2019.06.08
Ezen a héten az Aero Vodochody Aerospace leszállított a cseh légierő részére három kétüléses L-159T2 repülőgépet. Ezeket még 2016-ban rendelték meg, fő feladtuk a pilóták középfokú képzése. A Čáslav-i bázison június 4-én átadásra került gépek az L-39ZA-k feladatait fogják átvenni, a kor követelményeinek jobban megfelelve. A cseh légierő feleslegesnek bizonyult harci feladatokra alkalmas együléses L-159-es ALCA repülőgépei közül hármat használtak fel alkatrészként az L-159T2-es kiképzési feladatokra is használható repülőgépek megépítésénél. Így az együlésesekből származik a törzs orr-része a Grifo rádiólokátorral, a törzs hátsó része a vezérsíkokkal és a szárnyak is, mindössze a két pilóta számára helyet biztosító törzs középső része az, ami új gyártású. A hátsó műszerfalba két 5x7 hüvelykes kijelző is beszerelésre került és természetesen mind a két műszerfal világítása kompatibilis az éjjellátó szemüvegekkel. Az elsőnek elkészül Aero Vodochody L-159T2 tavaly augusztus 2-án hajtotta végre első repülését.
Június 3-tól 3 napon át zajlottak a HMS QUEEN ELIZABETH brit repülőgép-hordozó fedélzetén a WAH-64 Apache harci helikopter fedélzeti próbáinak első szakasza. A teszten a hadsereg 656. századában tartozó forgószárnyas vett részt. A fel-és leszállások mellett megnézték a típus fedélzeten történő mozgathatóságát, valamint a hangárba irányuló eljuttathatóságának mikéntjét és hogyantját is. A 60000 tonnás egységen a következő próbákat júliusban fogják megejteni nyíltvízi körülmények között, ahol a hasonló feladatokat a hullámzás által mozgatott fedélzet fogja nehezebbé tenni.
Még ebben az évben szeretné a légi teszteket elkezdeni a SAAB a JAS39 Gripenen az új fejlesztésű zavarókonténerével. A 4 méter hosszú és 350 kilogrammos tömegű Arexis termékcsalád tagja az első repüléseket C/D változatokon fogja megtenni. Később majd jöhet a továbbfejlesztett E variáns is. A zavarókonténert a szárny alatti külső felfüggesztési ponton fogja hordozni a JAS39-es. A rendszer adóival és vevőivel, igaz még csak külön-külön, de már elvégezték a légi teszteket. A svédek elképzelésében nem csak a Gripen szerepel, mint hordozóeszköz. Szeretnék az Arexis termékcsalád minél több tagját életre kelteni az elkövetkező évek során a SAAB-nál. Konkrétan már megnevezték a német Eurofighter és Panavia Tornado gépeket, melyek számára lehetségessé válhat majd a jövőbeli eladás. A gyártó elmondása alapján a megrendelés aláírásától kezdődően 12 hónapon belül készek lesznek átadni az első Arexis zavarókonténert a megrendelőnek.
Fehéroroszországban bemutatták a hazai fejlesztésű 9M318 légvédelmi rakéta prototípusát. A Buk-M1, Buk-M2, Buk-MB, Buk-MB2 és Buk-MB3-as komplexumokon is használható rakéta egyaránt képes kis radarkeresztmetszetű, nagy sebességgel haladó repülőeszközök, helikopterek, ballisztikus rakéták, alacsonyan repülő csapásmérő robotrepülőgépek megsemmisítésére. A 3 és 70 kilométeres távolság között alkalmazható 815 kilogrammos 9M318 légvédelmi rakéta 15 méteres és 25 kilométeres magasság között jelent veszélyt a levegőben tartózkodó eszközökre. Irányítórendszere aktív radaros önirányítással lett ellátva.
Készen áll a gyártói tesztekre az orosz ejtőernyős csapatok számára kifejlesztett új önjáró tüzérségi eszköz. A 4 fős legénységű 2Sz42 Lótusz a 2Sz9 Nona utódja lesz, de természetesen ahol csak lehet, felül fogja múlni elődjét. A Lótusz is 120 milliméteres űrméretű fegyverzettel rendelkezik akárcsak a Nona, de ennek csőhossza 5 méter a Nona 3 méterével szemben. További eltérés, hogy a hátralökő erő csökkentése végett csőszájfékkel van ellátva. Így a hosszabb csőnek köszönhetően szintén nagyobbá vált lőtávolság már 13 kilométeres, a Nona 8,8 kilométerével szemben. A pontossággal sem lesz gondja a Lótusznak, hiszen a céladatokat a kor követelményeinek megfelelően távirányítású repülőeszközökről is megkaphatja.
A 2Sz42 tömege 18 tonna, ezt az ejtőernyővel való ledobhatóság behatárolta, de így is sikerült a Nona 20 darab szállítható lőszeréhez képest kétszer annyit elhelyezni a Lótusz belső terében. A tűzgyorsaság nem növekedett ilyen mértékben az 6-8 lövés per perces értéket érhet el. A 2009-ben megkezdett fejlesztés során a 2Sz42 Lótusz-t az ejtőernyős csapatoknál már bevált BMD-4M deszant harcjármű alvázának felhasználásával alkották meg. Megtartották a hidropneumatikus felfüggesztést, ami jól jöhet a rázós terepen való száguldás mellett a ledobásnál, de a tűzfeladatok végrehajtásánál is. A 2Sz42 Lótusz mozgatásáról egy 450 lóerős motor gondoskodik, maximális sebessége 70-80 kilométer per óra, hatótávolsága 500-550 kilométer egyszeri üzemanyag feltöltéssel. Bár a Lótusz a Nona összes lőszerét felhasználhatja, a jövőben tervezik új lőszerek kifejlesztését is, ezzel a lőtávolság elérheti majd a 20 kilométert is. A 2Sz42 Lótusz gyártásának elindítását már 2020-ra várják a fejlesztők.
Három Boeing KC-46A Pegasus légi üzemanyag-utántöltő repülőgép megvásárlási kérelmével fordult Washingtonhoz az Egyesült Arab Emírségek. Ez több helyen is meglepetést okozhatott, hiszen a közel-keleti állam már rendelkezik ilyen kategóriájú repülőgépekkel. Mégpedig nem is öreg, leváltásra érettekkel, hanem pár éves Airbus A330 MRTT-kel, szintén 3 darabbal.
Indonézia aláírta a Szuhoj Szu-35Sz vadászbombázók beszerzéséről szóló szerződést. Az orosz gépekből 11 darabot fognak beszerezni különböző fizetési formák egyvelegének segítségével. Jakarta ragaszkodott a kemény valuta és a barter kereskedelem kombinációjához a repülőgépek megvásárlása ügyében. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy Oroszország pálmaolajat és néhány más, Indonéziában előállított természetes terméket is kap ellentételezésül a harci gépekért. A korábbi jelentések szerint a barterkereskedelem mértéke a repülőgépek árának több mint 50% -át is elérheti.
A szomszédos Malajzia is tervezi a légierő gépállományának növelését. Ők azonban használt, de még jelentős üzemidővel rendelkező gépeknek szavaznának bizalmat. Terveik szerint Kuvaitból vásárolnának meg C/D változatú F/A-18-as Hornet vadászbombázókat. Itt a 2021-től megérkező Super Hornet variánsok teszik lehetővé a régebbi változatok kivonását, amiket a malájok szíves-örömest megvennének és szolgálatba is állítanának. A két fél között a tárgyalások még nem kezdődtek el.
Dél-Koreában sikeresen túl van hadsereg tesztjein egy új önjáró légvédelmi gépágyú. A 46,6 millió dolláros projektben amely 2015 júniusában kezdődött ,a hadseregnél szolgálatban álló amerikai eredetű 20 milliméteres M167 Vulcan gépágyúk utódját szerették volna megalkotni. A már meglévő technológiák felhasználásával, a Hanwha Defense K30 Biho módosított toronyából és Hyundai Rotem K808 alvázából létrejött AAGW (Anti-Aircraft Gun Wheeled) önjáró légvédelmi gépágyú személyzet 3 fő. Az eredeti K30 Biho kereső radarját eltávolították és ehelyett vezeték nélküli adatkapcsolat segítségével kapja meg a céladatokat és a légi helyzetképet a másutt települt rádiólokátoroktól.
Az eredeti Biho-n is használt Raytheon licenc alapján gyártott elektrooptikai rendszert az új Hanwha Systems elektrooptikai rendszerére cserélték ki, amely 7 kilométeres felderítési távolsággal rendelkezik, míg stabil célkövetésre 3 kilométerről képes. A torony mindkét oldalára felszerelt egy-egy 30 milliméteres gépágyú a lőtávolságot a Vulcan 2,2 kilométeréhez képest 1,6-szeresésére, vagyis 3 kilométeresre növelte, természetesen a tűzgyorsaságban elmaradás tapasztalható a Gatling-rendszerű gépágyúhoz képest. A 420 lóerős 8x8-as kerékképletű, atom, biológiai és vegyi ártalmak ellen védett K808 hordozó járműre igény szerint még felszerelhető plusz páncélzat is. Szöul az AAGW-ból legalább 270 darabot fog beszerezni.
Május 25-től hatodik tengeri próbajáratát tette meg Kína első hazai építésű repülőgép-hordozója. A még mindig név nélküli Type 001A egységen a visszaérkezést követően érdekesség volt megfigyelhető, ami kifutáskor még nem volt rajta. A fedélzeten ugyanis több guminyom volt látható, tehát vagy átstartolások, vagy tényleges leszállások is végrehajtásra kerültek ezen út során. Hivatalosan ennek tényét még nem jelentették be, de az eddigi próbák során ellenőrzésre került a meghajtás, a kommunikáció, navigáció és a radarok is, így egyre közeledik az a nap, amikor a hordozó véglegesen átadásra fog kerülni a haditengerészet részére. Érdekes a kínai hordozók esetében a tárolható üzemanyaguk mennyisége, ez ugyanis nagyban befolyásolhatja majd jövőbeli alkalmazhatóságukat.
Az Asia Times arról számolt be arról, hogy Type 001A repülőgép-hordozó a még Szovjetunióban építeni kezdett másik egységhez hasonlóan nagyjából 13000 tonna üzemanyagot képes magával vinni, amiből naponta körülbelül 1100 tonna üzemanyagot fogyaszt, amikor 20 csomós (37 kilométer per órás) sebességgel halad. Vagyis nagyjából 6 napig lesz képes saját készletekkel működni, ugyanis a repülőgépek fel-és leszállásához fel kell gyorsítani a lehető legnagyobb sebességre, így igen tetemes lehet a fogyasztás a fedélzeti repülőezred repülési feladatinak végrehajtása során. A megoldás az ellátóhajó alkalmazása jelenti, amiből Kína már el is kezdte építeni az 50000 tonnás vízkiszorítású Type 901-es hajóosztályt, aminek első egysége két éve már hadrendbe is állt.
Átadásra került a 400. Lockheed Martin F-35-ös is. Ez a példány az amerikai légierő egyik F-35A változatú gép lett, mely a Hill légibázisra került. Az eddig legyártott mennyiségből egyébként 283 F-35A, 87 F-35B és 30 F-35C változat készült el. Az elkészült gépek már 10 ország haderejében találhatók meg és jelenleg 17 repülőtérről szállnak fel és le napi szinten. A típusátképzés központjának számító Luke légibázison már közel 90 darab F-35-ös állomásozik. Másik kerek szám mely ezen a héten a típushoz köthető volt a 200000. Ugyanis az elkészült F-35-ök már túllépték az összesített 200000 repült órát. A három változat közül az F-35A mintegy 125850 órát, az F-35B 52410 órát és az F-35C 22630-at töltött eddig a levegőben. A F-35-ös darabszámokkal lépést tart a képzés is, mivel napjainkra már 780 pilóta és több mint 7500 földi műszaki személyzet kapta meg a típusra vonatkozó képzést.
Reménykedik megrendelésekben a Boeing, már ami az E-7-es radargépet és a KC-46A tartálygépeket illeti. Utóbbi szerepelt már az e heti összefoglalóban, de meg kell említeni, hogy Indonézia, Izrael, Katar, Norvégia és még pár más állam esetében akár összesítve 20 darab KC-46A megrendelésére is lát esélyt a Boeing. Az E-7-ből eddig 14 példány kelt el Dél-Korea (6db), Ausztrália (4db) és Törökország (4db) voltak az első megrendelők. Nagy-Britannia 5 gépes terve is köztudott már egy pár hete, de Katarról, mely nem is olyan régen igen élénken érdeklődött a típus iránt, már jó ideje nem lehet hallani semmit sem. Szintén esélyes lehet még India, ahol egyre nagyobb teret hódítanak az amerikai eredetű katonai felszerelések és légtérfelderítő repülőgépre is igényük lenne. Akár ez a két ország is összehozhatja azt a 10 darabos megrendelést, amit a Boeing vár, de konkrétumokat most még nem voltak hajlandóak elárulni.
Két újabb típussal fejezték be a légi utántölthetőségi próbákat, így már ezek is vételezhetnek üzemanyagot a KC-46A Pegasus repülőgépekből. Az egyik a F-35A Lightning II, a másik pedig az EC-130H Compass Call.
Május 21 és június 1 között szintén utántöltési próbák szerepeltek a brazil Embraer KC-390-es programjában is. Itt és most azonban az üzemanyagot felvevő szerep hárult az utántántöltőként is alkalmazható típusra. Az átadó szerepében a helyi légierő egyik KC-130M Hercules repülőgépe szerepelt. Az Embraer szeretné ez év végére szolgálatra alkalmassá tenni a KC-390-et, ez azonban csak korlátozott mértékben valósulhat majd csak meg, hiszen az önvédelmi rendszerek tesztelése 2020 végére fog befejeződni.
Francia lapértesülések szerint Brazília a közeljövőben jelentős fegyverbeszerzést fog végrehajtani. A svéd SAAB JAS39E/F Gripen vadászbombázók számára vásárolnak majd MBDA Meteor légiharc-rakétákat. A hamarosan megkötésre kerülő szerződésben 100 darab Meteor szerepelhet az Európából származó forrás szerint.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-111E Aardvark
Fairchild A-10A Thunderbolt II
McDonnell Douglas F-4D Phantom II
De Havilland DH-110 Sea Vixen FAW.2
