2019. jún 01.

2019.06.01

írta: Netarzenál
2019.06.01

Kisebb sérülést szenvedett a német haditengerészet U36-os tengeralattjárója. A Norvégia felségvizein a múlt héten történt incidens során a TYPE 212-es osztályú egység kormánylapja igen lassú haladás során, mindössze 1,8 kilométer per órás sebesség mellett a tengerfenéknek ütközött. Az egyenként 20 négyzetméteres 4 kormánylap közül csak az egyik volt a kárvallott, de ennek is csak 2 százaléka sérült meg. A károsodást két nap alatt a norvég haditengerészeti búvárjai kijavították, a ThyssenKrupp Marine Systems szakembereinek támogatásával. Az U36-os továbbra is a tervezett időpontig, vagyis júniusig Norvégiában fog maradni, ugyanis a továbbfejlesztett 212CD tengeralattjárók beszerzéséről szóló döntés megszületését követően a német haditengerészet segít megismerkedni ezen felszín alatti egységek elődeinek rejtelmeivel.

Sikerült az orosz Tupoljev Tu-160M Blackjack korszerűsített szuperszonikus stratégiai bombázók titkait megszerezni egy, vagy több a nyugati hírszerző szolgálatnak, meg nem erősített hírek szerint. A bombázókba beépítésre került új berendezések, rendszerek minősített adatait talán még a gyártóknál, fejlesztőknél sikerült megszerezni. Ezeket egy Oroszországban igen közkedvelt tea csomagolásában rejtették el. Ugyanezt a teát viszik magukkal a Tu-160-as bombázók személyzetei is fedélzeti ellátmányként a nagy távolságú repüléseik során. Így történt ez 2018-ban is, amikor Venezuelába repült át két Tu-160-as, egyikük fedélzetén a nagy titkokat rejtő teásdobozzal.

A 13 órás repülőutat lezáró leszállást követően a fedélzeten történt takarítás során ez is a szemétbe került, amit egy beépített ügynök megkeresett és eljuttatta a megfelelő helyre, állítólag a CIA embereihez, akik egy caracasi szállodában várakoztak.  A több nyugati hírszerző szervvel megosztott adatok a hírek szerint tartalmazzák az új Kuznyecov NK-32-es hajtóművek, az Obzor-K helyett beépített Novella NVI.70 fedélzeti radar, a DISS-021-70 navigációs radar, az A737DP műholdas navigációs rendszer, az ABSU-200MT robotpilóta, az S-505-70 kommunikációs rendszer és a K-042KM navigációs rendszer (amely magában foglalja a BINS-SP-1 inerciális navigációs rendszert, az ANS-2009M csillagászati ​​navigációs berendezést és egy navigációs számítógépet) adatait is.

Oroszország a MiG-35-ös gyártási lehetőségével próbál meg megrendelést szerezni a típusra Indiában. Moszkva eddigi terveiben 2027-ig csak 24-36 gép közötti mennyiség szerepel a még képlékeny beszerzési elképzelésben. A MiG-35-ös esetében kihangsúlyozták, hogy a teljes gyártási dokumentációt átadnák az előállításhoz szükséges technológiával együtt. A kiszemelt indiai ipari partnerekkel már folynak a tárgyalások ezekben a témakörökben. Ebben az esetben a Fazotron Zsuk-A AESA antennával ellátott rádiólokátor, a továbbfejlesztett RD-33MK hajtóművek, az MSP-418KE zavarókonténer és az orosz fejlesztésű radarkeresztmetszetet csökkentő bevonat tarthat nagy indiai érdeklődésre számot. Orosz források típusmegjelölés nélkül kiemelik, hogy a MiG-35-ös az életciklusra számított költségeit tekintve legalább 20%-al alacsonyabb összeget igényel, mint a konkurencia hasonló kiadásai.

India az Airbus-al is tárgyalásokat folytat két A330-as megvásárlásáról. Ezek a gépek átalakított, megerősített szerkezetű törzse eddig nem részletezett radarrendszerrel lenne ellátva és légtérfelderítésére, harcvezetésre lennének képesek. Indiai források szerint a megbeszélések hamarosan szerződés aláírásával fognak zárulni, talán még ez év vége előtt.

Új rakétákat szeretne látni az indiai légierő vezetése a Szuhoj Szu-30MKI vadászbombázókon. A hazai fejlesztésű Astra Mk2 még egy évtized múlva lesz csak hadrendbe állítva, az orosz R-73-ok és R-77-ek helyett az eddigi megszerzett rossz tapasztalatok alapján más megoldást kell találni. A Jaguar vadászbombázókon 2014-től rendszeresített ASRAAM (Advanced Short Range Air-to-Air Missile) rövid hatótávolságú légiharc-rakéta, mely képes a gép mögötti célpontok megsemmisítésére is, a döntéshozók szerint tökéletesen kiválthatja majd az R-73-at. Nagyobb távolságra egy már ismert fegyvert szemeltek ki. Légvédelmi célokra Izraelből 2008 és 2009 között beszerzett Spyder-SR komplexumokról ismert izraeli Rafael Derby rakéták továbbfejlesztését szeretnék a Szuhojokon integrálni. Ez nem más, mint az I-Derby ER, ami egy megnövelt hatótávolságú légiharc-rakéta, 100 kilométeres hatótávolsággal. Ezt már és négy évvel ezelőtt bemutatta a Rafael. A repülési idejének növelését kétlépcsős rakétamotor alkalmazásával és az elektronikai összetevők méretének csökkentésével valósították meg.

Rádiólokátorral, radarbesugárzás-jelzővel és zavarótöltet szóróval lesznek ellátva a thaiföldi légierő Korea Aerospace Industries (KAI) T-50TH gépei 51 millió dollárért. A 2015-ben 110 millió dollárért megrendelt 4 példány tavaly március óta áll hadrendbe. 8 másik T-50TH 2020-ig kerül átadásra, ezeket 260 millió dollárért rendelték meg. Jelenleg még nem tudni, hogy mind a 12 gép, vagy csak a 8 utolsó fogja megkapni az Elta EL/M-2032 rádiólokátort és a többi felszerelést, amivel már harci gépekké válhatnak.

A koreai autóipari ipari óriás Hyundai Rotem bejelentette, hogy két év kihagyást követően újra elindult a K2 Black Panther harckocsik gyártása és átadása. A 2014. december 29-én aláírt szerződés értelmében 2017-ig kellett volna a 106 darab harckocsival elkészülni. Azonban az átvételi próbák során bizonyossá vált, hogy a tervekben foglaltakat nem sikerül teljesíteni. Ugyanis ezek a páncélosok már hazai tervezésű és gyártású motorral, illetve erőátviteli rendszerrel rendelkeztek volna. Azonban a német MTU 883 dízelmotort és a Renk erőátviteli rendszerét nem tudta az 1500 lóerős Doosan DST DV27K motor és az S&T Dynamics hat előre-és három hátrameneti fokozattal rendelkező EST15K automata váltó párosa kiváltani. A megbízhatósági és tartóssági problémák miatt újra csak Németországból került beszerzésre az erőátviteli rendszer a K2 Black Panther harckocsikhoz, amelyekkel a vezetési és hidegindítási próbákon már sikerült megfelelő eredményt felmutatni. Az első kettő példány május 27-én már átadásra is került, a többi 104-ből 2021-re fogják elkészíteni az utolsó darabokat is. A hírek szerint egy K2-es 8,5 millió dollárba kerül, így jelenleg ez a világ legdrágább harckocsija.

Tajvanon 2004, 2007, 2011 és 2014 után ez év március 28-án újra autópályán szálltak le a helyi légierő repülőgépei. Az 1-es autópálya lezárt szakaszán a landolás után a gépekre rakéta, illetve bombafegyverzet felfüggesztése és gépágyúlőszer feltöltése is végre lett hajtva a tankolás mellett.  A résztvevő típusok Mirage 2000-5, E-2K Hawkeye, AIDC F–CK–1 Ching Kuo és első alkalommal egy frissiben elkészült korszerűsített kétüléses F-16V Viper volt. Ez utóbbi további érdekessége volt, hogy a leszálláskor is meglévő két-két AIM-9 és AIM-120 légiharc-rakéta mellé két Harpoon hajók elleni robotrepülőgépet is felfüggesztettek a szárnyai alá, míg a törzs közepén póttartályt hordozott.  A harci gépek mindegyike kétüléses volt és az AIDC F–CK–1 a szárny alatti belső felfüggesztőire két, a külsőkre egy bombát kapott, míg a Mirage 2000-5 esetében két MICA került a törzs alatti négy felfüggesztő közül kettőre, de átellenesen a bal elsőre és jobb hátsóra.

Japán március 29-én átvette az első E-2D Advanced Hawkeye radargépét a Northrop Grumman-tól. 2014 novemberében a Japán Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy a szigetország az E-2D Advanced Hawkeye radargépet választotta ki és 4 darabot be is szereznek 1,7 milliárd dollárért. Ezt a mennyiséget tavaly októberben további 9 darabbal toldották meg, újabb 3,1 milliárd dollárért. Így már lehetővé válik a 13, az 1980-as évek elejétől szolgáló, bár az elmúlt évtized végén Hawkeye 2000-es szabványnak megfelelő szintre korszerűsített régebbi E-2C-k leváltása a 2020-as évek végére.

Ez az E-2C mennyiség egyébként elegendő volt ahhoz, hogy Japán legyen az USA-n kívüli legnagyobb E-2-es üzemeltető. Első repülését az első japán megrendelésre készült E-2D 2017. novemberben végezte el. Az utód nem csak a fejlettebb fedélzeti rendszerének és AESA antennával rendelkező AN/APY-9 rádiólokátorával fog túltenni elődjén, hanem képes lesz repülés közben üzemanyagot vételezni, ezzel jelentősen megnövelve az őrjáratozási idejét. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknél a gépeknél a szárnyban több üzemanyag lesz elhelyezhető, tekintettel arra, hogy Tokió repülőgépei szárazföldi bázisokról üzemelnek, nem repülőgép-hordozókról. Ezért ennek a módosításnak köszönhetően 5 óráról 8 órára növekedett az egy feltöltéssel levegőben tölthető idő.

Ausztrália 13. és 14. F-35A repülőgépét is átadta a Lockheed Martin. Az A35-013 és az A35-014 a nyolc másik eddig már elkészült és átadott ausztrál F-35A repülőgéppel (A35-001 - A35-008) együtt a nemzetközi pilótaképző központban fog maradni az Egyesült Államokban lévő Luke légibázison 2020 végéig, csak ez után térnek majd haza. Azon F-35A-k amelyek már megérkeztek Ausztráliába, heti 5-6 felszállást hajtanak végre a 3. századnál a RAAF Williamtown légibázisáról és már befejeződtek az E-7A Wedgetail radargéppel és az F/A-18A/B és F/A-18F Hornet változatokkal végzett együttműködési gyakorlatok. Az elkövetkező néhány hónapban elkezdődnek a gépágyús lövészetek és a közeli légi támogatási képességet eredményező kiképzőrepülések, valamint a fékezőkábeles megállítórendszert használó leszállások is végrehajtásra fognak kerülni. A 3. század 4 F-35-re már átképzést kapott pilótával és 60 főnyi földi személyzettel rendelkezik jelenleg. Az immáron 14 ausztrál F-35-ös 2014 óta 2900 repült órát gyűjtött össze 1750 felszállás alkalmával.

Brazíliában sikerült vevőt találni a Franciaországtól használtan vásárolt Dassault Mirage 2000C/B, helyi jelöléssel F2000C/B vadászgépekre. Az új típus kiválasztásáig még 2006-ban, nagyjavítás elvégzése után beszerzett 12 gép, az elhúzódó beszerzési folyamatnak köszönhetően nem tudta teljesen betölteni a nekik szánt szerepet, így 2011 helyett csak 2013. december 20-án kerültek kivonásra, a légierő új típusának megjelenése nélkül. Az egykori Jaguár század által használt gépek 11 darabját megpróbálták értékesíteni és úgy tűnik sikerrel jártak. 9 példányt a francia Procor cég vásárolt meg és jó esély mutatkozik rá, hogy legalább párat újra repülőképessé fognak tenni és ezek bérelt agresszorként nemzeti légierők kiképzését fogják segíteni repüléseikkel.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

McDonnell Douglas A-4SU Super Skyhawk

IAI Kfir C.10

Boeing KC-135E Stratotanker

Dassault Rafale C

McDonnell Douglas RF-4C Phantom II

NHI NH90TTH

McDonnell Douglas F-15C Eagle

PZL-Swidnik Mi-2 Hoplite

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Panavia Tornado IDS

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Eurofighter F-2000A Typhoon

Boeing B-52H Stratofortress

Antonov An-12BP

Boeing P-8A Poseidon

Dassault Mirage 2000D

Northrop F-5E Tiger II

MiG-29K Fulcrum D

Sikorsky CH-53GA

Szólj hozzá

MiG-35 Derby ASRAAM R-73 R-77 Szuhoj Rafael Hyundai Rotem KAI I-Derby ER Elta Korea Aerospace Industries T-50TH ThyssenKrupp Marine Systems EL/M-2032 tengeralattjáró Mirage 2000-5 Szu-30MKI K2 Black Panther U36 TYPE 212 Tupoljev Tu-160M Blackjack Obzor-K Novella NVI.70 DISS-021-70 A737DP ABSU-200MT S-505-70 K-042KM BINS-SP-1 ANS-2009M Fazotron Zsuk-A RD-33MK MSP-418KE Astra Mk2 Spyder-SR Doosan DST DV27K EST15K E-2K Hawkeye AIDC F–CK–1 Ching Kuo