2018.06.09
Megkapta 200. Puma gyalogsági harcjárművét a német Bundeswehr. Berlin az eddig megrendelt 342 Pumából az első még 2015-ben kapta meg és az utolsó is átadásra fog kerülni 2020-ban. A járművek építéséből a Rheinmetall és a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) 50-50 százalékban veszik ki a részét. Persze a Puma eddigi története nem teljesen sikersztori, ugyanis a gyártói elképzelésekből eddig még sok nem valósult meg és ezekre nagyjából 2029-ig kell majd várni. A megbízhatóságával, hadrafoghatóságával is problémák vannak még, mindezeknek köszönhetően nagyobb kiadással jár majd a Pumák hadrendben tartása, mint arra előzetesen számítottak.
A július 11. és 15. között megrendezésre kerülő Eurosatory kiállításon fogja bemutatni újdonságait a General Dynamics European Land Systems (GDELS). Az Ascod gyalogsági harcjárművön alapuló MMBT (Medium Main Battle Tank) páncélos egy 120 milliméteres löveggel és vele párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuskával lett felfegyverezve. A 35 tonnásra növekedett tömegű gyalogsági harcjármű variáns egy távirányítású tornyot kapott, melyben egy 30 milliméteres gépágú és egy 7,62 milliméteres géppuska került elhelyezésre. A háromfős személyzet és a nyolcfőnyi szállított lövész helyzettudatosságát 360 fokos lefedettséget biztosító kamerarendszer segíti.
A svéd Saab és holland partnere, a Damen hivatalosan is bemutatta a Holland Királyi Haditengerészet számára ajánlott tengeralattjáró tervét. A WARLUS-osztály pótlására szánt egység megjelenésében igencsak hasonlít a svéd megrendelésre épülő A26-os egységekhez, ami a svéd partnerre gondolva nem is meglepő. A Kockums Stirling motorjának alkalmazásával megvalósított levegőtől független meghajtással rendelkező tengeralattjáró orr-részében egy másfél méteres átmérőjű zsilipkamra is található, ezen keresztül búvárok vagy kisméretű személyzet nélküli víz alatti járművek is elhagyhatják majd a tengeralattjárót. A tengeralattjáró építéséről szóló szerződést várhatóan 2021-ben írják majd alá a hollandok a kiválasztott gyártóval, az első tengeralattjáró átadása 2027-ben várható.
Igazi családdá fog válni a Leonardo BriteCloud repülőgép fedélzeti aktív csalija, ugyanis most egy újabb variánst jelentette be a gyártó. Az eddig ismert BC55-ös (amit a Brit Királyi Légierő már szolgálatba is állított), valamint az ebből származó „átcsomagolt” 2x1x8 collos méretű, BC218 hasáb alakú önvédelmi eszköz mellé a nagyobb méretekkel rendelkező szállító, tartály és felderítő repülőgépek (pl.: C-27J Spartan, Airbus Defense & Space A400M, Embraer KC-390, Lockheed Martin C-130) számára is megalkotnak egy repülőgép fedélzeti aktív csalit. A BriteCloud 55-T, akárcsak a BC55-ös hengeres testtel rendelkezik, ám az általa létrehozható hamis céljel sokkal erősebb, mivel nagyobb méretű repülőgépet kell lefedni a miniatűr rádiófrekvenciás zavaró modul által előállított hamis céljellel. Ez a képesség elsősorban a megnövelt akkumulátor kapacitásnak lesz köszönhető. A gyártó elmondása szerint a BriteCloud 55-T jelenleg a fejlesztés végső szakaszában tartózkodik, az első megrendeléseket 2019 elejétől már várják is rá.
A BC55 jelzésű eszközt még 2013 novemberében mutatta be a Selex ES és a Saab Londonban, fejlesztése nemrégiben fejeződött be. Ahogy azt ígérték az első gép, melynek fedélzetén megjelent a BriteCloud, egy Panavia Tornado lett, mivel a RAF egyik gépét még a 2016-os évben kezdték meg alkalmassá tenni a rendszer alkalmazására, természetesen első időszakban csak, mint légi próbapad. A BriteCloud a szabványos 55 milliméteres dipólköteg szóróban kerül elhelyezésre és kivetését követően képes a légi és földi radarok, valamint a repülőgép felé tartó félaktív és aktív vezérlésű rakéták számára célként funkcionálni, megmentve ezzel az indítást végző repülőeszközt.
A BriteCloud-ban használatos technológiák már bizonyítottak az eddig tesztek során, így az indítást végző gépet érő rádióhullámok BriteCloud általi előállítása, megfelelő erősségű kisugárzása és ezzel a rakéták eltérítése könnyen megvalósíthatónak tűnt a fejlesztők szerint és igazuk is lett. Ugyanis a 2016 júniusában lefolytatott kísérletek során több mint 80 BC55 BriteCloud került kivetésre a RAF 41. kísérleti századának Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázójáról. A többféle földi légvédelmi rendszer szimulációja ellenében végzett próbák során a BC55 BriteCloud képes volt a radarral végzett célkövetést, befogást eredményesen zavarni.
Oroszországban a Rádió-Elektronikai Technológiai (KRET) konszern, mely a Rostec vállalat egy része, és elektronikus rendszereket fejleszt repülőgépekhez, bemutatta a helikopterek számára kifejlesztett és exportra szánt N025E rádiólokátorát. A Mil Mi-28NE Havoc-B harci helikopterek rotoragyára felszerelhető radar minden időjárási körülmények között képes álló és mozgó célpontok felderítésére. A jobbra-balra 90, le-fel irányba viszont -25 és +15 fokban elforgatható parabola antennával ellátott berendezés egyidejűleg 4 célpont követését teszi lehetővé legfeljebb 20 kilométeres távolságból. Az N025E rádiólokátor természetesen képes a talajkövető repülés közben az ütközésveszélyes objektumok felderítésére, valamint az időjárásradarként is képes funkcionálni, ekkor 100 kilométeres a hatótávolsága.
Pakisztán újabb kínai hadihajókkal fogja erősíteni haditengerészetét. A napokban aláírt megállapodás értelmében összesen négy Type 054A-osztályú fregattot vásárol meg Pekingtől Iszlámábád. A 4000 tonnás vízkiszorítású testvérhajókat igazán gyorsan, 2021 végéig át is fogja adni a kínai fél, ugyanis az elmúlt időben éppen kínai segítséggel megerősített pakisztáni hajógyártás kimarad a haderőfejlesztésből, mivel az összes fregatt Kínában fog elkészülni. A rövid gyártási idő az eddigi tapasztalatok alapján akár tartható is lehet, hiszen az elmúlt években Kínában szédítő ütemben zajlik a hajóépítés, és ez számos hajógyárra kiterjed, többek között az egyik legtermékenyebbre, Dalianra. Itt 2012-ben bocsátották vízre az első Type 52D-osztályú rombolót, mely osztályból azóta hat egység állt szolgálatba, további négy a próbák különféle szakaszában tart, míg másik hét az építés különféle szakaszában található meg. A nagyobb Type 55-ös osztályú rombolókból kettő már vízre került és másik négyen dolgoznak a hajógyárakban. Az Egyesült Államok hadihajó építése ez idő alatt három ZUMWALT és nyolc ARLEIGH BURKE-osztályú egységet tud felmutatni, persze a kínai egységek képességeiről kevés információ látott napvilágot.
Mivel Indonéziában a tervezett 5 helyet csak 2 Airbus A400M Atlas szállító repülőgép megvásárlása valósult meg, ezért a légi szállításban fennálló krónikus kapacitás hiányt további repülőgépek beszerzésével szeretnék orvosolni. A gyógymód a Lockheed Martin C-130 Hercules gépek képében fog megérkezni, melyekből 5 példányt szeretnének beszerezni. Mindezek mellett az ország vezetése továbbra is dédelget olyan tervet, hogy a hazai ipar is legyen képes előállítani szállító repülőgépeket. A megvalósításhoz a legrövidebb utat, a licencgyártás megvalósítását tartják a legjárhatóbbnak.
Kínában a Védelmi Minisztérium bejelentést tett, mely szerint hadrafoghatóvá vált az ország első repülőgép-hordozójának, a LIAONING fedélzetén állomásozó repülőegység. A helikopterek és vadászbombázók alkotta vegyes ezred az elmúlt időszakban megismerkedett a tengeralattjárók, a hadihajók és más repülőgépek elleni harccal, valamint képessé vált szárazföldi célpontok megsemmisítésére.
Továbbra is képlékeny még a Kanada Ausztráliából történő F/A-18 Hornet beszerzésének több pontja. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Eddig Washington még nem adta áldását az üzletre, továbbá a 18 darab használt repülőgép, a pótalkatrészek, fegyverek és egyéb kapcsolódó felszerelések vételára sem realizálódott. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogják növelni a tervek szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
English Electric Lightning F.2A
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas EAV-8B+ Harrier II
Lockheed Martin F-35C Lightning II