2018.09.29
Készen áll a sorozatgyártásra az Ukrajnában kifejlesztett Lev (Oroszlán) műszaki harckocsi. A T-72-es páncéltestének felhasználásával létrejött Lev a T-72-es és T-64-es, illetve ezek modifikációval felszerelt páncélos alakulatoknál, akár harcmező is jelentkező javítási munkálatokhoz lett megalkotva. A járműtest bal oldalán lett elhelyezve a 12 tonna teherbírású daru, elején pedig egy tolólap. Csörlője a 200 méter hosszú kábelével 25 tonnát, áttétellel 100 tonnát képes megmozgatni. A harckocsik motorjának és sebességváltójának darujával történő kiemelése mellett képes a harckocsik tornyainak eltávolítására is. A páncéltest felső részére egy 1,5 tonnáig terhelhető rakfelületet szereltek fel. A 3 fős személyzetű Lev fegyverzete egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska, képes -40 és +40 közötti hőmérséklettartományban működni, és legalább 460 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik.
Augusztus 28-án, Skócia északnyugati partjainak közelében éleslövészetet hajtott végre a Lengyel Haditengerészet ORP KAZIMIEZ PULASKI TÁBORNOK nevet viselő egysége. Az OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregatt, mely az US NAVY szolgálatában 20 éven át, mint USS CLARK (FFG-11) járta a világtengereket ebben az évezredben került Európába. (Érdemes megemlíteni, jelenleg 20 darab kivont OLIVER HAZARD PERRY-osztályú fregatt várakozik vevőre az USA-ban.) Varsó tervei szerint, testvérhajójával (ORP TADEUSZ KOSCIUSZKO TÁBORNOK) együtt 2024-ig fog szolgálatban maradni. Meglepő, de a mostani eset volt az első az új tulajdonoshoz kerülés óta, hogy a fregattok fedélzetéről SM-1-es légvédelmi rakétákat indítottak. Az éleslövészeten alkalmazott SM-1MR Block VI típusú rakéta gyártása 1987-ben fejeződött be és 2003-ban vonta ki a szolgálatból az Amerikai Haditengerészet. A 2020-ig szolgálatban tartható rakétából a lengyelek két példányt használtak el a múlt hónap végén.
Ezen a héten egy másik hírben is szerepelt Varsó és a rakéta szó, ugyanis Lengyelország a Northrop Grumman Innovation Systems (korábban ATK Defense Electronics Systems) AGM-88E AARGM (Advanced - Anti-Radiation Guided Missile) rádiólokátorok elleni rakéták beszerzési kérelmével fordult Washingtonhoz. A HARM rakéta ezen változata még csak éppen szolgálatba állt az amerikai haditengerészetnél, máris a továbbfejlesztésen gondolkodnak a flotta vezetői, ezzel a fegyverrel kapcsolatban. Eddig a Block 1-es rakétákból több mint 600 darabot adott át a gyártó (a 100.-at 2013 augusztusában), azonban a következő év elejére várják a nagyobb hatótávolságú ER változat terveit a haditengerészet vezetői, akik az ezt követő negyedik évben már ezeket szeretnék látni a parancsnokságuk alá tartozó repülőgépeken.
És nem csak ők, ugyanis a lengyelek terveiben is szerepel az AARGM duplájára növelt hatótávolságú AARGM-ER jelzésű változatának beszerzése. Azt tudni kell, hogy az AARGM-ek több példánya nem teljesen újépítésű, hiszen a már régebben legyártott korai változatok rakétatestére is felszerelésre kerültek az új érzékelőegységek és fedélzeti elektronikák. Potosan hat évvel ezelőtt, 2012 szeptemberétől kezdődött meg a régebbi AGM-88B-k átalakítása. Első lépésben, 70,6 millió dollárért 53 régebbi HARM került modernizálásra. Ezekből a rakétákból 65 millió dollárért 49 a US. NAVY-hez, míg 6,5 millió dollárért négy az Olasz Légierőhöz, az eddigi egyetlen külföldi megrendelőhöz került leszállításra.
A Bundestag alsóházának költségvetési bizottsága hozzájárult 6 darab Lockheed Martin C-130J beszerzéséhez. Berlin az Airbus A400M Atlas képességeinek kiegészítésére szerez be 3 C-130J-30-as növelt törzshosszú szállító, valamint 3 KC-130J tanker változatot 970 millió euró (1,14 milliárd dollár) értékben. A német Super Hercules-ek a franciák hasonló gépeivel együtt fognak alkotni egy vegyes nemzetiségű szállítórepülő-századot. A német példányok eladásához még májusban járult hozzá Washington.
Ellenben Németország új nehézhelikoptereinek kiválasztásához szükséges anyagi fedezet nem került engedélyezésre az ország parlamentje által. Éppen ezért a megrendelésre esélyes Sikorsky CH-53K King Stallion és a Boeing CH-47F Chinook helikopterek gyártóival közölték ezen a héten, hogy további értesítésig elhalasztják a beszerzés előkészítését. A 60 darabos remélt megrendelés aláírására a 2020-as évet jelezték előre, így az első forgószárnyas már 2023-ban átadásra kerülhetett volna.
Az orosz csendes-óceáni flotta tengeri gyakorlóterén hajtottak végre éleslövészetet a újfejlesztésű K-35U (AS-20 Kayak) robotrepülőgépekkel. Az 550 kilogrammos tömegű, légi indítású fegyvereket Szuhoj Szu-34-es vadászbombázókról indították el. Az éleslövészet során egy hajócsoportot imitáló, kiszolgált hajókból álló flottaimitációt támadtak meg a gépek nyolc K-35U-t alkalmazva. A szárazföldi célpontok mellett, 5000 tonnás vízkiszorítású hajók elpusztítására is tervezett K-35U hatótávolsága nagyjából 250 kilométer, irányításáról a műholdas navigációs rendszer mellett aktív radar is gondoskodik. Ez a 145 kilogrammos harci résszel ellátott fegyver már megjelent a haditengerészet MiG-29K és KUBR vadászbombázóin. A Szuhoj Szu-34-es vadászbombázókon első alkalommal 2016-ban volt megfigyelhető és akárcsak most, akkor is szárny alatti belső fegyverfelfüggesztőkön volt látható.
Ez az eszköz a jövőben a Szuhoj Szu-57-es fegyverzetében is meg fog jelenni, azonban a K-35U még a behajtott szárnyakkal is túl nagyméretű ahhoz, hogy a csökkentett radarkeresztmetszetű vadászbombázó belső fegyverterében történjen az elhelyezése, így a szárnyak alatt fogja azokat hordozni. Szintén itt, a szárnyak alatti fegyverfelfüggesztőkön nyernek elhelyezést majd a 300 kilométeres, vagy még nagyobb hatótávolságú R-37M (NATO-kód: AA-13 Arrow) légiharc-rakéták is. A Mach 6 sebesség elérésére képes, vagyis hiperszonikus fegyvert aktív radarvezérléssel látják el és a hírek szerint nagy méretei ellenére nem csak nagyméretű célpontok (tartálygépek, légtérfelderítők, rádióelektronikai felderítők) ellen lehet majd hatékonyan alkalmazni.
Az 1980-as és 1990-es években fejlesztett, de félbeszakadt programnak tekinthető modernizált MiG-31M Foxhound nehézvadászok fegyverzetébe szánt R-37M rakéta 300 kilométeres hatótávolságát anno éleslövészettel is tesztelték, ám a rendszeresítésig nem jutott el. Hasonló képességekkel és kialakítással bíró fegyvert azóta már számtalan kiállításon bemutattak RVV-BD jelzéssel. A MAKS-2011-en hatótávolságként 200 kilométert adtak meg, míg az indulótömeget 510 kilogrammban határozták meg. Hordozóeszközként az akkor még PAK-FA néven ismert Szuhoj Szu-57-es is megemlítésre került. Manapság a MiG-31BM mellett ott található még a Szu-57-es is, de a lista tovább bővült a Szu-30-al és a Szu-35-el is. Most az oroszországi hírek szerint közel vannak a lövészeti próbák végéhez a hányatott sorsú rakétával, melynek sorozatgyártása, valamint rendszeresítése hamarosan elindulhat.
Novemberben fogja átadni a TAI (Turkish Aerospace Industries) a Török Légierő számára az első Hurkus B katonai célokra módosított turbólégcsavaros kiképzőgépet. A légierőhöz való átkerülés előtt a Hurkus B-n 90 órás repülési tesztprogramot végeznek el a gyártónál. A prototípust, mely ez év januárjának végén hajtotta végre első repülését, ezt követően a légierő 3 hónapos tesztidőszakán vizsgálják majd igen alaposan. A Hurkus A modell mellett, mely leginkább a civil képzésben fog helytállni, a B, katonai alapkiképzésben használatos gép mellett tervbe van véve a fegyveres bevetések végrehajtására képes C változat létrehozása is. Ez utóbbi két variáns iránt a gyártó elmondása szerint már jelentős érdeklődés tapasztalható a Közel-Keleten és Afrikában is.
A Hurkus C öt felfüggesztési ponton lesz képes 1500 kilogrammnyi fegyverzet hordozására. A 8 kilométeres hatótávolságú, félaktív lézeres önirányítású L-UMTAS rakéta mellett fegyverzetében a Roketsan UMTAS infravörös irányítású páncéltörő rakéták és a Cirit félaktív lézeres önirányítású rakéták is megtalálhatók lesznek. A bombafegyverzet terén a szintén lézeres félaktív önirányítású Teber irányítókészlettel ellátott bombák megjelenése várható. Az 1600 lóerős Pratt&Whitney Canada PT6-os gázturbinával hajtott Hurkus B 100 kilogrammal könnyebb, mint az A változat és a pilótafülkében rendelkezik a műszerfalba szerelt többfunkciós kijelzőkkel, a BAE Systems által gyártott LiteHUD szemmagasságú kijelzővel, valamint Martin-Baker Mk T16N dupla nullás katapultülésekkel is. A légierő a SIAI-Marchetti SF-260 utódját látja a hazai gyártású gépben, amiből első körben 15 darabot rendeltek meg, majd a későbbiekben még további 40 darabra tartanak igényt. Ezt az első 15 darabos mennyiséget szeretnék 2019 első félévében leszállítani a légierő részére.
Szeptember utolsó harmadában megérkezett Kazahsztánba az első Shaanxi Y-8 szállító repülőgép a kínai Shanghai Aviation Industrial Company-tól (SAIC). Az Y-8F200WA változatú gépekből, melyeknek törzse 2,2 méterrel hosszabb, mint az alapváltozaté, 2019 végéig még további hét fog megérkezni ex-szovjet tagköztársaságba. Az első repülését még 1957-ben végrehajtó Antonov An-12 alapján gyártott Y-8-as 20 tonna rakomány, vagy 96 katona, illetve 82 ejtőernyős szállítására képes a rakterében, amely 13,5 méter hosszú, 3 méter széles és 2,4 méter magas. A kínai gépből eddig Kazahsztán mellett Pakisztán, Mianmar és Venezuela rendelt.
Tajvan és Franciaország között két szerződést is aláírtak a közelmúltban az 1992 novemberében megvásárolt Dassault Mirage 2000-5-ös vadászgépek kapcsán. Az egyik 185,5 millió amerikai dollár elköltéséről szól. Ezért az összegért négy év alatt az összes gép repülőelektronikájához és elektronikus hadviselési rendszereihez szükséges pótalkatrészeket szállítják majd le a franciák a jövő év októberétől. Míg a másik megállapodás értelmében ez év novemberétől két éven át tajvani pilóták típusátképzése fog megvalósulni Franciaországban.
Kanada számára az amerikai kormányzat jóváhagyta 25 darab, Ausztrália által használt F/A-18 Hornet beszerzését. A felek között folyamatos az egyeztetés, várhatólag az év vége előtt sikerül majd megállapodniuk a részletekről. Ottawa részéről egy 500 millió dolláros összeget szánnak a vásárlás ellentételezésére, de a végső megállapodás még nem született meg. Annyi azonban már biztosnak látszik, hogy a 2019 januárjára prognosztizált első két vadászbombázó érkezése csak 2019 nyarán fog megvalósulni. Az ex-ausztrál Lódarazsak közül 18 példány a Bagotville-i 3. és a Cold Lake-i 4. repülőezredek gépállományát fogja növelni a tervek szerint. Az eredetileg beszerezni kívánt mennyiségen felül, az ez év közepén bejelentett újabb hét gép, amivel az összmennyiség elérte a 25-öt, nem a levegőben tartózkodók mennyiségét növelni, hanem alkatrészek forrásául szolgál a repülőképes gépek minél további és zökkenőmentesebb üzemeltetése érdekében.
Billenőrotoros UAV elképzelését tárta a nyilvánosság elé a Bell, mellyel a tengerészgyalogság megrendelését szeretné elnyerni. A V-247 Vigilant pilóta nélküli légi rendszer több feladat ellátására is képes, így a fegyvertelen felderítő, megfigyelő, hírszerző feladatkör, illetve célok azonosítása és kijelölése mellett a fegyveres csapásmérésre is alkalmas. Belső fegyverkamrájában 1000 kilogrammos, míg a szárnyak alatt 4500 kilogrammos össztömegig fegyverzetet, vagy érzékelőket képes szállítani. A több mint 10 órányi repült idejét légi utántöltéssel lehet növelni, legnagyobb sebességét 550 kilométer per óra felettire várják, míg a legnagyobb repült időt eredményező sebességét 330-ra saccolják. Helyigénye, a haditengerészeti felhasználás minél egyszerűbben megvalósíthatósága miatt akkora, mint egy UH-1Y Venom helikopteré, ez egyébként a bőrnyakúak szerint egy kulcsfontosságú követelmény.
A Lockheed Martin a Harris Corporation-t választotta ki az F-35 harci repülőgép új generációs processzorának jövőbeli gyártójaként. A Lightning II-es agyaként működő eszköz egymaga végzi a légijármű kommunikációjának, érzékelőinek, elektronikus hadviselési rendszerének az irányítását, továbbá felelős a pilótafülke és a sisak kijelzőinek feldolgozási adataiért is. A 15. gyártási csoportba, (Lot 15), vagyis a 2023-tól leszállításra kerülő vadászbombázókban megjelenő processzor 75%-al kevesebbe fog kerülni, mint a most használatosak, de számítási teljesítménye 25-szöröse lesz ezekéhez képest. A nagyobb szoftverstabilitás mellett megbízhatóbban fogja ellátni igencsak szerteágazó feladatait.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-35A Lightning II
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
McDonnell Douglas F-4D Phantom II
Fairchild A-10C Thunderbolt II
