2019.02.09

2019.02.09. 05:59

Átadták az első 4 darab GRKPBV90-es Mjølner önjáró aknavetőt (mely a skandináv mitológiában szereplő Thor isten kalapácsáról kapta a nevét) a svéd hadsereg részére. A BAE Systems a 2016-os év végén Svédországból kapott egy 68 millió dolláros megrendelést, 40 darab CV90-es gyalogsági harcjármű felszerelésére 120 milliméteres aknavetővel. Stockholm elképzelése szerint a Szlovákiából beszerzésre kerülő simacsövű aknavetőkből minden CV9040-es gyalogsági harcjárművel felszerelt zászlóalj kap majd 8 darabot, hiszen a GRKPBV90-es (Granatkastarpansarbandvagn 90) is a CV90-es alvázán valósult meg. Már az is régen bizonyossá vált, hogy a bőséges lőszerellátásról a Bv 206 lánctalpas, csuklós terepjáró járművek fognak gondoskodni. A terveknek megfelelően most átadott első négy páncélost kiképzésre, próbák elvégzésére fogják használni. Ez év augusztusában viszont már a sorozatgyártott példányok átadása fog elkezdődni, ami 2020 végéig fog tartani. A POS2-es navigációs rendszerrel ellátott GRKPBV90-es Mjølner önjáró aknavető menetből 2 perc alatt lesz tűzkész, szemben a vontatott aknavetők 10 perces idejével. A tűzfeladat végrehajtása után 1 perc múlva már el is tudja hagyni a helyszínt.

Visszaérkezett az Egyesült Államokból az Olasz Haditengerészet egyik Boeing AV-8B Harrier II Plus vadászbombázója. A január 3-i hazatérés a USS KEARSARGE (LHD 3) WASP-osztályú partraszállást támogató helikopterhordozó segítségével valósult meg. A gép még 2018. július 18-án végzett landolást a Földközi-tengeren hajózó USS IWO JIMA (LHD 7) partraszállást támogató helikopterhordozó fedélzetén és ennek segítségével jutott el az Egyesült Államokba. Itt a Harrier időszakos nagyjavítását végezték el a tengerészgyalogság Észak-Karolinában található Cherry Point-i támaszpontján. A hajtómű ki-és a szárnyak leszerelését is magába foglaló időszakos nagyjavítás a beépített rendszerek korszerűbbre cserélését és a szükséges programok lecserélést is magába foglalja. Az újjászületett AV-8B Harrier II Plus a berepülést követően 2018. december 17-én Norfolkból kifutott USS KEARSARGE fedélzetén tette meg az út nagyobb részét, majd az olasz Domenico Iovino-val a pilótafülkéjében átrepült az olasz flotta Grottaglie-i támaszpontjára.

A BAE Systems 225 millió dolláros szerződést kapott 9999 darab APKWS II (Advanced Precision Kill Weapon System) félaktív lézeres irányítókészlet elkészítésére. A 70 milliméteres nem irányított Hydra rakétákhoz való irányítókészletekből ez már a 7. rendelési tétel (az előző 10000 darabot foglalt magába), ami a gyártóhoz érkezett. A mostani megrendelést várhatólag 2020-ra fogják teljesíteni.

Szaúd-Arábia Németország vétójának köszönhetően nem kaphatja meg az előre tervezett időben MBDA Meteor látóhatáron túli légiharc-rakétáit. A Eurofighter Typhoon vadászbombázókhoz beszerzésre kerülő rakéta számos, Németországban gyártott összetevőt tartalmaz a rakétamotor és harci rész vonatkozásában, a Bayern-Chemie és a TDW, az MBDA leányvállalatainak köszönhetően. A 2014-ben megkötött - egyesek szerint 1 milliárd dolláros - üzlet megtorpedózása igen rosszul esik Párizsnak, mivel a jelentős bevételből a franciák is igen szépen részesülnek. Franciaország, akárcsak a Scalp csapásmérő robotrepülőgépek Dassault Rafale vadászbombázókkal együtt Egyiptomba történő eladásakor, most is feltérképezi a lehetőségeket, hogy a német összetevőket milyen hazaival tudná pótolni. További érdekes kérdés, hogy az utóbbi időben tapasztalt német hozzáállás hogyan fogja befolyásolni, már amennyiben befolyásolni fogja, az európai közös hadiipari (SCAF és az MGCS) fejlesztéseket. A hasonló helyzetek elkerülése érdekében egy közös megközelítés kidolgozása látszik a legvalószínűbbnek a fegyverkivitelre vonatkoztatva, a közös projektek tekintetében. Más irányú kihatása is lehet a német nemnek, hiszen a BAE Systems tárgyalásokat folytat 48 darab további Typhoon értékesítéséről Szaúd-Arábiába, amelyik eladás éppen az egyik fő fegyverzet okán hiúsulhat meg.

Bell Helicopter Textron Inc. 240 millió dollárt kapott 12 darab AH-1Z Viper helikopter legyártására. A Zulu Cobra-nak is nevezett harcias forgószárnyasok a közel-keletre fognak kerülni 2022 augusztusának végéig, méghozzá Bahreinben. Fegyverzetüket AGM-114 Hellfire és APKWS II-es félaktív lézeres irányítású rakéták fogják alkotni.

Február 2-án Iránban egy csapásmérő robotrepülőgépet mutattak be. Az 1350 kilométeres hatótávolságú fegyver a Hoveizeh nevet viseli és már elvégeztek vele egy 1200 kilométeres lövészetet is, aminek a végén pontosan csapódott be. A 2015-ben bemutatott Soumar robotrepülőgép (ennek fejlesztési alapja a 2000-es évek elején Ukrajnából beszerzett orosz K-55-ös robotrepülőgép volt) továbbfejlesztésének is tekinthető Hoveizeh-t külső segítség igénybevétele nélkül, helyben alkották meg a beszámolók szerint. A képeken szereplő robotrepülőgép törzsének hátsó része alatt elhelyezett sugárhajtómű hosszabbnak tűnik, mint a Soumar esetében.

Nagyobb mértékűvé szeretné tenni a Pakisztánnak folyatott katonai eladásokat Kína. Mindkét állam számára jövőbeli lehetőség egy Indiával lefolyatott fegyveres konfliktus, így az együttműködésre és a partnerségre meg lehet a stabil alap. A már eddig is számos repülőeszközt, páncélost, valamint hadihajót eladó Kína új terveiben egy újabb hadihajó eladása szerepel. Ez pedig az Ukrajnától félkészen beszerzett, majd hazai kikötőben befejezett Type 001-es osztályú LIAONING repülőgép-hordozó. Persze az eladásra nem holnap fog sor kerülni, hiszen Kína számára is fontos a repülőgép-hordozó, mivel testközelből még nem olyan régen kezdték meg a tapasztalatszerzést az ilyen hajókkal. Mindenesetre a héten napvilágra került kínai flottafejlesztés 2025 és 2035 között négy új Type 002-es osztályú hordozó megépítését vetíti előre. Ezek már nukleáris meghajtással és elektromágneses katapultokkal rendelkeznének, és a LIAONING kivonására 2030-2035 körül kerítenének sort. A 320 méteres hosszú, 80000 tonna vízkiszorítású Type 002-es egységek fedélzetén 36-48 J-15-ös vadászbombázó lenne megtalálható, 4 darab légtérfelderítő repülőgép mellett.  A több mint 5000 fős legénységű Type 002 repülőfedélzetének szélessége 80 méter lenne.

Február 1-én átadták az Indiai Légierő számára gyártott első Boeing CH-47F Chinook helikoptert. A most átadott gép tavaly júliusban hajtotta végre első repülését. A tandemrotoros típusból 15 darabot rendelt meg Új-Delhi 2018-ban, további 7 darab opcióval. A CH-47F Chinook törzsének egy részét jelenleg már Indiában gyártják. Teljes egységében márciusban érkezik majd meg az első Chinook Indiába, ahol az ország északi részén lévő bázison fognak települni. Ekkortól India lesz a földgolyó 19. országa, ahol a CH-47-es valamelyik variánsa rendszeresítésre került.

Tárgyalásokat kezdett egymással a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) és az MBDA. A megbeszélések célja a Tejas vadászbombázó fegyverzetéhez kapcsolódik. Új-Delhiben ugyanis szeretnék, ha az európai ASRAAM infravörös önirányítású légiharc-rakéta is bekerülne a légi célok ellenni eszköztárba. A fegyver nem ismeretlen az indiaiak számára, hiszen a Jaguár vadászbombázók arzenáljában már megtalálható. Jó esély nyílik rá, hogy az elterjedés itt ne álljon meg, hiszen az indiaiak szeretnék, ha a Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázókon is rendszeresítésre kerülne az ASRAAM. Amennyiben lehet hinni az információknak, hamarosan két Szu-30MKI bevonásával elkezdődhetnek majd az integrációs munkálatok.

Ausztráliában a különleges műveleti egységek légi szállítását végző Sikorsky S-70A Black Hawk helikopterek lecserélését elkezdték az NHIndustries NH90 típussal. Két európai eredetű forgószárnyas, melyek a kontinensen egységesen az MRH90 Taipan jelzést viselik, már meg is érkezett új állomáshelyére, és a típusváltás 2021. november végéig befejeződik.

Habár egyre inkább elterjed a Lockheed Martin F-35 LIghtning II-es a világban, még számos területen fejlesztésre szorul. Az összes változatot vizsgálva az elmúlt évek hadrafoghatósági mutatója nagyjából 60% körül mozog, a cél 80% lenne, persze meg kell jegyezni, hogy a közelmúlt adatai már majdnem 70%-os eredményt hoznak. A szárazföldi bázisú F-35A beépített GAU-22/A gépágyújának pontossága még nem kielégítő. A rövid távon fel-és leszállni képes F-35B korai gyártású példányainak kirepülhető ideje a sárkányszerkezet tervezett 8000 órája helyett kevesebb mint a fele, egyes adatok szerint csak 2100 óra.  Ezek a szerkezeti áttervezés előtti gépek a nagyfokú kihasználtság miatt várhatólag 2026 körül elérik majd élettartamuk végét.

Ellátóhajóval ütközött össze a TICONDEROGA-osztályú USS LEYTE GULF (CG 55) légvédelmi cirkáló február 5-én a floridai partok közelében. A tengeri készletfeltöltési gyakorlat során került egymáshoz túl közel a USS ABRAHAM LINCOLN (CVN 72) repülőgép-hordozó kíséretébe tartozó LEYTE GULF és a USNS ROBERT E. PEARY (T-AKE-5) ellátóhajó. Mindkét egységen kisebb károk keletkeztek, személyi sérülés nem történt, vízbetörésről nem érkezett jelentés.

További hírek is megemlítettek még amerikai hadihajókat érintően a héten. A 8. FREEDOM-osztályú fregatt, a USS BILLINGS (LCS 15) ugyanis a haditengerészet kötelékébe került. Szolgálatba állítására még ebben az évben sor kerül. A trimarán kivitelű INDEPENDENCE-osztályból két további fregatt neve került bejelentésre. Az LCS 36 a texasi Kingsville, míg az LCS 38 a dél-dakotai Pierre városok neveit kapták meg.

Február elsején a General Dynamics Bath-i Hajógyárában építeni kezdték a USS CARL M. LEVIN (DDG 120) ARLEIGH BURKE-osztályú rombolót. A hajóosztály 70. tagjának névadója az amerikai szenátusban 1979-2015-ben 36 évig szolgált, mint Michigan állam történetének leghosszabb időszakot a kormányzásban részt vevő szenátora. A USS CARL M. LEVIN (DDG 120) ARLEIGH BURKE-osztályú romboló 2021-ben került majd átadásra a haditengerészet számára.

Nem érkezett viszont jó hír az Amerikai Légierő harci kutató-mentő feladatkör ellátására tervezett Sikorsky HH-60W helikopterét illetőleg. A 96 HH-60G Pave Hawk leváltása időszerű lenne, hiszen a gépek repült idejük vége felé járnak, ennek minden hátulütőjével együtt. A 2017-es pénzügyi évben például a hadrafoghatóságuk 68% körül mozogott, az elvárt 75% helyett. Az első felszállást erre a hónapra tervező HH-60W számos hibával küzd a legutóbbi hírek szerint, amelyek orvoslása veszélyt jelenthet a sorozatgyártás tervezett időpontjának elindítására is. A legnagyobb gond az üzemanyagtartállyal van, aminek gyártási minősége, tömege, lövés utáni önzáródási képessége nem megfelelő a katonák által támasztott igények szerint. További problémaként még megemlítésre kerültek a Link 16 adatátviteli rendszer, a radarbesugárzást jelző rendszer, az önvédelmi fegyverek rögzítési pontjai, valamint a páncélzat.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado GR.1

Boeing AH-64D Apache

English Electric Lightning F.6

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Aermacchi MB-339A MLU

Sikorsky CH-53GA

Dassault Mirage 2000D

Northrop F-5E Tiger II

Fiat G-91Y

Lockheed T-33A Shooting Star

Kaman SH-2F Seasprite

Panavia Tornado GR.4A

Lockheed SR-71A Blackbird

Panavia Tornado IDS

Boeing MV-22B Osprey

Eurofighter Typhoon FGR.4

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II

Mil Mi-8PSz

North American F-86L Sabre

Szuhoj Szu-27P1M

Lockheed Martin F-22A Raptor