2020.08.08
Ukrajna MiG-29 Fulcrum vadászgépeinek egy részét (a nagyjából 60 darab még repülőképessé tehetőből 21 darab van használatban) az izraeli Elbit Systems fogja korszerűsíteni a jövőben. Ez a munka igen csak átfogónak ígérkezik, ugyanis a gépek az új fedélzeti számítógép mellé több üzemmódú rádiólokátort is kapnak. Érdekes kérdés lesz a légi célok elleni fegyverzet összetétele, hiszen Ukrajnában mai napig gyártják az R-27-es közepes hatótávolságú rakéták utódjait, melyet egy kicsit tovább is sikerült fejleszteniük. Az Elbit Systems-szel folytatott előzetes tárgyalások szerint, amelyekre 2019-ben került sor, 11 MiG-29 vadászgép modernizálásáról volt szó. Tavaly még azt állították, hogy a továbbfejlesztett repülőgépek vadonatúj funkciókkal és a legújabb fegyverekkel fognak rendelkezni a légi harchoz. Ugyanakkor az előzetes becslések szerint az egyes repülőgépek korszerűsítésének költsége körülbelül 40 millió dollár lesz. Érdekes lesz ez a továbbfejlesztés, mert amennyiben megvalósul, össze lehet majd hasonlítani a román-izraeli összefogással csak prototípus szintig eljutott MiG-29 Sniper verzió képességeivel.
Az ukrán katonai szakértők úgy vélik, hogy ez a korszerűsítési csomag valóban lehetővé teszi az ukrán légierő számára, hogy valódi minőségi ugrást tegyen a MiG-29 repülőgépek harci képességeinek növelésében, ami hazai kivitelezésű MiG-29MU1, és MiG-29MU2-es korszerűsítési szintek esetében nem volt igaz. A MiG-29MU1 2012-től jelent meg igen alacsony darabszámban az ukrán légierőben. 2018 közepéig mindössze 8 darabot adtak át ebből a változatból. Ezeknél még elsősorban a vadászfeladatok ellátására törekedtek a munkát végző Lviv-i gyár szakemberei. Ennek köszönhetően ez a változat egy nagyobb teljesítményű N019-19 radart kapott, valamint SzN-3307 műholdas navigációs rendszert és az ukrán Radionix vállalat Omut elektronikus védelmi rendszerét, melynek két verziója is beszerzésre került. Az egyik beépítésre került a repülőgépbe, míg a másik konténerben nyert elhelyezést és külső felfüggesztésként valósulhat meg az alkalmazása.
Ezek a beavatkozások egy minimális modernizáción és az üzemidő növelésén túl (a hátralévő 8-ról 12 évre) alig nyújtottak többet, mint a biztonságos repülés folytatásának képességét. Az eddig egyetlen egy példányban elkészült MU2-es esetében már a csapásmérő képesség növelése is szerepet játszott. A beépítésre kerülő 20PM fegyverkezelő rendszer lehetővé teszi a K-29T irányított rakéták és a KAB-500KR irányított bombák bevetését is. A pontosabb navigációról az A-323 RSzBN navigációs rendszer gondoskodik és az MSD-2000 adatbusz is megjelent a MiG-29MU2 belső terében.
Az Elbit javaslata azonban egy sokkal mélyebb korszerűsítés. Egy új radar és fedélzeti számítógép integrálására összpontosít, továbbá lehetővé teszi új fegyverek és célzó, vagy rádióelektronikai konténerek használatát is. Rádiólokátorok esetében a fő esélyesek az ELTA EL-2032 mechanikus mozgatású antennával, vagy a sokkal korszerűbb AESA antennával ellátott EL-2052. Amennyiben az izraeli szakemberek sikerrel korszerűsítik az ukrán MiG-29-eket nem zárható ki, hogy felkérését kapnak majd a nagyobb potenciállal rendelkező, de szinték koros Szuhoj Szu-27-ek modernizációjára is.
Július 30-án, csütörtökön az MSN106 sorszámú Airbus A400M Atlas teherszállító/légi utántöltő repülőgép sikeresen befejezte első tesztrepülését. A CT-02-es lajstromjelű MSN106-os Belgium részére épült. Ez a példány hét másik, Belgium által megrendelttel együtt Belgiumban, a Melsbroek légibázison lesz majd megtalálható. A Belgium és Luxemburg által megrendelt összesen 8 repülőgépet 2023 végéig fogja leszállítani a gyártó. Az CT-01-es lajstromjelű, MSN104 gyártási számmal rendelkező repülőgép Luxemburg számára került legyártásra. Üzemeltetése a belgiumi Melsbroek repülőtérről, belga segítséggel fog megvalósulni a 15. Légiszállító Ezred állományában és használata is a két ország általi lesz.
A Eurofighter partnerországok, az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és Spanyolország több mint 50 millió eurós kötelezettség vállalással támogatják a típus fegyverzetét, fedélzeti elektronikáját, valamint hajtóműveit érintő kutatási programot. Ennek során a pilótafülkébe új műszerfalat, korszerű rádióelektronikai harcra képes rendszert, többirányú adatátvitelre képes berendezést nagyobb tolóerejű, kevesebbet fogyasztó, hosszabb élettartamú hajtóművet is kifejlesztenek a jövőbeli Typhoon részére.
Július 23-án, csütörtökön a Francia Haditengerészet Westland Lynx Mk4 helikoptere utolsó alkalommal szállt fel a LATOUCHE-TRÉVILLE (D646) rombolóról. A típust már csak a 34F század repüli, itt nyolc forgószárnyas található meg. Meg kell említeni, hogy 1979-ben ugyanez a század volt az első, amelyiknél megjelent a Westland Lynx. Ezek egy kivételével mind korszerűsítésre kerültek, hogy 2022-ig el tudják látni feladataikat. Azonban az üzembentartási költségek nem várt módon megemelkedtek a Lynx esetében, így Párizsban azt a döntést hozták meg, hogy 2020 közepén leállítják a típust. Éppen ezért képességhiány fog fellépni a két még meglévő GEORGES LEYGUES-osztályú (F70-es osztály) romboló esetében, ugyanis ezek nem képesek a nagyobb NHindustries NH90NFH Caiman haditengerészeti helikopterek üzemetetésére, mivel ezek nagyobbak és nehezebbek, mint a Lynx. A Lynx-en megtalálható DUAV-4-es aktív merülőszonár fogja jelenteni azt a képességhiányt, amit nem lehet pótolni, ugyanis a két még szolgálatban álló romboló, a LA MOTTE-PICQUET (D645), és a LATOUCHE-TRÉVILLE közül az utóbbi jó eséllyel a Dauphin N3/N3+ helikopterekkel fogja befejezni szolgálatát, ezeken viszont nincs merülőszonár. A LA MOTTE-PICQUET kivonására a 2020-as év van megjelölve.
Oroszországból származó források szerint elindult a T-14 Armata harckocsik sorozatgyártása. A hírek szerint a bemutatkozástól eltelt időszakot a motorban és a hőkamerás rendszerben talált hibák kiküszöbölésével töltötték el. Így a motor már képes azokat a paramétereket teljesíteni, amit elvárnak tőle, továbbá a hőkamrás célfelderítő és célzórendszer képességei is felveszik a versenyt a nyugati hasonló berendezésekkel. Még 2018 augusztusában jelentették be, hogy Moszkva összesen 132 darab T-14-es harckocsit, valamint T-15-ös gyalogsági harcjárművet rendelt meg. A legutóbbi hírek szerint az orosz csapatok 2021-ben kapják majd meg a T-14 Armata harckocsikat. Várhatólag ezek a páncélosok már a 2017 augusztusában bejelentett, hideg időjárási körülményeknek jobban megfelelő T-14 Armata harckocsik lesznek. Az akár -50 fokos hőmérsékleten is probléma nélküli motorindítást és a fedélzeti rendszerek áramellátását szuperkondenzátorok segítségével valósítják meg az akkori információk szerint. Az akkumulátoroknál kisebb helyigényű, de nagyobb teljesítmény leadására képes áramforrás a motor indítása mellett képes lesz több elektromos rendszer működtetésére is, így a torony forgatására és a lövegcső emelésére-süllyesztésére is a generátort hajtó belsőégésű motor beindulásáig. Így a személyautókból már ismer "start-stop" technológiához hasonló megoldás fog megjelenni a páncélos járművek világában.
A T-14 Armata harckocsi egy újfejlesztésű, harckocsiágyúból indítható irányított rakétát is kaphat majd. A lézeres félaktív irányítású eszköz a 9K119M Reflex-M rakétán alapul, de a tandem páncéltörő fejrész hatásosságát megnövelték. Továbbá a cserélhető fejrésznek köszönhetően a felhasználási köre is bővült. Az 5 kilométeres hatótávolságú, 125 milliméteres átmérőjű rakéta képes eltalálni akár 70 kilométer per órás sebességgel haladó célpontokat is. A jövőben szeretnék növelni a fegyver helikopterek és repülőgépek elleni alkalmazhatóságát is az orosz mérnökök. Az Uralvagonzavod alá tartozó, Jekatyerinburgban található 19-es számú üzemben egy pár éve már minden eddiginél pontosabb, a nyugati szemmel is igen korszerű gyártósoron készülnek a 125 milliméteres lövegek.
A csökkentett hátrarúgású 2A46M5 125 milliméteres sima csövű löveg, mely egyaránt megtalálható a T-72B3-as, a T-90MSz, harckocsikon és a 2S25 Sprut-SzDM deszantharckocsin is, itt készül. De legújabb orosz harckocsi, az T-14 Armata 2A82-1M jelű lövege is ebben az üzemben kerül előállításra. Ennek a lövegnek az elődjének tekinthető a 2A46 család. A pontosabb fúrás (ez a 2A46M5-ös löveg esetében egy 6 méter hosszú cső előállítását jelenti) és az egyéb, szintén kisebb hibaszázalékkal végrehajtott gyártási (hegesztés, lézeres, vagy plazmás vágás) műveletek eredményeképpen a lövegek pontossága 15-20%-al is megnövekedhet az üzem vezetői szerint.
Törökországban már működik az a gyár és fejlesztőközpont, amit a TF-X (Turkish Fighter - Experimental) vadászbombázó megalkotása okán hoztak létre. A 63000 négyzetméteres alapterületű létesítményben 3000 mérnök dolgozik, de ugyanitt lehetőséget teremtettek a 3D-s nyomtatásra, valamint található itt szélcsatorna is, továbbá egy olyan rész is, ahol a repülőgépek és ezek részegységeinek villámcsapás által okozott sérüléseinek vizsgálatára keríthetnek sort. Törökországban helyi nyilatkozatok szerint teljes sebességgel folyik a hazai tervezésű, ötödik generációs harci repülőgép, a TF-X hajtóművének fejlesztése. A gázturbina kutatási és fejlesztési központjának a TR Engine számít, de munkájukat mások is segítik. A kéthajtóműves TF-X számára elképzelt erőforrás körül már 2017-ben elkezdődtek a munkák a Kale Group-nál, ahol a brit Rolls-Royce mérnökeinek segítségét is igénybe vették. A helyi rövidítéssel MMU-nak (Milli Muharebe Uçagi) nevezett, elsősorban légi harcra fejlesztett gép felszállását 2029-re várják, így a gázturbina 2026-ra, 2027-re kerülhet kifejlesztésre. A tervezett török típushoz kapcsolódó hír, hogy Ankara szorosabb együttműködésre szeretné rávenni Malajziát. Az ázsiai állam jelenleg kompozit alkatrészek előállításával veszi ki részét a programból. Mélyebb együttműködés lehetőségével a Turkish Aerospace Industries szintén megkereste Indonéziát, Pakisztánt, Bangladest, és Kazahsztánt is.
Kínai állami média tudósítása szerint augusztus 5-én, szerdán elkezdődtek az első Type 075-ös (YUSHEN-osztályú) partraszállást támogató helikopterhordozó tengeri tesztjei. A kifutást augusztus 1-jére tervezték, azonban a rossz időjárás miatt ezt elhalasztották. Az első Type 075-öt 2019. szeptember 25-én bocsátották vízre, míg testvérhajója 2020. április 22-én követte. Ez mindössze egy nappal a Kínai Néphadsereg Haditengerészetének megalakulásának 71. évfordulója előtt történt. A frissen elkészült partraszállást támogató helikopterhordozó tolóhajók segítségével hagyta el az építésére szolgáló dokkot. A két időpont között azonban történt még valami, ugyanis április 10-én a sanghaji Hudong-Zhonghua hajógyár dokkjában kigyulladt az elsőnek megépült Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó. Az internetre felkerült fotókon látható volt, hogy a hajó középső és hátsó részén tomboló tűz okozta füst a hajó középső részén és az elárasztható dokkfedélzet hátsó ajtaján dőlt ki.
Az egységen a tüzet gyorsan eloltották, de a hadihajón okozott károk mértéke eddig még nem ismertek. Azonban az, hogy rövid idő elteltével képes volt a kifutásra és a tesztek elkezdésére okot ad arra a megállapításra, hogy a tűzkár nem volt nagymértékű. Szokás szerint ezen az első próbajáraton a hajó főbb rendszereit, (meghajtás, kommunikáció, navigáció) ellenőrzik le. Várhatólag ha nagyobb hibára nem derül fény az az első Type 075-ös partraszállást támogató helikopterhordozó 2021-ben, vagy 2022-ben áll majd szolgálatba. A kínai Type 075-ök méreteik megfelelnek a legnagyobb ilyen típusú hajókénak, hiszen vízkiszorításuk 40000 tonna, teljes repülőfedélzetük 250 méter hosszú, szélessége pedig 30 méter. A 30 darab helikopter szállítására képes egységek rendelkeznek elárasztható dokkfedélzettel és két légpárnás partraszállító járművel is. Összesen hat Type 075-ös megépítéséről szólt eddig a kínai haditengerészet terve.
Kínában a hadsereg helikopteres alakulatai a közelmúltban egy olyan gyakorlatot hajtottak végre, amire eddig még nem volt példa az országban. Z-10, Z-9 és Mi-171 katonai helikopterek szárazföldi bázisról felszállva, landoltak a haditengerészet egy Type 071-es osztályú partraszálló hajójának fedélzetén. Itt a szállítóhelikopterek katonákat vettek a fedélzetükre, majd a harci helikopterek fedezet mellett alacsony repülésben érkeztek meg a kirakási pontra.
Elkezdték a JHMCS II sisakkijelző repülés közbeni tesztelését a Lockheed Martin F-16V Viper változatán. Ezen eszközön már javítottak, így például máshová került az egész sisak súlypontja, így csökkentve a nyak megterhelését, ami növeli a pilóta biztonságát és kényelmét. A JHMCS II-t a Collins Elbit Vision Systems (CEVS), a Collins Aerospace és az Elbit Systems of America közös vállalkozása állítják elő az USA-ban.
A Boeing 265 millió dolláros szerződést kötött további kilenc MH-47G Block II-es Chinook helikopter szállításáról. Ezek a forgószárnyasok az amerikai hadsereg különleges műveleteket végrehajtó parancsnoksága, az USASOAC számára kerülnek majd legyártásra. Az első MH-47G Block II-es Chinook átadására még ebben az évben sort fognak keríteni, amelyekből a fenti szerződéssel kiegészítve, már 24 darabra érkezett megrendelés.
A Lockheed Martin egy 182 millió dolláros szerződés értelmében 39 darab AN/AQS-22 helikopterfedélzeti merülőszonárt fog elkészíteni. Ezt a mennyiséget három megrendelő között fogják szétosztani. A Sikorsky MH-60R Seahawk haditengerészeti helikoptereken alkalmazott berendezésekből 24 darab indiai, 8 darab amerikai, míg 7 darab dániai forgószárnyasokba kerül majd beszerelésre 2024 decemberének végéig.
NETARZENÁL GALÉRIA
British Aerospace Harrier GR.7
General Dynamics F-16CG Fighting Falcon
Boeing Vertol CH-46E Sea Knight
McDonnell Douglas RF-4EJ Phantom II
