Újra gyártásba kerül a Raytheon Company-nál a lézervezérlésű Maverick irányított rakéta. A fegyver eme változatának gyártását már több mint két évtizede leállították, azonban eközben kifejlesztésre került a kor igényeinek megfelelő AGM-65E2/L variáns.  Erre a változatra 2011 decemberében érkezett meg egy 25 millió dolláros megrendelés. Az első példányok még ez év vége előtt átadásra fognak kerülni.

Közeledik az az időpont, amikor bejelentésre kerül, hogy Portugáliában dél-koreai repülőgépekkel fog folyni a pilótaképzés. Az ázsiai ország első körben Spanyolországban keresett alkalmas repülőteret a pilótaképzéshez, azonban ez nem járt sikerrel. A következő állomás tavaly júliusban már a szomszédos Portugália volt, ahol a kettős hasznosítású, tehát polgári/civil légiforgalmat egyaránt bonyolító Beja repülőtere került az érdeklődés középpontjába. A polgári gépek forgalma jelenleg csekély és a közeljövőben sem várható jelentős, az ázsiai pilóták képzését akadályozó emelkedés. Az infrastruktúra fejlett, 25 KAI T-50 Golden Eagle, valamint nagyjából 300 család elhelyezése könnyedén megoldható. Az oktatók és az oktatottak létszáma kb. 60 pilóta lenne a tervek szerint. Egy, a repülőtér megfelelőségét elemző portugál tanulmány ez év márciusára készül el.

Hétfőn az Olasz Légierő (Aeronautica Militare) átvette második M-346A Master sugárhajtású kiképzőgépét. Ez a gép is csatlakozott társához a Pratica di Mare bázison, ahol a még hátralévő tesztek lefolytatásában vesz részt.  Róma eddig hat példányt rendelt a típusból, mely elsőként a Galatina-tól északra található Lecce repülőtéren állomásozó 61. Repülőezred kötelékébe fog kerülni.

A megszorítások ellenére Amerikában tovább folyik a jövőbeli stratégiai bombázógéppel szemben támasztott követelmények megfogalmazása. Az alacsonyabb költségek végett szeretnének már használatban lévő és bizonyított hajtóművet, radar, repülőelektronikát felhasználni a bombázó létrehozásánál. Valamilyen szinten a B-52-es utóda lenne a gép, hiszen hosszú szolgálati ideje alatt képesnek kell lennie az ez idő alatt kifejlesztett technikák és fegyverek befogadására. A jelenleg LRS-B (Long-Range Strike Bomber) rövidítéssel ellátott gépből 80-100 példányt vásárolnának meg.

Érdekes, meg nem erősített hírek jelentek meg a JEKATYERINBURG tengeralattjárón történt tavaly decemberi tűzesettel kapcsolatban. Ezek szerint az 1985-ben szolgálatba lépett 11400 tonnás DELTA IV-osztályú ballisztikus rakétahordozón fegyverek voltak, a Svédországban még a Szovjetunió megrendelésére épített PD-50-es úszódokkban történtek alatt.   A 330 méter hosszú, 67 méter széles, 80 ezer tonna emelőképességű PD-50-esbe a tengeralattjáró, az orr-részének ellenőrzése végett került, ahol a JEKATYERINBURG-ot alátámasztó faállványzat kapott lángra december 29-én. A lángok hamarosan átterjedtek a belső és a külső hajótest között lévő hangszigetelő gumirétegre is. Ennek sajátossága a kiváló hangszigetelő-képesség mellett, hogy igen nehezen gyullad meg, azonban ha lángra kap, akkor igen nehéz eloltani.

Oltását nehezítette, hogy a belső és a külső hajótest között több, a tengeralattjáró működéséhez szükséges rendszer eleme található meg, így igencsak szűk a hely, még az ilyen nagy egységek esetében is. Mindezen nehezítő körülmények miatt a tűz keletkezésétől számítva mindössze három óra elteltével már 15-20 méteres lángok csaptak ki a JEKATYERINBURG-ból. A dokk elárasztásával történő oltást nehezítette, hogy a dokkban tartózkodott az ADMIRAL KULAKOV UDALOJ I-osztályú romboló is. Bár konkrétum eddig nem jelent meg, szerencsés esetben elképzelhető az elárasztással történő oltás úgy, hogy a rombolót ne érje víz. A tűztől nagyjából mintegy 40 méterre a torpedóhelységben ott voltak az acélszivarok.

Ezeket a javítás idején rendszeresen a tengeralattjárók fedélzetén hagyják az oroszok a ki- és berakodás meg nem történtével gyorsítva az újbóli használhatóságot. A torpedók mozgatását végző hidraulikus rendszer nem működött, így a személyzet néhány tagja kézi erővel három torpedót távolított el a veszélyesnek vélt helyéről. Egy torpedó felrobbanása a tengeralattjáró, az úszódokk és az ADMIRAL KULAKOV vesztét is okozhatta volna, valamint a JEKATYERINBURG-on lévő nukleáris fegyverekből (16 nagy hatótávolságú nukleáris rakéta, rakétánként négy robbanófejjel és talán a torpedók közül három szintén nukleáris fejjel szerelve) akár radioaktív szennyeződés is kerülhetett volna a tengervízbe és a levegőbe is.

Felszállási tilalom alatt állnak az orosz Szuhoj Szu-24 Fencer vadászbombázók, mivel hétfőn egy újabb példány zuhant le. A kiképzőrepülésen lévő gép kétfős személyzet biztonságosan katapultált. A repülési tilalmat a légierő parancsnoka rendelte el. Mivel négy hónap alatt (2011. október és december) ez már a harmadik Fencer volt mely veszteséglistára került.

NETARZENÁL GALÉRIA

Challenger 2-k pihenőn.

Lockheed Martin F-16I Sufa.

Megérkezett a muníció.

Holland Dassault SP-13A Atlantic.

A szovjet rakétakísérletek alkalmával a telemetriai adatok gyűjtésére használt Boeing EB-47E Tell Two.

Viseltes Békalábak.