2013.03.18

2013.03.18. 16:19

Véglegessé vált, hogy Németországban csökkenteni fogják az NH90-es és az EC665-ös helikopterekből beszerzésre kerülő mennyiséget. (Előzmények) A Védelmi Minisztérium és a gyártók részéről egyaránt aláírásra kerültek a legyártandó forgószárnyasok mennyiségéről szóló szerződések, így a 122 NH90-es helyett csak 82 fog a Bundeswehr állományába kerülni, míg a 80 Tiger UHT harci helikopterből 57 példány áll majd hadrendbe. Ez utóbbiaknál abban is megállapodtak, hogy az elsőnek legyártott 11 gépet a Eurocopter vissza fogja vásárolni. Előbbi típusról még meg kell azt is említeni, hogy 18 NFH haditengerészeti változat is beszerzésre fog kerülni a flotta által kedvezőbbnek talált Sikorsky MH-92 Cyclone helikopterek helyett, ezekből 30-at terveztek megvásárolni. A Eurocopter fájdalmát tovább csökkentheti, hogy a kivonásra kerülő Bo-105P1M helikopterek helyett, az EC 645T2 kerül majd beszerzésre.

A Kaszpi-tengeren bocsátották vízre egy újabb (Lásd) iráni hadihajót, ezúttal egy JAMARAN 2-osztályú korvettet. A több mint 1400 tonnás vízkiszorítású, 94 méter hosszú és 30 csomós sebesség elérésére képes korvett hajók elleni és légvédelmi fegyverzettel is rendelkezik. Az elkövetkező nagyjából hat hónap alatt a próbajáratait fogják végezni és csak ezután kerül majd a hadrendbe.

Már a fedélzeti elektronikai rendszerek (radar, adatátvitel stb.) rádióelektronikai zavarásra, illetve behatásokra való érzékenységének vizsgálatánál tart az első Tranche 3A Typhoon vadászbombázó. A 116-os számú együléses példány majd a RAF kötelékébe fog kerülni, ám most nagyjából nyolc hétig még a polgári és a katonai eredetű elektromágneses hullámokra való érzékenységét vizsgálják. Ezek zárultával kerül majd sor a hajtóművek földi próbáira és az első repülésre is. A gép még ebben az évben átadásra fog kerülni, ha minden teszten megfelelőre vizsgázik.

Talán mégsem lesz annyira szép az LCS-osztályú hajó jövője, mint ahogy azt sokan gondolták. A US. Navy vezetésében már azt a lehetőséget latolgatják, hogy pár év múlva már nem állítanak hadrendbe egyetlen egy ilyen kategóriájú egységet sem. Az eddig megrendelt 24 FREEDOM és INDEPENDENCE-osztályú hajók után lemondanának a további 28 fregatt megépítéséről és egy nagyobb hajóosztályt rendelnének meg. És, hogy milyet? Az egyik megoldás a DDG 51 Flight III–as ARLEIGH BURKE-osztályú rombolók képében realizálódhatna. Ezek már AMDR radarral lennének ellátva a jelenlegi testvérhajókon meglévő SPY-1-es helyett. Így hatásosabban léphetnének fel a ballisztikus rakétákkal szemben. Fegyverzetükben az elektromágneses ágyúk is megjelennének és tökéletesen le tudnák váltani a repülőgép-hordozókat kísérő TICONDEROGA-osztályú cirkálókat a következő évtized elejétől kezdődően.  A cirkálókból 2025-re ugyanis már csak négy lesz szolgálatban.

A harmadik, jelentősen továbbfejlesztett szériába tartozó rombolók már a ZUMMWALT-osztály pótlásaként is szóba kerültek pár éve. Akkor még úgy számoltak, hogy egy Flight III-as romboló ára két mai Flight II-es változatéval is vetekedhet. Az elődeinél sokkal érzékenyebb AMDR radarrendszer jelentős módosításokat igényel a hajók elektromos rendszerében, mivel energiaigénye messze nagyobb lesz, mint a régebbieké. A teljesen új elektromos hálózat is rejthet magában a kiadásokat növelő, további módosításokat szükségessé tevő javításokat. Emellett a Flight III-as rombolók meghajtása is jelentősen különbözni fog régebbi testvérhajóiktól, mivel a gázturbinákat már csak az elektromos áram előállítására tervezik felhasználni. Mindezek miatt egy Flight III-as ARLEIGH BURKE romboló ára 3-4 milliárd dollár között is lehet.

Egy másik elképzelés szerint a LCS-k egyik típusát választanák ki a továbbfejlesztésnek alapul szolgáló hajóhoz és 500-1000 tonnával megnövelt vízkiszorítás mellett hasonlóan többcélú, ám a modulárisan cserélhető rendszerek nélküli egységet hoznának létre. Legfőbb különbséget egy 16 rakétát és robotrepülőgépet függőlegesen tárolni és indítani képes rendszer beépítése jelentené. Más megoldás is elképzelhető, ez a már említett ARLEIGH BURKE-osztályú rombolókon alapulna, azonban AEGIS rendszer nélkül épülnének és kisebbek is lennének. Bármelyik ötlet mellett is döntenek fontos, hogy jelenleg olyan 600-700 millió dolláros árat várnak el egységenként a hajóktól, ugyanis ennyibe kerül egy teljesen felszerelt LCS napjainkban.

Oroszországban azt tervezik, hogy 5-6 hadihajóval fognak állandó jelleggel jelen lenni a Földközi-tenger vizein. Még a szovjet időkben (1957-1992) tartózkodtak folyamatosan a térségben a Moszkva irányítása alá tartozó hadihajók, akkoriban 30-50 hadi- és kisegítő feladatok ellátásra képes hajó állt készen, hogy összecsapjon a NATO helyi erőivel egy esetleges konfliktusban. Viktor Csirkov tengernagy, a haditengerészet parancsnoka erről a tervről vasárnap beszélt a Zvezda televízió adásában. A fregattokból, cirkálókból és ellátó hajókból álló hajócsoport feladata az lenne, hogy megvédje Oroszország érdekeit a térségben. A beszédben nem hangzott el pontos dátum a bő 20 évvel későbbi újbóli megjelenésre, már országon belül is sokan csak üres szavaknak tartják a tengernagy kijelentését.

Indiában még messze nem teljes képességű a két eddig megérkezett Embraer EMB-145-ön alapuló légtérfelderítő. A gépekkel jelenleg az indiai Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezet, a DRDO végez teszteket, míg a harmadik megrendelt példány még Brazíliában található, éppen a repülési próbák alatt.  A két, már Indiában lévő gépre még nem került felszerelésre a hazai gyártmányú, ám állítólag izraeli segítséggel fejlesztett EASA antennájú rádiólokátor.

NETARZENÁL GALÉRIA

Vigyázat, jövünk!

Iráni Fencer-ek.

Boeing F/A-18F Super Hornet.

Kawasaki EC-1.

Görög North American T-2 Buckeye.

Tankoló chilei Tigris.