2020.11.14

2020/11/14. - írta: Netarzenál

Az ukrán Iskra - mely az állami Ukroboronprom leányvállalata - a közelmúltban aláírt szerződés alapján új radarrendszereket fog legyártani. Meglepő módon az igencsak újnak számító, hiszen Ukrajnában is csak 2018 óta alkalmazott 36D6M1-1 3D-s rádiólokátorokat az Egyesült Államok vásárolta meg. Igen Ukrajnában is, hiszen ugyanez  a 2018-as az év volt az, amikor az USA is beszerzett ilyen radarokat. Most tehát már a modern automatizált légvédelmi rendszerekhez, valamint a légvédelmi rakétakomplexumok részeként történő felhasználásra tervezett radarokból újabbak kerültek beszerzésre. A gyártó elmondása szerint az első szállítmány példányaival elégedettek voltak a tengerentúlon, így nem meglepő, hogy továbbiakat vásárolnak még.

Még nem hivatalos, de ukrán sajtóértesülések szerint Kijev megállapodott huszonhat darab 152 milliméteres Dana-M2 önjáró tarack beszerzéséről a Cseh Köztársasággal. A megrendelés becsült értéke nem kevesebb, mint 40 millió dollár. Azt is tudni vélik, hogy ezek a tüzérségi eszközök a cseh haderő készletéből kerülnek majd Ukrajnába, egy alapos nagyjavítás és felújítást követően. A darabárról is eltérőek még az értesülések, lehet találkozni 900000 dollárral és 1,55 millió dollárral is.

Litvániában hamarosan aláírásra fog kerülni egy újabb beszerzés. Az elkövetkező öt évben az amerikai kormánynak 181 millió eurót (213 millió dollárt) fizet majd a balti állam. Ezért az összegért a litván fegyveres erők négy Sikorsky UH-60M Black Hawk helikoptert vásárolnak kiegészítő felszereléssel, pótalkatrészekkel, valamint képzéssel, és logisztikai támogatási csomaggal. A Black Hawk-ot négy gyártó ajánlatából választották ki, amelyek a legjobban megfelelnek a litván fegyveres erők igényeinek. A Black Hawk-ok első példányait 2024 végén lehet majd Litvániába szállítani. Az új forgószárnyasok teljes mértékben felváltják a litván fegyveres erők által jelenleg használt Mil Mi-8T-ket. A szovjet gyártmányú helikopterflotta a harmincas éveit tapossa, és a légi alkalmassága nemsokára lejár. Továbbá az üzemeltetése is nehézkes, drága a karbantartás, meghibásodásokra hajlamosak, valamint bonyolulttá teszi a javítást az Oroszországból származó pótalkatrészek kiszámíthatatlan szállítása is.

Pozitív tapasztalatokat szerzett Olaszország a Typhoon vadászbombázóival a Közel-Keleten végzett harci bevetések során. A különítmény 2019. március 26-án települt át Kuvaitba. A típus körülbelül 18 hónapig volt megtalálható a térségben és Reccelite II felderítőkonténerekkel hajtotta végre bevetéseit. Az Olasz Légierő volt az első fegyveres erő Európában, amely integrálta a Reccelite II felderítőkonténert a Eurofighter-en. A légierő tesztegysége 2015 júniusában fejezte be az alkalmazáshoz szükséges üzemeltetési műszaki tanúsítás elkészítését. Kuvaitban az Eurofighter rendkívül sokoldalú és megbízható fegyverrendszernek bizonyult. Hatékonyan továbbvitte azt a szerepet, amelyet korábban a Tornado és az AMX vadászbombázók láttak el. A kifinomult Reccelite II-nek köszönhetően 2020 szeptemberéig a 2900 repült óra alatt nagy mennyiségű és nagyfelbontású képet készítettek az iszlám harcosok tartózkodási helyéről a koalíciós erők számára. Ezekre a bevetésekre kizárólag Irak területén kerül sor. Az összegyűjtött adatokat valós időben elküldték a földi állomásoknak, ahol a speciális hírszerző egységek elemezzék őket, mielőtt azokat a koalícióhoz továbbították volna.

Olaszországban már elkezdték a következő rombolóosztály tervezését. A DDX típusú rombolókból kettőt szándékoznak megépíteni, de jó eséllyel további két egységet is megrendelnek majd. Vízkiszorításuk 10000 tonna lesz, hosszuk 175 méter, szélességük 24 méter, merülésük 9 méter. Több mint 300 fős legénységgel, és CODOGAL (COmbined Diesel Or Gas And eLectric) meghajtórendszerrel fognak rendelkezni, ami biztosítani fogja a 30 csomót meghaladó maximális sebességet. A CODOGAL rendszer lehetővé teszi gázturbinák, vagy dízelmotorok, plusz elektromos meghajtás használatát alacsonyabb sebességeknél is. A DDX típusú rombolók tervezése 2022-ben fog befejeződni, az első romboló építéséről szóló szerződést 2023-ban véglegesítik, míg ez az egység 2028-ban kerül majd átadásra. A hajókat valószínűleg La Speziában építik majd meg. Rakéta fegyverzetüket 6 darab nyolcas függőleges indítórendszer rejti majd.

Ezekben megtalálhatók lesznek az Aster légvédelmi rakéták és a Teseo Mk2 Evolved hajóelleni rakéták is, amelyek képesek támadni a szárazföldi célpontokat a part menti övezetben. Szárazföldi célpontok ellen az MBDA Scalp kerülhet majd alkalmazásra. Tengeralattjárók elleni fegyverzetét torpedók fogják alkotni. A függőleges indítórendszer elhelyezésére az orrban lévő ágyú és a felépítmény, valamint a helikopterhangárt is magába foglaló hátsó felépítmény előtti rész fog szolgálni. A tatfedélzet és a hangár két haditengerészeti EH101, vagy két SH90 helikopter elhelyezésére lesz képes. A csöves tűzfegyverzet az olasz hagyományokat követve igen erős lesz. Az orrban egy 127 milliméteres, a hajótest közepénél kétoldalt egy-egy, és helikopterhangár tetején is egy 76 milliméteres löveg kerül elhelyezésre. A légi és a felszíni célpontokat a Leonardo Kronos nevű AESA antennás rádiólokátora deríti majd fel C és X sávban üzemelve. A tatrész emelvényén egy hagyományos forgó antennás radar is felszerelésre fog kerülni.

A Leonardo-nál elkészült az első C-27J Next Generation taktikai szállítógép. A most még festetlen példányt a berepülési program végén, 2021-ben adják majd át a megrendelőnek. Ez az NG konfiguráció új pilótafülke-kijelzőket, időjárási radart, modern navigációs és kommunikációs berendezéseket, valamint finomított aerodinamikai megoldásokat is tartalmaz a jobb működési hatékonyság és még jobb teljesítmény érdekében. Ezt az új alapkonfigurációt utólagos felszerelésként kínálják majd azoknak a jelenlegi üzemeltetőknek is, akik korszerűsíteni kívánják a már meglévő C-27J gépeiket

Spanyolországnak rövid távú problémával kell szembenéznie, mivel az Armada Espanola (Spanyol Haditengerészet) AV-8B Harrier II Plus vadászbombázói igen közel állnak a nyugdíjhoz. Madridnak gyorsan el kell döntenie, hogy engedélyezi-e a haditengerészet számára, hogy továbbra is merevszárnyú repülőgépekkel való rendelkezés lehetőségét, vagy meghozzák a döntést, hogy csak helikoptereket alkalmazzon. A 35 évvel ezelőtt hadrendbe állított 12 darab AV-8B üzemideje várhatóan 2025 és 2027 között lejár, és a piacon az egyedüli opciót, az F-35B Lightning II jelenti. 2014 novemberében a Spanyol Honvédelmi Minisztérium megállapodást kötött a Harrier program támogatására, miután 2014 és 2024 között 47,6 millió euró (54,1 millió dollár) költségvetést hagyott jóvá a típus üzemben tartására. 2018. áprilisi záró dátummal Spanyolországban a haditengerészet állományában lévő Boeing AV-8B Harrier II+ vadászbombázók egy korszerűsítésen estek át. Ennek eredményeképpen a szárnyak alatti csomópontokra szerelhető többzáras bombatartók alkalmassá váltak a GBU-38 JDAM bombák hordozására. A fejlesztést 2018. februárban tették próbára teljes sikerrel.

Azonban a szűkös költségvetés miatt jelenleg nem tűnik úgy, hogy Madrid megrendelheti a Lockheed Martin csúcsszuper gépét. Az Amerikai Tengerészgyalogságtól származó információk szerint egy F-35B árát 115,5 millió dollárban állapítják meg a gyártónál. Talán esélyt jelenthetett volna, ha a Harrier és az F-18 Hornet közös cseréjét az F-35-tel végzik el és így nem kerülnek megrendelésre az európai gyártmányú Typhoon vadászbombázók újabb példányai. A JUAN CARLOS I (L 61) partraszállást támogató helikopterhordozó kisebb módosításokkal akár képes is lehet a típus üzemeltetésére. A repülőfedélzet és a hangár lehetővé tenné 10 darab körüli F-35B tartós kiszolgálását. Amennyiben Spanyolország a jövőben is fenn kívánja majd tartani a haditengerészeti repülés hordozófedélzeti merevszárnyú válfaját, úgy az AV-8B Harrier II+ gépek kivonása után az igen drága, de képességeiben roppant korszerű F-35B lehet a megoldás.

Öt év elteltével újra szárazdokkba került a spanyol JUAN CARLOS I (L 61) partraszállást támogató helikopterhordozó, a tervezett nagyjavítás céljából. Cádiz kikötőjében most a következő év decemberéig lesz megtalálható majd a hajó.

Franciaországban eldőlt, az MBDA fogja megalkotni az EC665 Tigre harci helikopterek következő generációs szintet képviselő irányított rakétáját. Az új fegyver, a Future Tactical Air-to-Surface Missile (MAST-F) elnevezéssel rendelkezik jelenleg, és az MBDA középkategóriás MMP rakétájának kipróbált és bevált komponenseire és technológiáira épül majd. Moduláris felépítése lehetővé teszi az MHT/MLP (Missile Haut de Trame / Missile Longue Portée) elképzelésre épülő rakéta egyszerű integrálását a Tiger mellett számos szárazföldi, vagy légi eszközre is a jövőben. Az MHT/MLP-t magas megbízhatóság jellemzi, ezenfelül 20% -kal kisebb súlyú, mint a kategória többi rakétája. Ez közel 100 kilogrammnyi súly megtakarítását eredményez majd a Tiger helikopter számára, amely harci konfigurációban akár nyolc rakétát is képes lesz szállítani. Ennek a súlymegtakarításnak a kihasználása növelheti a Tigris üzemanyag-kapacitását és így harci hatótávolságát, vagy repülési idejét. Az MHT/MLP hatótávolsága meghaladja a 8 kilométert, még akkor is, ha alacsony magasságban történik az indítása. Cserélhető többféle robbanófeje sokféle célpontot elleni alkalmazásra teszi majd képessé, nappali, vagy éjszakai körülmények között is. A kétirányú adatkapcsolat lehetővé fogja tenni a célpont indítás utáni befogását is.

Görög lapértesülések szerint az ország flottája számára az Multi-Mission Surface Combatant (MMSC) fregattok jelentik majd a jövőt. Az Amerikából érkező hajók a Lockheed Martin által kidolgozott FREEDOM-osztályú egytörzsű LCS egységek módosításával jönnének létre, 118 méteres hajótesttel, és ugyanazzal a kombinált dízel- és gázturbinás meghajtórendszerrel. A hajó hatótávolsága 5000 tengeri mérföld, a sebessége pedig meghaladja a 30 csomót. A négy hajón az orrban egy 76 milliméteres Oto Melara ágyút helyeznének el, továbbá nyolc Harpoon hajók elleni robotrepülőgéppel, valamint a hangár oldalánál egy-egy MK 41-es nyolccellás függőleges indító kerülne elhelyezésre RIM-162 Evolved Sea Sparrow rakétákkal felszerelve, azonfelül egy SeaRAM légvédelmi rendszer tenné teljessé a fegyverzetet.

Kazahsztánba megérkezett az első két Mil Mi-8AMT/Mi-171E helikopter. Ezeket félig-meddig az Ulan-Ude-i üzemben készítették el, hiszen az összeszerelésüket Kazahsztánban végzik majd.  A 2019 decemberében bejelentett megrendelés 17 ilyen gépről szólt, a szállítását a 2020–2022 közötti időszakban kell elvégezni. Az összeszerelést az Almati városában működő 405. számú Repülőgépjavító Üzemben végzik el. Kazahsztán úgy döntött, hogy létrehozzák a helyi helikopteripart, ennek első lépése a félkész forgószárnyasok összeszerelése. Az összeállított helikoptereket utas-és teherszállítására, mentési műveletekre, erdővédelemre, tűzoltásra, légi mentőszolgálatra és rendészeti feladatokra tervezik felhasználni.

Törökországban még ebben a hónapban szeretnék megkezdeni a hazai fejlesztésű légi célok elleni rakéták tesztelését. Mind a GÖKDOGAN (Vándorsólyom), mind a BOZDOGAN (Buzogány) nevet viselő fegyverrel befejezték a földről végzett indítási próbákat, így most a légi tesztekre kerítenének sort. Az indításokat egy Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon-ról fogják végrehajtani. A GÖKDOGAN egy rövid hatótávolságú (30 kilométeres) infravörös önirányítású rövid hatótávolságú rakéta, míg a BOZDOGAN egy aktív radaros önirányítású közepes hatótávolságú (65 kilométeres) rakéta. Mindkettő rakétamotorja csökkentett füstképződésű és az indítási és gyorsítási fázist követően csökkentett tolóerejű, így növekedett a hatótávolságuk, valamint a végfázisban is lehetőség van a tolóerő által biztosított jó manőverező-képesség alkalmazására. Ez utóbbiban a GÖKDOGAN esetében a tolóerővektoros kormányzás is hasznos lesz, hiszen ez a fegyver ezzel is rendelkezni fog. Indításukra a jól ismert LAU-129-es indítósínek szolgálnak. A tesztek sikeres befejezése után a rakéták sorozatgyártásba kerülnek.

Az izraeli tisztviselők cáfolták azokat a híreket, amelyek szerint a Lockheed Martin F-22 Raptor-ok eladása Izraelnek megvalósulhat. Az elmúlt napokban több sajtóorgánum is azt állította, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta az F-22 Raptor vadászgépek eladását Izraelnek a légi fölény megőrzése érdekében, miután az Egyesült Államok megállapodott az F-35 lopakodó vadászgépek eladásáról az Egyesült Arab Emírségeknek. Erről a történetről először a londoni székhelyű Asharq Al-Awsat számolt be.

November 11-én érkezett meg az Izraeli Légierő Repülőkísérleti Központjába a légi tesztek elvégzésére képessé tett Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázó. A Tel-Nof légibázison megtalálható intézmény a 924-es oldalszámú (AS-15 a 15. legyártott Adir) repülőgéppel lett gazdagabb. Ennek gerincének középvonalában, a középponttól kissé hátrafelé eltolva egy késantenna látható. Ez telemetriás adatok átvitelére szolgál és a fedélzeti berendezések légi próbáihoz (is) fogják használni. Hasonló volt az F-35 első prototípusain is, például az AF-01, a BF-01, és a CF-01 gépeken. További érdekesség, hogy az orr alatti ETOS rendszer átlátszó burkolatát egy szürke színűvel helyettesítették. A géptörzs és a futóműgondola oldalsó részére a jól ismert fekete-fehér jelzések kerültek, amelyeket a kalibráláshoz és a paraméterek azonosításához használtnak majd a fotó és mozgóképes elemzésnél.

A narancssárga és kék század jelölések és jelzések, valamint a jól látható színes felségjel a világ egyik legszínesebb Villámjává teszik ezt a példányt. Így Izrael az első olyan külföldi ország lett, amely kísérleti célokra szolgáló Lightning II-t üzemeltet. Ez a példány még augusztus 4-én érkezett meg Izraelbe három másik géppel együtt. Ennek a gépnek a segítségével Izrael lehetőséget kap saját elektronikus hadviselési, kommunikációs és fegyverrendszereinek integrálásához az F-35-ös fedélzetén. Ezt a kiterjedt munkát a hamarosan Izraelbe érkező Lockheed Martin mérnökök is támogatni fogják. Az Izraeli Légierő Repülőkísérleti Központjában jelenleg két olyan pilóta található meg, akik már képesítést szereztek az F-35-ös vezetésére. Az első izraeli fegyverek, melynek integrációjában a 924-es F-35I Adir részt fog venni a Rafael Spice kombinált vezérlésű irányított bomba, a Delilah csapásmérő robotrepülőgép, valamint a Rafael Python 5 légiharc-rakéta lehet.

Katar hamarosan aláírhatja az Leonardo (Aermacchi) M-346 Master sugárhajtású kiképző repülőgépekről szóló megrendelését, olasz lapértesülések szerint. Olaszország és Katar 2019 júliusa óta már tárgyal a repülőgépek beszerzéséről, továbbá ezek a tárgyalások várhatóan az olasz gyártású hadihajók megrendelésére is kiterjedhetnek majd, esetleg már az év végén.

Szaúd-Arábiában a Wahaj vállalat megszerezte azokat a tanúsítványokat, amelyek lehetővé teszik számára, hogy alkatrészeket gyártson a Eurofighter Typhoon vadászbombázókhoz. A BAE System szóvivője megerősítette, hogy a szaúdi vállalat engedélyt kapott fém és nem fém elemek gyártására és tesztelésére. Ezek különféle csavarok, alátétek, tömítések és konzolok lehetnek. A Wahaj 2014-ben alakult, részvényesei a szaúdi SIPCHEM és a dél-koreai Hanwha Chemical Corporation. A társaság még egyéb mérnöki tevékenységet is folytat a repülőgépiparban, az olaj-, gáz- és védelmi iparban egyaránt.

India hat megrendelt KALVARI-osztályú (francia SCORPENE-osztály) tengeralattjáróból már az ötödik is vízre került a Mazagon hajógyárban 2020. november 12-én. A VAGIR (S 54) nevet viselő tengeralattjáró lemerülve 1775 tonnás vízkiszorítású, 12000 kilométeres hatótávolságú, 350 méteres merülési mélységgel, 67,5 méter hosszal, 12,3 méteres törzsátmérővel rendelkező egység. Ez a hajóosztály 37 kilométer per órás maximális sebességre képes, fegyverzetét a francia gyártmányú, 50-70 kilométeres hatótávolságú SM39 Exocet tengeralattjáróról indított hajó elleni rakéták is erősítik, a Varunastra torpedók és aknák mellett. A tengeralattjáró belső terében 360 darab akkumulátortelep van elhelyezve, ezek mindegyike 750 kilogramm súlyú. A KALVARI (S 50), a KHANDERI (S 51), a KARANJ (S 52), a VELA (S 53), és a most vízre tett VAGIR (S 54) után a VARSHEER (S 55) 2022-ben kerül majd átadásra a flotta részére.

Kicsit több mint 20 évvel azután, hogy az első példány átadásra került, megérkezett az utolsó Samsung Techwin által fejlesztett, és a Hanwha Land Systems gyártotta K-9 Thunder önjáró tarack is dél-koreai haderőhöz. Persze a további munkában nem lesz hiány, hiszen a karbantartások mellett szükség lesz majd a továbbfejlesztésre is. Ezek közül már körvonalazódik a korszerű navigációs rendszer mellett a nagyobb fokú automatizálásnak köszönhetően nagymértékben automata, és távolról irányított K-9-es is. Csakis Dél-Koreában mintegy 1300 darab K-9 Thunder önjáró tarack került rendszeresítésre.

Az elmúlt hetekben újra a tengeren hajózott Kína első repülőgép-hordozója, a LIAONING (Type 001). Az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt, majd helyben befejezett hordozó fedélzetén aktív repülőüzem folyt ekkor. Ugyanis azok a pilóták szerezték meg most a hordozófedélzeti minősítésüket, akik elsőként kaptak ilyen jellegű pilótaképzést, minden más repülési tapasztalat nélkül. Eddig a Kínai Haditengerészet csak a nagy repülési tapasztalattal rendelkező pilótáit képezte ki a repülőgép-hordozón végrehajtandó repülésekre. Ám a november elején még a 20-as éveik elején pilótaképzésre jelentkezők által repült J-15 típusú vadászgépek is sikeresen leszálltak a hordozón a vizsgák során.

Megérkeztek a Fülöp-szigetekre az első Sikorsky S-70i Black Hawk helikopterek. A 2019-ben 241 millió dollár értékben megrendelt 16 darab forgószárnyasból az első öt egy Antonov An-124-es Ruszlán gyomrában került leszállításra. A hatodik Black Hawk-ot tengeri úton szállítják a Fülöp-szigetekre, és december elején érkezik meg, derült ki az ország Védelmi Minisztériumának adataiból. Ezt a helikoptert tehát tengeri úton szállítják, mivel az Antonov csak öt helikoptert tudott elszállítani a rakterében. A fennmaradó tíz helikoptert 2021-ben adják át. Ezeket a helikoptereket Lengyelországban gyártotta a Lockheed Martin PZL Mielec. A Sikorsky gyártmányát egyébként a Bell 412EPI-k helyett szerezték be, mert ennek eladását Manila állítólagos emberi jogok megsértése miatt a kanadai hatóságok – mivel ott folyik a gyártás - nem engedélyezték.

Bár Amerikában a tengerészgyalogság már kivonta a Bell AH-1W Super Cobra harci helikoptereit, de egy példány továbbra is részt vesz a haditechnikai fejlesztésekben. A két General Electric T700-GE-401 gázturbinával ellátott Super Cobra 1986-ban lépett szolgálatba, maximális felszálló tömege 6697 kilogramm, legnagyobb sebessége 272 kilométer per óra, hatótávolsága 474 kilométer, fegyverzetét egy háromcsövű, 20 milliméteres Gatling-rendszerű gépágyú, továbbá a szárnycsonkok alá függesztett 70 és 127 milliméteres nem irányított, valamint TOW és Hellfire irányított rakéták alkották. Légi célok ellen alkalmazhatók a Sidewinder légiharc-rakéták is. Az egyik ex-bőrnyakú AH-1W Super Cobra harci helikoptert ugyanis egy új fedélzeti lőfegyver fejlesztésénél tervezik felhasználni. A 20 milliméteres Gatling-rendszerű XM915-öt a FARA (Future Attack Reconnaissance Aircraft) programban megvalósuló repülőeszköz számára tervezik létrehozni.

Két English Electric Canberra B.6 cserélt gazdát november 3-án egy aukciót követően az Egyesült Államokban. 2005 szeptembere óta mindkét repülőgépet az amerikai High Altitude Mapping Missions Inc. használta. Az N30UP (gyártási szám: 71417) és az N40UP (gyártási szám: 71398) lajstromjelű gépeket az 1950-es években gyártották és a brit szolgálatot követően 1997-ben kerültek eladásra az USA-ba, az Air Power Inc. számára, akiktől a már említett High Altitude Mapping Missions Inc. vásárolta meg. Az N30UP-t egy eddig még meg nem nevezett repülési múzeum szerezte meg az Egyesült Királyságból, míg az N40PU-t egy amerikai magánszemély tulajdonába került, aki a tervek szerint szeretné újra repülőképessé tenni a gépet.

Jelentősnek tekinthető szerződést kötött az Airborne Tactical Advantage Company (ATAC) az Egyesült Államok Haditengerészetével és az Amerikai Tengerészgyalogságával. A civil cég 441 millió dollár ellenében 5 éven át fogja biztosítani a jövő év második negyedévétől kezdődően a két haderőnem számára az ellenséges harci gépeket játszó repülőgépeket, évente legfeljebb 8500 repülési órában. Az ATAC jelenleg 4 Aero L-39ZA, 24 Hunter F.58/ F.58A/T.68, 7 Kfir C2 és 63 (egykori Armée de l'Air/Francia Légierő) Mirage F1CR/F1CT/F1B gépet birtokol, az utóbbiakból 23-at pótalkatrészként fognak felhasználni.

Vizsgálják Uruguayban, hogy milyen harci repülőgépeket tudnának beszerezni. Elvárás velük szemben, hogy nulla üzemórával és fedélzeti rádiólokátorral rendelkezzenek. Négy típust találtak a világban, amelyik megfelelne az elvárásaiknak. Az olasz Leonardo M-346 LFFA (előnyben részesített), a kínai L-15B, a koreai FA-50, vagy a Svédországban gyártott JAS39C/D Gripen. Az olasz gép hosszú élettartamú, hajtóműveinek javításközi üzemideje is kellően nagy. Ez több mint 4 évtizedes élettartamot jelent egyetlen alkalommal végrehajtandó hajtómű cserével a teljes élettartam alatt, évente körülbelül 180-200 repült órával számolva. A kínai L-15 feleekkora élettartammal bír, bár lehetséges lesz a szolgálati időt a jövőben kitolni. De viszont ez idő alatt akár 5 alkalommal is sor kerülhet majd ukrán Ivcsenko-Progressz AI-222 hajtóműveinek cseréjére, ami jelentősen megnövelheti a költségeket. Az FA-50 és a JAS39C/D Gripen esetében magasabbak lesznek a kiadások, de ezek már – főleg a Gripen - igazi harci repülőgépnek számítanak a többihez viszonyítva.

Peru állítólag közel áll ahhoz, hogy megvásároljon Spanyolországból két Lockheed Martin C-130 Hercules teherszállító repülőgépet. A Spanyol Légierő 31. repülőezrede által használt, az Airbus A400M Atlas megjelenésével feleslegessé vált C-130H változatok (4 C-130H típusú, 1 hosszabb törzzsel rendelkező C-130H-30 és 5 légi üzemanyag-átadásra is képes KC-130H) közül szerezne be az ország két darabot. A spanyol repülőgépek már korszerűsítve és nagyjavítva is lettek egy pár éve és repülésre képes állapotban érkeznek meg új hazájukba, ahol több mint 25 évig szolgálatban maradhatnak. A legújabb hírek szerint a Fuerza Aerea del Perú (FAP, Perui Légierő) pilótái a zaragozai légibázison már meg is ismerkedtek a KC-130H variánssal, ami több helyen is eltérést mutat az általuk repült, polgári célokra gyártott L-100-as variánstól. A kivont spanyol gépekből Uruguay két KC-130H-t már megvásárolt, ezek decemberben kerülnek majd új hazájukba.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Embraer EMB-145H AEW&C

Lockheed Martin F-22A Raptor

English Electric Lightning T.5

Boeing AH-64E Apache Guardian

Szuhoj Szu-22UM-3K

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Dassault/Dornier Alpha Jet E

McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier II

NHI NH90TTH

Northrop F-5N Tiger II

Dassault Super Etendard

Boeing MV-22B Osprey

Vought F4U-4 Corsair

MiG-29A Fulcrum

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle

Eurofighter Typhoon EF2000(T)

Lockheed P-3C Orion

Avro 698 Vulcan B.2

McDonnell Douglas F/A-18A+ Hornet

Alenia Aermacchi M-346 FA

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Dassault Rafale B

McDonnell Douglas T-45C Goshawk

Panavia Tornado IDS

Bell AH-1Z Viper

Airbus A400M Atlas C.1

Douglas TA-4J Skyhawk

IAI Kfir C10

Grumman A-6E Intruder

Dassault Mirage 2000C

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Eurocopter EC665 Tiger HAD

Sikorsky MH-60R Seahawk

Korean Aerospace Industries T-50B Golden Eagle  

Boeing RC-135S Cobra Ball

Kamov Ka-52 Alligator

LTV A-7P Corsair II

Alenia/Aermacchi/Embraer AMX-T

süti beállítások módosítása