2012.01.26

2012.01.26. 15:28

Átvitt értelemben az U-2-es felderítőgépek elpusztítatlanok. Túlélték az SR-71-et és a Pentagonból kiszivárgott, ám még meg nem erősített hírek szerint a Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk Block 30-asai is előbb kerülnek kivonásra, mint az U-2-es.  Mindez ezért meglepő, mert tavaly még arról szóltak a hírek, hogy 2015-től már nem számítanak az U-2-ekre Washingtonban. Azonban a költségvetési megszorítások, na és a Block 30-ok nem minden igényt kielégítő képességei véget vethetnek a típus ezen változatának. Pedig 2011-ben még arról volt szó, hogy ezen variánsból összesen 42 példány kerül majd az USAF állományába.  

Csakhogy az elemzések szerint az RQ-4-esek beszerzése és üzemeltetése messze több kiadással jár, mint a régi, pilóta vezette gépeké és mindössze annyival tud többet, hogy hosszabb a járőrözési ideje. Az ez idő alatt megszerzett információk viszont kevésbé használhatók és ez a Block 40-es széria megjelenéséig így is lesz.  A légierő hivatalosan még nem erősítette meg, hogy a Block 30-ok számára 2013-ra előirányzott költségvetési keret törlésre került volna. Ha ez azonban megvalósul, akkor már csak a Block 40-es lehet az, amelyik megmentheti a típust a végleges eltűnéstől, hiszen a haditengerészet BAMS gépei, - melyekből talán 68 fog megépülni - illetve a NATO és a német Euro Hawk programok nem biztos, hogy kifizetődővé teszik a gyártást. Mindezek folyományaként nem kizárt, hogy az U-2-esek 2023-ig repülni fognak a megrendelt, ám mégis törlésre került és a kivont Block 30-asokra szánt összegből.

Az Egyesült Királyság Honvédelmi Minisztériumát érdekli a General Atomics Aeronautical Systems által, az MQ-9 Reaper pilóta nélküli repülőgépek számára kifejlesztett erősebb futómű. London már megbeszéléseket is folytatott az USA légierejével és a gyártóval egyaránt, a brit MQ-9-esek egyéb irányú továbbfejlesztéséről is.

Izraelben még mindig nem biztosak abban, hogy sikerült véglegesen megoldani a Lockheed Martin F-16I Sufa vadászbombázók pilótáinak levegőellátását biztosító rendszerbe jutott gázok problémáját. A szemet és az orrot egyaránt irritáló anyag négy évvel ezelőtt okozott jelentősebb problémákat, akkor egy pár napra felszállási tilalom alá vonták a típust. A gyártóval végzett erőfeszítések eredményképpen egy szűrő került beépítésre, azonban a rákkeltő formaldehid, a pilóták által használt levegőrendszerbe jutásának útját még mindig homály fedi. A vizsgálatok jelenlegi állása szerint az gépekben alkalmazott Pratt & Whitney F100-229 sugárhajtómű környékéről származhat az ártalmas gáz.

Amerikában a hasonló problémáktól sújtott F-22A Raptor esetében elképzelhető, hogy egy polgári célokra kifejlesztett, a levegő összetételének elemzését végző berendezés kerül majd beépítésre. Az érzékelők és az analízist végző berendezés beszerzése és beépítése nagyjából 7 millió dolláros kiadással járna az összes gépre vetítve.

Pilóta nélküli repülőgépek önálló légi üzemanyag-felvételének biztosításában egy újabb jelentős előrelépés történt. Az ezt megvalósítani szándékozó AAR (Autonomous Aerial Refueling - önálló légi utántöltő) projektben az Amerikai Haditengerészet, az Amerikai Légierő Kutató Laboratóriuma és a Northrop Grumman régóta együtt dolgozik.

Január 21-ével zárultak le azok a tesztek, melyeknek célja az volt, hogy bizonyítsák, az X-47B UCAS-D biztonságosan képes lesz megközelíteni egy tankert és körülötte az összeütközés veszélye nélkül akár a hajlékony, akár a merevcsöves utántöltéshez szükséges manővereket végrehajtani. Az X-47B fedélzetére szánt hardvert és szoftvert egy Learjet repülőgépbe építették be és a földi tesztek befejezése után az első repülésre december 20-án kerítettek sort. A pilótafülkében természetesen pilóták tartózkodtak az Omega K-707-es tankerének segítségével végrehajtott repülések folyamán. A próbák következő részében már szeretnének végrehajtani néhány emberi beavatkozás nélkül végrehajtott összekapcsolódást is.

Indonéziában vihart kavart azon elképzelés, hogy 100 használt Leopard 2-es harckocsit vásároljanak Hollandiából.  Az üzletet ellenzők szerint az országban található úthálózat nem teszi lehetővé az 50 tonnás harckocsik mozgását, mivel az ország útjai és hídjai nem ilyen nagyságú igénybevételre vannak méretezve. A 600 millió dolláros beruházás mellett állók szerint a Leopárdok megvásárlása csak egy ötlet jelenleg, még nem eldöntött tény.

Jelképesen visszaadásra került Líbia számára a tavaly februárban Máltára érkezett két Dassault Mirage F1-es repülőgép. A két Mirage-t vezető pilóta, Ali Al Rabti és Abdullah al Salheen tavaly szeptemberben tért haza, hősöknek kijáró fogadtatásban részesülve.  Az F1-esek várhatólag február 17-én térhetnek vissza az afrikai kontinensre. A gépek újra repülőképessé tételén dolgozó líbiai földi személyzetet és a szükséges felszerelésüket szállító Antonov An-26-os január 9-én érkezett meg Máltára.

Teljessé vált az Ecuadori Légierő Denel Cheetah flottája. A 10 együléses C két kétüléses D változatot még 2010 végén rendelte meg a dél-amerikai ország egy átfogó karbantartási és támogatási szolgáltatással egybekötve legalább öt évre kiterjedően. Az első gépek 2011 első negyedévében hajón meg is érkeztek az országba, ahol a légierő (Fuerza Aerea Ecuatoriana FAE) már rendelkezett a némileg hasonló, ám izraeli eredetű Kfir C.2 és TC.2 gépekkel. A Dassault Mirage III-ig visszavezethető családfa közel-keleti oldalágának képviselőiből legalább nyolc példány már a legújabb Kfir C.10, vagy Kfir CE változat. Augusztusban már sor is került a Cheetah első repeseményére.

Az iráni FARS hírügynökség jelentése szerint Irán déli részében ma reggel, három perccel a felszállás után lezuhant egy Grumman F-14A Tomcat vadászgép. A műszaki probléma miatt Bushehr közelében bekövetkezett szerencsétlenségben életét vesztette a gép pilótája és fegyverzetkezelője is.

NETARZENÁL GALÉRIA


Svájci Eurocopter TH89 Super Puma (AS-332M1).

Háborús „veterán”.

LTV TA-7C Corsair II.

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle.

Jakovlev Jak-130.