2019. 07. 06

2019.07.06. 06:07

Szerbiában befejeződött két Maljutka irányított rakéta változat továbbfejlesztése. A két új irányított rakétát a tervek szerint még idén hadrendbe is állítja a szerb hadsereg. A Maljutka 2F változatot termobarikus harci résszel látták el, így a szétporlasztott majd begyújtott folyékony robbanóanyag 8 kilogrammnyi TNT-vel egyenértékű robbanást okoz. A Majutka 2T viszont az eredeti feladatkörben, vagyis páncélosok ellen alkalmazható tandem harci résszel. Ennek segítségével még reaktív páncélzat esetén is képes 800 milliméter vastag páncélzat átütésére. A 3000 méteres hatótávolságú rakétákat egyaránt tervezik felszerelni a BOV 4x4-es lövészpáncélosokra és a BVP M80-as gyalogsági harcjárművekre is. Fejlesztés alatt van még az immáron 1000 milliméter vastag páncélzat átütésére képes Maljutka 2T5 változat is, ahol már a hatótávolságot is megnövelték 5000 méterre.

Ez fegyver két évvel ezelőtt már látható volt, mégpedig a Szerb Katonai Műszaki Intézet közreműködésével létrejött BVP M-80A gyalogsági harcjármű modernizált prototípusán, a BVP M-80AB-1-en. Ennél megerősítésre került a páncélzat, így elölről a 30 milliméteres, oldalról a 14,5 milliméteres, míg hátulról a 7,62 milliméteres páncéltörő lövedékek ellen nyújt védelmet. A BVP M-80AB-1 csöves fegyverzete egy 30 milliméteres gépágyúból és egy 7,62 milliméteres géppuskából áll. Ezeket egy egyszemélyes toronyban helyezték el, míg a két Maljutka 2T5 irányított páncéltörő rakéták a torony tetejének jobb oldalán kerültek elhelyezésre.

A román kormány szerződést kötött a franciaországi Naval Group-al és helyi partnerével a Santierul Naval Constanta-val (SNC) négy darab GOWIND-osztályú korvett megvásárlásáról. Az 1,4 milliárd dolláros (1,2 milliárd euró) szerződésben benne foglaltatik, hogy a már meglévő két T22-es osztályú (brit BROADSWORD) fregattok is a francia cég által kerülnek korszerűsítésre ami létrehoz egy karbantartási központot és egy képzési központot is Romániában. Továbbá három éven belül kell megépítenie az első korvettet, a többit pedig 2026 előtt szállítják le a megrendelőnek. A korvettek - melyek állítólag hasonlóak lennének az egyiptomi haditengerészet számára épített GOWIND 2500-as egységekhez - építése Romániában fog megvalósulni.

Az amerikai Hornet változatok az ausztrál Glowler-ek és az olasz Panavia Tornado ECR gépek után a német légierő Tornado gépei lesznek a következők, amelyeknek fegyverzetében meg fog jelenni az AGM-88E AARGM lokátorromboló rakéta. A HARM legújabb leszármazottja nemrégiben állt szolgálatba Amerikában és Olaszországban is. Németország már 1988 óta rendelkezik az AGM-88B típussal, aminek több részegységét is felhasználják majd az AGM-88E AARGM létrehozásánál, mint ahogy tették ezt már számos alkalommal. Ezek új érzékelőegységgel és fedélzeti elektronikával történő átalakításával jött létre az AARGM. A Luftwaffe készletében 91 darab éles rakéta mellett további nyolc, hajtómű nélküli gyakorló példány is megtalálható lesz majd a 122,86 millió dolláros beszerzés eredményeképpen. Az AGM-88E AARGM lokátorromboló rakéta az ASSTA 4.2-es (Avionics System Software Tornado Ada) korszerűsítési szinten lévő Tornado-kon lesz majd alkalmazható 2023-tól, a Northrop Grumman segíti majd az integráció megvalósítását.

Belgium véglegesítette a Franciaországból történő páncélos beszerzését. 1,6 milliárd euró összegben a belga szárazföldi csapatok számára a pár évvel ezelőtti 417 darabbal szemben 382 darab 6x6-os kerékképletű, 24,5 tonnás, 10 fő szállítására képes Griffon (VBMR = Véhicule Blindé MutiRôle) páncélozott szállító harcjárművet és változatlan mennyiségű, vagyis 60 Jaguar (EBRC) felderítő járművet szereznek majd be. Ez utóbbi szintén 6x6-os kerékképletű, fegyverzetét egy 40 milliméteres gépágyú és két a toronyba süllyeszthető indítóállványon lévő 4 kilométeres hatótávolságú MMP irányított rakéta alkotja.  Amennyiben nem történik fennakadás, akkor a Piranha és Dingo járművek leváltása 2025 és 2030 között végre fog hajtódni. Ezek a járművek fel lesznek szerelve a francia SCORPION információs és irányító rendszerrel (SICS), ami a jövőben minden francia páncélosban megtalálható lesz és a harctéri internetet valósítja meg.

Így a belga járművek teljes mértékben kompatibilisek lesznek a francia haderőnél alkalmazott járművekkel. Párizs természetesen nagyobb mennyiségben rendel a járművekből, így a hazai ipar legújabb hírek szerint már nem 1668, hanem 1872 darab Griffon és 248 Jaguar legyártására számíthat 2030-ig. Az első 6 Griffon-t éppen július 4-én adták át a francia hadsereg részére a VAB-ok (Véhicule de l'Avant Blindé) pótlására. Erre az évre egyébként 92 darab Griffon átadása van tervbe véve a francia hadsereg számára.

Ahogy azt már évekkel ezelőtt látni lehetett és sokan fel is hívták rá a figyelmet, a Brit Királyi Légierő harci repülőgépeinek darabszáma több mint 100 évvel ezelőtt volt ilyen alacsony, mint napjainkban. Jelenleg 102 darab Eurofighter Typhoon mellett még 17 példányban megtalálható a Lockheed Martin F-35B is. Ez a mennyiség 2020 és 2022 között további 17 darab F-35B-vel fog emelkedni, ebből a típusból a talán végleges beszerzésre kerülő mennyiség 138 példány lesz. 2007-ben még 210 harci gépen volt látható a brit felségjelzés.

Két évvel az eredetileg tervezett időpontnál korábban fogja kivonni Westland Lynx Mk4 helikoptereit a francia haditengerészet. A típust már csak a 34F század repüli, itt nyolc forgószárnyas található meg. Ezek egy kivételével mind korszerűsítésre kerültek, hogy 2022-ig el tudják látni feladataikat. Azonban az üzembentartási költségek nem várt módon megemelkedtek a Lynx esetében, így Párizsban azt a döntést hozták meg, hogy 2020 közepén leállítják a típust. Éppen ezért képességhiány fog fellépni a két még meglévő GEORGES LEYGUES-osztályú (F70-es osztály) romboló esetében, ugyanis ezek nem képesek a nagyobb NHindustries NH90NFH Caiman haditengerészeti helikopterek üzemetetésére, mivel ezek nagyobbak és nehezebbek, mint a Lynx.

A Lynx-en megtalálható DUAV-4-es aktív merülőszonár fogja jelenteni azt a képességhiányt, amint nem lehet pótolni, ugyanis a két még szolgálatban álló romboló, a LA MOTTE-PICQUET-D645, és a LATOUCHE-TRÉVILLE-D646 közül legalább az egyik, a 2022-ig szolgáló LATOUCHE-TRÉVILLE  jó eséllyel a Dauphin N3/N3+ helikopterekkel fogja befejezni szolgálatát, ezeken viszont nincs merülőszonár. A LA MOTTE-PICQUET kivonására a 2020-as év van megjelölve.

Túl van az nagy magasságú és magas hőmérsékletű repülési tesztjein a Mil Mi-38-as helikopter. A nagy teljesítményű TV7-117V hajtóművekkel ellátott helikopter bizonyította, hogy +45 fokos hőmérsékleten is képes a felszállásra és repülhet akár 3000 méteres magasságban is. A típushoz köthető további hírek, hogy jelentős érdeklődés van iránta külföldről, illetve hogy rotorlapátjait tervezik felhasználni a Mi-171A2-en is a közeljövőben.

Jelenleg úgy néz ki mégiscsak hajóbontóba fog kerülni a sokat látott INS VIRAAT (R22) repülőgép-hordozó. Az egykori brit HMS HERMES repülőgép-hordozó esetében 1987-ben még csak egy 10 éves szolgálattal számoltak Indiában, az akkor már 28 éves brit szolgálatot a háta, vagy talál tatja mögött tudó hajóra vonatkoztatva. A VIRAAT-ra azonban 2017-ig szükség volt, így vált a világ eddigi legtovább, 55 évet szolgálatban lévő repülőgép-hordozójává. A hajó legutóbb 2008-2009-ben került egy élettartamot meghosszabbító felújításra, mely már az utolsó volt a sorban és 2017-ben végleg kivonásra került. Sokáig úgy tűnt, hogy alapos felújítás és átalakítás után múzeum és szállodahajóként még jó pár év várhat a VIRAAT-ra, de ezek az elképzelések nem valósulnak meg, állítólag az ehhez szükséges 90 millió font nem jött össze Indiában.

Ellenben Angliában egy a HMS HERMES-en anno szolgáló tengerész, aki mára már tehetős IT vállalkozóvá lett, ajánlatott tett a hordozó 20 millió fontért történő megvásárlására. A Falkland-szigeteki háborút éppen a HERMES-en átélő Andy Trish kezdeményezése nem új keletű, már 2017-től munkálkodik a hajó megvásárlásán. Szülőföldjére visszatérve szintén múzeumhajói státuszt szánna a hordozónak, még nem tisztázott, hogy melyik (Liverpool, London, vagy Plymouth) kikötőben.

India számára szeptemberben adják majd át az első Dassault Rafale vadászbombázót. Az első négy gép pedig a következő év májusában fog megérkezni új hazájába. Az átvétel részeként az indiai pilóták 1500 órás berepülési programot hajtanak végre a Rafale-al. 2016 szeptemberében India 7,87 milliárd euró értékben írt alá szerződést 36 darab Rafale beszerzéséről. A francia fél ebben vállalta azt is, hogy logisztikai támogatással biztosítani fogja a gépek 75%-os repülőképességét.

TYPE 55-ös romboló tatján kialakított helikopter leszállóhelyen volt megfigyelhető a Harbin Aircraft Industry által gyártott Z-20-as helikopter életnagyságú modellje. Ezt jól láthatólag módosították, a főrotor lapátja a törzs fölé voltak visszahajthatók, míg a farokrotor a függőleges vezérsíkkal együtt oldalra volt hajtható a kisebb helyszükséglet okán. Így könnyedén belefér a hajó korlátozott területű hangárába. Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy az amerikai Black Hawk-ra igencsak emlékeztető forgószárnyasnak fejlesztés alatt áll a haditengerészeti változata. Nem csoda, hogy a világ számos pontján bevált típus megihlette a kínaiakat, hiszen a megvásárolt 24 darab, nem katonai felszereltségű Sikorsky S-70C-2 nagy magasságban is jó teljesítményt nyújtott.

Az első repülését 2013-ban teljesítő, ötlapátos főrotorral rendelkező Z-20-as hajófedélzeti változata gyaníthatóan megerősített futóművet is fog kapni, az egyéb szükséges fedélzeti rendszerek mellett. Szükség lenne rá, hiszen kisebb, mint a 13 tonnás Z-8 helikopter, ami túl nagy ahhoz, hogy a legtöbb hadihajón elhelyezzék. A 4 tonnás Z-9 meg túl könnyű ahhoz, hogy elegendő felszerelést, fegyvert és üzemanyagot szállítson a flotta által igényel feladatok ellátására. Ideális tehát a 10 tonnás Z-20-as lenne erre a feladatra.

Gyaníthatóan az Iránnal szembeni feszültségnek tudható be az, hogy 2019. június 27-én Lockheed Martin F-22A vadászgépek érkeztek meg Katarba. Az Al Udeid-i bázison landoló 12 gépről eltüntették a függőleges vezérsíkra felfestett betűkombinációt melyből tudni lehetett volna, melyik amerikai repülőtérről indultak útnak. Később derült ki, hogy a gépek a Virginia-i Langley repülőtérről érkeztek.

Guatemala két Fábrica Argentina de Aviones (FAdeA) IA-63 Pampa III sugárhajtású kiképzőgép beszerzéséről írt alá szerződést. A gépekért 28 miliió dollárt fizetnek és ebben az árban a szükséges képzés is benne foglaltatik. A FAdeA szerint az értékesített repülőgépek megegyeznek majd az argentin légierő által használt repülőgépekkel, és az év vége előtt elkezdik a szállítást az új ügyfélnek. Guatemala szemezgetett még a cseh Aero L-39NG-vel is, de ezt még csak prototípusként ismerték meg és kevésbé kiforrottnak vélték, mint az argentin vetélytársat.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Bell/Boeing MV-22B Osprey

Eurofighter EF-2000 Typhoon: 1., 2.

McDonnell Douglas CF-188 Hornet

Dassault Rafale C

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Kawasaki C-2

Rockwell B-1B Lancer

MiG-31BSz Foxhound

McDonnell RF-101B Voodoo

Airbus A400M

McDonnell Douglas Phantom FGR.2

Alenia C-27J Spartan

Boeing F/A-18F Super Hornet

Dassault-Breguet-Dornier Alpha Jet E

Lockheed Martin F-22A Raptor

Panavia Tornado IDS

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Dassault Etendard IVP

Northrop F-5F Tiger II

Airbus A330 MRTT

Boeing B-52H Stratofortress

Aero L-159A Alca

Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon

Szuhoj Su-35Sz

General Dynamics F-111F Aardvark

Kawasaki C-2

Boeing E-8C JSTARS

British Aerospace Sea Harrier F/A.2

Boeing KC-767J

Dassault-Breguet Atlantique 2

Lockheed F-104G Starfighter