2019. nov 16.

2019.11.16

írta: Netarzenál
2019.11.16

Romániában november 6-án kezdetét vette a General Dynamics European Land Systems (GDELS) román stratégiai partnerének, az Uzina Mecanică București (UMB) üzemében a Piranha V gyalogsági harcjárművek gyártása. A román hadsereg részére 2018 januárjában írták alá a 227 darab lövészpáncélos beszerzéséről szóló szerződést 896 millió euró értékben. Ezeket hat különféle feladatra fogják alkalmassá tenni az eltérő kialakításuk. A 8x8-as kerékképletű Piranha V-ös gyalogsági harcjármű fegyverzetét az izraeli Elbit UT30 Mk.2-es távirányítású torony rejti. Ebben egy 30 milliméteres Orbital ATK Armament Systems MK44-es gépágyú mellett megtalálható egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska, valamint két irányított páncéltörő rakéta is.

Spanyolországban pénzügyileg is jóváhagyásra került két utolsó Sikorsky SH-60F Seahawk haditengerészeti helikopter beszerzése. November 9-én 36,3 millió eurós (40,2 millió dollár) összeg került biztosításra a Miniszterek Tanácsa által. Még 2016-ban dőlt el, hogy az Egyesült Államok Haditengerészete által 2008 és 2014 között kivonásra ítélt SH-60F helikopterek közül vásárol meg párat Spanyolország. Ez az összeg két másik, repülésre nem alkalmas helikopter megvásárlását is lehetővé teszi, ezek alkatrészforrásul fognak szolgálni a több forgószárnyas számára. Az átlagosan 7000 repült órával rendelkező példányok beszerzése áthidaló megoldást jelent az NH90NFH helikopterek megérkezéséig.

Új képességek és felhasználási területek megvalósításán dolgozik az Airbus az A330 MRTT tartály/szállító repülőgépek esetében. Azon kívül, hogy a jövőben a típus üzemeltetése tovább fog egyszerűsödni, mindennapossá fog válni az automatikus összekacsolódás is a légi üzemanyag utántöltését megelőzően. A sokoldalúság már eddig is jellemző volt az A330 MRTT-re, de a jövőben ez még inkább így lesz. Az utántöltési feladat mellett a padlószínt alatti raktér továbbra is lehetőséget biztosíthat a teherszállításra, de az utastér felszereltsége akár VIP személyek szállítását is lehetővé fogja tenni, mindezt nagyobb mérvű átszerelés nélkül. További elektronikai átalakítással a repült időben az MRTT rádió, illetve adatkapcsolati reléállomásként is funkcionálhat majd szárazföldi, tengerfelszíni, légi és űrben lévő eszközök között.

Oroszországban hamarosan átadásra fog kerülni az első, sorozatban gyártottnak tekinthető Szuhoj Szu-57 Felon vadászbombázó. A típusból az érvényes szerződés értelmében 2028-ra 76 darab lesz megtalálható majd az orosz légierő állományában. Az első sorozatgyártott példányt, mely jelenleg a gyártás utolsó fázisában található meg a komszomolski-on-amuri repülőgép gyárban, még az év vége előtt át fogják adni.

Megérkeztek a Baranovicsi melletti légibázisra Fehéroroszország első Szuhoj Szu-30SzM Flanker-H vadászbombázói. A 12 megrendelt példányból most kettő szállt le, de idén még további kettő megérkezését várják, az orosz ígéreteknek megfelelően. A 2017-ben megkötött szerződés értelmében a gyártó 2018-2020 közötti időszakban adta volna át a Szu-30SzM-eket. Ez a terv azonban műszaki okok miatt némileg megcsúszott.

November 3-án végrehajtották a török fejlesztésű Atmaca (Héja) hajó elleni robotrepülőgéppel az tengeri első lövészetet. A Fekete-tengeren, egy szintén török tervezésű és gyártású hajóról, a MILGEM-osztályú KINALIADA (F-514) korvettről történt az indítás. A Roketsan által fejlesztett 800 kilogrammos tömegű Atmaca egy 200 kilogrammos harci résszel van ellátva, hatótávolsága 200 kilométer. A végfázisban aktivizálódó aktív radaros önirányító rendszerét tehetetlenségi navigációs rendszer és műholdas navigációs rendszer egészíti ki. Hossza 5,2 méter, (így az Atmaca nem lehet hosszabb, mint az RGM-84F variáns, vagyis 5,23 méter) törzsátmérője 350 milliméter, szárnyainak fesztávolsága 1,4 méter. Mozgatásáról egy Microturbo TRI 40 sugárhajtómű gondoskodik, ezt szeretnék majd kiváltani egy hazai tervezésű/építésű gázturbinára a jövőben. A gázturbina beömlőnyílását a szárnyak mögött alakították ki. Az Atmaca fejlesztését 2012-ben kezdte meg a Roketsan, az első indításra, igaz még csak szárazföldről, 2017 márciusában került sor.

Végrehajtotta első repülését a továbbfejlesztett fedélzeti rendszerekkel rendelkező, az AgustaWestland (manapság már Leonardo) licence alapján készített Turkish Aerospace Industries (TAI) T129B2 ATAK harci helikopter. A T129B2, vagy ATAK FAZ-2 immáron elektronikai hadviselési rendszerrel, valamint radar és lézeres besugárzás jelzőkkel is rendelkezik. Az első ilyen felszereltségű helikoptereket a tesztek befejezése után, 2020 végén kezdik majd átadni a török ​​hadsereg számára. Az első lépésben 21 darab T129B2 ATAK FAZ-2 került majd leszállításra.

Úgy tűnik az Egyesült Államokban megtalálták a módját, hogy végre teljes körűen használni lehessen a Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázók darabonként 400000 dollárba kerülő Generation III sisakkijelzőit. A sisakot a Rockwell Collins Inc. és az Elbit Systems of America Systems közösen állítja elő, azonban gyenge fényviszonyok közben zavaró zöld fények villantak fel a kijelzőjén. Ez leginkább a haditengerészet pilótáit zavarta, főleg a repülőgép-hordozóra történő éjszakai leszállások alatt. A flotta első körben szoftveresen próbálta meg orvosolni a problémát, de ez nem jelentett gyógyírt. Éppen ezért a csapatpróbák alkalmával csak a nagyobb gyakorlattal rendelkező pilóták hajtottak végre éjszakai repüléseket az F-35C-vel. Ezt a problémát a Pentagonban elsődleges fontosságúnak tartották, teljes joggal. A jónak tűnő megoldást végül is a Lockheed Martin találta meg. Ők a kijelző megjelenítő rendszerét a civil területen már igen elterjedt OLED technológiára cserélték le. Az OLED technológia jobb képminőséget és a gyorsabb válaszidőt eredményez, de az ilyen képernyők élettartama rövidebb. A Lockheed Martin most még nem fedte fel a módosítást igénylő sisakok számát, vagy a hiba megszüntetésének költségeit.

Befejezte az amerikai hadsereg az AH-64E Apache számára továbbfejlesztett AN/APG-78 Longbow tűzvezető rádiólokátorral végzett próbáit. A Lockheed Martin és a Northrop Grumman által közösen gyártott radar milliméteres hullámsávban üzemel. A mostani korszerűsítés eredményeképpen az AN/APG-78 földi és tengeri felderítési hatótávolsága is egyaránt megduplázódott és javult a pilóta nélküli légi járművek észlelésének képessége is. Továbbá új üzemmódokat is kapott, például a 360 fokos megfigyelési módot. Tesztlövészetek során kipróbálták a Longbow 6-os szoftver verzióját is. Ennek során az új AGM-179 JAGM (Joint Air-to-Ground Missile) irányított rakétákkal semmisítették meg a célpontokat.

A Boeing és az Amerikai Légierő csapata sikeresen tesztelte a KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgép módosított rakományrögzítési lehetőségét. Erre a hiányosságra egy teszt során figyeltek fel még szeptemberben és a biztonságos rögzítési mód kidolgozása az egyik legfontosabb prioritású feladat lett az elmúlt időszakban. Az utólagos felszereléssel megvalósuló megoldást, amely megakadályozza a retesz kioldódását, már sikeresen tesztelték és az elkövetkező hetekben minden új KC-46A repülőgépen meg fog jelenni.

November 7-én és 8-án megérkezett az első két Sikorsky HH-60W harci kutató-mentő helikopter a Duke Field-en állomásozó alegységhez, a 413. Tesztszázadhoz, amely típus képességeit hivatott vizsgálni az elkövetkező időszakban. A típus első repülésére ez év május 17-én került sor, azóta összesen 4 elkészült géppel folytatták le a légi tesztelések egy részét, ami eddig már több mint 150 repült órát jelent. A 96 HH-60G Pave Hawk leváltása időszerű lenne, az HH-60W-kel hiszen a gépek repült idejük vége felé járnak, ennek minden hátulütőjével együtt. A 2017-es pénzügyi évben például a hadrafoghatóságuk 68% körül mozogott, az elvárt 75% helyett. A HH-60W első felszállását nem is olyan régen még 2019 februárjára, illetve még egy kicsit régebben pedig 2018 elejére tervezték. De a HH-60W számos hibával küzdött, így ezek orvoslása laposan eltolta a sorozatgyártás tervezett időpontjának elindítását. A legnagyobb gond az üzemanyagtartállyal volt, aminek gyártási minősége, tömege, lövés utáni önzáródási képessége nem volt megfelelő a katonák által támasztott igények szerint.

További problémaként még megemlítésre kerültek a Link 16 adatátviteli rendszer, a radarbesugárzást jelző rendszer, az önvédelmi fegyverek rögzítési pontjai, valamint a páncélzat is. A HH-60W számos területen jelent majd előrelépést, ugyanis nem csak egy másik HH-60G-ről van szó. Elég csak megemlíteni a majd kétszeres űrtartalmúra növekedett, kb. 3000 literes üzemanyag-rendszerét, vagy a Tactical Mission Kit (TMK) nevet viselő rendszer együttest, amiben megtalálhatók radarbesugárzás-jelzők és egyéb védelmi rendszerek is.  A Sikorsky HH-60W-ből az elkövetkező években 113 darab állhat majd hadrendbe az amerikai légierőnél. Jelenleg több majdani forgószárnyas található meg a gyártás különféle szakaszaiban a Sikorsky Stratford-i üzemében.

A jövőben az F-22A Raptor és az F-35 Lightnning II-es vadászbombázók adatátviteli képességét tovább szeretnék bővíteni. Az elképzelés szerint az adatforgalomba a Boeing X-37B Orbital Test Vehicle (OTV) robot űrrepülőgép is bekacsolódhatna. Jelenleg még nem tudni miféle fedélzeti berendezések adatait osztaná meg az X-37B korunk legfejlettebb harci gépeivel.

Talán egy lézerfegyver prototípusa volt megfigyelhető az egyik ARLEIGH BURKE-osztályba tartozó rombolón. A USS DEWEY hajóhídja előtti Phalanx közelkörzeti légvédelmi rendszer helyére felszerelt eszköz külső megjelenésében hasonlóságokat mutat a Lockheed HELIOS programja során megalkotott lézerfegyverrel. Itt éppenséggel egy hajók fedélzetére telepíthető lézerfegyver létrehozása a cél.

Nagy-Britanniában befejeződött a harmadiknak elkészült brazil AH-11B Super Lynx helikopter berepülési programja. Az N-4005 oldalszámú forgószárnyas október 30-tól november 1-ig sikerrel elvégezte a gyári berepülési feladatokat. Ez a gép várhatólag december folyamán fog megérkezni a dél-amerikai országba. Nagy-Britanniában még 2017 szeptemberének utolsó hetében hajtotta végre első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóművekkel kerül ellátására (ezek találhatók meg a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatokban is), új navigációs és elektronikai hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak feladataik lerepülése során.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Republic F-105D Thunderchief

Fiat G-91R/1B

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Sepecat Jaguar GR.3

Canadair T-33AN Silver Star 3

Szuhoj Szu-27

General Dynamics F-16ADF Fighting Falcon

Eurofighter Typhoon FGR.4

Sikorsky SH-3H Sea King

British Aerospace Hawk T.1

Boeing F/A-18E Super Hornet

Dassault Mirage 2000N

Douglas A-4N Skyhawk

Airbus CC-150 Polaris

Boeing E-3A Sentry

Dassault Falcon 7X

Boeing CH-47F Chinook

Hawker Siddeley Harrier GR.3

LTV A-7B Corsair II

Panavia Tornado IDS

Boeing AH-64D Apache

Saab JAS39C Gripen

McDonnell Douglas KDC-10-30

Agusta-Westland AW-159 Wildcat

Martin EB-57B Canberra

Szólj hozzá

Lockheed Martin Boeing AH-64E Turkish Aerospace Industries korvett Sikorsky A330 MRTT General Dynamics European Land Systems MILGEM-osztály Roketsan Szuhoj Northrop Grumman Apache Airbus TAI SH-60F Seahawk ATAK F-35 Atmaca Szu-57 KC-46A Pegasus Szu-30SzM HH-60W GDELS Piranha V Raptor F-22A Felon Uzina Mecanică București UMB Flanker-H KINALIADA (F-514) T129B2 FAZ-2 Rockwell Collins Inc. Elbit Systems of America Systems AN/APG-78 Longbow AGM-179 JAGM