2013.09.11

2013.09.11. 15:12

Dél-Koreában idén augusztusban került kiválasztásra a modernizálásra kerülő 10 régebbi P-3 Orion tengeri járőrgép fedélzetére szánt akusztikus processzor típusa. Ez a ledobott szonárbóják által vett jeleket dolgozza fel és segít megállapítani az észlelet zaj forrását, típusát. A legtöbb, USA-val jó szövetségesi viszonyt ápoló állam esetében a korszerűsített P-3C-k részére az AN/USQ-78B akusztikus processzor és a hozzá kapcsolódó rendszerek kerültek beszerzésre.

Szöul esetében azonban 18 hónapos hezitálás vette kezdetét az AN/USQ-78B eladásának esetében, ugyanis az ázsiai országot nem tartották megbízhatónak a rendszer szigorúan titkos, csúcstechnológiát képviselő belső felépítését illetőleg. Nagy esély mutatkozott arra, hogy észak-koreai, kínai, vagy akár orosz kémek is hozzájuthatnak ezekhez az igazán fontos információkhoz. Ennek, a dél-koreaiak által is elismert veszélynek köszönhetően a gépek a némileg gyengébb képességű General Dynamics Canada VENOM (Vpx ENhanced Open architecture Multi-static) akusztikus processzorát fogják megkapni.

Egy újabb javaslattal állt elő a BAE Systems a BAe 146 Jumbolino repülőgépek katonai felhasználását illetőleg a Londonban megrendezésre kerülő DSEI (Defence Services Equipment International) kiállításon. A típusból két példányt már átalakítottak a RAF szállítási feladatinak támogatására BAe 146M, vagy BAe 146C Mk.3-as jelzéssel, (LÁSD: 1., 2., 3.) de most egy újabb ötlettel rukkoltak elő a brit cég emberei. A típust a légi utántöltés feladatkörének ellátásra tennék alkalmassá. Erre az olcsó, nagyjából 5 millió dollár körüli beszerzési és 5-10 millió dolláros átalakítási költségek mellett a T-vezérsík és a felsőszárnyas kialakítás is alkalmassá tenné, hiszen így kisebb erejű légörvények jönnek létre az utántöltendő repülőgép körüli térben.

Ezt még a gyakorlatban is vizsgálták 2009-ben, akkor például egy Hawk T.1-es kiképzőgép is repült a majdani utántöltési távolságon a BAe 146-os mögött. A gép belső terébe egy 18000-kg üzemanyag befogadására képes tartálycsoportot lehet majd elhelyezni a törzs hátsó részébe kerülő hajlékonytömlős rendszerrel együtt, ezzel jelentősen megnövelve a gép tartályaiban található 7 tonnányi átadható kerozin mennyiségét. Az alacsony sebességtartományban is stabilan repülő BAe 146-os a repülőgépek mellett a helikopterek számára is átadhatna üzemanyagot, ugyanis az áttöltéshez szükséges sebességtartomány 220 és 560 km/h közé esik. Ezenkívül a nagyobb tartálygépek személyzeteinek képzésében is használható lenne ez a változat. Opcionálisan lehetőség nyílna a gépet rakéták elleni önvédelmi rendszerrel is ellátni.

Szintén az DSEI kiállításon mutatta be új aknavédelemmel ellátott páncélozott szállító harcjárművét a francia Nexter. A 6x6-os kerékképletű TITUS (Tactical Infantry Transport & Utility System) üresen 17 tonnás, míg felszerelve 23 és erre további 4 tonnás terhelés jöhet még. Szélessége 2,55 méter, magassága 2,73 méter és hossza 7,55 méter. Mozgatásáról egy 550 lőerős 6 hengeres Cummins motor gondoskodik egy Allison automata sebességváltóval közösen. A kerekek közül csak a hátsó négy van meghajtva alapesetben, a 6x6-os hajtást csak a nehéz terepen kapcsolják be. A TITUS végsebessége 110 km/h, hatótávolsága 700 km. Belső terében a vezetőn és a parancsnokon kívül tíz lövész szállítására nyílik mód, fegyverzetét egy Nexter ARX20-as távirányítású fegyverállványra szerelhető, akár 20 mm-es gépágyú is alkothatja a kisebb űrméretű sorozatlövő fegyverek helyett.

Olaszországban és Brazíliában egyaránt modernizálásra kerültek az AMX/A-1 vadászbombázók, azonban ezen munkák során nem került sor a  Rolls-Royce Spey 807-es sugárhajtóművek lecserélésére. A típus történetének elején ezt olasz javaslatra választották ki, mivel így a gép szabadon exportálhatóvá vált, ugyanis nem tartalmazott amerikai eredetű alkatrészt. A washingtoni vétót az olaszok saját bőrükön érezték akkor, amikor az Aeritalia (jelenleg Alenia Aeronautica) megpróbálta eladni a G-222-es szállítógépet, de ez meghiúsult a hajtóműként alkalmazott General Electric T64-GE-P4D turbólégcsavaros erőforrások miatt. Az 1980-as években szóba került az AMX esetleges argentin exportja, ami a brit eredetű hajtómű miatt futhatott volna zátonyra, a két ország nem éppen baráti kapcsolatainak következtében.

Ebben az időben egyre több megrendelés futott be az amerikai McDonnell Douglas F/A-18 Hornet vadászbombázóra, sőt a gép hajtóműve a General Electric F404-es utánégető nélküli F404-GE-100D változata beépítésre került a szingapúri A-4SU Super Skyhawk vadászbombázókba is. Ezt a sikert szerették volna meglovagolni az amerikaiak, aki lehetőséget láttak egy esetleges argentin megrendelésre készülő AMX variáns General Electric F404-es utánégető nélküli változatával történő ellátásában. Még mielőtt azonban a tervezés elkezdődhetett volna, világossá vált, hogy Argentína nem szándékozik AMX gépeket beszerezni, így a típus korszerűbb hajtóművekkel történő ellátása nem valósult meg.

NETARZENÁL GALÉRIA

INS VIRAAT (R 22).

Olasz KC767-es svéd Gripenekkel: 1., 2., 3.

Lockheed P-3C Orion.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

North American RA-5C Vigilante.

Kötelékben.