2018.12.22

2018.12.22. 05:53

Ukrajnában a harkovi Morozov Gépgyárban már fejlesztés alatt áll a következő generációs ukrán harckocsi. Az öregedő T-64-es és T-80-as páncélosok utódja számos korszerű megoldást fog magán viselni. Az eddigi 3 fős személyzet létszámát a nagyfokú automatizálásnak köszönhetően 2 főre fogják lecsökkenteni és ők 360 fokos körben fogják látni a külvilágot a harckocsira felszerelt kamerarendszernek köszönhetően. Természetesen a védelemről aktív páncélzat is fog gondoskodni, ami várhatólag szintén új fejlesztésű lesz.

Megkapta 3. P-72A tengeri járőr repülőgépét (41-04) az olasz légierő 2018. december 5-én. Ez a típusjelzés az ATR-72MP-t rejti, amelyet a 41. ezred kötelékében üzemeltetnek a Sigonella-i bázison. A Róma által 4 darabos mennyiségben megrendelt típus most átadott példányán a fedélzeti rendszerek fejlettebbek, mint a két első gépen voltak, azonban a későbbiekben a Leonardo Aircraft Division ezeket is korszerűsíteni fogja.

Újabb sikeres lövészeten van túl az angol-francia közös fejlesztésű MBDA Sea Venom/ANL (Anti-Navires Léger) hajók elleni rakéta. A 120 kilogrammos fegyvert egy francia Dauphin helikopterről indították útnak és a célpontot csak az indítás után jelölték ki számára. A kétutas adatkapcsolatnak és a fegyver orrába épített képalkotó infravörös érzékelőnek köszönhetően ilyen tesztet már ez év közepén végrehajtottak, azonban most a célpont mozgásban volt. A célpontját így is sikeresen eltaláló rakétát a brit Royal Navy AW159 Wildcat, valamint a francia flotta H160M HIL (Hélicoptère Interarmées Léger) helikopterei számára fejlesztik. A legújabb hírek szerint a Sea Skua és AS15TT hajók elleni rakéták leváltására tervezett MBDA Sea Venom/ANL a brit forgószárnyasok fegyverzetében csak 12 hónapos késéssel, 2021-től lesz megtalálható. A 30 kilogrammos harci résszel és 20 kilométeres hatótávolsággal, elsősorban kisebb motorcsónakok, rakétás gyorsnaszádok és korvettek ellen alkalmazható Sea Venom/ANL fejlesztését 2014-ben az Egyesült Királyság és Franciaország közösen kezdte meg 50-50%-os munkamegosztással.

Németország, Belgium, Luxemburg, Norvégia és Hollandia alkotja jelenleg a NATO európai tagországai részvételével létrejött közös légi utántöltőgépeket üzemeltető szervezetet. A jelenleg nyolc Airbus A330MRTT gépet megrendelő közösség számára gyártott első példány még novemberben végre is hajtotta első repülését. A 28-án végrehajtott felszállást még számos ellenőrző repülés fogja követni és tervek szerint a gépek 2020 és 2024 között kerülnek majd átadásra. Amsterdam és Luxemburg 2016 közepén határozta el a közös egység létrehozását, ehhez 2017-ben csatlakozott Berlin és Osló is. A megnövekedett feladatok miatt ekkor már 5 A330 MRTT beszerzése szerepelt a tervekben, majd Brüsszel csatlakozásával alakult ki a jelenlegi nyolc gépből álló mennyiség, ezek majd az Eindhoven-i bázison fognak települni.

December 18-án, kedden adták át a két utolsó Dassault Mirage F1M vadászbombázót a Draken International cégnek. A 38 évnyi spanyol szolgálatot 2013 decemberében letudó 19 példány az Egyesült Államokban fog továbbra is szárnyalni, mint az ellenséges légierők repülőgépei a gyakorló légiharcok során.

Indiai sajtóértesülések szerint két orosz tengeralattjáró is esélyes lehet arra, hogy a 2022-ben lejáró bérleti díjú K-152-es NYERPA, vagyis INS CSAKRA helyébe lépjen. A közelmúltban egy indiai haditengerészeti küldöttség látogatást tett az Amur Hajógyárban, és két AKULA-osztályú tengeralattjárót, a K-391 BRATSZK és a K-295 SZAMARA nevet viselő egységeket tekintette meg. Ezek éppen a korszerűsítés okán tartózkodnak a hajógyárban, igaz ezt már évek óta végzik (?). Ezen egységek közül az első a 971-es tervszámú eredeti AKULA-osztály tagja, míg a második már egy továbbfejlesztéseket felmutató 971-II-es csoport tagja, mint amilyen a fent említett NYERPA is. A SZAMARA egy 2004-es hadgyakorlaton rejtélyes sérülést szenvedett az orr bal mellső részén, nagyjából a szonár mögött, a tettes állítólag egy gyakorlótorpedó volt.

Hat évvel ezelőtt, vagyis még 2012-ben egy másik egység volt esélyes az indiai bérlésre, mégpedig az 1990-es években 60%-ban elkészült, de leállított építésű IRIBISZ nevű egység. Az Amur Hajógyárban található, eredetileg AKULA I-es osztályú egység befejezéséhez indiai anyagi forrásokat vettek volna igénybe. Elvi szinten meghajtásáról a korszerűbb, ám hosszú ideig még némi hibával küszködő, Project 855 JASZENY-osztályú (NATO megnevezése: GRANEY-osztály) tengeralattjárókban alkalmazott reaktor gondoskodhatott volna, míg fegyverzetét a függőleges indítótubusokban elhelyezett BrahMos csapásmérő robotrepülőgépek egészíthették volna ki. Az egyeztetések során azonban nem kerültek közelebb az álláspontok, így az IRIBISZ nem hajózott indiai zászló alatt.

Igazán nagy fogással kedveskedett Poszeidón tengeristen néhány vietnámi halásznak. Nem egészen 7,5 kilométerre a vietnami partoktól a hálójukat kivetők ugyanis egy torpedót zsákmányoltak. A 6,8 méter hosszú és 54 centiméter átmérőjű eszköz fejrésze narancssárga színben tündökölt, így jelezve, hogy bizony egy gyakorlásra használt, robbanást nem okozó verzióról van szó. A hatóságok értesítése után derült ki, hogy bizony egy kínai gyártmányú Yu-6-os torpedó volt zsákmány. A terület gazdagnak tekinthető torpedótermés tekintetében, hiszen 1978-ban kínai halászok hálójában akadt egy amerikai gyártmányú, fel nem robbant Mk-46 Mod 1 Block 2-es torpedó, Hainan-sziget közelében. Természetesen a jó pártmunkások is jelentették az esetet, aminek következtében az állam szocialista megőrzésre át is vette a zsákmányt, majd elkezdte megismerését. Ez igen alaposan sikerült, hiszen 1982-től már fejleszteni is kezdték a roppant hasonló megjelenésű Yu-7-es torpedót, aminek első két példánya 1984-re el is készült.

A Mianmari Légierő 71. születésnapján szolgálatba állónak nyilvánították a pakisztáni-kínai fejlesztésű PAC/CAC JF-17 Thunder/FC-1 Xiaolong vadászbombázókat. A típusból az ázsiai ország 16 darabot rendelt meg. A JF-17M jelzésű gépek szürke és kéttónusú kék festéssel kerültek leszállításra. Jelenleg 6-7 példány került már átadásra az első exportmegrendelő részére, ahol a Chengdu F-7 és Nanchang A-5 típusok utódjának szánják. Jelenleg még nem zárultak le azok a tárgyalások, melyek az AESA antennájú fedélzeti rádiólokátorral és további korszerűsítésekkel ellátott Block III-as verzók Mianmar általi megvásárlásáról szólnak.

Ez év elején még arról szóltak a hírek, hogy Pakisztánban hamarosan elkezdik az első JF-17/FC-1 Thunder Block III-as vadászbombázó tesztelését. Kínai-pakisztáni együttműködésben gyártott típus régebbi, Block I-es és Block II-es változataival eddig már a pakisztáni légierő négy repülőszázadát látták el. A 28. Phoenix repülőszázad 2018 februárjában megkapta hatodik Block II-es JF-17-ét és a hírek szerint a mianmari gépek is ebbe a továbbfejlesztetett, 2015-ben megjelent változatba tartoznak. Ez a variáns nagyjából 10-15 %-ban tér el a Block 1-es változattól. A módosítások leginkább a fedélzeti elektronikát érintik, (adatátviteli rendszerek, elektronikai hadviselés) de a Block 2-es már alkalmassá vált légi üzemanyag-felvételre is, ezért egyik leginkább szembetűnő ismertetőjegye a merev üzemanyagfelvevő-cső. Ez a törzs jobb oldaláról nyúlik előre, nagyjából a pilótafülke szélvédőjének keretéig. Kialakítása, bár kínai tervezésűnek állítják be a források, nagymérvű hasonlóságot mutat a dél-afrikai Denel Aviation által modernizált Mirage III-on alkalmazotthoz. Ez a cég segédkezett néhány pakisztáni Mirage modernizálásában, amelyekre ez a bizonyos cső is felszerelésre került.

A típusból eddig csak Mianmar (16 darab) és Nigéria (3 darab) rendelt. Nigéria a három darab JF-17 Thunder vadászbombázóért 184,3 millió dollárt fizet ki a gyártónak. A hírek szerint a gépvásárlás anyagi fedezete banki kölcsönből került előteremtésre. Az Azerbajdzsán kormányával folytatott tárgyalások folyamatban vannak, míg Szaúd-Arábia és Egyiptom, Malajzia és Irán érdeklődését eddig nem sikerült megrendelésekre váltani. Sri Lanka légiereje számára megdöbbentően alacsony áron, darabonként 29 millió dollárért próbálták meg értékesítenék a típust 2016-ban. Az igen kedvező ajánlat mögött valószínűleg az állhatott, hogy szerették volna kiütni a vetélytársként szereplő indiai HAL Tejas-t a szigetország légierejének modernizálási programjából. Pakisztáni megrendelésre a Block II-ek után, majd 2019 végétől, vagy 2020 elejétől már elkezdik az első 50 darab Block III-as előállítását is. A korszerűbb pilótafülkével és jobb avionikával is ellátott Block III-as Thunder-ekbe a kínai Nanjing Research Institute of Electronics Technology (NRIET) által kifejlesztett és 2016-ban bemutatott KLJ-7A AESA antennájú rádiólokátor kerül beépítésre, megnövelve ezzel a felderítési távolságot és a zavarvédelmet is. A gyártó elmondása szerint a KLJ-7A beépíthető lesz a Block I-es és II-es JF-17-ekbe is.

Mianmar egy igencsak szép jövő előtt álló típust szerez be, hiszen a JF-17-es Thunder vadászbombázók precíziós csapásmérési képességének megteremtésén fáradozik Pakisztán. Első körben a francia Thales Damoklész célmegjelölő konténer integrációs lehetőségéről kezdtek tárgyalásokat a gyártó képviselőivel Párizsban, a tavalyi év első felében. A Damoklész exportot nem nagyon fenyegető francia eredete mellett szól még az is, hogy már harci körülmények között is próbára lett téve és ott bizonyította képességeit. Tervezik továbbá illeszkedő póttartályok kifejlesztését is a JF-17-hez, ez azonban jelentősen megváltoztathatja a gép súlyponthelyzetét, ezért nagyon körültekintően kell eljárni a megtervezése során. A többzáras bombafelfüggesztők szinték kifejlesztésre fognak kerülni, mindezeket megpróbálják minimális külföldi segítséggel megvalósítani.

Kínában a J-10B vadászbombázókkal már éjszaka is végrehajtottak légi üzemanyag-felvételt. A harcászati képességeket kibővítő lehetőség napszállta utáni időpontban történő bevezetése és rendszeressé válása jelentősen megnöveli a légierő bevethetőségét. Idén az izraeli tervez átadásával létrejött J-10 számos hírben szerepelt. Év elején már egy szemcsés kép és némi fórumra írt szöveg alapján úgy tűnt elvégezte első repülését a tolóerővektor-eltérítéssel ellátott sugárhajtómű. A tolóerővektor-eltérítéssel ellátott sugárhajtóművel történő első repülésre - meg nem erősített információ alapján - december 25-én került sor.

A fotó alapján egy Chengdu Aircraft Industries Company által gyártott J-10-es vadászbombázóba került beépítésre a mozgékonyságot és az irányíthatóságot növelő szerkezettel ellátott erőforrás. A fényképről nem állapítható meg a kitéríthetőség mértéke, mivel a fúvócső nincs kitérített helyzetben, azonban a kép alapján a felépítése folytán képes lehet erre. A nyár végén azonban minden kétség eloszlott, hiszen repülőnapon látható volt a J-10-es a tolóerővektor-eltérítéssel ellátott sugárhajtóművel végzett repülés során. Tény, Kínában már 25 éve folytatnak munkát a sugárhajtóművek tolóerővektorának eltérítésével kapcsolatban több egyetemen és vállalatnál. A számos publikálásra került kutatási anyag mellett 2016-ban pedig egy teljeskörűen működőképes modell is kiállításra került.

Megszületett a második exportmegrendelés a török T129 ATAK harci helikopterre. Az olasz felmenőkkel rendelkező gépből Pakisztán rendelt meg 30 darabot, most pedig a Fülöp-szigetek döntött a beszerzése mellett. Az ázsiai állam terveiben 24 darab harci helikopter rendszeresítése szerepelt, azonban anyagi okok miatt ennek csökkenésére kényszerültek. A hírek szerint a T129-ből 10, vagy 8 példányt fognak megvásárolni. A török kapcsolat többrétű lesz, hiszen a már biztosnak tűnő MILGEM-osztályú korvettek és távolról irányított repülőeszközök mellett kézi lőfegyverek és tüzérségi felszerelés is belekerülhet a jövőben.

Igaznak bizonyultak azok a hírek, melyek szerint Japán alaposan felbővítené a hadrendbe állítandó Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók darabszámát. A december elsején kelt Netarzenál bejegyzésben is szereplő információ kiegészült a héten azzal, hogy 105 darab F-35A kerül majd megvásárlásra 40-42 F-35B mellett.  A rövid távon fel-és függőlegesen leszálló variánsból az első 18 példány öt éven belül kerülne beszerzésre. Így összesen 147 darab A és B változat viselné a felkelő napot az oldalán és ez a mennyiség rögtön a legnagyobb darabszámú külföldi üzemeltetővé léptetné elő a szigetországot. A 155 F-15J és 45 F-15DJ Eagle pótlása így megoldottnak látszik a jövőben. Nagoyában a Mitsubishi Heavy Industries üzemében már 2017 júniusa óta folyik az F-35-ös vadászbombázók gyártása, itt 2019-től évente hat gép készülhet majd el. A Pratt&Whitney F135-ös hajtóművek előállítását a Ishikawajima-Harima Heavy Industries (IHI) végzi, amelyik szintén képes a havi 6 darabos legyártott mennyiség elérésére. Az F-35B beszerzése azt is jelenti, hogy átépítésre fognak kerülni az eddig csak helikopterek alkalmazására képes IZUMO-osztályú hordozók, amik 5 év elteltével 10-10 F-35B mellett még számos helikopter számára fognak helyet biztosítani.

Légiszállítású hadosztályai számára keres 30 tonnát nem meghaladó tömegű harckocsit az amerikai hadsereg. A héten a General Dynamics Land Systems (GDLS) és a BAE Systems Land & Armaments kapott összesen több mint 700 millió dolláros szerződést arra vonatkozóan, hogy 12-12 prototípust készíthessenek el. Az M551 Sheridan utódjából 2 darab kell, hogy elférje egy Boeing C-17 Globemaster III-as szállítógépbe. Fő fegyverzetét 105, vagy 120 milliméteres löveg kell, hogy alkossa. A 14 hónapon belüli átadások elkezdődésének folyománya lesz, hogy az első tesztek már 2020 tavaszán elkezdődhetnek majd a páncélosokkal. A kiválasztás 2022-ig fog tartani, majd a 504 darab harckocsi hadrendbe állítása 2025-től kezdődhetne. A megerődített ellenséges állások és géppuskafészkek elleni harcra a 105 milliméteres löveggel ellátott Stryker nem rendelkezik kellő védettséggel és a terepen mutatott mozgékonysága sem kielégítő a hadsereg szerint, ezért van szükség egy erősebb védelemmel rendelkező lánctalpas járműre.

Felállította első, Bell-Boeing CMV-22B Opsrey billenőrotoros szállítógépekkel repülő századát az Amerikai haditengerészet. A VRM-30 Titans a nyugati parton lesz megtalálható, míg a keleti parton a VRM-40-es század fog diszlokálni. A flotta 2020-tól kezdi majd beszerezni új gépeit, amiből 44 darabra biztos megrendelés van, további 4 darab megrendelését még nem véglegesítették. A haditengerészeti pilóták és a műszakiak képzését a tengerészgyalogság segítségével fogják végrehajtani.

Bevethetővé váltak a Rockwell B-1B Lancer szuperszonikus nehézbombázók fedélzetéről a Lockheed Martin AGM-158C LRASM (AGM-158B JASSM-ER módosítása) nagy hatótávolságú hajóelleni robotrepülőgépek. A gyártó, az első harci alkalmazásra érett fegyvereket már átadta a légierő számára, az ütemterv előtt. Az 920 kilométeres hatótávolsággal bíró AGM-158B JASSM-ER-hez képest a célpont megközelítésének végső szakaszában alkalmazott alacsony magasságú repülési profil miatt a LRASM hatótávolsága 560-370 kilométerre csökkenhet. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint az LRASM az adatkapcsolati és elektromos rendszerében, pontosabb magasságmérőjében, valamint a DARPA által kifejlesztett célfelderítést és célravezetést végző rendszereiben tér el az AGM-158B-tól. Mivel a sárkány és a méret nem változott, a B-1B általi szállítási kapacitás a LRASM esetében is 24 darab lesz. 

Mexikóban érdeklődnek a NHIndustries NH90-es helikoptere iránt. A haditengerészeti NH90 NFH variáns a haditengerészetnél szolgáló Eurocopter AS-565MBe Panter helikopterek kiegészítésére, később leváltására kerülne beszerzésre. A hajók és felszín alatti egységek ellen egyaránt bevethető forgószárnyasokból jelenleg kettő beszerzésének lehetőségét mérlegeleik.

Brazíliában megerősítik, pontosabban fogalmazva újra kiépítik az ATLANTICO (A140) nevet viselő egykori HMS OCEAN (L12) deszant helikopterhordozó légvédelmét. Mivel Nagy-Britanniától megvásárolt egységről hiányoztak az amerikai gyártmányú Phalanx közelkörzeti légvédelmi rendszerek, ugyanis Washington nem járult hozzá ezek eladásához, az új tulajdonoshoz ezek nélkül került. A dél-amerikai országban éppen ezért négy darab DS30M Mk.2-es, a 30 milliméteres Mark 44 Bushmaster II-es gépágyún alapuló légvédelmi fegyver mellett a francia Mistral légvédelmi rakétákra alapozzák. Egyéb téren képességnövekedés is elkönyvelhető, hiszen a fedélzetről felszálló AH-11B Super Lynx helikopterek Sea Skua, az SH-16 Sea Hawk helikopterek Penguin, míg az UH-15B Super Cougar, a jól ismert AM-39 Exocet hajók elleni rakétákkal indulhatnak bevetésre.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Grumman F-14A Tomcat

MiG-29A

McDonnell Douglas F-4EJ-KAI Phantom II

British Aerospace Harrier GR.7

LTV Aerospace A-7E Corsair II

Panavia Tornado GR.4

Republic F-105F Thunderchief

AIDC AT-3

MiG-21MF-75 Lancer C

Rockwell B-1B Lancer

Dassault Mirage 2000-5

Lockheed Martin CC-130J Hercules

Agusta-Westland AW-159 Wildcat HMA.2

Lockheed Martin F-35B Lightning II

Gloster Javelin FAW.9

Kawasaki T-4

McDonnell Douglas F-4D Phantom II

Mil Mi-24V Hind E

Cessna A-37B Dragonfly

CASA C-101EB Aviojet

McDonnell Douglas A-4KU Skyhawk

PZL-Swidnik W3 Sokol

Boeing F/A-18E Super Hornet

Saab JAS39C Gripen

Dassault Mirage IIIE

Lockheed C-130E Hercules

Westland Sea King HAS.6

Fairchild A-10A Thunderbolt II

Kawasaki C-1 FTB

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!