2019.02.02
Németország megkezdi harckocsiinak aktív páncélzattal történő ellátását. Első lépcsőben 17 darab Krauss-Maffei Wegmann Leopard 2-es fogja megkapni a kiválasztott Rafael Advanced Defense Systems Trophy rendszerét. Ezt a rendszert, amit akárcsak a szintén izraeli Iron Fist, valamint a helyi fejlesztésű ADS-t (Rheinmetall) pár évvel ezelőtt már megvizsgálta a Bundeswehr és a szerzett tapasztalatok alapján a Trophy bizonyult ezek közül a legjobbnak. Most az akkori eredmények alapján döntöttek a beszerzendő aktív páncélzat típusáról, azonban még nem tudni, hogy ezt a 328 darab hadrendben tartott Leopard 2-es harckocsikból üzemeltet három alváltozat közül, 2A6, 2A6M és 2A7 melyikre tervezik felszerelni. Az integrációt még ebben az évben elkezdik, így a kiválasztott variáns, akárcsak az alakulat is hamarosan megnevezésre kerülhet. Az integráció és a csapaszolgálatba lépés előtti próbák 2022-ben fejeződnek majd be és a következő évben, vagyis 2023-ban a Trophy által védett német harckocsik csatlakozhatnak a NATO 48 órán belül bevethető VJTF (Very High Readiness Joint Task Force) Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő kötelékébe.
Január 28-tól egy hétre Finnországba költözött egy Dassault Aviation Rafale vadászbombázó. A kétüléses gép nem a jól megérdemelt szabadságát tölti a Lappföld fővárosa, Rovaniemi melletti légibázison, hanem hideg időjárási körülmények közötti próbákat végeznek vele. Leginkább a tartós nulla fok alatt végzett hajtóműindítást, a hajtómű felpörgetésének időtartamát, a gurulási próbákat tervezik elvégezni ezen időszak alatt, de természetesen néhány repülésre is sort fognak keríteni. Éppen ezért a vizsgálati időszak alatt a gépet a szabadban tárolják, nem pedig zárt, pláne fűtött hangárban. A Dassault Aviation közleményében megjegyezte, a Rafale vadászbombázó ezen tesztjei nem kapcsolódnak a Finnország HX jelzésű vadászgéptenderéhez, amelyben a Boeing F/A-18C/D váltótípusát keresik.
A franciákkal ellentétben a svéd Saab ténylegesen a HX tenderre szánt ajánlattal jelentkezett a héten. A tavalyi finn kiválasztást elindító áprilisi ajánlattételi kérelemre természetesen a JAS39 Gripen lett nevezve a Botteni-öböl túloldaláról. A továbbfejlesztett együléses Gripen E és a kétüléses Gripen F egyaránt megtalálható a beszerzésre ajánlott 64 darabos gépmennyiségben. A repülőgépek mellett egy ipari együttműködési lehetőség is megpróbálja a nyertes pozícióba repíteni a skandináv Griffet. Ebben a karbantartási, időszakos javítási és nagyjavítási képességek átadása, helyi megteremtése mellett szerepel egy fejlesztési központ létrehozása is Finnországban. A döntés meghozása 2021-re várható.
Bár a közeli Norvégiában is tél van, kicsit mégis forróbb a levegő, ugyanis a jelenlegi védelmi miniszter, Frank Bakke-Jensen vezetésével vizsgálódás indult az NHIndustries NH90-es helikopterek beszerzése ügyében. A négy európai ország (Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország) által fejlesztett, és gyártott típust még 2001-ben szemelték ki egy tüzetes vizsgálódás eredményeként, azonban a jelenlegi állás szerint teljes körűen bevethető csak 2025-re fog válni, így az örömtüzeket már régen nincs, ami táplálja. A 14 darab gépből 17 évvel később is még csak 9 darab került átadásra és ezek karbantartási igénye igen magas. Az 1,3 milliárd dolláros beszerzés hangulatát még fagyosabbá teszi az a tény, hogy a szükséges alkatrészekkel történő ellátás is hagy némi kívánni valót maga után. A típust évek óta övező parázs viták most újra lángra kaphatnak, hiszen a parlamenti meghallgatások során a többcélú NH90 helikopterekkel kapcsolatosan legalább hét védelmi minisztert és magas rangú katonát kérdeznek majd meg, ugyan miért gondolták úgy, hogy megéri tűzbe tenni ezért a gépért a kezüket.
Ebben a térségben, mint azt a svéd példa megmutatta, nem lehet a tűzzel játszani, ugyanis sokak emlékezetébe beégette magát az a kép, amikor az NHIndustries le, vagy ha úgy tetszik, megégette magát, amikor is az NH90-es késedelme miatt Stockholm egy svédcsavarral az amerikai Sikorsky UH-60M Black Hawk típusát is megrendelte. Az európai gyártó a 2005 helyett csak 2011-ben megérkezett első norvég példány átadásának okán elhárította azokat a feltételezéseket, miszerint nem égne a kezük alatt a munka, hiszen a fejlesztés bizonyult messze bonyolultabbnak, mint azt tervezték. Mindeközben a svédek igencsak acélosan már 2013-ban Afganisztánban repültek pár gépükkel a 15-ből, ezeket egyébként addigra hiánytalanul átvették. A közeli Dániában sem sikerült követni a norvég (el)szabásmintát. Itt is jól sikerült ütni a meleg vasat a sikerkovács Sikorsky-nak, hiszen a Super Lynx Mk.90B forgószárnyasok pótlására a MH-60R Seahawk került beszerzésre, az egyik ellenfél éppenséggel az NH90-es volt, így ez az eladási lehetőség is a hamvába hullt az európai típusnak. Norvégiába mindezek közben viszont azt főzték ki igencsak lassú tűzön, hogy kitartanak az NH90-es mellett, így most ihatják ennek a levét bőséggel, amíg le tudják nyelni. Az ablakba nem éppen kitenni való kimutatás bebizonyította, hogy az olcsóbb húsnak nem mindig hígabb és rosszabb ízű a leve, ugyanis az NH90-es egy repült órája 20500 dollárba kerül, míg a rivális Sikorsky Seahawk estében ez csak 4000 dollár.
Görögország márciustól fogja megkapni Bell OH-58D Kiowa Warrior helikoptereit. A használt amerikai forgószárnyasokból 70 darabot szereznek be, ezek közül csak 37 darab fog továbbra is harci ösvényen járni, másik 24 példány a kiképzésben fog fontos szerepet játszani. A fennmaradó mennyiség pedig alkatrészforrásként került majd hasznosításra.
India továbbra sem tud elszakadni a szegről-végről szovjet/orosz haditechnikáról. Ugyanis hamarosan újabb két beszerzés kaphat majd zöld utat a hírek szerint. Az egyik szerint a 2009 és 2011 között 1,1 milliárd dollár ellenében megérkezett három Iljusin Il-76-os átalakított szállítógépen alapuló Phalcon radargépek mellé további kettőt vásárolnának még meg. A 800 millió dolláros üzlet a pénzügyérek kedvező döntésére vár, bár a legújabb információk szerint ők magasnak tartják a géppárért fizetendő összeget.
A védelmi minisztériumban igencsak serények, hiszen már kérvénnyel fordultak Moszkva irányába azzal is, hogy a légierő gépigényét további 48 darab Szuhoj Szu-30KI előállításával enyhítsék. Ezek a példányok is, akárcsak elődjeik túlnyomó többsége a Hindustan Aeronautics Ltd (HAL) üzemében készülne el. A gyártó a tavalyi évben 40 gép eladásával kilincselt a döntéshozóknál és hogy még inkább elősegítse a számára kedvező döntés megszületését, darabonként 64 millió dolláros áron kínálta az immáron a BrahMos csapásmérő robotrepülőgép bevetésére is képes portékáját.
Malajzia komolyan érdeklődik a dél-koreai Korea Aerospace Industries (KAI) vállalat FA-50 repülőgépe iránt. Az alaposan felfegyverezhető, már egyre kevésbé kiképzőgépről január elején információt kértek a gyártótól. Malajzia első lépcsőben 12 darabot vásárolna meg a típusból, ami szerintük jól ki tudná egészíteni a BAE Systems Hawk, Boeing F/A-18D Hornet és Szuhoj Szu-30 Flanker gépeket. A továbbiakban még 24 FA-50-et szereznének be, amennyiben a megkeresésükre megfelelő választ kapnak Szöulból. Annyit lehet már tudni, hogy a könnyűsúlyú géppel szembeni elvárás a felszíni és a légi célpontok elleni alkalmazhatóság is.
Kínából származó hivatalos bejelentés szerint a Szuhoj Szu-30-as vadászbombázó megfelelőjének tekinthető J-16-os kétüléses vadászbombázó immáron a teherbírását meg nem haladó kínai csapásmérő fegyverek közül mindegyiket képes bevetni vízfelszíni, vagy szárazföldi célpontok ellen. A 8 tonnás fegyverterhelésű típusról azt is nyilvánosságra hozták, hogy egy szürke színű, a radarhullámokat elnyelő, a radarkeresztmetszetet csökkentő festéket is elkezdtek rajta alkalmazni. Az eddig látott képanyagok alapján megállapítható, hogy a 30 milliméteres gépágyú csővégének környékén még mindig fémszínű az acélburkolat. Ez nem igazán segíti elő a radarok elöli bujkálást.
Amerikai hírszerzői jelentések szerint Kínában igencsak jól haladnak egy elektromágneses ágyú fejlesztésével. Az eszközről 2011-ben érkeztek az első valósnak bizonyult hírek. Ezeket csak megerősítette a 2014-ben elvégzett első próbák híre. A megszerzett tapasztalatok kiértékelésével és felhasználásával a módosított elektromágneses ágyúval 2015 és 2017 között további kísérleteket végeztek el. 2017 decemberében már egy hajóra szerelhető variánsról érkeztek hírek, amelyek arról tudósítottak, hogy a 10 méteres csőhosszal rendelkező, igencsak termetes fegyvert egy hadihajó, méghozzá egy 7000 tonnás vízkiszorítású, 119,5 méter hosszú TYPE 072-osztályú partraszállító orr-részére szerelték fel a tengeri próbák elvégzéséhez a szükséges generátorokat és akkumulátorokat tartalmazó konténerekkel egyetemben. A tengeri tesztek várhatólag 2023-ra fejeződnek majd be, így ha valamilyen nagyobb probléma ezek során nem merül fel, a kínai elektromágneses ágyú 2025-től megjelenhet az ázsiai ország hadihajóin is, mint akár 160 kilométeres lőtávolsággal rendelkező hadrendbe állított fegyver.
Megérkezett Dél-Koreába a légierő által megrendelt első Airbus A330 MRTT (Multi Role Tanker Transport) repülőgép január 30-án. Az A330 MRTT repülőgépet Dél-Korea 2015 júniusában választotta ki, a Boeing KC-46A Pegasus és Izrael Aerospace Industries (IAI) Boeing 767 MMTT (Multi Mission Tanker Transport) típusokkal szemben. Tankerként az A330 MRTT 111 tonnányi üzemanyagot képes befogadni, ez a mennyiség a KC-46A esetében 96 tonna, míg a másik 767-es leszármazott esetében 91 tonna. Ezzel a mennyiséggel egy A330 MRTT 10 darab F-15K, vagy 20 darab F-16K légi utántöltésére képes egy felszállás alatt. A Rolls-Royce Trent 700 hajtóművekkel ellátott gép az utántöltési feladatok mellett 45 tonnáig teherszállítóként, vagy 380 fős személyszállítóként, sőt 130 beteg szállítására és ellátására képes kórházként is funkcionálhat igény szerint, hiszen a tartályokat az eredetileg utasszintként szolgáló tér alatt helyezték el. Szöul 1,26 milliárd dolláros KC-X programjának célja, hogy 2019 végére négy többfeladatú repülőgéppel növelje légierejét. Ez meg is fog valósulni, hiszen a másik három gép átadása erre az évre van ütemezve, egészen pontosan a második áprilisban, a harmadik augusztusban és a negyedik pedig decemberben érkezik meg. A típus bevethetőségével pedig már 2020-ban számol a légierő vezetése. Jelenleg az A330 MRTT gépeket 12 ország rendelte meg 60 darabos mennyiségben, szerdától (2018. január 30.) már 7 ország rendelkezik a típussal, amiből így már 35 darabot adtak át a megrendelőknek.
A Boeing 2,4 milliárd dolláros szerződést kapott 19 darab P-8A Poseidon tengerészeti járőrgép legyártására január 28-án. Ezekből 10 repül majd az Amerikai Haditengerészet állományába, 5 darabot Norvégiának adnak majd át, míg a fennmaradó 4 példány Nagy-Britanniáé lesz. London a 9 megrendelt P-8A-ból az első még idén átveheti, Norvégia esetében erre 2021-ig kell várni
Amerikában a tengerészgyalogosok nagyon elégedettek az új ACV kétéltű harcjárművek lefolytatott eddigi próbák eredményeivel. Az aknák robbanása ellen fokozottan védett kétéltű létrehozására, mellyel a tengerészgyalogság ACV tenderén indultak, a BAE Systems összeállt az olasz Iveco Defence-el, mely a kiindulási alapot biztosította. Az 13 lövész szállítására képes 3 fős legénységű ACV kétéltű lövészpáncélos 700 lóerős FPT Industrial Cursor 16 motorjával kiválóan elboldogul a homokos tengerpartokon is. A bőrnyakúak kegyeinek elnyerésért a SAIC is társult a Singapore Technologies Kinetics (STK) vállalattal így a Terrex 2-es továbbfejlesztett variánsa volt az olasz eredetű jármű kihívója. A már 4 évtizede szolgáló AAV-7-ek üzemben tartása egyre nagyobb feladatot jelent, hiszen számos alkatrészük gyártása befejeződött, így ezek pótlása az idő előrehaladtával egyre nehezebb.
A kiválasztás során a BAE Systems/Iveco Defence párosa vitte el a pálmát, de a tengerészgyalogosok által elvégzendő próbák még hátra voltak. Legutóbb a partaszállító hajók elárasztható dokkfedélzetének elhagyását, a hullámzó tengeren mutatkozó úszási és irányítási képességeket is vizsgálták. A majd 3 méteres hullámzásban is jól teljesített az ACV, így egyre közelebb kerül a rendszeresítéshez. Ennek újabb jelzője lehet, hogy a tengerészgyalogság bejelentette 3 változatban tervezik rendszeresíteni a páncélost. A kisebb mennyiségben beszerzendő ACV-R műszaki és az ACV-C parancsnoki változat mellett az ACV-30 jelzésű gyalogsági harcjárműből lesz a legtöbb legyártva. Ennek fegyverzeteként (akárcsak a hadsereg a Stryker járművein) egy 30 milliméteres gépágyút szeretnének látni a bőrnyakúak. A legalább 20 évig szolgálatban tartani kívánt páncélos teljes sebességű gyártása 2022-ben kezdődik majd el és ennek köszönhetően a megrendelt 704 jármű elkészítése hat év alatt megtörténik.
Maine állam fővárosának nevét fogja viselni a következő LCS-osztályú fregatt. Az LCS 34 az INDEPENDENCE-osztályba fog tartozni, vagyis egy trimarán hajótörzsű hadihajó lesz a USS AUGUSTA, amelyik immáron a hatodik olyan hajó, amelyik ennek a városnak a nevét viseli.
Brazília számára egy igencsak tekintélyes beszerzési csomagot állítottak össze Olaszországban. Ebben szerepel 200 darab Centauro B1-es páncélvadász, valamint két, jelenleg még építés alatt álló FREMM-osztályú fregatt is. A hajók több milliárd dolláros árának fedezetét csak olasz kölcsönnel tudnák biztosítani, hiszen a legutóbbi beszerzési hírek (használt amerikai Bell AH-1W Cobra harci helikopterek) esetében is meg lett említve, a hadi költségvetés jelentős része évekkel ezelőtt elhatározott beszerzésekre (új helikopterek minden haderő részére, Guarani lövészpáncélosok, stb…) lett lekötve, így a kassza üresnek tekinthető. A Centauro B1-es páncélvadászok esetében természetesen kisebb kiadással kell számolni, nagyjából 100 millió dollárról lenne szó. A járművet még 2001-ben bemutatták Brazíliában, így nem ismeretlen típusról van szó.
A déli szomszédot is megkeresték a közelmúltban. Argentína számára ugyanis Dél-Korea ajánlott fel hadihajót. A szolgálatból kivont ULSAN-osztályú, 2300 tonna vízkiszorítású, 103,7 méter hosszú, és 34 csomós sebesség elérésére képes fregatt, amennyiben a dél-amerikai állam igényt tart rá, ingyen és bérmentve átadásra kerülhet. Annyit lehet tudni a hajó állapotáról, hogy nemrégiben került kivonásra és a hajók elleni Harpoon robotrepülőgépeit, valamint a Mistral légvédelmi rakétaindítóit már leszerelték róla. A nem teljes fegyverzettel is még őrhajóként gond nélkül alkalmazható fregatt állapotfelmérését hamarosan egy argentin haditengerészekből álló csoport fogja felmérni.
NETARZENÁL GALÉRIA
British Aerospace Sea Harrier FA.2
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet
General Dynamics F-16D Fighting Falcon
McDonnell Douglas F-4C Phantom II
