2020.09.05
Ukrajnában a 2021-es évben kezdik el majd rendszeresíteni a Lucs Design Bureau által megalkotott P-360 Neptun hajók elleni robotrepülőgép RK-360MSz szárazföldről indítható változatát. A 870 kilogrammos indulótömegű fegyver harci része 150 kilogrammos, míg hatótávolsága 280 kilométer. A Motor Szics által gyártott MS-400-as kétáramú sugárhajtómű által mozgatott szerkezet irányítását a végfázisban aktív önirányító rendszer végzi, és a harci része lehetővé teszi akár 5000 tonnás vízkiszorítással rendelkező hajók megsemmisítését is. Várhatólag kifejlesztésre fog kerülni a szárazföldről indítható variánsa mellett a hajóról, és a levegőből indítható is. A P-360-as sebessége 900 kilométer per óra körüli és a vízfelszín felett 3-10 méterrel repül. Egy 8x8-as kerékképletű teherautó alvázra épített szállító/indító járműre négy P-360 Neptun-t rejtő konténer helyezhető fel. A rendszer akár a tengerparttól 25 kilométerre is telepíthető és a telepítéshez szükséges idő legfeljebb 15 perc. 2018 augusztusának végén még csak 100 kilométeres repülési próbát hajtották végre a P-360-al, míg a 2019 végi során már 250 kilométert tett meg az indítás helyétől. Az új fegyvert három hadosztálynál fogják rendszeresíteni. Ezek a Fekete-tenger és az Azovi-tenger közelébe fognak települni.
Augusztus 31-én a német Krauss-Maffei Wegmann cég először publikált fényképeket a belga Cockerill C3105 toronnyal ellátott Boxer járműről. Már ez év közepén szálingóztak hírek arról, hogy a Boxer-re jó eséllyel egy 105 milliméteres löveg felszerelésével létrehoznak egy tűztámogató változatot is. Mint az várható volt, a cserélhető modulra a Cockerill 3105 torony került felszerelésre, benne a csőszájfékkel és automata töltőberendezéssel ellátott 105 milliméteres löveggel és egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával. A Boxer Mobile Gun System névvel illetett jármű létrehozását a német vállalat saját költségvetéséből finanszírozta. Mint az a cég közleményéből kiderült, az integráció gond nélkül megvalósítható volt. A Krauss-Maffei Wegmann nem adott tájékoztatást a további tervekről, de természetesnek tűnik, hogy még ebben az évben végezzenek néhány lőgyakorlatot a Boxer Mobile Gun System-el.
Az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy 317 millió fontot fektet be az Európai Közös Radarrendszer második verziójának fejlesztésébe. Az angol rövidítéssel csak ECRS Mk.2-nek nevezett fedélzeti rádiólokátort a BAE Systems és a Leonardo közösen alkotja majd meg. Az AESA antennával rendelkező berendezés a tervek szerint beépítésre fog kerülni a Brit Királyi Légierő Eurofighter Typhoon vadászbombázóiba is. A britek azt tervezik, hogy 40 darabból álló Typhoon Tranche 3-as flottájukat 2025-től kezdődően kezdik majd felszerelni az új radarral, de később döntenek arról, hogy élnek-e a korábbi gyártású Tranche 2-es repülőgépekbe való beépítés lehetőségével. Továbbá az itt végzett fejlesztői és kutatói munka jelenti majd az alapját annak is, hogy a jövőbeli FCAS vadászbombázó számára is világszínvonalú rádiólokátor fejlesztése legyen megvalósítható. Meg kell jegyezni, hogy ez a pénzösszeg mindössze a fejlesztési költségeket fedezi, sem a majdani gyártásra és a Typhoon-ok korszerűsítésére sem lesz elegendő. Összehasonlításképpen, Németország és Spanyolország több mint 1,5 milliárd eurót költ az ECRS Mk.1 fejlesztésére és gyártására. További érdekesség, hogy a sem a brit, sem a gyártóktól származó hivatalos közlemény nem tesz említést az olasz kormány pénzügyi részvételéről az ECRS Mk.2 radar fejlesztésében. Ez hallgatólagosan megerősíti azokat a pletykákat, amelyek szerint Olaszország nem kívánja utólag felszerelni saját Eurofighter-eit AESA radarral.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma határozatot hagyott jóvá száz darab Raytheon AIM-120C-7/8 AMRAAM légiharc-rakéta értékesítéséről Spanyolország részére. Madrid számára ez a beszerzés 248,5 millió dolláros kiadással fog járni.
Franciaország és Görögország megállapodást kötött 18 Dassault Rafale vadászbombázó beszerzéséről a Parapolitika görög lap információi szerint. Várhatólag még ebben az évben hivatalosan is bejelentésre fog kerülni ez a beszerzés. Kormányzati szinten csak azt ismerték el a görögök, hogy tárgyalnak több állammal is fegyverek beszerzéséről. A Rafale-ok közül 10 darab F3-R változatú lesz, míg a másik 8 repülőgép használt F2-es és F1-es modifikációba fog tartozni. Ez utóbbiakat állítólag ingyen fogja megkapni Athén. A tárgyalások során megállapodnak a Rafale által hordozott fegyverzet (Meteor, Mica NG és a SCALP) beszerzéséről is. Amennyiben sikerül Kairóval egyezségre jutni, a franciák által már használt példányokon felül a korszerűbb F3-R-ek sem lesznek teljesen görögök, hiszen a gyorsabb átadás miatt ezek eredetileg az Egyiptom számára legyártani szándékozott gépek közül fognak kikerülni. A 2014-ben már megrendelt 24 darab egyiptomi Rafale közül 4 már átadásra került, a soron következő 10 még az eredetileg tervezett időpontban lenne átadva, míg a másik 10 csak később kerülhet majd leszállításra. Várható további francia fegyverbeszerzés is a görög részről. Itt két fregattról, valamint ASTER légvédelmi rakétákról szólnak a hírek.
Franciaországban vizsgálatot indítottak egy magas rangú tiszt ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy titkokat szolgáltatott ki. Ezek a bizalmas információk továbbadása állítólag Oroszország felé valósultak meg. Az Olaszországi NATO parancsnokságra beosztott tisztet augusztus 20-án tartóztatta le a francia DGSI (Direction Générale de la Sécurité Intérieure). A szabadságra hazatért katonát az olaszországi visszatérése előtt kapcsolta le a kémelhárítás. Augusztus hónapban mondhatni szüreteltek a NATO kémvadászai, ugyanis a francia tiszt esete már a harmadik volt a sorban egy norvég és egy amerikai eset után.
Alekszandr Potapov, az Uralvagonzavod vezérigazgatója augusztus 31-én a TASzSz hírügynökségnek adott interjúban megerősítette, hogy a BMPT harctámogató jármű család új változatának elkészítésén dolgoznak. Ismét megerősítést nyert, hogy a jármű a nehéz Armata univerzális lánctalpas platform alapján fog megvalósulni. Az eddig használt Terminator 3 nevet elhagyják, helyette ez a variáns az Ilja Muromec nevet fogja viselni. A szíriai harci tapasztalatok alapján a 30 milliméteres gépágyúk hatékonysága a beépített területen folytatott harcokban nem volt elégséges. Bár a fedezékként használt tégla és betonfalak átütése nem okozott gondot, a rombolóerő messze kevés volt a fal mögött védelmet keresők semlegesítésére, így a rakéták elfogytával a 125 milliméteres harckocsilövegek segítségére volt szükség. Persze a rakéták nem csak elfogytak, hanem sokszor indításra képtelen állapotba kerültek a városi harcokban, így a jövőben szükség lesz lövésbiztos konténerekben elhelyezni ezeket. A csöves tűzfegyverzet esetében a nemrégiben bemutatott 57 milliméteres gépágyúk használata valósul meg a harmadik generációs BMPT esetében.
A fegyverzet elhelyezésére ideális megoldás lehet a már létező 3,6 tonnás tömegű AU-220M Bajkál távirányítású torony. Ez kis mérettel rendelkezik, így a könnyebb, akár kerekes futóművel ellátott páncélosokon is alkalmazható. A főfegyverzet +60 és -5 fok között emelhető, illetve süllyeszthető, de a kis méret legfőbb hátránya a lőszerkészlet, ami az 57 milliméteres lőszerek esetében 80 darab. Ezt ellensúlyozza az, hogy egy, vagy két 57 milliméteres gépágyúlövedék 15 darab 30 milliméteressel ér fel. További terület ahol még várható előrelépés, az a drónok elleni harc, illetve a rossz látási viszonyok közötti alkalmazhatóság. Az AZP-57 gépágyú (mely páncéltörő lövedékével 2600-2900 méteres távolságból 200 milliméteres homogén acélpáncélzat átütésére képes) az előbbinél is hasznos lehet, programozható gyújtókkal ellátva már légi célok elleni is hatékony fegyver, főleg, hogy lőtávolsága 16 kilométer. Kiegészítő fegyverzetként továbbra is megtalálhatók lesznek a 30 milliméteres automata gránátvetők, valamint 7,62 és 12,7 milliméteres géppuskák.
Rossz időjárási viszonyok esetében a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadászok fegyverrendszerének felszerelése jelenthet már létező és könnyedén felhasználható megoldást. A BMP-3-as gyalogsági harcjármű bázisán létrehozott 9P157-2 Krizantém-Sz a lézeres, vagy radaros félaktív irányítással ellátott 9M123/AT-15 Springer rakétákat alkalmazza. Így hatásosan képes harcolni rossz időjárási viszonyok között is, amikor nem lenne lehetőség a lézeres félaktív vezérlést használó rakéták indítására. Ezekből az indítócsővel együtt 54 kilogrammos, 2 méter hosszú, 15 centiméter átmérőjű rakétákból egyszerre kettő van tűzkész állapotban, a járműtestből kinyúló indítóállványon. Ezt az állványt, ha nem használják, automatikusan be lehet hajtani a jármű testébe a rádiólokátorral együtt. A 6 kilométeres hatótávolságú rakéták rátöltését az állványra automata végzi.
A 9P157-2 Krizantém-Sz belső terében lévő automata töltőben összesen 15 irányított rakéta helyezhető el. Ezek lehetnek a félaktív lézervezérlésű 9M123 páncéltörő, illetve a 9M123F termóbarikus robbanófejjel szerelt változatok éppúgy, mint a radarvezérlésű 9M123-2 páncéltörő és a 9M123F-2 termóbarikus robbanófejjel ellátott variánsok. A nagyfokú automatizálásnak köszönhetően a 9P157-2 Krizantém-Sz rakétás páncélvadász személyzete mindössze két fő. A harmadik generációs BMPT Ilja Muromec esetében 2-4 rakéta használata valószínűsíthető majd.
Oroszországban nyilvánosságra hozták, mely országokból várható majd megrendelés a T-14 Armata harckocsikra. Fehéroroszországot, Egyiptomot, Indiát és Vietnamot említették meg, hiszen ők már érdeklődtek a páncélos iránt, továbbá ezek az államok az utóbbi években szinte rendszeresen vásárolnak orosz haditechnikát.
Örményország újabb harci repülőgép beszerzésen dolgozik. A 2019 decemberében átvett négy Szuhoj Szu-30SzM vadászbombázó mellé még további ilyen gépeket vásárolnának Oroszországtól. Várhatólag egy teljes repülőszázad felállításához elegendő mennyiséget terveznek még beszerezni a Szuhojokból Jerevánban, így további nyolc példány megérkezésével lehet számolni az elkövetkező években.
Októbertől továbbfejlesztett Leopard 2A4-es harckocsikat fog kapni a török hadsereg. A Roketsan ugyanis akkortól kezdi majd meg a T1-es kiegészítő reaktív páncélzattal ellátott harckocsit átadását. Noha a harckocsi súlya a hozzáadott páncélzat miatt 55 tonnáról 62 tonnára nőtt, a próbák során a terepjáró képesség nem csökkent számottevően. Az első körben mintegy 40 török Leopard 2A4-es harckocsi kapja majd meg a T1-es páncélzatot.
Törökországban bemutatták a saját fejlesztésű, Roketsan konstruálta fegyverállványt, illetve az ehhez tartozó fegyverrendszert is augusztus 30-án. Az újonnan kifejlesztett Yalman fegyverrendszer sokféle fegyverkombinációt alkalmazhat. A bemutatón a Kaplan 10-es páncélozott járműre szerelt torony jobb oldalán egy-egy UMTAS, és LUMTAS irányított rakéta volt látható, míg az ellentétes oldalon a Cirit rakéták négyes indítóblokkja nyert elhelyezést.
Megkezdte tengeri próbáit augusztus 31-én a Szingapúri Köztársaság Haditengerészetének részére megépített első Type 218SG tengeralattjáró. Németországban, a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) hajógyárában épülő négy egység közül az elsőnek elkészült az INVINCIBLE nevet kapta. Testvérhajói az IMPECCABLE, ILLUSTRIOUS, és az INIMITABLE lesznek. Az INVINCIBLE építését már 2015 júliusában elkezdték, és ez a tengeralattjáró 2021-ben, míg következő társa 2022-ben kerül majd átadásra. A 70 méter hosszú, 6,3 méteres merülésű és körülbelül 2200 tonna vízkiszorítású, levegő-független meghajtású Type 218SG-ból Szingapúr 2013 decemberében rendelte meg az első két darabot. A harmadik és a negyedik tengeralattjáróról 2017 májusában született megállapodás a felek között, ezek az egységek várhatólag 2024-ben kerülnek majd átadásra.
A Type 218SG a németországi ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) hajógyárában épített Type 212A-osztály és a Type 214-osztály legjobb tulajdonságait ötvözi a gyártó szerint, mivel kormánylapátjait az előbbi hajóosztályhoz hasonlóan X alakban helyezték el, ezzel az utóbbi hajóosztály méreteit (bár egy kicsit hosszabb lett), hatótávolságát megtartva alkalmasabb lett a sekély vízben végzett manőverezésre. A víz alatt eltölthető időről a beszámolók szemérmesen hallgatnak, csak annyit említenek meg, hogy ez 50%-al hosszabb, mint az elődöké. Tehát az ARCHER (ex-VASTERGÖTLAD) és CHALLENGER (ex-SJOORMEN) osztályok 14 és 21 napjait alapul véve lehet következtetni ennek mértékére. Ez a nagyjából 30 napos időtartam egybevág más ThyssenKrupp Marine Systems által gyártott Type 212A-osztályú és Type 214-osztályú tengeralattjárók esetében megemlített víz alatti idővel.
Az internetre felkerült fotók alapján úgy tűnik augusztus végén sikeresen teljesítette első repülését a kínai fejlesztésű KJ-600-as hordozófedélzeti légtérellenőrző repülőgép. Még 2018 januárjában lehetett arról hivatalos forrásokból értesülni, hogy a KJ-600-as jelzésű típus első példányát már el is kezdték építeni a Xian Aircraft Corporation üzemében. Az amerikai Northrop Grumman E-2 Hawkeye légtérfelderítőre külső megjelenésében és elrendezésében igencsak hasonlító, 25-30 tonnás felszállótömegű KJ-600-as AESA antennájú rádiólokátorral lesz ellátva. Az üzemeltetése természetesen csak a katapulttal rendelkező hordozóról lesz megvalósítható, így a harmadiknak hadrendbe álló és már a Sanghajban épülőfélben lévő Type 003-as egységen debütálhat majd a KJ-600-as. A képek alapján úgy tűnt (bár a fotók minősége is sok kívánnivalót hagytak maguk után), a KJ-600-ast még az 5100 lóerős WJ-6C turbopropelleres gázturbinákkal látták el és csak a jövőben fogja megkapni a fejletettebb WJ-10-eket. Egyesek tudni vélik, hogy a KJ-600-as létrehozása előtt a kínai szakemberek betekintést nyerhettek az oroszok meg nem valósult Jakovlev Jak-44E hordozófedélzeti radargépének terveibe és onnan számos megoldást átvettek a saját gépük létrehozása során. A KJ-600 becsült hatótávolsága 2800 kilométer, sebessége 550 kilométer per óra, és képes lesz észlelni a 480 kilométernél messzebb lévő légi célpontokat, és ezekből egyszerre akár 250-et is nyomon követhet.
Ez év júliusát követően újra a tengeren hajózik Kína második repülőgép-hordozója a Type 001A egység, mely Kína első hazai építésű repülőgép-hordozója és a neve SHANDONG, hadrendi száma 17-es. A 2019-es év december havának 17. napján szolgálatba állt hordozó szeptember 1-én indult útnak és 22 napig lesz távol. Kifutáskor a fedélzetén J-15 típusú vadászbombázók, illetve Z-18 típusú helikopterek voltak láthatóak. Előbbiek között több új gyártású is lehet, talán még olyanok is, amelyek az ez év februárjában a gyárban készült fotókon szerepeltek. Ezeken az eddigi sárga alapozó festés helyett már egy zöld színű volt megfigyelhető, ami egy a tengeri korróziónak jobban ellenálló felületvédelemre utal. Gyaníthatóan most is, akárcsak két hónapja, a fedélzeti repülőezred pilótáinak kiképzése, illetve jártasságának fenntartása okán futott ki a hordozó.
A 2013 novemberében a Dalian hajógyárban építeni kezdett Type 001A jelölésű egység megjelenésében az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt LIAONING hordozóra hasonlít, azonban több változtatást is eszközöltek rajta, nem csak szolgai másolásról van szó. Ezekre a 66 000–70 000 tonna vízkiszorítású kínai hordozót érintő több módosításokra már évekkel ezelőtt fény derült. Ilyen például a nagyjából 10%-al kisebb alapterületű, kilencszintes, nagyjából 30 méter hosszú szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, és a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb a megszüntetésre került rakétaindítók miatt, így az új hordozó akár 32-36 J-15 elhelyezésére is alkalmasnak tűnt már az építés korai fázisában és ez úgy tűnik be is igazolódott.
Kínában 2019 augusztusában hivatalosan is bejelentették, hogy a Type 001A egység 50%-al több Shenyang J-15-ös Repülő Sárkány vadászbombázó tartós üzemeltetésre képes, mint a megkonstruáláshoz nem minden esetben követendő mintaként igénybe vett LIAONING hordozó. Ezen a gépmennyiségen felül még képes a szükséges helikoptereket is magával vinni, (kb. tíz helikoptert köztük Changhe Z-18, Ka-31, vagy Harbin Z-9 típusúakat) tehát egy ténylegesen használható repülőezred otthonául szolgálhat. Szakértők szerint egy hordozó tartós harci helyzetben való sikeres alkalmazásának feltétele, egy nagyjából 40 harci gépből álló repülőegység üzemeltetési képességének megléte. Gyaníthatóan a J-15-ökből a fedélzeten már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és a J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lesznek majd.
A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszernél is változást történt, immáron csak három kábel áll rendelkezésre a repülőgépek lefékezésére a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Nagy kérdés, hogy a több J-15-ös számára mennyivel sikerült megnövelni a szállított üzemanyag és fegyverzet mennyiségét, mivel a hírek szerint a LIAONING egyik legfőbb hátrányaként a csekély akciórádiuszt, valamint a repülőeszközök számára szállított kevés üzemanyagot rótták fel, így nagyban függ az ellátóhajóktól. A 2019-es évben az Asia Times arról számolt be arról, hogy Type 001A repülőgép-hordozó a még Szovjetunióban építeni kezdett másik egységhez hasonlóan nagyjából 13000 tonna üzemanyagot képes magával vinni, amiből naponta körülbelül 1100 tonna üzemanyagot fogyaszt, amikor 20 csomós (37 kilométer per órás) sebességgel halad. Vagyis nagyjából 6 napig lesz képes saját készletekkel működni, ugyanis a repülőgépek fel-és leszállásához fel kell gyorsítani a lehető legnagyobb sebességre, így igen tetemes lehet a fogyasztás a fedélzeti repülőezred repülési feladatainak végrehajtása során. Éppen ezért Kína már el is kezdte építeni az 50000 tonnás vízkiszorítású Type 901-es hajóosztályt, aminek első egysége két éve már hadrendbe is állt.
Árnyoldalhoz tartozik az is, hogy kínai források tudni vélik, kifulladni látszik az ország repülőgép-hordozó építési programja. A Type 001A után a Jiangnan Shipyard Group által két éve építeni kezdett és a műholdas fotók alapján jó ütemben haladó CV-18 Type 002-es egység után még egy ilyen fog elkészülni 2021-től kezdődően, de a harmadik és a negyedik testvérhajó megvalósításának tervével felhagytak Pekingben. Pedig a 2019-es év elején napvilágra került kínai flottafejlesztési tervben 2025 és 2035 között négy új Type 002-es osztályú hordozó megépítését vetítették előre. Ezek már nukleáris meghajtással és elektromágneses katapultokkal (EMALS) rendelkeznének, és megjelenésüknek köszönhetően a LIAONING kivonására is sort kerítenének 2030-2035 körül. A 320 méteres hosszú, 80000 tonna vízkiszorítású Type 002-es egységek fedélzetén 36-48 J-15-ös vadászbombázó lenne megtalálható, 4 darab légtérfelderítő repülőgép mellett. A több mint 5000 fős legénységű Type 002 repülőfedélzetének szélessége 80 méter lenne. Ez az elsőnek elkészülő egység várhatólag 2022 körül fog szolgálatba lépni.
Ez a hajóosztály több téren is el fog térni az első két hordozótól, így megalkotása nagyobb terhet ró a tervezőkre és az elkészítőkre is, de mindezek ellenére várhatólag 2 év alatt nagyjából elkészülnek vele, vagyis vízre fog kerülni. Tény, Pekingben 2030-ra négy bevethető hordozót vizionáltak a partjaiktól távolabbi vizekre is, így a hajógyáriaknak is (akik közül a hírek szerint több mint 5000-en sajátították el egy repülőgép-hordozó felépítésnek titkait) igencsak szorgosnak kell bizonyulniuk a terv valóra váltásához. Érdekes a felépítményre vonatkozó hírek kavalkádja is. Van, amelyik további méretcsökkenésről szól, de újabban azt is egyre többen vélik tudni, hogy két felépítmény kerül majd kialakításra úgy, ahogy az a brit HMS QUEEN ELIZABETH és testvérhajója esetében is megvalósult. Ez utóbbi talán csak a későbbi hordozókra lesz igaz, az első 002-es a csökkentett méretű, egy darabból álló felépítménnyel kerül majd ki a hajógyárból. Ténylegesen a meghajtásáról (nukleáris, vagy nem) és a katapultokról (gőz, vagy elektromágneses) még nem tudni semmit sem.
Az elektromágneses katapultok megalkotása jelentős kihívást jelent a fejlesztőknek, főleg úgy, hogy nem csekély tömeget kell majd 300 kilométer per órás sebesség körülire gyorsítania. A Szuhoj Szu-33-as kínai változatainak több tíz tonnányi tömege mellett a még fejlesztése alatt álló kétmotoros légtérellenőrző repülőgép felszállását is ez biztosítaná. Ez szintén igen termetes darab lesz, legalábbis az eddig nyilvánosságra került fotók és makettek alapján. Persze az EMALS nem éppen egy könnyedén megvalósítható rendszer, bár számos előnnyel rendelkezik, így mindenképpen érhető a kínai döntéshozók állásfoglalása ennek alkalmazása mellett. De a hírek szerint éppen a technikai nehézségek lesznek azok, amelyek megakasztják a kínaiak hordozóépítési programját. Ugyanis a forrás által részletesen meg nem említett műszaki kihívások és a magas költségek azok, amik fékezik a programot, így nem részletezve ez akár az elektromágneses katapultok létrehozásába fektetett összeget és a felmerült technikai nehézségeket is sejtetheti a háttérben.
Újabb gond, hogy Oroszország nem volt hajlandó eladni azt az egyedi acélötvözetet, amely segítségével tartósabb, a tengeri korróziónak jobban ellenálló hordozó lenne építhető. Az orosz minőségi acélgyártás titkai már régóta érdekelték a kínai szakembereket, azonban Moszkva eddig nem volt hajlandó felfedni ezen titkait. A repülőgép-hordozókon használt ötvözetek különböznek a közönséges fémektől, mivel fokozottan ellenállóak a korrózióval szemben és nagyon jól viselik a nehéz terhelések okozta deformációs erőhatásokat is. Peking ugyanígy járt az Egyesült Államok és több nyugati partner esetében is, így a szükséges gyártási technológiáját saját maguknak kell majd kieszelniük.
Dél-Koreában már elkezdték a KF-X (Korean Fighter – eXperimental) vadászbombázó első prototípusának végszerelését, melynek építését a Korea Aerospace Industries (KAI) 2018 februárjától végzi. A teljes fejlesztés, melynek Szöul Indonéziával együttműködve fogott neki, pedig 2026-ra fejeződik be. A 2016-ban fejleszteni kezdett típus első példányának elkészültét 2021 közepére, míg repülését 2022-re várják. A hat prototípus elkészülte után - melyekből egy Indonéziában fog majd repülni - a sorozatgyártást 2026-tól indítanák be és a jelenlegi 168 darabos mennyiséget (120 dél-koreai és 48 indonéziai példány) 2032-re le is gyártanák. A piackutatás szerint azonban az exportra kerülőkkel együtt akár 350 darab is legyártásra kerülhet majd a KF-X-ből.
Erőforrásként a GE Aviation F414-GE-400K utánégetős sugárhajtóművek szolgálnak majd. Ezekből az első ez év májusában már meg is érkezett Dél-Koreába. A KAI 2016 májusában választotta ki a GE Aviation vállalatot a KF-X-be szánt sugárhajtómű szállítására. Viszont a sorozatgyártású KF-X-ekbe már helyben, a Hanwha Aerospace üzemében licencben készült F414-ek fognak kerülni. A fejlesztési program, mint az már említve lett, várhatólag 2026-ban fejeződik be, de ezt messze megelőzve 2021-re 15 darab hajtóművet fog az amerikai gyártó átadni. De a KF-X továbbfejlesztésén is dolgoznak már, a Block 2-es változat például már belső fegyvertérrel is fog rendelkezni, a jobb lopakodó képesség miatt.
A Boeing philadelphiai üzeme az MH-47G Chinook Block II-es helikopter első példányát juttatta el az Amerikai Hadsereg Különleges Műveleti Parancsnokságához (USASOC) 2020. szeptember 1-jén. A továbbfejlesztett rotorlapátok segítségével jelentősen megnövekedett a levegőbe emelhető tömeg nagysága a Chinook Block II-es esetében. Továbbá egyszerre lett könnyebb és nagyobb is az üzemanyagtartályok súlya, illetve kapacitása, de a továbbfejlesztett hajtáslánc is hatékonyabban adja át az erőt a Honeywell T55 gázturbináktól a rotorokig, ami kilenc százalékos növekedést eredményezett. Az USASOC azt tervezi, hogy végül 69 darabot vásárol meg a 160. különleges hadműveleti légi ezrede, a Night Stalkers részére az MH-47G Block II.-es helikopterekből, de eddig még csak 24 példányt rendeltek meg. A Block I-es elődöt egyébként 2014 óta repüli a Night Stalkers, amelyekből 73 darabot kaptak meg, amelyekből 4 került eddig veszteséglistára.
Az első brazil F-39 Gripen E vadászgép már elhagyta Svédországot egy kereskedelmi hajó fedélzetén. A Saab JAS39E a dél-amerikai ország déli régiójában található Navegantes kikötőjében fog majd megérkezni. Innen a Ministro Victor Konder nemzetközi repülőtérről felszállva repül majd át a Gripen az Embraer létesítményébe, a hátralévő tesztrepülések színhelyére.
Brazíliában befejeződött az M113-as páncélozott szállító harcjárművek korszerűsítési programja. A modernizálás kezdete egészen 2010-re nyúlik vissza, amikor megszületett a döntés, hogy 150 járművet frissítenek az M113B változatról a legalább további 20 éves szolgálati időre képes M113BR konfigurációra. Ezeknek helyi jelölése az M113A2 Mk1. 2011 decemberében a BAE Systems 41,9 millió dolláros szerződést kapott, majd 2015 júliusában pedig újabb 55 millió szerződést írtak alá további 236 páncélosról. Így összesen 386 M113BR készült el, egy 265 lóerős Detroit 6V53T dízelmotor beépítésével, és egy Allison TX100-1A sebességváltóval, Harris FALCON III rádiókkal, Thales SOTAS belső beszélőrendszerrel, valamint a hűtést érintő átalakításokkal. Az első két M113BR 2013 novemberében adták át, de a befejezésre kitűzött 2018. decemberi határidőt nem tudták tartani. Az utolsó 4 páncélos 2020. augusztus 19-én került átadásra.
Argentínában továbbra is kitartanak a kínai Norinco által gyártott VN-1-es (hazai megrendelésre Type 08-ként gyártják) lövészpáncélosok beszerzése mellett. A 8x8-as kerékképletű járművekből összesen 200 darabot vásárolnának meg. Ezekből 60 darabot 30 milliméteres gépágyúval ellátott gyalogsági harcjárműként, míg a többit 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott páncélozott szállító harcjárműként. A tranzakció megvalósításának feltétele egy bizonyos mérvű korszerűsítés és a helyi követelményekhez való igazítás. Ez magába foglalja a hátsó ajtó átalakítását és az argentin hadsereg által használt kommunikációs eszközökkel kompatibilis kommunikációs eszközök beépítését. Argentin részről szeretnék, ha meg tudnák valósítani a VN-1-ek helyi összeszerelését is, támogatva ezzel a helyi ipart.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-16AM Fighting Falcon
Gulfstream Aerospace G-550 Nachshson
McDonnell Douglas F/A-18A Hornet
Boeing Vertol CH-46A Sea Knight
McDonnell Douglas F-4E Phantom II
