2017.10.07

2017.10.07. 06:44

Megérkezett Lettországba az Ausztriától megvásárolt 47 darab M109A5-ös önjáró tarackok közül 39. Az elsők között leszállításra kerülő 155 milliméteres tüzérségi eszközök között megtalálható a parancsnoki, valamint a járművezetők képzésére alkalmassá tett változat is. Ausztria még 1995 elején kötött szerződést az Egyesült Államokkal az M109-es beszerzéséről. Az akkori 48,6 millió dolláros kiadást még tovább növelte a későbbi átalakítások költsége, aminek köszönhetően félautomata töltőrendszer, inerciális navigációs rendszer, Svájcból származó elektromos rendszerek és a fejlettebb M109A6 Paladin-ból származó egyéb összetevő került beépítésre.

Oroszországban 540 darab BMP-2-es gyalogsági és BMD-2-es deszant harcjármű modernizálásáról született meg a döntés. Az egészen pontos részletek nem ismertek, de az biztos, hogy a fegyverzetet érintő változások megvalósulnak majd. A BMP-2-es esetében a BMP-2M variánson bemutatott és Algéria által már 2015-ben 340 darabos mennyiségben megrendelt Berezhok harci modul kerül majd felszerelésre. Ez egészen pontosan a régi torony lecserélését jelenti, a fegyverzettel együtt. A kétfős torony oldalaira felszerelt két-két 9M133 Kornet-E irányított rakétát rejtő tubust. Ezekből a 9M133-1 tandem robbanófejjel ellátott 1000-1200 milliméteres homogén páncélzat átégetésére képes páncéltörő, 9M133F-1 thermóbárikus harci résszel ellátott 100 métertől 5500 méterig alkalmazható rakéták indíthatók. Továbbá használhatók a megnövelt hatótávolságú, 8000 méterre elrepülő 9M133M-2 1300 milliméteres homogén páncélzat átégetésére képes páncéltörő és a még nagyobb hatótávolságú, ezért nagyobb rakétamotorral felszerelt 9M133FM-3 thermóbárikus harci résszel felszerelt, akár helikopterek ellen is bevethető variánsok is.

Ezeket egy új stabilizátorral, valamint ballisztikai számítógéppel is pontosabbá tett 30 milliméteres 2A42 gépágyú (200 lövedékkel), egy, a torony hátsó részén, kívülre felszerelt AGS-30 30 milliméteres automata gránátvető (300 gránáttal) és egy, a gépágyúval párhuzamosított 7,62 milliméteres PKT géppuska (2000 lövedékkel) egészíti ki, modern, légi célok ellen is alkalmazható tűzvezető és célfelderítő rendszerekkel együtt. A parancsnok és az irányzó számára külön célzórendszer kerül beépítésre, amikben 10 kilométeres mérési képességű lézeres távolságmérő, és hőkamerák is megtalálhatók. A BMP-2 esetében jó esély mutatkozik még a páncélzat megerősítésére és nagyobb teljesítményű erőforrás beépítésére is. Ez utóbbi lehetőség, a szintén a BMP-2M-ben használt 370 lóerős teljesítményű UTD-23 motor előtt áll nyitva, bár a sajtóközleményekben eddig nem merült fel a BMP-2M szintre történő átalakítás ténye. A BMD-2-es deszant harcjármű esetében az ejtőernyővel történő ledobási képesség határt szab az átalakításnak, így a 3,25 tonna tömegű Berezhok harci modul helyett a könnyebb, 1,8 tonnás Bereg került majd használatra. Ez csak egy fő, az irányzó számára biztosít helyet a toronyban, a parancsnok a páncéltestben foglalhat helyet. A parancsnok számára nem szeretek fel külön célzórendszert és az AGS-30 30 milliméteres automata gránátvető sem került felszerelésre. Szintén a tömeg kordában tartása miatt csak két Kornet szerelhető fel a toronyra és a gépágyú lőszerkészletét is lecsökkentették 200 darabra.

Várhatólag már a következő évben befejeződik az orosz Pantsir légvédelmi komplexum megnövelt képességű variánsának fejlesztése. Az ezen használt, de a későbbikekben a régebbi verziókon is alkalmazni tervezett, 20 helyett immáron 40 kilométerre is elrepülő rakéták elektronikai összetevőit kisebbre sikerült tervezni és ennek köszönhetően szabadult fel annyi hely, ami az igazán jelentős hatótávolság növekedést eredményezi. További elektronikai fejlesztés eredményeképpen a rakéta orrába már egy aktív radar kerül beépítésre. Az így létrejött Pantsir-SzM légvédelmi rendszer termelése várhatólag 2018 végén, 2019 elején, a próbák sikeres befejeződése után veheti kezdetét. Az első prototípusok, amik egyaránt megjelentek lánctalpas páncélozott járműre és teherautó alvázára is felszerelve már ebben az évben elkészültek. Ez utóbbiról közölt rajzok alapján az eddig szállított és bevethető rakétamennyiséget is a duplájára, vagyis 24 darabosra növelnék.

Törökországban hozzáláttak egy új harci helikopter kifejlesztéséhez. Eme forgószárnyas nehezebb és nagyobb teherbírású lesz, mint az olasz Agusta/Westland, manapság már Leonardo A-129 Mangusta alapján továbbfejlesztett és már helyben gyártott Turkish Aerospace Industries (TAI) T129 ATAK. A jelenleg ATAK-2-nek nevezett harci helikopterről annyit tudni, hogy hat tonnás tömeggel fog rendelkezni és minden összetevőjét külföldi segítség nélkül szeretnél előállítani. A rotort és az erőátvitelt a még fejlesztés alatt álló, első repülését várhatólag 2018 második felében végrehajtó TAI T625-ös helikopterből emelnék át a fejlesztési költségek minél alacsonyabb szinten tartása érdekében. Erőforrásként a TUSAŞ Engine Industries (TEI) 1400 lóerős teljesítményre képes gázturbinája jöhet szóba, ez még szintén a fejlesztés stádiumában tart.

Izraelben egy újabb, speciális küldetésekre módosított Gulfstream G550-es üzleti repülőgépen alapuló repülőgépet fognak pár éven belül szolgálatba állítani. A polgári célokra gyártott gépből két variánst alkottak meg. Az egyik az IAI EL/W-2085 radarrendszerrel felszerelt, légtérfelderítésre képes Eitam elnevezésű modell, amelyből kettő, valamint a kommunikációs/elektronikus hírszerzési feladatokat ellátó Shavit, ebből három áll hadrendben. Jelenleg még nem tudni, hogy az új gép melyik feladat ellátására lesz átalakítva.

Katar 200 darab Raytheon AGM-154C Block III JSOW siklóbombát vásárol meg az Egyesült Államoktól. A maximálisan 130 kilométeres hatótávolságú fegyvereket érintő, 173 millió dolláros beszerzés várhatólag 2020-ban fejeződik be.

Franciaországból vásárolt meg négy darab kétüléses Dassault Mirage F1B repülőgépet a Paramount Group, Paramount Aerospace Systems névre hallgató leányvállalata. A cég profilját a pilótaképzés teszi ki, ennek számos ágában otthonosan mozognak például ellenséges repülőerőket is képesek alakítani gyakorló légiharcok során. Ebben nagy segítségükre vannak a dél-afrikai légierőtől 2003-ban kivont együléses Mirage F1-ek, amiket 2006-ban szereztek be. A 21 darabos mennyiségből néhányat azóta már eladtak, ezek Kongóba, illetve  Gabonba kerültek.

Tajvan 285 darab 30 milliméteres Mk44 Bushmaster II gépágyút rendelt meg az amerikai Orbital ATK-től. A 112 millió dolláros beszerzést az újonnan kifejlesztett CM-32-es Cloud Leopard II gyalogsági harcjármű legújabb variánsa miatt ütötték nyélbe. Az év végén gyártásba kerülő 8x8-as kerékképletű páncélos legfőbb újdonsága a nagyfokú modularitása lesz. A könnyű átszerelhetőségnek köszönhetően a 120 milliméteres aknavetőt hordozó, 105, vagy 120 milliméteres löveggel ellátott variánsok igen könnyedén megvalósíthatók lesznek a 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott páncélozott szállító harcjármű bázisán, akárcsak a gyalogsági harcjármű, az egészségügyi, vagy parancsnoki változatok. A gyalogsági harcjármű variánst a tornyával együtt a NCSIST (National Chung-Shan Institute of Science and Technology) alkotja majd meg. A toronyba a 30 milliméteres Mk44 Bushmaster II gépágyú mellé egy azzal párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is beépítésre fog kerülni. A szigetország védelmi költségvetéséből az látszik, hogy 2020-ig 652 darab, különféle felszereltségű CM-32-es Cloud Leopard II-est szeretnének hadrendbe állítani.

Japán 113 millió dollárért 56 darab Raytheon AIM-120C-7 AMRAAM (Advanced Medium-Range Air-to-Air Missiles) levegő-levegő rakétát szerez be. A korszerűsített antennával, vevőegységgel és a jelfeldolgozó hardverrel rendelkező C-7-es változat nem ismeretlen a szigetország légierejében, hiszen az első 17 példányt még 2014-ben átvették.

Ahogy az már augusztusban is sejthető volt, az amerikai hadsereg megvásárolta a Rafael Advanced Defense Systems és az Israel Aircraft Industries leányvállalata, az Elta közös fejlesztéseként létrejött Trophy aktív páncélzatot az M1A2 Abrams SEP V2-es harckocsik számára. Tény, hogy az évekkel ezelőtt lezajlott próbák eredményeit figyelembe véve az izraeli Trophy volt a legesélyesebb a megrendelés elnyerésére. A készletenként 350000-500000 dollárba kerülő Trophy egy már harci körülmények között is kipróbált és bizonyított aktív páncélzat, hiszen az ezzel felszerelt izraeli Merkava Mk IV-es harckocsik legalább hét esetben nem szenvedtek el találatot RPG gránátoktól. Elsőként a 14. Páncélos Dandár Harccsoport 28 M1A2 Abrams SEP V2-es harckocsija kapja meg a Trophy-t. Amennyiben a mindennapok során is kedvező lesz az aktív páncélzattal szerzett tapasztalat, akkor a rendszerintegrációt végző General Dynamics Land Systems Inc.-nek sok munkája lesz. Ugyanis jelenleg az amerikai hadsereg majd 1200 darab M1A2-es harckocsit használ, amelyek ellátása aktív páncélzattal körülbelül 420 millió dollárba kerülne. Ez nagy összeg, de mindezzel egy 9 millió dolláros harckocsit tehetnek védettebbé.

Ausztrál fregattokkal szemezget a brazil haditengerészet. Az ADELADIE-osztályú fregattokból hatot, az ausztrál igények szerint módosított OLIVER HAZARD PERRY-osztály tervei szerint építettek meg. Ezekből négy az USA-ban, (ADELAIDE-FFG 01, CANBERRA-FFG 02, SYDNEY-FFG 03, DARWIN-FFG 04) a másik kettő (MELBOURNE-FFG 05, NEWCASTEL-FFG 06) Ausztráliában készült el. Napjainkra már csak három egység van szolgálatban, a DARWIN 1983-ban épült meg, a MELBOURNE 1992-ben, míg a NEWCASTEL 1993-ban. A fregattok 2000 elején egy nagyobb mérvű korszerűsítésen estek át és várhatólag 2018 közepére nyugdíjazásra fognak kerülni. További szolgálatuk helye jó eséllyel dél-amerikai lehet, hiszen Chile is gondolkozik a testvérhajók megvásárlásán.

Dél-Koreai források szerint már közel áll a megállapodás Argentínával a Korea Aerospace Industries (KAI) FA-50-es harci gépek ügyében. Szöulban igen jó üzletpolitikával szeretnék megnyerni a nem túl jó anyagi lehetőségű dél-amerikai ország döntéshozóit. Állítólag több mint 500 millió dolláros hitelkeretet biztosítanának a 12-24 darabnyi FA-50-es beszerzéséhez, valamint a későbbiekben a gyártásból is részesülhetnének az ország hadiparban érdekelt cégei. Jelenleg úgy tudni, hogy amennyiben 24 FA-50-es beszerzése mellett döntenének az argentinok, akkor az első négy repülőgép épülne meg Ázsiában, míg a fennmaradókat a Fábrica Militar de Aviones (FMA) készíthetné el.

Argentína védelmi minisztériuma végleges jóváhagyást adott a haditengerészetnek, hogy megvásároljon öt Dassault Super Étendard Modernisé harci repülőgépet Franciaországból. Az 1978 és 1982 között gyártott, 1-es (1978), 31-es (1980), 41-es (1981), 44-es (1981) és 51-es (1982) oldalszámú példányok megvásárlásával kapcsolatos részletek még a tárgyalási fázisban vannak, de annyi már bizonyosnak látszik, hogy mindegyik a legutolsó modifikációba, a SEM 5-be fog tartozni. A repülőgépek mellé még szimulátor és számos tartalék alkatrész, köztük tíz hajtómű is a 14,23 millió euró beszerzés részét képezi. A legutóbbi megkeresésre az argentinok ez év első felébe szánták rá magukat. Argentína a Falklandi-háborúban ismerté vált típusból összesen 14 példányt szerzett be, ezekből az évek folyamán 3 került balesetek miatt veszteséglistára. Az eltelt években a típus példányai leállításra kerültek, de nem dobták ki őket, hanem jobb napokra várva még most is tartós tárolásban leledzenek. 4 évvel ezelőtt már próbálkoztak a frissen kivonásra kerülő francia Étendard-ok közül párat, egészen pontosan 10-et megszerezni.

Ezeket egyrészt alkatrészbázisul szerették volna felhasználni a 11 meglévő közül a 10 legkevesebbet repült argentin Super Étendard számára, másrészt a korszerűbb rendszereik is beépítésre kerültek volna az újra szolgálatba álló példányokba. A munkálatokat az ARCE (Arsenal Aeronaval Comandante Espora) végezte volna el, az első példány esetében még francia felügyelettel és támogatással, majd a megszerzett tapasztalatok alapján már önállóan. A legfőbb előrelépést a Thales Democles és az ALTIS célmegjelölők és a lézerirányítású rakéták és bombák, a Thomson Agave fedélzeti rádiólokátornál kétszer nagyobb hatótávolságú Anemone radar beépítése, a Sherlock besugárzásjelző megjelenése és az UAT-90 központi számítógép, valamint az UNI 40M inerciális navigációs rendszer jelentenék az argentinok számára, hiszen az ő régebbi vadászbombázóik ezekkel nem rendelkeznek. A gépek pilótafülkéjébe mindössze egy új HUD jelentette volna a legszembeötlőbb változást. A gépek önvédelmének növelésére tervezték a Matra Phimat infracsapda és dipólszóró berendezés integrációját is, továbbá két új felfüggesztési pontot is kialakítottak volna a Super Étendard–ok szárnyai alatt.

Hétfőn megérkezett Argentínába az első négy (E-300, E-301, E-302 és E-303 oldalszámúak)  Textron Aviation T-6C Texan II turbólégcsavaros repülőgép. A típus a Cordoba-i repülőtéren fog üzemelni, hiszen itt folyik a pilótaképzés, amely természetesen a dél-amerikai országban is elsőrendű feladata lesz a típusnak. A megrendelt 12 példányból a fennmaradók 2018 júniusa és decembere között csatlakoznak az argentin légierőhöz.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Mitsubishi F-2B.

McDonnell Douglas KC-10A Extender.

AIDC AT-3.

Sikorsky CH-53GS.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

Dassault Mirage 2000D.

McDonnell Douglas F-15C Eagle.

AIDC F-CK-1A Ching Kuo.

McDonnell Douglas CF-188A Hornet.

Panavia Tornado IDS.

Convair B-58A Hustler.

AgustaWestland AW-139.

NHI NH90 NFH.

Lockheed P-3C Orion.

Dassault Mirage 2000-5F.

Boeing KC-135R Stratotanker.

British Aerospace Harrier GR.5.

Alenia Aermacchi C-27J Spartan.