2018.11.24
Romániában már keresik a következő harckocsi-típust, mellyel a szárazföldi erők páncélos csapatait átfegyverezhetik a jövőben. Az 1997 óta szolgálatban álló TR-85M1-ek utódjával - mint a legkorszerűbb típus - szembeni elvárás a vadász-gyilkos képesség, vagyis olyan célzórendszer alkalmazása, ami a parancsnok által felderített és megsemmisítésre kijelölt célpont járműhöz viszonyított pozícióját megjegyzi, majd az irányzó gombnyomására – ami annyi jelent az automatika számára, hogy kéri a következő célt – a torony és a fegyverzet csöve rááll a parancsnok által megjelölt koordinátára. Természetesen a éjszakai és rosszidős harcképesség is fontos, valamint a 120 milliméteres simacsövű löveggel való felszereltség is. A korszerű elektronika mellett kiemelt figyelmet szentelnek a másodlagos fegyverzet legalább 70 fokos függőleges emelhetőségére, de a személyzet létszáma 3 mellett akár lehet 4 fő is. Jelenleg a román páncéloserőket 42 darab TR-580, 104 darab TR-85 és 54 TR-85M1 harckocsi alkotja. Az új harckocsikból 60-at vásárolnának meg, ezekből 54 darab egy harckocsi-zászlóalj anyagát képezné, míg a fennmaradó 6 darab a személyzetek kiképzését szolgálná.
Sikeresen teljesítette november elejei befejezéssel a Német Haditengerészet próbáit az NHIndustries NH90 Sea Lion (Oroszlánfóka) haditengerészeti helikoptere. Az első repülését, még nem teljes felszereltségben, ez a géptípus 2017. november 24-én hajtotta végre. A Sea Lion a német haditengerészet részére készülő variáns neve, de a változtatások leginkább csak a kommunikációs és a navigációs rendszereket érintik. Az 1,4 milliárd eurós értékben beszerzésre kerülő forgószárnyasok 2019 és 2022 között érkeznek majd a Nordholz haditengerészeti légibázisra. A gépek nem csak a Westland Mk.41 Sea King gépek utódjai lesznek, így a harci kutató-mentő feladatok mellett a szállítási, a különleges erőkkel közösen végrehajtott feladatokhoz szükségeseket és az egészségügyi kiürítési képességeket is biztosítania kell a gyártónak.
Ez utóbbi két feladatkör lesz az, ami miatt további módosításokat kellett végrehajtani a típuson. Az első német haditengerészeti helikopter 2019. októberben történő átadása van tervbe véve, ennek azonban előfeltétele volt az, hogy a flotta elvárásait teljesítse a gép és fedélzeti rendszerei. Németország elképzeléseiben továbbra is 18 új NHIndustries NH90 NFH helikopter beszerzése szerepel a haditengerészet számára. Berlin az utóbbi években jelentősen csökkenteni kényszerült a megvásárlásra kerülő forgószárnyasok mennyiségét, de ez a lépés csak a szárazföldi erőket érinti. Az NH90 NFH (NATO Fregatt Helikopter) különféle felszereltségű példányait eddig öt ország állította hadrendbe, összesen 68 darabos mennyiségben és további 61 darabra van megrendelés. Ezek a helikopterek már több mint 30000 órát töltöttek a levegőben.
Elvégezték az október 30-án, a PD-50-es úszódokk elsüllyedése következtében keletkezett károk felmérését a KUZNYECOV ADMIRÁLIS orosz repülőgép-hordozón. A hajó 52 különböző pontján fedeztek fel sérüléseket az átvizsgálást végzők, azonban ezek közül egy sem bizonyult jelentősnek. Ezek kijavítása 1,1 millió dolláros többletkiadással fog járni az éppen felújításon lévő egység esetében, azonban a munkálatok befejezését nem befolyásolják. Így a KUZNYECOV ADMIRÁLIS-on végzett munkák 2020 végére befejeződnek és 2021-ben már az átvételi próbákra is sort keríthetnek, amik várhatólag 2021 közepén fognak befejeződni.
Oroszországból számos hír érkezett a Szuhoj új vadászbombázójáról a Szu-57-ről. Az egyik arról szól, hogy egyre több alkalommal kerül sor Iljusin IL-78-as légi utántöltő repülőgépekkel való összecsatlakozásokra, vagyis a légi üzemanyag-feltöltés sebességi és magassági lehetőségeit, határait vizsgálják intenzíven a típussal. A behúzható fogadócsövet egyébként majdnem a pilótafülke szélvédőjével egy vonalban, az orr-rész jobb oldalán helyezték el a Szu-57-en. Állami vizsgálatokat folytatnak a típuson bemutatkozó új anti-G ruhával is. A fordulókban jelentkező túlterhelések elviselését lehetővé tevő ruha a következő évben hadrendbe állítandó 12 gépet repülő pilótán már látható lesz.
Szintén a 2019-es év újdonsága lesz a Fazotron tervezőintézet új rádiólokátora a Zsuk-AM, illetve ennek exportváltozata a Zsuk-AME. A MiG-29 utódjába, a MiG-35-be szánt berendezés AESA antennával van ellátva. Elsőnek elkészült példányát december szerelik össze és a repülési próbák egy MiG-35-be építve a következő év elején elkezdődnek. A 30 célt egyidejűleg követni képes, 160 kilométeres felderítési távolságú Zsuk-AME 2016-ban került bemutatásra. A rádiólokátor tesztsorozata két éven keresztül fog tartani, ez idő alatt négy darab rádiólokátort fognak felhasználni. A tervezők szerint a radar beépíthető a régebben gyártott MiG-29-es vadászgépekbe is, egy korszerűsítési csomag részeként. Talán éppen ezért is számos ország légiereje érdeklődik a Zsuk-AM tesztprogramjának eredményei iránt.
Viszont első Tor-M2DT légvédelmi rakétarendszert már át is adták. Az északi sarkkör zord körülményei között is üzemképessé tett SA-15 Gauntlet (NATO-kód) a csuklós rendszerű DT-30PM lánctalpas terepjáró járműre került felszerelésre. A kis hatótávolságú Tor-M2DT légvédelmi rakétarendszer elsőként a 726. légvédelmi kiképzőegységnél kerül alkalmazásra, ahol a majdani Tor-M2DT harci egységek személyzetének képzését végzik.
Cipruson újra repülnek a Mil Mi-24-es harci helikopterek. A Mi-35P exportverziókban egy meg nem nevezett alkatrész cseréje vált szükségessé. A repülés biztonságát is érintő gondot megoldották, így a 2002-től megjelent 12 gépből a napjainkra megmaradt 11 példány közül kettő már fel is szállt a közelmúltban.
Érdekes iráni tesztgépről kerültek fel fotók a világhálóra. A szovjet korszakban megalkotott Tupoljev Tu-154M utasszállító repülőgép függőleges vezérsíkjának tetejére szerelték fel egy Northrop RF-5A felderítőgép törzsének pilótafülke végéig terjedő részét. A hírek szerint az így átalakított Tupoljevet az iráni katapultülés fejlesztésében használják légi próbapadként. A módosítást véghezvivő IAMI (Iran Aircraft Manufacturing Industries) iráni repülőgépgyár a jövőben további átalakítást is tervez a Tu-154M-en. Ekkor a törzs alá szerelnének egy konzolt, amire iráni fejlesztésű távolról irányított repülőgépek modelljeit erősítenék fel és vizsgálnák ezek viselkedését repülés közben.
November első napjaiban fejezte be első harci őrjáratát India első saját építésű nukleáris meghajtású tengeralattjárója az INS ARIHANT (S-73). A 2009. július 26-án vízre bocsátott 6000 tonnás vízkiszorítású ARIHANT csapásmérő fegyverzetét a héttonnás induló tömegű, 10,4 méter hosszú K15-ös ballisztikus rakéta alkotja, mely egy egytonnás robbanófejet 700, míg egy 189 kilogrammosat 1900 km-re képes eljuttatni. Ez utóbbi pontosan megfelel egy nukleáris robbanófej tömegének. A tavalyi évben lefolytatott tengeri próbák során történt meg, hogy a legénység a merülés előtt nem zárt le rendesen egy, a tatrészen lévő fedélzetre vezető búvónyílást.
A merülésbe kezdett ARIHANT-ban így víz került és bár a tengeralattjáró és legénységének épsége nem került veszélybe, a tengeralattjáró 10 hosszú hónapot volt kénytelen hajógyárban tölteni. Ez idő alatt számos berendezést, alkatrészt kicseréltek benne. A 80 MW-os teljesítményű, nyomottvizes reaktorral ellátott nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralattjáró testvérhajója az ARIDHAMAN, némileg eltér a hajóosztály első egységétől, mivel egy kicsit nagyobb, a második egységbe már kétszer annyi rakéta fér el, vagyis 24, 750 kilométeres hatótávolságú K-15 Sagarika, vagy 8 darab K-4 3500 kilométeres hatótávolságú rakétát képes magával vinni.
Tüzérségi eszközök tekintetében volt mit megemlíteni Indiában november elején, ugyanis a hadsereg megkapta első 10 darab K-9 Vajra önjáró tarackját, valamint első M777A2-es vontatott tarackágyúit is. A Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder önjáró tarack indiai igények szerint módosított, 47 tonnás variánsát egy 1000 lóerős MTU 881 Ka-500 V8 dízelmotor mozgatja akár nagy tengerszint feletti magasságon is, sivatagi környezeti viszonyok közepette. A gyártást nagyjából közösen végző dél-koreai Hanwha Techwin és az indiai Larsen & Toubro (L&T) a 100 darabos rendszeresítésre szánt mennyiséget két év alatt gyárthatja le. 2019-ben így 40 darab, míg 2020-ban 50 darab K-9 Vajra fog legördülni a gyártósorról.
Az elkészítés során a tüzérségi eszköz összetevői közül több mint 50% lesz Indiában gyártott, például a páncéltest, a torony, az töltőrendszer, a légkondicionáló rendszer, a kommunikációs és a tűzvezető eszközök lesznek a helyi ipar termékei. Ez az adat nem vonatkozik az első 10 példányra, ugyanis azokban 80-90%-ban még dél-koreai összetevők találhatók meg. Az M777A2-es vontatott tarackágyú esetében más a helyzet egy kicsit, ugyanis az első 25 darabot még a BAE Systems építi meg, majd a beszerezni kívánt mennyiség hátralévő, igen tekintélyes, 120 darabos részét a Mahindra Defense Systems Ltd. gyártja le.
Kínai televízióadásban, igaz elhomályosított képeken, de megfigyelhető volt a J-20-as lopakodó vadászbombázó utántöltésére szolgáló fogadócsöve. A légi üzemanyag-felvételt lehetővé tevő eszköz a pilótafülke jobb oldalán volt (alig) látható. A természetesen behúzható kivitelű rendszerről további képanyag eddig nem került elő. Azonban a szovjet eredetű Tu-16-os közepes bombázó Kínában gyártott tankerváltozata, a Xian HY-6-os mellett hamarosan felbukkanhat majd egy nagyobb képességű típus is. Ez a nagyobb mennyiségű üzemanyagnak köszönhetően talán jobban megfelel majd a J-20-ok számára is, hiszen a több mint 60 tonnás terhelhetőségű Y-20 szállítógép módosításával jött létre. A múlt idő használata az előző mondat végén jogos, hiszen műholdképek alapján legalább egy Y-20 már létezik. Ez a szárnyai alá felszerelt utántöltő konténerekkel lett ellátva.
Jelenleg még nem tudni mikor érkeznek meg Japánba a szigetország tulajdonát képező Bell-Boeing MV-22B Osprey billenőrotoros repülőgépek. A 17 darabos mennyiségben megrendelt típus fő feladata a dél-nyugati távol eső szigetek védelmének erősítése egy esetleges invázió előtt végzett gyors csapat és felszerelés szállításával. Azonban a bázisnak kiszemelt repülőtér (Saga repülőtér, Délnyugat-Japánban) körüli lakossági megmozdulás okán a japán Osprey-k megérkezésével várni kell. A helyiek felháborodását az V-22-es zajossága és rossznak tartott baleseti mutatói okozták.
Az Egyesült Államok jóváhagyta 32 darab Raytheon AIM-120C-7 AMRAAM (Advanced Medium Range Air-to-Air Missiles) közepes hatótávolságú légiharc-rakéta eladását Japán számára. A mostani 63 millió dolláros beszerzést nagyjából egy évvel előzte meg egy másik, ekkor Tokió szintén az AIM-120C-7 AMRAAM változatból 56 darabot vásárolt meg.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10C Thunderbolt II
North American F-100F Super Sabre
McDonnell Douglas F-4G Phantom II
