2018.07.07

2018.07.07. 06:54

Újabb problémával szembesültek a német haditengerészetnél. A hadihajók tengeri ellátásában fontos szerepet játszanak az ellátóhajók, melyek a kikötőktől távol is képesek üzemanyaggal és más egyébbel ellátni az egységeket, így biztosítva számukra nagyobb mérvű hadrafoghatóságot. Németországban ez a feladatot a RÖHN-osztály (Type 704A) két tagja, a SPESSART (A1442) és RHÖN (A1443) látja-látná el, melyek a Schacht-Audorf-i Kröger hajógyárban épültek 1974-ben és 1975-ben. Bizony jelenleg a látná lehet a helytálló kifejezés, ugyanis mindkét hajó kikötőben rostokol, mivel a meghajtásukat biztosító MaK 12M551AK dízelmotorok meghibásodtak. A flotta  terveiben 2024-ig szolgálatban tartandó egységek közül elsőnek a SPESSART esik majd át javításon, míg a testvérhajója csak ez után fog sorra kerülni. A javítási munkák befejezése nem várható 2018 negyedik negyedéve előtt, mondta a haditengerészet, hozzátéve, hogy a motorok károsodásának okait még meg kell meghatározni.

Belgium várhatólag 2020 és 2023 között fogja megkapni a megrendelt hét darab Airbus A400M Atlas repülőgépét. A gyártói tájékoztatás szerint végére értek a problémákkal zsúfolt időszaknak, mely minden napjainkban fejlesztett repülőgépet elkísért. Bár további képességek még mindig hiányoznak, úgymint a helikopterek légi utántöltési képessége, többféle típusú rakomány egyidejű szállíthatósága, teljeskörű önvédelmi rendszer, de további érdeklődőkkel folytatnak tárgyalásokat a típus eladásával kapcsolatban. Kettő ezek közül előrehaladottnak tekinthető és várhatólag az év vége előtt szerződés aláírásával fog befejeződni.

A SAAB kifejlesztette az RBS15-ös hajók és újabban már szárazföldi célpontok ellen is bevethető robotrepülőgépének újabb variánsát. Az RBS15 Mk4 Gungnir az Mk3-as változathoz képes kisebb tömeggel rendelkezik, javított irányító és aktív radaros célfelderítő rendszert kapott és hatótávolsága is növekedett.

Orosz védelmi iparból származó információ szerint a modernizált Tupoljev Tu-22M3M (NATO-kód: Backfire-C) szuperszonikus közepes bombázó fegyverzetében megjelenhet a csapásmérő feladatkör ellátására alkalmassá tett MiG-31K repülőgépek fegyvere. A légvédelmi rendszerek számára eddig is komoly kihívást jelentő Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatából akár négyet is elhelyezhetnének a Tu-22M3M-en, a szükséges módosításokat követően. Ez a változat korszerű fedélzeti elektronikát, új hajtóműveket és fegyverzetet is fog kapni, mint azt már a korszerűsítési program bejelentésekor ismertették. Az NK-32-02 hajtóművek mellett a sárkányszerkezetbe beépítésre kerülő elektronikai összetevők is a szintén korszerűsítésen átesett Tupoljev Tu-160M szuperszonikus stratégiai bombázóból kerülnek majd átemelésre, így jelentős idő spórolható meg a fejlesztéssel. Az új fegyverként név szerint eddig csak a K-32-es csapásmérő robotrepülőgép lett megemlítve, ami 600-1000 kilométeres hatótávolságú, legnagyobb sebessége 4000-5000 kilométer per óra.

Két hét elteltével újra szóba került Marokkó harci helikopterek iránti érdeklődése. Most azonban arról cikkeztek, hogy a török Turkish Aerospace Industries (TAI) T-129 Atak harci helikopterek mellett az amerikai Boeing-et is megkeresték AH-64E Apache helikopterek esetleges eladásának ügyében.

Ellenben a Harpoon hajók elleni robotrepülőgépek beszerzése biztosnak tűnik, ugyanis ebből a fegyverből hat példányt már meg is vásárolt az észak-afrikai állam. A légi indítású AGM-84-es variánst nagy valószínűséggel az F-16C/D vadászbombázókon fogják alkalmazni, amelyek a szárnyak alatti 3-as és 7-es felfüggesztési pontokon képes hordozni a Harpoon-t.

Pakisztán és Törökország között megszületett a megállapodás, mely szerint Iszlámábád török MILGEM-osztályú korvetteket vásárol. A négy hadihajó beszerzési ára eddig még nem került nyilvánosságra, de azt tudni lehet, hogy az első két egység még Törökországban, az Isztambul Hajógyárban építik meg és szállítják le 2023-ban, míg a második kettőt Pakisztánban, Karacsiban készítik majd el.

Kínában július 3-án egyszerre két Type 055-ös osztályú rombolót is vízre tettek. A 10000-13000 tonnás vízkiszorítású egységeket a Dalian Hajógyártó Ipari Társaság (DSIC) készítette el. Ebből a hajóosztályból az első egység még Sanghajban épült meg és 2017 júniusában bocsátották vízre. A második Type 055-ös osztályú romboló idén áprilisban készült el. A Type 055-ök hossza 130 méter, szélességük 20 méter, merülésük 6,6 méter, Csöves fegyverzetüket egy H/PJ-38 130 milliméteres hajóágyú, egy hétcsövű, 30 milliméteres Gatling-rendszerű H/PJ-14-es gépágyú alkotja. Kis hatótávolságú légvédelemre 24 darab, 9 kilométeres hatótávolságú TY-90 rakéta indítására képes FL- 3000N rendszerrel van ellátva a rombolóosztály.

A hajó fő fegyverzetét a hajóorrban lévő 64 és a tatrészen lévő 48 darabos függőleges indítókonténerben lehet elhelyezni. Ezekből elméletileg minden olyan kínai rakétát és robotrepülőgépet el lehet indítani, amelynek mérete nem haladja meg a 9 méteres hosszt és 0,85 méteres átmérőt. Így légvédelem céljára elhelyezhetők bennük HQ-9-es nagy és HQ-16-os közepes hatótávolságú rakéták, hajók és szárazföldi célpontok ellen YJ-18-as, YJ-83-as, CJ-10-es robotrepülőgépek és DK-10-es rakéták is, míg a tengeralattjárók elleni fegyverzetet a TU-18-as torpedót hordozó rakéta alkotja.

Nem áll viszont jól Kínában a haditengerészeti légierőnél hadrendbe állított Shenyang J-15-ös vadászbombázók szénája a South China Morning Post értesülései szerint. A Szuhoj Szu-33-as közeli rokonságban álló típussal állítólag négy baleset is történt már, bár hivatalosan ezekből csak kettőt ismertek el. Három hónapos időtartamra felfüggesztették már a típus hordozófedélzeti üzemeltetését is, amikor is strukturális átvizsgálásra volt szükség az összes gépen, ez szintén nem sok megelégedettséggel töltötte el a flotta vezetését. A típust állítólag hajtóműproblémák is sújtják, így felvetődött a haditengerészet vezetésében az a gondolat, hogy egy új gép létrehozásával kellene búcsút inteni a J-15-nek.

Kínai híradások szerint sikerült egy használható levegőtől független meghajtórendszert megalkotni az ázsiai országban tengeralattjárók számára. A két-három hetes felszín alatti tartózkodást biztosítani tudó rendszerrel felszerelt egység minden eddigi kínai, nem nukleáris meghajtással bíró tengeralattjáró által felállított rekordot megdöntött felszín alatti tartózkodás és merülési mélység tekintetében.

Újabb V-22 Ospery billenőrotoros gépeket rendeltek meg a Bell-Boeing-tól. A flotta számára 39 CMV-22B, a tengerészgyalogság 34 MV-22B, míg a légierő 1 CV-22B variánst fognak elkészíteni. Japán számára is ebben a rendelési állományban található meg 4 MV-22B modifikáció. Az összesen 78 darabos mennyiségért 4,4 milliárd dollárt számláznak majd a gyártók, akik számára ezzel 2024-ig biztosított a gyártósor fennmaradása. A tengerészgyalogos MV-22B Osprey gépekhez kapcsolódó hír, hogy befejeződtek a fedélzetükre szánt NOTM (Networking On-the-Move) műholdas kommunikációs rendszerrel végzett tesztek és ezért ez már a múlt hónaptól már hadrendben állónak tekinthető.

Az elsőként a 22. Tengerészgyalogos Expedíciós Egység MV-22B-in megjelenő újdonság valós idejű hozzáférést biztosít a harctéri internetnek is nevezett hálózatokhoz. A hangot, e-maileket, videókat és szövegeket egyaránt továbbítani képes rendszer segíti a földi egységek elhelyezkedésének megállapításában is.  A NOTM tesztelése egyébként 2017 novemberétől decemberig zajlott, ezek során különös figyelmet szenteltek a gép egyéb rendszereivel való összeférhetőségre, az elektromágneses interferencia elkerülésére. A NOTM egyébként az utántöltési feladatokat is ellátó KC-130-ok fedélzetén mutatkozott be pár évvel ezelőtt és roppant hasznosnak bizonyult.

Új helikopterekkel lesz gazdagabb az amerikai különleges műveleteket végrehajtó 16. Repülőezrede, a Night Stalkers. Az egység flottája négy Boeing MH-47G Chinook különlegesen felszerelt példánnyal lesz erősebb. A 80 millió dollárért megvásárlásra kerülő gépek nem fognak nagy újdonsággal szolgálni az egység számára, hiszen ezt a modifikációt már 2014 óta alkalmazzák.

Argentínában hamarosan eléri a nagyjavításig megszabott levegőben tölthető időt a dél-amerikai ország két Mil Mi-171E helikoptere. A H-94-es és H-95-ös lajstrommal rendelkező forgószárnyasokat a zord déli régióban történő repülési feladatok ellátására vásárolták meg. A forgószárnyasok 2012 decemberében már az Antarktiszon létesített Marabio bázison voltak megtalálhatók, ahol kutató-mentő feladatokat láttak el. A jellegzetes narancssárga-szürke festést viselő, plusz külső üzemanyagtartályokkal ellátott helikopterek további üzemeltetésére úgy hírlik nincs meg a keret, így jó eséllyel a földön fognak tartózkodni egy darabig.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

PZL-Swidnik Mi-2 Hoplite

McDonnell Douglas A-4G Skyhawk

Aerospatiale AS-332B1 Super Puma

LTV Aerospace A-7A Corsair II

Hunting Percival P-84 Jet Provost T.3A

Bell/Boeing MV-22B Osprey

Panavia Tornado IDS

Northrop F-5E Tiger II

Eurocopter EC665 Tiger HAD

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Dassault Rafale C

MiG-29G

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Boeing AH-64D Apache

McDonnell Douglas Phantom FG.1

Mil Mi-26T Halo

Lockheed T-33A Shooting Star

Dassault Mirage 2000N

McDonnell Douglas F-4J Phantom II