2020.07.18
Július 14-én a Holland Királyi Légierő további két Lockheed Martin F-35A Lightning II vadászbombázót vett át a Leeuwarden-i légibázison, igaz némi késéssel. Az új gépeket (F-011 és F-012) némileg később szállították le Hollandia részére a koronavírus miatt Olaszországból, ahol ezek a példányok megépültek.
Használatba vette a Brit Királyi Légierő az első korszerűsített Boeing RC-135 Rivet Joint repülőgépét. A ZZ664 lett a 3 brit, valamint a 22 amerikai elektronikai felderítő repülőgép közül az első, amelyik új műszerfalat kapott a pilótafülkébe. Az USA-ban végzett frissítési tevékenységet követően nagyméretű digitális kijelzők jelentek meg a több évtizedes (a legrégebbi RC-135-ös már 58. évét tapossa) múlttal rendelkező típus fedélzetén. A RAF másik két RC-135-ös gépét is korszerűsíteni fogják a jövőben.
Franciaország július 10-én vette át harmadik Airbus A330 Phoenix Multi Role Tanker Transport (MRTT) légi utántöltő repülőgépét. Párizs sikeresen ütemezte át a már megrendelt 12 darab gépének szállítási határidejét, így azok előbb kerülnek leszállításra. Ez a példány például 4 hónappal előbb érkezett meg Istres betoncsíkjára. Az össz gépmennyiséget tekintve a 2019-ben megkezdett átadások így nem 2025-ben, hanem már 2023-ben befejeződhetnek. A koronavírus járvány kitörte után megrendelt további három Airbus A330 Phoenix Multi Role Tanker Transport (MRTT) légi utántöltő repülőgép leszállítása 2025 utánra várható.
Igencsak összetett gyakorlatot hajtott végre az Orosz Légierő egyik Tupoljev Tu-95MSz stratégiai bombázója a TASZSZ hírügynökség szerint. A gép a távol-keleti régióban a légi üzemanyag-felvétel mellett még fegyverzet bevetését is gyakorolta. A hírek szerint a bombázó az MSz variáns főfegyverzetének tekinthető K-101/-102-es robotrepülőgépet indított. Eme csökkentett észlelhetőségű, 7,5 méter hosszú fegyverből a Tu-95MSz a félszárnyak alatti két-két felfüggesztési pontjain két-két darabot képes hordozni. A K-101-es a hagyományos harci résszel szerelt, míg a K-102-es a 250 kilótonnás nukleáris harci résszel szerelt változat. Hatótávolságukat a szakirodalom 2500 és 4800 kilométer közé teszi. A Tupoljev Tu-95MSz stratégiai bombázók 2019-ben jelentek meg a légerőnél, amikor is 5 gépet vettek át. Azóta már 21 darabra növekedett az erre a szintre korszerűsített repülőgépek mennyisége.
Újabb információk jelentek meg a Mikojan–Gurjevics tervezőiroda új nehézvadászáról a MiG-41-ről. A MiG-31 Foxhound-ok utódjának sebessége elérheti majd a Mach 4.0-et, sőt még a Mach 4.3-at is. A csökkentett észlelhetőségű nehézvadász képes lesz nagy mennyiségű fegyverzet hordozására, továbbá hiperszonikus rakéták megsemmisítésére is. Légi és űri célpontok ellen még egy lézerfegyverrel is el lesz látva a MiG-41-es, melynek első repülését 2025 utánra tervezik.
A világhálóra felkerült fotó szerint Irakban alapos modernizáción esett át legalább egy darab, még a Husszein rezsim alatt Kínától megvásárol T-59-es harckocsi. A szovjet T-55-ös másolatának tekinthető páncélos jármű teste és tornya egyaránt jelentősen módosult a beavatkozás következtében. A test frontpáncélzata vastagabb lett, a páncéltest oldalán lévő üzemanyag tartályokat szögletes borítás (páncélzat?) fedi le. A futóművet takaró szoknyán reaktív páncélzat kazettáit helyezték el. Ugyanilyenek láthatók a módosított torony oldalának alsó kétharmadán, nagyjából 45 fokban megdöntve, az alsó sor lefelé, míg a felső sorban felfelé. A torony hátsó részén lévő túlnyúlás igencsak szögletes kialakítású, alsó része a motortér felé emelkedik.
Itt a védelmet az izraeli Merkava típuson látott lógó láncos megoldással tették erősebbé. A felülről és oldalról is egyaránt ék alakú torony tetején, a parancsnoki búvónyílás előtt egy távirányítású állványon látható volt egy M2-es amerikai nehézgéppuska. Az optikai rendszer a géppuska alatt nyert elhelyezést, míg az irányzó optikai rendszerei a löveg felett, a lövegpajzsra kerültek felszerelésre, páncélzattól védve, akárcsak a brit FV 4034 Challenger 2-es harckocsi esetében. Jelenleg még nem tudni, hogy a T-55 Al-Kafil-1 néven emlegetett harckocsi motorját és erőátviteli rendszerét módosították-e az irakiak.
A Boeing július 10-ei közleménye szerint India számára már leszállítottak 22 AH-64E Apache harci, valamint 15 CH-47F Chinook szállító helikoptert. Ezzel teljesítették Új-Delhi első, még 2015 szeptemberében véglegesített rendelését a fent említett típusok esetében. India ebben az évben további hat AH-64E-t rendelt meg.
Nem szükséges azonban alaposan elcsomagolni Indiában az új légi eszközök megérkezésekor használatos ceremónia kellékeit a franciák szerint. Ugyanis a megrendelt Dassault Rafale vadászbombázókból az első négy (vagy talán hat) gép várhatólag július 27-én érkezik majd meg hazájába. A 10 órás légi út természetesen Franciaországból indult majd. A gépek indiai pilótákkal az üléseikben Istresből szállnak majd fel és az Egyesült Arab Emírségekben található Al Dhafra légbázisra repülnének át. Az éjszakát itt töltenék, majd másnap indulnának tovább az Ambala légitámaszpontra. A kísértet francia KC-135-ök biztosítanák.
Kínából származó információk szerint sikerült felgyorsítani a Pakisztánnal közösen fejlesztett JF-17 Thunder (CAC FC-1 Xiaolong) vadászbombázók előállítási ütemét. A JF-17 gyártósora átlagosan 15 nappal lerövidítette az egyetlen repülőgép gyártási idejét az előző évi adatokhoz képest. Több konkrét adat eddig nem látott napvilágot a gyártási ütemről, de a Pakisztáni Légierőtől még 2020 januárjában meg lehetett tudni, hogy 5 hónap alatt nyolc darab kétüléses JF-17-es változatot fognak elkészíteni pakisztáni megrendelésre, - ez a változatot most még csak Kínában gyártják - így ez jelenthet egyfajta támpontot ebben az esetben.
Szintén Kínából származó hír szerint a Chengdu J-20 Weilong csökkentett észlelhetőségű vadászbombázó sorozatgyártása is elindult. Információk szerint az első szériás A variánsokon tapasztalt hibák kiküszöbölése megtörtént, így a javított képességű J-20B gördülhet majd le a gyártósorrol ezután. A nagyjából 50 darabos mennyiségben elkészült J-20A egyik legfőbb hiányossága a kínai légierő döntéshozóinak részéről az tolóerővektor eltérítésre képes hajtóművek hiánya volt. Persze a J-20B még továbbra is az orosz Szaturn AL-31-es hajtóműveivel fog készülni, hiszen a saját fejlesztésű WS-15-ös erőforrás (melyről sokan úgy gondolják, hogy az amerikai F-35-ös hajtóművének másolata) még továbbfejlesztésre szorul. Várhatólag az elkövetkező egy, vagy két évben ezek a hibák megoldásra fognak kerülni, így a J-20-ba már hazai erőforrások kerülhetnek beszerelésre. A Kínai Légierő nagyjából 100-200 darab J-20-ra tarthat igényt, míg a Chengdu Aerospace Corporation (CAC) havonta 4 gép előállítására lehet képes.
Fülöp-szigetek a koronavírus járvány hatására erősíteni fogja légi szállító kapacitását. Ennek köszönhetően a már meglévő 5 Lockheed C-130 Hercules mellé további kettőt vásárolnak meg. Az amerikai segélyprogram terhére történő beszerzés első gyümölcse még 2020 júliusában landol új hazájában, míg a másik is megérkezik a 2020-as év vége előtt.
Japán számára az USA-ban jóváhagyták 63 darab Lockheed Martin F-35A, valamint 42 darab F-35B Lightning II-es vadászbombázó eladását. Ezzel a lépéssel Japán foglalja el a második helyet az F-35-öst legnagyobb számban megrendelő országok listáján, megelőzve az eddig ezen a helyen tanyázó Nagy-Britanniát. A várhatólag 2024-tól hadrendbe álló rövid távon fel-és helyben leszállni képes F-35B-t pár éve már hírbe hozták Japánnal és annak hadihajóival. Az 1970-es években épített SHIRANE-osztályú rombolók leváltására hivatott 22DDH-ként is emlegetett 27000 tonnás IZUMO-osztályt, mint helikopterhordozót, vagyis mint helikoptereket hordozó rombolót mutatták be a terveinek 2009-es elkészültét követően, de tény hogy a 7 tengeralattjárók elleni hadviselésre és 2 kutató-mentő feladatok ellátására képes helikopter mellett, a 248 méter hosszú, 38,3 méter széles hajó képes további 400 fő és 50 3,5 tonnás jármű szállítására is. A repülőfedélzeten egyidejűleg 5 helikopter végezhet fel- és leszállásokat, de a repülő- és hangárfedélzet teljes kihasználtsága mellett akár 14 forgószárnyas is elhelyezhető rajta.
Fegyverzetét mindössze két Phalanx közelkörzeti gépágyú és két RIM-116 SeaRAM rakétaindító alkotja. Az IZUMO (DDH-183) és KAGA (DDH-184) nevet viselő testvérhajója alkalmas a Bell-Boeing V-22-es Osprey billenőrotoros gépek üzemeltetésére, ezeket szintén megrendelte a szigetország, sőt az első Osprey-t az elmúlt napokban át is vették. Annak idején, - amint a tervezet napvilágra került - többen emlékeztettek arra, hogy az aktuális japán alkotmány 9. paragrafusának 2. bekezdése megakadályozza, hogy Tokió támadó képességekkel rendelkező repülőgép-hordozóval rendelkezzen. Itt szintén tiltva volt az interkontinentális ballisztikus rakéta, valamint nagy hatótávolságú stratégiai bombázó is. Márpedig az IZUMO ilyetén átalakítása már felvetné, hogy ez a hajó nem csak helikopterek bevetésre, indítására alkalmas. Tény, hogy egy ilyen jellegű kapacitás kialakítása viszont jelentősen szorosabbra fonná a már így is igen erős amerikai-japán szövetséget.
Az IZUMO-osztály repülőfedélzetének mérete a számítások alapján lehetővé tenné egyidejűleg 10 F-35B kiszolgálását és üzemanyaggal, netán bombákkal és rakétákkal történő feltöltését. Így Észak-Korea azon területei is biztonsággal és akár több alkalommal is igen rövid fordulóidővel elérhetők lennének a Lightning II-esek számára, amik megtámadása több időt venne igénybe. 2018 márciusában a Japán Haditengerészet vezető köreiből kiszivárgott hír szerint az IZUMO tervezésénél, vagyis 2006 és 2008 között már számoltak a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es rövid távon fel-és függőlegesen leszálló vadászbombázók eseteges üzemeltetésével. A hangár mellett a fedélzeti lift mérete is megfelelő (kb. 15 méter hosszú és 11 méter szélességű) az F-35B-hez, továbbá foglalkoztak a felszállások segítéséhez igencsak jól jövő síugró sánc lehetséges megvalósításával is.
Ugyancsak a felkelő nap országához tartozó hír, hogy a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) által kifejlesztett ASM-3 szuperszonikus hajóelleni robotrepülőgép módosításokon ment keresztül. A MHI Komaki üzemében készült fotókon a fegyver egy F-2-es vadászbombázó szárnya alatt látható, így nem csak az szembetűnő, hogy a torlósugárhajtómű beömlőnyílása felett egy kúpos rész és egy kidudorodás látható, hanem mintha a fegyver törzsének átmérője is nagyobb lenne. Az új változat hatótávolsága várhatólag 400 kilométer körül fog alakulni.
Újabb csalhatatlan jele mutatkozott meg annak, hogy az USAF elkezdte a légi utántöltő repülőgépeinek cseréjét. Ebben az évben három darab Douglas KC-10 Extender repülőgép kivonás szerepelt a tervekben. Ezek közül az első, a 86-0036 gyártási számú repülőgép megérkezett a Davis-Monthan légibázisra. Itt végzik a szolgálatból véglegesen, vagy csak ideiglenesen kivont gépek tárolását, illetve szétszerelését is. Ez a KC-10-es 1986 decemberében állt szolgálatba a Seymour Johnson támaszponton, Észak-Karolinában. Részt vett a Sivatagi pajzs, illetve a Sivatagi vihar hadműveletekben, hadrendben töltött ideje alatt több mint 33000 órát repült, 125000 repülőgépet látott el üzemanyaggal, melyek 25 ország felségjelzését viselték.
Már befejeződött az első tesztsorozat az Amerikai Légierő új csapásmérő robotrepülőgépével a Grey Wolf-al. Az olcsó, szubszonikus sebességű fegyver érdekessége, hogy az útjukra indított Grey Wolf-ok hálózatba kapcsolásuknak köszönhetően együtt működnek egymással, és mint egy jól szervezett és összeszokott falka hajtják végre a feladatot. Fő feladatuknak az ellenség integrált légvédelmi rendszerének szétzúzását szabták meg. A TDI-J85-ös sugárhajtómű által hajtott, 460 kilométeres hatótávolságú fegyvert, illetve a rá ható erőket a 416. tesztszázad F-16-ára felfüggesztve ellenőrizték a kaliforniai Edwards légibázisról felszállva.
Még a múlt hónapban, június 23-án kezdték el a Bell/Boeing CV-22B Osprey billenőrotoros gép fedélzetére szánt új több üzemmódú fedélzeti rádiólokátor tesztelését is. A Raytheon AN/APQ-187 Silent Knight az AN/APQ-174, AN/APQ-186 és AN/APQ-170 helyettesítésére szolgál és lehetővé fogja tenni a különleges egységeket szállító típus számára a 30 méteres magasságban, 555 kilométer per órás sebesség mellett végzett talajkövető repüléseket. Az AN/APQ-187 Silent Knight üzemmódjai között megtalálható a légi és tengeri felderítés, valamint követés, földi térképezési és a színes időjárási is, valamint terepkövető repülés során az eddigieknél nagyobb dőlésszögű fordulókban is használható marad. Az AN/APQ-187 Silent Knight az MH-47G Chinook és az MH-60M Black Hawk helikoptereken, valamint az MC-130J Commando II repülőgépeken is alkalmazni tervezik.
Míg az F-35B-k üzemeltetési követelményei okozta átépítés során a BON HOMME RICHARD-on (LHD 6) tűz tombolt és talán végleg selejtezni kell majd, egy másik egység szolgálatba lépett, igaz nem 2019-ben, mint azt tervezték. Az F-35B fedélzeti üzemeltetése még évekkel ezelőtt több érdekes kérdést is felvetett, ugyanis a belső fegyvertér miatt egy esetleges fedélzeti tűz miatt a fegyverzet vízzel történő hűtése külön megoldást igényelt. A hajtómű nagy zaja miatt a hallásvédelem növelése szintén előtérbe került a korábban megépített hajók esetében. A július 15-én szolgálatba lépett USS TRIPOLI (LHA 7) - utalva az amerikai tengerészgyalogosok első külföldi bevetésére (1805) - partraszállást támogató hordozó hossza 257 méter, szélessége 32 méter. Legénységének létszáma 1059 fő, ebből 65 tiszt és mellettük további 1687 fő elhelyezésére nyílik lehetőség.
A WASP-osztály egységeihez képest nagyobb hangárfedélzetet, kibővített repülőgép üzemanyag-tároló kapacitást és „zöld” üzemanyaggal üzemelő gázturbinás hajtóműveket kapott, melyek generátorokat forgatnak meg, így a hajó mozgatásáról villanymotorok gondoskodnak. Ezzel a megoldással egy nap alatt 56000 liter üzemanyagot fogyaszt, szemben a hasonló méretű hajók 132-1510000 literjével szemben. Feladata elsősorban az F-35B Lightning II-esek és az MV-22 Osprey gépek szállítása lesz a partraszállások légi támogatása céljából. Egy, a közelmúltban végrehajtott gyakorlat bebizonyította, hogy az alapesetben tucatnyi MV-22 Osprey és hat F-35B üzemeltetését végző ilyen hadihajón, akár 20 F-35B is elhelyezhető és üzemeltethető huzamosabb időn keresztül.
A TRIPOLI név nem újdonság az Amerikai Haditengerészetnél, hiszen a második világháborúban egy CASABALCA-osztályú, majd 8000 tonnás kísérő repülőgép-hordozó viselte a TRIPOLI (CVE 64) nevet, mely még a koreai háborúban is részt vett, igaz ekkor már csak, mint szállítóhajó. Egy alkalommal 45 F-84 Thunderjet vadászbombázót, 90 szárnyvégi üzemanyagtartályt és több más felszerelést szállított a Távol-Keletre. A hordozó 1943-tól 1958-ig volt hadrendben. A második USS TRIPOLI (LPH 10) az IWO JIMA-osztályba tartozó helikopterhordozó volt, mely 1965-től 1995-ig állt szolgálatban.
Két hír is érkezett a héten a Legion Pod konténert említve. Az infravörös képalkotó kamerát rejtő konténert a légi célok azonosítására alkották meg. Az USAF 85. tesztszázadának egyik F-15C vadászgépéről július 8-án első alkalommal indítottak el egy AIM-9X Sidewinder légiharc-rakétát egy légi célpont ellen úgy, hogy a Legion Pod konténert használva történt a célpont felderítése, azonosítása és követése is. Július 13-án újabb mérföldkövet sikerült elérni, ugyanis ezen a napon már egy F-16D szívócsatornájának jobb oldalán lévő 5R jelzésű felfüggesztési pontra szerelve repült a Legion Pod konténer, ugyancsak első alkalommal.
NETARZENÁL GALÉRIA
General Dynamics F-16A Fighting Falcon
Lockheed Martin F-35A Lightning II
