2017.03.04
Szerbiában rendszeresítésre kész a hazai fejlesztésű Lazar 3-as lövészpáncélos. Az első Lazar, a Lazar 1-es 2008-ban került bemutatásra. A Lazar 1 BVT-SR-8808 többcélú páncélozott harcjármű igen robosztusra sikeredett, ebben a gépezetben a tervezők megpróbálták ötvözni a katonák által használ páncélozott szállító harcjárművek, és a békefenntartó műveletekben alkalmazott aknarobbanásnak ellenálló járművek tulajdonságait, illetve a belügyi egységek általa a terroristák elleni akciókban használt páncélozott járműveinek legjobb tulajdonságait. A pótpáncélzat nélkül 16 tonnás, 8x8-as kerékképletű, módosított TAM-150 teherautó alvázra épített Lazar 1 mozgatásáról egy 400 lóerős motor gondoskodik. Hossza 7,25 méter, magassága 2,45 méter, szélessége 2,4 méter, háromfős személyzetén kívül még 10 lövész szállítására képes. Fegyverzete 7,62 mm-es géppuskáktól a 30 mm-es gépágyúkig szabadon választható, ezeket egy távirányítású toronyba helyezik el. Első megrendelőként sokáig Irakot emlegették, azonban a beszerzésről szóló egyeztető tárgyalások 2009-ben megszakadtak. A járművek gyártására egy új, 130 főt foglalkoztató üzemet is létesítettek Szerbiában 2013 végéig.
Megjelenésében és egyéb tulajdonságaiban is a Lazar 3 és a Lazar 1 között helyezkedik el a Lazar 2-es, mely külső jegyeiben már inkább a gyalogsági harcjárművekhez állt közelebb, azonban a számos lövésbiztos ablak még utalt az eredetére. Hossza 7,82 méterre növekedett, magassága 2,32 méter, míg szélessége 2,85 méter lett. A 28 tonnás tömegű jármű 2013-ba került bemutatásra. 3 fős személyzet mellett már csak 9 lövész szállítására képes, fegyverzetét egy Zastava gyártású, percenként 550-650 lövés leadására képes 30 milliméteres gépágyú és egy ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkotja. Fegyverzetét a Maljutka irányított rakéták 2T és 2F variánsaival lehet erősebbé tenni. Mozgatásáról a páncéltest orr-részének jobb oldalán elhelyezett 500 lóerős Cummins ISM 500 motor gondoskodik, hatótávolsága 600 kilométer, legnagyobb sebessége 100 kilométer per óra. Megalkotásánál, akárcsak a Lazar 1 esetében igénybe vették civil teherautók komponenseit is, de ezek már az orosz Kamaz-tól származtak.
A Lazar 2-re megjelenésében igencsak hasonlító Lazar 3-as 26 tonnás tömege a pótpáncélzattal egészen 32 tonnáig emelkedhet. Fegyverzetét ugyancsak a Lazar 2-ről ismert Zastava gyártású 30 milliméteres gépágyú és egy ezzel párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska alkothatja, de mód van 12,7 milliméteres nehézgéppuskával ellátott távirányítású fegyverállvány felszerelésére is. Legnagyobb elérhető sebessége azonos erőforrás mellett 110 kilométer per órára növekedett.
Korszerűbbé válik a Holland Királyi Légierő Lockheed Martin F-16AM/BM Fighting Falcon vadászbombázóinak önvédelmi képessége. Az ország gépeinek szárnya alatt, a középső felfüggesztőpilonjaiba építve már eddig is megtalálható volt az AN/AAR-60(V)2-es rakétaindítást érzékelő rendszer, ami most már az infravörös önirányítású rakéták elleni zavarótöltetek kivetésére is képessé vált. Ugyanis eddig a PIDSU nevet viselő rendszerből eddig csak a rádiólokátorok megtévesztésére szolgáló sztaniolcsíkok voltak alkalmazhatók. De a Terma továbbfejlesztésének köszönhetően a pilononkénti három-három infravörös indításérzékelő mellé a PIDS + pilonban már az infravörös zavarótöltetek is behelyezhetővé váltak.
Február 25-én került sor az utolsó, hajófedélzetről történt felszállással végrehajtott Sea Skua rakétákkal végrehajtott éleslövészetre, a Brit Királyi Haditengerészet 815. repülőszázadainak Lynx HMA.8 helikopterei által. A felszállást a Type 23-as osztályú HMS PORTLAND fedélzetéről hajtották végre. Az eset érdekessége, hogy az alkalmazott fegyver és az azt indító típus egyaránt ebben az évben kerül kivonásra Nagy-Britanniában. A Sea Skua utódja két, hajók ellen alkalmazható rakéta lesz, a MBDA Sea Venom és a Thales MARTLET személyében, ezek azonban bevethetőségüket még csak a későbbiekben fogják elérni.
Oroszországban a Tupoljev Tu-160 Balckjack szuperszonikus stratégiai bombázók gyártásának újbóli elindítása jelentős beruházásra készteti az építést végző Kazáni Repülőgépgyártó Termelési Egyesülést, a KAPO-t. Ez leginkább a titánt megmunkáló gépeket érinti, hiszen a típusnál jelentős a titánból készült alkatrészek mennyisége (a tömeg 38%-át teszik ki) és mivel a Tu-160-as egy igencsak nagyra sikeredett repülőgép, ezért ezek mérete is tekintélyes. A törzs hosszanti főtartója tulajdonképpen egy titán gerenda, ami 12,4 méter hosszú és 2,1 méter széles. Mivel a titán levegőn végzett hegesztése nehezen oltható tüzet okoz, ezért ezt a kényes és veszélyes műveletet vákuumban, vagy semleges gáz segítségével szokták elvégezni. Az ezt segítő, igencsak elhanyagolt állapotban lévő, gépek és épületek helyreállítására most a gyár majd 30 millió dollárt kénytelen áldozni.
A török védelmi minisztérium semmissé tette a török Tumosan céggel kötött szerződését, mely az Altay harckocsik motorjáról szólt. Történt ugyanis, hogy a dél-koreai licenc alapján Törökországban épülő Altay harckocsik számára erőforrásokat gyártó, egyébként magántulajdonban lévő Tumosan, a motor előállításához és továbbfejlesztéséhez külföldi partnert keresett. A partner egy osztrák cég, az AVL List lett. A török kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés során kitalált és megalkotott részek mind török szellemi tulajdont képezzenek, a szerződésben foglalt 200 millió dollár ellenében. Ausztria viszont szertett volna beleszólást a majdani exportra kerülő erőforrások eladásába, ebbe viszont Ankara és a Tumosan egyaránt nem egyezett bele. A vita végül a felek szakításához vezetett, ami egészen biztosan további csúszást fog okozni az Atlay harckocsi programjában, de hogy ez mekkora lesz, azt most még tudni nem lehet.
Hónapokkal ezelőtt egyre több Szíriában készült videón és fotón volt látható több furcsa eszköz az Iszlám Állam ellen küzdő csapatok harckocsiján, de több más járművén is. Ez egy önvédelmi rendszer, amit a Szíriai Tudományos Kutató Központ alkotott meg és valójában néhány infravörös tartományban működő sugártót jelent. A 2016 elején megjelent Sarab-1 (Délibáb-1) infravörös LED-ek segítségével csapta be a félautomatikus irányítással rendelkező irányított páncéltörő rakéták vezérlőrendszerét, mivel a rakéták hátulján lévő, az iránytartást és helyesbítést segítő infravörös fényforrások hullámhossz-tartományában bocsátott ki fényt. Ezért a Konkursz, Metisz és TOW irányítórendszere a célba vett páncélos felé jó irányba, az irányzóvonal közelében repülő rakétát érzékelt, az önvédelmi rendszer által előállított erősebb infravörös sugárnak köszönhetően, ezért az irányítást végző jelek elmaradtak, így a rakéta nem teljesen a célpont felé haladt.
Ennek köszönhetően találatot sem ért el olyan gyakran, mint a Sarab-1 megjelenése előtt. Ez a megtévesztő rendszer nem újdonság, az izraeli páncélosok már az 1990-es években használtak hasonlóakat, de az szovjet/orosz T-90-es Stora rendszere is ezen elv szerint működik, igaz csak két sugárzóval, az egyik a TOW, a másik a HOT rendszerre hangolva. 2016 végére a továbbfejlesztett Sarab-2 is megjelent, mennyiségileg több, de kevesebbet fogyasztó infravörös LED-el ellátva, melyek a rakéta függőleges mozgását is utánozzák, de még mindig csak a mellső térrészt védve, viszont az előd hatórányi üzemidejével szemben immáron tízórányi üzemidővel. A legújabb Sarab-3 viszont a mellső térrész mellett immáron körkörösen 360 fokban sugározva képes védeni az azt hordozó járművet.
Jordániai segítséggel fejlődhet tovább az orosz RPG-32-es kézi rakétavető. A Jadara Equipment & Defence Systems két változatban fejlesztette ki a négy RPG-32-es indítócsővel felszerelhető távirányítású állványát. A Quad-1 és Quad-2 távirányítású állványokon nappali és éjszakai üzemmódú kamerák és lézeres távmérő került elhelyezésre. A Quad-1 esősorban objektumvédelemre készült, a szenzorok két oldalán helyezkedik el egymás felett egy-egy RPG-32-es. A rendszer távirányítással 300 méterről is működtethető. A Quad-2-es viszont már akár könnyű járműveken is elhelyezhető, itt az RPG-32-ek egymás mellett egy sorban, a szenzorok felett helyezkednek el.
SA2-es jelzést viseli a kínai Norinco 76,2 milliméteres önjáró gépágyúja. A 6x6-os kerékképletű terepjáró teherautó alvázra szerelt eszköz ferde lőtávolsága 10 kilométer és 8 kilométeres magasságban repülő légi járművek ellen képes tevékenykedni. Földi célpontok ellen 3 kilométeres távolságig alkalmazható. Tűzgyorsasága 110 lövés percenként, a csőemelkedés -2 és +85 fok között lehetséges. A rendszer össztömege 28 tonna, a legnagyobb sebesség 80 kilométer per óra, hatótávolsága 450 kilométer. Lőszer-javadalmazása 49 darab, de ezek között megtalálhatók a félaktív lézeres önirányításúak is az irányítás nélküli, de programozott gyújtóval ellátottak mellett.
Valószínűleg Japán lesz az első ország a világon, amelyik a dízel-elektromos tengeralattjáróiba a lítium-ion akkumulátorok beszerelésre kerülnek. A Kiotóban székelő és akkumulátorgyártásban érdekelt GS Yuasa lesz az, mely a nyolc példányban már szolgálatban álló SORYO-osztályú tengeralattjárók újabb négy példánya számára a nagyobb kapacitású akkumulátorokat gyártani fogja. A 2020-ban és 2021-ben szolgálatba álló SS 511-es és SS 512-es jelzést viselő tengeralattjárók számára 2018 augusztusában kezdik meg leszállítani az akkumulátorokat, melyek kutatási és fejlesztési projektjében a japán védelmi minisztérium és a Mitsubishi Heavy Industries is részt vett. A távlati tervekben a hajóosztály régebbi egységeiben használt ólom-savas akkumulátorok lecserélése is szerepel.
Ausztráliában már február 23-a óta folynak az EC665 Tiger harci helikopter hajófedélzeti próbái. Természetesen a HMAS CANBERRA (L02) partraszállást támogató helikopterhordozó szolgál a tesztek alanyaként, amik várhatóan április elején fejeződnek csak be, hiszen a típus alkalmazhatóságának vizsgálatát a fedélzeten kijelölt összes, vagyis mind a hat felszállóhelyről végre kell hajtani.
A tavasz közeledtével mutatta be a General Dynamics Land Systems az LAV lövészpáncélos családfa legifjabb hajtását, az LAV 700-ast. A 32 tonnát nyomó, 8,2 méter hosszú, 3 méter széles és 2,8 méter magas LAV 700 fegyverzete tág határok között választható. Távirányítású fegyverállványába 7,62, vagy akár 12,7 milliméteres géppuskák is beszerelhetők, de mód nyílik 30, vagy 40 milliméteres gépágyúval ellátott távirányítású torony felszerelésére is. Még nagyobb tűzerő igénylése esetében szóba jöhetnek a 90, vagy 105 milliméteres löveggel ellátott tornyok, illetve a 120 milliméteres aknavetők, vagy az irányított páncéltörő rakéták is. A 711 lóerős Caterpillar C13 motor a 7 sebességes automata sebességváltóval együtt 110 kilométer per órás végsebességet és 1000 kilométeres hatótávolságot biztosíthat.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16C Fighting Falcon.
English Electric Canberra PR.9.
McDonnell Douglas F-15J Eagle.
McDonnell Douglas AV-8B+ Harrier ll.
