2020. okt 22.

2020.10.24

írta: Netarzenál
2020.10.24

Új éjszakai kamera rendszerrel fogják ellátni a német Bundeswehr által használt Rheinmetall Marder gyalogsági harcjárműveket. A szerződés értelmében a Rheinmetall Landsysteme több mint 170 Marder vezetője számára fogja elkészíteni a Spectus II névre hallgató berendezését. Ennek elődje, a Spardus I már megjelent a Marder 1 A5A1 járműveken. A továbbfejlesztett Spectus II egyesíti a maradék fényerősítős éjjellátók képét a hőképalkotó kamera által készített képpel, így jobb tájékozódást biztosítva a vezető számára. Továbbá ez a rendszer kiegészül még egy hátrafelé néző kamerával is. A körülbelül 24 millió euró értékű megrendelés magában foglalja a logisztikai támogatást, a képzést és az egyéb szolgáltatásokat is. A Spectus II-ek kézbesítése 2021 végén kezdődik, és 2022 végére be kell azt fejeznie. A közeljövőben további fejlesztések is várhatók a Marder-ek esetében, ugyanis a Bundestag költségvetési bizottsága 2020. október 7-én zöld utat adott az irányzó és a parancsnok által használ éjjellátó rendszerek korszerűbbre cserélésére is.

A Svéd Védelmi Minisztérium egy 181 oldalas dokumentumot tett közzé 2020. október 14-én, amelyben felvázolta a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó védelmi törvényjavaslatot. Ebben egyértelműen kijelentették, erősíteni kell az ország önvédelmi képességét. A Flygvapnet, vagyis a Svéd Légierő vonatkozásában javasolják Uppsalában felállítani az F16-os repülőezredet. Az egység 1986-tól 2003-ig repült a JA37 Viggen-el, amikor is feloszlatták. A jövőben a légierőnél négy századnál használnák a Saab JAS39E Gripen vadászbombázókat, míg másik két század a régebbi gyártású JAS39C/D Gripent repülné. Jó eséllyel az Uppsala-i alakulat is ez utóbbi típust használná. Jelenleg Svédország 60 Gripen E-t rendelt meg. Azonban mégis az egyik legsürgetőbb feladat egy új, korai előrejelző és irányító rendszer kiválasztása és hadrendbe állítása.

Mivel a jelenlegi Saab S100D radargépek túlterheltek és egyre jobban elöregednek. A cseréjükről a 2021–25 közötti időszakban kell dönteni, az új típus hadrendbe állítását 2025 után kell befejezni. A két S102B Korpen rádióelektronikai hírszerző repülőgépet (SIGINT), amelyek módosított Gulfstream IV-ek, továbbra is rendszerben kell tartani, és csak 2025 után kell terveket készíteni a leváltásukra. Svédország szállítórepülői is helikopterei is a feladataik szerint kerülnek majd szétválasztásra. A merevszárnyúak esetében egy század a kormányzati repülésekért lesz felelős, egy a hagyományos katonai szállító feladatokat fogja teljesíteni, míg a harmadik esetében a fő hangsúly a különleges egysége támogatására fog kerülni. A helikoptereknél két század a szárazföldi, míg egy a haditengerészeti feladatokat fogja ellátni, és ugyancsak egy lesz felelős a különleges egysége támogatásáért.

Egy újabb helikoptertípus bizonyította be, hogy képes együttműködni távolról irányított repülőeszközzel. 2020. szeptember 17-én egy AW159 Wildcat AH.1 helikopter vette a Callen-Lenz által gyártott UAV kamráinak képét, valamint irányította is a repülőeszközt. A Leonardo az Egyesült Királyság délnyugati részén, a Salisbury-síkságon két napon keresztül lefolytatott teszten sikeresen bemutatta, hogy képes ennek a rendszernek a megvalósítására. Csak minimális módosításra volt szükség a Wildcat-nél, hogy lehetővé tegyék a pilóta nélküli géppel való együttműködést. Antennát szereltek a helikopter hasára, és a Callen-Lenz rendszereit integrálták a fedélzeti rendszerekbe. Valamint az UAV-ba beépítettek egy kereskedelmi forgalomban kapható adatátviteli rendszert. Hadrendbe állításra az antenna majd olyan helyre kerül, hogy ne csak a helikopter alatt repülő géppel tudjon kapcsolatot teremteni és természetesen az adatátviteli rendszert is lecserélik egy titkosította. A Leonardo Helicopters az elkövetkező 12 hónapban az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumával közösen dolgoz majd ki egy menetrendet a pilóta nélküli repülőgépek együttműködésének megvalósítására a légi személyzettel rendelkezőkkel, miután a múlt hónapban sikeresen kipróbálták ezt a koncepciót.

Az Airbus repülőgépgyártó cég spanyol részlege (az egykori CASA) október 16-án nyilvánosságra hozta elképzelését egy jövőbeli sugárhajtású kiképző repülőgépről. Az AFJT (Airbus Future Jet Trainer) egy Spanyolország számára tervezett repülőgép egy hajtóművel, hangsebesség alatti repülésre optimalizálva, a jelenleg használt Northrop SF-5M típusú repülőgépek pótlására. Ennek az új repülőgépnek az alapján lehetséges lesz egy együléses könnyű vadászgép, valamint egy új generációs pilóta nélküli támadó repülőgép létrehozása is. Igény szerint a tandem elrendezésű AFJT elláthatják majd fedélzeti rádiólokátorral és beépített gépágyúval is. Az Airbus azt állítja, hogy az AFJT-be fektetett minden 100 millió euró 2100 és 2500 közötti munkahelyet teremtene Spanyolországban, ami mintegy 36 millió euró adót és szociális hozzájárulást eredményezne a spanyol kasszában. Ezenkívül Spanyolország részesedést kapna, ha a repülőgépet más országokba sikerrel exportálnák. Az Airbus becslései szerint a Spanyol Légierőnek nagyjából 50–55 repülőgépre lesz majd szüksége az F-5-ök cseréjéhez, valamint a Patrulla Águila műrepülő csapat számára. Az exportpiacon az Airbus becslései szerint 2029-ig 500 és 800 oktató repülőgépre lesz szükség, a lehetséges könnyű támadó és egyéb változatok számbavétele nélkül.

Még a tavalyi év elején került szóba dél-koreai források szerint, hogy február hónapban elkezdődnek majd a tárgyalások Spanyolországgal a pár hónapja már a médiában keringő repülőgép csere ügyében. Az európai állam a 27 darab megrendelt, de használatba venni nem akart 13 darab Airbus A400M Atlas teherszállító repülőgépeit cserélné el a Korea Aerospacs Industries által gyártott KT-1-es és T-50-es gépekre. A Yonhap hírügynökség értesülése szerint egy dél-koreai küldöttség Spanyolországba is ellátogat a tárgyalások első szakaszát jelzendő. A bartelüzletet állítólag a spanyolok kezdeményezték még a 2018-as évben, amikor is a feleslegessé vált A400M-ek közül ajánlottak fel néhányat a pilótaképzéséből hamarosan kivonásra kerülő hazai CASA C-101EB sugárhajtású kiképzőgépek feladatait ellátni képes repülőeszközökért.

Nem volt véletlen a megkeresés, mivel Szöulban a Lockheed C-130 Hercules képességin túlmutató típus rendszeresítésével kacérkodnak. Gyaníthatóan az ázsiai állam 4-6 darab A400M-re tartott volna igényt, míg ezekért cserébe 30 darab légcsavaros KT-1-et és 20 darab sugárhajtású T-50-et adott volna át. Majd 2019 novemberének végére eldőlt, a C-101EB kiképzőgépek utódja a svájci Pilatus Aircraft PC-21-es típusa lesz. A helyi sugárhajtásúakat így egy külföldi turbópropelleres gép fogja felváltani igencsak hamarosan, bár ez nem meglepő, hiszen az ellenfelek az ugyancsak ilyen hajtásmóddal rendelkező Embraer Super Tucano és a Beechcraft T-6A Texan II voltak. Ennek köszönhetően 66 darab C-101EB helyett megvásárlásra kerülő 24 darab PC-21-es közül az első hat a következő év márciusában fog leszállításra kerülni.

A repülőgépek mellett logisztikai támogatást és szimulátorokat is vásároltak a spanyolok, így a végösszeg 205 millió euró lett. Ez az összeg egyébként csaknem 10% -kal kevesebb, mint az a 225 euró, amit a beszerzésre meghatároztak. A fizetés három részletben kerül majd megvalósításra, 71,5 millió 2020-ban, 71 millió 2021-ben és 62,5 millió 2022-ben lesz átutalva a gyártó részére. A pilótaképzésben viszont csak jóval később, 2021 szeptemberétől fog megjelenni az új típus. A C-101EB-k kivonása 2021 szeptemberétől kezdődik és 2027-ig tart majd. Ezzel azonban nincs még vége a spanyol repülő iskolapadok cseréjének, hiszen a haladó kiképzésben részt vevő, szintén kikopás szélére sodródó kétüléses Northrop SF-5M-ek utódjának a kiválasztását is el kell majd kezdeni.

Továbbra is Spanyolországnál maradva meg kell említeni, hogy a Eurofighter javaslatot nyújtott be a Spanyol Légierő Kanári-szigeteken alkalmazott F/A-18A/B Hornet-jeinek cseréjére. Spanyolország az elmúlt időben már többször is tanúsította, hogy a rövidtávú légierő fejlesztésben mindenképpen a Eurofigther Typhoon vadászbombázók szerepelnek az elképzelésben. Az anyagi források csekélysége azonban eddig még nem tette lehetővé az amerikai Hornet vadászbombázók leváltását. A Spanyol Védelmi Minisztérium és az Airbus Defence Space már hónapok óta egyeztet Madrid következő Eurofigther Typhoon beszerzési lehetőségéről. A Halcón programban elsőként a Kanári-szigeteken állomásozó egység Hornet gépei kerülnénk lecserélésre. A szigeteket körülvevő vizekből származó só erős korrozív hatása miatt először az ezen a helyen állomásozó gépeket kell kivonni a szolgálatból, majd a későbbiekben sor kerülhet a többire is.

Így a Torrejon és a Zaragoza bázisok gépállományával együtt már 85 darab Lódarázs pótlásáról van szó, amik leváltása 2025 és 2030 között valósulhatna meg. A legújabb hírek szerint már folynak az egyeztetések és új esély mutatkozik arra, hogy 2021-ben aláírják a 20 repülőgépre vonatkozó szerződést. Ennek értelmében a legkorszerűbb fedélzeti rendszerekkel ellátott Eurofigther Typhoon-ok kerülnének beszerzésre a meglévő 73 darab régebbi példány mellé. Az eredetileg megrendelt repülőgépek közül az utolsó ebben az évben került leszállításra. Ez a megállapodása legalább 2030-ig biztosíthatja a Eurofighter gyártási és végszerelési munkálatait a Getafe-i Airbus létesítményben. Spanyolország tizennégy százalékos részesedéssel rendelkezik a Eurofighter konzorciumban, és körülbelül 3000 ember dolgozik annak előállításán. Ennek köszönhetően sikerült egy virágzó repülési iparágat kifejlesztenie és számos olyan képességet megszereznie, amelyek ma széles autonómiát adnak ezen a területen.

Olaszországban némi nézeteltérés alakult ki a haditengerészet és a légierő között a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázók körül. Hamarosan eljön a negyedik ilyen változatú gép átadásának az ideje, de meglepő módon még nem egyértelmű melyik haderőnem is fogja majd birtokolni ezt a példányt. Rómában évekkel ezelőtt eredetileg 131 darab F-35-ös repülőgép vásárlását tervezték, de később 90 repülőgépre csökkentették ez a rendelés. 60 F-35A a légierő és 30 F-35B a haditengerészet részére került volna beszerzésre. A hatalomra került Öt csillag mozgalom vezetője Luigi Di Maio annak idején kijelentette, hogy az F-35 vadászgépek beszerzése nem jelent számukra prioritást és hogy a programot 2019-ben felül fogják vizsgálni. Ezt meg is tették és még abban az évben azt a döntés hozták, hogy Olaszország továbbra is vásárolni fog a típusból és a gyártásból sem fognak kilépni. Viszont a 30 darabos F-35B mennyiséget 15-15 arányban szétosztották a két haderőnem között. Az eddig átadott 3 olasz F-35B-ből kettő került a flottához, míg egy a légierőhöz. Várhatóan heteken belül döntést kell hozni arról, hogy jövőre ki kapja meg a negyediket.

Érvekből van bőven. A haditengerészet azt mondja, ez a gép őket illeti, hiszen 3 darab F-35B-vel már bevethető lenne a CAVOUR hordozó. A 27000 tonnás hajó immáron készen áll arra, hogy hamarosan megkezdje az F-35B Lightning II repülőgépek üzemeltetését. A fedélzetet képessé tették arra, hogy ellenálljon az amerikai típus hajtóműve okozta thermomechanikai hatásoknak. Az olasz, na és persze a francia hordozó értékét alaposan megnövelte a britek kilépése az Európai Unióból, mivel így már ezek lettek az elsődlegesen használható ilyen hajók egy expedíciós műveletben. Ellenérvként szolgál, hogy a hordozó még nem volt képes megszerezni az F-35B üzemeltetéséhez szükséges tanúsítványt. Ehhez ugyanis az Egyesült Államokba kell áthajózni és ott a Maryland állambeli Patuxent River bázison elvégezni az ehhez szükséges teszteket. Erre valószínűleg csak a 2021-es év tavaszán keríthetnek majd sort, tehát a légierő szerint bőven van idő a flotta számára a következő gép átadására. A légierő az expedíciós feladatokban számít a kisebb repülőtér igénnyel rendelkező F-35B szolgálataira.

Persze itt még nincs vége a civakodásnak, hiszen ugyancsak a két érintett küzd egymással arról, hol legyen az F-35B-k üzemeltetésére képes légitámaszpont. Egy bázisról üzemeltetni az összes F-35B-t jelentős megtakarításokat eredményezhetne. A flotta szerint az AV-8B Harrier+ gépeiknek helyt adó Grottaglie ideális lenne erre a feladatra, míg a légierő szerint Amendola a jó választás. A haditengerészet korlátozott létszámú földi kiszolgáló személyzete nem tenné lehetővé az egyszerre két bázison történő jelenlétet, mivel a Harrier-ek továbbra is Grottaglie-ból repülnek. A légierő szerint Amendola a logikus választás, mivel a korszerűsített bázis képes az F-35-ök üzemeltetésére, valamint nem tervezetten az is kiderült, hogy képesek az F-35A mellett az F-35B üzemeltetésére is. Ugyanis légierő első F-35B-je az Egyesült Államokba repült volna az átadást követően, a pilótaképzést támogatandó. Csakhogy a koronavírus megjelenése áthúzta ezt a tervet és a gép Olaszországban maradt. Így kiderült az Amendola-i bázis és személyzete képes tartósan üzemeltetni ezt az alváltozatot is.

Hivatalosan is bejelentették, hogy Franciaország egy új repülőgép-hordozót fejleszt és épít, amely 2038-ban áll szolgálatba a már meglévő CHARLES DE GAULLE pótlására. Az új generációs repülőgép-hordozóval kapcsolatban megerősítést nyert, hogy fedélzetéről üzemeltetni tervezik a Franciaország, Németország és Spanyolország által kifejlesztendő FCAS (Future Combat Air System, franciául Système de Combat Aérien Futur = SCAF) vadászbombázót is. Jelenleg még nem tudni, hogy a hordozó nukleáris, vagy hagyományos meghajtással fog-e rendelkezni.

Első alkalommal indított több száz kilométeres hatótávolságú MdCN (Missile de Croisière Naval) csapásmérő robotrepülőgépet a francia BARRACUDA-osztály elsőként megépített tengeralattjárója, a SUFFREN (Q284). A felszínen 4700 tonnás, lemerülve 5300 tonnás vízkiszorítású BARRACUDA-k legnagyobb sebessége 25 csomó (46 kilométer per óra), merülési mélységük 350 méter, hosszuk 99 méter, törzsük átmérője 8,8 méter. A RUBIS-osztályú tengeralattjárókon 78 fős legénység található meg, a fejlettebb utódokon a nagyfokú automatizálásnak köszönhetően elegendő lesz 60 fő is. A SUFFREN testvérhajói a DUGUAY-TROUIN, TOURVILLE, DE GRASS, RUBIS, és a CASABIANCA 2030-ig fognak elkészülni és 2060-ig szolgál majd a legutolsó példány. Fegyverzetüket F21-es nehézsúlyú torpedók, SM39 Exocet hajók elleni és MdCN típusú csapásmérő robotrepülőgépek fogják alkotni, nukleáris fegyvereket a jelenlegi elképzelés szerint nem fognak hordozni. Képesek lesznek viszont a harci búvárok tevékenységének az eddigieknél jobb támogatására.

Készleteik 70 napos tengeren tartózkodást tesznek majd lehetővé, szemben a RUBIS-ok 45 napjával. A SUFFREN TechnicAtome - mint fővállalkozó - által készített atomreaktorának próbája 2019 második felében vette kezdetét. A SUFFREN első merülését 2020. április 28-án, kedden hajtotta végre.  A FREMM fregattok után a SUFFREN az első nukleáris meghajtású francia tengeralattjáró, amely ezzel a fegyverrel képes támadni messze lévő felszíni, vagy szárazföldi célpontokat. A több száz kilométeres hatótávolságú MdCN a légi indítású SCALP csapásmérő robotrepülőgép továbbfejlesztett változata. Használatával a nemzetközi vizekről nyílik majd lehetőség szárazföldi célpontok megsemmisítésére. A mostani indítás célja az volt, hogy ellenőrizzék az összes rendszer helyes integrációját és megfelelő működését. A tengeri próbákat 2020 áprilisa óta végzik, eddig ezek zökkenőmentesen zajlottak. A SUFFREN 2020 végig átadásra fog kerülni a flotta számára, szolgálatba 2021-ben áll majd.

Egy másik francia tengeralattjárót érintő hír, hogy a nyáron tűzeset miatt híressé vált PERLE RUBIS-osztályú tengeralattjárót újra szolgálatba fogják állítani. A 26 éves tengeralattjárón június 12-én csaptak fel a lángok, amikor nagyjavítással egybekötött élettartam-hosszabbításon tartózkodott Toulon kikötőjében. A lángokat 300 ember 14 óra múlva tudta csak eloltani, és ahogy az várható volt, a nyomásálló hajótest egy része jelentős hőhatást volt kénytelen elviselni. Ennek okán az elülső rész szilárdsági jellemzői romlottak. Helyreállítását az egy éve a hadrendből kivont SAPHIR tengeralattjáró segítségével fogják végrehajtani. Ugyanis ennek az egységnek eltávolítják a szükséges részét és azt ráhegesztik az addigra már a sérült résztől megfosztott PERLE tengeralattjáróra. A részegységek túlnyomó többsége az eredeti lesz, mivel a nagyjavítást megelőzőleg a nukleáris fűtőanyagot, a fegyvereket, az elektronikus rendszerek túlnyomó többségét, a szivattyúkat, a szellőző rendszereket és egyéb berendezéseket eltávolították. A javítási költségeket a francia média beszámolói szerint mintegy 120 millió euróra, azaz 140 millió dollárra becsülik. A védelmi minisztérium ebből 70 millió eurót fizetne, jelentette a Le Monde, míg a fennmaradó 50 millió eurót pedig a Naval Group biztosítási befizetése fedezheti majd.

Oroszországban hamarosan elkészül az első Iljusin Il-96-400M repülőgép. A polgári célra fejlesztett típus felkeltette a légierő figyelmét is. Az Il-96-300-ashoz képest 9,6 méterrel hosszabb törzsű Il-96-400M a 400T teherszállító alváltozat módosításával jött létre. A 2021-re várt első repülését a típus várhatólag már a PS-90A1 hajtóművekkel fogja végrehajtani. A 64 méter hosszú, 15,7 méter magas, 60,1 méter szárnyfesztávolságú 20 tonnával nehezebb, immáron 270 tonnára növekedett felszállótömegű Iljusin Il-96-400M lehet majd a jövőben az új repülő harcálláspont. Ezt a szerepet jelenleg az Il-80-as (Il-86VKP) tölti be, ami az előd, az Il-86-os módosított változata. A négy példányba megépült géppel szemben a légierő már régóta hiányosságként rótta fel az alacsony repülési időt. Ez az Il-96-400M esetében már nem lesz aggodalomra okot adó tényező, így az orosz elnök, a védelmi miniszter és más legfelsőbb katonai vezetők számára nukleáris háború esetén repülő parancsnoki állás szerepepét betöltő gép helyt tud majd állni ebben a szerepkörben. Légi utántöltőként viszont eddig nem volt sikeres, a légierő számára felajánlott változatot elutasították a magas ára miatt.

Befejeződtek a VK-2500P gázturbina állami tesztjei Oroszországban. Az United Engine Corporation (UEC) 2018 végére kifejlesztett egy erősebb hajtóművet a Mil Mi-28NM Night Hunter harci helikopterek számára. A VK-2500-as alapváltozathoz képest ennek a VK-2500P-nek a teljesítménye 2700 LE-ről 2800 LE-re emelkedett vészhelyzeti üzemmódban és 2400 LE helyett, immáron 2500 LE áll rendelkezésre a normál körülmények közötti repülési feladatok végrehajtására. További előrelépés, hogy a VK-2500P élettartama az eddigi üzemidő harmadával megemelkedett. Az új VK-2500P erőforrások gyártására a Klimov gyár felkészült, az ezt megelőző próbák végrehajtására az egyik Mi-28NM prototípus lett kiszemelve. Tehát az ukrán építésű TV3-117VMA hajtóművek kiváltása megoldható. A 12 hónapig tartó próbák után a FADEC számítógépes vezérlőrendszert alkalmazó VK-2500P-t Moszkva tervei szerint a Mil Mi-8/17, Mi-24/35 és Kamov Ka-50/52 katonai helikopterek mellett a polgári piacra gyártott Kamov Ka-32-es helikopterekbe is beépítik.

Izraelben kijelölték a második Lockheed Martin F-35I Adir vadászbombázókkal átfegyverzett 116. (Dél oroszlánjai) repülőszázad parancsnokhelyettesét. A 26 éves S. százados, 2016-ban végzett pilótaként és azóta F-16-on repült a 107. század kötelékében. Izraelben nem ő lett az első nő, aki F-16-on repült, de az első lesz, aki repülhet, akár harci bevetésre is az F-35I Adir vadászbombázóval.

Három afrikai ország is hamarosan megkapja az Egyesült Államok által használt, majd kivont, de még jelentős repült idővel rendelkező C-130H Hercules szállító repülőgépeit. Tunézia 2019-ben igényelt két C-130H repülőgépet, amelyek jól ki fogják egészíteni a 2013-ban és 2014-ben szállított C-130J-30 Super Hercules-eket, valamint a régebbi egy C-130H-t és két C-130B-t. Tunézia volt az első afrikai ország, amely megkapta a Hercules J modelljét, miután 2010 márciusában aláírt egy szerződést két repülőgépre, kiképzésre és hároméves logisztikai támogatásra. Marokkó ugyancsak 2019-ben kérte szintén két C-130H eladását 12 C-130H szállító és 2 KC-130H tanker mellé. Ezeket kiegészíti négy C-27J Spartan, hét CN-235 és több Do 28. Nigerből is két C-130H megszerzésének kérelmével fordultak Washingtonhoz, ahol ez jóváhagyásra került, így az első gépet 2021 tavaszán vehetik majd át. Itt az 1979-ben beszerzett két H-ból már csak egy van meg, társa 1997 áprilisában lezuhant, 14 ember halálát okozva.

Indiában 2020. október 18-án sikeresen tesztelték a hajóról indítható BrahMos csapásmérő robotrepülőgépet. Az indítást az INS CHENNAI (D65) KOLKATA-osztályú rombolóról végezték el. A hazai építésű Projekt 15A rombolók (KOLKATA, KOCHI és CHENNAI) közül utolsónak elkészült egységet 2010. április 2-án bocsátották vízre. A 8100 tonna vízkiszorítású, 163 méter hosszú és 17,4 méter széles hajót eleve úgy építették meg, hogy képes legyen a BrahMos indítására. Ezt a két 8 cellás függőleges indítórendszere segítségével képes végrehajtani.

Október 20-án átvette negyedik KAMORTA-osztályú (Project-28-as hajóosztályként is emlegetett) korvettjét az Indiai Haditengerészet. Az INS KAVARATTI (P31), akárcsak testvérhajói, 109 méter hosszú, 12,8 méter széles, hozzávetőleges vízkiszorítása 3000 tonna, a maximális sebessége 25 csomó. Meghajtását négy darab 5200 lóerős Pielstick PA6-STC dízelmotor biztosítja. 18 csomós sebességgel 3450 tengeri mérföldet tehet meg, fedélzetén egy helikoptert is szállíthat (Kamov Ka-28PL vagy HAL Dhruv), legénységét 123 fő alkotja. Az ABV védelemmel is ellátott hajók (KAMORTA, KADMATT, KILTAN és a KAVARATTI) 80%-ban indiai gyártásúak, építésüket a Garden Reach Shipbuilders&Engineers (GRSE) végezte és a hírek szerint rendkívül csendes üzemre képesek, így megfelelnek az elsődleges célra, a tengeralattjáró-vadászatra. Felépítményüket – súlycsökkentés végett - 80%-ban kompozit alkotja, ezt a svéd Saab Kockums segített elkészíteni. A fegyverzetet egy 76 milliméteres löveg, 16 függőleges indítású Barak-1-es légvédelmi rakéta, két AK-630M közelkörzeti légvédelmi rendszer, és RBU6000-es rakéta-vízibombák alkotják.

Vietnam azt tervezi, hogy a szovjet gyártású MiG-21-es repülőgépeit pilóta nélküli gépekké fogja átalakítani. Az elképzelés szerint a típust nem csak célrepülőgépként, hanem fegyverzettel ellátva is alkalmaznák. A típus példányait 2010 végéig kivonták a szolgálatból az ázsiai országban, de a mai napig tartós tárolásban vannak. Pilóta nélküli gépekké törtnő átalakításuk nem egyszerű feladat. De Vietnamban komolyan foglalkoznak ennek a megvalósíthatóságával, például a közelmúltban egy kutatást is folytattak azzal kapcsolatban, hogy az ilyen módon átalakított MiG-21–es képes lenne-e önállóan leszállni.

Dél-Koreába eddig összesen 24 darab Lockheed Martin F-35A Lightning II-es vadászbombázó érkezett meg. Szöul számára tavaly márciustól folyik a típus leszállítása és ebbe a koronavírus járvány csak minimális késést okozott.

Videófelvétel került fel a világhálóra, amelyen az új Xian H-6N bombázógép volt látható egy repülőtérre történő leszállás végső bejöveteli szakaszában. A szárnyak alatti hat felfüggesztési pont, a légi utántöltéshez használt fogadócső, valamint a bombakamra helyén hordozott nagyméretű rakéta segített egyértelműen azonosítani a típust. Azt a típust, mely a 2019-es október 1-jei nemzeti ünnep (a kommunista állam megalapításának 70. évfordulója) alkalmából rendezett katonai parádén, az áthúzó gépek között volt első alkalommal látható. Eme, a 2019-es év elejétől hadrendbe állított alváltozat ismertetőjele, az orr-részen felül lévő légi üzemanyag felvételt lehetővé tevő teleszkópikus fogadócső, az orr alatti szenzorkupola, valamint a szárnyak alatti három-három felfüggesztési pont mellett, hogy a törzs alatti bombakamra ajtók helyén, illetve azok környékén homorú a törzs aljának kialakítása.  A tekintélyes méretű tárgy, amit ezek a gépek cipelhetnek, bizony egy jókora rakéta, vagy csapásmérő robotrepülőgép lehet, ezt már jó ideje sejteni lehetett. A tavalyi év végén egy kínai magazinban közölt képek alapján bizonyossá vált, hogy a H-6N a törzse alatt egy levegőből indítható ballisztikus rakéta indítására vált képessé.

Ez a fegyver a rajz alapján hihetetlen hasonlóságát a DF-15 (Dong Feng-15) ballisztikus rakétával, amely már hadrendben áll a Kínai Néphadseregben. Az sem volt titok, hogy Kínában foglalkoznak a levegőből indítható ballisztikus rakéta létrehozásával, típusjelként a CH-AS-X-13 volt megemlítve, továbbá arról is érkeztek hírek, hogy nagymennyiségű a kompozit alkotóelemek mennyisége.  Sokan úgy vélték, hogy a fegyver a hajók elleni 1200-1400 kilométeres hatótávolságú DF-21D (Dong Feng-21D) ballisztikus rakéta módosításával fog létrejönni. Persze az sem zárható ki, hogy a H-6N képes az ezen a parádén első alkalommal bemutatkozó, igaz csak teherautó platón felvonultatott WZ-8 nagy sebességű, nagy magasságú repülésre képes pilóta nélküli felderítő robotrepülőgépek hordozására és indítására is. Teljes bizonyossággal tehát továbbra sem jelenthető ki, hogy milyen típusú fegyvert, vagy fegyvereket szándékoznak a kínaiak használni ezeken a repülőgépeken. A videó rövidsége és minősége megnehezíti annak megállapítását, hogy pontosan mit is hordoz a H-6N. Annyi bizonyos, hogy egy légi indítású ballisztikus rakéta volt látható a bombázón. A fegyver mintha a DF-16-os közepes hatótávolságú földi indítású ballisztikus rakéta gyorsító fokozatát használná, azonban orrán a DZ-ZF jelzésű hiperszonikus harci rész volt látható. Ez a visszatérő szakaszban intenzív manőverek végrehajtására is képes, nem csak ballisztikus pályán repülni.

A Fülöp-szigeteken továbbra is napirenden van a haderőfejlesztés. A már megrendelt két Leonardo AW-159 Wildcat tengeralattjárók elleni hadviselésre alkalmas helikopterekből további példányok beszerzését fontolgatják. Egészen pontosan két gépet vennének, de csak akkor, ha sikerült megállapodni két korvett beszerzéséről is. A 2019 májusában megérkezett, majd ugyanezen év júniusában átadott AW-159 Wildcat helikopterek fegyverzetét alkotó Rafael Advanced Defense Systems Ltd Spike-NLOS rakéták és a dél-koreai gyártású LIG Nex1 BlueShark torpedók már megérkeztek az országba.

Október 13-án, a kaliforniai partok közelében, a Point Mugu tesztlőtéren első alkalommal indított SM-2-es (Standard Missile) légvédelmi rakétát, a USS ZUMWALT (DDG 1000) romboló. Az Mk 57 függőleges indítókonténerből végrehajtott indítást követően az SM-2 Block IIIAZ változatú fegyver sikeresen eltalálta a hajók elleni rakétát imitáló célpontot. A 4 milliárd dollárba kerülő USS ZUMWALT romboló a 2021-es évtől éri majd el bevethetőségét.

A BAE Systems konszern felajánlotta az Amerikai Hadseregnek az ARCHER önjáró tarack legújabb változatát. A 2019-ben bemutatott teherautó alvázra szerelt fegyver ezen variánsát egy Rheinmetall MAN HX2 8x8-as kerékképletű teherautó alvázára szerelték fel. A hadsereg a páncélos dandárjainak tűztámogatására keres egy korszerű tüzérségi eszközt. A gyártók október végéig jelentkezhetnek a kiválasztásra, amelynek terepi tesztjeit 2021 második negyedévében tartják majd Yumában. A hagyományos lőszerekkel 40, míg az Excalibur-t alkalmazva akár 50 kilométeres távolságban is célba találásra képes ARCHER fél perc alatt tudja a tüzelőállását elfoglalni, illetve elhagyni. Továbbá a 21 lövést kevesebb, mint 3 perc alatt képes leadni a nagyfokú automatizáltságának köszönhetően.

Október 19-én hivatalosan is kivonásra került a Bell AH-1W Super Cobra harci helikopter az Amerikai Tengerészgyalogság állományából. Ez a változat először 1983 novemberében repült, még AH-1T + jelzéssel. Az első példányok 1986. március 27-én érkeztek meg a tengerészgyalogosokhoz. A 179 átadott példányból az utolsó 1999-ben érkezett meg. 2020 augusztusáig tengerészgyalogosoknál 933614 órát repültek a Whisky-k. Az utolsó repülésre, kötelében egy AH-1Z Viper-el, 2020. október 14-én került sor az 1994-ben átadott 165051 gyártási számú AH-1W-vel. A típus a 34 éves szolgálati ideje alatt számos háborús konfliktusban vett részt, ezek során, valamint a békeidős repülések során összesen 33 darab AH-1W került a veszteséglistára. Az 1991-es Sivatagi vihar hadművelet során 48 AH-1W-nek tulajdonították 97 harckocsi, 104 lövészpáncélos és egyéb jármű, valamint 16 bunker és 2 légvédelmi üteg megsemmisítését veszteség nélkül. Utolsó egység amelyik repülte a típust a HMLA-773 Red Dogs volt, míg az utolsó fedélzetéről történő felszállást a USS BATAAAN (LHD-5) partraszállást támogató helikopterhordozó fedélzetéről hajtották végre a típussal. Egy tengerészgyalogos században 18 AH-1W mellett megtalálható volt még 9 UH-1 is. Az AH-1W-ket eddig két országba exportálták, Tajvan 60, míg Törökország 10 darabot vásárolt meg. Technikai ételemben nem tűntek el végleg az AH-1W-k a tengerészgyalogságtól, hiszen 43 darab AH-1Z-re átépítve új életet kezdett.

Az Amerikai Tengerészgyalogság két repülőszázada is elkezdte a típusváltást. A VMA-311 Tomcats a Boeing AV-8B Harrier+ gépei helyett az F-35C Lightning II-re fog átnyergelni 2022 tavaszától, így jelzése VMFA-311-re változik. A típusváltás új települési helyet is magával hoz, mivel Yuma-ról a század Miramar-ba települ át.  A VMA-311 Tomcats volt az első Boeing AV-8B-vel harci bevetésre kerülő század a Sivatagi vihar művelet során. A szintén Yuma-ban állomásozó VMA-214 viszont mint VMFA-214 az F-35B-t fogja repülni. Mindkét század 2024-ben éri majd el a korlátozások nélküli bevethetőségét az Lightning II-eken.

A 2021-es évben az Amerikai Haditengerészet két új századot hoz létre. A HSM-50-es a Sikorsky MH-60R Seahawk változatot repüli majd és Jacksoville-ben, vagy Mayport-ban lesz az állomáshelye. A VAQ-144 állomáshelye Whidbey Island lesz és a Boeing EA-18G Growler típusával lesznek ellátva. Utóbbi létrehozását a tengerészgyalogosok feloszlatott EA-6B Prowler századainak pótlása indokolta.

Nem titok, az elmúlt években alaposan felértékelődött a csendes-óceáni térség katonai szempontból. Kína és a térség több államának fegyverkezése szintén erre a területre irányítja sokak figyelmét. Az Egyesült Államok is megkezdte Wake-sziget repülőterének felújítását és korszerűsítését. A 3 kilométeres futópálya, ami a leghosszabb a térségben, lehetővé teszi bármilyen nagyságú repülőgép fogadását, így az elhelyezkedés mellett (Hawaii és Japán között nagyjából félúton található) ez is fontossá teszi a repülőteret. Noha az elmúlt években több építési munkát végeztek Wake-szigeten, a futópálya újra burkolása elengedhetetlenné vált. A 2020 márciusában kezdődött, és 2021 tavaszán befejeződő, 87 millió dolláros építkezés során a futópálya mellett gurulóutak, állóhelyek, bevezető fénysorok és a vízelvezető rendszer is felújításra kerül. A jövőben nem fog gondot okozni a Boeing C-17 Globemaster III szállítógépek fogadása és kiszolgálása sem Wake-sziget repülőterén.

Az Amerikai Hadsereg számos kísérlet során az Egyesült Államokban és Finnországban teszteli a Patria Nemo 120 milliméteres önjáró automata aknavetőjét. Ezek célja megállapítani, a rendszer amerikai lőszerekkel használva mennyire képes megfelelni az vele szemben támasztott követelményeknek. Ugyanis a Stryker dandár harccsoportok számára keresnek egy gyors, pontos, közvetett és közvetlen tüzelésre is egyaránt képes aknavetőt. A Patria Nemo könnyű, kompakt és könnyen felszerelhető többféle kerekes, vagy lánctalpas alvázra is. Tűzvezető rendszere lehetővé teszi, hogy nagyjából egyidejűleg hat akna csapódjon be különféle röppályát megtéve egyazon célpontba.

Argentínában lassan folynak a FAdeA IA-63 Pampa III felfegyverzett sugárhajtású kiképzőgép fegyverzetintegrációs tesztjei. Ezeken az EX-03-as prototípus vesz részt. Ez év márciusa és júniusa között a 125 és a 250 kilogrammos bombák oldását végezték el a La Cruz lőtéren. A közelmúltban a csöves tűzfegyvereké lett a főszerep. Az IA-63 Pampa III ekkor a szárnyak alatti legbelső felfüggesztési pontjain egy-egy 7,62 milliméteres géppuskát rejtő konténerrel, továbbá a törzse alatt a DEFA 553-as 30 milliméteres gépágyút magába foglaló illeszkedő konténerrel repült. Volt olyan alkalom is, amikor mindhárom konténert a gépre függesztették.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Aermacchi MB-339CD

McDonnell Douglas F-4F Phantom II

Westland Sea King HAS.6

Fairchild A-10C Thunderbolt II

Szuhoj Szu-27UB Flanker

McDonnell Douglas F-15DJ Eagle

Eurofighter Typhoon EF2000

Lockheed Martin F-35A Lightning II

Mitsubishi F-2B

Boeing P-8A Poseidon

Dassault Mirage 2000B

Lockheed F-117A Nighthawk

Hawker Hunter T.8C

Boeing B-52H Stratofortress

Alenia Aermacchi M-346 Master

Lockheed C-5M Super Galaxy

Panavia Tornado F.3

McDonnell Douglas KC-10A Extender

Westland Wasp HAS.1

Lockheed Martin F-22A Raptor

Saab 105Oe

Boeing AH-64E Apache Guardian

Dassault/Dornier Alpha Jet A

General Dynamics F-16AM Fighting Falcon

Sepecat Jaguar T.2A

Boeing C-17A Globemaster III

Bombardier/Raytheon Sentinel R.1

North American P-51B Mustang

Szuhoj Szu-57

Douglas A-4N Skyhawk

Hawker Siddeley Sea Harrier F/A.2

Szólj hozzá

Lockheed Martin Iljusin C-130H F-35B Lightning II CASA Saab Airbus Gripen Typhoon VK-2500P BARRACUDA-osztály JAS39E SUFFREN (Q284) RUBIS-osztály MdCN F/A-18A/B Hornet Rheinmetall Landsysteme Spectus II Spardus I Marder 1 A5A1 JA37 Viggen JAS39C/D S100D S102B Korpen Gulfstream IV AW159 Wildcat AH.1 Callen-Lenz UAV AFJT Airbus Future Jet Trainer Eurofigther Missile de Croisière Naval PERLE Il-96-300 Il-96-400M PS-90A1 Il-80 Il-86VKP United Engine Corporation UEC