2016.07.16

2016.07.16. 06:37

A svéd légierő után a sorban a cseh lesz az, melynek JAS-39 C/D Gripen vadászbombázóinak fedélzetére telepítésre fog kerülni az MS20-as (Materiel System 20) szoftvercsomag, valamint kiegészítői. Ezekkel lehetővé fog válni a MBDA Meteor aktív radaros önirányítású, torlósugárhajtóműves, látóhatáron túlról bevethető légiharc-rakéta (BVRAAM) alkalmazása. Svédország Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Nagy-Britanniával működött együtt a jelenleg legnagyobb, több mint 100 kilométeres hatótávolságú nyugati légiharc-rakéta, a Meteor kifejlesztésében, míg az MBDA fővállalkozóként vett részt a projektben.

Természetesen az MS20-as több egyéb fejlesztést is tartalmaz, többek között a Boeing GBU-39 (SDB) precíziós vezérlésű kis átmérőjű bombája is megjelenik a földi célpontok ellen bevethető fegyverarzenálban, ráadásul többzáras tartókon hordozva. Ezek segítségével akár 16 bomba bevetésére is képessé válik a Gripen. A felderítési képességben is előrelépést hoz az MS20-as, hiszen az infravörös kamerák képeit valós időben teszi megjeleníthetővé a pilótafülke kijelzőin, de a Link 16-os rendszeren is gyorsabb adatforgalom bonyolítható le segítségével. A földdel történő összeütközés esélyét tovább csökkenti az új szoftvercsomag, de a vegyi, biológia, és sugárszennyezett környezetbeli ellenállóságon is fejlesztést hoz.

Fegyverzet terén biztos lábon áll a héten a Boeing-től megrendelt 50 darab brit AH-64E Apache harci helikopterek programja, hiszen a próbalövészetek az MBDA Brimstone 2-es kettős üzemmódú (radar és félaktív lézeres irányítási móddal is ellátott) földi célok elleni irányított rakétákkal már befejeződtek. Ezeket kilenc hónap alatt Arizonában hajtották végre, egy az Egyesült Államok kormányától bérbe vett AH-64E segítségével, amelyről lebegésből és repülésből indítottak rakétákat álló és mozgó célpontok ellen. Ez a fegyver egyébként ettől a héttől immáron hivatalosan is megtalálható a Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázók fegyverzetében.

Már folynak az angliai Warton-ban a Eurofigher Typoon vadászbombázók új radarjával a repülési tesztek. Az Captor-E rádiólokátort az IPA-5-ös tesztgépbe építették be, amellyel július 8-án emelkedett elsőször a levegőbe. Egy további példány, méghozzá a németországi IPA-8-as fogja megkapni az Captor-E radart, mely elsőként a kuvaiti légierő számára gyártott példányokba kerül beépítésre.

Török fegyverzet is kerül majd az Airbus C295W csatarepülőgépek felfüggesztőire a héten megkötésre került szerződés értelmében. Az Airbus Defence and Space és Roketsan kooperációjában megvalósuló program során a 70 milliméteres Cirit rakéta lesz az egyik integrációra kerülő fegyver. A Cirit a jól ismert 70 mm-es irányítás nélküli rakéta félaktív lézeres irányítású megfelelője. A 2004-ben indult program az AH-1P Cobra és az AH-1W Super Cobra harci helikopterek pontosabb csapásmérésnek lehetőségét próbálta megteremteni Törökországban. A fejlesztés során azonban nem sikerült a 70 mm-es rakéta méreteinek megfelelően kialakítani a Cirit méreteit, némileg hosszabb lett. A Roketsan ezért kénytelen volt egy új rakétát létrehozni, ami így nem lett kompatibilis a régi rakéták indítóblokkjával.

Az 1,9 méter hosszú 15 kg-os Cirit maximális hatótávolsága 8000 méter, ebben a távolságban még képes becsapódni egy 3x3 méteres területen. Minimálisan 1500 méterre lévő célok ellen alkalmazható. A rakéta orrában a lézersugár visszaverődését érzékelő fej, mögötte az irányítást végző vezérsíkok és az ezeket mozgató rendszer lett elhelyezve az energiaellátás biztosító rendszerrel együtt. Ezután következik a többcélú harci rész mely kombinált páncéltörő, repesz és gyújtó hatású. A Cirit hátsó részét a kevés füstöt fejlesztő rakétamotor és a négy stabilizátor foglalja el. Mivel a Cirit nem lett kompatibilis a 70 mm-es rakéták indítóblokkjával, így ezt is megalkotta a Roketsan, mindjárt két változatban. Az egyikbe kettő, míg a másikba négy Cirit helyezhető el. A gép szintén bevetheti majd a LUMTAS irányított páncéltörő rakétát, de akár a Teber szintén lézerirányítású bombát is.

Internetre felkerült fotók alapján kijelenthető, megérkeztek Marokkóba az első M1A1-es Abrams harckocsik. A páncélosokat némi álcahálóval lefedve örökítették meg az Oshkosh M1070A1-es nyerges vontatók által húzott trélereken. Az észak-afrikai ország legalább 50 darab M1A1 Abrams használt harckocsit kap az Egyesült Államoktól az FMS program keretén belül. A használt páncélosok átadásáról három évvel ezelőtt kezdődtek meg a konkrét tárgyalások. Ez előtt, még 2012 júniusában az amerikai Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség 200 harckocsi eladásának kérelmével fordult a döntéshozókhoz. Marokkó páncélos ereje jelenleg 48 T-72-ből, 320 M60-ból (beleértve 120 M60A3TTS-t), 184 M-48A5-ből, és 116 osztrák SK-105 Kürassier-ből áll.

Befejeződtek az amerikai haditengerészet Patuxent River-i támaszpontján végzett síugrósáncos felszállási tesztek a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázójával. Az első ilyen felszállásra még 2015. június 19-én került sor a BF-04-es jelzésű példánnyal. A próbákba a későbbiek folyamán a BF-01-es is bekapcsolódott. A nekifutásokat 100 és 200 méteres távolságokról kezdték meg különféle felszállótömeg mellett, utánégetővel és anélkül.

Nagyjából egyéves csúszást lesznek kénytelenek elfogadni a legújabb amerikai repülőgép-hordozó,  a USS GERALD R. FORD (CVN 78) estében a haditengerészet vezetői. Az építést végző Huntington Ingalls Industries a számos újdonságot felvonultató egységet talán idén novemberében fogja átadni a flotta számára. Jelenleg a legnagyobb lemaradásban a radarok, a repülőgépek fegyverzetét felemelő liftek és a repülőgépek megfogását biztosító rendszer terén vannak.

Július 11-én a bolíviai légierő megkapta a negyedik és a ötödik Eurocopter AS 332C1e Super Puma helikopterét is. A hat forgószárnyast La Paz még 2013 decemberében rendelte meg.

Brazíliából érkezett megrendelés a Lockheed C-130J Super Hercules katonai teherszállító repülőgép polgári változatára, az LM-100J-re megrendelés. A vásárló a Bravo Industries, mely 10 gépet szerezne be, melyekkel különféle szállítási feladatokat fognak végrehajtani a hatalmas ország legeldugottabb zugaiba.

Elkészült az első L-3 Communications által korszerűsített argentin C-130H Hercules teherszállító repülőgép a texasi Waco-ban.  A dél-amerikai ország öt Hercules modernizációjára kötött szerződést az amerikai céggel 2011-ben. A többi négy példány esetében a modernizációt helyben, vagyis a Cordobában található  FAdeA a (Fábrica Argentina de Aviones) üzemében fogják végrehajtani, az L-3 felügyeletével.

Szintén befejeződött a 2013-ban használtan megvásárolt, 1981-ben gyártott Learjet 35A bizjet átalakítása. Ez a gép ELINT és COMINT feladatokra, vagyis rádióelektronikai hírszerzésre és lehallgatásra vált képessé. A gép fedélzetére a Thales Vigile 2000-es rendszere került beépítésre. A C-től a J sávig érzékelni képes vevőegység memóriájában 500 minta tárolható, ezzel is meggyorsítva a rádióhullámok eredetének beazonosítását. A SCORPENE-osztályú tengeralattjárókon is alkalmazott Vigile 100/200-as sorozat továbbfejlesztésével létrehozandó Vigile 2000-es rendszer integrációs munkáit a REDIMEC SRL végezte el, míg a gép átalakításában a AvCon Industries működött közre.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Boeing EA-18G Growler.

Kawasaki T-4.

Eurocopter EC-665 Tiger UHT.

Canadair NF-5A.

Dassault Rafale B.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II.

MiG-29A.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

Alenia Aermacchi M-346FT Master.

Gulfstream G550AEW.

Kawasaki P-1.

Sud SE-3130 Alouette II.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Kawasaki C-1.

Dassault Mirage 2000D.

Sikorsky MH-60S Nighthawk.

Szuhoj Szu-22UM-3K.

BAE Systems Hawk T.2.

Sepecat Jaguar A.