2017.04.15

2017.04.15. 07:13

A német légierő SAAB BOZ-101 EC önvédelmi rendszert tartalmazó konténereket vásárol a Panavia Tornado vadászbombázói számára. A BOZ konténerek már évtizedek óta megtalálhatók a német Tornádók szárnyai alatt, ez a következő évtizedben is így lesz, hiszen a most megrendelt 29 darab, rakétaközeledést érzékelő képességgel ellátott BOZ-101 EC-t 2017 és 2020 között szállítják le.

Immáron négy FREMM-osztályú (Frégate Européenne Multi-Mission) fregattal rendelkezik a francia haditengerészet. Ugyanis április 11-én átadták számára az AUVERGNE nevet viselő, tengeralattjárók elleni hadviselésre specializált hajót. A 2012 augusztusában építeni kezdett, 5900 tonna vízkiszorítású, 139 méter hosszú, 19,7 méter széles egység 2015 szeptemberében került vízre, tengeri próbajáratait 2016 szeptemberében kezdte meg. Párizs 2019 közepe előtt hat FREMM fregattot szeretne a flotta kötelékébe tudni, ez a terv most még tarthatónak tűnik, mivel jelen pillanatban egyszerre három fregatt (BRETAGNE, NORMANDIE, ALSACE) tartózkodik az építés különféle fázisaiban. A 2013-as évben vált véglegessé, hogy csak nyolc kerül megvásárlásra, a tervezett tizenkettő FREMM-fragattból a francia flotta számára. Ezek közül hat tengeralattjárók elleni, kettő pedig (az ALSACE és a LORRAINE nevet viselő egységek) légvédelmi feladatokra lesznek „szakosodva” és 2021-ben, valamint 2022-ben kerülnek átadásra. Ez a hajómennyiség még így csökkentve is a legambiciózusabb és legnagyobb európai flottafejlesztési programnak bizonyul.

Március 7-én került sor az első éles L-UMTAS rakéta indítására a török TAI (Turkish Aerospace Industries) Hurkus légcsavaros kiképzőgépről. Az 1600 lóerős Pratt&Whitney Canada PT6-os gázturbinával hajtott gép könnyű támadó feladatok végrehajtására is képessé váló, talán már a következő évben szolgálatba lépő C jelzést viselő variánsa, öt felfüggesztési ponton lesz képes 1500 kilogrammnyi fegyverzet hordozására. A 8 kilométeres hatótávolságú, félaktív lézeres önirányítású L-UMTAS rakéta mellett a Hurkus fegyverzetében a Roketsan UMTAS infravörös irányítású páncéltörő rakéták és a Cirit félaktív lézeres önirányítású rakéták is megtalálhatók lesznek. A bombafegyverzet terén a szintén lézeres félaktív önirányítású Teber irányítókészlettel ellátott bombák megjelenése várható.

Törökországban, a februárban sikerrel befejeződő teszteknek köszönhetően késze állnak az Altay harckocsi sorozatgyártásának beindítására. A dél-koreai eredetű (K2) páncélos mozgatását biztosító erőforrásról nem érkeztek újabb, biztosnak mondható hírek. Márciusban ugyanis a török védelmi minisztérium semmissé tette a török Tumosan céggel kötött szerződését, mely az Altay harckocsik motorjáról szólt. Történt, hogy a dél-koreai licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele.

A vita végül a felek szakításához vezetett és a mai napig nem dőlt el, hogy milyen motor fog a minimum 250 darabos hazai rendelési állomány előtt álló típusba kerülni. A legújabb hírek szerint a törökök Ukrajnát keresték meg, mint lehetséges motorbeszállítót. A volt szovjet tagköztársaságban már tavaly teszteket végeztek egy, az Altay számára is megfelelőnek tűnő erőforrással. Ezek során bebizonyosodott, hogy már 55 fokos környezeti hőmérséklet esetén is képes az 1500 lóerős teljesítmény leadására a folyadékhűtéses, 6TD sorozatba tartozó, hathengeres, kétütemű kompresszoros motor legújabb változata. Az elsősorban harckocsik erőforrásaként reklámozott erőforrás légszűrőrendszere még sivatagi körülmények között is 99,8% hatékonysági mutatóval képes a levegőben található porszemcsék kiszűrésére. 3, illetve 5 hengeres „kistestvérei” a 3TD, illetve az 5TD jelzést viselik és 280-600, valamint 700 és 1050 lóerő közötti teljesítménykategóriába tartoznak.

Messze hátrább tart a sorozatgyártásig vezető rögös úton az izraeli Eitan lövészpáncélos. A 3 fős személyzet mellett még 9 lövész szállítására is képes Eitan 30-35 tonnás lesz, tehát a kerekes járművek felső súlykorlátjához igen közel helyezkedik el. A 2014-es gázai konfliktus tapasztalatait is felhasználó páncélos a 750 lóerős motornak köszönhetően képes lesz elérni a 90 km/h sebességet, fegyverzetét távirányított toronyba szerelt 12,7 milliméteres nehéz géppuska, vagy 30, illetve 40 milliméteres gépágyú fogja alkotni. A Trophy aktív páncélzat mellett a moduláris páncélzat is alkalmazásra kerül, a defekttűrő abroncsokkal egyetemben. Ezekkel 50 km/h-sebesség mellett legfeljebb 16 kilométer tehető meg. A 8x8-as kerékképletű jármű könnyebb és olcsóbb, mint a Merkava alapján kifejlesztett Namer, szolgálatba állítására 2020-ig kell várni.

Az M113-ok cseréjére (melyekből több mint 1000 darabbal rendelkezik Izrael) a másik opciót a Merkava harckocsik Mk2-es variánsai jelentik, hiszen ezek lassan kivonásra kerülnek a hadrendből a korszerűbb változatoknak köszönhetően. A jelentős páncélvédelemmel rendelkező harckocsik a torony eltávolítása és némi korszerűsítés és átalakítás után, mint lövészpáncélosok jelenhetnek meg újra a szárazföldi erők kötelékében. Az első átalakított példánnyal még tavaly tavasszal lefolytatták az első csapatpróbát, sikerrel. A távolabbi jövőben a Merkava Mk5-ös mellé egy újabb harckocsi is megérkezhet, ez pedig a 32 tonna körüli tömeggel rendelkező Carmel lesz. Ennek megjelenésére 2025-2027 körül lehet számítani. Az Eitan-nal eddig elvégzett próbák során, a terepen való boldogulását vizsgálták, már a hadsereget is bevonva.

Indonézia haditengerészete meglepő ajánlatot kapott. Méghozzá Törökországból, mivel a Gölcük Hajógyár ajánlotta megvételre az általuk építendő tengeralattjárókat. A törökök megkeresésében a német Type 214-es osztály kissé módosított változata szerepel REIS-osztály néven, 67,6 méteres hosszal, 6,3 méteres törzsátmérővel, 533 milliméteres torpedóindítókkal. Az indonézeket érdekli a török ajánlat, méghozzá olyannyira, hogy májusban a hajógyárba is ellátogat majd egy küldöttségük. Hazai megrendelésre a Gölcük Hajógyár hat tengeralattjárót épít meg a Type 214-es tervek alapján. Az első egység, a 2019-ben kerül majd vízre, míg a hajóosztály utolsó egysége 2025-ben.

Sanghajban építeni kezdték Kína első partraszállást támogató helikopterhordozóját. A Type 075-ös osztály első egysége több mint 36000 tonnás vízkiszorítású lesz, hossza 250 méter, míg szélessége 30 méter lesz. Ezekkel a méretekkel csak az amerikai WASP-osztálynál bizonyul majd kisebbnek kategóriájában. A 23 csomós sebesség elérésére képes Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó akár 30 darab helikoptert is a fedélzetére vehet majd.

Március 29-én érkezett meg a Fülöp-szigetekre két újabb Korea Aerospace Industries (KAI) FA-50PH vadászbombázó. A dél-koreai sugárhajtású, T-50-es Golden Eagle kiképzőgép harci feladatok végrehajtására képessé tett változatából Manila 12 darabot vásárolt meg, még a 2014-es esztendőben.  Így jelenleg már 8 példányt tudhatnak magukénak, de a gyártó várhatólag az év végéig leszállítja mid a 12 példányt.

Tajvanon egy újabb tervet dolgoztak ki a szigetország légvédelmi képességének növelésére és akárcsak a tavaly bemutatott, ez is a TUO CHIANG-osztályon alapul. A jelenleg egy példányban létező korvett vízkiszorítása nagyjából 100 tonnával megnövekedne, így már majd 700 tonnás lenne. Hossza 60 méterről 65-re nőne, szélessége 14 méterről 15-re változna. A 100 kilométeres hatótávolságú Tien Chien II légvédelmi rakétái számára egy 3D-s rádiólokátor derítené fel a célpontokat, de a hajók elleni fegyverzet is megmaradna a korvetteken. A 41-ről immáron 53 főre gyarapodott legénységű korvettekből összesen 12 darabot állítanának hadrendbe.

Ez az elképzelés megvalósíthatóbbnak tűnik, mint a tavalyi, amikor is 2500 tonnás vízkiszorítású egységeket vizionáltak, szintén a TUO CHIANG-osztály méreteinek növelésével. Ezek fedélzetére csak hazai gyártású légvédelmi rakétákat szántak. A fegyverzet legnagyobb hatótávolságú tagját az Sky Bow III (TK-3) képezné, ami 150 kilométeren túli célpontok elleni is hatásos lehet. Az Mk.41-es függőleges indítórendszerből startoló 100 km-es hatótávolságú Sky Sword II-es légvédelmi rakéták jelentenék a második védelmi vonalat, míg a harmadikat az amerikai RAM rendszerre hasonlító Sea Oryx képezné, ami az infravörös önirányítású TC-1-es légiharc-rakéta módosított változatát alkalmazza, indítóként 16 darabos mennyiségben.

Brazíliai források szerint a brit királyi haditengerészet kész eladni a következő évben kivonásra kerülő, 1995-ben vízre bocsátott és 1998 februárjában szolgálatba állt HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozóját. A közel 1300 ember, 40 szárazföldi jármű és 18 helikopter szállítására képes egységet legutoljára 2013 végén vetették alá egy alapos felújításnak. Akkor a 15 hónapos modernizációs programot a Devonport-i hajógyárban végezték el 65 millió font értékben. A gépészeti berendezések mellett megújultak a kommunikációs rendszerek is. A hírek szerint a jelenleg még Plymouth-t honi kikötőjének tudó OCEAN 80,3 millió font ellenében cserélhetne hazát. Hivatalosan most még csak annyit közöltek a britek, hogy fontolgatják a hajó eladását, míg a brazil kormányzati tisztviselők azt mondták, egy ésszerű ár esetében lennének hajlamosak megvásárolni a 21500 tonnás vízkiszorítású hordozót.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Dassault Mirage 2000N.

Lockheed F-117A Nighthawk.

Aerospatiale AS-532U2 Cougar MkII.

Blackburn Buccaneer S.2B.

McDonnell Douglas F/A-18A Hornet.

Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4.

McDonnell Douglas AH-64D Apache Longbow.

Embraer A-29A Super Tucano.

Super Seasprite SH-2G(I).