2019.11.16

2019.11.16. 06:18

Romániában november 6-án kezdetét vette a General Dynamics European Land Systems (GDELS) román stratégiai partnerének, az Uzina Mecanică București (UMB) üzemében a Piranha V gyalogsági harcjárművek gyártása. A román hadsereg részére 2018 januárjában írták alá a 227 darab lövészpáncélos beszerzéséről szóló szerződést 896 millió euró értékben. Ezeket hat különféle feladatra fogják alkalmassá tenni az eltérő kialakításuk. A 8x8-as kerékképletű Piranha V-ös gyalogsági harcjármű fegyverzetét az izraeli Elbit UT30 Mk.2-es távirányítású torony rejti. Ebben egy 30 milliméteres Orbital ATK Armament Systems MK44-es gépágyú mellett megtalálható egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint két irányított páncéltörő rakéta is.

Spanyolországban pénzügyileg is jóváhagyásra került két utolsó Sikorsky SH-60F Seahawk haditengerészeti helikopter beszerzése. November 9-én 36,3 millió eurós (40,2 millió dollár) összeg került biztosításra a Miniszterek Tanácsa által. Még 2016-ban dőlt el, hogy az Egyesült Államok Haditengerészete által 2008 és 2014 között kivonásra ítélt SH-60F helikopterek közül vásárol meg párat Spanyolország. Ez az összeg két másik, repülésre nem alkalmas helikopter megvásárlását is lehetővé teszi, ezek alkatrészforrásul fognak szolgálni a több forgószárnyas számára. Az átlagosan 7000 repült órával rendelkező példányok beszerzése áthidaló megoldást jelent az NH90NFH helikopterek megérkezéséig.

Új képességek és felhasználási területek megvalósításán dolgozik az Airbus az A330 MRTT tartály/szállító repülőgépek esetében. Azon kívül, hogy a jövőben a típus üzemeltetése tovább fog egyszerűsödni, mindennapossá fog válni az automatikus összekacsolódás is a légi üzemanyag utántöltését megelőzően. A sokoldalúság már eddig is jellemző volt az A330 MRTT-re, de a jövőben ez még inkább így lesz. Az utántöltési feladat mellett a padlószínt alatti raktér továbbra is lehetőséget biztosíthat a teherszállításra, de az utastér felszereltsége akár VIP személyek szállítását is lehetővé fogja tenni, mindezt nagyobb mérvű átszerelés nélkül. További elektronikai átalakítással a repült időben az MRTT rádió, illetve adatkapcsolati reléállomásként is funkcionálhat majd szárazföldi, tengerfelszíni, légi és űrben lévő eszközök között.

Oroszországban hamarosan átadásra fog kerülni az első, sorozatban gyártottnak tekinthető Szuhoj Szu-57 Felon vadászbombázó. A típusból az érvényes szerződés értelmében 2028-ra 76 darab lesz megtalálható majd az orosz légierő állományában. Az első sorozatgyártott példányt, mely jelenleg a gyártás utolsó fázisában található meg a komszomolski-on-amuri repülőgép gyárban, még az év vége előtt át fogják adni.

Megérkeztek a Baranovicsi melletti légibázisra Fehéroroszország első Szuhoj Szu-30SzM Flanker-H vadászbombázói. A 12 megrendelt példányból most kettő szállt le, de idén még további kettő megérkezését várják, az orosz ígéreteknek megfelelően. A 2017-ben megkötött szerződés értelmében a gyártó 2018-2020 közötti időszakban adta volna át a Szu-30SzM-eket. Ez a terv azonban műszaki okok miatt némileg megcsúszott.

November 3-án végrehajtották a török fejlesztésű Atmaca (Héja) hajó elleni robotrepülőgéppel az tengeri első lövészetet. A Fekete-tengeren, egy szintén török tervezésű és gyártású hajóról, a MILGEM-osztályú KINALIADA (F-514) korvettről történt az indítás. A Roketsan által fejlesztett 800 kilogrammos tömegű Atmaca egy 200 kilogrammos harci résszel van ellátva, hatótávolsága 200 kilométer. A végfázisban aktivizálódó aktív radaros önirányító rendszerét tehetetlenségi navigációs rendszer és műholdas navigációs rendszer egészíti ki. Hossza 5,2 méter, (így az Atmaca nem lehet hosszabb, mint az RGM-84F variáns, vagyis 5,23 méter) törzsátmérője 350 milliméter, szárnyainak fesztávolsága 1,4 méter. Mozgatásáról egy Microturbo TRI 40 sugárhajtómű gondoskodik, ezt szeretnék majd kiváltani egy hazai tervezésű/építésű gázturbinára a jövőben. A gázturbina beömlőnyílását a szárnyak mögött alakították ki. Az Atmaca fejlesztését 2012-ben kezdte meg a Roketsan, az első indításra, igaz még csak szárazföldről, 2017 márciusában került sor.

Végrehajtotta első repülését a továbbfejlesztett fedélzeti rendszerekkel rendelkező, az AgustaWestland (manapság már Leonardo) licence alapján készített Turkish Aerospace Industries (TAI) T129B2 ATAK harci helikopter. A T129B2, vagy ATAK FAZ-2 immáron elektronikai hadviselési rendszerrel, valamint radar és lézeres besugárzás jelzőkkel is rendelkezik. Az első ilyen felszereltségű helikoptereket a tesztek befejezése után, 2020 végén kezdik majd átadni a török ​​hadsereg számára. Az első lépésben 21 darab T129B2 ATAK FAZ-2 került majd leszállításra.

Úgy tűnik az Egyesült Államokban megtalálták a módját, hogy végre teljes körűen használni lehessen a Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázók darabonként 400000 dollárba kerülő Generation III sisakkijelzőit. A sisakot a Rockwell Collins Inc. és az Elbit Systems of America Systems közösen állítja elő, azonban gyenge fényviszonyok közben zavaró zöld fények villantak fel a kijelzőjén. Ez leginkább a haditengerészet pilótáit zavarta, főleg a repülőgép-hordozóra történő éjszakai leszállások alatt. A flotta első körben szoftveresen próbálta meg orvosolni a problémát, de ez nem jelentett gyógyírt. Éppen ezért a csapatpróbák alkalmával csak a nagyobb gyakorlattal rendelkező pilóták hajtottak végre éjszakai repüléseket az F-35C-vel. Ezt a problémát a Pentagonban elsődleges fontosságúnak tartották, teljes joggal. A jónak tűnő megoldást végül is a Lockheed Martin találta meg. Ők a kijelző megjelenítő rendszerét a civil területen már igen elterjedt OLED technológiára cserélték le. Az OLED technológia jobb képminőséget és a gyorsabb válaszidőt eredményez, de az ilyen képernyők élettartama rövidebb. A Lockheed Martin most még nem fedte fel a módosítást igénylő sisakok számát, vagy a hiba megszüntetésének költségeit.

Befejezte az amerikai hadsereg az AH-64E Apache számára továbbfejlesztett AN/APG-78 Longbow tűzvezető rádiólokátorral végzett próbáit. A Lockheed Martin és a Northrop Grumman által közösen gyártott radar milliméteres hullámsávban üzemel. A mostani korszerűsítés eredményeképpen az AN/APG-78 földi és tengeri felderítési hatótávolsága is egyaránt megduplázódott és javult a pilóta nélküli légi járművek észlelésének képessége is. Továbbá új üzemmódokat is kapott, például a 360 fokos megfigyelési módot. Tesztlövészetek során kipróbálták a Longbow 6-os szoftver verzióját is. Ennek során az új AGM-179 JAGM (Joint Air-to-Ground Missile) irányított rakétákkal semmisítették meg a célpontokat.

A Boeing és az Amerikai Légierő csapata sikeresen tesztelte a KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgép módosított rakományrögzítési lehetőségét. Erre a hiányosságra egy teszt során figyeltek fel még szeptemberben és a biztonságos rögzítési mód kidolgozása az egyik legfontosabb prioritású feladat lett az elmúlt időszakban. Az utólagos felszereléssel megvalósuló megoldást, amely megakadályozza a retesz kioldódását, már sikeresen tesztelték és az elkövetkező hetekben minden új KC-46A repülőgépen meg fog jelenni.

November 7-én és 8-án megérkezett az első két Sikorsky HH-60W harci kutató-mentő helikopter a Duke Field-en állomásozó alegységhez, a 413. Tesztszázadhoz, amely típus képességeit hivatott vizsgálni az elkövetkező időszakban. A típus első repülésére ez év május 17-én került sor, azóta összesen 4 elkészült géppel folytatták le a légi tesztelések egy részét, ami eddig már több mint 150 repült órát jelent. A 96 HH-60G Pave Hawk leváltása időszerű lenne, az HH-60W-kel hiszen a gépek repült idejük vége felé járnak, ennek minden hátulütőjével együtt. A 2017-es pénzügyi évben például a hadrafoghatóságuk 68% körül mozogott, az elvárt 75% helyett. A HH-60W első felszállását nem is olyan régen még 2019 februárjára, illetve még egy kicsit régebben pedig 2018 elejére tervezték. De a HH-60W számos hibával küzdött, így ezek orvoslása laposan eltolta a sorozatgyártás tervezett időpontjának elindítását. A legnagyobb gond az üzemanyagtartállyal volt, aminek gyártási minősége, tömege, lövés utáni önzáródási képessége nem volt megfelelő a katonák által támasztott igények szerint.

További problémaként még megemlítésre kerültek a Link 16 adatátviteli rendszer, a radarbesugárzást jelző rendszer, az önvédelmi fegyverek rögzítési pontjai, valamint a páncélzat is. A HH-60W számos területen jelent majd előrelépést, ugyanis nem csak egy másik HH-60G-ről van szó. Elég csak megemlíteni a majd kétszeres űrtartalmúra növekedett, kb. 3000 literes üzemanyag-rendszerét, vagy a Tactical Mission Kit (TMK) nevet viselő rendszer együttest, amiben megtalálhatók radarbesugárzás-jelzők és egyéb védelmi rendszerek is.  A Sikorsky HH-60W-ből az elkövetkező években 113 darab állhat majd hadrendbe az amerikai légierőnél. Jelenleg több majdani forgószárnyas található meg a gyártás különféle szakaszaiban a Sikorsky Stratford-i üzemében.

A jövőben az F-22A Raptor és az F-35 Lightnning II-es vadászbombázók adatátviteli képességét tovább szeretnék bővíteni. Az elképzelés szerint az adatforgalomba a Boeing X-37B Orbital Test Vehicle (OTV) robot űrrepülőgép is bekacsolódhatna. Jelenleg még nem tudni miféle fedélzeti berendezések adatait osztaná meg az X-37B korunk legfejlettebb harci gépeivel.

Talán egy lézerfegyver prototípusa volt megfigyelhető az egyik ARLEIGH BURKE-osztályba tartozó rombolón. A USS DEWEY hajóhídja előtti Phalanx közelkörzeti légvédelmi rendszer helyére felszerelt eszköz külső megjelenésében hasonlóságokat mutat a Lockheed HELIOS programja során megalkotott lézerfegyverrel. Itt éppenséggel egy hajók fedélzetére telepíthető lézerfegyver létrehozása a cél.

Nagy-Britanniában befejeződött a harmadiknak elkészült brazil AH-11B Super Lynx helikopter berepülési programja. Az N-4005 oldalszámú forgószárnyas október 30-tól november 1-ig sikerrel elvégezte a gyári berepülési feladatokat. Ez a gép várhatólag december folyamán fog megérkezni a dél-amerikai országba. Nagy-Britanniában még 2017 szeptemberének utolsó hetében hajtotta végre első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóművekkel kerül ellátására (ezek találhatók meg a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatokban is), új navigációs és elektronikai hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak feladataik lerepülése során.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Republic F-105D Thunderchief

Fiat G-91R/1B

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Sepecat Jaguar GR.3

Canadair T-33AN Silver Star 3

Szuhoj Szu-27

General Dynamics F-16ADF Fighting Falcon

Eurofighter Typhoon FGR.4

Sikorsky SH-3H Sea King

British Aerospace Hawk T.1

Boeing F/A-18E Super Hornet

Dassault Mirage 2000N

Douglas A-4N Skyhawk

Airbus CC-150 Polaris

Boeing E-3A Sentry

Dassault Falcon 7X

Boeing CH-47F Chinook

Hawker Siddeley Harrier GR.3

LTV A-7B Corsair II

Panavia Tornado IDS

Boeing AH-64D Apache

Saab JAS39C Gripen

McDonnell Douglas KDC-10-30

Agusta-Westland AW-159 Wildcat

Martin EB-57B Canberra

2019.11.09

2019.11.09. 06:07

Németország Eurofighter flottája 2022-től kapja meg a Captor-E AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátorait, mondta a Luftwaffe vezetője egy német napilapban megjelent interjújában. A típuson 2007 óta folynak repülési tesztek ezzel a radarral. Ráadásul ezek a berendezések teljesen új sárkányokba fognak kerülni. Berlin terveiben ugyanis az szerepel, hogy a 38 darab meglévő Tranche 1-es korai Eurofighter gépét a jelenlegi legkorszerűbb Tranche 3B változatokkal fogja pótolni a Project Quadriga nevű program keretében. A 38 új gép beszerzéséről szóló szerződést pár héten belül aláírhatják. A távlati német tervekben összesen 110 darab Captor-E AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátor beszerzése kezd körvonalazódni, de ez nem jelent ugyanennyi új Eurofighter-t. Ugyanis a Tranche 2-es széria gépeit szeretnék majd felszerelni a jelentős többletet képviselő mennyiséggel. Spanyolország esetében is megrendelésre kerültek a Captor-E AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátorok, itt azonban kisebb mennyiségről van szó. 2022 harmadik negyedévétől jelennek majd meg ezek a berendezések szintén a Tranche 3-as széria 19 példányán. Meg kell jegyezni, hogy ezek az E-Scan Mk1-ként is emlegetett radarok különböznek a Kuvait és Katar által megvásárolt Eurofighter Typhoon vadászbombázókba kerültektől, némileg fejlettebbek lesznek. A brit gépek orr-részébe viszont a még többet tudó, leginkább a rádióelektronikai harc területén továbbfejlesztett Mk2-öt szánják Londonban.

Visszakanyarodva a spanyol és a német gépekhez, talán mindkét államban lehetőség nyílik további példányok beszerzésére is. A spanyolok esetében az idős Boeing F/A-18A/B-k cseréjére találják alkalmasnak a Eurofighter eme megnövelt képességekkel rendelkező Tranche 3-as alváltozatát. A németek esetében már szóba is került egy-egy 45, illetve 40 darabos megrendelés. Ez a 2030-is kivonásra kerülő Panavia Tornado IDS és ECR vadászbombázók pótlását szolgálná. A 45 nukleáris csapásmérésre is képes gép mellett a másik 40 Eurofighter felderítésre, rádióelektronikai zavarásra és légvédelem elleni harcra is alkalmasabb lenne elődjeiknél. Ezek az összetett feladatkör miatt szinte biztos, hogy a kétüléses változaton alapulnak majd. A konténerben hordozott zavarórendszerek mellett ez a változat az MBDA és a Leonardo újfejlesztésű SPEAR EW, gázturbinás meghajtású rádióelektronikai zavaró robotrepülőgépek bevetésére is alkalmas lesznek. Ezek a 100 kilogrammos, 100 kilométert lerepülni képes eszközök a Brimstone irányított rakéták 3-as indítósínjeiről lesznek bevethetők a védendő kötelék érdekében. További módosítás lesz, a megfelelő alkalmazhatóság végett két, eddig póttartályok felfüggesztésére nem alkalmas felfüggesztési pontot tesznek majd alkalmassá az 1000 literes póttartályok felszerelésére. Az európai megrendelők számára történő esetleges termelés újraindulása új esélyt ad arra, hogy áthidalják azt a szakadékot, amíg Franciaország, Németország és Spanyolország befejezi az új generációs vadászgépének tervezését és fejlesztését.

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma, november 5-én, kedden bejelentette, hogy a hadsereg több mint 500 darab Boxer lövészpáncélost fog kapni. A 2,8 milliárd font összegű szerződés értelében az első páncélos átadása 2023-ban várható. A brit hadsereg járműveinek gyártását az Artec, a Krauss-Maffei Wegmann, és a Rheinmetall által létrehozott közös vállalkozás vezeti, a legtöbb jármű az Egyesült Királyságban készül majd el. Az Artec brit partnerei a BAE Systems, a Pearson Engineering és a Thales UK.

November 4-én a SAAB elvégezte az első repülési teszteket új elektronikai zavarókonténerével az Arexis családjába tartozó EAJP-vel (Electronic Attack Jammer Pod), teljes sikerrel. A 822-es oldalszámú kétüléses Gripen bal külső szárnya alatti felfüggesztési pontjára rögzített konténer feladatául egy támadókötelék védelmét szánták, L-és S sávban dolgozó, a konténer elején és hátulján is  egyaránt megtalálható gallium-nitrid alapanyagú antennái és computer vezérlet kifinomult zavaró funkcióinak segítségével. A rendszer adóival és vevőivel, igaz még csak külön-külön, de már elvégezték a légi teszteket. Az EAJP a SAAB új Gripen E/F vadászbombázóinak fejlett fedélzeti, elektronikai harcot végző rendszerének kiegészítője, megerősítője lehet, de természetesen más típusú repülőgépeken is felhasználható lesz majd. A svédek elképzelésében ugyanis nem csak a Gripen szerepel, mint hordozóeszköz. Szeretnék az Arexis termékcsalád minél több tagját életre kelteni az elkövetkező évek során a SAAB-nál. Konkrétan már megnevezték a német Eurofighter és Panavia Tornado gépeket, melyek számára lehetségessé válhat majd a jövőbeli eladás. A gyártó elmondása alapján a megrendelés aláírásától kezdődően 12 hónapon belül készek lesznek átadni az első Arexis zavarókonténert a megrendelőnek.

Félaktív lézeres önirányító rendszerrel ellátott rakétával folyatott le próbalövészeteket a Saab Dynamics és Raytheon Company szeptember végén. A kooperáció 2017-ben vette kezdetét és célja, hogy a jól ismert 84 milliméteres Carl-Gustaf hátrasiklás nélküli löveg M4 és M3E1 változatai számára az eddigi lőtávolságot messze felülmúló, na és persze jóval pontosabb, kisebb mint 1 méteres körkörös szórást biztosító irányított rakétát eredményezzen. Elsőként a félaktív lézeres önirányító rendszerrel ellátott rakétával készültek el a fejlesztők. Ennek 11 darabjával Texasban és Svédországban is 100 százalékos találati arányt produkáló próbalövészeteket hajtottak végre. Ezek során akár 1800 méteres távolságra lévő, 25 kilométer per órás sebességgel keresztező irányba haladó célt is pontosan talált el a hangsebességénél gyorsabb rakéta. Az indítást ugyanúgy lehet végezni zárt térből is, mint elődjével. A közeljövőben várható az infravörös önirányító rendszerrel ellátott rakétával is a próbalövészetek elkezdése.

November 6-án összetört az Olasz Haditengerészet egyik AgustaWestland AW101 helikoptere. A forgószárnyas egy kiképzőrepülésről tért vissza a Tirrén-tengeren hajózó HORIZON-osztályú rombolóra, amikor szerencsétlenül járt. A CAIO DULLIO (D 554) tatfedélzetét este 180:00 körül leszállás céljából megközelítő Merlin a jelenleg még kivizsgálás alatt álló, ezért eddig pontosan nem ismertetett körülmény(ek) miatt összetörve, a jobb oldalára dőlve fejezte be a repülési feladatát. A fedélzetén tartózkodó 6 fő közül senki sem sérült meg. A balesetben érintett példány egy tengeralattjárók és felszíni hajók elleni harcra szolgáló példány volt, ezt SH101A jelöléssel illetik Olaszországban és összesen 10 darabot vásároltak belőle. A 22 darabos olasz Merlin flottát eddig négy légtérfelderítő EH-101A AEW variáns, négy UH-101A szállító, illetve további négy, a deszant műveletekben való részvételre még inkább alkalmassá tett ASH (amphibious support helicopters) változat alkotta az SH101-eken felül.

Kevesebb, mint egy évvel a szerződés elnyerése után a Thales befejezte a francia haditengerészet által alkalmazott Grumman E-2C Hawkeye légtérfelderítő repülőgépek szimulátorának vizuális megjelenítő rendszerének teljes hardver- és szoftverfrissítését. A 2018-ban odaítélt munka elvégzése után a szimulátor most magában foglalja a ThalesView nagy teljesítményű képgenerátorát, egy új kivetítőrendszert és egy frissített vizuális adatbázist, amelyek tökéletesen integrálódtak a meglévő szimulátor egyéb rendszereihez. A jelen kor színvonalán álló megjelenítő rendszerrel a szimulátor valóság hűbb élményt nyújt a használói számára, mivel nagy felbontású, realisztikusabb képekkel jeleníti meg a légi és tengeri környezetet. A pilóták a fedélzeti leszállásokat és a katapultos indításokat, illetve az ezekkel kapcsolatos kényes manővereket még életszerűbben gyakorolhatják be segítségével napközbeni és éjszakai repülésekre történő felkészülésük, kiképzésük során is.

Új kódnevet osztott ki a NATO az orosz Szuhoj Szu-57-es vadászbombázó számára. A ötödik generációba tartozó csökkentett észlelhetőségű típust eddig a Frazor néven illették, azonban ez a név a jövőben már csak a PAK-FA prototípusokra lesz használva. A szolgálatba állt, sorozatban gyártott példányok a Felon nevet kapták a keresztségben, aminek jelentése gonosztevő, tettes, bűnös, aljas.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta az Egyesült Arab Emírségek számára több mint 830 millió dollárért helikopterek beszerzését. Ezért az összegért 10 darab Boeing CH-47F Chinook helikoptert vásárolhat meg az arab állam.

Indiában év december 31-én tervezik kivonni a szolgálatból a szovjet érában tervezett MiG-27-es Flogger vadászbombázók még szolgálatban lévő példányait.  A típus első, még a Szovjetunióban készült példányai 1984-ben álltak hadrendbe. Az állami tulajdonban lévő Hindustan Aeronautics Restricted (HAL) 165 M/ML változatú repülőgépet gyártott licenc alapján 1985-től kezdve egészen 1996-ig. Így nagyjából 210 gép viselte az indiai légierő felségjelzését a különféle változatokból. Az alapmodellnek tekinthető ML változatot már 2017 decemberében kivonták a hadrendből, így mára már csak a 2004-től kezdődően MiG-27UPG szintre modernizált példányok vannak szolgálatban. Jelenleg a helyi nyelven Bahadur-nak, vagyis Vitéznek hívott típust már csak egy század, a 29. Scorpions repüli a radzsasztáni Jodhpur mellett lévő támaszponton. Két másik MiG-27-el felszerelt század 2016-ban vett búcsút a bicskaszárnyú csapásmérőtől. Az indiai légierő a MiG-27-einek legalább 10% -át balesetben vesztette el. A csúcsidőben hét harci és egy típusátképző/harckiképző század repülte Indiában a MiG-27-es Flogger vadászbombázókat. Az utolsó repülés dátumául december 27-ét jelölték meg. Miután India is kivonja ilyen típusú repülőgépeit, Kazahsztán lesz az utolsó ország, amelyikben a MiG-27-ös még hadrendben áll. Oroszország az 1990-es évek elején állította le a MiG-27-es flottáját a hidegháború végét követő költségvetési csökkentések miatt.

Szigorúan nézve több mint 8 év elteltével újra hallani lehetett az indiai Szuper Szuhoj tervezetről. Még 2011 nyarán érkeztek az első hírek erről a továbbfejlesztett változatról, amit az orosz Irkut, valamint az indiai HAL közösen tervezett megvalósítani. Az ötödik generációs gépekre jellemző elektronika beszerelése új radarral és műszerfallal, valamint csökkentett radarkeresztmetszet, ezek voltak akkoriban megemlítve, mint a majdani Szuper Szuhoj jellemzői.  Mostani orosz források szerint India mind a 272 darab Szu-30MKI gépe erre a szintre lesz modernizálva. Természetesen növekedni fog a Szuper Szuhoj fegyverterhelése és fegyverarzenálja is. A hírek szerint a modernizáció után, már képesek lesznek a BrahMos szuperszonikus manőverező robotrepülőgépek, valamint az R-27P közepes hatótávolságú infravörös önirányítású légiharc-rakéták bevetésre is.

Indonéziában a 2020-as években is a vegyes gépállományú légierőnek szavaznak bizalmat,felvállalva az esetleges üzemeltetési nehézséget is. A meglévő 1980-as években gyártott 8 darab Block 15 F-16A/B mellett 2011-től rendelkeznek 18 együléses F-16C-vel és öt kétüléses F-16D-vel, amelyeket a Peace Bima Sena II program keretében használtan, de korszerűsítve vásároltak az amerikai légierőtől kivonásra került példányok közül. Az indonéz légierő mérnökei az F-16A/B-kat már helyben korszerűsítik a Lockheed Martin segítségével. Az orosz Flanker vonalat jelenleg 5 Szuhoj Szu-27SzK és SzKM, valamint 11 Szu-30MK/MK2 képviseli. Pontosan ezekkel a típusokkal képzelik el a jövőt Jakartában, persze alaposan továbbfejlesztett formában. A Szu-35-ös 11 példányának beszerzését még 2017 augusztusában úgy jelentették be, mint ami 5 éven belül megvalósulhat. Azonban a Washington és Moszkva között elmérgesedett helyzet miatt várható amerikai szankciók miatt jegelték a Szuhojok beszerzését. Pedig roppant kedvezőnek tűnt az üzlet, mivel az 1,14 milliárd dolláros beszerzés egy részét letudhatták volna helyi mezőgazdasági termékek keverékével, például pálmaolajjal és kávéval. Most azonban újabb hírek érkeztek melyek szerint a Szu-35-ös beszerzést szeretnék megvalósítani, de a mérleg másik, nyugati serpenyőjébe 2 század 2024-re befejeződő átfegyverzésére elegendő Lockheed Martin F-16V Viper Block 72 kerülne. Az amerikai típus megvásárlására az első lépéseket 2020-ban tervezik megtenni.

Egy kínai magazinban volt látható több rajz is az új Xian H-6N bombázógépről, melynek két példánya már bemutatkozott az idei október 1-jei nemzeti ünnep (a kommunista állam megalapításának 70. évfordulója) alkalmából rendezett katonai parádén, az áthúzó gépek között. Eme, ez év elejétől hadrendbe állított alváltozat ismertetőjele, az orr-részen felül lévő légi üzemanyag felvételt lehetővé tevő teleszkópikus fogadócső, az orr alatti szenzorkupola, valamint a szárnyak alatti három-három felfüggesztési pont mellett, hogy a törzs alatti bombakamra ajtók helyén, illetve azok környékén homorú a törzs aljának kialakítása.  A tekintélyes méretű tárgy, amit ezek a gépek cipelhetnek, bizony egy jókora rakéta, vagy csapásmérő robotrepülőgép lehet, ezt már jó ideje sejteni lehetett. A magazinban közölt képek alapján a H-6N a törzse alatt egy levegőből indítható ballisztikus rakéta indítására vált képessé.

Ez a fegyver a rajz alapján hihetetlen hasonlóságát a DF-15 (Dong Feng-15) ballisztikus rakétával, amely már hadrendben áll a Kínai Néphadseregben. Az sem volt titok, hogy Kínában foglalkoznak a levegőből indítható ballisztikus rakéta létrehozásával, típusjelként a CH-AS-X-13 volt megemlítve, továbbá arról is érkeztek hírek, hogy nagymennyiségű a kompozit alkotóelemek mennyisége.  Sokan úgy vélték, hogy a fegyver a hajók elleni 1200-1400 kilométeres hatótávolságú DF-21D (Dong Feng-21D) ballisztikus rakéta módosításával fog létrejönni. Persze az sem zárható ki, hogy a H-6N képes az ezen a parádén első alkalommal bemutatkozó, igaz csak teherautó platón felvonultatott WZ-8 nagy sebességű, nagy magasságú repülésre képes pilóta nélküli felderítő robotrepülőgépek hordozására és indítására is. Teljes bizonyossággal tehát továbbra sem jelenthető ki, hogy milyen típusú fegyvert, vagy fegyvereket szándékoznak a kínaiak használni ezeken a repülőgépeken.

Japánban a Kawasaki Heavy Industries vízre bocsátotta a 12. SZORJU-osztályú (KÉK SÁRKÁNY) tengeralattjáróját. A 2017 januárjában építeni kezdett TORYU (SS 512) építési költsége 496 millió dollárra becsülhető. Ez a tengeralattjáró a 2. a világon, amelyiknek fedélzetén már a korszerű lítium-ion akkumulátorok található meg az eddigi ólomsavas akkumulátorok helyett. A 2018. október 4-én Kobe városában található Mitsubishi Heavy Industries hajógyárban vízre került 11. SZORJU-osztályú tengeralattjáró, az ORJU (SS-511) lett a katonai tengeralattjárók történelmében az első, melyet lítium-ion akkumulátorokkal láttak el. A hajóosztályból addig ötöt egyébként a Kawasaki Heavy Industries hajógyártó leányvállalata, a Kawasaki Shipbuilding Corporation épített meg. A hírek szerint a GS Yuasa által tervezett lítium-ion akkumulátorok a testvérhajókban eddig elraktározható elektromos energia mennyiségének kétszeresét képesek tárolni, így jelentősen megnövekedhet majd a 15 egységesre tervezett hajóosztály utolsó tagjainak víz alatti képessége. Jelenleg ez az osztály a legnagyobb vízkiszorítással rendelkező, a levegőtől független meghajtással ellátott tengeralattjárók között. A 84 méter hosszú, 4200 tonnás tengeralattjárók felszín alatti mozgatásáról négy Kawasaki Kockums V4-275R Stirling motor gondoskodik, összesen 8000 lóerőt szolgáltatva.

A Stirling motoroknál egy rész dízel, vagy bármilyen más olajhoz négy rész folyékony oxigént adagolnak, amiket tartályokban tárolnak. A keletkező kipufogógázt lehűtik 25 fokosra, így buborékképződés nélkül kiengedhető a tengervízbe. Felszíni menetben két Kawasaki 12V 25/25 dízelmotor szolgáltatja a mozgáshoz szükséges energiát. A tengeralattjárók becsült hatótávolsága 11200 kilométer, felszínen 13, lemerülve 20 csomós sebesség elérésére képesek (13 és 37 kilométer per óra), merülési mélységük 650 méter. Az orrba hat HU-606-os típusú torpedóvető cső található, ezekből az UGM-84C Harpoon hajók elleni robotrepülőgépek is indíthatók. Az új akkumulátorok szükségességét a haditengerészet azzal magyarázta, hogy a Kockums licenc által a Kawasaki Heavy Industries-nél készített Stirling motorok két héten át csak 5 csomós felszín alatti sebesség elérést teszik lehetővé, mivel ezeket a kisebb GOTLAND-osztály számára tervezték. A nagyobb sebességű haladáshoz az akkumulátorokban tárolt energiát használják fel, ennek növelése a jövőben létfontosságú lehet a tengeralattjárók számára, az egyre növekvő kínai fegyverkezés miatt. A TORYU az elmaradhatatlan próbákat sikeresen letudva várhatólag 2021 márciusában lép majd szolgálatba.

Leszállította az 500. AN/APG-81 fedélzeti rádiólokátort a Northrop Grumman Corporation a Lockheed Martin F-35 Lightning II-hez. A várhatólag 2035 után is gyártásban maradó F-35-ös változatok számára jó eséllyel több, mint 3000 darab AN/APG-81 fedélzeti rádiólokátor legyártása várható.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Antonov An-26

Westland Wessex HC.2

Boeing F/A-18F Super Hornet

Dassault Rafale C

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Transall C-160D

McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle

Alenia/Aermacchi/Embraer AMX

Lockheed Martin F-16D Fighting Falcon

British Aerospace Sea Harrier F/A.2

Northrop F-5E Tiger II

Chengdu JF-17 Thunder

North American F-100D Super Sabre

Panavia Tornado IDS

Lockheed F-104S-ASA Starfighter

Dassault Mirage 2000D

Douglas A-4N Skyhawk

Westland WG-13 Lynx

Cessna A-37B Dragonfly

Eurofighter Typhoon EF2000

Boeing P-8A Poseidon

Tupoljev Tu-160 Blackjack

Boeing RC-135V Rivet Joint

Sepecat Jaguar A

Dassault/Dornier Alpha Jet A

2019.11.02

2019.11.02. 06:40

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerdán jóváhagyta Horvátország kérését két további Sikorsky UH-60M Black Hawk helikopter és kapcsolódó felszerelések megvásárlására. A 115 millió dollárosra becsült eladásba a helikopterek mellett benne van még kilenc T700-GE-70 gázturbina, H-764GU műholdas navigációs rendszerek, AN/APX-123A saját-ellenség azonosító berendezések, AN/ARC-201D RT-1478D és AN/ARC-231 RT-1808A rádiók, pótalkatrészek, fegyverek, lőszerek, éjjellátó készülékek, oktatást és kiképzést segítő eszközök, valamint a logisztikai támogatás is. Horvátország 2025-re tervezi egy századnyi új helikopterrel felváltani a Mil Mi-8-as típuscsalád tagjait. Az UH-60M-ből így hamarosan már 4 darabbal fognak rendelkezni.

Megkapta a német haditengerészet az első NHIndustries NH90 Sea Lion (Oroszlánfóka) haditengerészeti helikopterét az Airus Helicopters-től. A Sea Lion a német haditengerészet részére készül, de a változtatások leginkább csak a kommunikációs és a navigációs rendszereket érintik. A Sea Lion-t a Sea King utódjakét 2013 márciusában választották ki, és a vonatkozó szerződést 2015 júniusában írták alá. A német hadsereg a szárazföldi szállító TTH verzióból 72 darabot üzemeltet és további 7 példányra van megrendelésük. Szerte a világban már 399 NH90-es repült, ezek már több mint 230000 órát töltöttek a levegőben. A német haditengerészet részére átadott példány lett a 400. NH90-es. Az 1,4 milliárd eurós értékben beszerzésre kerülő forgószárnyasok 2019 és 2022 között kerülnek majd a Nordholz haditengerészeti légibázisra. A gépek nem csak a Westland Mk.41 Sea King gépek utódjai lesznek, hanem kiterjedt tengeralattjárók és hajók elleni felszereltségüknek köszönhetően a Lynx helikoptereké is.

Ez utóbbi két feladatkör lesz az, ami miatt az eddig tervezeteken felül további módosításokat is szükségessé fog tenni. Németország terveiben továbbra is 18 új NHIndustries NH90 NFH helikopter beszerzése szerepel a haditengerészet számára. Berlin 3 évvel ezelőtt jelentette be, hogy jelentősen csökkenteni kényszerült a megvásárlásra kerülő forgószárnyasok mennyiségét, de ez a lépés csak a szárazföldi erőket érintette. A Eurocopter dél-németországi Donauwörth-ben található üzemében készülő és az előrejelzés szerint időben átadott NHIndustries NH90 Sea Lion-t ebben az évben még további kettő fogja majd követni. Az NH90 NFH (NATO Fregatt Helikopter) különféle felszereltségű példányait eddig öt ország állította hadrendbe, összesen 90 darabos mennyiségben és ezek a helikopterek már több mint 50000 órát töltöttek a levegőben. A német haditengerészet az 1981 óta üzemben lévő 22 Sea Lynx Mk 88A helikopterek utójaként is az NH90-et választotta.

Németországban egy másik megvalósulás útjára lépett flottafejlesztési hír is napvilágot látott a héten. Ugyanis az első acéllemez ünnepélyes vágásával elkezdték építeni a hetedik K130-as BRAUNSCHWEIG-osztályú korvettet. Berlin a balti térségben kialakult helyzet miatt az addigi öt mellé újabb öt K130-as BRAUNSCHWEIG-osztályú korvett megvásárlása mellett döntött még 2016 októberében. A Bundesmarine a számos technikai újítást felvonultató, a MEKO-A100 fregatt terveinek módosításával létrehozott 5 új hajójáért anno 1,2 milliárd eurót fizetett ki.  Eme összeg első részlete már a 2017-es védelmi költségvetésben megtalálható volt. A 2008 és 2013 között szolgálatba állt 1800 tonnás egységek (BRAUNSCHWEIG [F 260], MAGDEBURG [F 261], ERFURT [F 262], OLDENBURG [F 263], LUDWIGSHAFEN AM RHEIN [F 264]) mellé egy további érkezik majd meg 2022-ben, míg a másik négy 2025-ig áll majd hadrendbe. Az újabb korvettek építését három cég végzi majd, így a 2 milliárd euró (2,4 milliárd dollár) értékű szerződésen a Lürssen Werft GmbH & Co. a ThyssenKrupp Marine Systems GmbH és a German Naval Yards Kiel GmbH osztozhat meg. A brémai Lürssen Werft GmbH & Co.-nál most építeni kezdett majdani korvett az EMDEN nevet fogja viselni.

A Holland Királyi Légierő (RNLAF) NHIndustries NH90TTH szállítóhelikopterei számára a dán Terma rakétaindításra figyelmeztető rendszerét választották ki. Az AH-64D, EH101, Mi-17, Mi-24 és az AS 550 Fennec helikoptereken már integrált rendszer felhasználhatóságáról 2012 óta folytak vizsgálatok. A 360 fokos lefedettséget biztosító moduláris MASE rendszernek az ALQ-213 vezérlőegység és a Hensoldt MILDS-F figyelmeztető rendszer a két fő alkotóeleme. A Terma az NH90-ek számára egy továbbfejlesztett csaliszórót szállít majd, valamint képessé teszi rendszerét a kézifegyverek lövésének észlelésére is. Mindezeken felül a jövőben könnyedén fokozható lesz a rendszer által nyújtott infravörös vezérlésű rakéták elleni védettsége egy aktív lézeres semlegesítő beépítésével is.

Dániában még 2017-ben döntötték el, hogy az amerikai M109A3 önjáró tarackok pótlására a Nexter CAESAR önjáró tarackját szerzik be. A március 14-i bejelentéskor azt is megemlítették, hogy a tüzérségi eszközöket a cseh Tatra 8x8-as kerékképletű alvázán fogják elhelyezni. Ez nagyobb tömeget engedélyez, mint az eddig használatos 6x6-os teherautó alvázak. A Tatra T-815-ös alvázban egy nyolchengeres közvetlen léghűtéses motor párosul majd a Tatra-Norgren félautomata sebességváltóval, így biztosítva kellő mozgékonyságot az automata töltőrendszerrel ellátott, 36 lövedéket is szállítani képes járműnek. A dánok 43,6 millió dollárt fizetnek a 15 CAESAR önjáró tarackért, de a szerződésben további öt is benne foglaltatott opcióként. Az átadásokat 2020 közepén kezdi majd meg a gyártó. 2019 október 11-én pedig azt közölték, hogy a Dán Védelmi Minisztérium Beszerzési és Logisztikai Szervezete (DALO) az eddigi megrendelés 5 opciójából 4 darab CAESAR 8x8-as önjáró tarack megrendelését véglegesítette.

Már a nyáron szolgálatba kellett volna lépnie Nagy-Britannia legújabb tengeralattjárójának, az ASTUTE-osztályú HMS AUDACIOUS-nak (S122). A BAE Systems által épített ASTUTE-osztály tagjai 7400 tonnásak és 97 méter hosszúak. Szolgálatba eddig három tengeralattjáró (ASTUTE, ARTFUL, AMBUSH) állt, további három (ANSON AGAMEMNON és AJAX) építés alatt áll. A nukleáris meghajtású AUDACIOUS 2018 januárjában az építési helyének közelében merült víz alá, a fedélzeti rendszerek próbáihoz, na meg a víztömörség ellenőrzéséhez. A próba teljes sikerrel zárult, így az AUDACIOUS még abban az évben megkezdhette tengeri próbáit. Eddig nem részletezett technikai problémák miatt azonban a hadrendbe állítás csúszik, várhatólag 17 hónapot. Ez a késés várhatólag kihat majd a még építés alatt álló másik három testvérhajóra is.

Átvette első Poseidon MRA Mk.1-es (Maritime, Reconnaissance, Attack) tengeri járőrgépét október 29-én a Brit Királyi Légierő. A ZP801-es lajstromjelű példányt a gyártó Seattle-ben lévő üzemében adták át a megrendelőnek, nagyjából három és fél hónappal első repülése után. Első alkalommal 2019. július 12-én repült, amikor felszállt a Boeing Renton-i gyárból, és átrepült a Seattle-i Boeing Fieldre. Ez a gép majd 2020 második negyedévében fog megérkezni a RAF Lossiemouth-i repülőterére, addig az USA-ban segíti a brit személyzetek típusátképzését a floridai Jacksonville-i haditengerészeti légibázison. A RAF a 2020-as év végére már három Poseidon MRA Mk.1-el fog rendelkezni. A Boeing P-8A Poseidon repülőgépeket elsőként a 120. század fogja üzemeltetni a szigetországban. London 9 darabos Poseidon beszerzését 2016-ban sikerült tető alá hozni, az utolsó gép 2021 novemberéig került majd átadásra. A megrendelésből brit cégek is alaposan részesültek. A brit gyártók speciális alrendszereket, összetevőket biztosítanak a P-8A számára, például Marshall Aerospace & Defense Group készíti a kiegészítő üzemanyagtartályokat, a Martin Baker a személyzet üléseit állítja elő, a GE készíti a fegyverfelfüggesztőket és a GKN Aerospace szállítja a pilótafülke szélvédőit.

Egyre jobban a mindennapok részévé válik az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgép Spanyolországban. Az európai közös fejlesztésű típusból ezen a héten átadták a spanyolok számára a hatodik példányt is. Ezek jelenleg mind a 31. Ezred állományában találhatók meg, ahol 2020 márciusára már hét lesz a darabszámuk. Ez lehetővé teszi majd az amerikai Lockheed C-130 Hercules teherszállító repülőgépek kivonásának elkezdését. 2023-ra már a gazdasági világválság közepén 27-ről lecsökkentett mind a 14 példányt szolgálatba tervezik állítani.

Franciaország is a tengeri járőrgépek okán kerül megemlítésre az e heti hírösszefoglalóban. Ugyanis az első két (standard 6-os szintre) korszerűsített Dassault Atlantique 2 (vagy ATL2) tengeri járőrrepülőgépet adták át. Az 1980-as években legyártott gépek így 2030 után is szolgálatban maradhatnak korszerűsített fedélzeti rendszereiknek köszönhetően. A 18 Atlantique 2 tengeri járőrrepülőgépet érintő modernizáció során a legújabb Thales Search Master AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátort, új akusztikus adatfeldolgozó rendszert, ami szintén Thales gyártmányú és egy Dassault által tervezett navigációs konzolt építenek be. További konzolok is megjelennek majd a beltérben, amelyeket a SIAé fejlesztett ki. A Dassault további öt példányon hajtja majd végre ezeket a fejlesztéseket 2023-ig, míg a többi 11-et a haditengerészet SIAé karbantartó egysége fogja átalakítani. Az utolsó gép 2024-ben kerül majd átadásra. Franciaország az Albatros programja keretében hét módosított Dassault Falcon 2000LXS üzleti repülőgépet is megvásárol, Falcon 2000 MRA tengeri megfigyelő repülőgépként. Ezek szállítása 2023-ban kezdődik.

Már 18 repülésen van túl az elsőnek elkészült a Tupoljev Tu-22M3M Backfire szuperszonikus közepes bombázó. A gyártó által elvégzett próbákba még az év vége előtt be fog csatlakozni a modernizáláson másodiknak átesett prototípus is. Amennyiben a tesztek a megfelelő sebességgel zajlanak majd, akkor az állami átvételi próbák már 2020 vége előtt elkezdődhetnek. Az első repülését 2018. december 28-án végrehajtó Tu-22M3M korszerű fedélzeti elektronikát, új hajtóműveket és fegyverzetet is kap. Az NK-32-02 hajtóművek mellett a sárkányszerkezetbe beépítésre kerülő elektronikai összetevők is a szintén korszerűsítésen átesett Tupoljev Tu-160M szuperszonikus stratégiai bombázóból kerülnek majd átemelésre, így jelentős idő spórolható meg a fejlesztéssel. Az új fegyverek közül elsőként név szerint a K-32-es csapásmérő robotrepülőgép lett megemlítve, ami 600-1000 kilométeres hatótávolságú, legnagyobb sebessége 4000-5000 kilométer per óra.

A tavalyi évben az orosz védelmi iparból származó információ szerint a modernizált Backfire szuperszonikus közepes bombázók fegyverzetében megjelenhet a csapásmérő feladatkör ellátására alkalmassá tett MiG-31K repülőgépek fegyvere is. A légvédelmi rendszerek számára eddig is komoly kihívást jelentő Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatából akár négyet is elhelyezhetnének majd a Tu-22M3M-en, a szükséges módosításokat követően. A korszerűsítésre szánt Tu-22M3-as bombázók mennyisége még továbbra sem végleges, eddig 30 darabos mennyiség került megemlítésre az orosz sajtóban. A nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni az átalakításra kerülő mennyiséget, amit akár jelentősen meg is növelhet a Kindzsal típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatának sikeres integrációja a típuson, mivel így még nagyobb harci potenciálhoz juthatnak az oroszok.

Dél-Afrikában úgy tűnik mégsem sikerült a Denel CSH2A Rooivalk Mk 1F harci helikopter F2-es 20 milliméteres gépágyúját kellően megbízhatóra fejleszteni pár évvel ezelőtt. A 12 megépült CSH2A-ból eddig egy példány került veszteséglistára egy baleset következtében, a többi 11 forgószárnyas pedig az Mk 1F szintre történő modernizálás útjára lépett. Ez több mint két éven át tartott, de a program már 2013-ban lezárult, akkor úgy tűnt sikerrel. Ugyanis a korszerűsítés befejezése óta egészen eddig nagyobb meghibásodásról nem érkezett jelentés a gyártóhoz, a típust a Bloemspruit bázison repülő 16. Századtól, úgy tűnt a megbízhatóságot sikerült jelentősen növelni.

Az első Mk 1F szintre modernizált CSH2A egyébként 2010 szeptemberében készült el. A módosítások eredményeképpen megújult a kommunikációs rendszer, a rádió navigációs berendezések és a gépágyú, valamint a rakéták találati pontosságának növelésére is sor került. Egy év alatt számos hibára derült fény a módosításokat követően, de most már kijelenthető, hogy a reduktorban észlelt problémák már a múlté és az orr alatti F2-es gépágyúnál sem lépnek fel túlhevülési problémák. Megmaradtak viszont a csöves tűzfegyver megbízhatósági problémái. Az oldalirányban 220, függőlegesen 70 fokos szögben kitéríthető gépágyú továbbra is szenved a rendszeres elakadásoktól, törött rugóktól és a nem mindig megvalósuló lőszerváltástól. Ugyanis a kettős hevederezésű rendszer mozgatását a le-és felszállások során a szerkezetbe bejutó por akadályozza és ez a többi probléma forrása is. A 2000 méteres célzott lőtávolságú fegyver kényes részeinek további por elleni védelmének erősítésére egy visszahúzó mechanizmus kidolgozását végezte el az Armscor.

Ausztráliban kivonták a szolgálatból az ADELAIDE-osztályú fregattok utolsó egységét is. Az ausztrál igények szerint módosított, OLIVER HAZARD PERRY-osztály tervei szerint megépített hajók közül négy az USA-ban, (ADELAIDE-FFG 01, CANBERRA-FFG 02, SYDNEY-FFG 03, DARWIN-FFG 04) a másik kettő (MELBOURNE-FFG 05, NEWCASTEL-FFG 06) Ausztráliában készült el. A fregattok 2000 elején egy nagyobb mérvű korszerűsítésen estek át. A 2010-es évek második felében a testvérhajók beszerzésének tervével több állam is kacérkodott, így hírbe hozták Brazíliát, Chilét, valamint Görögországot és Lengyelországot is. Október 26-án a 27 éves szolgálata után, a sydneyi Garden Island kikötőjében tartott ünnepségen búcsúztatták el a MELBOURNE fregattot.

Eddig sikerrel zárultak a Raytheon Company következő generációs NGJ-MB (Next Generation Jammer Mid-Band) rádióelektronikai zavarókonténerének azon repülési tesztjei, melyek során a légáramlat által forgatott generátor által előállított elektromos energia mennyiségét vizsgálták. A konténert egy üzleti gép törzse alá függesztve reptették meg már többször és ezek során háromszor indították be a generátorát. Az NGJ-MB várhatólag 2020 tavaszán fog majd a Boeing EA-18G Growler rádióelektronikai zavarógépek szárnya alá felfüggesztve is repülni.

Még az év vége előtt megkaphatják rendszeresítésre az első ACV kétéltű harcjárműveiket az amerikai tengerészgyalogosok. Az aknák robbanása ellen fokozottan védett kétéltű létrehozására, mellyel a tengerészgyalogság ACV tenderén indultak, a BAE Systems összeállt az olasz Iveco Defence-el, mely a kiindulási alapot biztosította. Az 13 lövész szállítására képes 3 fős legénységű ACV kétéltű lövészpáncélos 700 lóerős FPT Industrial Cursor 16 motorjával kiválóan elboldogul a homokos tengerpartokon is. A bőrnyakúak kegyeinek elnyerésért a SAIC is társult a Singapore Technologies Kinetics (STK) vállalattal így a Terrex 2-es továbbfejlesztett variánsa volt az olasz eredetű jármű kihívója. A már 4 évtizede szolgáló AAV-7-ek üzemben tartása egyre nagyobb feladatot jelent, hiszen számos alkatrészük gyártása befejeződött, így ezek pótlása az idő előre haladtával egyre nehezebb. A kiválasztás során a BAE Systems/Iveco Defence párosa vitte el a pálmát, de a tengerészgyalogosok által elvégzendő próbák még hátra voltak.  A páncélossal ez év elején a partaszállító hajók elárasztható dokkfedélzetének elhagyását, valamint a hullámzó tengeren mutatkozó úszási és irányítási képességeket is vizsgálták.

A majd 3 méteres hullámzásban is jól teljesített az ACV, így egyre közelebb kerül a rendszeresítéshez. Ennek újabb jelzője lehet, hogy a tengerészgyalogság bejelentette, 3 változatban tervezik rendszeresíteni a páncélost. A kisebb mennyiségben beszerzendő ACV-R műszaki és az ACV-C parancsnoki változat mellett az ACV-30 jelzésű gyalogsági harcjárműből lesz a legtöbb legyártva. Ennek fegyverzeteként (akárcsak a hadsereg a Stryker járművein) egy 30 milliméteres gépágyút szeretnének látni a bőrnyakúak. A legalább 20 évig szolgálatban tartani kívánt páncélos teljes sebességű gyártása 2022-ben kezdődik majd el és ennek köszönhetően a megrendelt 704 jármű elkészítése hat év alatt megtörténik. 2019 október végén újabb megrendelés érkezett az ACV-re, ami már a harmadik rendelési csoportot jelenti. Az elsőket még 2018 közepén rendelték meg 30 példányban, míg a mostani megállapodás értelmében 120 millió dollár ellenében további 30 darab páncélos fog elkészülni 2022-ig. A jelenlegi alacsony ütemű termelés az ACV-P páncélozott szállító harcjármű változatra koncentrál.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Dassault Mirage IIIRS

Denel AH-2A Rooivalk

Lockheed Martin F-16CJ Fighting Falcon

Szuhoj Szu-57

Aérospatiale SA 342L Gazelle

Douglas A-4N Skyhawk

Eurocopter AS 350 Ecureuil

Hongdu L-15 Falcon

Northrop F-5E Tiger II

Fiat G-91R3

Soko J-22 Orao

Douglas RB-66B Destroyer

IAR-99 Soim

Boeing EA-18G Growler

Dassault Mirage F1C

Boeing KC-46A Pegasus

Szuhoj Szu-30MK2

Fairchild A-10C Thunderbolt II

British Aerospace Harrier GR.9

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Boeing MV-22B Osprey

Xian H-6K

Dassault Mirage 2000D

Boeing CH-47F Chinook

MiG-21bis

Xian Y-20

2019.10.26

2019.10.26. 05:56

Pár héten keresztül újra csak a földön lesznek láthatók a német hadsereg NHIndustries NH90TTH szállító helikopterei. 2015 után most újra egy alapos átvizsgálás alá vetik eme alváltozat 2018 előtt elkészült példányait. A gyártó figyelmeztetésére teszik mindezt, ugyanis a farokrotor egyik, az eddigi hírekben meg nem nevezett alkatrészét kell alaposan ellenőrizni, illetve szükség szerint cserélni.

Fejlesztéseket vitt véghez az Airbus az A330 MRTT (Multi-Role Tanker Transport) légi utántöltő/szállító repülőgép törzs alatti merev csöves utántöltő rendszerének szoftverében. Ez a módosítás kifejezetten a Boeing F-15 Eagle üzemanyag utántöltésére szolgál, ami az amerikai C és E, valamint a szingapúri SG alváltozatokkal lefolyatott repülési kísérletek során is felmerült nehézségek orvoslása okán került megvalósításra. Az utántöltési próbák alatt ugyanis megfigyelték, hogy a típus tankolása az Eagle középvonalától balra lévő fogadónyílása, illetve az itt jelenlévő légáramlatok okozta problémák miatt nehezebb, mint a többié. További nehézséget okozott, hogy a tankergép mögötti áramlások is aszimmetrikusan érték az A330 MRTT középvonalától kissé oldalt repülő F-15-öt, emiatt az oldalkormány folyamatos használatára volt szükség a megfelelő utántöltési pozíció tartása. Továbbá néha a tankolócső, szintén a légáramlatok miatt, az utántöltés végeztét követő eltávolodás során igen közel került a pilótafülkéhez. Az okok felderítése után meg is született a merev utántöltőcső mozgatását végző módosított szoftvere, így az F-15 Eagle üzemanyag utántöltése most már gond nélkül elvégezhető.

A már meglévő fedélzeti rendszerek továbbfejlesztett változatai helyett új fejlesztésűekkel lesznek ellátva a Kamov Ka-52M harci helikopterek. Az orrba az FH01-es radar helyére a szentpétervári Zaszlon által tervezett V006-os AESA antennával ellátott rádiólokátor fog kerülni. Ennek 900x300 milliméteres méretű antennáján 640 adó-vevő elemet helyeztek el. Páncélosokat 45, hidakat 100, hadihajókat 150 kilométerről képes felderíteni. Légi célok elleni üzemmódokban repülőgépet 50, lebegésben lévő helikoptereket 20 kilométerről detektálhat. Elődjéhez képes 10 kilogrammal könnyebb, vagyis 130 kilogrammot nyom és további előnye, hogy hűtésére levegő szolgál. A jelenlegi forgószárnyasokon lévő jekatyerinburgi UOMZ által fejlesztett GOES-451-es szenzortorony helyét is új eszköz foglalja majd el. Ez az OES-52-es jelzést viseli és a létrehozásában nagy szerepe volt az EC665 Tiger harci helikoptereken alkalmazott Safran Strix szenzortoronynak. Annak ellenére, hogy tartalmaz hő-és hagyományos kamerát, lézeres távolságmérőt és célmegjelölőt is tömege 177 kilogramm, szemben az előd 220 kilogrammjával.

Törökországban elindították a MILDEN programot (jelentése: Milli Denizalti, vagyis Nemzeti Tengeralattjáró) amely egy hazai tengeralattjáró-építési tervezet. Célja, hogy 2040-re egy levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró-osztályt tudjanak szolgálatba állítani. Nem a nulláról indulnak el, hiszen a német Howaldtswerke-Deutsche Werft által tervezett Type 214-es tengeralattjárók helyi gyártásának megvalósításával több török cég is (Aselsan, Havelsan) jelentős tapasztalatokat szerzett az elmúlt években a felszín alatti egységek tekintetében is. Törökország a NATO második legnagyobb tengeralattjáró flottájának tulajdonosa. 12 jelenlegi tengeralattjárója mind a német Type 209-es családon alapul. A terv szerint ezeket részben kicserélik hat fejlettebb Type 214TN modellre, szintén Németországból. A Type 214TN tengeralattjárók REIS-osztály néven lesznek ismertek, és - mint sok korábbi török ​​tengeralattjáró - helyben készülnek. Ez a hat új hajó a 2030-as években csatlakozik majd a flottához.

Bahrein a meglévő OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregattja mellé egy továbbit fog beszerezni. A hajót az Amerikai Egyesült Államok flottájától vonták ki, ahol USS ROBERT G. BRADLEY (FFG 49) néven szolgált. A már meglévő RBNS SABHA fregatt szintén az USA-tól került megvásárlásra, ahol USS JACK WILLIAMS (FFG 24) néven szolgált. A ROBERT G. BRADLEY további szolgálata előtt egy nagyjavításra mindenképpen szükség lesz.

A Pentagonból származó információk szerint Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma ebben az évben nem engedélyezi majd a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók teljes sebességű gyártásának elindítását. Az előállítás felpörgetését ugyanis 2019 végére tervezték, azonban erre valószínűleg 2020 decemberéig, vagy 2021 januárjáig várni kell még. Meg kell említeni, hogy erre eredetileg már 2012-ben sort kellett volna keríteni. Ez a 13 hónapnyi haladék időt biztosíthat a típussal szemben még fennálló elmaradások bepótlására a gyártói/fejlesztői részről. Itt a jelenlegi legkorszerűbb légvédelmi rendszerek jelentette fenyegetésekkel szembeni megfelelőségre kell gondolni, aminek igazolására szolgáló tesztekkel még adós a Lockheed Martin.

Baleset érte a brazil haditengerészet együléses AF-1B vadászbombázóját október 21-én a Rio de Janeiro-i São Pedro da Aldeia haditengerészeti légi támaszponton. A Kuvaittól megvásárolt használt McDonnell Douglas A-4KU Skyhawk gépek helyi megjelölése AF-1, illetve AF-1A, ez a modernizáláson átesett együléses esetében kiegészül még egy B betűvel, míg a kétüléses változat korszerűsítésen átesett gépei az AF-1C jelzést viselik. A 2009 áprilisában megkötött, 140 millió dolláros szerződés értelmében a Kuvaittól megvásárolt 33 A-4KU és TA-4KU közül 12 példány, kilenc együléses AF-1-es és három kétüléses AF-1A került volna korszerűsítésre öt év alatt.

Ezt a modernizációt az Empresa Brasileira de Aeronáutica SA, vagyis az Embraer szakemberei végezik el, a vadászbombázók ennek köszönhetően 2025-ig maradhatnak hadrendben. Az A-4-esek új generátorokat, többfunkciós Elta 2032-es fedélzeti radart, OBOGS rendszert, titkosított kommunikációt lehetővé tevő rádiókat (melyek segítségével később az adatátviteli lehetőség is megvalósul), inerciális navigációs rendszert, új HUD-ot, a pilótafülke műszerfalára két 5”x7”-os kijelzőt, a gázkarra és a botkormányra HOTAS-rendszert, valamint új fedélzeti számítógépet kapnak.

A mostani esetben érintett példány az idén szeptember 6-án átvette az ötödik AF-1B, az N-1013-as lajstromszámú vadászbombázó volt, amelyik egy kétüléses változattal együtt készült a repülési feladat végrehajtására reggel 7 óra körül. Jelenlegi információk szerint a felszállás során adódott gond a Skyhawk hajtóművével, így a felszállást a pilóta megszakította. Azonban a gépét nem tudta a futópályán tartani, így az lesodródott róla és kitört orrfutóval, valamint sérült orr-résszel állt meg. A pilóta gyorsan elhagyta a gépet és repülőtéri tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült a nagyobb anyagi kárt, vagy a teljes megsemmisülést okozó tüzet megakadályozni.

Az első két Skyhawk átalakításához 2011-ben láttak hozzá, azonban a dél-amerikai ország egyetlen repülőgép-hordozója, a SAO PAULO (A 12) kivonását követően a munkálatok üteme némileg alábbhagyott, sőt 2017-ben a korszerűsítési program törlésének ötlete is felmerült. Az első AF-1B-t 2015 májusában adták át a típust repülő egységnek, míg a második esetében erre 2016 áprilisában került sor, de az utóbbi repülőgép 2016. július 26-án lezuhant. A tavalyi év májusában a haditengerészet megkapta az első modernizált kétüléses, AF-1C Skyhawk vadászbombázóját, valamint augusztus 23-án átvette a negyedik AF-1B-t (N-1008) is. A korszerűsítés igencsak felemásra sikerült a jelenlegi állapotában, hiszen modern rövid hatótávolságú légiharc-rakéták, hajók elleni rakéták, vagy precíziós vezérlésű bombák és célzókonténer integrációja eddig még nem valósult meg, pedig a gépek képesek lennének ezek alkalmazására.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Panavia Tornado F.3

McDonnell Douglas RF-4C Phantom II

Eurofighter EF-2000 Typhoon

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Saab 105Oe

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Dassault Mirage 2000BG

Sikorsky CH-53GA

Vickers VC-10 K.3

Dassault Rafale M

CASA C-101EB Aviojet

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Changhe Z-10K

McDonnell Douglas C-15 Hornet

AIDC AT-3 Tzu Chiang

Boeing F-15E Strike Eagle

Aerospatiale AS-532UL Cougar

McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II

Panavia Tornado IDS

Bell AH-1W Super Cobra

Shenyang J-16

Douglas A-4N Skyhawk

Westland Wessex HC.2

Shaanxi Y-8F-200W Pegasus

Alenia Aermacchi M-346 Master

Grumman C-2A Greyhound

Dassault-Breguet Atlantique 2

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Mil Mi-24P Hind F

2019.10.19

2019.10.19. 06:18

Ukrajnában nyilvánosságra hozták egy újabb fegyverfejlesztés tényét. A Bliskavka, magyarul Villám nevet viselő fegyver sebessége több lesz, mint 3,5 Mach. Az szovjet/orosz K-31-es (NATO-kód: AS-17 Krypton) szuperszonikus csapásmérő robotrepülőgéphez hasonlóan, ehhez is háromféle irányítórendszert fejlesztenek ki. Így a hajók elleni aktív radaros mellett készül majd optikai végfázis vezérlésű, valamint radarok elleni passzív vevővel ellátott is. A bevetésére a Szu-24 és a Szu-27-es típusokat tartják elképzelhetőnek, meghajtásáról torlósugár-hajtómű fog gondoskodni.

Október 10-én a Remontowa Hajógyárban vízre bocsátották a második KORMORAN II-osztályú aknamentesítő hajót. A lengyel haditengerészet számára épített egység az ALBATROSZ nevet kapta, hadrendi száma 602. Építése, az első acéllemez vágásával 2018 szeptemberében kezdődött meg. A hajóosztály első egysége a KORMORAN 2017 novemberében lépett szolgálatba. A 2020-ban szolgálatba lépő ALBATROSZ-t egy év múlva, vagyis 2021-ben fogja követni a harmadik egység is, ami a MEWA nevet fogja viselni. A KORMORAN II-osztályú aknamentesítő hajók 850 tonnás vízkiszorítással és antimagnetikus hajótesttel rendelkeznek. Hosszuk 58,5 méter, legénységük 45 fős. Tervezésükkor a Balti- és az Északi-tengeri bevethetőséget tartották szem előtt. Az aknák megsemmisítésében a Saab által gyártott Double Eagle Mk III-as távirányítású tengeralattjárókat használják fedélzetükről.

Első alkalommal szálltak le a HMS QUEEN ELIZABETH (R-08) fedélzetére brit pilóták által irányított Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázók október 13-án. Az Egyesült Államok keleti partjánál hajózó 65000 tonnás hordozón tavaly 500 sikeres fel-és leszállással végezték el a típus fedélzeti tesztjeit 11 hét leforgása alatt. A gépeket, melyek a Királyi Légierő 17. Teszt- és kiértékelő Századához tartoztak, Adam Curd, a Királyi Légierő és Matt Fooks-Bale Királyi Haditengerészet hajózói vezették. A 17-ek, akiknek a székhelye jelenleg még a kaliforniai Edwards támaszponton található meg, a későbbiekben már a típus brit támaszpontján, a Marham-i légibázisra fognak áttelepülni. Ez az egység egyébként 2014 óta vizsgálja az F-35B képességeit. London azt szeretné, ha a F-35B Lightning II-es vadászbombázók 2020 végéig elérnék a bevethetőségüket a HMS QUEEN ELIZABETH fedélzetéről és így 2021-ben már a 617. század mellett egy amerikai tengerészgyalogos repülőszázad is rész vehetne az első harci őrjáraton az új repülőgép-hordozóval.

További elsőség a brit repüléstörténetben, hogy első alkalommal szálltak fel a RAF Airbus A330MRTT Voyager tankergépei Szingapúrból. Ugyanis a Bersama Lima hadgyakorlaton résztvevő Eurofighter Typhoon vadászbombázókat az A330-on alapuló tanker is elkísérte. A Brize Norton-i honi bázisától messzire került típus esetében ez egy jó próba arra, hogy mennyire megbízható a gép üzemeltetése egy távoli bázison.

Hamarosan Irakba érkezhetnek az első, spanyol felségjelet viselő NHI NH90TTH helikopterek. Az országban jelenleg három Chinook és két Cougar erősíti 2018 vége óta légi szállítási képességet Spanyolországból áttelepülve. A szárazföldi haderő forgószárnyasai között jelenleg 12 NH90-es található meg a megrendelt 16-ból.

Törökországból érkezett hírek szerint az eddigi kitérővágányon töltött idő után újra a jó irányba vezető sínen van az Altay harckocsi programja. Az egyhelyben járást a meghajtást biztosító erőforrás körül kialakult probléma okozta. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai K2-es Black Panther licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele.

A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Altay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet. Pár hónappal későbbi hírek szerint a törökök Ukrajnát keresték meg, mint lehetséges motorbeszállítót. A volt szovjet tagköztársaságban már tavaly előtt teszteket végeztek egy, az Altay számára is megfelelőnek tűnő erőforrással. Ezek során bebizonyosodott, hogy még 55 fokos környezeti hőmérséklet esetén is képes az 1500 lóerős teljesítmény leadására a folyadékhűtéses, 6TD sorozatba tartozó, hathengeres, kétütemű kompresszoros motor legújabb változata. Az elsősorban harckocsik erőforrásaként reklámozott erőforrás légszűrőrendszere még sivatagi körülmények között is 99,8% hatékonysági mutatóval képes a levegőben található porszemcsék kiszűrésére. 3, illetve 5 hengeres „kistestvérei” a 3TD, illetve az 5TD jelzést viselik és 280-600, valamint 700 és 1050 lóerő közötti teljesítménykategóriába tartoznak.

Török részre az Altay további két változata, a műszaki harckocsi és az aknamentesítő harckocsi is egyaránt az első szériás Altay-T1-en (amelyből 40 darab fog elkészülni) kerül majd kifejlesztésére. A 2018-as év végén vált véglegessé, hogy az Altay harckocsik gyártásának a jogát a BMC nyerte el, így az első 250 darab harckocsit ők építhetik meg.  A BMC 2018. júniusban megállapodást írt alá az Hadiipari Igazgatósággal (SSB-vel), hogy kifejlesztett egy 1500-1800 lóerős dízelmotort és más rendszereket az Altay páncélosokhoz. Persze a motorfejlesztés nem megy egyik napról a másikra, így az első 40 darab török Altay-T1-es jelzést viselő harckocsiba is a német MTU Friedrichshafen GmbH 1500 lóerős motorjait tervezik beszerelni, de amennyiben a németek elzárkóznának az erőforrások eladásától, készen állnak alternatív megoldás felhasználására is. Az első páncélost nagyjából egy év múlva készítik el és a következő 210 darab, immáron Altay-T2-őt készek módosítani az első 40 darabos gyártási széria tapasztalatai alapján felmerült igények szerint.

Ankara a későbbiekben akár 1000-1500 darabot is megvásárolhatnak majd az Altay-ból, hiszen jelentős számú elavult harckocsival rendelkezik a hadsereg. Elég csak megemlíteni a 930-as és az 1370-es darabszámban rendszeresített M60-as és M48-as amerikai páncélosokat, de a 382 darab német Leopard 1-es sem mai darab. Néhány modernizáláson átesett régebbi harckocsin (a 2000-es évek közepén az izraeli Israel Military Industries már korszerűsített 169 darab M60-as páncélost a Sabra Mk II csomaggal, majd 700 millió dollárért) kívül csak a 338 Leodard 2-es tekinthető korszerű páncélosnak Törökországban.

Már biztossá vált az is, hogy az Altay-T2-en fog majd bevezetésre kerülni a sikeres teszteket maga mögött tudó, Törökország saját fejlesztésű aktív páncélzata az Akkor Pulat. A rendszert az Aselsan török ​​vállalat és az ország legfőbb tudományos testülete, a Törökországi Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBİTAK) kifejlesztette ki. Az aktív páncélzat modularitásának köszönhetően többféle páncélos járműre is könnyedén felszerelhető. A tavaly a török állami hírforrásokban felbukkant hír igazi érdekessége maga az aktív páncélzat léte, hiszen a török médiában addig nem foglalkoztak vele. Ugyanis ez a rendszer valójában az ukrán Zaslon könnyűsúlyú, Zaslon-L változata, amellyel a 2017-es évben fejeződtek be a vizsgálatokat Ukrajnában, majd utána egy gyorsított tesztsorozatot végeznek vele Törökországban is. Az integrációt végző Aselsan már munkálkodik a Zaslon-L török páncélosokra történő felszerelésének kidolgozásán.

A teljesen hazai motorral és erőátviteli rendszerrel ellátott Altay változat 2023-ra készülhet el és ez után kerülhet majd sor a hazai rendszeresítés és az export megkezdésére. Törökországi sajtóértesülések szerint a kicsit távolabbi jövőben gyártásba kerülő Altay harckocsi harmadik gyártási szériája, vagyis az Altay-T3 gyökeresen különbözni fog az elődjeitől. A 2024 után bemutatkozó Altay-T3 legénysége 3 fő lesz, a löveget egy töltőautomata fogja kiszolgálni. A torony szerkezete más lesz, hiszen a személyzet mindhárom tagja az orosz T-14 Armata harckocsihoz hasonlóan a páncéltestben helyezkedik majd el, a torony teljes egészében távirányítású lesz.

Tunézia részére az Egyesült Államok Külügyminisztériuma jóváhagyta tizenkét Textron Aviation (2014 előtt Beechcraft) T-6C Texan II turbólégcsavaros kiképző repülőgép és a kapcsolódó felszerelések lehetséges eladását. Ennek a beszerzésnek a becsült költsége 234 millió dollár körül alakulhat. A repülőgép a Pilatus PC-9 kiképzőgépen alapul, amelyet a svájci Pilatus Aircraft fejlesztett ki, majd módosított az USA igényei szerint. Észak-Afrikában Marokkó már rendelkezik ilyen gépekkel. Ezekből 24 darabot vásároltak meg 185 millió dollárért 2009-ben, leszállításuk 2011-től kezdődött meg. Az Egyesült Államokon és Marokkón kívül a T-6-ot széles körben exportálták, többek között a NATO Kanadában történő repülőkiképzési programjában is használják CT-156 Harvard II jelöléssel, de Mexikóban, az Egyesült Királyságban, Új-Zélandon, Argentínában, Görögországban, Izraelben és Irakban is repülik. A típus több mint 3,2 millió repült órát gyűjtött össze eddig a világ minden tájáról.

Nigériába már megérkezett az Oroszországtól megrendelt Mil Mi-35 Hind harci helikopterek fele. Az afrikai állam, egybehangzó orosz és nigériai források szerint is, hat forgószárnyast már átvett. A fennmaradó másik hat Mi-35-ös megérkezésének időpontjáról most is folynak az egyeztetések a felek között.

Iránban végrehajtotta első repülését a hazai fejlesztésű és gyártású újabb Yasin, régebben még Koswar néven hívott sugárhajtású kiképző/könnyű támadógép. A két hajtóművel ellátott, külső megjelenésében leginkább a tajvani AIDC AT-3-as repülőgépre hasonlító gépet a 2017-es év tavaszán mutatták be. Azóta már tudni lehet, hogy maximális felszálló tömege 6180 kilogramm körül fog alakulni, meghajtásáról az amerikai General Electric J85-ös gázturbinán alapuló J90-es jelzésű erőforrások fognak gondoskodni, természetesen utánégető nélkül. A 12 méter hosszú és 4 méter magas géppel a gurulási próbák még 2017-ben elkezdődtek. Teherán akkoriban igencsak optimistán, már 2,5 éven belül szolgálatba szerették volna állítani a típust.

Afganisztánt szintén meg kell említeni a Mil első harci helikopter típusa kapcsán az e heti hírekben. Ugyanis október 15-én két újabb használt, de nagyjavításon átesett Mi-35 Hind forgószárnyast kapott Indiából. A 125-ös és a 126-os oldalszámú gépeket a kabuli légibázison adták át az új tulajdonosnak. Kabul 2016-ban kérte Indiát, hogy segítsen az ország légierejének állapotán, mivel 11 darab Hind és 7 szállítógép nem tudott felszállni alkatrészhiány, vagy időszakos munkák elmaradása következtében. A segítség gyors volt, mivel ugyanebben az évben Új-Delhi 4 Mi-25-et már le is szállított. Később a légierő továbbra is fennálló képességbeli hiányosságainak áthidalása érdekében Afganisztán, Fehéroroszország és India háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá négy fehérorosz Mi-24V 2018-as India általi megvásárlásával kapcsolatban, az afgánok részére. Az Afganisztán számára beszerzett gépek összes költségét az indiai kormány fedezte. India az utóbbi években több Mi-35-ös helikoptert szállított már Afganisztánba, a mostani két gépet is - akárcsak a már átadott másik kettőt - Fehéroroszországból vásárolták meg. A májusban leszállított másik két Mi-35-el együtt ezek a gépek fogják pótolni a 2016-ban átadott első négy Mi-24-et. Jelenleg még nem tudni, hogy ez a négy Hind veszteséglistára került-e, vagy csak az állapotuk romlott le annyira, hogy ideiglenesen repülésre képtelen állapotba kerültek.

Pakisztánban befejezték az ötödik generációs FGFA vadászbombázó tervezésének kezdeti szakaszát. A pilóta vezette gép két hajtóművel fog rendelkezni, megjelenése a pilótafülke végéig a Szuhoj Szu-35-re, majd onnantól az F-22-re emlékeztet. A Kínával közösen fejlesztett JF-17-nél legnagyobb terhelhetőséggel és hatótávolsággal rendelkező típus félszárnyai alatt két-két felfüggesztési pont volt látható a médiában megjelent rajzokon. A pakisztáni tervek szerint a gép fegyverzetében megjelennének a lézerfegyverek is. Az ötödik generációs FGFA vadászbombázó fejlesztésétől azt várják, hogy teljesen megszüntesse a külföldi gyártóktól és fejlesztőktől való függést. Mivel Pakisztánban jelenleg még hiányoznak a szükséges ipari lehetőségek a légi járművek, illetve ezek alrendszereinek teljesen saját erőből történő előállításához, így kénytelen bizonyos államokra támaszkodik. A jövőben szeretnék elérni, hogy ne kelljen hagyatkozni olyan partnerekre, amelyek túl drágának, vagy megbízhatatlannak bizonyulhatnak. Az igazán ambiciózus elképzelés szerint az F-16A/B Block-15 és a Mirage III/5 közvetlen utódjának szánt gép fejlesztését a következő évtizedben tervezik befejezni.

Bemutatta a Korea Aerospace Industries (KAI) a KUH-1 Surion helikopter MAH (Marine Attack Helicopter) változatának méretarányos modelljét. A helyi tengerészgyalogos erők speciális igényei miatt módosított verzió a MUH-1 Marineon nevet kapta, ami egy mozaikszó és a Marine (tengerészgyalogság) és a Surion szavakból lett összerakva. A tengeri üzemre tervezett helikopter a kétfős személyzeten felül két géppuskást is szállít a kilencfőnyi tengerészgyalogos mellett. A tengerészgyalogság terveiben 40 darab Marineon beszerzése szerepel. Az új variáns fejlesztése 2013 júliusában kezdődött el, az első felszállásra 2015 januárjában került sor. A két plusz üzemanyagtartály miatt nagyobb hatótávolsággal rendelkező, így több mint három órán át a levegőben maradható, a törzs hosszába visszahajtható rotorlapátokkal, valamint további tengeri üzemhez szükséges módosításokkal ellátott forgószárnyasra egy nyolc hónapos tesztidőszak várt 2015-ben.

A KUH-1 Surion helikopter különféle változatából 200 darabot meghaladó mennyiség rendszeresítése várható helyi szinten. Az eddig átadott példányokkal szerzett tapasztalatok, az egy 2018 júliusában bekövetkezett gépveszteséget leszámítva, mely öt halálos áldozatot követelt, kedvezőek. Ugyanis 80%-ot meghaladó bevethetőségi rátát produkáltak és csak az első 10-15 példánynál adódtak jelentősebb üzemeltetési problémák, de ezek sem bizonyultak komolynak. A most bemutatott MAH-t a Bell AH-1Z Viper tervezett beszerzése hívta életre. Orr-részére egy szenzortorony került, valamint az orr alatt a háromcsövű, 20 milliméteres Gatling-rendszerű gépágyú volt látható. A pilótafülkét követő törzsrészen, a törzs magasságának felénél kerültek elhelyezésre a félszárnyak, amelyek alá két-két helyen a felszíni (a 70 milliméteres rakéták mellett például Hellfire vagy Spike), míg a végein a légi célok elleni Mistral ATAM rakéták felfüggesztési pontjai kerültek kialakításra. Egy másik elképzelés is bemutatásra került, ez a KUH-1E, ami már négy éve fejlesztés alatt áll, hogy megfeleljen a külföldi ügyfelek igényeinek. Ennél a főfutóművekkel egyvonalban helyezték el a törzs tetejéhez és a futóművek gondoláihoz rögzített fegyverzet felfüggesztőket, oldalanként egyet-egyet. A helikopter maximális felszálló tömege 8709 kilogramm, orrában egy időjárásradart szereltek be. Az, hogy eme két változat közül melyik fog megvalósulni attól függ, hogy melyik iránt mutatkozik majd nagyobb érdeklődés. A viszonylag problémamentes típusra csekély az érdeklődés a határokon túlról.

Az augusztus elsején kezdődött hetedik próbaút után, október 15-én reggel újra próbaútra futott ki a még mindig név nélküli Type 001A egység, mely Kína első hazai építésű repülőgép-hordozója. A Type 001A hordozó hadrendbe állítása igencsak közeleg, hiszen a május végén befejeződött hatodik próbaút után a fedélzeten több guminyom volt látható, tehát vagy átstartolások, vagy tényleges leszállások is végrehajtásra kerültek ezen út során. Hivatalosan ennek tényét még nem jelentették be, de az eddigi próbák során ellenőrzésre került a meghajtás, a kommunikáció, navigáció és a radarok is, így egyre közeledik az a nap, amikor a hordozó véglegesen átadásra fog kerülni a haditengerészet részére. Gyaníthatóan a mostani, egy hetes időtartamúra tervezett hajókázás szolgál majd annak igazolására, hogy az egység készen áll a hadrendbe kerülésre. Várhatólag még ebben az évben átadásra fog kerülni a haditengerészet részére a Type 001A repülőgép-hordozó. Kína első repülőgép-hordozója a szovjet érában építeni kezdett LIAONING (ex-VARJAG) 13 hónap alatt 10 tengeri próbautat követően vált a kínai flotta részévé. A Type 001A esetében az első próbaút 17 hónappal ezelőtt, 2018 májusában került végrehajtásra.

A 2013 novemberében a Dalian hajógyárban építeni kezdett Type 001A jelölésű egység megjelenésében az Oroszországtól félkészen, 1998-ban megvásárolt LIAONING hordozóra hasonlít, azonban több változtatást is eszközöltek rajta, nem csak szolgai másolásról van szó. Ezekről a 66 000–70 000 tonna vízkiszorítású kínai hordozót érintő több módosításról már évekkel ezelőtt fény derült. Ilyen például a nagyjából 10 %-al kisebb alapterületű, kilencszintes, nagyjából 30 méter hosszú szigetnek nevezett felépítmény, mely a többek között a parancsnoki hídnak, a kéménynek, a rádiólokátoroknak is helyet ad. A hajó orrán lévő ugrósánc emelkedési szöge 14 fokról 12-re csökkent, míg a hangártér 15 méterrel lett hosszabb a megszüntetésre került rakétaindítók miatt, így az új hordozó akár 32-36 J-15 elhelyezésére is alkalmasnak tűnt már az építés korai fázisában és ez úgy tűnik be is igazolódott. Kínában augusztus hónapban hivatalosan is bejelentették, hogy a Type 001A egység 50%-al több Shenyang J-15-ös Repülő Sárkány vadászbombázó tartós üzemeltetésre képes, mint a megkonstruáláshoz igénybe vett LIAONING hordozó. Ezen a gépmennyiségen felül még képes a szükséges helikoptereket is magával vinni, tehát egy ténylegesen használható repülőezred otthonául szolgálhat. Szakértők szerint egy hordozó tartós harci helyzetben való sikeres alkalmazásának feltétele, egy nagyjából 40 harci gépből álló repülőegység üzemeltetési képességének megléte. Gyaníthatóan a J-15-ökből a fedélzeten már a továbbfejlesztett J-15B AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses, J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és a J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsok is megtalálhatók lesznek majd.

A repülőgépek megállítására szolgáló fékezőrendszerből is immáron csak három áll rendelkezésre a LIAONING négyéhez képest. További fontos változtatás a nagyobb mennyiségű üzemanyag és fegyverzet tárolásának kapacitása is. Az új repülőgép-hordozó várhatólag a SHANDONG nevet fogja kapni, hadrendi száma 17-es lesz. Nagy kérdés, hogy a több J-15-ös számára mennyivel sikerült megnövelni a szállított üzemanyag és fegyverzet mennyiségét, mivel a hírek szerint a LIAONING egyik legfőbb hátrányaként a csekély akciórádiuszt, valamint a repülőeszközök számára szállított kevés üzemanyagot rótták fel, így nagyban függ az ellátóhajóktól. Pár hónapja az Asia Times arról számolt be arról, hogy Type 001A repülőgép-hordozó a még Szovjetunióban építeni kezdett másik egységhez hasonlóan nagyjából 13000 tonna üzemanyagot képes magával vinni, amiből naponta körülbelül 1100 tonna üzemanyagot fogyaszt, amikor 20 csomós (37 kilométer per órás) sebességgel halad. Vagyis nagyjából 6 napig lesz képes saját készletekkel működni, ugyanis a repülőgépek fel-és leszállásához fel kell gyorsítani a lehető legnagyobb sebességre, így igen tetemes lehet a fogyasztás a fedélzeti repülőezred repülési feladatainak végrehajtása során. Éppen ezért Kína már el is kezdte építeni az 50000 tonnás vízkiszorítású Type 901-es hajóosztályt, aminek első egysége két éve már hadrendbe is állt.

Tajvan közelében megtalálták az évekkel ezelőtt nyomtalanul eltűnt Dassault Mirage 2000-5 repülőgép repülési adatrögzítőjét. Az együléses Mirage 2000-5 2017. november 7-én tűnt el a radarképernyőkről Tajvan északkeleti partjainál, körülbelül fél órával azután, hogy felszállt egy kiképző repülésre. Az azonnal megindított kutatás nem járt eredménnyel, a gép és pilótája, Ho Tzu-yu százados nyom nélkül eltűnt. Magánvállalkozók később folytatták a keresést a tengeren, és a tavalyi év végén sikerült is megtalálni néhány futómű-alkatrészt és a hajtóművet. Október 3-án meglett a repülési adatrögzítő is, amit a lehető leggyorsabban elvittel Franciaországba a tragédia okainak kiderítésére.

A Karem Aircraft bemutatta az Egyesült Államok hadseregének Future Attack Reconnaissance Aircraft (FARA) programja számára tervezett repülőeszközét. Az AR40 elnevezéssel illetett szerkezet egymás melletti üléselrendezéssel rendelkezik, a pilótakabin mögött egy kisebb tér található. Itt négy fő helyezhető el. Az AR40-es meghajtásáról egyetlen GE Aviation T901-es gázturbina gondoskodik. A tervezett 330 kilométer per órás sebesség túlszárnyalását akár 70 kilométer per órával, több technikai megoldás alkalmazásával együttesen szeretnék elérni az AR40-es estében. Az egyik ilyen a törzsből kinyúló szárnyak, ami fesztávolsága 12,2 méter, vagyis túllógnak a rotorok síkján. Ezek nagy sebességnél csökkentik a rotorlapátok terhelését, így növelve a sebességet. Lebegésnél, illetve függőleges le-és felszállásnál 90 fokkal elfordítva szintén segítik a rotorlapátok által keletkező emelőerőt. A főrotor háromlapátos és a Karem Optimum Speed ​​Rotor technológiáját hasznosítja, amelyet eredetileg az amerikai hadsereg kutatási céljaira fejlesztettek ki billenőrotoros repülőeszközök számára, hogy optimális hatékonyságot biztosítsanak a függőleges, vagy vízszintes repülésekhez egyaránt.

Itt az egyes rotorlapátok beállítási szögei egyenként változtathatók, ezáltal lehetővé teszi a jobb teljesítmény, kedvezőbb akusztika, valamint nagyobb megbízhatóság elérését. A hátrafelé keskenyedő 14 méter hosszú törzs alsó részén van a függőleges vezérsík, amely azon kívül, hogy nagyobb sebességeknél kiegyenlíti a főrotor lapátjainak nyomatékát még a farokfutómű elhelyezésére is szolgál. Nagyjából ezzel egyvonalban van a vízszintestől kb. 30 fokkal felfelé álló vezérsík, de csak a törzs jobb oldalán. Ugyanis a fakoroklégcsavar szerepét alacsony sebességnél ellátó tolólégcsavar bal oldalra elfordíthatóan került kialakításra. A Karem Aircraft partneri viszonyban áll az AR40-es esetében a Northrop Grumman-nal és a Raytheon-nal. A Karem a munkamegosztás alapján a rotor-és hajtástechnológiájához járul hozzá, és vezeti a tervezési és prototípus készítési folyamatot is. A Northrop termelési és terméktámogatási, valamint avionikai szakértelmével járul hozzá a sikerhez. Míg a Raytheon a különféle rendszerek integrációját fogja elvégezni.

Olybá tűnik elkezdett növekedni a Lockheed Martin F-35 Lightning II-ek hadrafoghatósága. Az amerikai légierő erre a típusra elsőként átfegyverzésre került 388. repülőezredének ugyanis sikerült a 80%-os hadrafoghatóságot elérnie. Szeptember egyetlen napján az ezred századai közül kettőnél ez a mutató 90% volt, míg a harmadik esetében is 80% felett tartózkodott, a légierő hivatalos közleménye szerint. Szintén itt kell megemlíteni, hogy a közel 70 F-35-el rendelkező egység gépei ez időszak alatt nem a honi bázison, a Hill támaszponton voltak megtalálhatók a futópályák felújítása miatt, hanem az Idaho-i Mountain Home támaszponton, valamint Európában és a Közel-Keleten is.

Az amerikai Northrop Grumman bemutatta a jövő gyalogsági harcjárműveire szánt fő fegyverzetét. Az XM913-as jelzést viselő fegyver űrmérete 50 milliméteres. Ez az Egyesült Államokban igencsak kedvelt heveder nélküli, láncos lőszertovábbító rendszernek köszönhetően a gépágyúk kategóriájába tartozó automata lőfegyver. Az elődjei (pl. a Bradley-n is használt M242 25 milliméteres) által már bejáratottnak és jól csengőnek tekinthető Bushmaster nevet viselő gépágyúval szembeni egyik elvárás a 4 kilométer körüli lőtávolság elérése volt, amit sikerült is teljesíteni.

Brazíliában október 11-én fontos lépést történt a HUMAITA (S41, vagyis az SBR-2) tengeralattjáró építésében. Ugyanis a francia eredetű S-BR (módosított SCORPENE-osztály) tengeralattjáró eddig külön épített törzsszekcióit egyesítették az Itaguaí Tengerészeti Komplexumban. Az öt részegység összeillesztése alkalmából rendezett ünnepségen megemlítették, hogy a 2020-ban vízre bocsátandó HUMAITA tengeralattjáró mind a hat torpedóvető csöve teljes egészében hazai gyártású. A négy egységesre tervezett hajóosztály többi tagja a TONELERO (S42) és az ANGOSTURA (S43) 2021-ben és 2022-ben kerül majd le a hajógyári sólyáról tervezett közegébe.

A brazil haditengerészet megerősítette, hogy több helyről is érdeklődés mutatkozik a TUPI-osztályú (IKL-209/1400) tengeralattjárók majdani megvásárlása iránt. Erről már jó ideje, ez év májusától lehetett pletykákat hallani. Elsőként a szomszédos Argentína neve merült fel, mint lehetséges vevő. Buenos Aires esetében a jelenleg is szolgálatban lévő 5 egységből 4 tengeralattjáró megvásárlási szándékáról cikkeztek. A szomszédos ország szinte folyamatos gazdasági nehézségei azonban bonyolulttá tehetik az üzletet. Nemrégiben a lengyel Radio Gdansk arról számolt be arról, hogy az európai ország védelmi minisztériuma érdekelődést mutatott a brazil TIMBIRA (S-32) és TAPAJÓ (S-33) tengeralattjárók vásárlása iránt. A rádió értesülései szerint az üzlet értékét 200 és 300 millió dollárra becsülik. Később Argentínán és Lengyelországon kívül már Perut is megemlítették a brazil tengeralattjárók lehetséges megszerzése iránt érdeklődő országokkal kapcsolatos spekulációkban.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Saab JAS39C Gripen

Lockheed F-104G Starfighter

Szuhoj Szu-30MK2

Boeing EA-18G Growler

Korean Aerospace Industries KAI T-50i Golden Eagle

Sikorsky CH-148 Cyclone

Antonov An-30

Boeing P-8A Poseidon

British Aerospace Harrier GR.9

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Szuhoj Szu-25SzM Frogfoot

Sikorsky UH-60L Blackhawk

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Lockheed P-3C Orion

Panavia Tornado IDS

McDonnell Douglas TA-4J Skyhawk

Fiat G-91Y

Republic F-105B Thunderchief

MiG-29G

Boeing C-17A Globemaster III

Dassault Mirage 2000D

CASA C-101EB Aviojet

McDonnell Douglas F-4E Phantom II

Alenia Aermacchi M-346 Master

Lockheed Martin F-22A Raptor

Shaanxi Y-8F-200

Boeing CH-47F Chinook

Dassault Falcon 7X

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Saab Sk37E Viggen

Boeing B-52H Stratofortress

Szuhoj Szu-47 Berkut

2019.10.12

2019.10.12. 05:53

Bizonyos európai körök nemtetszését váltotta ki Lengyelország Lockheed Martin F-35 Lightning II-es vadászbombázók beszerzéséről szóló terve. Brüsszelből bizonyos szemüvegen át nézve ez a megrendelés nem tartozik bele a közös projektekbe való beruházásba és a katonai képességek együttes fejlesztésébe sem. Véleményük szerint a már létező Eurofighter Typhoon, vagy a jövőben megvalósuló német-francia-spanyol FCAS, illetve a brit-svéd-olasz Tempest megvásárlása lett volna a követendő, igazán Európába vezető, izgalmakat nélkülöző(?) igaz(gatott) út Varsó számára. Persze nem nehéz észrevenni az USA és Európa közötti, utóbbi időben egyre inkább szemet szúró és egyre kiélezettebb nézeteltéréseket eme nem túl európai, ám mégiscsak európai reakció mögött. A haditechnika iránt érdeklődök között ugyanis köztudott, hogy az F-35 Lightning II-es előállításában számos európai kisebb-nagyobb vállalat érdekelt, így valamilyen szinten a lengyel beszerzés számukra is hasznos, bár tény, a fő nyertes az amerikai cég.

Olaszországban a kormány döntése értelmében egyértelműen az F-35-ök beszerzése mellett döntöttek. Rómában évekkel ezelőtt eredetileg 131 darab F-35-ös repülőgép vásárlását tervezték, de később 90 repülőgépre csökkentett ez a rendelés. 60 F-35A az olasz légierő és 30 F-35B az olasz haditengerészet részére került volna beszerzésre. A hatalomra került Öt csillag mozgalom vezetője Luigi Di Maio tavaly kijelentette, hogy az F-35 vadászgépek beszerzése nem jelent számukra prioritást és hogy a programot 2019-ben felül fogják vizsgálni. Ezt meg is tették és azt a döntés hozták, hogy Olaszország továbbra is vásárolni fog a típusból és a gyártásból sem fognak kilépni.

A dél-koreai Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarack egyre inkább elfogadott lesz Európában. Észtország volt az egyik első megrendelője eme tüzérségi eszköznek a kontinensünkön Finnországgal és Norvégiával együtt. Tallinn 2018. június 26-án vetett végett a találgatásoknak, ugyanis ekkor megállapodást írt alá Dél-Koreával, 12 darab K9 önjáró tarack megvásárlására, bejelentett opcióval 12 további ilyen páncélosra. Ezeknek a 40 kilométeres lőtávolsággal rendelkező fegyvereknek a szállítása 2020-ban kezdődik majd el, szolgálatba 2021-ben állnak majd. A 46 millió eurót kitevő beszerzés, amely magában foglalta a kiképzést, a karbantartást és a tartalék alkatrészeket, ezen a héten kibővült. Ugyanis további 20 millió euró ellenében az eddigi opció felének végleges megrendelése mellett döntöttek az észt Védelmi Minisztériumban, így fél tucattal több K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackkal fog rendelkezni a balti állam.

Svédországban már átadták az első új légvédelmi rendszert a rendszeresítésre kijelölt ezred számára. A svédek az IRIS-T SLM/SLS légvédelmi rendszer beszerzés emellett döntöttek még 2013 elején. Ezeket a légvédelmi rakétákat eredetileg a Német Fegyveres Erők (Bundeswehr) taktikai légvédelmi rendszerének (TLVS) programja számára fejlesztették ki. A Diehl Defence IRIS-T légiharc-rakétán alapuló kis hatótávolságú IRIS-T SLM/SLS rendszerek 2016-tól kezdődően kerültek volna átadásra az akkori tervek szerint. A svéd légvédelem új harcvezetési és irányítási rendszereket is kap a korszerűsítés során, így alaposan megújul. A négy rakétának helyet biztosító, indításhoz függőlegesbe állítható indítórendszert a helyi tervezésű és gyártású Hägglunds Bv410 csuklós lánctalpas járművön helyezték el.  Az első járművet még ez év augusztusában vette át a svéd Védelmi Beszerzések Hivatala (FMV) Halmstadban.

Belga és francia fegyveres erők, valamint a Francia Fegyverzet Főigazgatóság (DGA) segítségével hajtották végre az Airbus A400M Atlas katonai teherszállító repülőgép legutóbbi tesztjét. Ennek során dél-franciaországban mindkét oldalsó ajtón át 40-40 ejtőernyős ugrott ki egymás után. A bekötött ugrások végrehajtása csak az egyik lépés azon az úton, mely a gép teljes képességének mindennapi kihasználáshoz fog elvezetni. Persze vannak, akik más úton járnak, ilyenek például a britek is, ebben az esetben. Ugyanis a brit ejtőernyősök által használt IrwinGQ ejtőernyőkkel lehetséges, hogy külön teszteket kell majd lefolytatni, hogy ezekkel is biztonságosan lehessen a bekötött ugrásokat végrehajtani. Az ejtőernyősdobások 2020 első felétől lesznek majd mindennaposak a típust alkalmazók számára, addigra a maximális, 116 fős ejtőernyős alakulat gépelhagyását is demonstrálni fogják természetesen.

Október 1-jén a ciprusi fővárosban, Nicosiaban tartott katonai felvonuláson, melyet az ország függetlenségének 59. évfordulója alkalmából rendeztek meg, lehetőséget adódott az újonnan vásárolt szerb gyártású haditechnikai eszközök felvonultatására is. A Ciprusi Nemzeti Gárda felszerelésének korszerűsítése címén a BOV M16 Miloš 4x4 páncélozott járműből 8 példányt vásároltak meg. Ezeket tüzérségi felderítő és ütegparancsnoki felszereléssel látták el. A beszerzés nagyágyúi egyértelműen a 155 milliméteres űrméretű NORA B-52 önjáró tarackok. A 8x8-as teherautó alvázára szerelt, NORA B-52 lőtávolsága a 41 kilométert is elérheti. Ezekből Ciprus 24 darabot rendelt meg, a BOV M16 Miloš 4x4 páncélozott járművekkel együtt 50 millió euróért. Az első 6 ciprusi NORA B-52 augusztusban készült el és jelenleg a kezelőszemélyzet képzése van folyamatban a helyiek által Alexander TGS-nek nevezett tüzérségi eszközökre.

Novoszibirszkben hamarosan véget érhet a Szuhoj Szu34 Fullback bombázógépek gyártása. Itt 2012 óta folyik a típus előállítása, évente 14-16 darabos mennyiségben. A Moszkva által igényelt példányszám lassan legyártásra fog kerülni, de több forrás szerint a Honvédelmi Minisztérium a jövő év elején új szerződést fog kötni további 48 Szu-34-ről. Ezeket a repülőgépeket a 2018-2027-es állami fegyverprogram keretében szállítják majd le. Ez az új szerződés azonban azt jelenti, hogy a repülőgépek összeszerelése évente mindössze hat darabra csökken. A vita most arról szól, hogy érdemes-e fenntartani a termelést a novoszibirszki üzemben, figyelembe véve a viszonylag szerény éves termelési arányt. Elképzelhető, hogy a Szu-34-ek gyártását áttelepítik majd a Komszomolszk-na-Amur-i gyárba.

Új-Delhi azt tervezi, hogy korszerűsíti a Szuhoj Szu-30MKI Flanker-H vadászbombázóit, ez már jó ideje újra és újra felbukkan a sajtóban. A legújabb hírek szerint a helyben gyártott gépek radarburkolata alá az orosz fejlesztésű NIIP N035 Irbis E (Snow Leopard) berendezés fog kerülni. Ez a PESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátor az N011M radar továbbfejlesztése. Az orosz Szu-35Sz és a Szu-30SzM gépeken már használt, 400 kilométeres hatótávolságú N035-ös egyszerre 8 célpont követésére képes.

Továbbra is várat magára az indiai légierő nagyszámú harcigép beszerzése. Most 114 darab új, közepes méretű többcélú harci repülőgép (MMRCA) megvásárlására törekszik az állam, a jelenleg is folyó Dassault Aviation Rafale beszerzések mellett. Egyik esélyes a Saab JAS39E/F Gripen, hiszen a típus kiválósága mellett a svédek ajánlatot tettek a Gripen-re vonatkozó teljes technológia átadására és helyi gyártására is. Véleményük szerint a JAS39 darabára fele lenne a Rafale árának és további előnyként jelentkezne, hogy a francia géphez beszerzett fegyverzet többségét a Gripen is alkalmazhatja. Az indiai légierő jelenlegi gépállományát körülbelül 250 Szu-30MKI, 55 MiG-29 Fulcrum (köztük több mint 12 már a továbbfejlesztett MiG-29UPG), 7 MiG-29UB, 115 MiG-21 Bison, 20 MiG-21M/MF Fishbed, 39 MiG-21U/UM Mongol, 65 MiG-27ML Flogger és 20 MiG-23UB alkotja 149 Mi-17V-5, 35 Mi-17 és 45 Mi-17-1V helikopter mellett.

Thaiföldön hamarosan elkezdik majd keresni a jelenleg 30,2 éves átlagéletkorral rendelkező Lockheed Martin F-16A/B Fighting Falcon vadászbombázók utódját. Ezek közül 7 Szingapúrban, 14 az USA-ba teljesített szolgálatot mielőtt új tulajdonosához került volna. Hamarosan kidolgozásra fog kerülni az utóddal szembeni követelményrendszer, de egy valami már most biztos. A thaiföldiek hozzáférést kérnek a harci gép programjaihoz, sőt mi több, a szoftverkódok felhasználásával a típus képességeit a saját igényeikhez akarják majd igazítani. A kiválasztást az elkövetkező 3-5 évben szeretnék véghezvinni. Már most sokan az 53 gépes F-16-os flotta utódjaként az F-35 Lightning II-őt hozták szóba, ám az információk szerint az amerikai csúcsgép beszerzése nagyon valószínűtlen. Egyrészt a szoftverek forráskódjainak átadása az USA jelenlegi álláspontja kizárt, másrészt talán a thaiföldiek számára kalkulálandó magas ára miatt nem kerülhet majd megrendelésre. Ellenben a 2011-től használt Saab JAS39 Gripen 12 darabos mennyiségének növelése előtt ennek köszönhetően akár nyitva is állhat az út.

Dél-Koreában még nem eldöntött, hogy 2021-től kezdődő beszerzési programban a Lockheed Martin F-35 Lightning II-es melyik verziója fog szerepelni. A 20 darabos mennyiséget a légierő szeretné a már 40 darabban megrendelt és 8 példányban már át is adott F-35A-re érvényesíteni. A haditengerészet pedig a rövid távon fel-és függőlegesen leszálló F-35B megrendelését erőltetné. Ez utóbbi számára szükséges lenne egy olyan hordozó is, amelyik a lehető legjobban megfelel az üzemeltetésre. A 2020-as évek közepére megérkező gépekhez a lehető leggyorsabban csak 2030-ra, vagy az utánra készülhet el új hordozó. Ezekből jelenleg két tervezetet vizsgálnak meg. A nagyobb vízkiszorítása 71400 tonna lenne, hossza 298 méter, szélessége 75 méter. A hajón 1340 fős személyzet és 40 repülőeszköz lenne, ezek közül 32 merevszárnyú és 8 forgószárnyas. A becsült beszerzési költsége összesen 4,5 milliárd dollárt tenne ki. A kisebb hordozó 41 500 tonna vízkiszorítású, 238 méter hosszú és 62 méter széles lenne. Legénysége 720 fő, és 20 repülőeszközt lenne képes szállítani, ebből 12 merevszárnyú és 8 forgószárnyas. A becsült beszerzési költsége messze alacsonyabb, 2,6 milliárd dollár.

Igaz Szöul 2003-ban már felfüggesztette, majd 2004-ben végleg törölte is a nukleáris meghajtású tengeralattjáró programját, most mégis úgy tűnik leporolták ezt az elképzelést. Egy munkacsoport ugyanis már elemzi az ilyen tengeralattjárók megvalósításának lehetőségét. Amennyiben most nem fut majd zátonyra a dél-koreai nukleáris tengeralattjáró projektje, úgy az első egység 2031 körül készülhet majd el.

A Fülöp-szigeteki Haditengerészet október 1-jén, kedden kivonta hadrendjéből a legkorosabb egységét. A BRP CEBU (PS28) őrhajót 71 évvel ezelőtt állították szolgálatba. Az 1948. júliusában történt eseményt megelőzte némi előélet, ugyanis a hajót még USS PCE-881 jelzéssel az amerikai haditengerészet építette a 2. világháború idején.

Elérték a félmillió repült órát Bell/Boeing V-22-es Osprey változatai. A tengerészgyalogságnál használt MV-22, illetve a légierő által alkalmazott CV-22-es változatokból összesen 375 darab készült el. A 2020-as esztendő már egy újabb alváltozat, a flotta szállítási feladatokra módosított CMV-22-ének színre lépést fogja hozni.

Október 5-én tartották meg a legújabb VIRGINIA-osztályú amerikai vadász-tengeralattjáró névadó ünnepségét.  Az SSN 793-as az OREGON nevet kapta a General Dynamics Electric Boat hajógyárban, Grotonban. A 20. VIRGINIA-osztályú tengeralattjáró megépítése, mely egyébként a második Block IV-es tengeralattjáró ebben a hajóosztályban, mintegy 2,7 ​​milliárd dollárba került.  2014 őszén kezdődött az egység építése és jövő év őszén csatlakozik majd a flottához. Az SSN 793 lesz a harmadik haditengerészeti hajó, amely az OREGON nevet viseli az USA története során.

Első alkalommal landolt az amerikai tengerészgyalogság 12 darab Lockheed Martin F-35B Lightnning II-es vadászbombázókkal felszerelt VMFA-122 repülőszázada teljes gépállománnyal a USS AMERICA (LHA 6) partraszállást támogató hordozó fedélzetén. A WASP-osztály egységeihez képest nagyobb hangárfedélzettel, kibővített repülőgép üzemanyag-tároló kapacitással és „zöld” üzemanyaggal üzemelő gázturbinás hajtóművekkel rendelkező egység mozgatásáról villanymotorok gondoskodnak. Feladata elsősorban az F-35B Lightning II-esek és az MV-22 Osprey gépek szállítása a partraszállások légi támogatása céljából. A 44971 tonnás vízkiszorítású hajó hossza 257 méter, szélessége 32 méter, legénységének létszáma 1059 fő. Ebből 65 tiszt és mellettük további 1687 fő elhelyezésére nyílik lehetőség.

2012 június 4-én került vízre a USS AMERICA partraszállást támogató hordozó, a Huntington Ingalls Industries Pascagoula-i hajógyárában, míg a haditengerészet 2014 április 10-én állította szolgálatba. Az F-35B fedélzeti üzemeltetése még évekkel ezelőtt több érdekes kérdést is felvetett, ugyanis a belső fegyvertér miatt egy esetleges fedélzeti tűz miatt a fegyverzet vízzel történő hűtése külön megoldást igényelt. A hajtómű nagy zaja miatt a hallásvédelem növelése is előtérbe került. Egy közelmúltban végrehajtott gyakorlat bizonyította, hogy az alapesetben tucatnyi MV-22 Osprey és hat F-35B üzemeltetését végző ilyen hadihajón, akár 20 F-35B is elhelyezhető és üzemeltethető huzamosabb időn keresztül.

Brazíliában elkészült a 25. korszerűsített AS550A2-es Fennec helikopter is. Ugyanis a Helibras (Helicópteros do Brasil) korszerűsíti a brazil hadsereg állományába tartozó 36 könnyű helikoptert (ebből 19 a HA-1 Fennec) 92 millió dollárért. Az egy sugárhajtóművel ellátott forgószárnyasok több mint két évtizede léptek szolgálatba és 2010-es évek elejére már csak 33 volt repülőképes. A repképtelen példányokat egy nagyjavítással egybekötött korszerűsítés után szintén szolgálatra alkalmassá teszik. Az európai származású gépeket érintő munkálatok 2018-ig folytak volna az eredeti, 2011-es tervek szerint. Azonban a költségvetési megszorítások miatt a program elhúzódott. Mindenesetre a modernizálás eredményeként további huszonöt évig repülhetnek majd a Mókuskák a dél-amerikai országban.

A pilótafülkébe három nagyméretű folyadékkristályos kijelző kerül a Sagem Avionics Inc. jóvoltából, míg a fedélzeti számítógépet egy brazil vállalat az Aeroeletrônica készíti el (mely az Elbit Systems leányvállalata) a két cég 2010 novemberében megkötött egyezsége szerint. A digitális repülőelektronika, a számítógépek, és az új Sagem AP85 robotpilóta jelentősen megkönnyítik majd a pilóták dolgát, akik védelméről a padlóba, az új energiaelnyelő ülések háttámlájába, valamint a törzs oldalára szerelt kompozit páncélzat gondoskodik. A 2019-es évre öt helikopter elkészültét tervezték, ez most a harmadik.

Argentínában a Fabrica Argentina de Aviones (FAdeA) IA-58 Pucara csatarepülőgépből még 25 darab van szolgálatban, azonban a típus hamarosan kivonásra fog kerülni. Az IA-58 Pucara repülőgép először 1969-ben repült, és 1974 és 1999 között 107 példát készítettek belőle, szolgálatba 1975-ben lépett. Lehet jövője viszont az IA-58 Phoenix variánsnak, amit október 4-én mutattak be. Az ISR (Intelligence Surveillance and Reconaissance - Hírszerzés, Megfigyelés és Felderítés) feladatkörre átalakított, hamvaiból feltámadt IA-58 Phoenix további 15-20 évig üzemelhet majd. Az igazi szárnyalást a Turbomeca Astazou XVIG helyett beépítésre került Pratt & Whitney Canada PT-6A-62 gázturbinás sugárhajtóművek biztosítják egy négyágú Hartzell légcsavarral együtt. Ezt a típusú erőforrást a KT-1, a PC-9, és a PZL-130TC Orlik kiképzőgépeken is alkalmazzák.

A régi hajtóművek miatt a típus nehezen üzemeltethetővé vált a 2010-es években, továbbá a FAdeA elkezdte a futómű áttervezését, hogy az még robusztusabb, ellenállóbb legyen. A földi próbák az első áthajtóművezett géppel 2015. augusztus végén kezdődtek meg. Az A-561-es lajstromú gépre már a négyágú légcsavarok is felszerelésre kerültek. A korszerűsítési munkálatok után IA-58H jelzést viselő változat színes kijelzőkkel és HOTAS rendszerrel ellátott pilótafülkét, a hajtóműveket és a pilótafülkét egyaránt védő új páncélzatot és korszerű kommunikációs rendszereket is kapott az Israel Aerospace Industries és az Elbit Systems segítségével. Ekkor a csatarepülő feladatkör további ellátásának célja lebegett a fejlesztést végzők előtt. Az IA-58 Phoenix esetében sok mindent átvettek a H-hoz kifejlesztett megoldások közül, de a törzse alatti felfüggesztési ponton az ISR feladatkör ellátásához nélkülözhetetlen szenzortorony található meg, míg a belső részben egy műholdas adatkapcsolatot lehetővé tevő rendszer bújt meg.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Mitsubishi SH-60K

Szuhoj Szu-30SzM

McDonnell Douglas KDC-10

Transall C-160D

Boeing Chinook HC.6

Szuhoj Szu-22M4 Fitter K

Eurofighter Typhoon FGR.4

Grumman S-2G Tracker

Aermacchi MB-326E

Szuhoj Szu-57

Boeing P-8A Poseidon

Hawker Siddeley Harrier GR.3

Dassault Mirage 2000D

Sikorsky CH-54A Tarhe

Szuhoj Szu-15UT Flagon

McDonnell Douglas F-4E Phantom II

Blackburn Buccaneer S.2B

Northrop F-5E Tiger II

Aerospatiale AS-332M1 Super Puma

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet

Szuhoj Szu-24M

Boeing RC-135W Rivet Joint

Westland Lynx HAS.4

Lockheed C-5M Super Galaxy

Dassault Rafale C

Rockwell B-1B Lancer

Mil Mi-28N Havoc

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Saab Sk37E Viggen

Lockheed TF-104G Starfighter

Jakovlev Jak-130

Fiat G-91T1

2019.10.05

2019.10.05. 05:10

Fehéroroszország négy orosz Szuhoj Szu-30SzM vadászbombázó repülőgép leszállítását várja ez év novemberében. A belorusz honvédelmi minisztérium 2017-ben írta alá szerződését az orosz Irkut Aviation Corporation-el 12 darab Szu-30SzM repülőgép megvásárlásáról. Ezeket a 2018-2020 közötti időszakban adta volna át a gyártó. Fehéroroszország várhatóan évente akár négy repülőgépet is átvehet a következő hónaptól kezdődően, a műszaki okok miatt némileg megcsúszott szállítási idő ellenére is, az ország öregedő MiG-29-es gépeinek leváltására.

Pakisztánban szeptember 26-án elkészült az első két, helyben nagyjavított PAC (Pakistan Aeronautical Complex) JF-17 Thunder vadászbombázó. Az elsőnek sorozatgyártásba került Block 1-es változatból 4 példányon kezdték el a 3000 órás összélettartam felénél esedékes ipari beavatkozást. Az első Block 1-ek 2010-ben álltak szolgálatba és évente 150-200 repült órát teljesítettek. Az első két gépen Kínában az Aviation Industry Corporation of China (AVIC) végezte el az ipari nagyjavítást, aminek kidolgozásában a pakisztániak is részt vettek. A 2017 novemberében elkezdett munka a szerelési és karbantartási folyamatok kidolgozására és leellenőrzésére szolgált. Ez az első két Kínában nagyjavított JF-17-es áprilisban tért vissza Pakisztánba. Csak ez után került sor a pakisztániak által végzendő munka elkezdésére. Jelenleg még nincs információ arról, hogy ezen beavatkozás során a gépek modernizálásra is kerültek volna a fejlettebb Block 2-es fedélzeti berendezéseinek beépítésével. Ebben az évben összesen 5 JF-17-es helyben történő ipari nagyjavítását tervezik Pakisztánban, ahol egy új csarnok elkészültét követően ez a szám 2020-ra már elérheti a 20-at is. A Pakisztáni Légierő terveiben 50 Block 1-es, 62 Block 2-es, ugyancsak 50 Block 3-as, valamint 26 kétüléses JF-17B beszerzése szerepel.

Szeptember 29-én volt első alkalommal a HAL Tejas-N (LCA-N) esetében, hogy egy repülés során a repülőgép-hordozós üzemet igen valóságszerűen imitálták. Ez igen meglepő hír, hiszen pár hete azt lehetett olvasni, hogy befejeződtek a típus tesztjei, ebből arra lehetett következtetni, hogy az ilyen próbákat is elvégeztek már. De nem, a síugrósáncos felszállást csak a múlt hónap végén követte a fékezőkábeles leszállás egy repülési feladat végeztével, még csak a szárazföldi bázison.

Immáron 67 darabra növekedett a Boeing KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgépre feladott amerikai rendelések mennyisége. Ugyanis szeptember 27-én az USAF további 15 gépet rendelt meg, 2,6 milliárd dollárért. Ez az 5. rendelési állomány 2023 márciusáig fog átadásra kerülni. Az első két rendelési állomány 7 és 12 repülőgépről szólt 2016 augusztusában. A harmadik 15 repülőgépet foglalt magába 2017 januárjában, míg 18 repülőgép szerepelt a negyedikben 2018 szeptemberében. A gyártó az eddigi szerződés értelmében az év végéig 36 darab KC-46A-t szállít majd le az amerikai légierő részére.

Tetemes megrendelés érkezett a Pratt & Whitney-hez szeptember 30-án. A Lockheed Martin F-35 Lightning II-ek hajtóműveit is előállító vállalat majd 2,2 milliárd dollárért gyárthat további erőforrásokat az F-35-ös három változata számára. Az F-35A számára 112 darab F135-PW-100, a rövid távol fel-és leszálló F-35B részére 46 darab F135-PW-600, míg a hordozófedélzeti F-35C esetében 25 F135-PW-100 készül el 2023 februárjáig.

Október 2-án a Bell Textron Inc. bejelentette egy új forgószárnyas járművét, a Bell 360 Invictus-t. A helikoptert a hadsereg jövőbeli felfegyverzett felderítő repülőeszközét kiválasztó Future Attack Reconnaissance Aircraft (FARA) tenderére tervezik benevezni. A harci helikoptereket idéző tandemelrendezésű pilótafülkével, Fenestron csőlégfaroktorral, behúzható futóművel, radarkeresztmetszetet csökkentő külső kialakítással, géptörzsbe rejtett fegyvertérrel, melyek két-két irányított rakéta számára biztosítanak helyet és 3 csövű 20 milliméteres Gatling-rendszerű forgatható gépágyúval ellátott Bell 360 Invictus a fegyverzet külső felfüggesztésére is alkalmas félszárnyakkal is rendelkezik. Ezeken a felhajtóerő 50%-a is termelődhet repülés közben, de egy-egy fegyverzet felfüggesztési pontot is kialakítottak rajtuk, négy-négy irányított rakéta számára. Ezek használhatók lesznek a belső fegyverterekkel együtt, így a Bell 360 Invictus egyidejűleg maximális 12 irányított rakétát szállíthat majd. Felderítésre az orr-részen elhelyezett szenzortorony szolgál.

A 2004-ben elbukott, szintén felderítésre szánt RAH-66 Comanche helikopterre némileg emlékeztető Bell 360 Invictus-on szintén megtalálható lesz a mozgékonyságot fokozó digitális Fly-by-Wire kormányrendszer. A négylapátos főrotort, valamint a rotorlapátokat, a civil célra fejlesztett Bell 525-ről veszik át. Persze nem teljes egészében, hiszen a főrotor csak négylapátos lesz és a lapátokat is megkurtítják majd a polgári típushoz képest, így eleget téve a hadsereg által elvárt 12 méteres rotorátmérőnek. A fő, valamint a csőlégfaroktort két, a törzse épített, egyenként 3000 lóerős General Electric Aviation XT901 sorozatú gázturbina forgatja majd meg. Az áramvonalas külsőnek (még a rotoragy is burkolattal lesz ellátva) is köszönhetően a helikopter elérheti majd a 340-370 kilométeres sebességet, képes lesz plusz 35 fokos hőmérséklet esetén is felszállni, hatótávolsága 250 kilométer lesz. Légi szállítása Boeing C-17 Globemaster III-as szállítógéppel megoldható lesz. Amennyiben az amerikai hadsereg lehetőséget lát a Bell elképzelésében és pénzt ad számára az első prototípus megépítésére, úgy az első repülésre már 2022 őszén már sor kerülhet.

Chilében kezd körvonalazódni a dél-amerikai ország légierejének jövője. A jelenlegi 10 Block 50-es és 36 régebbi AM/BM MLU Lockheed Martin F-16-ok még hosszú ideig lesz szolgálatban. Az idő előre haladtával folyamatosan tervezik az Fighting Falcon-ok korszerűsítését. A szerkezeti felülvizsgálatokkal együtt elvégezve így látnak esélyt arra, hogy az amerikai típus még 2040 után is repülhessen. Első lépésben 2021-ig szeretnék elkezdeni egy AESA antennával rendelkező fedélzeti rádiólokátor beépítését az összes variánsba, ezzel elkezdve az egységesítést.

Továbbá a szállítóflottát is erősíteni szeretnék. Az meglévő egy C-130B, mellett két C-130H, valamint négy KC-130R Hercules található meg a Chilei Légierő állományában. Ezek mellé szereznének be két további használt példányt az Egyesült Államok eltárolt gépei közül. A típus feladatai közül egyre hangsúlyosabbá válik a tűzoltási képesség is a dél-amerikai államban.

Argentínában szeptember 27-én Oscar Aguad, az argentin védelmi miniszter bejelentette, hogy négy Lockheed P-3C Orion tengeri járőr repülőgépet vásárolnak majd meg. A cél az eddig alkalmazott 6 darab P-3B lecserélése, amelyeket még 1997 és 1999 között szereztek be. Ezeket a napjainkban már repképtelen P-3B-ket egy alapos modernizálásnak és élettartam-hosszabbításnak kellett volna alávetni, hogy képesek legyenek további szolgálatra. A helyzetüket figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a legjobb megoldás az, ha amerikai haditengerészet által nemrégiben elállított, modernebb repülőgépeket vásárolják meg, mint a még korosabbak további üzemeltetésére áldozzanak pénzt.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Saab JAS-39D Gripen

Boeing 737

Mil Mi-35M Hind

Cessna A-37B Dragonfly

Eurocopter EC665 Tiger UHT

MiG-31BM Foxhound

AgustaWestland Wildcat HMA.2

Xian JH-7A

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Aérospatiale SA 365N Dauphin 2

Boeing CV-22B Osprey

Szuhoj Szu-25SzM Frogfoot

Boeing RC-135W Rivet Joint

Airbus A400M

McDonnell Douglas F-4D Phantom II

Bombardier Sentinel R.1

McDonnell Douglas F-15C Eagle

Mil Mi-28N Havoc

Northrop SF-5M Freedom Fighter

Eurofighter Typhoon FGR.4

McDonnell Douglas CF-188A Hornet

Saab 105Oe

Grumman S-2F-2 Tracker

Dassault Rafale M

Shaanxi Y-9

Alenia Aermacchi T-346A Master

MiG-29SzMT Fulcrum C

NH Industries NH90TTH

Lockheed Martin F-16D Fighting Falcon

Aermacchi MB-339CD

Bell AH-1S Cobra

Panavia Tornado ECR

Szerző: Netarzenál

2019.09.28

2019.09.28. 06:21

Az Embraer ezen a héten megerősítette, hogy jelenleg tárgyalásokat folytat Magyarországgal KC-390 teherszállító/légi utántöltő repülőgépek eladásáról. A megállapodás bejelentését Jair Bolsonaro brazil elnök magyarországi látogatásának idejére várják, ez év végére. Az Embraer azt is elmondta, hogy egy üzemet is létesíthet Magyarországon a KC-390 repülőgépek gyártására. Az év elején Orbán Viktor magyar miniszterelnök Jair Bolsonaro brazil elnökkel találkozott brazíliai látogatása során. A találkozón megvizsgálták a két ország közötti nemzetközi, gazdasági és politikai együttműködés lehetőségeit. 2019 májusában Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten találkozott, Ernesto Araújo brazil külügyminiszterrel. Már akkor megvitatták a KC-390 teherszállító/légi utántöltő rep