2017.12.23
Romániában éleslövészet során vizsgálták meg a 2015-ben megrendelt SPIKE LR irányított páncéltörő rakéták képességeit. A próbák során 10 rakéta indítására került sor nappali és éjszakai körülmények között harckocsit és lövészpáncélos célpontokra egyaránt. Az indításokat az ICLU (Integrated Control Launch Unit) nevű indítóállványról végezték, ami szétszedett állapotban katonák által hordozható. Ezt vásárolták meg a rakétákhoz, amiket a lövész, felderítő és hegyi egységek fognak megkapni 2019-ig.
Lengyelországban 12 újabb PZL-130 Orlik TC-I kiképző repülőgépet fognak átalakítani TC-II változattá. A 44,3 millió eurós munkával megbízott PZL Warszawa-Okęcie nagyszabású szerkezeti és repüléstechnikai fejlesztéseket hajt végre, így a 2019 közepe és 2020 vége között elkészülő gépek teljesen egyezni fognak a már meglévő 16 Orlik TC II Advanced-el. A gépek új szárnyakat, farokrészt, 750 lóerős Pratt&Whitney Canada PTA6-25C hajtóművet és négylapátos Hartzell légcsavart kapnak a korszerű kijelzőkkel ellátott pilótafülke mellett.
Nyugdíjazásra került viszont az első KOBBEN-osztályú lengyel tengeralattjáró. Az ORP KONDOR december 20-án állt utoljára móló mellé. A Norvégiában gyártott hajóosztály a német TYPE 205-ös tervei alapján épült meg és tagjai a norvég szolgálat után a dán és a lengyel haditengerészetet erősítették. A 47,2 méter hosszúságú, 572 tonnás vízkiszorítású KONDOR lengyelországi szolgálati ideje 13 évig tartott, ez idő alatt több mint 77000 kilométert hajózott, míg tengeren töltött napjainak száma elérte a 600-at.
Németországban elindították a CH-53G nehéz szállítóhelikopterek leváltásának procedúráját. A 4,72 milliárd dollár értékű beszerzés során 45-60 darab forgószárnyast terveznek majd megvásárolni. Ebben a kategóriában csakis tengeren túli versenyzők lesznek jelen, így a Lockheed Martin CH-53K King Stallion-ja fog megmérkőzni a Boeing CH-47F Chinook-jával. Az ajánlatok beérkezése után 2020-ig tart majd azok kiértékelése és a megrendelést azon én közepén fogják véglegesíteni. Az új helikopterek első példányainak átvételét 2023-ban szeretnék megejteni.
A Német Légierő Nörvenichben települt 31. "Boelcke" Vadászbombázó ezrede lett az első, azon Luftwaffe Eurofighter alakulatok közül, amelyik GBU-48 bombát alkalmazva bevethetővé vált földi célpontok ellen is. A kombinált lézeres és GPS vezérlésű fegyverek bevezetésénél szerzett tapasztalatokat a 31-ek megosszák majd a másik három Eurofighter-t alkalmazó ezreddel is.
Raytheon AIM-9L Sidewinder levegő-levegő rakéta szárny alatti pilonról való biztonságos leválását és eltávolodását vizsgálta a Leonardo a közelmúltban az M-346-os sugárhajtású kiképzőgép még fejlesztési stádiumban lévő felfegyverezhető változatáról. Az indításra Szardínia partjainál kerítettek sort 1500 méteres repülési magasságon, Mach 0.8 sebesség mellett, teljes sikerrel
Jelenleg úgy tűnik a bejelenthez képest drágább lesz a Görög Légierő Lockheed Martin F-16 C/D vadászbombázóinak korszerűsítése. A jelenlegi legfejlettebb F-16V Block 70-es variánssá 85 darabot alakíttatna át Athén. Pár hónapja a modernizálás költségét 1,1 milliárd dolláros ár ellenében jelentették be, de a legutóbbi washingtoni árcédulán már 1,62 milliárd szerepelt. Mivel az első átutalásnak már a következő évben meg kell történnie, így gyaníthatóan a felek rövid időn belül megállapodnak majd a végleges árban.
Finnország után Norvégia is a dél-koreai Hanwha Land Systems által tervezett és gyártott K9 Thunder 155 milliméteres önjáró tarackok rendszeresítése mellett döntött. Az ázsiai jármű téli körülmények közötti tesztjeit idén januárban hajtották végre. Norvégia 24 K9-es és 6 K10-es lőszert szállító járművet rendelt meg 230-290 millió dollárért, de opciót jelentett be további 24 darabra is. Az első járművek 2019-ben kerülnek majd átadásra, míg az utolsók 2020-ban, vagy 2021-ben kerülnek majd átadásra.
Ezen a héten Nagy-Britannia megkapta a 14. Lockheed Martin F-35-ös vadászbombázóját. A típust elsőként repülő 617. Repülőszázad a következő év nyarán érkezik majd meg a szigetországba, ahol a RAF Marham-i bázisa lesz az otthonuk. A légi és a földi személyzet típusátképzése jó ütemben halad, utóbbiak közül már több mint 200-an ismerkedtek meg a típus rejtelmeivel.
Franciaországban december 8-án átadták az első HAD/F Block 2 (Hélicoptère d'Appui Destruction) szabványnak megfelelően átalakított, hajófedélzeti üzemeltetésre is képessé tett Airbus Helicopters EC-665 Tiger harci helikoptert. Az erősebb hajtóműveket (MTR 390 E), modernebb célzórendszert (STRIX), új fegyverzetet (AGM-114 Hellfire II rakéták) és fedélzeti elektronikát kapó harci helikopterből a francia hadsereg eddig 25, eredetileg is HAD-nak gyártott példánnyal rendelkezett. Mostantól viszont kezdetét veszi a 36 darabos mennyiségben legyártott HAP variánsok átalakítása is, ami várhatólag 2025-ben fejeződik majd be.
December közepén több említésre érdemes esemény is történt az Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgéphez köthetően. Az egyik, hogy egymást követően hat spanyol F/A-18 Hornet vadászbombázó is vett fel üzemanyagot az A400M-ből. A teszt célja az volt, hogy megnézzék a gép rendszerei és személyzete hogyan teljesít egy valós esetet igencsak megközelítő helyzetben. Összesen 11,4 tonna tüzelőanyag került átadásra ezen repülés során.
A spanyol légierő számára még az év vége előtt tervezik átadni a második Atlas-t amelyik felszereltségének köszönhetően már képes lesz a légi üzemanyag átadásra. Franciaországban pedig már a légierő állományába került a 13. A400M (MSN65) is. Az A400M-ből ebben az évben eddig 18 darabot adtak át és még további kettőt terveznek, ebből az egyik a már említett spanyol gép, míg a másik Németország tulajdonába fog kerülni. Ez a 20 darabos éves gyártási mennyiség lehet egy ideig a legmagasabb éves legyártott mennyiség, ugyanis a két következő évben csak 11-11 Atlas elkészítése szerepel a tervekben.
2015 szeptemberében az akkor még Alenia Aermacchi (most Leonardo) bejelentette, hogy két C-27J Spartan szállítógépet adott el egy afrikai államnak. Az vevő kilétét nem fedték fel egészen eddig, így most már tudható, hogy a 2018 első negyedévében átadásra kerülő gépek Zambia légierejét fogják erősíteni.
Újabb használt Mil Mi-24/Mi-35-ös Hind harci helikopterekre szeretne szert tenni Afganisztán. A típusból legutóbb India segítségével sikerült szerezni egy pár darabot. Most azonban nem Indiában használt forgószárnyasokról van szó, hanem Kelet-Európa egy meg nem határozott országából érkeznének Indián keresztül a Hind-ek. Helyi médiaforrások alapján Ukrajnát és Szerbiát említették meg a forgószárnyasok lehetséges felvásárlási helyeként.
Indiában elkezdték az első Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázó átalakítását a BrahMos-A (Air) robotrepülőgép hordozására. A kísérleti indításra használt példányt követve ez végétől 2020-ig 40 Szu-30MKI hajtóművei között lévő felfüggesztési pontokat módosítja a Hindustan Aeronautics Limited (HAL) a 2,5 tonna indulótömegű fegyver bevethetőségének érdekében.
Indiában a légierő 81. „Skylords” repülőszázada elérte a 12000. repült óráját. Az alakulat a Boeing C-17 Globemaster III-as teherszállítógépeket repüli 2014 óta.
Az amerikai légierő egyik Boeing C-17A Globemaster III-as szállítógépének gyomrában megérkezett az első három új AH-64E Apache Guardian harci helikopter Indonéziába. A típust még 2015 januárjában rendelte meg az ázsiai állam, nyolc példányban. A helikopterekhez Northrop Grumman AN/APG-78 rádiólokátorokat is beszereznek 140 darab Lockheed Martin AGM-114R3 Hellfire rakéta mellett. A fennmaradó 5 forgószárnyas a következő évben kerül majd leszállításra, de továbbiak beszerzésére is van esély, hiszen az ország vezetése összesen 16 AH-64E Apache Guardian harci helikopter hadrendbe állítása szerepel.
A japán kormány jóváhagyta a két szárazföldi telepítésű Lockheed Martin Aegis Ashore ballisztikus rakétavédelmi rendszer összesen 2 milliárd dollárba kerülő beszerzését, hogy növelje az ország védelmi képességét az észak-koreai nukleáris és rakéták ellenében. A ballisztikus rakéták elleni védelem erősítéseként a japán szakértők megvizsgálták a mobil THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rendszert is, de költséghatékonyság okán az Aegis Ashore-t választották. A két rendszer telepítési helye még nem ismert (az északi Akita és a dél-nyugati Yamagucsi tartományban lenne ideális elhelyezni őket), de valószínűleg képesek lesznek egymás megsemmisítési zónáit átfedni, így ez a kettő elegendőnek bizonyulhat a szigetállam védelmére. Meg kell említeni, hogy egy teljesen felszerelt THAAD üteg 1,1 milliárdba kerül és ezekből hatot kellett volna megvásárolni hasonló védelmi szint elérése érdekében.
Az Aegis Ashore a hajófedélzeti Aegis rendszer elemeire épül, ami ismerős a japánok számára, hiszen jelenleg négy rombolójukon is megtalálhatók ezek. Sőt, a fejlesztésben is részt vesznek, ugyanis az egyik legjobb rakétát, amit a rendszer használ, az SM-3 Block IIA-t Amerika japán segítséggel alkotta meg. A 2023-ra elkészülő szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétavédelmi rendszer számos képességét most még homály takarja, így azt sem lehet tudni, hogy 2022-től bevezetésre kerülő SPY-6-os rádiólokátorokkal lesznek ellátva, vagy a kisebb teljesítményű SPY-3-al és csak majd később kerülnek beszerelésre a modernebb radarok. Persze nem szabad megfeledkezni arról a négy újabb rombolóról, amit Tokió rendelésére építenek majd meg és szintén rendelkezni fognak ballisztikus rakéták elhárításának képességével.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
McDonnell Douglas F-15J Eagle.
McDonnell Douglas F/A-18D Hornet.
Westland WAH-64D Longbow Apache AH.1.
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!
