2019.01.19
Svédországban nyilvánosságra hozták a két A26-os osztályú tengeralattjáró nevét. Az elsőnek elkészülő egység, melynek építését az első acéllap vágásával 2015 szeptemberében kezdték el, a HSwMS BLEKINGE nevet fogja kapni. Annyi már biztos, hogy az eredetileg tervezett 2022-es átadási dátum kitolásra került, így erre csak 2024-ben kerülhet majd sor. A második tengeralattjáró a HSwMS SKANE nevet fogja viselni. A két új, a Saab Kockums Stirling motorjával ellátott tengeralattjáró nevét a svéd király, XVI Gustaf hagyta jóvá, a svéd haditengerészet hajó elnevezési hagyományai szerint.
Kivonásukig megoldódott az Egyesült Királyság Apache AH Mk.1-es (vagy WAH-64) harci helikoptereinek műszaki támogatást igénylő háttere. Az 50 darab forgószárnyas nagyjavításáról, hibaelhárításáról és alkatrész ellátásáról 2019. április 1-től 2024-ig, akárcsak eddig, a Leonardo Helicopters gondoskodik. A megkötött szerződés értéke körülbelül 293 millió font (kb. 325 millió euró). Az Apache AH Mk.1-et fokozatosan felváltja a legújabb Apache variáns, az AH-64E harci helikopter, amely 2022-ben kezdi meg szolgálatát a brit hadseregben. Ezek a helikopterek szerkezeti részeiket tekintve újépítésűek lesznek, viszont több fedélzeti rendszert újrahasznosítanak majd bennük az Apache AH Mk.1-es helikopterekből, természetesen a hajtómű nem tartozik ebbe a körbe.
Portugáliában sokallják a brazil fejlesztésű Embraer KC-390 közepes szállító repülőgépek tervezett beszerzési árát. Lisszabon annak idején, mint az első NATO-tag állt ki a dél-amerikai fejlesztésű gép mellett és továbbra is megvásárolna öt példányt belőle, amennyiben ez a mennyiség belefér a beszerzési keretbe, ami 827 millió eurós. Az egy további opcióval kiegészített beszerzési terv megvalósítása további megrendelőket is hozhatna a típus számára, így igazán fontos a gyártó számára. A felek között a tárgyalás folyamatos, felmerültek olyan elképzelések is, melyek szerint a hajtóművek és az elektronikai hadviselési rendszerek karbantartására vonatkozó szerződést nem az Embraer-el kötnék meg, hanem közvetlenül a gyártókkal, így csökkentve az árat.
Portugália számára szükséges a légi teherszállító képesség korszerűbb alapokra helyezése, így nem riadnak vissza az üzletből való kihátrálástól sem, bár ennek megemlítése vélhetőleg, csak egy kis nyomásgyakorlás lehetett a brazilokra. Hiszen a pótlásra érdemesnek tartott Airbus A400M Atlas sem mentes a problémáktól, míg a bevált Lockheed C-130J Super Hercules sebességben marad le jelentősen a KC-390 közepes szállító repülőgéptől, például nagyobb távolság megtételére számolva, akár 5 órás lemaradást is összeszedhet az amerikai szállítógép. A KC-390-re eddig 38 darabos megrendelés látszik valószínűnek, Portugália mellett rendszeresítené Argentína, Chile, Kolumbia, valamint Csehország is. Az Embraer a Boeing-el létrejött fúziót szeretné felhasználni a gép árának mérséklésére.
A francia kormány január 14-én hétfőn, 2,3 milliárd dolláros szerződést írt alá 28 darab francia Rafale vadászbombázó korszerűsítéséről a Dassault Aviation-al. A 2023-ig átadásra kerülő gépeken felül Párizs 2027 és 2030 között további 30 darab F4-es szintre korszerűsített példányra is igényt tart. Az F4-es Rafale a kibővített fegyverzet (Mica NG levegő-levegő rakéta és a levegő-föld Sagem AASM rakéta póthajtású bomba 1000 kilogrammos változata) mellett a hálózatközpontúság, az RBE2 fedélzeti rádiólokátor, az optikai rendszerek, valamint a sisakkijelző terén tud majd felmutatni jelentős előrelépést az eddig példányokhoz képest.
Továbbá az M-88-as gázturbinás sugárhajtómű új számítógépes vezérlőrendszert kap és javítják megbízhatóságát, a vadászbombázó kommunikációs rendszere kiegészül Siracuse IV műholdas rádióval és a karbantartását is segíteni fogja egy új diagnosztikai rendszer, valamint a gép önvédelmét biztosító SPECTRA rádióelektronikai zavarórendszer is továbbfejlesztésre fog kerülni az eredményesebb zavarás érdekében. Az F4-es verzió egyes elemei már 2022-től megjelenhetnek majd a fejlesztők szerint. A Franciaország által eddig megrendelt 180 darab Rafale vadászbombázóból eddig 152 darabot adtak át. A Rafale flotta jelenleg megközelítőleg 270000 repült órát teljesített, beleértve a 40000 órányi harci bevetést is. Külföldről eddig összesen 96 Rafale repülőgépet rendelt meg Egyiptom, Katar és India.
További megerősítést nyert, hogy az orosz Szuhoj Szu-57-es vadászbombázó jelenleg még nem kész a sorozatgyártásra. A gép számos rendszeréről egyszerűen nem szóltak hírek, így sokan kételkedtek a típus teljes körű kifejlesztésének végére érésében. Ezeket a hangokat erősíti a mostani hír, ugyanis a 2018-ban megrendelt, 2019 és 2020 között átadásra kerülő 2 darab mellé csak 2020-ban tervezik megrendelni a második gyártási csoport 13 darab példányát. Ezek közül az első(k) még 2020-ban átadásra fog(nak) kerülni, de a teljes átfutási idő 5 év.
További információ, hogy a hajtómű terén is változás állhat be, ugyanis a repülési próbák során kevésnek bizonyult a Szaturn AL-41F1S által jelenleg rendelkezésre álló 2 x 14,5 tonna tolóerő, így egy erősebb sugárhajtómű kerülhet majd a Szu-57-es második gyártási csoportját alkotó 13 darab gép több példányába is. Az azonban már a jelen híre, hogy egy új bevonatot alkalmaznak a pilótafülke plexijén. Az elődjénél kétszer nagyobb radarhullám elnyelő képességű fém-oxid réteget alkalmazni tervezik a Tu-160-as a Szu-30-as, a Szu-34-es, Szu-35-ös és a MiG-29-es típusokon is.
Oroszország ebben az évben 50 darab új repülőgéppel lett gazdagabb. A tavalyi év elején készült összegzés ezen a linken lakik. Most, majd egy év elteltével jöjjenek a 2018-as adatok. Szuhoj Szu-30-ból 14 darab, Szu-34-ből 12 darab, míg a Szu-35Sz-ből 10 darab került hazai részre átadásra. A kiképzőgép kategóriát a Jakovlev Jak-130-as képviseli, ebből a típusból 14 darab került a légierő állományába. Összesen tehát 50 darab korszerű repülőgép állt hadrendbe Oroszországban 2018-ban. Exportra 12 MiG-29M/MiG-29M2 vadászbombázó került Egyiptomba, 4 darab Szuhoj Szu-30-as Kazahsztánba és tíz Szu-35-ös Kínába. Ezek mellett négy Jak-130-as sugárhajtású kiképzőgépet kapott még Laosz is az elmúlt évben.
Szingapúrban a védelmi miniszter egyértelműen bejelentette a Lockheed Martin F-16 C/D vadászbombázók utódját. Az öt éven át tartó technikai elemzés során a rendszeresítésre ajánlott gép a Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó lett. A térségben Ausztrália, Japán és Dél-Korea után tehát egy újabb beszerzés van készülőben, természetesen ehhez még a washingtoni jóváhagyás is szükségeltetik. Mindez persze nem minden alap nélküli bejelentés volt, hiszen a típus népszerűsítésére éppen 2018 februárjában került sor az ázsiai városállamban. Mindenesetre az idő nem sürgeti a szingapúriakat, hiszen a 60 darabos mennyiségben, 1998-tól hadrendbe állított Fighting Falcon-ok cseréje csak a 2030-as évtizedben válik majd időszerűvé. Első lépésben csak egy kisebb mennyiség megvásárlását tervezik, így alaposabban, testközelből ismerkedhetnének meg a típussal.
A 2018-as év végéig a Dél-Koreai Légierő részére hat darab Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó került átadásra. Ezek azonban az Egyesül Államokban maradtak a Luke légibázison működő, nemzetközi típusátképző egység állományában. Ez év márciusában viszont már megérkeznek Dél-Koreába az első gépek. Március végéig két gép repül át az USA-ból és ezeket decemberig további nyolc fogja követni. A hadrendbe állításra áprilisban, vagy májusban kerül majd sor. Szöul eddig 40 darabot rendelt meg az F-35-ből, 4,7 milliárd dollárért, Izrael és Japán után a harmadik exportmegrendelőként. Az ázsiai ország pilótáinak típusátképzése 2017 végétől folyik, az első repülésre pedig 2018 júliusában került sor. A 40. dél-koreai gép leszállítása 2021- re várható.
Ezen a héten újabb hírek lopakodtak elő a kínai fejlesztésű, csökkentett észlelhetőséggel rendelkező típusokról. A már évek óta repülő J-20-as vadászbombázó két-három újabb variánsának létrehozásáról cikkezett legtöbbet a világsajtó. A hordozófedélzeti üzemre alkalmassá vált J-20-as változat nagyobb hatótávolsággal és fegyverterheléssel egészíthetnél ki a kisebb méretű, ám szintén lopakodó képességű FC-31-et. Emellett a szárazföldi változatok is továbbfejlesztésre kerülhetnek erősebb hajtóművekkel és még korszerűbb fedélzeti elektronikával. Ennek egy további lépcsője lehet egy kétüléses változat létrehozása, amit rádióelektronikai zavarásra és rádióelektronikai felderítésre/hírszerzésre tennének alkalmassá. A nagy mennyiségű információ kezelését, az ellentevékenység jóváhagyását, na és persze a rendszerek felügyeletét a hátsó ülésben helyet foglaló rendszerkezelő végezhetné el. Természetesen egy kétüléses csapásmérő kifejlesztésére is lehetőség nyílna a jövőben. Az amerikai F-22-es kétüléses csapásmérő FB-22-es módosításától 2006-ban vonták meg az anyagi támogatást, ezzel halálra ítélve egy igencsak potens, igaz csak taktikai feladatok ellátásra képes gépet.
Most még nem tudni, hogy ezt a J-20-as kétüléses csapásmérő változatáról szóló információkat erősíti meg, vagy éppen cáfolja az amerikai hírszerzés azon értesülése, hogy egy szintén lopakodó képességet eredményező kialakítású vadászbombázó fejlesztése is folyik Kínában. A hírek szerint a most még csak JH-XX-nek hívott típus fejlesztését a Shenyang Aircraft Corporation végzi. A feltételezett típus modelljét 2013-ban egy kiállításon lehetett megtekinteni, így valószínűsíthető, hogy tervezésének kezdete a 2000-es évek elejére tehető. A nyilazott szárnyú, pillangóvezérsíkokkal ellátott gép kétszemélyes, a személyzet egymás mellett foglal helyet a pilótafülkében. A törzs-szárny csatlakozásnál mindkét oldalon elhelyezett egy-egy levegőbeömlő nyílás szolgál a két hajtómű levegővel történő ellátására. A géptörzs alsó részének közepén egy nagyobb bombakamra, míg annak mindkét oldalán egy-egy kisebb méretű fegyvertér szolgál a fegyverzet rejtett elhelyezésére. A félszárnyak alatt további négy-négy felfüggesztési pont került kialakításra, a fegyverzet már lopakodást nem igénylő szállítására. A nagyjából 60-100 tonna legnagyobb felszállótömegű JH-XX hatótávolsága 1600-3200 kilométer körül alakulhat. Szolgálatba lépésének időpontja a következő évtizedre várható.
Akárcsak az elmúlt időszakban kicsit nagyobb nyilvánosságot kapott Xian Aircraft Corporation H-20-as csupaszárny bombázónak. A Northrop Grumman B-2 Spirit-hez igencsak hasonló gép hatótávolsága 6500-8000 kilométer körül várható, így a Japánra és Guamra veszélyt jelentő JH-XX mellett egy, a már az amerikai kontinenst nagy hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgépeivel légi utántöltés nélkül is támadni képes gépről beszélhetünk a H-20-as esetében. Bár a besorolása még így csak, közepes bombázó lehet. Mindenesetre ezek a gépek, amennyiben kifejlesztésre kerülnek, komoly fenyegetést fognak jelenteni az amerikai és szövetségeseik hadihajóira a Dél-Kínai tenger vizein hajózva.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10A Thunderbolt II
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
