2020. sze 12.

2020.09.12

írta: Netarzenál
2020.09.12

Ukrajna Egyesült Királyságbeli nagykövete elmondta, a közeljövőben konkrét katonai segítség érkezhet majd a londoni kormánytól hazája részére. A hírek szerint hamarosan aláírásra fog kerülni egy nagyobb méretű fegyverbeszerzés Nagy-Britanniából. Ez nem mellékesen kihatna az ukrán iparra is, amelyik így részt vehetne a gyártásban is. A tranzakció kölcsönösen előnyös lenne mindkét fél számára. Ukrajna számára lehetővé tenné, hogy beszállítói pozíciót foglaljon el nagy nevű brit gyártók oldalán, míg Nagy-Britannia számára pedig esély lenne arra, hogy újból kiépítse pozícióját a nagyvilágban, miután kilépett az Európai Unióból.

A szeptember 3-án Bukarestben aláírt megállapodás értelmében Románia új karbantartási, javítási és ellenőrzési központot hoz létre a polgári és katonai Black Hawk helikopterek kiszolgálására. A Romaeró nevet felvevő vállalkozás várhatóan hozzájárul a helyi repülési ipar fejlődéséhez és a régió gazdasági megerősödéséhez, és növeli a Lockheed esélyeit arra, hogy helikoptereket adjon el Romániának. Annak a Romániának, amelyik már 2015 óta keresi új forgószárnyasait (24 harci helikoptert és 21 közepes méretű szállítóhelikoptert szeretne beszerezni) és a közelmúltig úgy tűnt az Airbus H215M Puma utódban egyik típusát meg is találta és a Brassóban lévő IAR Brasov üzemben a típust gyártani is fogják. Mindenesetre a Sikorsky a Romaeróval együttműködve megtervezett új szolgáltató központja Bukarestben kerül majd felépítésére.

Szerbiában újabb tesztindítást hajtottak végre a hazai fejlesztésű ALAS (Advanced Light Attack System) irányított rakétával. A rakétát az LRSVM M18 Oganj moduláris többcélú indítórendszerről indították útjára. Az ALAS rakéta kilövését most álló célponton ellen hajtották végre 10,5 kilométer távolságból. Mind a rakéta, mind az indítórendszer a tesztidőszak végén jár, hadrendbe állításukra hamarosan számítani lehet. A sokoldalú 55 kilogrammos tömegű, 2,3 méter hosszú, 175 milliméteres törzsátmérővel és 1450 milliméteres szárnyfesztávolsággal rendelkező ALAS indítható járművekről (kerekes, vagy lánctalpas), hajókról (őrhajó, korvett, fregatt), de akár helikopterekről is. A száloptikás kábel a 25 kilométeres hatótávolságú ALAS orrába elhelyezett TV, vagy képalkotó infravörös kamera képét is továbbítja az irányítást végzőkhöz, így igen pontos megsemmisítést tesz lehetővé az igény szerint cserélhető harci részével. Ennek köszönhetően alkalmazható páncélosok, megerősített fedezékek, épületek, de akár hajók, illetve alacsonyan szálló helikopterek ellen is.

Az ALAS indítását egy zárt tároló-indító konténerből, két szilárd üzemanyagú rakétamotor segítségével végzik, legalább 60 fokos emelkedési szögben. Miután ezek több mint 300 méterre felemelték és felgyorsították az ALAS-t, beindul a Mongoose sugárhajtómű, ami a továbbiakban a repüléshez szükséges sebességet biztosítja. Ez maximum 180 m/s lehet, míg a repülési magasság 150 és 500 méter között változhat, ezzel is nehezítve az ALAS felderítését. Az előre meghatározott útvonalon való repülést egy inerciális rendszer végzi, a műholdas navigációs rendszert opcionálisan építik be, csak a célkörzetbe érve kapcsol be a végfázisban használatos, két tengely mentén girostabilizált kamera képe.

Az ALAS kamerája által közvetített képet digitálisan tárolják, így az könnyen kielemezhető a későbbiekben. A zárt tároló-indító konténerben elhelyezett ALAS-t 10 évenként kell csak egy alapos átvizsgálásnak alávetni. A jövőben tervezik a helikopterről történő alkalmazás, valamint a tengeralattjárók fedélzetéről történő indítás megvalósítását is, de szeretnék az ALAS hatótávolságát 60 kilométerre megnövelni. Az ALAS hajók elleni ALAS-C (Advanced Light Attack System - Coastal Defence) változatát az Egyesült Arab Emírségekben a Nimr 6x6-os kerékképletű járművekre szerelve, partvédelmi célokra tervezik rendszeresíteni. Itt egy járművön nyolc ALAS-C kerülne elhelyezésre.

Svédország szeptember 9-én benyújtotta 12 új Saab JAS39 C/D Gripen vadászrepülőre vonatkozó javaslatát Horvátország számára. Svédország ajánlatával párhuzamosan a Saab személyre szabott stratégiai együttműködési csomagot kínál délnyugati szomszédunknak, amely fellendítheti a horvát védelmi ipart, és a stratégiai ágazatokkal való hosszú távú partnerségi viszony kiépítésével a horvát biztonság javát szolgálja.

Pár hónappal ezelőtt Indonézia érdeklődését fejezte ki az ausztriai Eurofighter Typhoon vadászgépek iránt, amely a délkelet-ázsiai ország újabb meglepetésszerű védelmi beszerzési tervének tűnt akkor. 2020. szeptember 4-én kelt levélben, amelynek másolatát a The Jakarta Post szerezte meg, Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter tudtával konkrét értékesítési tárgyalások elindításáról van szó indonéz kollégájával, Prabowo Subianto-val a Eurofighter-ek eladásával kapcsolatban. Maga az eladás nem valósulhatna meg egykönnyen, hiszen ehhez a Eurofighter Typhoon-t gyártó négy nemzet mellett az Egyesült Államok jóváhagyására is szükség van, a tengerentúlon gyártott fedélzeti rendszerek miatt.

Két termékét is újra a lengyel döntéshozók figyelmébe ajánlotta az MBDA. A légvédelem korszerűsítése okán a CAMM (Common Anti-Air Modular Missile) rendszert, míg a páncéltörő fegyvernem korszerűsítésére a Brimstone rakétát. A CAMM – iLauncher tavaly már bemutatásra került a helyi előállítású Jelcz 8×8 P882D nagy mobilitással rendelkező teherautó alvázra szerelve. Ennél a rendszernél is használhatók lennének a megnövelt hatótávolsággal rendelkező CAMM-ER rakéták. Ezek alkalmazásával a 25 kilométeres hatótávolság 45 kilométerre növekszik. Az MBDA hangsúlyozta, hogy a CAMM rendszer választása esetén Varsó kiterjedt ipari együttműködésre számíthat. Továbbá a rakéták könnyedén integrálhatók a lengyelek által választott harcvezetési és irányító rendszerek bármelyikébe.

A Brimstone esetében a tavaly megismert lánctalpas hordozójárművek mellett, most a kerekes indítók kerültek bemutatásra. Ezeket a Rozsomák és az Żubr járműveken terezik megvalósítani. Ezek a rendszerek képesek lesznek együttműködni a lengyel Topaz tüzérségi tűzvezető rendszerekkel. A Rozsomák lövészpáncélos esetében a deszanttér helyére kerülnének az összesen 12 darab Brimstone rakétát rejtő konténerek, melyek indítás előtt nagyjából 45 fokos szögben kerülnének megbillentésre az indítási helyzetet biztosítva. A menetiránynak megfelelő indítást nem akadályozná a jármű csöves tűzfegyvere, ami mindössze egy géppuska. A Żubr járműnél ugyancsak 12 rakéta került felszerelésre, de itt az indítás a menetirány szerint oldalra történne.

A 2019-es évben két új rakétás páncélvadász járművet mutatott be az MBDA és a lengyel PGZ. A Brimstone irányított rakéták radarirányítású változatait rejtő és védő konténereket a Lengyelországban gyártott lánctalpas alvázakra szerelték fel. A konténerek elejét a rakéták indítása előtt a nagyobb hatótávolság biztosítása érdekében megemelik. A járműveket a lengyel haderőn kívül külföldi vásárlók számára is ajánlják a fejlesztők. Az egyik platform a BWP-1, amely egy helyileg korszerűsített BMP-1-nek felel meg. Ennél a deszanttér tetejére került felszerelésre a 12 rakétát tartalmazó konténer. A gyalogsági harcjármű tornyát leszerelték, helyette egy távirányítású fegyverállvány került felszerelésre a páncéltest jobb oldalára egy nehézgéppuskával. A másik platform, amelyet a HSW SA és az Obrun biztosít, a Krab alváz, amelyet a Krab önjáró tarackhoz használnak. Erre a nagyobb járműre három indítómodult szerelhettek fel, amelyek mindegyike nyolc rakétát tartalmaz, így összesen 24-re emelkedett az azonnal bevethető rakéták mennyisége. A közös együttműködési lehetőség legfontosabb része, hogy az MBDA a Brimstone rakéták egyes részegységeinek gyártását is megvalósította Lengyelországban, méghozzá az MESKO SA-nál.

A Hyundai Rotem dél-koreai konszern is előterjesztette a K2PL harckocsijának javaslatát a lengyel hadsereg számára. A koncepciót a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Lengyel Hadsereg követelményeihez igazították, az alapváltozathoz képest több változtatást is végrehajtva. A K2PL az alapverzióhoz hasonlóan háromfős legénységgel rendelkezik, és elsődleges fegyverzete egy koreai 120 milliméteres, 55 kaliberhosszúságú ágyú, amelyhez egy automata töltő csatlakozik. Ez negyven darab lőszert tud elraktározni. A harckocsi kiegészítő fegyverzetét egy 7,62 milliméteres koaxiális géppuska és 12,7 milliméteres távvezérelt géppuska alkotja. Az 1500 lóerős Doosan Infracore DV27K dízelmotor, a német Renk automata sebességváltóján keresztül mozgatja páncélost. Ez utóbbi esetében megpróbálkoztak hazai fejlesztéssel. A S&T Dynamics hat előre-és három hátrameneti fokozattal rendelkező EST15K automataváltó megbízhatósági és tartóssági problémák miatt újra csak Németországból került beszerzésre az erőátviteli rendszer a K2 Black Panther harckocsikhoz. A lengyel változat páncélteste hosszabb lesz egy futógörgőnyivel, így a hat helyett hét futógörgő miatt kényelmesebb beltér áll a kezelők rendelkezésére. Szintén változni fog a torony és test oldalának páncélzata, amit megerősítenek. Ezeknek köszönhetően a K2PL tömege némileg nagyobb lesz, mint az eredeti harckocsi esetében.

Ugyancsak a lengyelek figyelmébe ajánlotta a dél-koreai hadsereg igényei szerint kifejlesztett K600-as műszaki harckocsiját a Hyundai Rotem. A 2018-ban bemutatott, több mint 60 tonnás páncélos elsősorban a műszaki zárak hatástalanítására lett megalkotva. Aknamentesítő harckocsiként a test elején egy, a Pearson Engineering által gyártott és már több járművön is alkalmazott aknakifordító eke, valamint az indukciós aknák idő előtti működését előidéző rendszer nyert elhelyezést. A K1A1-es harckocsi módosított alvázának végére a mentesített útvonal megjelölésére szolgáló kitűzőpálca adagoló került felszerelésre. A kétfős személyzetnek bőséges helyt adó felépítmény mellett, a jobb oldalon egy többfunkciós hidraulikus kar került felszerelésre, ami a markolókanál mellett egyéb eszközök alkalmazására is képes.

Lengyelországban bemutatták a helyi fejlesztésű Moskit SR rövid hatótávolságú páncéltörő rakétát. A fegyvert a Katonai Fegyvertechnikai Intézet a PCO-val együttműködve alkotta meg. A rakéta hatótávolsága 100-2500 méter, tömege pedig 10 kilogramm. Irányzórendszerrel és a szállítótartállyal és az indítóállvánnyal együtt az egész rendszer tömege 18 kilogramm. A gyártó biztosítja, hogy a rakéta bármilyen típusú célt képes elpusztítani, beleértve a lebegő helikoptereket is. Kialakítása lehetővé teszi, hogy képes lesz támadni a felülről is nem csak szemből a célpontját. A rakéta egy tandem robbanófejjel van felszerelve, amelynek páncélátütési képessége 700–800 milliméter acél a reaktív páncél mögött. Növelt hatótávolságú változata a Moskit LR amelynek maximális hatótávolsága 5000 méter, súlya pedig 12 kilogramm. Irányzórendszerrel és a szállítótartállyal és az indítóállvánnyal együtt az egész rendszer tömege 20 kilogramm.

A Cseh Köztársaság kormánya szerződést kötött a Bell Textron Inc.-vel katonai helikopterek beszerzéséről a 2019. december 12-én tett bejelentés egyenes folyományaként. Ennek értelmében 272 millió dollár ellenében nyolc UH-1Y Venom és négy AH-1Z Viper helikopter kerül majd leszállításra a cseh haderő részére. Az új forgószárnyasok 2023 novemberéig kerülnek átadásra az európai megrendelő részére.

A német Krauss-Maffei Wegmann cég bemutatta a Boxer lövészpáncélos hídvető változatát. A járművet a Leguan rendszerrel látták el. Ennél a két fél hídelem vízszintesen csúsztatva kerül összekapcsolásra telepítés előtt. Ennek előnye az ollós nyitásúakkal szemben, az ellenség által a nyitási folyamat nehezebb felderíthetősége. Ugyanezt a rendszert használják a Leopard 2-es harckocsi hídvető változatán is. A Boxer cserélhető modulján létrehozott szerkezet lehetővé teszi a jármű számára két hídtípus alkalmazását is. Ennek köszönhetően így a 14 méteres MLC 100-as, vagy a 22 méteres MLC 50-es hidat is képes telepíteni.

Németországban eldőlt, a japán Kawasaki P-1 tengeri járőrgépet nem fogják megrendelni. A Lockheed P-3C Orion gépeit Berlin, a Párizzsal közösen tervezett 2035-ös dátum és beszerzés előtt, már 2025-ben szeretné nyugdíjba küldeni. Az okként, az amerikai típus megemelkedett fenntartási költségei lettek megnevezve. Japán sajtóértesülések szerint a német fél úgy véli, hogy öt évbe telik, mire a P-1 megszerzi a típusalkalmassági bizonyítványt. Ez megkérdőjelezi, hogy a repülőgép készen állhat-e 2025-ben arra, hogy szolgálatba lépjen. Persze az utóbbi idők történései sem predesztinálták arra a P-1-et, hogy nyerő lehessen. Ugyanis mind Nagy-Britanniában, mind Új-Zélandon azért nem rendelték meg, mert túl magasnak találták az árát, így a Boeing P-8A Poseidon-t választották. Pedig a kifejezetten tengeri járőrrepülőként kifejlesztett P-1-nek jelentős előnyei vannak az alacsony magasságú és kis sebességű repüléseknél, amely tulajdonság fontos az óceánok felett végzett őrjáratok során.

Felszínre emelték a július 19-én a Karib-tengerbe zuhant holland NH90-es helikopter roncsát. A nagyjából 450 méteres mélységből felszínre hozott, két részre tört forgószárnyas maradványait hajóval szállítják majd vissza Hollandiába, ahová a hónap végére érkeznek majd meg. Itt alapos vizsgálat alá fognak kerülni, a baleset okának megállapítása végett.

Szeptember 7. és 11. között hajtotta végre a Finn Légierő a Baana 20 gyakorlatot. Ennek során Hosio falu közelében a 924-es számú autóút kijelölt szakaszát zárták le, hogy katonai repülőgépek szállhassanak rajta le-és fel. Ezen a gyakorlaton F/A-18 Hornet többfeladatú vadászgépek, Hawk gyakorló repülőgépek valamint szállító és összekötő repülőgépek egyaránt részt vettek. A repülési feladatokat minden nap reggel 9 és éjfél között hajtották végre.

Elkezdődött a svájci RUAG-nál a Saab JAS39E/F Gripen vadászbombázók fegyverzet felfüggesztő pilonjainak gyártása. Összesen hatévnyi fejlesztés és tervezés után az első sorozatgyártású pilon minden tekintetben megfelelt az elvárásoknak. A 2015 végén aláírt szerződés értelmében a svéd és a brazil légierő gépei számára több mint 500 darab fegyverzet felfüggesztő pilon gyártását fogják megvalósítani az emmeni üzemben. A Gripen E/F-hez szükséges 10 fegyverzet felfüggesztőből 8 gyártását végzik majd a RUAG Aerostructures-nál, a kivételt a szárnyvégen elhelyezkedők jelentik, ezeket a Saab maga gyártja le. A négy pilontípus egyedi alkatrészeinek nagy részét Emmenben gyártják, és itt végzik el a felületkezelést és a repedésvizsgálatot is. A végső összeszerelés és az átfogó funkcionális tesztek után a fegyverzet felfüggesztőket Svédországban szállítják.

Még 2020. szeptember 6-án az amerikai haditengerészet festését viselő Grumman E-2C Hawkeye érkezett meg Franciaországba. A 165507 gyártási számot és AJ-604 lajstromjelet viselő példány utolsó repülését hajtotta végre, mivel ebben a formájában nem fog többé a levegőbe emelkedni. Ugyanis Párizs ezt a gépet, mely a USS GEORGE H. W. BUSH (CVN 77) hordozóra települt VAW-124-es századnál fejezte be amerikai szolgálatát, alkatrészforrásul vásárolta meg a már meglévő Hawkeye gépei számára. Jelenleg a Francia Haditengerészet három E-2C Hawkeyes-t tart hadrendben, amelyeket a 4F-es repülőszázad (Flottile 4) repül a Lorient/Lann-Bihoué haditengerészeti légibázisról, vagy a CHARLES DE GAULLE hordozóról.

Indiában október 16-ig várják azon hazai cégek jelentkezését, melyek úgy gondolják képesek lennének 811 darab BMP-2/2K Sarath gyalogsági harcjárművet ellátni korszerű célfelderítő és célzórendszerrel. A potenciális gyártóktól megkövetelik egy-egy BMP-2/2K prototípus kifejlesztését is, amelyik harmadik generációs, hőkamerás célzó és megfigyelő rendszerrel is rendelkezik az irányzó és a parancsnok számára. További elvárás, hogy modern tűzvezető rendszer is beépítésre kerüljön, valamint, hogy ezek legalább 40% -ban hazai előállításúak legyenek. A jelentkezők közül kiválasztásra kerülők esetében 24 hónap áll majd rendelkezésre a prototípusok elkészítésére.

A kínai Shaanxi Aircraft Corporation KJ-500 légtérfelderítő repülőgép új változatáról kerültek fel képek a világhálóra. A haditengerészet egyik légibázisán készült fotón látható volt, hogy a korábbi KJ-500-asokkal ellentétben az új repülőgépen a pilótafülke felett egy teleszkópikus csövet helyeztek el, akárcsak a C-130 Hercules egyes példányainak esetében. A légi üzemanyag felvételt lehetővé tevő eszköz mellett a gép további érdekessége a színe volt. Ugyanis sárgában pompázott, ami azt jelzi, hogy ezzel még teszteket végeznek. Gyaníthatóan a gép belső rendszereiben is történtek változtatások, bár ezekről eddig külső nyomok nem árulkodtak. A légi utántöltéssel megnövelt repülési idő jó szolgálatot tehet majd a nyílt vizek felett végzett repülések során.

Plusz büdzsét kértek a Fülöp-szigeteki Légierő számára a képviselőházban tartott költségvetési meghallgatáson. Az állam elnöke már májusban jóváhagyta a gépbeszerzést, most már csak a honatyák meggyőzése van hátra. Ugyanis a légierő 5 Lockheed Martin C-130J Super Hercules teherszállító repülőgépre tartanai igényt. Eme öt repülőgép vásárlásának költsége 761 millió dollár, és természetesen részletekben is kifizethető, de a 2021-es évben ebből 15%-ot már át kell utalni. Jelenleg négy C-130 teherszállító repülőgép van a légierő állományában. Ezekből kettő üzemképes, míg a másik kettő ütemezett karbantartás alatt áll. A légierő két felújított C-130H Hercules szállítását is várja az Egyesült Államoktól 2020-ban és 2021-ben.

Még nem dőlt el, milyen külső felfüggesztésű zavarórendszerrel fognak rendelkezni Tajvan Lockheed Martin F-16V Viper vadászbombázói. A külső felfüggesztésű konténerben elhelyezett rendszerrel szembeni alapvető elvárás, hogy ne zavarja a gépbe épített APG-83-as fedélzeti rádiólokátort. Az Egyesült Államok részéről még nincs döntés arról, mely zavarórendszert adják majd el a szigetország számára. Ezt a lehetőséget látva több európai és izraeli cég is jelentkezett Tajpejnél, azonban Tajvani Légierő visszautasította az ajánlatokat, mivel ezeknek az Egyesült Államokon kívül gyártott berendezések telepítéséhez az USA jóváhagyása szükséges. Felajánlotta viszont, hogy a hazai fejlesztésű F-CK-1 vadászbombázók számára lehetséges egy zavarókonténer jövőbeli megvásárlása.

Az elmúlt hetekben információk jelentek meg a dél-koreai és tajvani médiában a Koreai Köztársaság esetleges részvételéről Tajvan hazai tengeralattjáró programjában. Az eset azért érdekes, mert Dél-Koreát eddig nagyon ritkán említették meg ebben az összefüggésben. A legtöbb esetben európai, amerikai vagy éppen japán partnerek kerültek szóba, mint olyanok, akik érdemben lennének képesek a szigetország tengeralattjáró építési programját támogatni. További ízt ad a dél-koreai segítségnek az a tény, hogy Szöul 1992-ben szakította meg a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel, normalizálva a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Persze a koreaiaknak nem kell feltétlenül részt venniük a tervezési munkában. A támogatás magában foglalhatja a projekt- vagy logisztikai menedzsmentet is, vagy éppen a hajóépítési technológia átadását, illetve az ezt végző a hajóépítő szakemberek képzését is.

Tajvan számára a Donald Trump vezette amerikai kormány a 2018-as évben engedélyezte a tengeralattjárók építésében gyakorlatot szerzett amerikai vállalatokkal való üzleti kapcsolatok kiépítését, vagyis Tajpej számára elérhető közelségbe kerültek az évek óta tiltott technológiák. Ezekkel még könnyebbé válhat a szigetállam számára a hazai gyártású tengeralattjárók előállítása, amire pár éve már lépéseket is tettek. Még 2001 áprilisában George W. Bush elnök jóváhagyta nyolc hagyományos meghajtású tengeralattjáró eladását, majd ennek a döntésnek a magvalósítása függőbe került. Tajvanon természetesen örültek a Trump féle döntésnek, míg Pekingben éppen ellenkezőleg. Ugyanis diplomácia csatornákon keresztül is kifejezték nemtetszésüket a döntés miatt, a médiavisszhang mellett. A sok rejtély mellett az azonban bizonyos, az első tajvani tengeralattjáró építését jövő év júliusában elkezdik és a hajó 2024-ben lesz kész, átadása a flotta számára 2025-ben valósul majd meg.

Érdekes és talán a jövőbe mutató kísérletet hajtottak végre az Egyesült Államokban a White Sands Rakétakísérleti Telep lőtérén. Itt egy Composite Engineering BQM-167 Skeeter célgépet lőttek le, méghozzá egy M109A6 önjáró tarackkal. Eme teszt sikere teljesen új lehetőségeket nyit meg az amerikai tüzérség számára a szárazföldi erők légvédelme terén. A jövőben próbára szeretnék tenni a tüzérségi eszközök képességét a hangsebesség többszörösével haladó repülőgépek, rakéták és ballisztikus rakéták visszatérő fokozatai ellenében is. Több érv is szól a tüzérség légvédelmi képességének megteremése mellett. Ők mindig könnyebben mozognak együtt a szárazföldi csapatokkal, mint a Patriot, vagy éppen THAAD légvédelmi komplexumok. Egy légvédelmi célokra is alkalmazható programozható gyújtóval ellátott tüzérségi lövedék nagyjából 85000 dollárba kerül, szemben a különféle légvédelmi rendszerek messze költségesebb rakétáival.

Több száz Boeing AH-64D Apache harci helikopter kivonása fog elkezdődni pár éven belül az Amerikai Hadseregnél. A kiöregedett példányokat egy még ki nem választott civil cég szerelné szét 2022 elejétől kezdődően öt éven át, vagyis 2027-ig. A havonta szétszerelésre kerülő 3-7 darab AH-64D alkatrészeit alaposan átvizsgálnák és a még használhatókat a szolgálatban maradók üzemeltetése során hasznosítanák.

Uruguay Lockheed C-130 Hercules teherszállító repülőgépeket vásárolt. A három hadrendbe álló öregedő C-130B Hercules szállítógépek közül jelenleg már csak egy repülőképes. Tavalyi évben még felszállhatott egy másik. A Spanyol Légierő 31. repülőezrede által használt, az Airbus A400M Atlas megjelenésével feleslegessé vált C-130H változatok (4 C-130H típusú, 1 hosszabb törzzsel rendelkező C-130H-30 és 5 légi üzemanyag-átadásra is képes KC-130H) közül szerez be a dél-amerikai ország két darabot. A spanyol repülőgépek már korszerűsítve és nagyjavítva is lettek egy pár éve és repülésre képes állapotban érkeznek meg új hazájukba, ahol több mint 25 évig szolgálatban maradhatnak. A gépekért 21 millió eurót fizettek, további 1 millió eurót tartalék alkatrészekre költöttek el. Ezt az összeget három részletben fizetik majd ki. Az utóbbi időben Uruguay számára már Izrael és Kanada is ajánlott használt Hercules teherszállítókat, ám a két-két gépért messze magasabb, 34 millió dollár körüli árat állapítottak meg az eladók, így ezek a beszerzések nem valósultak meg.

Brazíliában eddig nem részletezett ok miatt felfüggesztették a kivont és lebontásra ítélt SAO PAULO (A12) repülőgép-hordozó leadását. A francia építésű egység évtizedekig (1963-2000), mint FOCH járta a tengereket, de Dél-Amerikában a 2000-től kezdődő és 2017 februárjáig tartó igen rövid szolgálati időt követően kivonása mellett döntöttek, mivel kiderült, az elvárt képességek eléréséhez túl sokat kellene költeni az idős hajóra. Ez idő alatt sem volt valami acélos a teljesítménye, sokat volt kikötőben meghibásodás miatt a 32000 tonnás vízkiszorítású, 256 méter hosszú egység. Brazil szolgálatban mindössze 206 napot töltött nyílt vízen, 85034 kilométert hajózva és 566 repülőgép indítását elvégezve. A CLEMENCEAU-osztály második egységeként megépült, mindössze 12 millió dollárért megvásárolt hordozót 2015 júniusa és 2019 között tervezték alávetni egy alapos korszerűsítésnek és átépítésnek.

Ezek során a cső és vezetékrendszerét teljesen lecserélték volna, javították volna a legénység elhelyezési körülményeit, korszerűsödött volna a meghajtó és energiatermelő rendszere. Továbbá két katapultja segítségével akár 20,5 tonnás repülőgépek indítására is alkalmassá vált volna, de a két liftje is 20 tonna feletti teherbírásúra kerül volna átalakításra. Korszerűsíteni tervezték továbbá a teljes elektronikai rendszerét, az optikai leszállító rendszerét, a légkondicionáló és szennyvíztisztító rendszerét is. Ezen módosításoknak köszönhetően 2039-ig maradhatott volna szolgálatban. Brazíliában a haditengerészet 2025-re tervezte beszerezni 24 új merevszárnyú harci repülőgépét. A lebontásra szánt hajótestet 1,2 millió dollárért szerették volna értékesíteni.

A francia kormány az eladáskor kikötötte, hogy a hajót az Európai Unió egyik hajógyárában bontsák majd szét, mivel a hordozó szerkezetében mintegy 900 tonna azbeszt és nehézfém található meg. Párizs így szerette volna elkerülni annak a megismétlődését, ami Brazília korábbi repülőgép-hordozójával megtörtént. A MINAS GERAIS nevű (korábban HMS VENGEANCE COLOSSUS-osztály) egységet Indában bontották le, nem éppen szakszerű és környezetkímélő körülmények között. Amennyiben igazak az információk, a SAO PAULO lebontására csak a Mediterranean Ships Breaking volt az egyetlen alkalmas jelentkező, másik hét cég nem tudott eleget tenni a feltételül szabott követelményeknek.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Airbus Helicopters H145M

Boeing AH-64D Apache

Szuhoj Szu-34 Fullback

General Dynamics F-16C Fighting Falcon

Eurofighter Typhoon FGR.4

Boeing E-7A Wedgetail

Airbus A400M Atlas

Northrop F-5E Tiger II

Dassault Mirage 2000B

Douglas A-4SU Skyhawk

Sud Aviation SE.3130 Alouette II

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Saab S100D

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle

Panavia Tornado IDS

Fairchild A-10C Thunderbolt II

AgustaWestland Merlin HM.1

Boeing E-3A Sentry

Atlas Cheetah D2

General Dynamics FB-111A Aardvark

Dassault Rafale M

Boeing B-52H Stratofortress

Alenia Aermacchi M-346 Master

Sikorsky CH-53GA

Saab Sk60A

Douglas ERA-3B Skywarrior

Szólj hozzá

Black Hawk NH90 Krauss-Maffei Wegmann Sikorsky Rozsomák Boxer AH-1Z Viper UH-1Y Venom Leguan Lockheed Saab Hyundai Rotem MBDA Brimstone Eurofighter Typhoon Kawasaki P-1 Grumman K600 CAMM E-2C Hawkeye Romaeró Airbus H215M Puma IAR Braso ALAS Advanced Light Attack System LRSVM M18 Oganj JAS39 C/D Gripen Common Anti-Air Modular Missile CAMM – iLauncher Jelcz P882D CAMM-ER Żubr Topaz K2PL Moskit SR Moskit LR Bell Textron Inc BMP-2/2K Sarath