2012.08.10
Augusztus 6-án az Huntington Ingalls Industries hajógyárában megkezdték a 11. SAN ANTONIO-osztályú partraszállító hajó építését. A jelenleg még név nélküli egység várhatólag 2017-ben áll majd szolgálatba. A hajóosztály 11 egységéből jelenleg 4 hajó van az építés, vagy az átadás-átvétel különféle fázisában.
Jövőre látnak hozzá az USAF-nál szolgáló első 60 Boeing KC-135R tartálygép hajtóművének modernizáláshoz. A Stratotanker-ek szárnyai alatt a CFM International CFM56-2, katonai jelzéssel a F108-CF-100-as sugárhajtóművek találhatók meg, akárcsak az RC-135, és az E-6B Mercury gépek esetében. Az átépítések elsősorban a nagynyomású turbinát, valamint a turbina- és a kompresszorlapátokat érintik. A módosításoktól 1,5 százalékos üzemanyag-fogyasztás csökkenést, alacsonyabb kilépő gázhőmérsékletet, ezáltal hosszabb élettartamot és persze kisebb kiadással járó üzemeltetést várnak. A sugárhajtóműveken végzett, majd 2 milliárd dolláros felújítási program 2014-re éri el teljes sebességet, ugyanis ettől az évtől kezdve évenként 120 hajtóművön fogják elvégezni az átépítéseket. Ez évekig tartó munkát fog biztosítani, hiszen összesen 1440 darab F108-ast fognak felújítani.
Indiában az eddig elvégzett tesztek alapján elégedettek a helyi gyártású Arjun MK-2-es harckocsikkal. Tűzgyorsaságban, találati pontosságban felülmúlja a T-72-es, T-90-es harckocsikat, akárcsak mozgékonyságban, azonban 67 tonnás súlya nem teszi majd lehetővé a Pakisztánhoz közeli térségben történő alkalmazását. A térségre jellemző csatornák és folyók szabdalta terület és az itt található hidak teherbírása lehetetlenné teszi az Arjun MK-2-es hatékony alkalmazását. Így az esetleges pakisztáni páncélosokkal vívott harcok során az indiai T-72-esek és T-90-esek nem számíthatnak az Arjun-ok tűzerejére. Légi szállítása a C-17-es Globemaster III-asok megérkezéséig szintén lehetetlen. Mindezek miatt a 124 MK-1-es mellett jelenleg csak 116 MK-2-es beszerzésével számolnak Új-Delhiben. Mindenesetre a gyártást majdan végző Heavy Vehicles Factory üzemében már úgy számolnak, hogy a megrendelés befutásától - mely várhatólag év végén fog bekövetkezni - 30 hónap múltával már legördülhet az első páncélos. A termelés sebessége évente 30 Arjun MK-2-es lesz, így a 116 darabos mennyiséget 2020-ra le tudják majd szállítani, míg hadrendbe várhatólag 2016-ban áll majd az új harckocsi.
Az Arjun MK-2-es egyik legfőbb erényének a lövegcsőből indítható izraeli eredetű LAHAT félaktív lézervezérlésű páncéltörő rakétát tartják, bár a helyi gyártású 120 mm-es löveghez – mely állítólag minden paraméterében felülmúlja a szovjet-orosz lövegeket - több, szintén helyi fejlesztésű lőszer bevezetése is várható a jövőben. Az egyik ilyen a thermobarikos lesz, mely intenzív nyomáshullámmal fog pusztítani. A szintén helyi gyártású reaktiv páncélzat elemei azonosak lesznek a T sorozaton használtakkal, ezeknek állítólag jobbak a védelmi képességeik, mint a szovjet-orosz vetélytársaiknak. A védelem növelésében számítanak az izraeli Trophy rendszerre is, valamint jelentős mennyiségű aknakifordító ekét is beszereznek a harckocsik részére. Ezek (reaktiv páncélzat+Trophy rendszer+aknakifordító eke) azonban jelentős, 3 tonnányi pluszsúlyt fognak jelenteni, éppen ezért az MK-2-esk felfüggesztését úgy módosították, hogy az megbirkózón a 70 tonnával is. Szintén az aknák elleni védelmet szolgálja az, hogy a vezető ülését sok páncélozott szállító harcjárműhöz, gyalogsági harcjárműhöz, az MRAP-ekhez hasonlóan a járműtest felső részéhez rögzítik a fenékpáncél helyett, az aknarobbanáskor keletkező sérülések csökkentése végett.
A megnövekedett tömeg miatt megváltoztatták a lánctalp szélességét és a sebességváltó áttételét is, ennek következtében az MK-1-es 72 km/h-s végsebességhez képest az MK-2-es végsebessége 58 km/h-ra csökkent. A módosított áttételezésből adódó nagyobb nyomatéknak köszönhetően azonban a változatlanul hagyott motor mellett javult a páncélos gyorsulása és nem emelkedett jelentősen az üzemanyag-fogyasztása. Negatívumként említhető viszont az MK-1-es és talán majd az MK-2-es estében is az alacsony legyártott mennyiségből adódó gyenge alkatrész ellátottság. Ezt a problémát megpróbálják orvosolni, bár ha további megrendelések nem futnak majd be az Arjun-okra a viszonylag kis mennyiség még okozhat majd gondokat a jövőben. A távlati tervekben az Arjun alvázán műszaki harckocsi, 155 mm-es önjáró tarack, illetve hídvető harckocsi is megvalósulhatna, ezzel jelentősen könnyítve az alkatrész ellátottságot.
Tavaly szeptember 16-án érkezett meg az első Block 40-es RQ-4 Global Hawk pilóta nélküli repülőgép a Grand Forks légibázison állomásozó 69. Felderítő Ezredhez. A bázis a tervek szerint 10 Block 40-es RQ-4-es otthona lesz. Bár az egység gépei már rendszeresen repülnek, azonban a felderítést végző eszközök közül még mindig hiányzik a Northrop Grumman MP-RTIP radarja, mely a földi célpontok mindenidős észlelésében játszana kulcsfontosságú szerepet.
NETARZENÁL GALÉRIA
