2012.07.02
Nagy mennyiségű 125 mm-es 3UBK20 (Mango) harckocsilőszert vásárol India Oroszországtól. A T-90-es harckocsik számára beszerzésre kerülő lőszerek pontos mennyiségéről nem nyilatkozott az üzletet lebonyolító orosz Rosoboronexport, annyit azonban lehet tudni, hogy további tárgyalások folynak a lőszer Indiában végzendő licencgyártásával kapcsolatban.
További szállítógépek beszerzéséről írt alá szerződést Lengyelország. A 262 millió dollárért megvásárlásra kerülő újabb öt Airbus Militay C295-ösök első két példánya még ebben az évben meg fog érkezni az országba, míg az utolsó 2013-ban kerül átadásra. Így Varsó nemsokára 16 C295-ös segítségével fogja tudni ellátni a hadsereg szállítási feladatait. A C295-ösból Lengyelország 2003 és 2005 között nyolc, míg 2007 és 2008 között további négy gépet vett át. Ezek közül egy 2008 januárjában 20 fővel a fedélzetén balesetet szenvedett. A légierő megvizsgálta az USA-tól használtan vásárolt öt Lockheed C-130E Hercules mellé egy további példány beszerzését is, azonban az európai gyártó termékét költséghatékonyabbnak ítélték.
Oroszországban a felröppent hírekkel ellentétben mégis megvalósulni látszik a következő generációs nagy hatótávolságú bombázógép, a PAK DA projektje. A gép kialakítása immáron eldőlt, azonban a későbbiekben még kisebb módosítások elképzelhetők. Gyártását a Kazányi Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés, a KAPO végzi majd, ahol korábban a jelenleg is szolgálatban lévő Tu-95MS és Tu-160-as típusok is épültek. Ezekből jelenleg 63, illetve 13 példány van szolgálatban, fegyverzetüket 850 különféle robotrepülőgép alkotja. További információ, hogy a PAK DA eddigi 2020-as szolgálatba lépési dátumát immáron 2025-re tették át.
Tiltott export miatt 75 millió dolláros bírságot szabtak ki három cégre az Egyesült Államokban. Az ügyben a United Technologies Corporation (UTC) valamint két leányvállalata a Pratt&Whitney Canada és a Hamilton Sundstrand Corporation (HSC) érintett. Az egy ideig titkolt, majd csak késedelmesen nyilvánosságra hozott üzletben Kína számára került eladásra hajtóművezérlő-szoftver és helikopterekben használatos hajtómű. A Kínai Népköztársaság ellen az 1989-es Tienanmen téren történtek után 1990 februárjában az amerikai kongresszus rendelte el a fegyvereladások, illetve az ezekhez kapcsolódó exportok felülvizsgálatát és jóváhagyási procedúráját.
Az ázsiai ország által fejlesztett WZ-10-es harci helikopterbe a Pratt&Whitney Canada által gyártott PT6C-67C hajtóművek kerültek beépítésre. A hajtóművekhez az USA-ban működő Hamilton Sundstrand Corporation készítette el a katonai követelményekhez igazított hajtóművezérlő-szoftvert, amely így egyrészt már katonai célú felhasználásra alkalmasnak, másrészt csak amerikai hozzájárulással exportálhatóvá vált. Kínába 2001 és 2002 között 10 darab katonai célokra módosított hajtómű került eladásra, papírjaik szerint polgári kivitelben és célra, akárcsak a valóban civil felhasználók helikoptereibe kerülő hajtóművek. A működésükhöz szükséges katonai szoftverekből hatot illegálisan, a szükséges jóváhagyások és kiviteli engedélyek nélkül 2002 és 2003 között adott el a Pratt&Whitney Canada, úgy mintha azok a polgári célú hajtóművekhez készültek volna. A WZ-10-es első repülésre 2003-ban került sor.
2004 elején a Hamilton Sundstrand Corporation-nél már gyanússá vált valami a szoftverek terén, ezért felhagytak az üzlettel, nem úgy a Pratt&Whitney Canada-nál, ahol saját maguk fogtak hozzá a szoftverek módosításához és azok eladását 2005-ig folytatták. A Pratt&Whitney Canada mindezt azért tette, mert a jövőben nagyobb megrendeléseket várt Kínából, így szinte egyedüli piaci szereplőként lehetett volna jelen az országban, a most már ténylegesen polgári célra épült hajtóművek terén, 2 milliárd dolláros árbevételt remélve. A tiltott exportra 2006 elején derült fény, akkor az érintett cégek vezetői még tagadták, hogy valamilyen közük is lenne a kínai WZ-10-es harci helikopter fejlesztési programjához.
Bár Japánban igencsak keményen felléptek az F-35-ös beszerzési árának emelkedése ellen, így akár a beszerzéstől történő elállás lehetősége is felmerült, a 42 darabosra tervezett F-35A Lightning II típusú repülőgép-beszerzés első része némileg mégis drágábbá vált. Április 30-án megszületett a döntés az első négy F-35A Lightning II-es és öt Pratt&Whitney F135-ös sugárhajtómű eladásáról Japán számára. A gépek leszállítása 2016-tól veszi majd kezdetét Tokió részére. A Védelmi Minisztériumból származó értesülések szerint az első gépek a számított 110 millió dollárral szemben körülbelül 120 millió dollárért kerülnek megvételre. A gépek mellé két szimulátor és Lightning II-esek üzemeltetéséhez szükséges berendezések megvásárlásáról is döntés született. Az amerikaiak azzal indokolták a gépek árának emelkedését, hogy az Washington csökkentette a beszerzésre kerülő F-35-ösök darabszámát, ezt az indokot Tokió elfogadta.
Olaszországban is megszületett a döntés egy F-35-öket érintő ügyben. Az eredetileg tervezett 131 gépből, egy februári döntés következtében csupán csak 90 kerül rendszeresítésre. Ezek elosztása változatok szerint 60 A és 30 B. Utóbbiból 15-15 jut a haditengerészet és a légierő állományába, az eredetileg tervezett 22, illetve 40 helyett. A légierő az F-35B gépeit a dél-olaszországi Amendola bázison tervezte elhelyezni, csakhogy a költségvetési kiadások csökkentése végett más repülőteret kellett keresni a 15 F-35B-nek.
Most már eldőlt, hogy a haditengerészet Grottaglie közelében lévő támaszpontján lesznek megtalálhatók a légierő B gépei, közösen a flotta hasonló változataival. Így közel vannak a CAVOUR hordozó anyakikötőjéhez, de nem tervezik, hogy közös parancsnokság alá vonják a gépeket és azt sem, hogy a légierő pilótái hordozófedélzeti gyakorlatot szerezzenek. Az olaszok véleménye szerint a hasonló módon összevont néhai brit Harrier erők rendszere nem nyerte el a tetszésüket a sok ellentmondás miatt. Az Amendola bázis azonban nem maradt Lightning II-es nélkül, hiszen az A változat megjelenik majd.
A spanyol hadsereg megkapta első hat 81 mm-es CARDOM aknavetőjét. A csökkentett hátrarúgásnak köszönhetően lehetővé vált a Hummer helyi megfelelőjére, a VAMTAC terepjáróra történő felszerelés. A teljesen automatizált, számítógépes célzó és navigációs rendszerrel ellátott 81 mm-es CARDOM aknavető lőtávolsága 4000 méter, tűzgyorsasága egy percen keresztül maximum 16 lövés lehet, míg utána percenként 4 lövés a cső túlzott felmelegedését elkerülendő. Az aknavetők beszerzéséről tavaly év végén állapodtak meg a felek.
Megpróbálja megvetni a lábát az orosz fegyveres erőknél az Eurocopter. A napokban nagyjából kétszáz könnyűhelikopter beszerzési lehetőségével keresték meg Moszkvát. Az egy- és kéthajtóműves AS350 és AS355 Ecureuil gépekkel a pilótaképzést és futárfeladatot tudnák ellátni. Ebben a kategóriában Oroszország területén jelenleg nincs gyártásra érett típus, csupán csak a gyengébb teljesítményű, dugattyús motorral hajtott Mi-34-es.
NETARZENÁL GALÉRIA
Thaiföldi LTV A-7E Corsair II és egy kétüléses TA-7C.
