2020.08.15
Ausztrál Pilatus PC-9-esek érkeztek Németországba 2020. augusztus 11-én. Ezek a hajón, majd közúton, szétszerelt állapotban szállított turbópropelleres kiképzőgépek a kenguruk földjén már kivonásra kerültek, eladásukat 2020 márciusában kezdték el. Öt gép, mely egykor az A23-017, A23-025, A23-026, A23-037, A23-049 lajstromjelet viselte megérkezett Európába, sőt a The Roulettes bemutató kötelék festése még rajta van az A23-025-ös példányon. A PC-9-ek az Eschbach-i Meier Motors of Eschbach üzemébe érkeztek meg, amely cég eddig leginkább régebbi gépek helyreállításáról volt híres. A vállalat elmondása szerint a még jelentős üzemidővel rendelkező Pilatus PC-9-esek egy alapos átvizsgálása után Európában fognak repülni.
Hollandiában már kézzelfogható közelségbe került a Boeing AH-64D Apache harci helikopterek korszerűsítése. Az AH-64E szintnek megfelelő képességet mind a 28 darab holland helikopter meg fogja kapni. Az első forgószárnyast augusztus 12-én már el is kezdték előkészíteni az Egyesült Államokba történő szállításra. Az 1997 óta szolgáló Apache harci helikopterek korszerűsítési programja várhatólag 2025-ben fog lezárulni.
A Lockheed Martin a Fort Worth-i üzemében megkezdte az első F-35A Lightning II vadászbombázó repülőgép gyártását a Dán Királyi Légierő (RDAF) számára. Az L-001-es számú gép összeszerelése elkezdődött, így a berepülést követően a következő évben átadásra kerülhet majd az európai megrendelő számára. Egy ideig ez is az arizonai Luke támaszponton lesz majd megtalálható, ahol részt fog venni az RDAF légi és földi személyzetének átképzésében. Dánia eddig összesen 27 F-35-öt rendelt meg, ezeket 2027-ig készít el majd az amerikai gyártó. Hazai földre várhatólag csak 2023-ban érkezik meg az F-35A Lightning II, amely a Skrydstrup légibázist tudhatja majd otthonául. Dánia mondhatni igencsak későn, 2013 és 2016 között választotta ki az F-16AM/BM (MLU) Fighting Falcon gépek utódjául az F-35-öt.
Norvégiában elkezdődött a NoMS HELGE INGSTAD (F-313) fregatt selejtezési eljárása. A spanyol F-100-as osztály továbbfejlesztésével létrejött FRIDTJOF NANSEN vagy F-310-es osztály 2000-ben történt megrendelését követően 2006. április 5-én már átadásra került az első egység a híres norvég felfedezők neveit (HNoMS FRIDTJOF NANSEN-F-310, HNoMS ROALD AMUNDSEN-F-311 átadva 2007. május 21, HNoMS OTTO SVERDRUP-F-312 átadva 2008. április 30, HNoMS HELGE INGSTAD-F-313 átadva 2009. szeptember 29, HNoMS THOR HEYERDAHL–F-314) viselő hajóosztályból. A 133,25 méter hosszú, 16,80 méter széles és 7,6 méteres merülésű 5290 tonnás fregattok az elsődlegesen tengeralattjárók elleni harcra készül OSLO-osztályhoz képest már igaz többfunkciós egységek lettek. Légvédelemre 32 darab továbbfejlesztett RIM-162-es Sea Sparrow (ESSM) légvédelmi rakéták szolgálnak MK41-es nyolccellás függőleges indítókonténerekben tárolva.
A felépítmény jellegzetes alakú árbocában a Lockheed Martin AEGIS légvédelmi rendszer radarjai nyertek elhelyezést. Felszíni célpontok ellen nyolc Kongsberg Naval Strike Missile (NSM) áll rendelkezésre, míg légi és felszíni célok ellen egyaránt bevethető az OTO Melara 76mm-es Super Rapid ágyúja. A fegyverzetet a tengeralattjárók ellen használatos Stingray torpedók teszik teljessé. A fregattok 4500 tengeri mérföld (8330 km) megtételére képesek, a legénység létszáma 127 fő. A fregattok fedélzetére az NH90 NFH helikoptert vásárolták meg a norvégok. 2009 augusztusában a HNoMS FRIDTJOF NANSEN már az Ádeni-öbölben tevékenykedett a szomáliai kalózok elleni flottakötelék tagjaként, az NH90-es helikopterek késedelmes szállítása véget, 40000 lóerős motorjai által elérhető 26 csomós (48km/h) sebességére és két motorcsónakjának gyorsaságára támaszkodva.
A HELGE INGSTAD fregattot 2018. november 8-án érte utol a végzete Norvégia nyugati partjai közelében. Ekkor a NATO Trident Juncture gyakorlatról hazafelé hajózva összeütközött a SOLA tartályhajóval és a part közelében szinte teljesen víz alá került. Az értékes egység kiemelését 2019 februárjában hajtották végre, akkor úgy tűnt, egy 70 millió eurós helyreállítást követően újra hadrendbe állhat majd. Az alapos állapotfelmérés után ez az összeg vállalhatatlanul magas lett, így végül is a selejtezés mellett döntöttek a norvégok.
Messze nem jött még el a BAE Systems Hawk Mk127 sugárhajtású gyakorlógépek leváltási ideje a BAE Systems Australia és a Defence Science and Technology (DST) szerint. A Hawk Ausztráliában használatos változatának sárkányszerkezetén végzett fárasztási teszek bebizonyították, sokkal több üzemidő van még ezekben a repülőgépekben, mint az várható volt. Egészen pontosan 50000 kirepülhető órát állapítottak meg a vizsgálatok, ami majd tízszerese annak, amit az eddig legtöbbet a levegőben töltött Hawk Mk127 sugárhajtású gyakorlógép esetében megemlítettek. A típusból biztonságosan kirepülhető időt megállapító tesztelési program 2006 februárjában indult el. Ezzel azt szerették volna bizonyítani, hogy a számított 10000 órás repült élettartam többszöröse található meg a Hawk-ok sárkányszerkezetében. A tesztelés 2020. június 5-én fejeződött be és jó esély mutatkozik arra, hogy a típus példányai még a 2040-es években is megtalálhatók legyenek a levegőben.
Augusztus 10-én megérkezett az Eindhoven-i repülőtérre a második Airbus A330MRTT (Multi-Role Tanker Transport) többfunkciós repülőgép is, amelyeket az európai NATO szövetségesek közül egyre többeket tömörítő nemzetközi alakulat fog üzemeltetni és repülni. A T-054-es lajstromjelű gép 13:00-kor szállt fel a spanyolországi Getafe repülőteréről és kétórányi repülés után szállt le. Az első Airbus A330MRTT (T-055) június 30-án érkezett meg ugyanide. Ezek az első időben leginkább a képzésben fognak rész venni, de a 2020-as év végére már ezekből egyre kevesebb lesz, mivel eddigre egyre több lesz azon repülések száma, amire a gépeket tervezték és megvásárolták. A harmadik, a negyedik és az ötödik repülőgép jelenleg már átalakítás alatt áll a Getafében lévő Airbus Defense létesítményben. A harmadik repülőgép leszállítását 2020 októberében tervezik, a negyedik pedig a 2021-es év elején lesz átadva. Innentől kezdve évente egy A330MRTT átadása szerepel a tervekben. Az ötödik A330-at a hónap elején repülték át Toulouse-ból Getafe-re, ahol az átalakítások folynak.
A 260-300 utas, vagy 45 tonnányi rakomány és/vagy 111 tonnányi üzemanyag elszállítására, valamint betegszállításra is képes tartálygépekkel Belgium, a Cseh Köztársaság, Németország, Luxemburg, Norvégia és Hollandia ilyesféle igényeit fogják kielégíteni a jövőben. Amszterdam és Luxemburg 2016 közepén határozta el a közös egység létrehozását, ehhez 2017-ben csatlakozott Berlin és Osló is. A megnövekedett feladatok miatt ekkor már 5 A330MRTT beszerzése szerepelt a tervekben, majd Brüsszel 2018 eleji csatlakozásával alakult ki a jelenlegi nyolc gépből álló mennyiség. Prágában csak ezek után, 2019 októberében döntöttek a programban való részvétel mellett. A megállapodás alapján ezek a többfeladatú repülőgépek majd az Eindhoven-i bázison fognak települni, de az egység rendelkezni fog egy előretolt műveleti bázissal is, ennek Köln-Wahn ad majd otthont. Hollandiában öt A330MRTT lesz majd megtalálható, míg Németországban három. Eddig a fent említett hat ország írta alá az együttműködésről szóló programot 8 repülőgép üzemeltetésére. A szerződés jelenleg még opcióként további 3 repülőgépre is vonatkozik.
A gépenként 1100 repült órából Németország 5500-at, Hollandia 2000-et, Belgium 1000-et, Luxemburg 200-at, míg Norvégia és Csehország 100-100-at tervez igénybe venni. A jelenlegi egészségügyi válság ellenére folyamatosan halad ez a program, és a szállítások az eredeti ütemtervet követik, csak korlátozott késések várhatóak. A földi és a légi személyzet képzésében kisebb fennakadás volt, de a pilóták és a szerelők első csoportja a járvány kitörésének idejére már teljes képzésben részesült, és most készen állnak az ismereteik felelevenítésére, mivel ez a repülőgép üzemeltetéséhez vezető út utolsó lépése. A legénység többi tagjának képzése már újraindult a spanyolországi Sevilla-ban, az Airbus oktatóközpontjában. A következő repülőgépet, a T-056-ot várhatóan 2020. novemberében szállítják majd le, de már a németországi repülőtérre.
Megtették az első lépést a NATO közös üzemeltetésben lévő Boeing E-3A AWACS flotta majdani cseréjéhez. A németországi Geilenkirchen légibázison állomásozó, immáron csak 14 gép utódtípusát 2023-ig ki fogják választani. Persze a váltótípus 2035-ben történő megjelenésig hátralévő időben még számítanak az 1982-ben megjelent Sentry-kre. Éppen ezért egy élettartam-hosszabbító program is még végrehajtásra kerül az 1982 óta szolgáló légtérellenőrző repülőgépeken, 1 milliárd dollár értékben. Az új gép képességeivel szembeni követelményeket 2020 végéig meg fogják állapítani. Gyártóként az Airbus, a Saab, a Boeing és a Northrop Grumman várható, hogy részt fog venni a tenderen.
Oroszország Komszomolszk városában lévő, Jurij Gagarin nevét viselő Komszomolszki Repülőgépgyártó Termelési Egyesülés, a KnAAZ repülőgépgyárban megkezdték a Szuhoj Szu-57-es repülőgépek gyártósorának a felállítását. A típus előállítása már folyik az üzemben, azonban a 2028 végére 76 repülőgépre szóló moszkvai megrendelés a termelékenység növelését tette szükségessé. Ugyanis a rövidre szabott határidő tartása végett évente 12-13 darab Szu-57-es elkészítése válik majd szükségessé.
Ugyanitt hamarosan egy másik új megrendelés teljesítésén is munkálkodni fognak. Ugyanis hivatalos forrásból tudhatóvá vált, hogy Moszkva az év végéig egy 927 millió dollár értékű szerződést fog aláírni. A megrendelni szándékozott típus a Szuhoj Szu-35Sz lesz, aminek gyártása szintén a KnAAZ repülőgépgyárban folyik. Méghozzá 2019 óta az addig sebességhez képest gyorsabban, ugyanis gyártási idő 30%-os lerövidítését a munka átszervezésével és az alapanyagok, alkatrészek megfelelő időben történő, a munkások, szakemberek keze ügyébe készítésével érték el. A változtatás előtt a teljes munkaidő mindössze 55%-a jutott a tényleges gyártásra, a többi a különféle beszerzésekre, anyagmozgatásra, ügyintézésre, valamint a raktárban tárolt anyagok kivételezésre ment el. Ezt a gyártásszervezést elsőként ebben a gyárban vezették be.
Egy amerikai RQ-4B Global Hawk távolról irányított felderítő repülőgépet fogott el az Orosz Légierő készültségi raja kedden. A kémrepülőgépet a Csukcs-tenger felett, mely a Jeges-tenger egyik peremtengere Ázsia és Észak-Amerika partjainál, a Kelet-szibériai-tenger és a Beaufort-tenger között található, észlelték a rádiólokátorok. Az Oroszország határai felé repülő Global Hawk elfogására 3 MiG-31-es vadászgép szállt fel. A még nemzetközi légtérben repülő RQ-4B-t a nemzetközi előírásokat betartva közelítették meg az orosz nehézvadászok, majd az elfogást követően az amerikai gép irányt változatott és távolodni kezdett.
Újabb információ látott napvilágot az orosz Tupoljev Tu-160M2 és Tu-22M3M bombázók jelenleg is folyó korszerűsítésével kapcsolatban. A Ruselectronics Group közleménye szerint a modernizált csapásmérők kommunikációs csomagját az ötödik generációs Szuhoj Szu-57-es vadászgép számára létrehozott kommunikációs platformon fejlesztették ki. Fő előnyei, a nagyfokú megbízhatóság, a gyors információátvitel, kis súly, valamint az energiahatékonyság. Jelenleg ennek a kommunikációs rendszernek már folynak a légi tesztjei, ezek alatt magas megbízhatóságot tudott felmutatni.
Augusztus 4-én újabb 4 darab Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázó érkezett meg Izraelbe. Oldalszámaik: 924, 933, 935 és 937. Érdekesség, hogy a 924-es oldalszámú repülőgép gerincének középvonalában, a középponttól kissé hátrafelé eltolva egy késantenna látható. Ez telemetriás adatok átvitelére szolgál és a fedélzeti berendezések légi próbáihoz (is) fogják használni. Így Izrael az első olyan külföldi ország lett, amely kísérleti célokra szolgáló Lightning II-t üzemeltet. További kacsolódó hír, hogy az elmúlt fél évet intenzív típusátképzéssel eltöltő alegység, a 116. Dél Oroszlánjai század is hadrendbe állt az Izraeli Légierőben az új típussal augusztus 6-án. Mindazonáltal a 116. Dél Oroszlánjai század személyi és gépállománya sem teljes most még, ez az elkövetkező hónapokban fog majd teljessé válni.
Az Indiai Védelmi Beszerzési Tanács (DAC) jóváhagyta 106 darab Hindustan Aeronautics Limited (HAL) gyártmányú alapfokú oktató repülőgép beszerzését az Indiai Légierő (IAF) pilótaképzési követelményeinek kielégítése érdekében. A légcsavaros HAL HTT-40-es típust a HPT-32 Deepak gépek utódjaként kezdték el fejleszteni. Viszontagságos út vezetett eddig a megrendelésig, 2012 decemberében még az is megtörtént, hogy elálltak a típus beszerzésétől, mondván, a HTT-40-es darabára több mint a duplája a svájci Pilatus PC-7-es gépekének. Most a Honeywell TPE331-12B hajtóművel ellátott, valójában két részeltben (70+36) megrendelt gépért 1,17 milliárd dollárt fognak kifizetni. Ez azt is jelenti, hogy Indiában nem lesz több Pilatus PC-7-es beszerzés, mivel a svájci céggel kapcsolatban 2019 augusztusában korrupció gyanúja merült fel.
Dél-Korea Védelmi Minisztériuma közzétette a 2021–2025 közötti középtávú védelmi tervét. Ebből többek között megtudható, hogy az ázsiai államban a következő évtől kezdetét veszi egy könnyű repülőgép-hordozó megalkotása. Méretileg az Amerikai Haditengerészet AMERICA-osztályú könnyű repülőgép-hordozóinak méretivel vetekedő egység üresen 30000 tonnás vízkiszorítással rendelkezik majd. Felépítménye némileg hosszabb lesz a tengeren túli társainál és ez két kéménynek is helyet fog biztosítani. A katapultokat és szögfedélzetet egyaránt nélkülöző hajót egyértelműen a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es gép üzemeltetésére tervezik felhasználni. Az eddigi kiállításokon LPX-II-ként ismertetett hajót elárasztható dokkfedélzettel mutatták be, de most kiderült, ez mégsem lesz rajta megtalálható, mivel nem egy partraszállást támogató helikopter hordozót fognak megépíteni a Koreai Köztársaságban a Hyunadi Heavy Industries hajógyáránál.
Bár Dél-Korea számára az USA-val kötött nukleáris paktum igencsak megköti az atomenergia katonai célú felhasználását, Szöulban ez szeretnék a közeli jövőben felülvizsgálni. Ugyanis elképzeléseikben szerepel egy 4000 tonnás vízkiszorítású, nukleáris meghajtású tengeralattjáró kifejlesztése is. Ennek fegyverzetében ballisztikus rakéták is megtalálhatók lennének.
Japánban 2017 júniusa után újra mérlegelik a Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk Block 30i pilóta nélküli felderítő repülőgépek megvásárlásától történő visszalépés lehetőségét. Tokióban ugyanis aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Amerikai Légierő a 2021-es költségvetési év végén kivonná 21 darab Global Hawk Block 30 repülőgépét. Ezután a típust már csak Dél-Korea és Japán üzemeltetné, ami reális japán számítások szerint a karbantartásának költségek megemelkedésével fog járni. Japán egyébként három Global Hawk beszerzését határozta el 2018-ban 490 millió dollár ellenében.
Augusztus 5-én hajtotta végre egy Lockheed Martin HC-130J Combat King II tartálygép segítségével az első légi üzemanyag felvételét a Sikorsky HH-60W Jolly Green II harci kutató mentő helikopter. Az Alabama állam déli részén történt esemény az első lépése egy két hetes vizsgálatának. Az egész repülési feladat 2 órát vett igénybe, a csatlakozás sebessége 203 kilométer per óra, míg magassága 914 méter volt.
NETARZENÁL GALÉRIA
Lockheed Martin F-16C Fighting Falcon
McDonnell Douglas F-4E Phantom II
Lockheed TF-104G-M Starfighter
McDonnell Douglas CF-188 Hornet
