2019.11.09

2019.11.09. 06:07

Németország Eurofighter flottája 2022-től kapja meg a Captor-E AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátorait, mondta a Luftwaffe vezetője egy német napilapban megjelent interjújában. A típuson 2007 óta folynak repülési tesztek ezzel a radarral. Ráadásul ezek a berendezések teljesen új sárkányokba fognak kerülni. Berlin terveiben ugyanis az szerepel, hogy a 38 darab meglévő Tranche 1-es korai Eurofighter gépét a jelenlegi legkorszerűbb Tranche 3B változatokkal fogja pótolni a Project Quadriga nevű program keretében. A 38 új gép beszerzéséről szóló szerződést pár héten belül aláírhatják. A távlati német tervekben összesen 110 darab Captor-E AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátor beszerzése kezd körvonalazódni, de ez nem jelent ugyanennyi új Eurofighter-t. Ugyanis a Tranche 2-es széria gépeit szeretnék majd felszerelni a jelentős többletet képviselő mennyiséggel. Spanyolország esetében is megrendelésre kerültek a Captor-E AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátorok, itt azonban kisebb mennyiségről van szó. 2022 harmadik negyedévétől jelennek majd meg ezek a berendezések szintén a Tranche 3-as széria 19 példányán. Meg kell jegyezni, hogy ezek az E-Scan Mk1-ként is emlegetett radarok különböznek a Kuvait és Katar által megvásárolt Eurofighter Typhoon vadászbombázókba kerültektől, némileg fejlettebbek lesznek. A brit gépek orr-részébe viszont a még többet tudó, leginkább a rádióelektronikai harc területén továbbfejlesztett Mk2-öt szánják Londonban.

Visszakanyarodva a spanyol és a német gépekhez, talán mindkét államban lehetőség nyílik további példányok beszerzésére is. A spanyolok esetében az idős Boeing F/A-18A/B-k cseréjére találják alkalmasnak a Eurofighter eme megnövelt képességekkel rendelkező Tranche 3-as alváltozatát. A németek esetében már szóba is került egy-egy 45, illetve 40 darabos megrendelés. Ez a 2030-is kivonásra kerülő Panavia Tornado IDS és ECR vadászbombázók pótlását szolgálná. A 45 nukleáris csapásmérésre is képes gép mellett a másik 40 Eurofighter felderítésre, rádióelektronikai zavarásra és légvédelem elleni harcra is alkalmasabb lenne elődjeiknél. Ezek az összetett feladatkör miatt szinte biztos, hogy a kétüléses változaton alapulnak majd. A konténerben hordozott zavarórendszerek mellett ez a változat az MBDA és a Leonardo újfejlesztésű SPEAR EW, gázturbinás meghajtású rádióelektronikai zavaró robotrepülőgépek bevetésére is alkalmas lesznek. Ezek a 100 kilogrammos, 100 kilométert lerepülni képes eszközök a Brimstone irányított rakéták 3-as indítósínjeiről lesznek bevethetők a védendő kötelék érdekében. További módosítás lesz, a megfelelő alkalmazhatóság végett két, eddig póttartályok felfüggesztésére nem alkalmas felfüggesztési pontot tesznek majd alkalmassá az 1000 literes póttartályok felszerelésére. Az európai megrendelők számára történő esetleges termelés újraindulása új esélyt ad arra, hogy áthidalják azt a szakadékot, amíg Franciaország, Németország és Spanyolország befejezi az új generációs vadászgépének tervezését és fejlesztését.

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma, november 5-én, kedden bejelentette, hogy a hadsereg több mint 500 darab Boxer lövészpáncélost fog kapni. A 2,8 milliárd font összegű szerződés értelében az első páncélos átadása 2023-ban várható. A brit hadsereg járműveinek gyártását az Artec, a Krauss-Maffei Wegmann, és a Rheinmetall által létrehozott közös vállalkozás vezeti, a legtöbb jármű az Egyesült Királyságban készül majd el. Az Artec brit partnerei a BAE Systems, a Pearson Engineering és a Thales UK.

November 4-én a SAAB elvégezte az első repülési teszteket új elektronikai zavarókonténerével az Arexis családjába tartozó EAJP-vel (Electronic Attack Jammer Pod), teljes sikerrel. A 822-es oldalszámú kétüléses Gripen bal külső szárnya alatti felfüggesztési pontjára rögzített konténer feladatául egy támadókötelék védelmét szánták, L-és S sávban dolgozó, a konténer elején és hátulján is  egyaránt megtalálható gallium-nitrid alapanyagú antennái és computer vezérlet kifinomult zavaró funkcióinak segítségével. A rendszer adóival és vevőivel, igaz még csak külön-külön, de már elvégezték a légi teszteket. Az EAJP a SAAB új Gripen E/F vadászbombázóinak fejlett fedélzeti, elektronikai harcot végző rendszerének kiegészítője, megerősítője lehet, de természetesen más típusú repülőgépeken is felhasználható lesz majd. A svédek elképzelésében ugyanis nem csak a Gripen szerepel, mint hordozóeszköz. Szeretnék az Arexis termékcsalád minél több tagját életre kelteni az elkövetkező évek során a SAAB-nál. Konkrétan már megnevezték a német Eurofighter és Panavia Tornado gépeket, melyek számára lehetségessé válhat majd a jövőbeli eladás. A gyártó elmondása alapján a megrendelés aláírásától kezdődően 12 hónapon belül készek lesznek átadni az első Arexis zavarókonténert a megrendelőnek.

Félaktív lézeres önirányító rendszerrel ellátott rakétával folyatott le próbalövészeteket a Saab Dynamics és Raytheon Company szeptember végén. A kooperáció 2017-ben vette kezdetét és célja, hogy a jól ismert 84 milliméteres Carl-Gustaf hátrasiklás nélküli löveg M4 és M3E1 változatai számára az eddigi lőtávolságot messze felülmúló, na és persze jóval pontosabb, kisebb mint 1 méteres körkörös szórást biztosító irányított rakétát eredményezzen. Elsőként a félaktív lézeres önirányító rendszerrel ellátott rakétával készültek el a fejlesztők. Ennek 11 darabjával Texasban és Svédországban is 100 százalékos találati arányt produkáló próbalövészeteket hajtottak végre. Ezek során akár 1800 méteres távolságra lévő, 25 kilométer per órás sebességgel keresztező irányba haladó célt is pontosan talált el a hangsebességénél gyorsabb rakéta. Az indítást ugyanúgy lehet végezni zárt térből is, mint elődjével. A közeljövőben várható az infravörös önirányító rendszerrel ellátott rakétával is a próbalövészetek elkezdése.

November 6-án összetört az Olasz Haditengerészet egyik AgustaWestland AW101 helikoptere. A forgószárnyas egy kiképzőrepülésről tért vissza a Tirrén-tengeren hajózó HORIZON-osztályú rombolóra, amikor szerencsétlenül járt. A CAIO DULLIO (D 554) tatfedélzetét este 180:00 körül leszállás céljából megközelítő Merlin a jelenleg még kivizsgálás alatt álló, ezért eddig pontosan nem ismertetett körülmény(ek) miatt összetörve, a jobb oldalára dőlve fejezte be a repülési feladatát. A fedélzetén tartózkodó 6 fő közül senki sem sérült meg. A balesetben érintett példány egy tengeralattjárók és felszíni hajók elleni harcra szolgáló példány volt, ezt SH101A jelöléssel illetik Olaszországban és összesen 10 darabot vásároltak belőle. A 22 darabos olasz Merlin flottát eddig négy légtérfelderítő EH-101A AEW variáns, négy UH-101A szállító, illetve további négy, a deszant műveletekben való részvételre még inkább alkalmassá tett ASH (amphibious support helicopters) változat alkotta az SH101-eken felül.

Kevesebb, mint egy évvel a szerződés elnyerése után a Thales befejezte a francia haditengerészet által alkalmazott Grumman E-2C Hawkeye légtérfelderítő repülőgépek szimulátorának vizuális megjelenítő rendszerének teljes hardver- és szoftverfrissítését. A 2018-ban odaítélt munka elvégzése után a szimulátor most magában foglalja a ThalesView nagy teljesítményű képgenerátorát, egy új kivetítőrendszert és egy frissített vizuális adatbázist, amelyek tökéletesen integrálódtak a meglévő szimulátor egyéb rendszereihez. A jelen kor színvonalán álló megjelenítő rendszerrel a szimulátor valóság hűbb élményt nyújt a használói számára, mivel nagy felbontású, realisztikusabb képekkel jeleníti meg a légi és tengeri környezetet. A pilóták a fedélzeti leszállásokat és a katapultos indításokat, illetve az ezekkel kapcsolatos kényes manővereket még életszerűbben gyakorolhatják be segítségével napközbeni és éjszakai repülésekre történő felkészülésük, kiképzésük során is.

Új kódnevet osztott ki a NATO az orosz Szuhoj Szu-57-es vadászbombázó számára. A ötödik generációba tartozó csökkentett észlelhetőségű típust eddig a Frazor néven illették, azonban ez a név a jövőben már csak a PAK-FA prototípusokra lesz használva. A szolgálatba állt, sorozatban gyártott példányok a Felon nevet kapták a keresztségben, aminek jelentése gonosztevő, tettes, bűnös, aljas.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta az Egyesült Arab Emírségek számára több mint 830 millió dollárért helikopterek beszerzését. Ezért az összegért 10 darab Boeing CH-47F Chinook helikoptert vásárolhat meg az arab állam.

Indiában év december 31-én tervezik kivonni a szolgálatból a szovjet érában tervezett MiG-27-es Flogger vadászbombázók még szolgálatban lévő példányait.  A típus első, még a Szovjetunióban készült példányai 1984-ben álltak hadrendbe. Az állami tulajdonban lévő Hindustan Aeronautics Restricted (HAL) 165 M/ML változatú repülőgépet gyártott licenc alapján 1985-től kezdve egészen 1996-ig. Így nagyjából 210 gép viselte az indiai légierő felségjelzését a különféle változatokból. Az alapmodellnek tekinthető ML változatot már 2017 decemberében kivonták a hadrendből, így mára már csak a 2004-től kezdődően MiG-27UPG szintre modernizált példányok vannak szolgálatban. Jelenleg a helyi nyelven Bahadur-nak, vagyis Vitéznek hívott típust már csak egy század, a 29. Scorpions repüli a radzsasztáni Jodhpur mellett lévő támaszponton. Két másik MiG-27-el felszerelt század 2016-ban vett búcsút a bicskaszárnyú csapásmérőtől. Az indiai légierő a MiG-27-einek legalább 10% -át balesetben vesztette el. A csúcsidőben hét harci és egy típusátképző/harckiképző század repülte Indiában a MiG-27-es Flogger vadászbombázókat. Az utolsó repülés dátumául december 27-ét jelölték meg. Miután India is kivonja ilyen típusú repülőgépeit, Kazahsztán lesz az utolsó ország, amelyikben a MiG-27-ös még hadrendben áll. Oroszország az 1990-es évek elején állította le a MiG-27-es flottáját a hidegháború végét követő költségvetési csökkentések miatt.

Szigorúan nézve több mint 8 év elteltével újra hallani lehetett az indiai Szuper Szuhoj tervezetről. Még 2011 nyarán érkeztek az első hírek erről a továbbfejlesztett változatról, amit az orosz Irkut, valamint az indiai HAL közösen tervezett megvalósítani. Az ötödik generációs gépekre jellemző elektronika beszerelése új radarral és műszerfallal, valamint csökkentett radarkeresztmetszet, ezek voltak akkoriban megemlítve, mint a majdani Szuper Szuhoj jellemzői.  Mostani orosz források szerint India mind a 272 darab Szu-30MKI gépe erre a szintre lesz modernizálva. Természetesen növekedni fog a Szuper Szuhoj fegyverterhelése és fegyverarzenálja is. A hírek szerint a modernizáció után, már képesek lesznek a BrahMos szuperszonikus manőverező robotrepülőgépek, valamint az R-27P közepes hatótávolságú infravörös önirányítású légiharc-rakéták bevetésre is.

Indonéziában a 2020-as években is a vegyes gépállományú légierőnek szavaznak bizalmat,felvállalva az esetleges üzemeltetési nehézséget is. A meglévő 1980-as években gyártott 8 darab Block 15 F-16A/B mellett 2011-től rendelkeznek 18 együléses F-16C-vel és öt kétüléses F-16D-vel, amelyeket a Peace Bima Sena II program keretében használtan, de korszerűsítve vásároltak az amerikai légierőtől kivonásra került példányok közül. Az indonéz légierő mérnökei az F-16A/B-kat már helyben korszerűsítik a Lockheed Martin segítségével. Az orosz Flanker vonalat jelenleg 5 Szuhoj Szu-27SzK és SzKM, valamint 11 Szu-30MK/MK2 képviseli. Pontosan ezekkel a típusokkal képzelik el a jövőt Jakartában, persze alaposan továbbfejlesztett formában. A Szu-35-ös 11 példányának beszerzését még 2017 augusztusában úgy jelentették be, mint ami 5 éven belül megvalósulhat. Azonban a Washington és Moszkva között elmérgesedett helyzet miatt várható amerikai szankciók miatt jegelték a Szuhojok beszerzését. Pedig roppant kedvezőnek tűnt az üzlet, mivel az 1,14 milliárd dolláros beszerzés egy részét letudhatták volna helyi mezőgazdasági termékek keverékével, például pálmaolajjal és kávéval. Most azonban újabb hírek érkeztek melyek szerint a Szu-35-ös beszerzést szeretnék megvalósítani, de a mérleg másik, nyugati serpenyőjébe 2 század 2024-re befejeződő átfegyverzésére elegendő Lockheed Martin F-16V Viper Block 72 kerülne. Az amerikai típus megvásárlására az első lépéseket 2020-ban tervezik megtenni.

Egy kínai magazinban volt látható több rajz is az új Xian H-6N bombázógépről, melynek két példánya már bemutatkozott az idei október 1-jei nemzeti ünnep (a kommunista állam megalapításának 70. évfordulója) alkalmából rendezett katonai parádén, az áthúzó gépek között. Eme, ez év elejétől hadrendbe állított alváltozat ismertetőjele, az orr-részen felül lévő légi üzemanyag felvételt lehetővé tevő teleszkópikus fogadócső, az orr alatti szenzorkupola, valamint a szárnyak alatti három-három felfüggesztési pont mellett, hogy a törzs alatti bombakamra ajtók helyén, illetve azok környékén homorú a törzs aljának kialakítása.  A tekintélyes méretű tárgy, amit ezek a gépek cipelhetnek, bizony egy jókora rakéta, vagy csapásmérő robotrepülőgép lehet, ezt már jó ideje sejteni lehetett. A magazinban közölt képek alapján a H-6N a törzse alatt egy levegőből indítható ballisztikus rakéta indítására vált képessé.

Ez a fegyver a rajz alapján hihetetlen hasonlóságát a DF-15 (Dong Feng-15) ballisztikus rakétával, amely már hadrendben áll a Kínai Néphadseregben. Az sem volt titok, hogy Kínában foglalkoznak a levegőből indítható ballisztikus rakéta létrehozásával, típusjelként a CH-AS-X-13 volt megemlítve, továbbá arról is érkeztek hírek, hogy nagymennyiségű a kompozit alkotóelemek mennyisége.  Sokan úgy vélték, hogy a fegyver a hajók elleni 1200-1400 kilométeres hatótávolságú DF-21D (Dong Feng-21D) ballisztikus rakéta módosításával fog létrejönni. Persze az sem zárható ki, hogy a H-6N képes az ezen a parádén első alkalommal bemutatkozó, igaz csak teherautó platón felvonultatott WZ-8 nagy sebességű, nagy magasságú repülésre képes pilóta nélküli felderítő robotrepülőgépek hordozására és indítására is. Teljes bizonyossággal tehát továbbra sem jelenthető ki, hogy milyen típusú fegyvert, vagy fegyvereket szándékoznak a kínaiak használni ezeken a repülőgépeken.

Japánban a Kawasaki Heavy Industries vízre bocsátotta a 12. SZORJU-osztályú (KÉK SÁRKÁNY) tengeralattjáróját. A 2017 januárjában építeni kezdett TORYU (SS 512) építési költsége 496 millió dollárra becsülhető. Ez a tengeralattjáró a 2. a világon, amelyiknek fedélzetén már a korszerű lítium-ion akkumulátorok található meg az eddigi ólomsavas akkumulátorok helyett. A 2018. október 4-én Kobe városában található Mitsubishi Heavy Industries hajógyárban vízre került 11. SZORJU-osztályú tengeralattjáró, az ORJU (SS-511) lett a katonai tengeralattjárók történelmében az első, melyet lítium-ion akkumulátorokkal láttak el. A hajóosztályból addig ötöt egyébként a Kawasaki Heavy Industries hajógyártó leányvállalata, a Kawasaki Shipbuilding Corporation épített meg. A hírek szerint a GS Yuasa által tervezett lítium-ion akkumulátorok a testvérhajókban eddig elraktározható elektromos energia mennyiségének kétszeresét képesek tárolni, így jelentősen megnövekedhet majd a 15 egységesre tervezett hajóosztály utolsó tagjainak víz alatti képessége. Jelenleg ez az osztály a legnagyobb vízkiszorítással rendelkező, a levegőtől független meghajtással ellátott tengeralattjárók között. A 84 méter hosszú, 4200 tonnás tengeralattjárók felszín alatti mozgatásáról négy Kawasaki Kockums V4-275R Stirling motor gondoskodik, összesen 8000 lóerőt szolgáltatva.

A Stirling motoroknál egy rész dízel, vagy bármilyen más olajhoz négy rész folyékony oxigént adagolnak, amiket tartályokban tárolnak. A keletkező kipufogógázt lehűtik 25 fokosra, így buborékképződés nélkül kiengedhető a tengervízbe. Felszíni menetben két Kawasaki 12V 25/25 dízelmotor szolgáltatja a mozgáshoz szükséges energiát. A tengeralattjárók becsült hatótávolsága 11200 kilométer, felszínen 13, lemerülve 20 csomós sebesség elérésére képesek (13 és 37 kilométer per óra), merülési mélységük 650 méter. Az orrba hat HU-606-os típusú torpedóvető cső található, ezekből az UGM-84C Harpoon hajók elleni robotrepülőgépek is indíthatók. Az új akkumulátorok szükségességét a haditengerészet azzal magyarázta, hogy a Kockums licenc által a Kawasaki Heavy Industries-nél készített Stirling motorok két héten át csak 5 csomós felszín alatti sebesség elérést teszik lehetővé, mivel ezeket a kisebb GOTLAND-osztály számára tervezték. A nagyobb sebességű haladáshoz az akkumulátorokban tárolt energiát használják fel, ennek növelése a jövőben létfontosságú lehet a tengeralattjárók számára, az egyre növekvő kínai fegyverkezés miatt. A TORYU az elmaradhatatlan próbákat sikeresen letudva várhatólag 2021 márciusában lép majd szolgálatba.

Leszállította az 500. AN/APG-81 fedélzeti rádiólokátort a Northrop Grumman Corporation a Lockheed Martin F-35 Lightning II-hez. A várhatólag 2035 után is gyártásban maradó F-35-ös változatok számára jó eséllyel több, mint 3000 darab AN/APG-81 fedélzeti rádiólokátor legyártása várható.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Antonov An-26

Westland Wessex HC.2

Boeing F/A-18F Super Hornet

Dassault Rafale C

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Transall C-160D

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle

Alenia/Aermacchi/Embraer AMX

Lockheed Martin F-16D Fighting Falcon

British Aerospace Sea Harrier F/A.2

Northrop F-5E Tiger II

Chengdu JF-17 Thunder

North American F-100D Super Sabre

Panavia Tornado IDS

Lockheed F-104S-ASA Starfighter

Dassault Mirage 2000D

Douglas A-4N Skyhawk

Westland WG-13 Lynx

Cessna A-37B Dragonfly

Eurofighter Typhoon EF2000

Boeing P-8A Poseidon

Tupoljev Tu-160 Blackjack

Boeing RC-135V Rivet Joint

Sepecat Jaguar A

Dassault/Dornier Alpha Jet A