2019.07.27
M17 jelzéssel egy új gépkarabélyt fejlesztett ki a szerb Zastava Arms. A kalasnyikov rendszerű gázdugattyús fegyver oldalra behajtható, a lövész testméreteinek leginkább megfelelően beállítható válltámasszal és szereléssínekkel is rendelkezik, tűzváltója mindkét oldalon megtalálható. Műanyagból készült tárában a 7,62X39-es lőszerekből 30 darab fér el. Azonban a karabély egy mindössze 60 másodperc alatt elvégezhető csőcserét követően képessé válik a szerb fejlesztésű 6,5X38,7 milliméteres lőszerek alkalmazására. Ennek lövedéke a jobb aerodinamikájának köszönhetően lassabban veszíti el sebességét, így laposabb a röppályája és nagyobb a megállító ereje is. A 800 méteres hatásos lőtávolságú 6,5X38,7 milliméteres lőszerek számára jelenleg még csak a 20 lőszeres tár került kifejlesztése, de hamarosan elkészülnek majd a 30 darabossal is.
Bulgária 150 darab lövészpáncélos beszerzésének első lépését tette meg a héten, ugyanis ajánlatot kértek négy nyugati gyártótól járműveikre. A francia Nexter VBCI mellett indul még a megrendelés elnyerésért a Patria az AMV-val, a Rheinmetall/KMW a Boxer-el és a General Dynamics European Land System a Piranha V-el. A kiválasztásra kerülő páncélosoknak a szovjet eredetű BTR-60PB és BRDM-2-ek feladatait kell majd átvenniük.
Oroszország az északi-sarkkör környékén már évek óta növeli katonai erejét. Ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A legújabb hírek szerint a térségbe meg fog jelenni a Szuhoj Szu-34 Fullback vadászbombázó is, mégpedig az orosz Északi Flotta állományában. A nagy hatósugárral rendelkező típust az Északi-tengeren húzódó hajózási útvonalak védelmére tervezik felhasználni. Ebben a szerepkörben egyik fő fegyverzete a K-35U hajók elleni robotrepülőgép lehet majd.
Marokkóba kettő darab Lockheed C-130 Hercules repülőgép kerül majd hamarosan. A gépek az amerikai légierőnél használt H változatúak lesznek és eladásuk az EDA (Excess Defense Articles) program keretében valósul meg.
Sorra készülnek el a Pakisztán által megrendelt Bell AH-1Z Viper harci helikopterek. 2015 áprilisában született megállapodás a forgószárnyasokon felül tartalmazott még 1000 darab AGM-114R Hellfire II lézervezérlésű rakétát is. A Pakisztánban alkalmazott az AH-1F/S Cobra harci helikopterek utódjai közül az első két példány még 2017-ben készült el. Azonban leszállításra már nem kerültek, mert 2017 augusztusában az Egyesült Államok bejelentette, befagyasztja az eddig nyújtott katonai támogatását Pakisztán irányába. Az eltelt idő alatt 9 darab frissen legyártott AH-1Z Viper harci helikopter került tartós tárolásba az USA területén. Nemrégiben újabb két példány volt jól megfigyelhető a tárolás helye felé vezető repülőúton. Ezek is az amerikai tengerészgyalogság számára gyártott Viper-ektől eltérő, sötétebb festést viselték és a faroktartón lévő „PAKISTAN ARMY” felírat első szava le volt festve.
Dél-Koreában a haderőnemek egyöntetűen az mellett foglaltak állást, hogy egy minden eddiginél nagyobb vízkiszorítású hajót kell megépíteni, ami képes lesz a Lockheed Martin F-35B Linghtning II-ek üzemeltetésére. Az elképzelések szerint egy ilyen, jelenleg még az LPH-II-es jelzéssel ellátott hajó természetesen nagyobb lenne, mint a jelenlegi DOKDO-osztály, vagyis 30000 tonnás vízkiszorítással rendelkezne, hossza 250 méter körül alakulna. Fedélzetén 16 darab F-35B férne el, de a belő terek lehetőséget nyújtanának 3000 főnyi tengerészgyalogos és 20 partra szállító naszád elhelyezésére is. Szöul terveiben a szárazföldi repülőterekről üzemeltethető 40 darab F-35A mellett 20 rövid távon fel-és leszálló F-35B beszerzése is szerepel. A várhatóan a 2020-as évtized második felében szolgálatba álló LPH-II-es orrfedélzete a felszállások megkönnyítése érdekében síugrósáncokhoz hasonlóan ívesen emelkedő kialakítású lesz.
Japánban újra van remény, igaz még csak csekély, hogy a már 38 éve szolgálatba állítani kezdett, de modernizálásra kerülő F-15J/DJ vadászgépek fegyverzetébe hazai fejlesztésű látótávolságon túli fegyverzet is megjelenhessen. Ez nem lenne más, mint a Mitsubishi Electric AAM-4B, amelynek orrkúpja alatt már AESA antennás aktív radar valósítja meg az önrávezetést, ezenfelül hatótávolsága is felülmúlja több AIM-120 AMRAAM variáns légiharc-rakéta hasonló adatát. 2017-ben Japán megrendelte az AIM-120C-7-es változatát, amely lépés már akkor felvetette azt a kérdést, hogy miért nem részesítik előnyben a hazai fejlesztésű fegyvert. Az APG-82 radarral ellátott gépek üzemidő-hosszabbítása mellett tervbe van véve a légiharc-kapacitás növelése is a hordozható rakéták mennyiségének növelésével. Így az AAM-4B rakétákból egyszerre 12 darab lenne hordozható egyidejűleg. Továbbá a korszerűsített Sasok fegyverzetében megjelenhet majd az AGM-158 JASSM-ER is.
Ausztráliában befejeződött az első olyan pilótacsoport képzése, mely már az igazán korszerű svájci Pilatus PC-21-es gépen szárnyalt. A 10 főből álló osztály öt hónapos képzést tudhat már a háta mögött, ebben mintegy 250 órás elméleti oktatás, 30 órás szimulátoros oktatás és 40 órányi repülés volt a PC-21-en.
Végrehajtotta elő repülést július 15-én az első két Ausztráliában, vagyis helyben típusátképzést kapott pilóta a Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázón. Egyikük, aki cserepilótaként repülte már az F-22A-t is, igen intenzívnek találta a 2 hónapos átképzési időszakot, amelyben rengeteg szimulátoros repülés volt, hiszen az F-35-ös esetében sincs kétüléses változat. Ausztrália jelenleg 10 darab F-35A-val rendelkezik, ezek az USA-ban a Luke és a hazai Williamtown légibázison repülnek, 2014 óta már több mint 2900 repült órát összegyűjtve. A kezdeti bevethetőséget 2020 decemberére tervezik elérni.
Az Egyesült Államokban nyilvánosságra hozták az M109A7 Paladin önjáró tarackok utódjának jelölését és néhány képességét. Az M1299 önjáró tarack továbbra is 155 milliméteres űrméretű fegyverrel lesz ellátva, de ez az 58-as kaliberhosszúságú lövegcsövével és új rakéta-póthajtású M1113 lőszerével 70 kilométer feletti lőtávolságot fog a hadsereg mindennapjaiba hozni, az eddigi 30 kilométeressel szemben. Tűzgyorsasága is növekedni fog, hiszen egy perc alatt akár 10 lövés leadására is képes lesz. Ennek elérése automata töltőberendezéssel lesz megvalósítható.
Az új B-21 Raider lopakodó bombázó első felszállása 2021 decemberére várható. A típus a kezdeti bevethetőséget 2025 után fogja majd elérni és továbbra is legalább 100 darab legyártására van esély. A darabszámokat befolyásolja majd, hogy a B-1B és a B-2A gépekből 2030 után mennyi kerül majd kivonásra, de az már most látszik, hogy a kellő kapacitás biztosítására a meglévőkön felül még további 7 bombázószázad felállítására lenne szükség.
Brazíliában a BARROSO fregatt lett az első hadihajó, melynek fedélzetéről üzemeltetni kezdték az AH-11B Super Lynx helikoptereket. Nagy-Britanniában még 2017 szeptemberének utolsó hetében hajtotta végre első repülését az elsőnek modernizált brazil AH-11B Super Lynx helikopter. A brit jelölésrendszerben Super Lynx Mk.21B-ként emlegetett variáns egy 2014 júliusában megkötött, 160 millió dolláros (117 millió euró) értéket meghaladó szerződés keretében kerül modernizálásra az AH-11A Super Lynx (Super Lynx Mk.21A) változatból. Az Egyesült Királyságban található Yeovilban, egy átfogó korszerűsítési program során, mind a nyolc dél-amerikai Super Lynx LHTEC CTS 800-4N hajtóművekkel kerül ellátására (ezek találhatók meg a Lynx Mk.9A, a Super Lynx 300 és az AW159 változatokban is), új navigációs és elektronikai hadviselés támogató rendszerek kerülnek beépítésre, de színes kijelzők is megjelennek a pilótafülke műszerfalán és a pilóták már éjjellátó szemüveget is alkalmazhatnak feladataik lerepülése során.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas A-4E Skyhawk
Lockheed Martin F-35B Lightning II
McDonnell Douglas KC-10A Extender
McDonnell Douglas F-4J Phantom II
General Dynamics F-16C Fighting Falcon
