2018.05.26

2018.05.26. 06:13

Május 24-től szolgálatba álltak a Brit Király Haditengerészetnél az AgustaWestland AW101 Commando Merlin típusú helikopterek. A korábban HC.4/HC.4A verzióként ismert gép első repülését 2016 októberének utolsó hetében hajtotta végre. A brit tengerészgyalogosok égi paripája összecsukható főrotort, a faroktartó mellé hajtható farokrészt, a hajófedélzeti üzemnek jobban megfelelő futóművet, nyűgöző pontokat, valamint a gyorsköteles ereszkedéshez függesztési pontokat kapott. Az eddig megszokott zöld festés is már a múlté lett, hiszen a forgószárnyas szürke színben tündököl. A pilótafülkébe a haditengerészet HM.2-es variánsáról már ismert nagyméretű kijelzők kerültek beszerelésre. A tengerészgyalogság 25 forgószárnyasa jelenleg két század állományában található meg, a 845. és a 846. század is a Yeovilton-i bázison települ. A korszerűsítéssel egybekötött átépítés mind a 25 példányt érinteni fogja. A munkálatokat a Leonardo Helicopters végzi el 601 millió dollár ellenében, 2020 decemberéig.

Oroszországban újra el szeretnék látni a Tupoljev Tu-22M3-as Backfire bombázókat a K-22-es földi célok elleni rakétákkal (AS-4 Kitchen). A 2000-es évek elején kivonásra került fegyverrendszert hadihajók, rádiólokátorok és megerősített földi célpontok ellen vethették be a szuperszonikus sebességre képes közepes bombázók. Három év alatt a hajdanában legyártott 3000 rakéta közül 32-t korszerűsítés után állítanának újra hadrendbe. A munkálatok során a K-22-es képességei a modernebb K-32-höz lesznek hasonlatosak, vagyis a nagyobb hajtóműnek köszönhetően hatótávolsága elérheti majd az 1000 kilométert is. A pontosabb találatról egy korszerű fedélzeti radarral ellátott irányítórendszer gondoskodik majd.

Izraelben a Rafael Advanced Defense Systems már az első próbalövészetek is túl van az EPIK (Electro-Optical Precision Integration Kit) precíziós irányítókészlettel. Az eddigiektől eltérően az EPIK nem a levegő-föld felhasználási célú fegyverek számára kerül kifejlesztésre, hanem a föld-föld osztályba tartozók számára. Persze az új kategória nem jelent minden esetben teljesen új fejlesztést és így van ez az EPIK esetében is, ugyanis a jól ismert Rafael Spice levegő-föld irányítókészletekben megtalálható elemek kerültek itt is használásra. Az EPIK magába foglal egy hűtés nélküli infravörös érzékelőt, egy műholdas és egy inerciális navigációs rendszert, valamint egy félaktív lézeres irányítórendszert is a szükséges irányítófelületeken és kormányrendszeren túl. A mozogó célpontok ellen is alkalmazható EPIK precíziós irányítókészlettel eddig hat indítást végeztek ezek során több rakétatípusra is felszerelték, ezek közül az egyik a szovjet eredetű 122 milliméteres BM-21-es Grad rakéta-sorozatvető rakétája volt.

Thaiföldön bemutatták az izraeli és a hazai ipar által közösen korszerűsített Northrop F-5Tiger II harci repülőgépek elsőnek elkészült prototípusát. Az F-5F Super Tiger (F-5ST) létrehozásához az izraeli Elbit Systems nyújtott elengedhetetlen segítséget a Rafael Advanced Defense Systems mellett. A leginkább a brazil légierő F-5M gépek képességeivel egyenértékű, 14 gépet érintő modernizálás során 4 példány teljes körű korszerűsítésen esik át, míg a fennmaradó 10-nél leginkább a rádiólokátor, valamint a hozzá kapcsolódó rendszerek kerülnek lecserélésre. A beépítésre kerülő rendszerek listája: Elta EL/M-2032 rádiólokátor, DASH IV sisakkijelző. A szárnyak alá függeszthető fegyverzet kibővül a Rafael Derby és a Python V rakétákkal, míg a Litening III-as célzókonténer a légi célok mellett a földiek ellen is alkalmazható, valamint a gépek önvédelmét a Sky Shield zavarókonténer növeli meg. A munkálatokat az állami tulajdonú Thai Aviation Industries (TAI) üzemében végzik el, ahol a sárkányszerkezet élettartamát is megnövelik 7200 repült órától 9600-ra, ennek köszönhetően a Szuper Tigrisek 2032-ig szolgálatban tarthatók lesznek.

Lassan kezd körvonalazódni a tajvani tengeralattjárók korszerűsítési programja. A HAI LUNG-osztály két, Hollandiától használtan megvásárolt egysége számára 2013-ban és 2014-ben beszerzésre került az UGM-84L Sub-Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép 32 példánya, két UTM-84L jelzést viselő gyakorlópéldánnyal együtt. A 125 km-es hatótávolságú amerikai gyártmányú fegyverek a GPS-el kiegészített navigációs rendszerükben, zavarvédelmükben és a partmenti vizekben történő bevethetőségükben különböznek a Block I-es szériától. A Harpoon légi és felszíni indítású változata már évekkel korábban is megtalálható a szigetország haderejében, azonban a tengeralattjáróról indítható variáns a 2010-es évek közepéig hiányzott. Két UGM-84L Harpoon Block II-es tengeralattjáróról indítható hajók elleni robotrepülőgép indításával demonstrálta Tajvan, hogy befejeződött a fegyver integrációja a 2014-es évé végén. A UGM-84L Harpoon megjelenésével alaposan megnő a két tajvani tengeralattjáró pusztító képessége. Más téren viszont évekig nem mutatkozott jelentősebb előrelépés.

Tajvan számára a Donald Trump vezette amerikai kormány ebben az évben engedélyezte a tengeralattjárók építésében gyakorlatot szerzett amerikai vállalatokkal való üzleti kapcsolatok kiépítését, vagyis Tajpej számára elérhető közelségbe kerültek az évek óta tiltott technológiák. Ezekkel még könnyebbé válhat a szigetállam számára a hazai gyártású tengeralattjárók előállítása, amire pár éve már lépéseket is tettek. Még 2001 áprilisában George W. Bush elnök jóváhagyta nyolc hagyományos meghajtású tengeralattjáró eladását, majd ennek a döntésnek a magvalósítása függőbe került. Tajvanon természetesen örülnek a legújabb döntésnek, míg Pekingben éppen ellenkezőleg. Ugyanis diplomácia csatornákon keresztül is kifejezték nemtetszésüket a döntés miatt, a médiavisszhang mellett. Tavaly Mark 48-as torpedók beszerzése is elérhetővé vált, mostanra az is kiderült, hogy a HAI LUNG-ok 2020-tól 2022-ig kerül majd sor. Ezen időtartam során számos amerikai eredetű berendezés, harcvezetési rendszer, periszkóp, hangradar kerül majd beépítésre. A munkálatokban a holland RH Marine nyújt segítséget, mint a rendszerintegrációért felelős vállalat. A hazai Chung Shan Tudományos és Technológiai Intézet lesz felelős az elektronikus hadviselés és harci rendszerek korszerűsítéséért. Az intézet számos berendezést saját maga fog elkészíteni, míg a többit helyi beszállítókkal gyártatja majd el.

Ausztráliában az izraeli Rafael Advanced Defense Systems SPIKE LR II irányított rakétáját választotta ki rendszeresítésre az MBDA által gyártott MMP (Missile Moyenne Portée) helyett. A rakéták a Rheinmetall Boxer gyalogsági harcjárműre kerülnek majd felszerelésre. A kiválasztásban iránymutató Land 400 Phase 2 követelménynek mind a két rakéta megfelelt, azonban a SPIKE LR II integrációja könnyebben végrehajtható lesz, hiszen nem sokban különbözik az eredeti SPIKE LR-től, így szintén a Lance torony bal oldalán kerül majd elhelyezésre két rakéta. Tavaly év végén az Izraelben a hadsereg több mint 1000 darabot rendelt a Rafael SPIKE LR II irányított rakétájából. Ez a már több mint 5000 darabos mennyiségben legyártott SPIKE rakétacsalád új, ötödik generációs változata, mely a sok újdonság mellett megőrizte elődei előnyeit. Indításához a régebbi berendezések is alkalmasak, legyenek azok bárhol, bármilyen járműre telepítve.

Az ifjonc 12,7 kilogrammos, vagyis elődjénél 10%-al könnyebb lett, köszönhetően a hűtést nem igénylő infravörös érzékelőnek. A SPIKE LR II kétféle harci résszel is ellátható, így páncélosok ellen alkalmazható rajta a 30%-al megnövelt páncélátütési képességű tandem harci rész is. A pusztítást tovább növelendő az új rakéta képes 70 fokot meghaladó becsapódási szög esetén is működni, így egy újabb lépést téve előre a páncélosok tetőpáncélzata elleni támadások tekintetében. A másik harci rész egy programozható repesz-romboló, mi szintén működésbe léphet becsapódáskor, de akár az után is. Kicsit nagyobb, 35%-os lett a SPIKE LR II hatótávolsága, így már 5,5 kilométerre lévő célpontok ellen is alkalmazható, de helikopterek esetében a 10 kilométeres hatótávolság is biztosított, igaz ez esetben az optikai huzalvezérlés helyett rádiófrekvenciás adatkapcsolat használatával. Ausztrália mindössze a második megrendelője a SPIKE LR II-nek, hiszen Lettország egy eddig még darabszámot jelentő ismeretlen mennyiséget rendelt belőle az év elején.

Érdekes terven dogozik a Boeing csapata. Az eddigi harctéri tevékenységek tapasztalatait elemezve úgy gondolják, tovább kell bővíteni a B-1B Lancer szuperszonikus stratégiai bombázók már jelenleg is igen szélesnek mondható közeli légi támogatási képességét. Mindez persze a típus továbbéltetését is szolgálná, amiben a Boeing igencsak érdekelt. No de most vissza a tervhez, ami többféle elgondolást is tartalmaz, azonban közös bennük, hogy mind a már meglévő bombakamrákat használna fel csöves tűzfegyverek, illetve később akár lézerfegyver alkalmazására.

Az USA légierejében igencsak hosszú múltra visszatekinthető Gunship-es megoldás, vagyis a repülési irányra merőleges beépítés több verzióban is elképzelésre került. Van, amelyik egyszerűen a bombakamra ajtajának helyére felszerelt gondolában helyezné el a fegyverzetet, de van lenyíló ajtóra szerelt, így 15-30 fokos szögben lefelé irányuló csővel rendelkező elgondolás is, illetve olyan is amelyiknél a behúzott állapotából vízszintes csövekkel kerülne lebocsátásra a fegyverzet és itt nagyobb szerepet kapna a gép oldalirányú bedöntésével végzett célzás is. Közös bennük, hogy a terveken egyaránt négy fegyver (nehézgéppuska, gépágyú) került feltüntetésre.

Messze bonyolultabbak azok az elképzelések, melyeken a kiengedett fegyverek oldalirányban elforgathatók és természetesen a magassági irányzásuk is megoldott. A colostok-szerűen összecsukódó rendszer esetében akár egy méterrel is a géptörzs alatt helyezkedhetne el a fegyverzet, amit két gépágyú alkotna. Messze stabilabb fegyverelhelyezésnek tűnik a csavarorsókkal a géptörzs alá a körsínnel együtt éppen csakhogy kiengedhető variáció. Előbbinél a módosított kamraajtók a kiengedést követően visszacsukásra kerülnének, míg az utóbbi esetében az ajtókra nem is lenne szükség.

Amennyiben újabb megrendeléseket nem sikerül begyűjteni, a Bell Helicopters ebben az évben befejezi az UH-1Y Venom típus gyártását. A tengerészgyalogság számára készülő forgószárnyassal 85%-ban azonos alkatrészeket tartalmazó AH-1Z Viper harci helikopterek előállítása azonban 2022-ig tartani fog.

Nem résztelezett ok(ok) miatt májusban nem került átadásra Brazília számára az első két, korszerűsítésen átesett AH-11B Super Lynx Mk.21B haditengerészeti helikopter. Nagy-Britanniában 2017 szeptemberének utolsó hetében végrehajtotta első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóműveket kap (ezekkel lettek ellátva a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatok is), új navigációs és elektronikus hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak majd feladataik lerepülése során. Az első három korszerűsítésen átesett forgószárnyas várhatólag még ez év harmadik negyedévében került átadásra Brazília számára.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

BAE Systems Hawk T.2

Lockheed Martin F-35B Lightning II

Transall C-160D

Westland WS-61 Sea King Mk.41

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Eurocopter EC665 Tiger ARH

Boeing F/A-18F Super Hornet

MiG-27M

Boeing C-17A Globemaster III

Panavia Tornado GR.4

Boeing F-15SG Strike Eagle

Szuhoj Szu-25