2012.04.26
Oroszországi források szerint közeleg egy nagyméretű fegyverüzlet megkötése Ukrajna és India között. A felek megpróbálják minél inkább titokban tartani a tárgyalások tényét, ugyanis Új-Delhi R-27 (AA-10 Alamo) légiharc-rakétákat szeretne beszerezni. Ez a rakéta, melyet még a Szovjetunióban fejlesztettek ki a MiG-29, Szu-30-as gépek fegyverzetébe tartozik. Mindenesetre tartanak Moszkva esetleges ellenlépésétől, hiszen az indiai szovjet-orosz repülőgépek fegyverzetének piacát eddig Oroszország uralta. Ha azonban ezt a megállapodást nagyobb politikai viharok nélkül sikerülne tető alá hozni, akkor a jövőben India további fegyverbeszerzéseket is kész lebonyolítani Ukrajnával.
Kivonásra és megsemmisítésre került az utolsó AGM-129A csapásmérő robotrepülőgép is az Egyesült Államokban. A legmodernebb, alacsony észlelhetőségű fegyverből a 2008. februári kivonásról szóló döntés meghozatalkor 460 darab volt megtalálható a Minot és Barksdale légibázisokon. Az USAF eredetileg 1461 db AGM–129-est rendelt, de a Szovjetunió széthullásával ezt a mennyiséget 1000 darabra, majd végül 460-ra csökkentették. Az AGM-129A fejlesztését 1983-ban a General Dynamics kezdte meg, egy „fekete program” keretében, azaz teljes titokban.
Az akkoriban szolgálatban álló AGM–86, illetve az AGM-109 Tomahawk manőverező robotrepülőgépek ellen egyre nagyobb eséllyel védekezhettek a szovjet fejlesztésű légvédelmi rendszerek, ezért a légierő egy lopakodó képességű váltótípusra vágyott. Navigációs rendszerként ugyanazt a TERCOM navigációs rendszert építették be, amely már bevált az AGM–86 esetében is, bár az AGM-129A esetében a nehezebb felderíthetőség érdekében már nem rádiós, hanem lézeres magasságmérőt alkalmaztak. A 2000-es évek környékén egy korszerűsítés keretén belül a műholdas navigációs rendszer is beépítésre került. Az építéshez felhasznált anyagok legnagyobb része alumíniumötvözet, de a legfontosabb helyeken radarhullám-elnyelő anyagokat is használtak. Természetesen az F-117-esnél is alkalmazott döntött felületek is megjelentek az AGM-129A orr-részén, szintén a radarkeresztmetszet csökkentése végett.
A szárnyak 26 fokban előre nyilazva állnak, ez szintén a nehezebb felderíthetőséget szolgálja, mivel a radarhullámok ezekről a gép törzsére verődnek vissza és ezek nagy része elnyelődik a radarabszorbens anyagokban, illetve a speciális külső festékben. A meghajtásról a Williams F112–WR–100 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű gondoskodik, ennek szívócsatornáját teljesen rejtetten, a lapos törzs alján, a szárnyak mögött alakították ki. A kiömlőnyílás felső része hátranyúlik, ez szintén a nehezebb felderítést szolgálja. Az infravörös hőkép csökkentése érdekében a távozó égéstermékhez a hajtómű beömlőnyílásától elvezett levegőt kevernek. Az orrban lévő W–80-1 típusú nukleáris töltet pusztító ereje igény szerint változtatható 5 és 200 kilotonna között. Az AGM–129A hossza 6,35 méter, törzsének átmérője 0,64 méter, szárnyainak fesztávolsága 3,1 méter, indulótömege 1680 kg, repülési sebessége 800 km/h, hatótávolsága 3200 km.
Az AGM–129 első mintapéldányával 1985 júniusában kezdték meg a teszteket Kanadában, mivel itt nagyméretű lakatlan területek találhatók. 1990 végéig 22 indításra került sor, ezek többsége sikerrel zárult, így a fegyver szolgálatba állhatott. A szükséges integrációs munkákat elvégezték a B–52H Stratofortress és a B–1B Lancer bombázókon is. Rövid szolgálati ideje alatt azonban mégis csak a B-52-es hordozta, maximálisan 20 darabot, ezekből nyolc fért el a bombatárban lévő belső forgótáron, míg a szárnyak alatti felfüggesztőpontokon további hat-hat. A nukleáris fegyverek csökkentéséről szóló megállapodások alapján később a bombatárba már nem lehetett elhelyezni az AGM-129A-t. 2008-ban 66 hónapot adtak a robotrepülőgépek megsemmisítésére.
Svájc azzal kéréssel fordult a svéd Saab felé, hogy lehetséges lenne-e a 22 megrendelt JAS-39 E/F Gripen két évvel későbbi, 2018 és 2020 közötti leszállítása. Ezzel a megoldással kényelmesebbé válna a beszerzés finanszírozása Svájc számára, emellett a gépek beszerzése Svédországgal nagyjából egy időben történne. Erről egyébként a svéd parlament csak szeptemberben hozza meg a végső döntést, míg a svájciak októberben. A későbbi fizetéssel és beszerzéssel felszabaduló pénzösszeget a zürichi kormány például az oktatás és a mezőgazdaság támogatására fordítaná. A tervek szerint a helvét Northrop F-5E/F Tiger gépek váltótípusa 2018-tól kezdődően havonta egy gépes mennyiségben kerülne leszállításra.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10C Thunderbolt II.
Marokkói Dassault-Dornier Alpha Jet H: 1., 2.
