2020.02.29

2020.02.29. 06:46

Lengyelországban késik a Leopard 2-es harckocsik külföldi támogatással, de azért mégiscsak helyileg megvalósított korszerűsítési programja. Az első Leopard 2PL prototípussal február végére kellett volna elkészülnie a PGZ és a Rheinmetall Landsysteme cégeknek. Ez a példány azonban csak március közepére kerül majd olyan állapotba, ahogy azt a legutóbb módosított ütemtervben várták. Lengyelország 605,7 millió dollárt költ el az 1990-es évek végén beszerzett 128 Leopard 2A4-es harckocsi modernizálására. A Leopard 2PL modell összsúlya várhatólag nem fogja meghaladni a 60-65 tonnát, de azért a torony páncélzatának erőssége összemérhető lesz a Leopard 2A5-ös verzióval. Módosításra kerül a futómű is, de nem kerül lecserélésre az L/44-es 120 milliméteres löveg. A célzó és tűzvezető rendszer is megújul, például a lengyel PCO KLW-1 hőkamera is beépítésre kerül a parancsnok számára, így az kompatibilis lesz a legújabb DM11 és DM63 típusú páncéltörő lőszerekkel. A 128 Leopard 2A4-et érintő modernizációban a Rheinmetall újonnan alapított helyi leányvállalata, a Rheinmetall Defence Polska is rész vesz, több, akár állami tulajdonban lévő lengyel üzemmel és céggel (PGZ, ZM-Bumar Labedy Sa.) együtt.

Hollandia számára az Egyesült Államokban jóváhagyták a kért torpedó átalakító készletek eladását. Ennek köszönhetően tizenhat MK-48 Mod 7-es torpedó kerül majd átépítésre MK-48 Mod 7AT (Advanced Technology) változattá. Az alkatrészek és a kapcsolódó felszerelésének becsült költsége 85 dollár körül fog alakulni.

Több mint hat órát töltött a levegőben egy olasz HH-101 Caesar helikopter. A Cervia légibázisról felszálló helikopter mindezt az időtartamot ráadásul éjszakai körülmények között teljesítette. Természetesen ez idő alatt több légi utántöltésre is szükség volt, amiben egy Lockhhed Martin KC-130J Super Hercules szállító/légi utántöltő repülőgép volt a forgószárnyas segítségére. Az olasz légierő 12 HH-101A-t rendelt meg 3 opcióval. Ezek közül az elsőt 2015-ben adták át, és a típust 2016-ban nyilvánították bevethetővé. A HH-101A Caesar ötfőnyi személyzet mellett még 20 főnyi katona szállítására képes, de a három M134-es 7,62 mm-es Gatling géppuskával felfegyverezve, (bal és jobb oldali ajtókban, valamint a hátsó rámpán) hatfős legénységgel ellátva is képes 8 különlegesen kiképzett katona és felszerelésük szállítására. A plusz páncélzattal és integrált elektronikus hadviselési rendszerrel is felszerelt HH-101A Caesar az öregedő Sikorsky HH-3F Pelican helikoptereket váltotta le.

Legutóbb 2020január 29-én vett át az Olasz Légierő egy újabb HH-101A jelzést és Caesar nevet viselő helikoptert. Az MM81873 gyártási és 15-12-es oldalszámú gép a 15. ezred kötelékbe került. Ez példány könnyen megkülönböztethető a már eddig átadottaktól, hiszen világosszürke festést visel. Az eddigi alkalmazott Black Helo Drab fekete színt a nyári napsugárzás okozta túlhevülés elkerülése érdekében cserélték le a taljánok. Egyes információk szerint a szürke HH-101A-k feladata a nappali órákban végzett kutató-mentő feladatok ellátása lesz, ezért is indokolt a színváltoztatás, míg a sötétebb festést viselő példányok továbbra is a harci kutató-mentő feladatokra lesznek használva. Tény, a 15-12-es oldalszámú forgószárnyasra nem volt felszerelve a légi utántöltéshez szükséges fogadócső, valamint a Star Safire szenzortorony sem.

Az Olasz Légierő 2020. február 22-én, szombaton kapta meg az első Lockheed Martin F-35B Lightning II-jét. A 32-14-es oldalszámmal ellátott és MM7453-as gyártási számú repülőgép a harmadik olyan F-35B, amelyet az Olaszországban lévő üzemben építettek meg. Ugyanitt az első két repülőgépet 2018-ban és 2019-ben készítették el az Olasz Haditengerészet részére, ám ezeket átrepülték az USA-ba, az Amerikai Tengerészgyalogság Beaufort bázisára, ahol az F-35B pilóták képzését segítik. Róma jelenlegi terveiben 90 darab F-35-ös beszerzése szerepel. Ezekből 60 F-35A a légierőhöz kerül, míg a fennmaradó 30 F-35B-n fele-fele árnyban osztozik majd a haditengerészet és a légierő. A flotta terveiben legalább 22 F-35B beszerzése szerepelt, a csökkentett mennyiségnek köszönhetően várhatólag 8-10 bevetésre alkalmas géppel fognak rendelkezni, ami nem biztos, hogy elegendő lesz a harcfeladatok teljes igényű ellátásához.

Az 32-14-es oldalszámú F-35B az Olaszország délkeleti részén található Amendola légibázisra érkezett meg a 6. Ezred egy-egy Tornado IDS és ECR gépének kíséretében. Ezen a bázison az 32. Ezred már repüli az F-35A változat több példányát. A flotta F-35B gépei a Taranto tengeri kikötőjének közelében található Grottaglie-ban lelhetnek majd otthonra, ott ahol a jelenleg repült típus, az öregedő AV-8B + Harrier II is megtalálható. Vannak azonban olyan elképzelések, melyek szerint a haditengerészet F-35B gépeit is az Amendola légibázisra kellene telepíteni, az olcsóbb üzemeltetés végett. Hasonló megoldással repülik Nagy-Britanniában az F-35B gépeket, így a kiképzését, karbantartását és a logisztikai feladatok legalább egy részét egy helyre lehetett koncentrálni, jelentős megtakarításokat elérve. Egyébként az olasz légierő döntéshozói a jövőbeli expedíciós hadműveletek sikeres lebonyolításához tartották elengedhetetlenül fontosnak a rövid távol fel-és függőlegesen leszálló F-35B variáns beszerzését.

Spanyolországban a hadsereg repülőcsapatainál kivonásra fognak kerülni az Airbus Helicopters EC665 Tiger (helyi jelöléssel HA.28) harci helikopterek HAP (Hélicoptère d'Appui Protection) 2013-tól megjelent variánsai. Ezeket a 18 darabos, több szempontból is korszerűbb HAD/E (Helicóptero de Apoyo y Destrucción Español) - ami a HAD (Hélicoptère d'Appui Destruction) modifikációk helyi jelölése - hadrendbe állítása után HAD/E változatra szánták átalakítani, ahogy azt a franciák is tervezték a 2017-ben még meglévő 36 darab HAP helikopterükkel. Most azonban ezt az átalakítást tartalmazó tervet ejtették, gyaníthatóan az anyagi források korlátozottsága okán. Így tehát leállításra kerülnének és alkatrészbázisul szolgálnának a HAD/E változatok számára. Ezzel azonban nem érne véget a pályafutásuk, hiszen pár éven belül a megmaradt sárkányszerkezeteiket használnák fel a még korszerűbb Tiger Mk 3-as változat létrehozásához. Az Airbus Helicopter pár éve már dolgozik a Tiger harci helikopterek élettartamának felénél, vagyis a 2020-as évtizedben bekövetkező időszakos nagyjavítás alatt elvégezhető korszerűsítés mikéntjén. A Tiger Mk 3-as üzemeltetési költségeinek csökkentése mellett a fegyverzet erősítése, bővítése is napirenden szerepel a fedélzeti elektronika modernizálása mellett. Természetesen a típust már hadrendbe állított országok, Ausztrália, Franciaország, Németország és Spanyolország véleményét, észrevételét is kikérik a tervezési fázis során.

Elkezdték az F21-es nehézsúlyú torpedók leszállítását a megrendelők részére. A 2019 novemberétől kezdődő átadásokban a francia flotta mellett a brazil is érintett. A gyártó, a Naval Group hivatalos beszámolójából nem derül ki, hogy eddig pontosan mennyi torpedót adtak át a két megrendelő állam haditengerészetei számára. Az 50 kilométeres hatótávolságú torpedó egyaránt alkalmazható hajók és tengeralattjárók ellen is, akár part menti vizekben is, 10-től 500 méteres mélységig. A több mint 50 csomós sebességre képes F21-ből jelenleg 93 darabos megrendelés tűnik biztosnak Párizs részéről. A franciáknál a fegyver Artémis néven kerül rendszeresítésre a RUBIS, és BARRACUDA osztályba tartozó vadász, illetve a LE TRIOMPHANT-osztályú rakétahordozó tengeralattjárókon is az F17 Mod2-es torpedók utódjaként. A jövőben az F21-ek rendszeresítésre kerülhetnek Görögország és India tengeralattjáróin is. Az 533 milliméteres átmérőjű, 6 méter hosszú és 1,3 tonnás tömegű torpedóval 2013-tól 2017-ig hajtották végre a tesztindításokat a Földközi-tenger vizében.

Megerősítette a Francia Légierő, hogy igen élénken érdeklődik az amerikai Boeing CH-47F Chinook Block II-es továbbfejlesztett nehéz szállítóhelikopter iránt. Fő elvárás a típussal szemben az ellenséges ország mélységében történő bevetések végrehajtási képessége, vagyis a különleges erők műveleteinek támogatása. Azt, hogy mit is várhatnak el egy Chinook-tól nagyon is jól tudják a franciák, hiszen Maliban alkalmuk volt megismerni a RAF három gépét.  Jelenleg is különféle lehetőségeket elemeznek, többek között azt is, hogy a bizonyos politikai és gazdasági körökben nem túl népszerű vásárlást megelőzően egy pár példányt tartósan kibérelnének, akár már 2025-től kezdődően. Persze nem csak amerikai gépekben gondolkodnak, várják az Airbus Helicopters H225M Caracal helikopterek számára kidolgozott frissítési csomagját, valamint a 2040 után rendszerbe állítható helikopter terveit is. A Magyarország által is megrendelt H225M Caracal helikoptereket 2040-ig tervezik szolgálatban tartani a franciák.

A MiG tervező iroda bejelentette, kifejlesztettek egy automata leszállító rendszert. A kedvezőtlen időjárási körülmények között történő leszállások megkönnyítésére megalkotott rendszer előnyeit a repülési tesztek megerősítették, és ezek egybevágtak a pilóták pozitív visszajelzéseivel. A gép számára ideális siklópályát megtaláló rendszert a jövőben alkalmazni tervezik a MiG-29M/M2 és MiG-35 repülőgépeken is.

Orosz lapértesülések szerint - melyek az ország védelmi iparából származnak - hamarosan elkezdik egy új, légi indítású hiperszonikus fegyver tesztjeit. A Szuhoj Szu-57-es számára megalkotott, földi célok elleni rakéta külső méretei lehetővé teszik majd, hogy a csökkentett észlelhetőségű Szu-57-es belső fegyverterében helyezhessék el.  A Szu-57 fegyverzetébe szánt másik hiperszonikus fegyverről, a 300 kilométeres hatótávolságú légi célok elleni rakétáról már jó ideje nincs semmi hír.

Tunézia számára Washingtonban február 26-án engedélyezték négy darab Textron Aviation Beechcraft AT-6C Wolverine felfegyverzett turbólégcsavaros repülőgép eladását. A 325,8 millió dolláros beszerzésben több száz darab Mk81-es és Mk82-es irányított bomba, 3290 darab BAE APKWS félaktív lézeres önirányítású rakéta, valamint hat L-3 WESCAM MX 15D szenzortorony is megtalálható. Az AT-6C nem lesz teljesen ismeretlen az afrikai országban, hiszen ez 85%-ban megegyezik a svájci Pilatus PC-9-en alapuló T-6C Texan II-es kiképzőgéppel, amelyből 2019 októberében 12 darabot vásároltak meg 234 millió dollárért. Mivel Irak a mai napig nem véglegesítette a 2014-ben kidolgozott 24 darab AT-6C beszerzéséről szóló szerződését, így Tunézia lett eme alváltozat első külföldi megrendelője.

Egy újabb típuson lesz majd alkalmazható a Lockheed Martin Sniper ATP (Advanced Targeting Pod) célmegjelölő konténer. Ebből már több mint 1450 darabot készítettek el és 27 ország repülőgépein használják. Most csak a típusok száma növekedett, az alkalmazó államoké nem. Ugyanis az Egyesült Arab Emírségek döntött úgy, hogy az F-16 E/F Block 60-as Fighting Falcon vadászbombázóin már évek óta használt Sniper-eket integrálják a francia gyártmányú Dassault Mirage 2000-9-es vadászbombázóikon is. Az együléses Mirage 2000-9EAD/RAD változatokból 43 darab, míg a kétüléses harci gyakorló Mirage 2000-9DAD-ból 14 darab áll hadrendben az Egyesült Arab Emírségekben. Ezeken eddig a szintén francia Damocles célmegjelölő konténer Shehab néven ismert változata volt alkalmazásban.

Pakisztánban egy újabb harcias szereplő léphet a forgószárnyas színpadra. Iszlámábád 48 darab Bell AH-1F Cobra helikoptereit szeretné lecserélni már egy jó ideje, de eddig eredmény nélkül. Első körben a kései utód, az AH-1Z Viper került megrendelésre 15 darabos mennyiségben. A még 2015 áprilisában született megállapodás a forgószárnyasokon felül tartalmazott továbbá 1000 darab AGM-114R Hellfire II lézervezérlésű rakétát is. A Pakisztánban alkalmazott Cobra harci helikopterek utódjai közül az első két példány még 2017-ben készült el. Azonban leszállításra már nem kerültek, mert 2017 augusztusában az Egyesült Államok bejelentette, befagyasztja az eddig nyújtott katonai támogatását Pakisztán irányába. Az eltelt idő alatt 9 darab frissen legyártott AH-1Z Viper harci helikopter került tartós tárolásba az USA területén. A 2019-es év közepén újabb két példány volt jól megfigyelhető a tárolás helye felé vezető repülőúton. Ezek is az amerikai tengerészgyalogság számára gyártott Viper-ektől eltérő, sötétebb festést viselték és a faroktartón lévő „PAKISTAN ARMY” felírat első szava le volt festve. Az amerikai típus után került a képbe a Törökországban gyártott TAI (Turkish Aerospace Industries) T129 ATAK harci helikopter.

A 2019-es évben azonban szintén kérdésessé vált a Pakisztán által megrendelt T129-es harci helikopterek beszerzése. Ugyanis a török gyártású harci forgószárnyasok több összetevőjét is USA béli székhellyel rendelkező cégek állítják elő. Ilyen például a forgószárnyasok levegőbe emelkedéséhez szükséges LHTEC T800-4A gázturbina is, melyekből kettő kell egy ATAK-ba. Ezek előállítását a LHTEC közös vállalat végzi, mely az amerikai Honeywell és a brit Rolls-Royce közös gyermeke. Éppen ezért az igencsak elmérgesedő amerikai-török viszony az F-35-ök el(nem)adása mellett a T129-es helikopterek előállítására is rányomja bélyegét. Meg kell jegyezni, hogy már 2017 februárjától Törökországban megkezdték a hasonló paraméterekkel rendelkező TS1400 jelzéssel ellátott hazai gázturbina kifejlesztését is. Ezt az erőforrást szeretnék felhasználni a Turkish Aerospace Industries T625 közepes méretű, több célra is felhasználható helikopteren is. A megjelenésében igencsak Agusta jegyeket mutató szerkezet fejlesztése 2010-ben kezdődött. A Pakisztán által 1,5 milliárd dollárért megvásárolni kívánt 30 darab T129 ATAK harci helikopter előállítása, valamint leszállítása is így a beépíthető hajtóművek hiánya miatt legalább egy évet késhet a 2019-es keltezésű török hírek szerint.

Számos helyen rendszeresítették a szovjet időkben kifejlesztett Mil Mi-24 Hind harci helikoptert, valamint annak továbbfejlesztett, korszerűsített változatait. A pakisztániak is vásároltak a Mi-35-ös változatból 4 darabot. A 2017-ben megérkezett forgószárnyasokkal a már több mint 30 éves szolgálati múltat maguk mögött tudó Cobrák nagy magasságokban történő elerőtlenedését szerették volna ellensúlyozni. Nem tudni mi okból, de az emlegetett 20 darab Mi-35-ös megvásárlása már évek óta nem szerepel a tervekben, ellenben egyre inkább hajlanak arra, hogy Kínából vásárolják meg az indiai AH-64E-kel ellensúlyt képező harci helikoptereket. A kiszemelt típus az évek során továbbfejlesztett CAIC Z-10ME lett. A korai változatú Z-10-ből állítólag 3 darab már szolgálatba állt 2015-ben, ezeket Peking ajándékaként kapták meg. Meg nem erősített információk alapján úgy lehetett tudni, a pakisztániak nem voltak teljesen megelégedve a kínai helikopterekkel. Leginkább az alacsony motorteljesítmény volt az elégedetlenkedés oka. Ezekben a helikopterekben még a WZ-9-es gázturbinák voltak megtalálhatók és ezekkel sok esetben a normál fegyverterhelésnek számító 16 darab AR-1/HJ-10 irányított páncéltörő rakétával a helyi viszonyok között nem voltak képesek a kitűzött repülési feladat végrehajtására a Z-10-ek. Az erősebb WZ-16-os hajtóművek fejlesztését már évekkel ezelőtt elkezdték a kínaiak, ezek talán mostanra kellően kiforrottak lettek. Mindenesetre a kialakult helyzet azt eredményezi, hogy a kínaiaknak lehet esélye. Legvalószínűbb egy 17 darabos Z-10ME megrendelés megvalósulása az elkövetkező hónapokban, talán már júliusban, hacsak a nemzetközi helyzet nem alakul a pakisztániak és leginkább más gyártók számára kedvezően.

Más esetben viszont olybá tűnik, a szankciók nem teszik lehetetlenné a pakisztáni-török haditechnikai üzletek megvalósulását. Ezen a héten a török STM jelentette, a franciák által bevezetett korlátozások ellenére kellő ütemben halad az első pakisztáni tengeralattjáró korszerűsítése. Az AGOSTA 90B tervek alapján megépített tengeralattjáró hamarosan elkészül és elkezdődnek rajta a próbák. A tengeralattjáró török periszkópokat, hanglokátorokat, önvédelmi rendszereket, radart és harcvezetési rendszereket kap, leginkább az ASELSAN, a KAŞİF, és a HAVELSAN jóvoltából. A 2016-ben megkötött szerződés értelmében a három pakisztáni tengeralattjáróból kettőt korszerűsítettek volna törökök. Az első egységen elvégezett munkát látva azonban az STM-nél bíznak abban, hogy a harmadik tengeralattjáró modernizációjára is megrendelés fog érkezni Pakisztánból.

India február 25-én aláírta azt a szerződést, melynek értelmében 24 darab Sikorsky MH-60R Seahawk haditengerészeti helikoptert vásárolnak meg az Egyesült Államokból a flotta részére. A Sikorsky UH-3H Sea King és a Westland Sea King Mk.42B forgószárnyasok pótlására szolgáló első hat, tengeralattjárók és felszíni hajók elleni harcra egyaránt alkalmas új helikoptert várhatóan a következő év elejére szállítják majd le, míg az utolsók 2023-ban érkeznek majd meg a 2,4 milliárd dolláros szerződésben foglaltak alapján. Az Indiai Haditengerészet igényei hatalmasak, hiszen az elkövetkező években még további 100 darab helikoptert kívánnak rendszeresíteni a Naval Multi-Role Helicopter (NMRH) program keretében.

Új-Delhi a MH-60R Seahawk helikopterek mellett további hat Boeing AH-64E Apache harci helikoptert is megrendelt a hadsereg számára. A megközelítőleg 930 millió dollárért vásárolt AH-64E-k 2023-tól kerülnek majd átadásra. Az amerikai gyártó március végére teljesíteni fogja India első 22 darabos AH-64E Apache harci helikopterekre vonatkozó megrendelését. Az eddig átadott 17 Apache harci helikopter a hamarosan megérkező másik 5 példánnyal együtt a légierő gépállományát gyarapítja.

Világhálóra felkerült fotók alapján úgy tűnik, Kínában folytatódik a Shenyang J-15-ös repülőgépek gyártása. 2018 nyarán a South China Morning Post értesülései szerint a haditengerészeti légierőnél hadrendbe állított Shenyang J-15-ös vadászbombázók szénája nem állt túl jól. A Szuhoj Szu-33-al közeli rokonságban álló típussal állítólag négy baleset is történt már, bár hivatalosan ezekből csak kettőt ismertek el. Három hónapos időtartamra felfüggesztették már a típus hordozófedélzeti üzemeltetését is, amikor is strukturális átvizsgálásra volt szükség az összes gépen. Ez szintén nem sok megelégedettséggel töltötte el a flotta vezetését. A problémás üzemeltetés, valamint az elvártól elmaradó harci képességek mellett a típust állítólag hajtóműproblémák is sújtották, így felvetődött a haditengerészet vezetésében az a gondolat, hogy egy új gép létrehozásával kellene búcsút inteni a J-15-nek. Akkoriban arról is írtak, hogy a típus előállítását a fent írtak miatt fel is függesztették.  Így a flotta légiereje nem rendelkezett a tervezett két hordozófedélzeti repülőezred számára elegendő, vagyis 2 x 26 darab J-15-ös vadászbombázóval.

Tény, egy új típus kifejlesztése messze több időt igényel, mint a már meglévő módosítása, szerencsés esetben. A továbbfejlesztett AESA radarral és modernizált elektronikával ellátott együléses J-15B, valamint a J-15D kétüléses elektronikus hadviselésre képessé tett változat és a J-15S szintén kétüléses többfeladatú variánsokról is érkezet már hírek az utóbbi években. Sőt 2016-ban az internetre felkerült fotók alapján megállapítást nyert, hogy Kínában a J-15-öst alkalmassá teszik katapultos indításra. A repülőgép-hordozókon használatos eszközből Kína szárazföldi bázisán két példányt is építettek, egy hagyományosnak tekinthető, gőzzel működőt, és egy elektromágnesest, mely a legújabb technológiát képviseli. A katapultos indításnál fellépő erőhatások elviselésére az orrfutóművet a J-15-ön módosították. A legutóbbi képeken látható együléses gépekről még nem lehetett eldönteni, hogy a J-15B változatok-e, vagy sem. Mindenesetre a gyarapodó kínai repülőgép-hordozó állomány számára szükségesek harci gépek, mivel a legújabb hírek szerint az eddig elkészült J-15-ök közül kevesebb, mint 20 van repülésre alkalmas állapotban. Éppen ezért nem zárható ki, hogy a kevésbé megfelelő eredeti J-15-ök gyártását ábrázolja a fotó.

Állítólag hamarosan a nyilvánosság számára is bemutatásra fognak kerülni a kínai Y-20 szállítógép átépített változatai. Ezek közül kettő, a légi utántöltő és a légtérfelderítő az, amit kínai források, mint hamarosan debütálókat említettek meg. Az első olyan hírek még 2018-ban jelentek meg, miszerint Kínában egy új tankergép megalkotásán dolgoznak. Típusjelzése valószínűleg YU-20, vagy Y-20U lesz majd. A szovjet eredetű Tu-16-os közepes bombázó Kínában gyártott tankerváltozata, a Xian HY-6-os mellett hamarosan felbukkanhat majd egy nagyobb képességű típus is. Ez a nagyobb mennyiségű üzemanyagnak köszönhetően talán jobban megfelel majd a J-20-ok számára is, hiszen a több mint 60 tonnás terhelhetőségű Y-20 szállítógép módosításával jött létre. A múlt idő használata az előző mondat végén jogos, hiszen műholdképek alapján legalább egy ilyen Y-20 már létezik 2018 óta. Ez a szárnyai alá felszerelt utántöltő konténerekkel lett ellátva.

A legújabb információk szerint a Y-20-on eddig alkalmazott orosz hajtóművek helyett alkalmazásra fog kerülni a hazai gyártású WS-20-as erőforrás, valamint további alváltozatok megjelenésére is lehet számítani. A radarral felszerelt, talán majd a KJ-3000-es típusjelzéssel bemutatkozó légtérfelderítő mellett, a rádióelektronikai harcra és felderítésre képes variáns mellett megjelenhet egy repülő kórházzá átalakított Y-20-as is. Az előbbi KJ-3000-es variánsról egyes források azt is tudni vélik, hogy a rádiólokátorokat a törzshöz idomulóan helyezték el. Az első repülését még 2013-ban végrehajtó Y-20-as 60-72 tonnányi teher szállítására képes. A rövid fejlesztési időt sokan sokféleképpen magyarázták, de 2016 elején vallotta be egy kínai származású férfi az Egyesült Államokban, hogy több amerikai repülőgéptípus titkos adatait is megszerezte és Kínába juttatta. 2008-tól 2014-ig a légi és űrhajózási területeken dolgozó 54 éves Su Bin, más néven Stephen Su, vagy Stephen Subin az évek folyamán a C-17-es mellett az F-22-es és az F-35-ös minősített adataihoz is hozzáfért, számítógépes rendszerek védelmének feltörésével.

Japánban 2035-re szeretnék szolgálatba állítani a hazai fejlesztésű ötödik generációs harci repülőgépüket.  A program vezető vállalkozója a Mitsubishi lesz, hiszen évek óta jelentős szerepet játszik az X-2 ATD-X (Advanced Technology Demonstrator) Shinshin lopakodó repülőgép fejlesztésében. Az új típusról készült fantáziarajzok azonban csak nyomokban emlékeztetnek erre a gépre. Ebben az évben Japán 256,5 millió dollárt szán a jelenleg csak FX-nek hívott típus fejlesztésére, melyet az F-2-ek utódjául szánnak.  Az akár 100 darabos mennyiségben is rendszeresítésre kerülő új gép mérete a Lockheed Martin F-22A Raptor méreteivel fog vetekedni, vagyis igencsak nagyméretű lesz. Erőforrásaként a F-22-ben használt Pratt&Whitney F119-hez hasonló teljesítmény leadására képes, 2018-tól tesztelt Ishikawa-Harima Heavy Industries XF-9-1 gázturbinák szolgálnak majd, amik lehetővé fogják tenni a szupercirkáló képességet is. Ezek a várakozások szerint az esetleges módosításokat követően is rövidebbek lesznek, mint az F119-ek, így a Raptor-hoz viszonyítva nagyobb fegyvertér kialakítására nyílik majd lehetőség a japán lopakodón a tervezők számára.

Az eddigiek mellé további hat VH-92A helikoptert rendeltek meg a Sikorsky-tól. Az Amerikai Egyesült Államok elnökét, illetve stábtagjait majdan szállító gépekből eddig prototípusként szolgáló két példány, (első repülések 2017 júliusában és novemberében) az EDM-1 és az EDM-2-es mellé másik négy is elkészült. A rendszer demonstrációs próbákra ez a négy helikopter szolgál. Ezekből az utolsót ez év májusában adják majd át. Az öt forgószárnyas eddig több mint 1000 repült órát teljesített, de már ellenőrizték a légi szállíthatóságot is, egy Boeing C-17 Globemaster III-as rakterében történő elhelyezéssel. A most 470,8 millió dollárért megrendelt hat gép az alacsony ütemű sorozatgyártás részeként kerül majd legyártásra. Átadásuk a 2021-es évben valósulhat meg. A jelenleg alkalmazott VH-3D és a VH-60N helikopterek pótlására az utódból még további öt helikopter kerül majd beszerzésre 2022 és 2023 között.

Hamarosan kiderül, melyik amerikai tartalékos egység lesz a következő, amelyik átfegyverzésre fog kerülni Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázókra. Jelenleg már csak négy légibázis van versenyben az új gépek következő otthonának kijelöléséért.  Fort Worth Texasban, Davis-Monthan Arizónában, Homestead Floridában, és legvégül Whiteman Missouriban. Homesteadban, vagy Fort Worthben 24 F-16-os, míg Davis-Monthanban, vagy Whitemanben 24 A-10-es kerülne lecserélésre 26 darab F-35A-val.

Megérkezett a második rendelési állomány is a Sikorsky-hoz az új HH-60W harci kutató-mentő helikopterekre. Az első még csak 10 darab elkészítéséről szólt, azonban a mostaniban már 12 forgószárnyas szerepel. Az Egyesült Államok légiereje számára gyártandó gépek tucatjának értéke 500 millió dolláros bevételt eredményez a gyártónak. A HH-60W egy teljesen új helikopter, amely a bevált UH-60M Black Hawk-on alapszik. Ezen a héten a hivatalos megnevezésére is fény derült a típusnak, ami a harci kutató-mentő helikopterek megjelenésére vezethető vissza (HH-3E Jolly Green és HH-53 Super Jolly Green) és a Jolly Green II lett. A 96 HH-60G Pave Hawk leváltása időszerű lenne, az HH-60W-kel hiszen a gépek repült idejük vége felé járnak, ennek minden hátulütőjével együtt. A 2017-es pénzügyi évben például a hadrafoghatóságuk 68% körül mozogott, az elvárt 75% helyett.

A HH-60W számos hibával küzdött, így ezek orvoslása laposan eltolta a sorozatgyártás tervezett időpontjának elindítását. A legnagyobb gond az üzemanyagtartállyal volt, aminek gyártási minősége, tömege, lövés utáni önzáródási képessége nem volt megfelelő a katonák által támasztott igények szerint. További problémaként még megemlítésre kerültek a Link 16 adatátviteli rendszer, a radarbesugárzást jelző rendszer, az önvédelmi fegyverek rögzítési pontjai, valamint a páncélzat is. A HH-60W számos területen jelent majd előrelépést, ugyanis nem csak egy másik HH-60G-ről van szó. Elég csak megemlíteni a majd kétszeres űrtartalmúra növekedett, kb. 3000 literes üzemanyag-rendszerét, vagy a Tactical Mission Kit (TMK) nevet viselő rendszer együttest, amiben megtalálhatók radarbesugárzás-jelzők és egyéb védelmi rendszerek is.  A Sikorsky HH-60W-ből az elkövetkező években 113 darab állhat majd hadrendbe az amerikai légierőnél.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Panavia Tornado F.3

Lockheed P-3B Orion

Chengdu J-10AY

Boeing C-17A Globemaster III

Szuhoj Szu-22M4 Fitter-K

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Xian Y-20

McDonnell Douglas EF-18A+ Hornet

Avro 696 Shackleton AEW.2

Grumman C-2A Greyhound

Eurofighter EF-2000 Typhoon

Rockwell B-1B Lancer

Raytheon U-125A

LTV Aerospace A-7H Corsair II

Mil Mi-8AMTS Hip

Boeing RC-135W Rivet Joint

Szuhoj Szu-27P Flanker

General Dynamics F-16D Fighting Falcon