2017.02.25

2017.02.25. 07:07

Megjelentek a Zsolnán állomásozó 5. Jozef Gábcsik Különleges Műveleti Ezrednél az izraeli Elbit Systems Skylark I-LEX pilóta nélküli repülőgépek. A szlovák hadsereg speciális alakulatánál már 2008-tól használták az elődnek tekinthető Skylark I-LE gépeket. A hasonló megjelenés azonban jelentős előrelépést takar, például a Skylark I-LEX hatótávolsága 40 kilométer, szemben a korábbi variáns 20 kilométerével szemben, de gyorsabb az adatátviteli rendszer és fejlettebb a navigációs rendszer is. A nappali, vagy éjszakai körülmények között működni képes kamerát szállító Skylark I-LEX legnagyobb repülési magassága 4500 méter, repülési ideje 3 óra.

Szerbiában hamarosan tesztelni kezdenek egy új rakétát. A 400 milliméteres átmérővel rendelkező Sumadija indulótömege 1500 kilogramm, ebből 889 kilogrammot a szilárd tüzelőanyagú rakétamotor tesz ki, míg a harc rész tömege 200 kilogramm. A 8,25 méter hosszú Sumadija hatótávolsága 70 és 280 kilométer között változtatható, repülési pályán tartásáról inerciális rendszer gondoskodik. Célpontjai között katonai bázisok, repülőterek, kikötők és ipari létesítmények, fontos közlekedési csomópontok egyaránt lehetnek. Szállítása és indítása terepjáró teherautóról fog történni, melyen 6-8 rakétát terveznek elhelyezni.

Már két komoly érdeklődő is felbukkant a finn Patria konténerbe szerelt aknavetőrendszere után kíváncsiskodva. Az egyik a svéd haditengerészet, mely partraszállító naszádokon és gyorsnaszádokon tervezi elhelyezni a szállításban használatos 6 méteres konténer méreteinek megfelelő konténerbe szert 120 milliméteres Nemo automata aknavetőt. A több mint 10 tonnás tömegű konténerbe az automata aknavető mellé az önálló működéshez szükséges összes rendszer beépítésre került, így teherautóval könnyedén új helyre szállítható és ott rögtön alkalmazható. A konténer szerkezete ellenáll a lövések okozta hátrarúgások erejének és 3 fős kezelőszemélyzet mellett még 100 darab aknagránát számára is helyet biztosít. A majdani megrendelő igénye szerint a konténerre további acél, vagy kerámia páncélzat is felszerelhető lesz a védelem fokozására, de atom, biológiai és vegyi szűrővel is ellátható lesz a légkondicionáló rendszer. A 10 kilométeres lőtávolságú aknavető, melynek tűzgyorsasága 10 lövés percenként, júniusban-augusztusban fog átesni egy igen megterhelő lövészeti próbán.

Oroszországban az Admiralitás Hajógyár idén két tengeralattjáró építését is elkezdheti állami hírcsatornák információi szerint. A szentpétervári üzemben a Project 636.3-as dízel-elektromos meghajtású egységek gyártását végeznék, méghozzá a Csendes-óceáni Flotta számára. Moszkva terveiben hat egység beszerzése szerepelt eme flottaparancsnokság számára.

Törökország vezető rakétafejlesztője és gyártója a Roketsan, folyamatosan fejleszti termékpalettáját és annak képességét. Egyik fő termékük a Cirit, ami a jól ismert 70 milliméteres irányítás nélküli rakéta félaktív lézeres irányítású megfelelője. A 2004-ben indult program az AH-1P Cobra és az AH-1W Super Cobra harci helikopterek pontosabb csapásmérésnek lehetőségét próbálta megteremteni. A fejlesztés során azonban nem sikerült a 70 milliméteres rakéta méreteinek megfelelően kialakítani a Cirit méreteit, némileg hosszabb lett. A Roketsan ezért kénytelen volt egy új rakétát létrehozni, ami így nem lett kompatibilis a régi rakéták indítóblokkjával. Az 1,9 méter hosszú 15 kg-os Cirit maximális hatótávolsága 8000 méter, ebben a távolságban még képes becsapódni egy 3x3 méteres területen. Minimálisan 1500 méterre lévő célok ellen alkalmazható.

A rakéta orrában a lézersugár visszaverődését érzékelő fej, mögötte az irányítást végző vezérsíkok és az ezeket mozgató rendszer lett elhelyezve, az energiaellátás biztosító rendszerrel együtt. Ezután következik a többcélú harci rész, mely eddig kombinált páncéltörő, repesz és gyújtó hatású lehetett. A Cirit hátsó részét a kevés füstöt fejlesztő rakétamotor és a négy stabilizátor foglalja el. Mivel a Cirit nem lett kompatibilis a 70 milliméteres rakéták indítóblokkjával, így ezt is megalkotta a Roketsan, mindjárt két változatban. Az egyikbe kettő, míg a másikba négy Cirit helyezhető el. Az újdonság a Cirit harci része esetében az, hogy már a thermobarikus robbanófejet is kifejlesztették hozzá. Az elsősorban helikopterek számára fejlesztett rakétával már végeztek indítási kísérleteket hajók, gyorsnaszádok fedélzetéről is, így nem kizárt, hogy ez lehet a következő alkalmazási lehetőség. Persze a forgószárnyasok esetében sem zárult le minden lehetőség, ugyanis Cirit integrálása folyik az EC665 Tiger harci helikoptereken az MBDA segítségével, míg a Eurocopter a H135M és a H145M könnyű helikopterek fegyverzetét tervezi erősíteni a török rakétával. Továbbá a Airbus Defence and Space a C295W felfegyverzett szállítógépen szeretné használatba venni a Cirit rakétákat.

Korszerűsítési csomagot ajánl az Egyesült Arab Emírségek által 388 darabos mennyiségben rendszeresített AMX-56 Leclerc harckocsikhoz a francia Nexter. Ez nagyjából hasonló ahhoz, mint amit a 400 francia Leclerc már megkapott. Egészen pontosan egy segédhajtómű kerülne beépítésre a motortér jobb hátsó oldalára, így a főbb rendszerek ez által is üzemeltethetővé válnának. A személyzet közötti kommunikációt a Thales SOTAS rendszer biztosítaná, a parancsnok számára a Safran PASEO figyelőműszere kerülne felszerelésre, a torony tetején lévő távirányítású fegyverállványt a parancsnok mellett az irányzó is használhatná, továbbá az itt lévő 7,62 milliméteres géppuskát lecserélhetnék egy 12,7 milliméteres nehézgéppuskára. A harckocsi mindhárom kezelője számára egy új, 360 fokos körkörös lefedettséget biztosító kamerarendszer kerülne felszerelésre, ezek képét szintén új monitorok jelenítenék meg. A Leclerc páncélzatának erősítése egyaránt kiterjedne az alsó és a mellső, illetve az oldalsó részekre is.

Új műszaki harckocsit fejleszt a dél-koreai Hyundai Rotem. A jármű a műszaki akadályok felszámolása mellett képes lesz földmunkák elvégzésére is, így tűzelőállások és fedezékek építésére más járművek számára, harctéren történő javításokra azonban csak viszonylag kis mértékben, ugyanis a teheremelésre használatos daru teherbírása csak 2,5 tonna lesz. Aknamezők ellen aknakifordító ekével lesz ellátva, ezzel 30 centiméteres mélységig nyílik lehetőség a földfelszín alá rejtett robbanótestek eltávolítására. A műszaki harckocsi tömege 62 tonna körül fog alakulni, meghajtásáról egy 1200 lóerős motor fog gondoskodni, legnagyobb elérhető sebessége 60 kilométer per óra lesz, személyzetét a vezető és a parancsnok alkotja.

Japánban már a következő évben el szeretnék kezdeni a haditengerészet hajóállományának jelentős növelését. Ezt a tervet azonban csak igen jelentős kompromisszummal tudják megvalósítani, ugyanis a nyolc darabosra tervezett hajóosztály egységeinek vízkiszorítása 3000 tonna körüli lesz, ezzel gyorsítandó meg az elkészítésüket. Így évente két többfeladatú fregattot három hajógyár, a Mitsubishi Heavy Industries, a Japan Marine United Corp. és a Mitsui Engineering and Shipbuilding fogja elkészíteni. Ugyanezen három hajógyár által elkészített tervek közül kerül majd ki az egyenként 353-443 millió dollárért megvásárlásra érdemes is, de az építésükből a többiek is részesedni fognak. A fregattok elsősorban Kínával évek óta vita tárgyát képező, a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigetek körüli vizekben kerülnek majd alkalmazásra.

Ezen a héten újabb, ámbár javítható hibákról cikkezett a világsajtó a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók kapcsán. Az egyik hír a mozgó földi célpontok eltalálásának nehézsége, méghozzá a félaktív lézeres önrávezetéses bombák esetében. Itt a repülőgép saját mozgását és a célpontot megjelölő lézersugár közötti összhangot kell majd megtalálni. A másik rossz hír a hordozófedélzeti C verziót érinti, egészen pontosan az elsőnek elkészült 32 példányt. Ezeknél a felhajtható szárnyvéget kell majd lecserélni egy megerősített szerkezetűre, mivel ha az ezeken található felfüggesztőre Raytheon AIM-9X Sidewinder infravörös önirányítású légiharc-rakétát helyeznek el és manőverező légiharcot vívnak, a szerkezet hosszú távon nem képes elviselni az ilyen jellegű manőverek okozta terhelést. A megoldás hamarosan realizálódik, ugyanis az áttervezett, megerősített szerkezetű külső szárnyrésszel hamarosan megkezdődnek a repülési tesztek és ezek befejeződésével a már elkészült F-35C-k is megkaphatják ezeket.

Mexikóban a légierő kivonta az utolsó Boeing 727-es repülőgépét is február 22-én. A fővárostól mindössze 30 kilométernyire található Santa Lucia légibázison állomásozó 502. repülőszázad üzemeltette a típust VIP, személy és teherszállító feladatkörben egyaránt. A típusból összesen 4 darabot használtak, ezek közül egy volt a 727-100-as változat (lajstromszáma: 3504), míg a másik három 727-200-as volt (lajstromszámuk: 3505, 3506, 3507). Ez utóbbi három példány 2003-tól erősítette az alakulatot, addig a Mexicana Airlines színeiben repültek. Az öreg gépek rendre 80% feletti üzemképességet produkáltak, óránként 78960 dolláros repült idő mellett. Utódjaik három Boeing 737-800-as képében már megérkeztek.

Brazíliában február 1. és 22. között hajtották végre az Embraer KC-390-es szállító és légi-utántöltő repülőgéppel az első légi csatlakozási teszteket. A szárny alatt elhelyezett WARP, (Wing Air Refuelling Pod) utéántöltő konténerből kibocsátott 30 méter hosszú tömlő végén lévő kosaras csatlakozóvégre egy F-5M vadászbombázó kapcsolódott több alkalommal is sikeresen. A KC-390-es mögött kialakuló légörvények nem nehezítették meg különösebben a pilóta dolgát, de a próbák nem voltak teljesek, hiszen üzemanyag átadásra nem került sor.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Mil Mi-24V.

Saab 105Oe.

Dassault Super Etendard.

North American F-100F Super Sabre.

Kawasaki C-1.

Westland WG-13 Lynx.

Dassault Mirage 2000-5Di.

Boeing F/A-18E Super Hornet.

Sepecat Jaguar E.

Mitsubishi F-2B.

Panavia Tornado ECR.

McDonnell Douglas F-4D Phantom II.

MiG-29A.

Transall C-160D.

McDonnell Douglas F-15A Eagle.

British Aerospace U-125A.

Denel AH-2A Rooivalk.

AMX International AMX.

Northrop F-5E Tiger II.

Dassault Mirage F1M.

PZL-Swidnik W-3A Sokol.

Kawasaki P-1.