár 360 kilométeres távolságból is képes a vízfelszín felderítésére, míg a műholdas kommunikációs rendszer a mentőfeladatok irányításában játszhat kulcsfontosságú szerepet. Az orr alá elforgathatóan beépített infravörös kamera képe szintén a kutatásban jelent majd segítséget a személyzet számára, de szintén ilyen céllal kerültek a géptörzs oldalára felszerelésre, az erre a változatra jellemző a buborékablakok is.

 

NETARENÁL GALÉRIA

 

Airbus SC-105 Amazonas.

Northrop Grumman B-2A Spirit.

Dassault Mirage 2000-5F.

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.

Panavia Tornado GR.4.

Szuhoj Szu-30SzM.

Douglas A-4N Skyhawk.

Saab Sk-35 Draken.

Rockwell B-1B Lancer.

Dassault Mirage 2000D.

Hughes 500 Model 369HM.

Eurofighter C-16 Typhoon.

General Dynamics F-16BM Fighting Falcon.

Dassault/Dornier Alpha Jet 1B.

McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II.

Eurocopter EC665 Tigre HAP.

Alenia C-27J Spartan.

2017.06.17

2017.06.17. 06:40

Ukrajnában a fegyveres erők fejlesztését leginkább saját erőforrásból tervezik megvalósítani. Ebbe a képbe tökéletesen beleillik a legújabb elképzelés, mely egy önjáró tarackra vonatkozik. Kijev egy NATO 155 milliméteres lőszerek tüzelésére képes tüzérségi eszközt szeretne kifejleszteni. A lánctalpas futóművű jármű több szerkezeti elemét is a már gyártás alatt lévő Oplot harckocsitól fogja megörökölni.

Június 9-én összetört a Bolgár Haditengerészet egyik Eurocopter AS.565MB Panther helikoptere. A 902-es lajstromjelű forgószárnyas Várnától 20 kilométernyire a Fekete-tengeren hajózó, Belgiumtól megvásárolt RDAZKI (41) fregattnak ütközött, majd lezuhant. A helikopter pilótája életét veszítette, míg másik két fedélzeten tartózkodó súlyos sérüléseket szenvedett.

Három hónap elteltével ezen a héten elhagyja Dzsibutit a Német Haditengerészet Lockheed P-3C Orion tengerei járőrgépe. A gép és az azt kísérő 85 főnyi földi-és légi személyzet hathatós támogatást nyújtott a kalózok elleni hadműveletben. Ugyanis 45 felszállás során több mint 400 órát töltött az Orion a levegőben a hajózási útvonalak biztosítása érdekében.

Portugália azon túl, hogy modernizálni fogja hat Lockheed Martin C-130 Hercules szállítógépét, még további szállítási-kapacitásra is igényt tart a jövőben. Éppen ezért hamarosan egy három hónaposra tervezett tárgyalási időszak veszi majd kezdetét a brazil Embraer-el. Ugyanis a szállító és légi utántöltő feladatokra egyaránt alkalmas KC-390-ből ötöt továbbra is be szeretnének szerezni, valami kilátásba helyezték egy hatodik példány megvásárlását is. Lisszabon 2010-ben csatlakozott a brazil programhoz még az elsők között és a típust hamarosan igen alaposan szemügyre vehetik, hiszen több hetes időtartamra Európába repül át egy példánya.

Nem csak az erőforrás hiánya miatt nem indulhat el Törökországban az Altay harckocsik sorozatgyártása. A típus előállítására képes Otokar ajánlatát ugyanis elutasították, mondván a harckocsik darabára elfogadhatatlanul magas. Ezt az árkalkulációt, ami egyébként 250 páncélosról szólt, a gyártó még 2016 augusztusában nyújtotta be a török védelmi minisztérium hadiipari titkárságának.

Izraelben ideiglenesen repülési tilalom alatt állnak a Boeing AH-64 Apache harci helikopterek. Az egyik repülés utáni ellenőrzés során, ugyanis repedések fedeztek fel a farokrotor környékén. A típus legidősebb példánya már 31 éve repült az izraeli felségjelzéssel, ez idő alatt számos éles bevetésen is részt vettek az Apacsok.

Indiában holtpontra jutottak a tárgyalások a Sikorsky S-70B Seahawk haditengerészeti helikopterek megvásárlásával kapcsoltban. Meg nem erősített információk szerint a felek a 16 forgószárnyas áráról nem tudtak dűlőre jutni, így Új-Delhiben a beszerezés felfüggesztéséről hozták meg a döntést.

Eltérő véleményen van a Boeing és az Amerikai Légierő az első KC-46 Pegasus légi utántöltő repülőgép átadási időpontjában. A gyártó szerint a szükséges Szövetségi Légügyi Hatóság által kiállított engedélyek még az év vége előtt beszerzésre kerülhetnek, így a szállítás dátuma egy ez évi decemberi napon lesz. A légierő ezzel szemben arra számít, hogy az első példányt csak következő év tavaszán fogják majd tudni átvenni. Az ez előtti híradásokban még a szeptemberi átadásról írtak, de ezt úgy tűnik nem sikerült tartani a részletes tesztprogram miatt.

A korábbi 300 helyett akár 841 F-16 C/D élettartam-hosszabbításon és modernizáción való részvételét tervezi végrehajtani az Amerikai Légierő. Az 1017 darabnyi Block 40/42/50/52-es Fighting Falcon variáns kijelölt példányainak 8000 órányira tervezett repült idejét 12000 órára szerették volna megnövelni. Az ez irányú tesztek során szerzett kedvező tapasztalatok alapján ezt tovább szeretnék emelni, jelenleg a 13856 levegőben tölthető óra elérését szeretnék megvalósítani.

Kínai hajók ellen robotrepülőgépekkel fegyverzik fel Venezuelában a GUAIQUERI-osztályú korvetteket. Az USA kihirdetett embargó, amihez több ország is csatlakozott, a spanyolországi Navantia által, az Avanta 2020-as tervek alapján épített 2400 tonnás vízkiszorítású négy egység fegyverzetét csak egy Oto Melara Super Rapid 76 milliméteres löveg, egy Oerlikon Millennium 35 milliméteres gépágyú és két 12,7 milliméteres géppuska alkotta. A testvérhajók közül a WARAO (PC 12) 2012 augusztusában Brazília partjaihoz közel olyan szerencsétlenül futott zátonyra, hogy lebontásra ítélték. A most megkötött 2,877 millió dolláros szerződésnek köszönhetően a maradék három korvett (GUAIQUERI,YEKUANA, KARINA) a C-802A (Yingji-82 vagy YJ-82) 120 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgép C-802A jelzésű exportváltozatával lesz ellátva. Ezek a 190 kilométeres harci részükkel 180 kilométeres távolságig képesek hajók támadására.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Saab JAS-39 Gripen.

Sikorsky CH-53GS.

Panavia Tornado IDS.

Grumman E-2C Hawkeye.

Szuhoj Szu-30SzM.

Dassault Mirage IVP.

Boeing CH-47J Chinook.

Transport Allianz C-160D.

McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.

Antonov An-26.

McDonnell Douglas C-15 Hornet.

Dassault Rafale C.

BAE Systems Hawk 127.

2017.06.10

2017.06.10. 06:56

Lengyelországban tovább keresik a légierő fejlesztésének lehetőségét. Jelen pillanatban úgy tűnik a 80-100 gépes mennyiséget is elérő flottabővítés már a múlté, így a használt F-16-os beszerzés nem fog megvalósulni. De mivel a jövőről van szó, talán kézenfekvőbb lenne egy újabb típust keresni, gondolhatták Varsóban és így is tettek. Jelenleg már ugyanis az F-35-el szemezgetnek. A Lockheed Martin „drágasága” az egyre növekvő darabszám okozta csökkenő árnak köszönhetően lassan a megfizethető kategóriába kerül több államnál. A lengyelek első körben két századnyi mennyiséget, vagyis 32 példányt vásárolnának meg 2020 utántól, de ezt követően továbbiakat is beszereznének majd.

A német kormány ezen a héten úgy döntött, hogy áthelyezi a Panavia Tornado ECR gépeit, a törökországi Incirlik légibázisról. Mint az tavaly kiderült, akár már az év vége előtt is elhagyhatták volna a törökországi támaszpontot az iszlám állam területei felett felderítő repüléseket végrehajtó német Panavia Tornado ECR vadászbombázók. A hat harci és egy tanker/szállítógép mellett a török NATO bázison 240-250 katona is megtalálható. A két ország viszonyában a legnagyobb törést az okozta, amikor tavaly nyáron a német szövetségi parlament (Bundestag) elsöprő többséggel népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban 101 éve elkezdett örményellenes mészárlásokat. Ankara válaszlépése nem sokat váratott magára, az elmúlt hónapokban több alkalommal is akadályt gördítettek a német politikusok légi támaszponton tett látogatása elé.

Az esélyesek között elsőként a britek által is használt ciprusi bázist említették meg a források, de görög és jordániai repülőterek is szóba kerültek. Tény, a német Tornado-k eddig Törökországból szálltak fel a felderítő repülések végrehajtására. Az év elején a vita újra kiéleződött, ugyanis a németek nem voltak hajlandók a törökök azon kérését teljesíteni, miszerint a repülések alatt készült összes nagyfelbontású fotót adják át részükre. Berlin szerint azért csak a felvételek egy részét teszik elérhetővé Ankara számára, mivel azok a gondos válogatás nélkül felhasználhatók lennének a szíriai kurdok ellen és ezt szeretnék elkerülni. A civakodásnak végül is Berlinben vetettek véget, elhatározták a német különítmény Jordániába települ át, a Muwaffaq Salti légibázis lesz majd az új otthonuk. Mindenesetre a német diplomácia nem szeretne nagy ügyet csinálni ebből az esetből, a helyzetet megpróbálják a lehető legkevesebb médiavisszhanggal kísérve lezárni.

Már egy dán F-16-os segítségével végrehajtották az első tesztet is Leonardo BriteCloud 218 nevű repülőgép fedélzeti aktív csalijával. A 2x1x8 collos méretű, hasáb alakú önvédelmi eszköz a 2013-ban bemutatott 55 milliméteres átmérővel rendelkező, hengeres kialakítású eszköz átcsomagolt variánsa. Ezek a szabványos dipólköteg, vagy infracsapda szórókban kerülnek elhelyezésre és kivetésüket követően képesek a légi-és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel a repülőgépeket. A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddigi tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósítható volt. Az első indításokat, igaz még az 55 milliméteres hengeres kialakítású változattal, egy brit Panavia Tornado-ról hajtották végre.

A heti bejegyzés elején említésre került Lengyelország mellett, Spanyolországban is érdeklődnek a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók iránt. Itt akár két változat is beszerzésre kerülhet, hiszen az F/A-18-ok mellett az AV-8B Harrier Plus rövid távol fel és függőlegesen leszálló vadászbombázók pótlásáról is gondoskodni kell pár éven belül. Az előbbiek tekintetében szóba jöhet a már rendszeresített Eurofighter Typhoon, igaz ez sem olcsó gép, de a képességei már ismertek, a továbbfejlesztési irány is meghatározásra került, kérdés már csak, ezekből mennyi fog realizálódni és milyen áron. Az AV-8B Harrier Plus pótlására nincs más megoldás, csakis az F-35B variáns, ám ebből a haditengerészet igényeihez szükséges 12-15 gépes mennyiség megvásárlása jelentős kiadással járna.

De amennyiben ezt a beszerzést össze lehetne kötni a légierő 45-50 példányos vásárlásával már kedvezőbb lehet az árcédulán szereplő összeg. A spanyol F/A-18-ok repülhető idejük felét már túllépték, nagyjából 2025-ig tarthatók még hadrendben, így a pótlásukról szóló döntést 2018-ban már időszerű lenne meghozni. Politikai, ipari és katonai követelményeket is figyelembe véve a F-35 Lightning II/Eurofighter Typhoon típusokból álló vegyes flotta jelentős előnyt hordozhat magában, hiszen Spanyolország mind a két programban érdekelt, számos munkahely teremtődött ezen fejlesztésekben való részvételnek köszönhetően. Amennyiben egyik típus repülési tilalom alá esik, a másik még igen magas fokon képes a feladatok végrehajtására, de mindennek ára van méghozzá a magas beszerzési és üzemeltetési költségek személyében. A kérdés már csak az, Madrid hajlandó-e, képes-e ennyit áldozni erre a célra.

Végső próbáihoz érkezett Indiában a több éves csúszásban lévő francia SCORPENE-osztály első tagja. A KALVARI május végén már torpedót is indított, igaz a torpedó típusát nem hozták nyilvánosságra. A KALVARI várhatólag júliusban, vagy augusztusban került majd átadásra a haditengerészetnek. A hat darabosra tervezett hajóosztály második egysége, a KHANDERI pedig éppen most, június elsején kezdte el a tengeri próbajáratait. Az ez év januárjában vízre tett tengeralattjáró a következő év közepén kerül majd átadásra.

Kínában június 5-én mutatták be az első külföldi megrendelésre legyártott GAIC FTC-2000 Mountain Eagle (JL-9 Shanying), kétüléses, szuperszonikus harci-kiképző repülőgépet. A típust még a tavaly év végén rendelte meg Szudán. A Mach 1,5-es sebességre képes szovjet MiG-21-es leszármazott 2000 novemberében került bemutatásra és már tavalyelőtt a Párizsi Légiszalon ideje alatt terjengtek hírek arról, hogy egy meg nem nevezett afrikai ország rendelést adott a típusra. Szudán 6 gépet vásárol meg, de a fekete kontinensről továbbiak érkezésében is reménykednek a kínaiak. Az FTC-2000-est Kínában a légierő és a haditengerészet is használja a pilótaképzés során 2009 óta, a típus első felszállását 2003. december 13-án teljesítette.

Múlt hónap végén éppen csak hogy teljessé vált a Fülöp-szigeteki légierő 12 gépből álló KAI (Korea Aerospace Industries) FA-50PH flottája, az ország vezetése másik további beszerzést említett meg. Rodrigo Duterte államfő elmondása szerint, a jövőben mégegyszer ennyi, vagyis újabb 12 FA-50PH megvásárlását tervezik. Kiemelte azt is, hogy szakítanak az országra sok évtizeden át jellemző, mások által már használt fegyverek beszerzésével és innentől csak új harceszközöket szereznek be a haderők számára. A politikai mozgásokat figyelve nem zárható ki, hogy a jövőben a nyugati eredetű fegyverek mellé Manila orosz, illetve kínai gyártásúakat fog rendszeresíteni.

Szíria felett egy újabb győzelemmel növekedett az F-15-ös típus légi győzelmeinek száma. Június 8-án ugyanis egy eddig meg nem nevezett pilóta nélküli gépet lőtt le egy F-15E Strike Ealge vadászbombázó. Az amerikai MQ-1 Predator-hoz hasonló méretű és megjelenésű eszköz (talán egy iráni gyártmányú Shahed 129) fegyverzetet is hordozott és veszélyt jelenthetett a Tanf közelében tartózkodó koalíciós erőkre.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Sepecat Jaguar A.

Szuhoj Szu-27UB.

Cessna A-37B Dragonfly.

Dassault Mirage 2000N.

NHI NH90TTH.

General Dynamics F-16A Fighting Falcon.

MiG-21MF Lancer C.

Grumman F-14A Tomcat.

Dassault Rafale C.

McDonnell Douglas EF-18A Hornet.

Szuhoj Szu-22M4 Fitter-K.

Canadair CT-133 Silver Star.

Nord N-2502F Noraltlas.

Lockheed TF-104G Starfighter.

Hawker Sea Fury FB11.

Boeing E-7A Wedgetail.

MiG-27ML.

Agusta A-129D Mangusta.