2022.02.22
Németországban további 71 darab Marder 1A5 gyalogsági harcjármű korszerűsítését fogják elvégezni. A 121 millió dolláros modernizáció 2023-ban fog befejeződni. A munkálatok során a vezető és az irányzó is új hőképalkotós rendszert kap, de átalakítják a tűzoltórendszer is, valamint a páncélosokat a MELLS, irányított páncéltörő rakétákkal is ellátják. Ez a név a világszerte jól ismert és igen elterjedt Spike huzalvezérlésű rakétát takarja. A 4000 méteres hatótávolságú fegyverből első körben (2017 decemberében) 44-et vásároltak meg a Marder-ek páncéltörő képességének visszaállítására, amit eredetileg a Milan rakéták képviseltek. Az integrációt 2017-ben sikeresen befejező Rheinmetall a jövőben az összes Marder alváltozatot is alkalmassá szeretné tenni a MELLS bevetésére.
Az indítóállvány felszerelése egyébként a lehető legegyszerűbb módszerrel valósult meg, ugyanis azt a búvónyílás mellett helyezték el, így csak a járműből félig kibújva végezhető el a cél befogása és a rakéta indítása. További jelentős előrelépés, hogy a Marder-ek új erőforrásokat is kapnak. A hadrendbe állításuktól kezdve az első verziók 29 tonnájához képest a jelenlegi Marder 1A5 súlya már 37 tonna. A leginkább a páncélvédelem erősítése okán lomhábbá vált gyalogsági harcjárművek most végre új motorokat kapnak, amelyek 750 lóerejükkel javítani fogják a mozgékonyságukat. A modernizált Marder 1A5-ek 2025-ig, vagy 2030-ig lesznek képesek kiszolgálni a német haderőt. Ahol jelenleg 382 Marder 1A5 és 2016-tól kezdődően 350 Puma lövészpáncélos található meg. Utóbb járműből további 210 darabot terveznek beszerezni.
Február 18-tól 26-ig Finnországban van a Boeing Super Hornet mindhárom variánsából egy-egy példány. Az együléses E, a kétüléses F, valamint a rádióelektronikai zavaró feladatokra specializált EA-18G Growler természetesen a HX Challenge-nek nevezett teszt miatt települt át a helyszínt biztosító Pirkkala légibázisra, ahol a téli üzemeltetési lehetőség vizsgálata a fő szempont, de a tesztrepülésekre Finnország egész területén sor kerül. Ezek során ellenőrzésre kerülnek a gyártók által megadott paraméterek valósága is. A megrendelésre pályázó típusokból 2-4 darab települ át a próbák idejére Finnországba. A repülési feladatok többségét elsősorban 8 és 16 óra között fogják végrehajtani, de sort kerítenek majd néhány éjszakai repülésre is. A szimulált légi csatákban a megrendelésért versenyző típusoknak a légierő jelenlegi gépeivel, az F/A-18 Hornet és BAE Hawk repülőgépekkel kell szembenézniük.
Összességében a HX Challenge célja nem a jelöltek rangsorolása, hanem annak bizonyítása, hogy az ajánlati felhívásokra adott válaszokban feltüntetett teljesítményértékek valóban érvényesek-e az ilyenkor igencsak zord finn környezetben. Az így ellenőrzött adatokat a képességértékelés második és harmadik szakaszában tervezik felhasználni, ahol már a háborús helyzetben való alkalmazhatóságé lesz a főszerep. A finn kormány 2021-ben dönt a 10 milliárd eurós beszerzésről. Érdekesség a Boeing részéről, hogy a próbákra elküldött gépek a Block 1-es (G) és 2-es (E/F) gyártási széria tagjai, míg a finnek számára felajánlott Block 3-as E/F, illetve a Block 2-es G jelenleg még a fejlesztési szakaszban van, így azoknak valós képességeit most még nem lehet megismerni.
Végrehajtotta első repülését Portugália elsőként korszerűsített Super Lynx Mk.95A helikoptere február 14-én. Az 1993 óta használt öt Super Lynx Mk.95 modernizációjáról még 2016. július 21-én írt alá szerződést a Leonardo Helicopters-szel a Portugál Haditengerészet. A sárkányszerkezetet érintő nagyjavítás mellett a helikopterek új repülési műszerekkel, pilótafülkével, Rolls-Royce Gem 42-es gázturbinák helyett erősebb LHTEC CT800-4N hajtóművekkel és az eddigi hidraulikus helyett egy elektromos fedélzeti csörlővel is el lesznek látva a munkálatok végeztével. Az első Super Lynx Mk.95A helikopter ez év feléig kerül majd vissza a hadiflottához, míg az utolsó 2021 végéig érkezik meg.
Február 10-én és 11-én francia-izraeli hadgyakorlatra került sor. Izrael déli része felett lefolyatott gyakoroló légi harcokban francia Dassault Rafale-ok küzdöttek meg Lockheed Martin F-16I Soufa gépekkel. A francia gépek a CHARLES DE GAULLE repülőgép-hordozón állomásozók közül kerültek ki, míg a kétüléses Fighting Falcon-ok az Ovda légibázison állomásozó 107. repülőszázad gépei voltak. A napi három-három repülési feladat során több olyan is előfordult, amikor vegyes, francia-izraeli kötelékek csaptak össze szintén ilyen vegyes összeállítású kötelékkel. Szerdán az izraeli pilóták egy helikopter segítségével látogatást tettek a francia CHARLES DE GAULLE repülőgép-hordozón. Az izraeliek számára az angol nyelven folyó kommunikáció gyakorlása mellett a legfőbb előnyt a Rafale jobb megismerése jelenthette, hiszen a szomszédos Egyiptom légierejében is repülik ezt a típust.
Meg nem határozott időre úgy tűnik újra felfüggesztik Izraelben a Bell/Boeing V-22 Osprey billenőrotoros repülőeszközök beszerzését. Az ok az, hogy Tel-Aviv nem tud akkora költségvetést biztosítani, ami lehetővé tenné az egyedülálló képességekkel rendelkező amerikai típus rendszeresítését. A megvásárolni kívánt 12-14 gépnek a beszerzésre szolgáló pénzösszegen osztoznia kellett volna a Lockheed Martin F-35 LIghtning II és/vagy Boeing F-15 vadászbombázókkal, illetve a Sikorsky CH-53K King Stallion, vagy Boeing CH-47F Chinook helikopterekkel. Ugyanis éppen most folyik a merevszárnyú és a forgószárnyas repülőeszközök következő példányainak rendszeresítése, vagy még csak kiválasztása Izraelben. Ennek köszönhetően a védelmi költségvetés igencsak meg van terhelve az elkövetkező évekre. Még 2014-ben Izrael számára Washingtonban hat Osprey eladását hagyták jóvá 1,130 milliárd dollár értékben. A típusból eddig csak Japán rendelt, ők a 17 gépért és a logisztikai támogatásért 3 milliárd dollárt fizetnek ki.
Az elmúlt években többször is szóba hozták Nigériát, mint lehetséges JF-17 Thunder megrendelőt. 2018 októberében aztán megszületett a megállapodás három darab kínai/pakisztáni fejlesztésű vadászbombázó beszerzéséről. A gépekért 184,3 millió dollárt fizetnek majd ki a gyártónak. A hírek szerint a gépvásárlás anyagi fedezete banki kölcsönből került előteremtésre. A sugárhajtású gépek 2022 novemberében érkeznek majd meg az afrikai államba. Az első, festése alapján Nigériának szánt JF-17 Thunder-ről 2020 januárjában jelentek meg fotók a világhálón.
Hivatalos iráni forrás közölte, az ország Dassault Mirage F1-es vadászbombázóiba saját fejlesztésű fedélzeti rádiólokátorok kerültek beépítésre. Az eredetileg iraki gépek az 1991-es háború során a túlélés reményében repültek át a szomszédba, ahonnan azonban nem volt visszaút. A lefoglalásra került nagyjából 20 példány közül a legutóbbi információk szerint 9 együléses és 4 kétüléses van egészen biztosan iráni hadrendben. A hírek alapján a radar beépítésén kívül egyéb módosításon is áteshettek ezek a gépek, hiszen azt is közölték, hogy több hazai fegyver alkalmazására is képessé váltak, így például 300 kilométeres hatótávolságú csapásmérő robotrepülőgép alkalmazhatósága is megvalósult.
Sikeresen tesztelték Pakisztánban a légi indítású 350 km-es hatótávolságú Hatf-8 Ra'ad (Mennydörgés) csapásmérő robotrepülőgép új változatát. A 2017-ben egy katonai parádén első alkalommal látható Ra'ad II indítását egy Dassault Aviation Mirage III ROSE törzse aló végzeték el. Ezt a fegyvert a pakisztáni Air Weapons Complex (AWC) és a Nemzeti Műszaki és Tudományos Bizottság (NESCOM) fejlesztett ki. A hírek szerint a Ra'ad II legfőbb tulajdonsága, hogy immáron 600 kilométeres hatótávolsággal bír. Módosították a navigációs rendszerét, a hajtóművét, valamint a törzsének hátsó traktusát is. Itt a rossz minőségű felvétel ellenére megfigyelhető volt az eddigi H alakú vezérsík kialakítás helyett immáron X alakúvá vált. A repülőgépekről bevethető Hatf-8 Ra'ad csapásmérő robotrepülőgép csökkentett észlelhetőségű, elsődleges célpontjai parancsnoki központok, raktárak, rakétaindító állások. Az 1100 kilogrammos indulótömegű, 4,85 méter hosszú Hatf-8 harci része szerelhető hagyományos, vagy nukleáris robbanófejjel is. Navigációs rendszerében megtalálható a GPS és az infravörös képalkotó rendszer is, éppen ezért a körkörös szórása 3 méter körül van.
Pakisztán jelenlegi Mirage flottája 90 Mirage III és 90 Mirage 5 repülőgépet foglal magában, ezek a ROSE (Retrofit Of Strike Element) korszerűsíti program során jelentős modernizáláson estek át. Az idős pakisztáni gépek igen korszerűnek mondhatók, hiszen 2008-ban egy modernizáció keretében Thales RC400-as rádiólokátorokat, közeledő rakétákra figyelmeztető rendszert kaptak és lehetőség van az éjszakai bevethetőségre is. A pakisztáni Mirage-ok egyik fontos feladata a nukleáris robbanófejet hordozó robotrepülőgépekkel történő csapásmérés, amely feladatban a 600 kilométeres hatótávolságú Ra'ad II igen nagy előrelépést jelenthet majd, amint rendszeresítésre kerül.
Szingapúrban már folyik az első Lockheed Martin F-16-os vadászbombázó korszerűsítése. A 40 darab együléses C és a 20 darab kétüléses D Block 52+ 1998 és 2003 között került átadásra, az ázsiai városállam részére. A D változatokra az illeszkedő póttartályokon kívül felszerelésre került az izraeli kétüléseseken bevezetésre került gerinckonténer is, ami rádióelektronikai zavarórendszer beszerelését teszi lehetővé. Így a szingapúri D-k külsőleg csaknem azonosak lettek az izraeli F-16I Soufa repülőgépekkel. A modernizációt a gyártó segítségével a helyi ST Engineering Aerospace végzi és az első géppel 2021-ben fognak elkészülni. A 2,43 milliárd dolláros korszerűsítési csomag tartalmazza a Northrop Grumman AN/APG-83 AESA radart, új fedélzeti számítógépeket, JHMCS sisakkijelzőt az eddig használt izraeli Elbit DASH helyett, AIM-9X Sidewinder légiharc-rakétákat, GBU-38 JDAM, és a kettős üzemmódú GBU-49/50 Enhanced Paveway II irányított bombákat, valamint intelligens résztöltettel ellátott CBU-105-ös kazettás bombákat.
Kínából olyan fotók kerültek nyilvánosságra, melyeken egy továbbfejlesztett CAIC Z-10-es harci helikopter látható. Egy hadgyakorlaton készült képek alapján megállítható, hogy a hajtóművek eddig oldalra néző kiömlőnyílását felfelé fordították el. Ezzel sikeresen csökkentették a helikopter infravörös képét, mivel a magas hőmérsékletű égéstermékeket a rotorlapátok gyorsan elkeverik. Ez a megoldás nem jelent teljes újdonságot, hiszen az exportra szánt Z-10ME verzión már látható volt. Logikusnak tűnt, hogy előbb-utóbb a hazai példányokon is megjelenik majd. Bár erre eddig nincs egyértelmű bizonyíték, nem zárható ki az sem, hogy az ilyen kiömlőnyílással rendelkező forgószárnyasba erősebb gázturbinák is beépítésre kerültek. A Z-10-ből a kínai szárazföldi erő már több mint 100 darabot állított hadrendbe.
Filmfelvételen volt látható a Kínai Légierő J-16-os vadászbombázója a szárnyai alatt az YJ-83K hajók elleni robotrepülőgéppel. A szovjet/orosz eredetű típusról eddig nem volt ismeretes, hogy képes lenne eme fegyver bevetésére. A 180 kilométeres hatótávolságú YJ-83K hajók elleni robotrepülőgép harci része 165 kilogrammos, legnagyobb sebessége Mach 0,9. A J-16-os vadászbombázó a szárnyai alatt látott, végfázisban aktív önirányítású radarral vezérelt YJ-83K rendelkezik egy továbbfejlesztett verzióval is. Az YJ-83KH hatótávolsága 230 kilométerrel nőtt, a végfázisban az irányítását már egy képalkotó infravörös rendszer végzi.
Brazíliában hivatalosan is cáfolták, hogy eladásra kerülnének az AH-2 Sabre (Mil Mi-35) harci helikopterek néhány példánya. A francia Intelligence Online számolt be arról, hogy a dél-amerikai állam a hat legöregebb AH-2 Sabre helikopterét áruba bocsátotta. Ezeket a Líbiai Nemzeti Hadsereg állította volna hadrendbe, míg az üzletet az Egyesült Arab Emírségek finanszírozták volna, közvetítőként a Roszoboronexport is érintett lett volna benne, az értesülés szerint. Brazília 2009 és 2014 között szerzett be 12 darab Mi-35-öt Oroszországból.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10C Thunderbolt II
Bombardier/Raytheon Sentinel R.1
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
