2017. máj 13.

2017.05.13

írta: Netarzenál
2017.05.13

Szerbiában bemutatták a M-84-es harckocsi (T-72) legújabb változatát. Az M-84АS1 tűzerejének növekedését egy, az irányzó által használt korszerű éjjel-nappal alkalmazható DNNS 2ATK jelzésű célzórendszer, továbbá a parancsnok részére egy TOMS figyelőműszer és egy távirányítású, 12,7 milliméteres nehézgéppuskával is ellátható állvány felszerelésével érték el. A védelmet a járműtest és torony hátsó és oldalsó részén rácsos előtétpáncélzat, míg a többi helyen reaktív páncélzat felszerelésével erősítették meg. Szintén az M-84АS1 védelmét szolgálja a lézer és rádiólokátor-besugárzásjelző rendszer, valamint a továbbfejlesztett füstgránát-vetők.

A német hadsereg 104 darab Leopard 2-es harckocsiját tervezi újra szolgálatba állítani. A tartós tárolásban lévő páncélosokat a gyártást végző Krauss-Maffel Wegmann fogja korszerűsíteni az átadást megelőzően. Ugyanitt 32 darab további páncélos is előállításra fog kerülni, ezek hídvető és műszaki variánsok lesznek. A több mint 100 darab harckocsi 2019 és 2023 között kerül majd átadásra, így a Németország ekkora már 328 harckocsit tudhat majd hadrendben állónak.

Belgiumban a hadsereg azt tervezi, hogy jövőre két NH90TTH szállító helikoptert telepít Maliba, az ENSZ missziójának támogatására. A katonák elképzelését, mely 2018. március és júliusa közötti időszakra vonatkozik, a kormánynak még jóvá kell hagynia. Belgium mindössze négy szállító (TTH) NH90-es verzióval rendelkezik, - ezeket 2013 októbere és 2014 novembere között vették át - ezért a távoli országba történő áttelepítés több kérdést is felvethet.

Svédországban a Saab még továbbra is kiáll a JAS-39 Gripen E változatának 2019-ben történő átadása mellett, de szoftverfejlesztések miatt az első példány repülését ez év második negyedévének vége előtt (következő hónapban) tervezik végrehajtani. A legyártásra kerülő darabszám sem végleges még, jelenleg 60 E variáns hadrendbe állása látszik biztosnak, de a légierő továbbra is lobbizik további 10-20 gép megszerzése ügyében. A régebbi C verziók 73 példánya 2026-ig marad szolgálatban, bár a kevesebb E változat megvásárlása miatt nem elképzelhetetlen, hogy e dátum után is a légierő gépparkját fogják gyarapítani a korszerűsítésen átesett C-k, pár tíz-húsz darabos mennyiségben.

Teljessé vált az olasz haditengerészet U212A-osztályú tengeralattjáróinak állománya május 11-én, amikor is a Róma által megrendelt negyedik egység, a ROMEO ROMEI (S 529) is átadásra került a flotta számára. A ROMEI 2015-ben került vízre a Fincantieri Muggiano (La Spezia) hajógyárában. Az osztály négy megrendelt egységéből a ROMEI ugyan a negyedik, de a 102. a tengeralattjárók azon sorában, amelyek a muggianói hajógyárban épültek meg. Ott, ahol már 1907 óta készítenek felszín alatti egységeket is.

A tavaly átadásra került testvérhajójával, a PIETRO VENUTI-val (S 528) megegyezően a ROMEI is 1509 tonna vízkiszorítású, hossza 56 méter, merülése 7 méter, megrendelésükre 2008 áprilisában került sor. Legénységüket 27 fő alkotja, őket 16 csomós víz alatti sebességgel tudja a tengeralattjáró szállítani egy Siemens/HDW PEM 9 üzemanyagcellás, levegőtől független meghajtóegység segítségével messze hosszabb időn át, mint a hagyományos dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárók esetében ez lehetséges. A hajóosztály másik két egységét a SALVATORE TORADO (S 526) és a SCIRE (S 527) 2006-ban és 2007-ben lépett szolgálatba.

Március 21-én első alkalommal került sor automatizált légi üzemanyag átadás megelőző összekapcsolódásra az Airbus által fejlesztett rendszerrel. A merevcsöves rendszer teleszkópikus csövét itt egy képfelismerő szoftver segítségével irányították a felvételi helyzetbe került portugál F-16AM vadászbombázó fogadónyílásába. Portugália partvidéke felett 7620 méteres magasságon, 500 kilométer per órás sebességgel repülve összesen hat automatikus összekapcsolódást hajtottak végre egy óra 15 perc alatt, a tesztcélokra használt Airbus A310MRTT segítségével.

Az Airbus Defense and Space szerint a közeljövőben mindennapossá váló folyamat leginkább a különösen rossz időjárási körülmények közötti üzemanyag átadás során lesz igazán előnyös. Ezt 2019-től már a mindennapokban is igazolhatják az A330MRTT /KC-30A tankergépeken repülők, hiszen az automatizált légi üzemanyag átadó rendszer ekkor válik majd elérhetővé a számukra. Elsőkként az ausztrál KC-30A gépeken kerül majd bevezetésre a rendszer.

Törökországból valósággal záporoztak a haditechnikai hírek a héten. Ezek közül az egyik legfigyelemreméltóbb az, hogy hazai fejlesztésű légiharc-rakétákat terveznek már 2013 óta a Tudományos és Technológiai Kutatási Tanács (TÜBİTAK) Védelmi Ipari Kutató és Fejlesztő Intézetének (SAGE) szakemberei. Mindjárt kettőt is, a GÖKDOGAN egy rövid hatótávolságú infravörös önirányítású rövid hatótávolságú rakéta, míg a BOZDOGAN egy aktív radaros önirányítású közepes hatótávolság rakéta lesz.

Mindkettő rakétamotorja csökkentett füstképződésű és az indítási és gyorsítási fázist követően csökkentett tolóerejű, így növekedett a hatótávolságuk, valamint a végfázisban is lehetőség van a tolóerő által biztosított jó manőverező-képesség alkalmazására. Ez utóbbiban a GÖKDOGAN esetében a tolóerővektoros kormányzás is hasznos lesz, hiszen ez a fegyver ezzel is rendelkezni fog. A fejlesztési szakaszt 2019-ben szeretnék lezárni. Meg kell jegyezni, hogy a SAGE már számos sikeres fejlesztést vitt véghez, elég csak megemlíteni a SOM csapásmérő robotrepülőgépet.

Az Aselsan egy igencsak közeljövőbe mutató fegyver dolgozik, mégpedig egy elektrómagnetikus ágyún. A szárazföldi járműveken, hajókon majdan alkalmazásra kerülő ágyú rengeteg munkát ad a fejlesztést végzőknek az Aselsan-nál is. A hatalmas mennyiségű energia előállítása és tárolása, a magas hőmérséklet és az alacsony élettartam a világ számos pontján fejlesztett elektrómagnetikus ágyúk még megoldatlan problémái.

Ugyanitt messze előrébb tart a 120 milliméteres automata aknavető fejlesztése. Az AHS-120-as 1,9 méter hosszú csővel rendelkezik, maximális lőtávolsága 8000 méter. Számítógépes tűzvezető rendszeréhez inerciális navigációs rendszer és a csövet elhagyó akna sebességét mérő rendszer is tartozik. Előnye, hogy járművek mellett, - természetesen az elektromos energiáról való gondoskodás után – önállóan is telepíthető.

Egyesült Államok béli források arról tudósítottak, hogy Irán a Hormuzi-szorosban tesztelte a Hoot szuperkavitációs torpedót. A Pentagonból származó információk nem tartalmazták a torpedó indítására szolgáló hajó, vagy tengeralattjáró, illetve parti létesítmény meghatározását, valamint azt sem, sikeres volt-e a próba. A szuperkavitáció elvét felhasználó fegyver jelentős hasonlóságot mutat, a még a Szovjetunióban fejleszteni kezdett VA-111 Skval szuperkavitációs torpedóval, bár Moszkva tagadja, hogy bárkinek is eladta volna a torpedó műszaki dokumentációját.

A Hoot-ról az első, igaz gyenge minőségű fotók, még 2006-ban jelentek meg, majd 2015-ben a bemutatásakor már jobb minőségűek is felkerültek az internetre. A szuperkavitációval jelentős sebességnövekedés érhető el a víz alatt, a szovjet/orosz és gyaníthatóan az iráni fegyver is képes a 370 kilométer per órás sebességre. A szuperkavitáció hátránya viszont a nagy zaj, ami miatt az indítás ténye és helye is megállapítható. Éppen ezért a szovjet/orosz tengeralattjárókon elsősorban az önvédelem fegyvereként tervezték használni a VA-111 Skval szuperkavitációs torpedót. Moszkva tavalyi bejelentése alapján már egy újabb szuperkavitációs torpedót fejlesztenek, aminek a neve Predator.

Új-Zélandon feloldották az NHIndustries NH90-es helikopterekre még áprilisban hozott korlátozások legtöbbjét. Történt ugyanis április 16-án az egyik forgószárnyas kényszerleszállást hajtott végre. Ennek oka a jobb oldali Rolls-Royce Turbomecca RTM 322 -01/9-es hajtómű leállása volt, a gép és fedélzetén tartózkodók az üzemképes másikkal gond nélkül leszálltak egy közeli repülőtéren.

A hajtóművet a kiszerelést követően Ausztráliába szállították a meghibásodás okának feltárására. Annyi azonban már világossá vált, hogy egy működő hajtómű is elégséges a biztonságos landoláshoz, ezért május 8-án feloldották a tengerek, hegyek és városok felett végrehajtandó repülések ellenében hozott intézkedést. Egy maradt csak érvényben, ez pedig a maximális, vagy ahhoz közeli felszálló súllyal végzett repüléseket érinti, egészen addig, míg a hajtómű leállásának okát ki nem derítik.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Grumman F-14A Tomcat.

Dassault Mirage 5BA.

Eurofighter EF-2000 Typhoon.

McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.

Dassault Mirage 2000-5F.

Westland Sea King Mk.41.

Airbus Atlas C.1.

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon.

AMX International AMX.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

Korea Aerospace FA-50PH Golden Eagle.

Westland Puma HC.1.

LTV A-7E Corsair II.

Szólj hozzá

KC-30A Hoot VA-111 Skval Leopard 2 NHIndustries NH90 Aselsan Saab M-84 M-84АS1 DNNS 2ATK TOMS JAS-39 Gripen E U212A-osztály ROMEO ROMEI (S 529) Airbus A310MRTT A330MRTT GÖKDOGAN BOZDOGAN TÜBİTAK SAGE AHS-120 Rolls-Royce Turbomecca RTM 322 -01/9