2018.08.11
Szerbiában már a hadsereg lövészeti tesztjein vesz részt a hazai fejlesztésű PASARS-16 Terminator légvédelmi rendszer. Ezt a légvédelem 98. Dandárja hajtja végre, a Ćuprijához közeli Pasuljanske livade nevű katonai gyakorlótéren. A páncélozott kabinnal ellátott 6×6-os kerékképletű FAP 2026 katonai teherautó alvázára felszerelt kis hatótávolságú PASARS-16-ot egy 40 milliméteres L/70-es Bofors gépágyú, valamint a gépágyútól jobb oldalra felszerelt két RLN-1C rakéta alkotja. Ez utóbbiak a MiG-21-es elfogó-vadászrepülőgépekről ismert R-13M rakéták továbbfejlesztésével jöttek létre. Korszerű közelségi gyújtó és infravörös érzékelő mellett a rakétán további fejlesztéseket is elvégeztek. A rakétamotor nagyobb átmérőjű és új összetételű lett, így a 115 kilogrammot nyomó infravörös önirányítású fegyver hatótávolsága 12 kilométer és 8 kilométeres magasságig veszélyes légi célpontokra. A percenként 300 lövés leadására képes 40 milliméteres gépágyú lőtávolsága 3700 méter. A 260 lóerős dízelmotor mozgatta PASARS-16 tömege 17 tonna, hossza 7,72 méter, szélessége 2,5 méter, magassága 3,1 méter, tájékozódását műholdas navigációs rendszer, a célpont megtalálását TOMS optroelektronikus rendszer segíti.
Szlovákiában a múlt hónapban a LOTN (Letecké opravovne Trenčín, Trencséni Repülőgép-javító Vállalat) befejezte az első, afgán légierő által használt Mil Mi-17V-5 helikopter nagyjavítását. Az orosz eredetű forgószárnyasok nagyjavítását a szlovák cég még 2016-ban nyerte el egy nemzetközi megmérettetésen, melyet a NATO Támogató és Beszerzési Ügynökség (NSPA) írt ki. Az első Mil Mi-17V-5-ös változatú helikopter még azon év novemberében megérkezett Szlovákiába, egy Antonov An-124-100-as Ruszlán segítségével. Az ellenőrző berepülések eredményes lefolytatása után a gép szétszerelésre került a visszaszállításhoz, amit szintén egy Ruszlán végzett. A Mi-17-es igencsak szerteágazó családfájáról a Mi-17V-5-ös variáns ipari nagyjavítását az EU/NATO országok részéről elsőként a szlovákok hajtották végre. A következő afgán Mi-17-es nagyjavításával a LOTN a következő évben fog elkészülni.
Más irányú forgószárnyas mozgás is történt északi szomszédunknál, ugyanis két újabb Sikorsky UH-60M Black Hawk közepes szállítóhelikopter is megérkezett, a megrendelt kilencből. Ezek már rendelkeznek a gyorsköteles rendszerrel, egy belső elhelyezésű plusz üzemanyag-tartállyal, valamint a levegőből végzendő mentésekhez nélkülözhetetlen csörlővel is. Ezek a felszerelések az első két példányból még hiányoztak, azonban hamarosan azok is el lesznek látva velük. Az amerikai helikopterekhez jelenleg 6 teljes személyzet végezte már el a típusátképzést, míg további 3 éppen az átképzésen tartózkodik, ezt a két Black Hawk-ot is szlovák személyzetek repülték át Németországból.
Augusztus 2-án végrehajtotta első repülését a Cseh Légierő által megrendelt első Aero Vodochody L-159T2-es repülőgép. A harci feladatokra alkalmazott együléses L-159-es ALCA repülőgépek közül hármat használnak fel alkatrészként az L-159T2-es kiképzési feladatokra is használható repülőgépek megépítésénél. Így az együlésesekből származik a törzs orr-része a Grifo rádiólokátorral, a törzs hátsó része a vezérsíkokkal és a szárnyak is, mindössze a két pilóta számára helyet biztosító törzs középső része az, ami új gyártású. A hátsó műszerfalba két 5x7 hüvelykes kijelző is beszerelésre került és természetesen mind a két műszerfal világítása kompatibilis az éjjellátó szemüvegekkel.
Elkészült az Airbus Helicopters Donauwörth-i üzemében a 68. EC665 Tiger UHT (Unterstützungshubschrauber Tiger) harci helikopter is július 25-én. A német megrendelésre gyártott változat előállítása ezzel a példánnyal véget is ért, Berlin nem rendszeresít többet belőlük a Bundeswehr kötelékében. A típus első darabja 15 évvel ezelőtt készült el és került átadásra a német haderő részére, tesztelésre. A 2012-től szállított megnövelt képességű ASGARD-F konfigurációjú Tiger UHT harci helikopterek immáron teljes felszereltségűek lettek, ezt jelenti a ASGARD-F (Afghanistan Stabilization German Army Rapid Deployment- Full) rövidítés. Ezek a helikopterek már jobb porkiválasztókkal, erősített páncélzattal és továbbfejlesztett kommunikációs rendszerekkel rendelkeznek, így jobban képesek a földi csapatok tevékenységét támogatni.
A forgószárnyasok fegyverzetében megtalálható a konténeres 12,7 mm-es géppuska, mivel beépítet csöves tűzfegyverrel az UHT változat nem rendelkezik, a nem irányított rakéták és a HOT huzalvezérlésű rakéták mellett a korszerűbb PARS 3 LR (vagy más néven TRIGAT-LR) is. 2011 májusának végén a PARS 3 LR egyedülálló képességéről tett tanúbizonyságot egy éleslövészet alkalmával. Két nap alatt három sikeres éleslövészetet szervezett a PARS 3 LR irányított páncéltörő rakéták gyártást végző PARSYS, (mely a LFK GmbH, vagy MBDA Deutschland és a Diehl BGT Defence egy közös vállalata) mely, már addig is a zsebében tudhatott 600 rakétára szóló megrendelést a német hadseregtől. A PARS 3 LR indítsd el, felejtsd el elvet megvalósító passzív infravörös önirányító rendszerét tették próbára, ugyanis az első rakétát egy 7000 méterre lévő célpont ellen indították, majd a következőt mindössze pár másodperc múlva már 700 méteres távolságra, de az előző rakétához képest egy 180 °-os forduló végrehajtása után bocsátották útjára.
Ez utóbbi 40 km/h-s sebességű oldalmozgással próbálta a rakéta dolgát megnehezíteni, kevés sikerrel, ugyanis a Tiger szárnycsonkjai alól egy perc alatt indított mind a két rakéta telitalálatot ért el. A harmadik rakéta már másnap került indításra, ekkor a helikopter 180 km/h sebességgel repült előre és a PARS 3 LR szintén 7000 méterre lévő álló célpontot semmisített meg. Németországban az ASGARD-F program 2011-ben vette kezdetét és 2012 második felében az első négy átalakított forgószárnyas már át is települt Afganisztánba. Az ASGARD-F szintre modernizált gépekkel már több 1000 órányi repülési tapasztalat gyűlt össze. Az utolsónak elkészült Tiger UHT is hamarosan átkerül a Fritzlar-ban állomásozó 36. Harcihelikopter-ezred (KHR36) állományába. A gyártó kapcsolata természetesen nem szakad meg a típussal, hiszen hamarosan kezdetét veszi majd az a modernizációs program, melyben több mint 30 német Tigris harci helikopter lesz érintett.
Egy újabb európai haderőben lesz hamarosan megtalálható a Sikorsky cég Black Hawk helikoptere. Washingtonban ugyanis augusztus 3-án engedélyezve lett Lettország négy UH-60M-et érintő beszerzéséhez. A 200 millió dolláros üzlet amerikai segélyprogramból fog megvalósulni. A helikopterekhez 10 T700-GE-701 hajtómű lesz megvásárolva, ezekből nyolc beépítve és csak kettő fog tartalékként szolgálni. A helikopterek felszerelésében megtalálható lesz az AN/APX-123A barát-ellenség azonosító berendezés és az előrenéző infravörös kamera is, valamint beszereznek még húsz AN/AVS-6 sisakra szerelhető éjjellátó készüléket is.
Nagy-Britannia talán mégsem fog megválni az összes Lockheed Martin C-130J Super Hercules tehergépétől. A szigetországban 2015-ben elvégzett védelmi stratégia felülvizsgálata megállapította, hogy a RAF állományában meglévő 10 C.5-ös jelzésű C-130J Super Hercules kivonásra kerülhet, hiszen a szállítási feladatokat a hosszabb törzsű C-130-30-as, a briteknél C.4-es jelzéssel illetett gépek az Airbus A400M Atlas és a Boeing C-17 Globemaster III-okkal közösen el fogják tudni látni. Az akkor 14 példányból álló C.4-es flotta idén júniusban Irakban egy géppel megfogyatkozott, így a rövidebb törzshosszal rendelkező C.5-ös Hercules-ek közül nem mind válhat feleslegessé.
Brit lapértesülések szerint Norvégia és Nagy-Britannia tengeralattjárók elleni harcra vásárolt Boeing P-8A Poseidon tengeri járőrgépei közösen fognak tevékenykedni az orosz tengeralattjárók felderítésében és nyomon követésében. Várhatólag az Atlanti-óceán északi részén lesznek majd a főbb közös műveletek helyszínei a kilenc brit és öt norvég P-8A számára. A Telegraph információi még arra is kiterjednek, hogy a brit és norvég gépek egymás bázisain is megfordulhatnak majd a jövőben, így a skóciai Lossiemouth-i légibázison nem lesz ritka látvány norvég felségjelzést viselő Poseidon sem.
Franciaországban a 2019-2025 közötti védelmi kiadások növekedése lehetővé fogja tenni 100 AMX-56 Leclerc harckocsi Leclerc Scorpion, vagy XLR szintre történő modernizációját, a 406 példányba elkészült harckocsiból. A munkálatok leginkább az elektronikát érintik, így a SCORPION információs és irányító rendszer (SICS) is beépítésre kerül, ami a jövőben minden francia páncélosban megtalálható lesz és a harctéri internetet valósítja meg. Már a védelem növeléséhez is tartozik a Barage (Brouilleur Actif és Réactif avec GoniométriE) nevű, improvizált robbanószerkezetek ellen kifejlesztett zavarórendszer integrációja. A védelem növelésébe természetesen a harckocsi összes felületét borító páncélzat hatékonyságának növelése is bele tartozik, így a modulárisan cserélhető mellső és oldalsó páncélzat helyett is erősebb fog felszerelésre kerülni. A fő fegyverzetet képviselő Nexter Systems 120 milliméteres CN 120-26 jelzésű sima csövű ágyú megmarad, de választható robbanási idejű M3M repeszgránátot fog kapni. A torony tetejére egy távirányítású fegyverállvány kerül felszerelésre, ezt a parancsnok és az irányzó is működtetheti majd. Erre egy 7,62 milliméteres géppuska kerül majd, de lehetőség van a 12,7 milliméteres nehézgéppuska felszerelésére is. Az AMX-56 Leclerc Scorpion harckocsi tömege a módosításoknak köszönhetően újabb 2 tonnával gyarapszik, így eléri az 57 tonnát.
Biztos jövő előtt áll Oroszország új légi üzemanyag utántöltő repülőgépe, az Iljusin Il-78M-90A. Eme repülőgép prototípusa ez év januárjának végén hajtotta végre első repülését. Az PS-90А-76 új generációjú, magas kétáramúságú sugárhajtóművel ellátott típus zaj-és károsanyag kibocsátása is csökkent, de ugyanilyen fontos, hogy a takarékosabb üzemnek köszönhetően a fogyasztás is csökkent 12-14%-al, így növelve a lerepülhető távolságot, vagy az átadható üzemanyag mennyiségét. Moszkva 2027 végéig legalább 14 darab új tartálygép beszerzését tervezi végrehajtani. Az előző mondatban szereplő legalább szót megerősítették az orosz védelmi minisztériumból származó értesülések is. Ott ugyanis a repülőcsapatok gördülékeny kiszolgálása érdekében több mint 30 darab Iljusin Il-78M-90A hadrendbe állítását tartanák szükségesnek.
Szintén az Iljusin fogja elvégezni az ukrán Antonov An-124-100 Ruszlán tehergépek modernizációját. Az An-124-100M jelzést kapó új változat várhatólag 2021 végéig el fog készülni, első felszállását pedig 2022-ben hajthatja majd végre. Mindezek mellett az Uljanovszk-i Aviastar megkezdte a típus gyártására való felkészülést is. A szovjet időkben az Antonov gépeket Ukrajnában szerelték össze és ott készült a gép törzse és hajtóműve is. Minden más részegységet azonban a mostani Oroszországban állítottak elő, így a jövőbeli helyi gyártás akár megvalósítható is lehet. Az orosz légierőben 9, míg a légi teherfuvarozással foglalkozó Volga-Dnepr színeiben 10 példányban található meg az An-124-es Oroszországban.
Amikor 2021 közepén visszatér a haditengerészet kötelékébe az orosz ADMIRAL KUZNYECOV repülőgép-hordozó, egy jelentős korszerűsítést tudhat majd maga mögött. Mind a nyolc eredeti KVG-4 kazánja eltávolításra kerül és helyettük a korszerűbb, nagyobb teljesítményű KVG-3D-ket, (ilyenek találhatók az indiai INS VIKRAMADITYA hordozó gépházában is) vagy a bonyolultabb KVG-6M-eket fogják beépíteni. A nagyobb teljesítmény mellett ezek kevesebb karbantartást is igényelnek, valamint a tökéletesebb égés következtében a KUZNYECOV-ra jellemző füstgomolyag is eltűnik. Szintén átfogó korszerűsítésen fog átesni a hordozó elektronikai rendszere, hiszen a fedélzeten megjelenő MiG-29K/KUB vadászbombázók számítógépes rendszereinek teljes körű kiszolgáláshoz már szintén digitális rendszerek kellenek a teljesen problémamentes fedélzeti üzem érdekében.
Hamarosan sor kerül a Mil Mi-26-os óriáshelikopter legújabb variánsának első felszállására. A maximum 56 tonnás felszállótömegű Mi-26T2V leginkább a korszerűsített fedélzeti elektronikában különbözik majd elődjeitől. A színes kijelzőkkel ellátott pilótafülkét a NPK90-2V (BREO) integrált repülőelektronika tölti majd meg élettel. Méghozzá olyan mértékben, hogy a személyzet létszámát 3 főre lehet csökkenteni az eddigi 5-ről. A műholdas navigációs rendszer segítségével végzett repüléseket robotpilóta könnyíti meg, egészen a leszállóhelyig történi bejövetelig. Az éjjellátó szemüvegekkel kompatibilis kabinvilágítás már megtalálható volt a Mi-26T2-es változaton is, de a Mi-26T2V a Vityebszk önvédelmi rendszerrel is el lesz látva, a túlélőképességének javítása okán. Szintén e célból a repülőszemélyzet számára új, energiaelnyelő ülések kerültek beszerelésre.
Augusztus 16-ra van betervezve az alaposan modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó nyilvános bemutatója. A Tu-22M3M-nek elnevezett variáns korszerű fedélzeti elektronikát, új hajtóműveket és fegyverzetet is kap a több évtizedes további szolgálatot lehetővé tevő munkálatok során. Az NK-32-02 hajtóművek mellett a sárkányszerkezetbe beépítésre kerülő elektronikai összetevők is a szintén korszerűsítésen átesett Tupoljev Tu-160M szuperszonikus stratégiai bombázóból kerülnek átemelésre, így jelentős idő spórolható meg a fejlesztéssel. Ennek köszönhető az a tavalyi évtől hangoztatott várakozás, miszerint az elsőnek elkészült Tu-22M3M még 2018-ban végrehajthatja első felszállását. A legutóbbi bejelentés alapján az előre eltervezett időpontot tartani tudják, ugyanis szeptemberre van prognosztizálva az első repülés. A bombázó új fegyverei közül név szerint hónapokkal ezelőtt még csak a K-32-es csapásmérő robotrepülőgép lett megemlítve, ami 600-1000 kilométeres hatótávolságú, legnagyobb sebessége 4000-5000 kilométer per óra.
Egy hónapja már arról is szóltak hírek, a modernizált Tupoljev Tu-22M3M szuperszonikus közepes bombázó fegyverzetében megjelenhet a csapásmérő feladatkör ellátására alkalmassá tett MiG-31K repülőgépek fegyvere. A légvédelmi rendszerek számára eddig is komoly kihívást jelentő Kindzsal (Tőr) típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatából akár négyet is elhelyezhetnének a Tu-22M3M-en, a szükséges módosításokat követően. A korszerűsítésre szánt Tu-22M3-as bombázók mennyisége még továbbra sem végleges, eddig 30 darabos mennyiség került megemlítésre az orosz sajtóban. A nagyobb modernizálandó darabszámra várók számára reményt adhat az az információ, mely szerint Védelmi Minisztérium fogja meghatározni az átalakításra kerülő mennyiséget, amit akár jelentősen meg is növelhet a Kindzsal típusú hiperszonikus rakéta légi indítású változatának sikeres integrációja a típuson, mivel így még nagyobb harci potenciálhoz juthatnak az oroszok.
Marokkó a 2012 júniusában engedélyezett 200 darab M1A1 Abrams harckocsiból már több mint a felét megkapta. Az észak-afrikai országba történő szállításukat megelőzően a páncélosok a General Dynamics Land Systems (GDLS) szakemberinek keze ügyébe kerülnek, ahol a módosításoknak köszönhetően M1A1SA (Special Armor) jelzéssel ellátva indulnak új hazájuk felé. A két évvel ezelőtt megkezdett szállítások során napjainkig nagyjából 127 harckocsi leszállítása valósult meg. Érdekesség, hogy az első hírek az Abrams-ok marokkói megérkezéséről úgy láttak napvilágot, hogy a páncélosokat némi álcahálóval lefedve tréleren szállító, Oshkosh M1070A1-es nyerges vontatókat örökítettek meg az úton haladás közben.
Indiában a hadsereg a következő hónapban veheti majd át az első K9 Vajra-T önjáró tarackjait. A Samsung Techwin által kifejlesztett K9 Thunder önjáró tarack indiai igények szerint módosított, 47 tonnás variánsát egy 1000 lóerős MTU 881 Ka-500 V8 dízelmotor mozgatja akár nagy tengerszint feletti magasságon is, sivatagi környezeti viszonyok közepette. A gyártást nagyjából közösen végző dél-koreai Hanwha Techwin és az indiai Larsen & Toubro (L&T) a 100 darabos rendszeresítésre szánt mennyiséget négy év alatt gyárthatja le. Az elkészítés során a tüzérségi eszköz összetevői közül több mint 50% lesz Indiában gyártott, például a páncéltest, a torony, az töltőrendszer, a légkondicionáló rendszer, a kommunikációs és a tűzvezető eszközök lesznek a helyi ipar termékei. Ez az adat nem vonatkozik az első 10 példányra, ugyanis azokban 80-90%-ban még dél-koreai összetevők találhatók meg.
Az Embraer EMB-145-ön alapuló légtérfelderítő repülőgépek története sem mentes a buktatóktól Indiában. Ugyanis az ország Védelmi Kutatási és Fejlesztési Szervezete, a DRDO által végzett teszteken több problémára is fény derült és ezeket évek alatt sem sikerült maradéktalanul orvosolni. Igaz, voltak figyelemreméltó hírek is az utóbbi időszakban. Például a három példányban megvásárolt típus tavaly év végén első alkalommal vételezett üzemanyagot a levegőben. A 10 perces összecsatlakozás másik résztvevője egy szintén indiai tulajdonban lévő Iljusin Il-78MKI tankergép volt. Azonban a legfőbb képesség, a levegőben tartózkodó eszközök érzékelése és nyomon követése, a saját és ellenséges gépek biztos megkülönböztetése, valamint az önvédelemre szolgáló rendszerek megfelelő működése még számos kívánnivalót hagy maga után. Számszerűsítve, az indiai légierő által meghatározott 18 működési követelmény közül nyolcat a gép nem tudott teljesíteni és a fejlesztési program már 70%-al több időt emésztett fel, mint amit arra szántak. Erre a DRDO úgy reagált, hogy ezek közül három nem fontos, és nem befolyásolja a majdani bevetések eredményességét. Érdekes, hogy az eredménytelenség okaként a hordozó géptípus is megemlítésre került, ami bizonyos tervezési korlátot okozott a fejlesztőknek.
Kínában a haditengerészet pilótaakadémiája új gépeket kapott. A harci típusra (Shenyang J-15 és változataira) kerülő növendékek utolsó kiképzőgépe a Hongdu Aviation Industry Group (HAIG) által gyártott Hongdu JL-10H (más néven az L-15B Falcon) szuperszonikus, kéthajtóműves kiképzőgép lett. A 12 darabos mennyiségben nemrégiben átadott típusra nagy feladat hárul, akárcsak a pilótaképző intézményekre, hiszen amennyiben megvalósulnak a kínai flottafejlesztési tervek, úgy rövid időn belül négy repülőgép-hordozó lesz majd a haditengerészet birtokában és ezekhez nagyjából 400 pilótára lesz majd szükség. A korszerű kijelzőkkel ellátott műszerfallal és a számítógépes irányítórendszerrel rendelkező L-15-öt a légierő két évvel ezelőtt kapta meg. Az első repülését még 2006-ban végrehajtó típus fegyverzettel is ellátható, ezek között megtalálhatók a PL -8 levegő-levegő rakéták és az LS -6 műholdas irányítású bombák is.
Meg nem erősített hírek alapján Kínában már három indítási kísérletet is végrehajtottak, egy az orosz Kindzsal képességeihez hasonló fegyverrel. A tesztekben a CH-AS-X-13 szerepelt, ez egy kétlépcsős szilárd tüzelőanyaggal működő ballisztikus rakéta, nagyjából 3000 kilométeres hatótávolsággal. Indítását egy Xian H-6K-os közepes bombázóról, a szovjet Tupoljev Tu-16-os Kínában továbbfejlesztett változatáról végezték el. A hírek szerint a fegyver a DF-21-es hajók elleni ballisztikus rakétán alapul és szintén hajók elleni feladatokra alkották meg. A várhatólag 2025 körül rendszeresítésre kerülő, hiperszonikus sebességre képes CH-AS-X-13 ellátható lesz hagyományos és nukleáris harci résszel is.
Fülöp-szigetek haderőfejlesztése esetében eddig a nyugati haditechnika dominált, de helyi hivatalos források szerint a haditengerészeti beszerzések terén Oroszország is lehet még befutó. A két állam haditengerészetei egy ideje már folytatnak egymással tárgyalásokat tengeralattjárókkal kapcsolatosan. Eddig a felszín alatti erők részére 2023 és 2027 között volt betervezve két tengeralattjáró beszerzése. Ezt most az oroszokkal folytatott egyeztetések után előrébb hozták 2018 és 2022 közé. Legalább két tengeralattjáró beszerzése szerepel az elképzelésben, ezen felül az oroszok segítséget fognak nyújtani a kiképzésben és a hadrendben tartásban is. Moszkva igen nyitottan viseltetett a haderejét jóformán a romokból újjászervező állam felé, így lehetővé tette, hogy a haditengerészet küldöttsége megtekintse az orosz tengeralattjárók hajógyárakban folyó építését is.
A Globes információ szerint a Boeing megakadályozhatja az Israel Aerospace Industries (IAI) izraeli céget abban, hogy használt Boieng B 767-es utasszállító repülőgépekből légi utántöltő repülőgépeket készíthessen. Tény, hogy az IAI alá tartozó Bedek Aviation Group által átalakított B 767 MMTT (Multi-Mission Tanker Transport) variáns egyaránt képes személy-és teheráru szállítása mellett légi üzemanyag átadásra is, valamint beszerzése harmadannyiba kerülne, mint egy új gyártású, szintén a 767-es módosításával létrejövő KC-46A Pegasus-é. A KC-46 darabára 250-300 millió dollár körül alakulhat, míg az IAI 150 millió dollárért kínálta átalakított repülőgépeit, a kapacitás és a teljesítmény jelentős hiányossága nélkül. Négy évvel ezelőtt az izraeliek egy még kedvezőbb megoldással is előrukkoltak.
Az elképzelés szerint Boeing 767-300 MMTT gépeket tennének bérelhetővé haderőnemek számára, igen kedvező feltételek mellett. Egy új Airbus A330-200 MRTT, vagy Boeing KC-46A Pegasus megfizethetetlenül drága sok állam számára, ráadásul ezekből legalább 3-4 megvásárlása szükséges ahhoz, hogy mindig legyen rendelkezésre álló példány a feladatok végrehajtására. Egy B767-300-as átalakítása ezeknél olcsóbban megvalósítható, de sok állam számára még ez is túl nagy kiadással jár, így kedvezőbb lehet a szükséges időre egy-két ilyen gép bérlése. Brazília és Kolumbia volt vevő az izraeli átalakításra és további komoly érdeklődőkről is említést tettek az izraeliek.
Gyaníthatóan a Boeing-nél ezt komoly veszélyként értékelték, ezért a Globes értesülése szerint úgy határoztak, a jövőben gyártóként nem járulnak majd hozzá ahhoz, hogy a használt 767-ekből a Bedek Aviation Group konkurenciát készíthessen. Ezt jogszerűen megtehetik és a történet tartogat még egy csavart. Izraelben a légierő nagyarányú fejlesztés előtt áll, (lásd a Netarzenál 2018.07.28. bejegyzését) ahol a Boeing több típussal is esélyes a megrendelések elnyerésére, többek között épp a KC-46A-val is.
Még éppen csakhogy elkezdődött az Egyesült Államok következő generációs ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró-osztályához tartozó néhány részegység építése, egy hiba miatt máris a címlapokra kerültek. Az OHIO-osztály pótlására érkező COLUMBIA-osztály (SSBN 826) hossza nagyjából hasonló lesz, mint az elődé, de átmérője 5 százalékkal nagyobb lesz, így a vízkiszorítása a 18500 tonnát is eléri. A 2020-as években építésbe veendő, 12 egységből álló új hajóosztály több összetevője a VIRGINIA-osztályból fog érkezni, ezzel jelentős megtakarítás érhető el.
A 155 fős legénység elhelyezési komfortja messze meghaladja majd az OHIO-osztályét, hiszen mindenkinek saját fekhelye lesz, igaz ezért cserébe a 24 Trident ballisztikus rakéta helyett, csak 16 számára jut hely a belső térben. A rakétafegyverzet tárolására és indítására szolgáló csöveket nem csak a hajótest közepén helyezik el. Itt természetesen a nagyobb méretekkel rendelkező ballisztikus rakéták lesznek megtalálhatók, de a COLUMBIA-osztály esetében a hajóorrba a Block V-ös VIRGINIA-osztályú tengeralattjárókról ismert VPM (Virginia Payload Modules) nevet viselő konténerek kerülnek. Ezekbe egyenként hét Tomahawk csapásmérő robotrepülőgép helyezhető el.
Eme VPM konténereket a General Dynamics Electric Boat (GDEB) egyik beszállítója, a BWX Technologies készíti el. Nemrégiben az átszállított VPM konténerek közül a GDEB gyárában, ahol a megérkezést követő minőségellenőrzést hajtanak végre, derült ki, hogy a hegesztési varratok 7 esetében nem megfelelő minőségűek. Jelenleg még nem tudni, hogy ez a probléma mennyi fennakadást fog okozni a COLUMBIA-osztály esetében, illetve milyen kihatásai lesznek a szintén ezekkel felszerelni kívánt következő generációs brit ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjáró-osztályára, a DREADNOUGHT-okra.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas CF-188 Hornet
British Aerospace Harrier GR.7
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle
McDonnell Douglas F-4J Phantom II
British Aerospace Sea Harrier FA.2
