2019.10.12

2019.10.12. 05:53

Bizonyos európai körök nemtetszését váltotta ki Lengyelország Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók beszerzéséről szóló terve. Brüsszelből bizonyos szemüvegen át nézve ez a megrendelés nem tartozik bele a közös projektekbe való beruházásba és a katonai képességek együttes fejlesztésébe sem. Véleményük szerint a már létező Eurofighter Typhoon, vagy a jövőben megvalósuló német-francia-spanyol FCAS, illetve a brit-svéd-olasz Tempest megvásárlása lett volna a követendő, igazán Európába vezető, izgalmakat nélkülöző(?) igaz(gatott) út Varsó számára. Persze nem nehéz észrevenni az USA és Európa közötti, utóbbi időben egyre inkább szemet szúró és egyre kiélezettebb nézeteltéréseket eme nem túl európai, ám mégiscsak európai reakció mögött. A haditechnika iránt érdeklődök között ugyanis köztudott, hogy az F-35 Lightning II-es előállításában számos európai kisebb-nagyobb vállalat érdekelt, így valamilyen szinten a lengyel beszerzés számukra is hasznos, bár tény, a fő nyertes az amerikai cég.

Olaszországban a kormány döntése értelmében egyértelműen az F-35-ök beszerzése mellett döntöttek. Rómában évekkel ezelőtt eredetileg 131 darab F-35-ös repülőgép vásárlását tervezték, de később 90 repülőgépre csökkentett ez a rendelés. 60 F-35A az olasz légierő és 30 F-35B az olasz haditengerészet részére került volna beszerzésre. A hatalomra került Öt csillag mozgalom vezetője Luigi Di Maio tavaly kijelentette, hogy az F-35 vadászgépek beszerzése nem jelent számukra prioritást és hogy a programot 2019-ben felül fogják vizsgálni. Ezt meg is tették és azt a döntés hozták, hogy Olaszország továbbra is vásárolni fog a típusból és a gyártásból sem fognak kilépni.

A dél-koreai Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarack egyre inkább elfogadott lesz Európában. Észtország volt az egyik első megrendelője eme tüzérségi eszköznek a kontinensünkön Finnországgal és Norvégiával együtt. Tallinn 2018. június 26-án vetett végett a találgatásoknak, ugyanis ekkor megállapodást írt alá Dél-Koreával, 12 darab K9 önjáró tarack megvásárlására, bejelentett opcióval 12 további ilyen páncélosra. Ezeknek a 40 kilométeres lőtávolsággal rendelkező fegyvereknek a szállítása 2020-ban kezdődik majd el, szolgálatba 2021-ben állnak majd. A 46 millió eurót kitevő beszerzés, amely magában foglalta a kiképzést, a karbantartást és a tartalék alkatrészeket, ezen a héten kibővült. Ugyanis további 20 millió euró ellenében az eddigi opció felének végleges megrendelése mellett döntöttek az észt Védelmi Minisztériumban, így fél tucattal több K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackkal fog rendelkezni a balti állam.

Svédországban már átadták az első új légvédelmi rendszert a rendszeresítésre kijelölt ezred számára. A svédek az IRIS-T SLM/SLS légvédelmi rendszer beszerzés emellett döntöttek még 2013 elején. Ezeket a légvédelmi rakétákat eredetileg a Német Fegyveres Erők (Bundeswehr) taktikai légvédelmi rendszerének (TLVS) programja számára fejlesztették ki. A Diehl Defence IRIS-T légiharc-rakétán alapuló kis hatótávolságú IRIS-T SLM/SLS rendszerek 2016-tól kezdődően kerültek volna átadásra az akkori tervek szerint. A svéd légvédelem új harcvezetési és irányítási rendszereket is kap a korszerűsítés során, így alaposan megújul. A négy rakétának helyet biztosító, indításhoz függőlegesbe állítható indítórendszert a helyi tervezésű és gyártású Hägglunds Bv410 csuklós lánctalpas járművön helyezték el.  Az első járművet még ez év augusztusában vette át a svéd Védelmi Beszerzések Hivatala (FMV) Halmstadban.

Belga és francia fegyveres erők, valamint a Francia Fegyverzet Főigazgatóság (DGA) segítségével hajtották végre az Airbus A400M Atlas katonai teherszállító repülőgép legutóbbi tesztjét. Ennek során dél-franciaországban mindkét oldalsó ajtón át 40-40 ejtőernyős ugrott ki egymás után. A bekötött ugrások végrehajtása csak az egyik lépés azon az úton, mely a gép teljes képességének mindennapi kihasználáshoz fog elvezetni. Persze vannak, akik más úton járnak, ilyenek például a britek is, ebben az esetben. Ugyanis a brit ejtőernyősök által használt IrwinGQ ejtőernyőkkel lehetséges, hogy külön teszteket kell majd lefolytatni, hogy ezekkel is biztonságosan lehessen a bekötött ugrásokat végrehajtani. Az ejtőernyősdobások 2020 első felétől lesznek majd mindennaposak a típust alkalmazók számára, addigra a maximális, 116 fős ejtőernyős alakulat gépelhagyását is demonstrálni fogják természetesen.

Október 1-jén a ciprusi fővárosban, Nicosiaban tartott katonai felvonuláson, melyet az ország függetlenségének 59. évfordulója alkalmából rendeztek meg, lehetőséget adódott az újonnan vásárolt szerb gyártású haditechnikai eszközök felvonultatására is. A Ciprusi Nemzeti Gárda felszerelésének korszerűsítése címén a BOV M16 Miloš 4x4 páncélozott járműből 8 példányt vásároltak meg. Ezeket tüzérségi felderítő és ütegparancsnoki felszereléssel látták el. A beszerzés nagyágyúi egyértelműen a 155 milliméteres űrméretű NORA B-52 önjáró tarackok. A 8x8-as teherautó alvázára szerelt, NORA B-52 lőtávolsága a 41 kilométert is elérheti. Ezekből Ciprus 24 darabot rendelt meg, a BOV M16 Miloš 4x4 páncélozott járművekkel együtt 50 millió euróért. Az első 6 ciprusi NORA B-52 augusztusban készült el és jelenleg a kezelőszemélyzet képzése van folyamatban a helyiek által Alexander TGS-nek nevezett tüzérségi eszközökre.

Novoszibirszkben hamarosan véget érhet a Szuhoj Szu34 Fullback bombázógépek gyártása. Itt 2012 óta folyik a típus előállítása, évente 14-16 darabos mennyiségben. A Moszkva által igényelt példányszám lassan legyártásra fog kerülni, de több forrás szerint a Honvédelmi Minisztérium a jövő év elején új szerződést fog kötni további 48 Szu-34-ről. Ezeket a repülőgépeket a 2018-2027-es állami fegyverprogram keretében szállítják majd le. Ez az új szerződés azonban azt jelenti, hogy a repülőgépek összeszerelése évente mindössze hat darabra csökken. A vita most arról szól, hogy érdemes-e fenntartani a termelést a novoszibirszki üzemben, figyelembe véve a viszonylag szerény éves termelési arányt. Elképzelhető, hogy a Szu-34-ek gyártását áttelepítik majd a Komszomolszk-na-Amur-i gyárba.

Új-Delhi azt tervezi, hogy korszerűsíti a Szuhoj Szu-30MKI Flanker-H vadászbombázóit, ez már jó ideje újra és újra felbukkan a sajtóban. A legújabb hírek szerint a helyben gyártott gépek radarburkolata alá az orosz fejlesztésű NIIP N035 Irbis E (Snow Leopard) berendezés fog kerülni. Ez a PESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátor az N011M radar továbbfejlesztése. Az orosz Szu-35Sz és a Szu-30SzM gépeken már használt, 400 kilométeres hatótávolságú N035-ös egyszerre 8 célpont követésére képes.

Továbbra is várat magára az indiai légierő nagyszámú harcigép beszerzése. Most 114 darab új, közepes méretű többcélú harci repülőgép (MMRCA) megvásárlására törekszik az állam, a jelenleg is folyó Dassault Aviation Rafale beszerzések mellett. Egyik esélyes a Saab JAS39E/F Gripen, hiszen a típus kiválósága mellett a svédek ajánlatot tettek a Gripen-re vonatkozó teljes technológia átadására és helyi gyártására is. Véleményük szerint a JAS39 darabára fele lenne a Rafale árának és további előnyként jelentkezne, hogy a francia géphez beszerzett fegyverzet többségét a Gripen is alkalmazhatja. Az indiai légierő jelenlegi gépállományát körülbelül 250 Szu-30MKI, 55 MiG-29 Fulcrum (köztük több mint 12 már a továbbfejlesztett MiG-29UPG), 7 MiG-29UB, 115 MiG-21 Bison, 20 MiG-21M/MF Fishbed, 39 MiG-21U/UM Mongol, 65 MiG-27ML Flogger és 20 MiG-23UB alkotja 149 Mi-17V-5, 35 Mi-17 és 45 Mi-17-1V helikopter mellett.

Thaiföldön hamarosan elkezdik majd keresni a jelenleg 30,2 éves átlagéletkorral rendelkező Lockheed Martin F-16A/B Fighting Falcon vadászbombázók utódját. Ezek közül 7 Szingapúrban, 14 az USA-ba teljesített szolgálatot mielőtt új tulajdonosához került volna. Hamarosan kidolgozásra fog kerülni az utóddal szembeni követelményrendszer, de egy valami már most biztos. A thaiföldiek hozzáférést kérnek a harci gép programjaihoz, sőt mi több, a szoftverkódok felhasználásával a típus képességeit a saját igényeikhez akarják majd igazítani. A kiválasztást az elkövetkező 3-5 évben szeretnék véghezvinni. Már most sokan az 53 gépes F-16-os flotta utódjaként az F-35 Lightning II-őt hozták szóba, ám az információk szerint az amerikai csúcsgép beszerzése nagyon valószínűtlen. Egyrészt a szoftverek forráskódjainak átadása az USA jelenlegi álláspontja kizárt, másrészt talán a thaiföldiek számára kalkulálandó magas ára miatt nem kerülhet majd megrendelésre. Ellenben a 2011-től használt Saab JAS39 Gripen 12 darabos mennyiségének növelése előtt ennek köszönhetően akár nyitva is állhat az út.

Dél-Koreában még nem eldöntött, hogy 2021-től kezdődő beszerzési programban a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es melyik verziója fog szerepelni. A 20 darabos mennyiséget a légierő szeretné a már 40 darabban megrendelt és 8 példányban már át is adott F-35A-re érvényesíteni. A haditengerészet pedig a rövid távon fel-és függőlegesen leszálló F-35B megrendelését erőltetné. Ez utóbbi számára szükséges lenne egy olyan hordozó is, amelyik a lehető legjobban megfelel az üzemeltetésre. A 2020-as évek közepére megérkező gépekhez a lehető leggyorsabban csak 2030-ra, vagy az utánra készülhet el új hordozó. Ezekből jelenleg két tervezetet vizsgálnak meg. A nagyobb vízkiszorítása 71400 tonna lenne, hossza 298 méter, szélessége 75 méter. A hajón 1340 fős személyzet és 40 repülőeszköz lenne, ezek közül 32 merevszárnyú és 8 forgószárnyas. A becsült beszerzési költsége összesen 4,5 milliárd dollárt tenne ki. A kisebb hordozó 41 500 tonna vízkiszorítású, 238 méter hosszú és 62 méter széles lenne. Legénysége 720 fő, és 20 repülőeszközt lenne képes szállítani, ebből 12 merevszárnyú és 8 forgószárnyas. A becsült beszerzési költsége messze alacsonyabb, 2,6 milliárd dollár.

Igaz Szöul 2003-ban már felfüggesztette, majd 2004-ben végleg törölte is a nukleáris meghajtású tengeralattjáró programját, most mégis úgy tűnik leporolták ezt az elképzelést. Egy munkacsoport ugyanis már elemzi az ilyen tengeralattjárók megvalósításának lehetőségét. Amennyiben most nem fut majd zátonyra a dél-koreai nukleáris tengeralattjáró projektje, úgy az első egység 2031 körül készülhet majd el.

A Fülöp-szigeteki Haditengerészet október 1-jén, kedden kivonta hadrendjéből a legkorosabb egységét. A BRP CEBU (PS28) őrhajót 71 évvel ezelőtt állították szolgálatba. Az 1948. júliusában történt eseményt megelőzte némi előélet, ugyanis a hajót még USS PCE-881 jelzéssel az amerikai haditengerészet építette a 2. világháború idején.

Elérték a félmillió repült órát Bell/Boeing V-22-es Osprey változatai. A tengerészgyalogságnál használt MV-22, illetve a légierő által alkalmazott CV-22-es változatokból összesen 375 darab készült el. A 2020-as esztendő már egy újabb alváltozat, a flotta szállítási feladatokra módosított CMV-22-ének színre lépést fogja hozni.

Október 5-én tartották meg a legújabb VIRGINIA-osztályú amerikai vadász-tengeralattjáró névadó ünnepségét.  Az SSN 793-as az OREGON nevet kapta a General Dynamics Electric Boat hajógyárban, Grotonban. A 20. VIRGINIA-osztályú tengeralattjáró megépítése, mely egyébként a második Block IV-es tengeralattjáró ebben a hajóosztályban, mintegy 2,7 ​​milliárd dollárba került.  2014 őszén kezdődött az egység építése és jövő év őszén csatlakozik majd a flottához. Az SSN 793 lesz a harmadik haditengerészeti hajó, amely az OREGON nevet viseli az USA története során.

Első alkalommal landolt az amerikai tengerészgyalogság 12 darab Lockheed Martin F-35B Lightnning II-es vadászbombázókkal felszerelt VMFA-122 repülőszázada teljes gépállománnyal a USS AMERICA (LHA 6) partraszállást támogató hordozó fedélzetén. A WASP-osztály egységeihez képest nagyobb hangárfedélzettel, kibővített repülőgép üzemanyag-tároló kapacitással és „zöld” üzemanyaggal üzemelő gázturbinás hajtóművekkel rendelkező egység mozgatásáról villanymotorok gondoskodnak. Feladata elsősorban az F-35B Lightning II-esek és az MV-22 Osprey gépek szállítása a partraszállások légi támogatása céljából. A 44971 tonnás vízkiszorítású hajó hossza 257 méter, szélessége 32 méter, legénységének létszáma 1059 fő. Ebből 65 tiszt és mellettük további 1687 fő elhelyezésére nyílik lehetőség.

2012 június 4-én került vízre a USS AMERICA partraszállást támogató hordozó, a Huntington Ingalls Industries Pascagoula-i hajógyárában, míg a haditengerészet 2014 április 10-én állította szolgálatba. Az F-35B fedélzeti üzemeltetése még évekkel ezelőtt több érdekes kérdést is felvetett, ugyanis a belső fegyvertér miatt egy esetleges fedélzeti tűz miatt a fegyverzet vízzel történő hűtése külön megoldást igényelt. A hajtómű nagy zaja miatt a hallásvédelem növelése is előtérbe került. Egy közelmúltban végrehajtott gyakorlat bizonyította, hogy az alapesetben tucatnyi MV-22 Osprey és hat F-35B üzemeltetését végző ilyen hadihajón, akár 20 F-35B is elhelyezhető és üzemeltethető huzamosabb időn keresztül.

Brazíliában elkészült a 25. korszerűsített AS550A2-es Fennec helikopter is. Ugyanis a Helibras (Helicópteros do Brasil) korszerűsíti a brazil hadsereg állományába tartozó 36 könnyű helikoptert (ebből 19 a HA-1 Fennec) 92 millió dollárért. Az egy sugárhajtóművel ellátott forgószárnyasok több mint két évtizede léptek szolgálatba és 2010-es évek elejére már csak 33 volt repülőképes. A repképtelen példányokat egy nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után szintén szolgálatra alkalmassá teszik. Az európai származású gépeket érintő munkálatok 2018-ig folytak volna az eredeti, 2011-es tervek szerint. Azonban a költségvetési megszorítások miatt a program elhúzódott. Mindenesetre a modernizálás eredményeként további huszonöt évig repülhetnek majd a Mókuskák a dél-amerikai országban.

A pilótafülkébe három nagyméretű folyadékkristályos kijelző kerül a Sagem Avionics Inc. jóvoltából, míg a fedélzeti számítógépet egy brazil vállalat az Aeroeletrônica készíti el (mely az Elbit Systems leányvállalata) a két cég 2010 novemberében megkötött egyezsége szerint. A digitális repülőelektronika, a számítógépek, és az új Sagem AP85 robotpilóta jelentősen megkönnyítik majd a pilóták dolgát, akik védelméről a padlóba, az új energiaelnyelő ülések háttámlájába, valamint a törzs oldalára szerelt kompozit páncélzat gondoskodik. A 2019-es évre öt helikopter elkészültét tervezték, ez most a harmadik.

Argentínában a Fabrica Argentina de Aviones (FAdeA) IA-58 Pucara csatarepülőgépből még 25 darab van szolgálatban, azonban a típus hamarosan kivonásra fog kerülni. Az IA-58 Pucara repülőgép először 1969-ben repült, és 1974 és 1999 között 107 példát készítettek belőle, szolgálatba 1975-ben lépett. Lehet jövője viszont az IA-58 Phoenix variánsnak, amit október 4-én mutattak be. Az ISR (Intelligence Surveillance and Reconaissance - Hírszerzés, Megfigyelés és Felderítés) feladatkörre átalakított, hamvaiból feltámadt IA-58 Phoenix további 15-20 évig üzemelhet majd. Az igazi szárnyalást a Turbomeca Astazou XVIG helyett beépítésre került Pratt & Whitney Canada PT-6A-62 gázturbinás sugárhajtóművek biztosítják egy négyágú Hartzell légcsavarral együtt. Ezt a típusú erőforrást a KT-1, a PC-9, és a PZL-130TC Orlik kiképzőgépeken is alkalmazzák.

A régi hajtóművek miatt a típus nehezen üzemeltethetővé vált a 2010-es években, továbbá a FAdeA elkezdte a futómű áttervezését, hogy az még robusztusabb, ellenállóbb legyen. A földi próbák az első áthajtóművezett géppel 2015. augusztus végén kezdődtek meg. Az A-561-es lajstromú gépre már a négyágú légcsavarok is felszerelésre kerültek. A korszerűsítési munkálatok után IA-58H jelzést viselő változat színes kijelzőkkel és HOTAS rendszerrel ellátott pilótafülkét, a hajtóműveket és a pilótafülkét egyaránt védő új páncélzatot és korszerű kommunikációs rendszereket is kapott az Israel Aerospace Industries és az Elbit Systems segítségével. Ekkor a csatarepülő feladatkör további ellátásának célja lebegett a fejlesztést végzők előtt. Az IA-58 Phoenix esetében sok mindent átvettek a H-hoz kifejlesztett megoldások közül, de a törzse alatti felfüggesztési ponton az ISR feladatkör ellátásához nélkülözhetetlen szenzortorony található meg, míg a belső részben egy műholdas adatkapcsolatot lehetővé tevő rendszer bújt meg.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Mitsubishi SH-60K

Szuhoj Szu-30SzM

McDonnell Douglas KDC-10

Transall C-160D

Boeing Chinook HC.6

Szuhoj Szu-22M4 Fitter K

Eurofighter Typhoon FGR.4

Grumman S-2G Tracker

Aermacchi MB-326E

Szuhoj Szu-57

Boeing P-8A Poseidon

Hawker Siddeley Harrier GR.3

Dassault Mirage 2000D

Sikorsky CH-54A Tarhe

Szuhoj Szu-15UT Flagon

McDonnell Douglas F-4E Phantom II

Blackburn Buccaneer S.2B

Northrop F-5E Tiger II

Aerospatiale AS-332M1 Super Puma

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Szuhoj Szu-24M

Boeing RC-135W Rivet Joint

Westland Lynx HAS.4

Lockheed C-5M Super Galaxy

Dassault Rafale C

Rockwell B-1B Lancer

Mil Mi-28N Havoc

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Saab Sk37E Viggen

Lockheed TF-104G Starfighter

Jakovlev Jak-130

Fiat G-91T1