2018.10.27

2018.10.27. 06:30

Ukrajnából származó információk szerint az Egyesült Államok kormánya fontolóra vette a szolgálatból már kivonásra került OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattok eladását Kijev számára. A NETARZENÁL-on nagyjából egy hónapja került megemlítésre, hogy jelenleg 20 darab kivont OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregatt várakozik vevőre az USA-ban. Ezekből a 4200 tonnás vízkiszorítású egységekből 10 egészen biztosan külföldi eladásra van tartalékolva. Ebből a mennyiségből 7 egészen jó állapotban ringatózik a móló mellett. Az ukránok jelenleg elemzik a hajók hadrendbe állításának, illetve fenntartásának költségét, döntést még nem hoztak.

A Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázó fedélzeti tesztje az USA keleti partjainak közelében zajlik, ennek otthont a brit HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) repülőgép-hordozó ad. A fedélzetén megtalálható volt a királyi haditengerészet 820. repülőszázadának három darab Merlin helikopter is, amik a tengeralattjárók elleni hadviselésben is helyt tudnak állni. Ebből a gépmennyiségből kettő, most az amerikai haditengerészet tengeralattjárók elleni hadviselést tökéletesítő központjában található meg, ahol a Merlin-ek felszín alatti járművek elleni alkalmazhatóságát vizsgálják meg, illetve részt vesznek a tengeralattjárók elleni taktikák fejlesztésben.

Október 19-től végzi tengeri próbajáratait a svéd haditengerészet GOTLAND nevet viselő tengeralattjárója. Az 1995. február 2-án vízre bocsátott és 1996 áprilisában szolgálatba lépett HSwMS GOTLAND fedélzetén az élettartamának felénél esedékes korszerűsítésnek köszönhetően már megjelentek a következő hajóosztály, az A26-os rendszereinek egy része. Ezek a munkák ez év június 20-án a Saab Kockums Karlskrona-i hajógyárában fejeződtek be. Itt az egyik legfontosabb fejlesztést a Saab Kockums Stirling Mk3-as meghajtórendszer beépítése jelentette a tengeralattjáróba. A Stirling motoroknál egy rész dízel, vagy bármilyen más olajhoz négy rész folyékony oxigént adagolnak, amiket tartályokban tárolnak. A keletkező kipufogógázt lehűtik 25 fokosra, így az buborékképződés nélkül kiengedhető a tengervízbe.

Ez a folyékony oxigént és dízelolajt használó erőforrás elődjeihez képest nagyobb hatásfokkal üzemel, valamint a korszerű elektronikai ellenőrző és vezérlőrendszerek is megjelentek rajta. A svéd tengeralattjárókon 1988-ban jelent meg az első Stirling motor, az azóta megszerzett tapasztalatokat rendre felhasználják ezen erőforrások továbbfejlesztése során. A tengeralattjáró korszerűsítésének egyik ugyanilyen fontos tényezője volt a hűtési kapacitás növelése. Ez csak úgy volt megvalósítható, hogy a tengeralattjárót a torony mögött nagyjából 4 méterre kettévágták és betoldottak a törzsébe egy nagyjából 2 méteres darabot, ami a hűtőrendszereket foglalja magába. A 25 fős legénység elhelyezési körletében is alapos felújítások folytak, de az érzékelők és a harcvezető rendszer is teljesen megújult, valamint a periszkóp is lecserélésre került egy optronikus árbocra. A most zajló próbajáratok sikeres teljesítését követően, várhatóan az év vége előtt újra szolgálatba álló, immáron 62 méter hosszú, felszínen 1580 tonnás vízkiszorítással rendelkező GOTLAND 2025 utáni időkig maradhat majd még szolgálatban.

A tavalyi évben nagy médiavisszhangot kapott Németország tengeralattjáróinak igencsak alacsony hadrafoghatósága. Svédországban is hasonló a helyzet, bár ott a meglévő négy egység közül kettő éppen modernizáláson tartózkodik. Az egyik GOTLAND-osztályú egység 2018 decemberében, míg a másik egy évre rá tér vissza a szolgálatba. Addig mindössze két tengeralattjáróra hárul az összes feladat, ami nem éppen kedvező helyzetet teremt. Az elvárt feladatok miatt hat-hét tengeralattjáróból álló erő lenne a legkedvezőbb, azonban ez a jövőben sem biztos, hogy megvalósulhat. A kormány döntése értelmében csak két A26-os osztályba tartozó egység fog megépülni, a harmadik megépítése nem kapott politikai támogatást. Mindezen változások még jobban szembeötlőek, ha visszatekintünk 30 évvel ezelőttre, amikor 12 tengeralattjáróval rendelkezett Svédország.

Ezen a héten némi előnyre tehet szert a török Turkish Aerospace Industries (TAI) a T129 ATAK harci helikoptere a marokkói megrendelés elnyerésében. Az észak-afrikai országból ez év második felében az amerikai Boeing-et is megkeresték AH-64E Apache helikopterek esetleges eladásának ügyében. Az észak-afrikai országból a közelmúltban egy küldöttség már látogatást is tett a törökországi gyártónál, de most az október 24-27. között megrendezésre kerülő Marrakech Airshow-n a T129 ATAK harci helikopter élőben is bemutatkozhat. A gép egyik legnagyobb erénye, legalábbis a gyártó szerint, hogy nagyjából harmadannyiba kerül, mint az Apache. A törökök továbbá abban is bíznak, hogy egy marokkói megrendelés további észak-afrikai országok figyelmét is még jobban ráirányítja majd a típusra.

Hamarosan újabb előrelépés fog történni Törökország Sz-400-as Triumf (SA-21 Growler) légvédelmi rendszereinek megszerzése útján. Ugyanis a következő év elején egy nagyjából 100 fős létszámú, török katonákból álló csoport indulhat útnak Oroszország felé, hogy elsajátítsák az új légvédelmi komplexumok kezelését. Az öt hónapos időtartamú oktatást követően 2019 októberétől érkezhetnek majd meg a Sz-400-ok Törökországba. Jelen pillanatban a technológia átadásának mikéntjéről és időpontjáról nincs információ, amint arról sem, hogy milyen rakétákat gyárthatnak majd Törökországban az Sz-400-hoz.

Nigéria három darab kínai/pakisztáni JF-17 Thunder vadászbombázót szerez be. A gépekért 184,3 millió dollárt fizetnek ki a gyártónak. A hírek szerint a gépvásárlás anyagi fedezete banki kölcsönből került előteremtésre.

Szintén újra a tengeren tartózkodik az indiai haditengerészet INS VIKRAMADITYA repülőgép-hordozója, hiszen a május közepe óta zajló karbantartási munkálatait a Kocsin hajógyárban befejezték. Az egykori ADMIRAL GORSKOV-on a festési és egyéb fegyverzeti és elektronikai összetevőket is érintő munkákat végeztek el. A legnagyobb mértékű munka azonban a hajócsavarok tengelyein található 25 csapágyából 16-nak a kicserélése volt a 45000 tonnás, 283 méter hosszú, 60 méter széles hajón.

Sikeresen fejeződött be egy teszt, melynek egyik résztvevője a JDAM, bombatestre szerelhető irányítókészlet volt. A 900 kilogrammos, természetesen robbanótöltet nélküli Mk-62 Quickstrike fenékaknát juttatták el segítségével egy B-52-ről a próba során több 10 kilométeres távolságra. Ez nem más, mint a jól ismert Mk-82-es 227 kilogrammos, vagy az Mk-83-as 454 kilogrammos, illetve az Mk-84-es egytonnás bombák teste, speciálisan hajók ellen nyomásra, hanghullámra, vagy mágneses elváltozásra reagáló detonátorral szerelve.  Az eredeti Mk-62 Quickstrike csak sekély part menti vizekben használható, telepítését eddig csak 500-600 kilométer per órás sebesség mellett maximum 300 méteres magasságból végezhették. Az így már Quickstrike ER jelzést kapó fegyverrel az első próbák még 2015-ben kezdődtek el és ezek során bebizonyosodott, hogy 50-70 kilométeres távolságból is lehetővé vált a fenékaknák telepítése, bár az alkalmazhatóságnál a kisméretű vízmélység továbbra is követelmény.

További érdekesség, hogy a JDAM irányítókészletbe szerelt inerciális navigációs rendszerrel is kellően pontosan végrehajtható volt az aknatelepítés, ez a feladat nem igényli a pontosabb, de zavarható műholdas helymeghatározást. A távolra történő aknatelepítés szükségességét a Kínában és Oroszországban megjelenő nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek hívták életre. Igaz a 200-300 kilométeres hatótávolságú légvédelmi komplexumok esetében az 50-70 kilométeres távolság még nem elégséges a part menti vizek elaknásításához, azonban ez csak az első lépés volt. A továbbiakban a nagyobb hatótávolságú JASSM és JASSM ER rendszerek összetevői is felbukkanhatnak majd a fenékaknákra szerelve.

Ezen a héten két újabb olyan csőszakaszokról érkeztek hírek, melyek ellenőrzését végre kell majd hajtani minden Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázón. Az eddigi információk alapján ez az ellenőrzés nem fogja igényelni a hajtómű kiszerelését és gépenként mindössze 24-48 órás kiesést jelenthet majd a repülési programokból. Lehetőség van arra is, hogy a napi üzemeltetési előírás kibővítését követően az elkövetkező időszakban majd többször is ellenőrizni kell az üzemanyagot szállító vezetékeket a típuson.

Már kilenc hónapja nem került megemlítésre Brazília tengeralattjáró-programja, így most az év vége felé közeledve következzen erről is jöjjön néhány sor. Várhatólag december 14-én kerül majd vízre az első, a francia SCORPENE-osztály tervei alapján megépített tengeralattjáró. A dízel-elektromos egység az S-BR1 jelzést viseli, neve RIACHUELO, hadrendi jelzése S40-es. Másik három testvérhajója az S-BR2-es (HUMAITA S41), az S-BR3-as (TONELERO S42), és az S-BR4-es (ANGO STURA S43) 18 hónapos időközzel fog majd vízrebocsátásra kerülni.  A nukleáris maghajtással készülő egység elkészülte 2028-ra várható.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

CASA C-101EB Aviojet

McDonnell Douglas F-4G Phantom II

Nord N-2501F Noratlas

McDonnell Douglas C-15 Hornet

Hawker Hunter T.68

Sikorsky MH-60R Strikehawk

Eurofighter Typhoon FGR.4

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Alenia Aermacchi M346 Master

Republic F-105D Thunderchief

Transall C-160D

Grumman F-14A Tomcat

British Aerospace Hawk T.2

Sikorsky S-70A-50 Yanshuf 3

AIDC AT-3

McDonnell Douglas TAV-8B Harrier II

AMX International AMX

General Dynamics F-16D Fighting Falcon

Dassault Mirage F1CG

McDonnell F-101B Voodoo

Dassault Mirage 2000EG

Lockheed F-104G Starfighter