Az elsősorban a tengerészgyalogság igényei szerint fejlesztett Sikorsky CH-53K King Stallion-ból június 25-én újabb példányok kerültek megrendelésre.

Ez a mennyiség kilenc darab és mindössze ennyi alkotja a 735,9 dollár értékű 5. rendelési tételt. Ezeket a gépeket 2024 decemberének végig kell majd átadni. Az 5. rendelési tétellel így már összesen 33 darab CH-53K került megrendelésre a beszerezni kívánat 200-ból. További 9 példány már a 6. rendelési tételben lesz megtalálható. Jó hír, hogy elkezdett csökkenni a megrendelési mennyiségek növekedésével a darabár. Míg minden helikopter 97,6 millió dollárba került az 5. rendelési tételben, addig ez az összeg 94,7 dollárra csökken le a 6. rendelési tételnél. Kicsit árnyalja a képet, hogy ezek az összegek nem a teljesen felszerelt helikopterekre vonatkoznak, például a helikopterenkénti három gázturbina sincs ezekben benne. Még 2020 októberében látott napvilágot az az árkalkuláció, mely szerint egy darab CH-53K 148 millió dollárba fog kerülni, míg ez az összeg 2017-ben „csak” 92 millió dollár volt.

(Wikipedia)

A költségek emelkedését a fejlesztést követő időszakban, vagyis a prototípusoknál előjövő hibák sorai emelték meg jelentősen. Ezek megoldásán folyamatosan dolgoznak a Sikorsky-nál. Például 2019 decemberére sikeresen kiküszöbölték a Sikorsky CH-53K King Stallion nehézhelikopterek egyik igencsak nagymérvű problémáját. A gondot az okozta, hogy a forgószárnyas óriások három General Electric T-408-as (GE38-1B) gázturbinájába rendszeresen visszaáramlott az fúvócsövet elhagyó égéstermék. Ez nem csak csökkentette a hajtóművek teljesítményét, hanem veszélyessé is tette a repülést e gépekkel. A módosítás hatékonyságát több tesztrepülés során is alaposan ellenőrizték és ezek a megfelelő eredményt hozták. A 2018-as év elején a Pentagonban készült el egy átfogó elemzés a Sikorsky CH-53K King Stallion nehéz szállítóhelikopterről. Ebben az állt, hogy több mint 1000 előbb, vagy utóbb módosításra, sőt újratervezésre kerülő pont van még a forgószárnyason és annak rendszereiben, amik mind befolyásolhatják a bevehetőséget.

A tesztprogramban résztvevő négy példány akkori rendelkezésre állási mutatója 69%-os volt, ez szintén elmarad az elvárt minimum 75%-tól. A 2019-es év első felében még gondok voltak a számítógépeken futó szoftverekkel, de sokkal komolyabb probléma volt az, hogy bebizonyosodott, az erőátviteli rendszer nem fogja elérni az elvárt élettartamot. Mindezek miatt 2021 szeptemberét határozták meg a Sikorsky CH-53K King Stallion nehéz szállítóhelikopter hadrendbe állásának dátumaként. Az amerikai tengerészgyalogság várhatólag 200 példányban fogja beszerezni az új nehézhelikoptert, bár az elhúzódó fejlesztés miatt alaposan megemelkedhet a darabáruk. Ez a mennyiség nyolc aktív, egy tartalékos és egy kiképzőegység felállítására lesz elegendő. De a pár éve tulajdonossá vált Lockheed Martin szerint jelentős külföldi megrendelés is várható a típusra. Jelenleg Németország, Izrael és Japán lehetnek az új variáns első külföldi megrendelői.

(Wikipedia)

A 2020-as év júniusa két fontos történést is hozott a típus életében. Az egyik az volt, hogy befejeződtek a CH-53K King Stallion légi utántöltési tesztjei. Ezeket még az év áprilisának elején kezdték el és végig a Lockheed KC-130J Super Hercules tartálygépe volt a tesztek másik szereplője. 2020. április 6-án a 4,5 órás csatlakozási tesztet a Chesapeake-öböl felett repülő, Lockheed Martin KC-130J Super Hercules légi utántöltő repülőgép segítségével hajtották végre. Az egymást követő összekapcsolódások során üzemanyag átadására nem került sor, de folyamatosan emelték a repülési sebességet, így vizsgálva a helikopter irányíthatóságának változását a Hercules mögötti örvényekben repülve. Ezek során bebizonyosodott, az utántöltés megvalósítása nem lehetetlen feladat a helikoptert vezetők számára. A repülés közbeni utántöltés képességét a Bundeswehr új nehéz szállító helikopterének, vagyis az STH-nak az alapvető képességeként is meghatározták. A Bundeswehr ajánlati felhívására válaszul a Lockheed Martin Sikorsky leányvállalata és a Rheinmetall egyesítette erőit, hogy Németországnak felajánlja a CH-53K helikoptert.

A másik az volt, hogy sikerrel teljesítette első tengeren végzett tesztidőszakát a CH-53K King Stallion. Az Atlanti-óceánon hajózó USS WASP (LHD 1) partraszállást támogató helikopterhordozón két hétig vizsgálták a típust. A repülőfedélzeten, illetve az az alatti hangárban végzett mozgatási és a hajó elektromos, illetve elektronikai rendszerivel szemben ellenállóságot vizsgáló próbákon felül a rotorlapátok összecsukását, valamint szétnyitását, továbbá a farokrész törzs mellé történő be, majd kihajtását is vizsgálták, a hajtóművek indításával és a fel-és leszállási jellemzőkkel együtt, a növekvő szélsebesség és változó szélirányok mellett. Persze a fedélzeten történő biztonságos rögzítés lehetőségét is leellenőrizték. A fel-és leszállásokat nappal és éjjel is végeztek, utóbbi esetben a személyzet éjjellátóval repült. A két hét során a CH-53K King Stallion minden esetben jelesre vizsgázott. A teljes körű tesztelés 2021-ben fejeződik majd be, míg az első századok a 2023-as, 2024-es évben települhetnek majd a partraszállást támogató helikopterhordozók fedélzetére új forgószárnyasaikkal.

(Wikipedia)

Persze addig azért lesz még mit javítani a CK-53K-n, elég csak megemlíteni az ez év márciusi hírt. Ugyanis az amerikai tengerészgyalogság jelentősen korlátozni kívánja az új Sikorsky nehézhelikopterek esetében a felvert porban eltölthető időt. Az úgynevezett bebarnulás időtartamát egy-egy le-és felszállás során 70 másodpercben szeretnék maximalizálni, mivel az eddigi tesztek során a General Electric T408-as (GE38-1B) gázturbinákra ráégő homokszemcsék jelentősen csökkentették a leadható teljesítményt. A hajtóművenként 7500 lóerő előállítására képes gázturbinák 21 percnyi ilyen üzem után kezdtek el érezhetően veszíteni erejükből a tesztek során. Tehát ez a 21 perc, ami természetesen egy túlléphető határt jelent, a hajtóművek védelmét szolgálja. Ez a 70 másodperces időintervallum a gyakorlatban nem nagyon lesz tartható, (például egy külsőleg szállítandó rakomány felvétele, majd a felemelkedés több mint 70 másodpercet vesz igénybe), de egyébként is a gyártó az üzemeltetővel együtt már munkálkodik a hiba kijavításán. Már csak azért is, mert az ilyen körülmények előfordulása a helikopterek harctéri bevetéseinél szinte mindennaposak lehetnek. Ez a jelenlegi helyzet elfogadhatatlanul sok hajtómű cserét eredményezne, maga után vonva a javítóbázisok leterheltségét is, mindezt egy már így is túl drágának tartott, és eddig nem túl nagy példányszámban megrendelésre került helikopter esetében.