2020.05.02
Március elején ukrán küldöttség járt Pakisztánban. Információk láttak napvilágot, hogy Ukrajna le szeretné cserélni a 30 év körüli MiG-29 és Szu-27-es flottáját. Ezek a gépek az ukránok véleménye szerint, már túl öregek már egy jelentős modernizációhoz. Így Kijev esélyt lát az igazán modern JF-17 Block III-as vadászbombázók beszerzésére. Ukrajna még 2014-ben jelezte érdeklődését a Saab JAS39 Gripen, majd később a Lockheed Martin F-16-os irányába is, de a beszerzések nem történtek meg. Nem meglepő módon az ország költségvetése már jó ideje nem elegendő sem a külföldi vásárlásokhoz, sem a már meglévő repülőgépek teljes körű korszerűsítéséhez. Ugyanis a meglévő ukrán ipari kapacitás csak a szükséges munka 30–35%-át tudná elvégezni, a többit csak külföldi partner(ek) tudná(k) biztosítani. Persze ha minden jól alakul, akkor egy igen gyümölcsöző együttműködés jöhet majd létre Ukrajna és Pakisztán között. A kínai/pakisztáni vadászbombázókért cserébe több precíziós fegyver fejlesztésében vehetnének részt a pakisztániak.
Önjáró automata aknavető rendszeresítését hagyták jóvá Svájcban a hadserege részére. A 8x8-as kerékképletű GDELS (General Dynamics European Land Systems) Piranha V páncélozott járműre a helyi RUAG Cobra rendszere került felszerelésre. A Mörser 16 önjáró automata aknavető menetből az első lövés leadását kevesebb, mint 60 másodperc alatt képes végrehajtani. A 120 milliméteres Mörser 16 önjáró automata aknavetőt 2024-től fogják majd hadrendbe állítani az alpesi országban. A fegyverrendszert 2016-ban választották ki és rendelték meg 404 millió svájci frank értékben. A 32 darab jármű átadását 2018 és 2022 között tervezték lebonyolítani, azonban az első prototípusoknál több hibára is fény derült. Ezek kiküszöbölése időigényes volt, de eredményes, ugyanis a 2020 márciusában elkezdődött tesztek a közelmúltban sikerrel lezárultak. Meg kell említeni, hogy a hibák kijavítása körülbelül 10 millió frankot tett ki, amelyet a RUAG saját költségvetéséből fedezett. A Mörser 16 önjáró automata aknavető sorozatgyártásának elindításáról szóló szerződés hamarosan aláírásra kerül.
Németországban és Norvégiában egyaránt azon dolgoznak, hogy még a 2020-as év vége előtt aláírhassák a két ország közös tengeralattjáró beszerzését. Még 2018 októberében nyújtotta be a ThyssenKrupp Marine Systems (TKMS) a majdani győztes ajánlatát. Ebben az ajánlatban a Type 212CD (Common Design) jelzésű felszín alatti egységek hat példánya szerepelt. Ezekből kettő kerül német, négy pedig norvég tulajdonba. A német és olasz szolgálatban már megtalálható régebbi Type 212-től ezek korszerűbb rendszereikben különböznek, így hatótávolságuk, sebességük, járőrözési idejük is megnövekedett az elődökhöz képest.
Újabb lépést tett előre a következő generációs európai harckocsi fejlesztése április végén az öreg kontinens. Ugyanis Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter és francia kolléganője, Florence Parly keretmegállapodást írt alá, amely meghatározzták a projekt szervezését és irányítási struktúráit. Ennek értelmében a majdan megkötendő szerződések 50% -os finanszírozáson alapulnak Németország és Franciaország között. Ezenkívül, mindkét nemzetnek elegendő szellemi tulajdonjogot kell kapnia a munka eredményeinek tervezett jövőbeni felhasználásához. Ez a hosszabb távú fejlesztési program a Main Ground Combat System (MGCS) nevet viseli és egy teljesen új harckocsi megalkotásával jár, 2030 utáni időponttal. Ezt az új fejlesztéseket és technológiákat felvonultató páncélost aktív páncélzattal, 130 milliméteres űrméretű Rheinmetall L/51-es löveggel, törzsben elhelyezett kezelőkkel, távirányítású toronnyal látnák el. Így remélhetőleg jobb képességekkel fog rendelkezni, mint az orosz T-14 Armata harckocsi.
Új fedélzeti rádiólokátorral kezdődtek el a repülési teszek Svédországban. A Saab gallium-nitridből (GaN) készített adó-vevőkkel (több mint 500 darab) ellátott AESA antennájú radarját egy kétüléses JAS39D Gripen orr-részébe építették be. A gallium-nitrid félvezetőkkel készített radarok jobb teljesítményt nyújtanak - nevezetesen az elektronikus ellenintézkedések, a kisméretű célok felderítése és a nagyobb sávszélesség szempontjából -, mint a legtöbb jelenlegi AESA antennában használt gallium-arzenid (GaAs) adó-vevők, miközben kevesebb energiát fogyasztanak, és kevesebb hőt termelnek. A PS-05/A radarcsalád ezen tagja továbbfejlesztési lehetőséget kínál a Gripen C/D vadászbombázókat alkalmazó országok számára.
Ezenkívül, a moduláris és méretezhető AESA architektúra lehetővé teszi a más repülőgépekhez történő módosítását is. Jelenleg a Saab nem tervezi az új generációs Gripen E/F variánsok felszerelését a gallium-nitrid félvezetőkkel ellátott radarral, mivel a gallium-arzenid félvezetőkkel ellátott Leonardo ES-05 Raven rádiólokátor teljes mértékben integrálva van ehhez a követelményhez, de igény szerint helyettesíthető lesz, ha az ügyfél megrendeli. Az első repülési próbát április 8-án hajtották végre. A körülbelül 90 percig tartó repülési teszt alatt a radar észlelte és követte a célokat mind levegő-levegő, mind levegő-föld üzemmódban. További validációs kísérletek várhatók az elkövetkező három-négy hónapban. Ezen időszak alatt körülbelül 15 repülési tesztet fognak elvégezni a Gripen D repülőgéppel.
Újra spanyol felségjelet viselő Hornet repülőgépek védik a balti államok légterét. Immáron hetedik alkalommal jelentek meg a spanyol harci gépek a térségben. Jelenleg a zaragozai bázison állomásozó 15. repülőezred EF-18M gépei keltek útra és érkeztek meg litvániai Siauliai repülőtérre. Spanyol Hornet és Eurofighter gépek 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is vigyázták a balti államok légterét. Az első kitelepülésre még 2006-ban került sor, akkor még Dassault Mirage F1 típussal. A május első napján induló és augusztus végéig tartó kitelepülésben brit Eurofighter Typhoon-ok és francia Dassault Mirage 2000-ek támogatják majd a spanyolok munkáját.
A Dassault Aviation, a Thales és a Naval Group által korszerűsített Atlantique 2 (ATL2) tengeri járőrgép harmadik példányát is átadták Franciaországban. A francia haditengerészet által üzemeltetett 22 darab ATL2 gép közül tizennyolc kerül a Standard 6-os szintre korszerűsítésre, a 2013 végén aláírt szerződés értelmében. Az 1980-as években legyártott gépek így 2030 után is szolgálatban maradhatnak korszerűsített fedélzeti rendszereiknek köszönhetően. A 18 Atlantique 2 tengeri járőrrepülőgépet érintő modernizáció során a legújabb Thales Search Master AESA antennával ellátott fedélzeti rádiólokátort, új akusztikus adatfeldolgozó rendszert, ami szintén Thales gyártmányú és egy Dassault által tervezett navigációs konzolt építenek be. További konzolok is megjelennek majd a beltérben, amelyeket a SIAé fejlesztett ki. A Dassault további öt példányon hajtja majd végre ezeket a fejlesztéseket 2023-ig, míg a többi 11-et a haditengerészet SIAé karbantartó egysége fogja átalakítani. Az utolsó gép 2024-ben kerül majd átadásra. Franciaország az Albatros programja keretében hét módosított Dassault Falcon 2000LXS üzleti repülőgépet is megvásárol, Falcon 2000 MRA tengeri megfigyelő repülőgépként. Ezek szállítása 2023-ban kezdődik.
Elkezdte kikötőben végzett merülési próbáit a Francia Haditengerészet elsőnek megépült BARRACUDA-osztályú tengeralattjárója. A SUFFREN (Q284) első merülését 2020. április 28-án, kedden hajtotta végre. A Naval Group épített, az öregedő RUBIS-osztály 1983 és 1988 között megépült négy tengeralattjárójának a pótlására hat BARRACUDA fog elkészülni, ezek megépítése 10,13 milliárd dollárt emészt fel. A felszínen 4700 tonnás, lemerülve 5300 tonnás vízkiszorítású BARRACUDA-k legnagyobb sebessége 25 csomó (46 kilométer per óra), merülési mélységük 350 méter, hosszuk 99 méter, törzsük átmérője 8,8 méter. A RUBIS-osztályú tengeralattjárókon 78 fős legénység található meg, a fejlettebb utódokon a nagyfokú automatizálásnak köszönhetően elegendő lesz 60 fő is.
A SUFFREN testvérhajói a DUGUAY-TROUIN, TOURVILLE, DE GRASS, RUBIS, és a CASABIANCA 2030-ig fognak elkészülni és 2060-ig szolgál majd a legutolsó példány. Fegyverzetüket F21-es nehézsúlyú torpedók, SM39 Exocet hajók elleni és MdCN típusú csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni, nukleáris fegyvereket a jelenlegi elképzelés szerint nem fognak hordozni. Képesek lesznek viszont a harci búvárok tevékenységének az eddigieknél jobb támogatására. Készleteik 70 napos tengeren tartózkodást tesznek majd lehetővé, szemben a RUBIS-ok 45 napjával. A SUFFREN TechnicAtome - mint fővállalkozó - által készített atomreaktorának próbája 2019 második felében vette kezdetét.
Április 24-én, pénteken érkezett meg az Orleans-Bricy légibázisra Franciaország 17. Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépe. A 2020 és 2025 közötti időszakban Franciaország még várhatóan további nyolc A400M szállítógépet vesz majd át, így 2025 végére összesen 25 darabot fognak üzemben tartani.
Megérkezett április 29-én az Egyesült Arab Emírségek első GlobalEye radargépe a megrendelőhöz. A gép 28-án kelt útra a svédországi Linkopingből és egy bulgári technikai leszállással érte el az úti célját. Ez a típus Bombardier Global 6000-es üzleti repülőgépén alapul. A légi, tengeri és szárazföldi felderítésre egyaránt alkalmas gép a törzs fölé épített, gallium-nitrid (GaN) félvezető technológiát tartalmazó, elődjéhez képest zavarvédettebbé tett Erieye ER (Extended Range) AESA antennájú rádiólokátornak köszönhetően 650 kilométeres felderítési képességgel rendelkezik. Az Erieye ER tömege majd egy tonna. A törzs alá, a szárny bekötési pontja előtt a tengerfelszín ellenőrzésére képes Leonardo Seaspray 7500E radar nyert elhelyezést, míg ez előtt egy Star Safire 380HD szenzortorony került felszerelésre.
A 11 órányi repülési idővel rendelkező GlobalEye személyzete kétfőnyi pilóta és öt rendszerkezelő. A típust elsőként az Egyesült Arab Emírségek légiereje rendelte meg még 2015-ben két példányban 1,24 milliárd dollárért, a harmadikat 2017 elején rendelték meg 238 millió dollárért. 2019 novemberében további két GlobalEye-t megvásárlási szándékát jelentették be, nagyjából 1,018 milliárd dollárért. Ezek talán már a Bombardier Global 6500-as üzleti repülőgépen fognak alapulni. Az első két rendelés három példánya már repül 2018 márciusa, illetve 2019 januárja (SE-RMZ) és augusztusa óta. Elsőként mégis a másodiknak elkészült SE-RMZ ért a közel-keleti államba, mivel az elsőnek elkészültet további svédországi tesztekhez és személyzeti képzéshez használják. A már kiképzett légi személyzettel az Egyesült Arab Emírségek légiereje az átvételi teszteket hamarosan elkezdi az elsőként megérkezett GlobalEye-on.
A Pakisztáni Haditengerészet sikeresen demonstrálta a hajók elleni rakétáinak képességét a közelmúltban. Egy éleslövészet során ugyanis különféle típusú rakétákat indítottak hajóról, helikopterről és repülőgépről is, egy célpontként szolgáló, egykori brit építésű, majd a pakisztáni szolgálatból is kivont hajó ellen.
Fülöp-szigetek kormánya döntés előtt áll. Washingtonban ugyanis a Külügyminisztérium lehető tette számára hat Boeing AH-64E Apache harci helikopter, 200 Lockheed Martin AGM-114 Hellfire rakéta, 300 darab 70 milliméteres BAE Systems APKWS irányított rakéta, 1700 darab 70 milliméteres rakétára való irányítókészlet, valamint 200 FIM-92H Stinger rakéta megvásárlását, hat darab tartalékként szolgáló T700-GE-701D gázturbinával. Ez a beszerzési lehetőség 1,5 milliárd dolláros kiadással járna, mivel mindegyik forgószárnyas rendelkezne AN/APG-78-as rádiólokátorral is. Vagy, választhatják a szintén hat darab Bell AH-1Z Viper harci helikoptert is mindössze hat AGM-114 Hellfire rakétával, 26 darab 70 milliméteres APKWS irányított rakétával és csak két darab tartalékként szolgáló T-700 GE 401C gázturbinával, 450 millió dollárért. A Fülöp-szigeteki Légierő jelenleg nyolc AgustaWestland A109E Power helikoptert üzemeltet, amelyeket 2015-ben kapott, valamint 12 jóval régebbi MD Helicopter MD 500MG helikoptert is alkalmaznak. 2019 novemberében két használt Bell AH-1 Cobra helikoptert is kaptak Jordániából. Manila fontolóra veszi a török gyártású T129 ATAK harci helikopterek beszerzését is.
Április 23. óta már két olyan Lockheed Martin F-16-os található meg az Amerikai Légierő kötelékében, mely elérte a 10000 órás repült időt. A második példány a Spangdahlem-i légibázison települt 52. Vadászrepülő Ezrednél található meg. A 27 évvel ezelőtt gyártott Block 50-es változatú, 91-0343-as gyártási számú, együléses C példányt egy évvel előzte meg a Misawa légibázison található 90-0808-as, Bob becenevű F-16-os, mely 26 év és 11 hónap alatt érte el a 10000 repült órát, két hónappal hosszabb idő alatt, mint az Európában állomásozó típustestvére. Mindez annak köszönhető, hogy 2017-ben elindították az F-16 élettartam-meghosszabbító programot, aminek köszönhetően 350 gép olyan szerkezeti megerősítéseket kap, amelyek az élettartamot 8000 repült óráról 12000 órára emelik. Ez szükséges ahhoz, hogy a típus 2045-2048-ig üzemben maradhasson.
2020 májusától három Boeing KC-135R utántöltő repülőgép felhagy eddigi, évtizedeken keresztül végzett munkájával. A jól megérdemelt pihenés helyett azonban újjászületés fog várni ezekre a Lég Nemzeti Gárda által használt példányokra. Ugyanis az L3Harris a következő hónapban hozzáfog átépítésükhöz. A 2023-re befejeződő munka eredményeként immáron WC-135R nukleáris sugárzást vizsgáló repülőgépekként fognak az Offutt támaszponton szolgálni az 55. Repülőezred kötelékében. Itt jelenleg két WC-135-öt üzemeltetnek, amelyeket még 1961-ben és 1962-ben építettek meg. Ezek a légierő legrégebbi repülőgépei közé tartoznak, repült idejük 29000 és 36000 óra fölött jár. A három tankert 1964 augusztusában és szeptemberében gyártották, eddig 25000-27500 repült órát gyűjtöttek össze. A tankergépek átalakítása 218 millió dollárba kerül. Ezt az összeget a kongresszus a 2019-es és a 2020-as költségvetési évben különítette el.
Megrendelésre kerültek az Amerikai Haditengerészet következő fregattjai. A jelenleg még csak tíz egységet magába foglaló megállapodás nyertese a Huntington Ingalls Industries-t, a General Dynamics Bath Iron Works-ot, a Navantia-t, valamint az Austal USA-t megelőzve a Wisconsin állambeli Marinette Marine Corporation (MMC) lett, ami a Fincantieri Marine Group (FMG) leányvállalata. Az FFG (X) tender követlényeit 2019. június 20-án bocsátotta ki a flotta. Az első egységet érintő 795 millió dolláros megrendelésnek európai vonzata is van természetesen, hiszen a megrendelt hajótípus a FREMM fregattokon alapul. Kilenc további hajót rendelnek majd 2024-ig 5,5 milliárd dollárért. Az első hajót 2026 júliusában kell átadni a flottának, a második pedig körülbelül három hónappal később. A haditengerészet azt tervezi, hogy végül 20 új fregattot vásárol és 2025-ig a haditengerészet dönt arról, hogyan és ki fogja legyártani a fennmaradó tíz hajót ebből az osztályból. Ezeken a fregattokon megtalálható lesz a Raytheon AN/SPY-6(V)3 radar egy változata, a Lockheed Martin AEGIS Baseline 10-es rendszerrel és egy 32 cellás Mk41-es függőleges indító és egy 57 milliméteres hajóágyút.
A hajó hossza 151 méter, teljes szélessége 21 méter lesz, vízkiszorítása eléri a 6500 tonnát. Meghajtásáról egy kombinált, dízel-elektromos és a gázturbinás (CODLAG) rendszer gondoskodik majd, mely lehetővé teszi, hogy a tartós maximális sebessége 26 csomó feletti legyen. De a gazdaságos sebesség is 16 csomó körül fog alakulni. A hajó akár 200 tengerész befogadására is képes lesz, és hatótávolsága nagyobb lesz, mint 11000 kilométer. Belső terei és az előállított energiamennyiség is jelentős továbbfejlesztési tartalékot biztosítanak majd a jövőre nézve, így lézerfegyver telepítése is könnyedén megvalósítható lesz a fedélzetén.
Készen áll a Lockheed Martin F-16 Fighting Falcon-okon való telepítésre a legújabb M7.2+ szoftvercsomag. A fejlesztési időszak alatt több mint 4600 repült órát maga mögött tudó, 2020 áprilisától rendszeresítésre éretté vált programot több mint 600 amerikai Block 40/42/50/52 F-16-os fogja megkapni. Ezzel lehetővé fog válni a Northrop Grumman APG-83 AESA rádiólokátorok beépítése, légi és felszíni célpontok elleni megnövelt hatótávolságú fegyverzet (Raytheon AIM-120D AMRAAM és Lockheed Martin AGM-158B JASSM ER) alkalmazása is. Továbbá összességében csökkenti a pilóta munkaterhelését, javítja a közvetlen légi támogató fegyverek pontosságát is. De legfőbb érdessége, hogy ezt már nem a gépek gyártását végző Lockheed Martin készítette el, hanem a légierő 309. Szoftverkarbantartó csoportja, akárcsak a M7-es szoftvercsomagot.
Nem maradnak munka nélkül a Huntington Ingalls Industries hajóépítéssel foglalkozó alkalmazottjai sem, hiszen Washington megrendelte a negyedik AMERICA-osztályú partraszállást támogató hordozót is. A WASP-osztályú partraszállást támogató helikopterhordozók egységeihez képest nagyobb hangárfedélzettel, kibővített repülőgép üzemanyag-tároló kapacitással és „zöld” üzemanyaggal üzemelő gázturbinás hajtóművekkel rendelkező egység mozgatásáról villanymotorok gondoskodnak. Feladata elsősorban az F-35B Lightning II-esek és az MV-22 Osprey gépek szállítása a partraszállások légi támogatása céljából. A 44971 tonnás vízkiszorítású hajó hossza 257 méter, szélessége 32 méter, legénységének létszáma 1059 fő. Ebből 65 tiszt és mellettük további 1687 fő elhelyezésére nyílik lehetőség.
2012 június 4-én került vízre a USS AMERICA partraszállást támogató hordozó, a Huntington Ingalls Industries Pascagoula-i hajógyárában, míg a haditengerészet 2014 április 10-én állította szolgálatba. Az F-35B fedélzeti üzemeltetése még évekkel ezelőtt több érdekes kérdést is felvetett, ugyanis a belső fegyvertér miatt egy esetleges fedélzeti tűz miatt a fegyverzet vízzel történő hűtése külön megoldást igényelt. A hajtómű nagy zaja miatt a hallásvédelem növelése is előtérbe került. Egy, a közelmúltban végrehajtott gyakorlat bebizonyította, hogy az alapesetben tucatnyi MV-22 Osprey és hat F-35B üzemeltetését végző ilyen hadihajón, akár 20 F-35B is elhelyezhető és üzemeltethető huzamosabb időn keresztül. Az LHA-9-es jelzést visel hajó építése várhatólag 2024-ben fejeződik be.
Nem alakul eddig túl jól a Boeing számára a KC-46A Pegasus légi utántöltő/szállító repülőgépek sorsa a gyártó számára. Legutóbb kiderült, a törzs hátsó része alá helyezett merev tankolócső kamerarendszere módosítást igényel. Ez igényel némi újratervezést is, így az átalakítás végösszege 551 millió dollárra rúg. Ezzel, valamint a koronavírus okozta termelékenységi hatékonyságot csökkentő időszakos leállással a KC-46A program összes vesztesége körülbelül 4,6 milliárd dollárra nőtt.
Újra egy távirányítású önvédelmi fegyverrendszer próbáit végzi az Amerikai Tengerészgyalogság a Bell/Boeing MV-22V Osprey billenőrotoros repülőgépén. A VMM-268-as század konvertiplánján a tehertér padlóján már meglévő nyílásból kiereszthető állvány egyik oldalán helyezték el a GAU-17-es 7,62 milliméteres Gatling-rendszerű géppuskát. Az állvány másik oldalára a lőszerek kerültek. A fegyver irányzását a tehertérből lehet elvégezni egy kijelző, illetve egy kezelőszerv segítségével. Évekkel ezelőtt egy hasonló rendszert már teszteltek a típuson, azonban akkor a kezelők a tartós használat alatt émelygésre és rosszullétre panaszkodtak, így azok a próbák be is fejeződtek és az a fegyverrendszer nem került rendszeresítésre a MV-22V Osprey billenőrotoros repülőgépeken.
NETARZENÁL GALÉRIA
Korean Aerospace Industries T-50i Golden Eagle
General Dynamics F-16AM Fighting Falcon
McDonnell Douglas F-4E Phantom II
Fairchild A-10C Thunderbolt II
