2020.12.12
Szerbiában már tesztelik a korszerűsített Soko J-22 Orao vadászbombázók fegyverzetébe szánt VRVZ-200 levegő-föld irányított rakétát. Ezt a fegyvert az Orao vadászbombázók korszerűsített Orao 2.0 jelzésű változatán tervezik majd alkalmazni. Ebből a változatból két év alatt 12 példányt terveznek hadrendbe állítani. A VRVZ-200 levegő-föld irányított rakéta esetében egy éven belül szeretnék elkezdeni a sorozatgyártást. A 40 kilométeres hatótávolságú fegyver orrában televíziós, vagy képalkotó infravörös kamera került elhelyezésre. Az ezek által létrehozott képet az Orao törzse alá felfüggesztett konténer veszi és jeleníti meg a pilótafülke kijelzőin.
Az ukrán védelmi minisztérium az Antonov Állami Repülőgépgyártó Vállalattól három An-178 teherszállító gépre adott le megrendelést. A független Ukrajna létrejötte óta ez az első megvalósult állami megrendelés a neves tervező irodától és gyártótól. Várhatólag ezt a megrendelést hamarosan aláírással is véglegesítik. Akkor majd kiderülhet kik is fogják ezeket a szállítógépeket tulajdonolni. Hiszen 2020 júniusában a gyártótól származó információk szerint Kijev két An-178 megrendelésére készült. Egyet a hadsereg, egyet pedig a belügyminisztérium számára szereztek volna be 2021-es szállítással. Az An-178 egy közepes hatótávolságú szállító repülőgép, meghajtását két Progresz D-436 gázturbina végzi. Maximális teherbírása 18 tonna, ezzel a terheléssel 1000 kilométert tehet meg, míg 10 tonnával 3680 kilométert. Képes akár 90 katona, vagy 84 ejtőernyős, vagy 78 sebesült szállítására, maximális utazósebessége 825 kilométer per óra. Három HMMWV típusú könnyű gépjárművet, vagy 2 nehezebb járművet is szállíthat. A repülőgépet a szovjet An-12 Cub szállító repülőgépek pótlására alkották meg. Peruban az An-32B pótlására vásárolták meg az ukrán gép egy példányát 65 millió dollárért, a piacon olyan jól bevált típusok helyett, mint az Airbus C-295, vagy a Leonardo C-27J Spartan.
Ugyancsak Ukrajnából érkezett az a hír, miszerint a Lvovi Harckocsijavító Üzem elkészült az első korszerűsített BTSz-4-es műszaki harckocsival. A T-55-ös harckocsi alvázán kialakított jármű új motort, darut, tolólapot, valamint csörlőt is kapott. A daru 12 tonnát képes emelni, míg a csörlőhöz 200 méternyi acélsodrony került elhelyezésre a kábeldobon.
Lengyelországban 2020. december 9-én végrehajtotta búcsúrepülését a TS-11 Iskra sugárhajtású kiképző repülőgép. A légierő pilóta kiképző iskolájának otthont adó Deblinben, a 41. légibázison immáron csak a korszerű olasz Leonardo M-346 Bielik segítségével folyik az oktatás a PLZ-130 Orlik mellett.
Németországban nehezen nyugszanak bele, hogy a hadsereg Sikorsky CH-53GA/GS nehézhelikopterinek leváltására indított új nehézhelikopter-tender (Schwerer Transporthubschrauber = STH) kézzelfogható eredmény nélkül zárult le. Ez év szeptemberében ugyanis költségvetési aggályokra hivatkozva Németország lemondta a nehéz szállítóhelikopterek cseréjre indított kiválasztási folyamatot. Ahogy az várható volt, itt jelentkezett is a két legesélyesebbnek tartott gyártó, a Sikorsky és a Boeing is. Előbbi a még talán nem kellően kiforrott CH-53K King Stallion modellel, míg utóbbi a némileg kisebb kapacitású, de megbízhatóbb CH-47 Chinook típussal. Berlin 44-60 darab forgószárnyas beszerzéséről szóló szerződését 2021-ben tervezték véglegesíteni. Ezek a helikopterek 2024-től kerültek volna átadásra, míg az utolsó példány 2030-ban érkezett volna meg. A Sikorsky helyi erők bevonásával (is) megpróbált sikert elérni. Csapatában olyan nevek voltak megtalálhatók, mint a Rheinmetall Aviation Services GmbH, az MTU Aero Engines, az Autoflug GmbH, a Hydro Systems KG, a Collins Aerospace, a Hensoldt, a Liebherr, a Rohde & Schwarz, a Vincorion és a ZFL. További pozíciószerzés okán Németországban egy logisztikai és karbantartó központot is létrehoztak volna a lipcsei repülőtér területén. Továbbá a német vállalatok jelentős szerepet játszanak a CH-53K program sikerében, mivel a német ipar számára ez sok új, hosszú távú munkahely létrehozását jelenthette volna.
Azt már ez év elején tudták a Sikorsky-nál, hogy a Bundeswehr igényei miatt egy új fedélzeti rádiólokátorra is szükség lesz a továbbfejlesztett kommunikációs rendszer mellett a King Stallion esetében, amennyiben kiválasztásra kerül. Tény, az idős Sikorsky CH-53GA/GS váltótípusával szemben a németek folyamatosan olyan mértékben halmozták a követelményeket, hogy ez meglepte az ipar egyes vezetőit. Továbbá a kormány követelményei között szerepelt egy több évtizedes karbantartási rendszer is, amelynek keretében a vállalkozóknak garantálniuk kellett bizonyos rendelkezésre állási arányokat. Mindezek ahhoz az állapothoz vezettek, hogy az eredetileg tervezett költségvetésbe már nem fért bele az ilyen módon kibővített beszerzés. A történetek ellenére Berlinben továbbra is cél a CH-53GA/GS lecserélése 2030-ig, így várható egy újrafogalmazott verseny kiírása. 2020 decemberében már német és az amerikai média is arról cikkezett, hogy a német Védelmi Minisztérium fontolgatja a CH-53GA/GS helikopterek cseréjét a Foreign Military Sales (FMS) program keretében. Itt csak minimális változtatásokkal ellátott eszközök kerülhetnek beszerzésre. Ez nemcsak a költségeket csökkentené, hanem a késéseket is elkerülhetővé teszi. Nem hivatalosan Berlin azt is reméli, hogy 2022 végére megköti a szerződést, amelynek köszönhetően új helikopterek szállítását meg lehetne kezdeni a CH-53GA/GS 2030-as tervezett kivonása előtt. Érdemes felidézni, hogy eredetileg a német CH-53-oknak 2020-ban kellett volna a megérdemelt nyugdíjazását végrehajtani.
Belgiumban megerősítést nyert, hogy a 34 darabos mennyiségben 2018 októberében megrendelt Lockheed Martin F-35A Lightning II Block 4-es vadászbombázók képesek lesznek nukleáris fegyverzet bevetésére is. A 2023-tól érkező gépekre a típusátképzést 2022-tól kezdik majd meg. Az F-16-ok lecserélése az új gépekkel 2029-ig meg fog valósulni.
A Eurofighter konzorcium is benyújtotta részletes ajánlatát Svájcban. Amennyiben Svájc az új vadászrepülőgépének megvásárlásakor, 2021 második negyedévében a Eurofighter mellett dönt, akkor az Airbus Defense & Space egy összeszerelő üzemet fog létesíteni az országban, hogy a megrendelt példányok elkészítésének minél nagyobb hányada itt történjen. A Bern számára felajánlott változat egyébként a legmodernebb Tranche 4-es lett. Ezt a variánst 2025-től Németországban is rendszeresíteni fogják. Svájc több mint 30 darab Eurofighter-t fog beszerezni, a gyártótól származó információ szerint nem elképzelhetetlen, hogy ezek mindegyike együléses változat lesz.
Újabb információk láttak napvilágot a brit Tempest jövőbeli harci géppel kapcsolatban. A fejlesztést végző Team Tempest kezdetektől fő partnerei, a BAE Systems, a Rolls Royce, a Leonardo UK és az MBDA UK, amelyekhez tavaly csatlakozott a Leonardo Italy, az Elettronica, az Avio Aero, az MBDA Italy, a Saab és a GKN Aerospace Sweden, valamint őket követte a ThalesUK, a Bombardier Belfast, a Collins Aerospace, a GE Aviation UK, a GKN Aerospace, a Martin Baker és a QinetiQ. A Leonardo, amely az elektronikai fejlesztések vezetője, új radartechnológiát alkotott meg. Az új rádiólokátor állítólag 10000-szer több adatot fog tudni összegyűjteni és feldolgozni, mint a meglévő rendszerek, vagyis ez az adtahalmaz egyenértékű lesz egy nagyváros internet-forgalmával másodpercenként. Ennek köszönhetően világosabb képet alkot a csatatérről és a potenciális célpontokról. A vállalat szerint a komplett alrendszereket már megépítették és sikeresen tesztelték, amelyek utat nyitottak a jövőbeli légi tesztek felé.
A BAE Systems egy másik forradalmi koncepción, a viselhető pilótafülkén dolgozik. Itt a jelenlegi ismert pilótafülke kijelzőit és kapcsolóit a kiterjesztett virtuális valóság rendszere váltaná fel. Ennek egyik alapját a továbbfejlesztett sisakkijelző jelentené, amely a jelenlegieknél több és részletesebb adat megjelenítésére lenne képes. A pilóta munkáját mesterséges intelligencia segítené és tenné könnyebbé. A Rolls-Royce természetesen a Tempest erőforrásán dolgozik. Ebben minden eddiginél magasabb hőmérsékleten történne meg az üzemanyag tolóerővé alakítása, így növelve a hatásfokot, ugyanakkor csökkentve a szén-dioxid kibocsátást. További elvárás a fedélzeti rendszerek miatt megnövekedett villamosenergia-igény kielégítése is. Ebben az esetben akár egy megawattos teljesítményre is szükség lehet majd a jövőben. Éppen ezért a hajtómű indítását végző elektromos motornak lesznek egyéb feladatai is a gázturbina felpörgetése után. Ekkortól már fedélzeti segédhajtóműként és elektromos generátorként is funkcionálva az áramellátásban fog szerepet játszani.
A Tempest pilóta nélküli kísérőgépekkel is szorosan együtt fog majd működni, ezek megalkotásáról csak a jövőben fognak majd dönteni, a fejlesztők kiválasztása még folyamatban van. Mindenesetre a LANCA állítólag egy transzkonikus repülőgép lesz, amely egy harci repülőgép tizedébe kerül majd, képes lesz többfunkciós érzékelők, elektronikai hadviselésre szolgáló rendszerek, valamint levegő-levegő és levegő-föld fegyverek alkalmazására is. A LANCA igen gyorsan kifejlesztésre kerülne, hiszen az F-35-ök, illetve a Typhoon-ok még a Tempest megjelenése előtt képesek lennének feladataikat ezek segítségével (is) végrehajtani.
Franciaország egy új repülőgép-hordozót fejleszt és épít, amely 2038-ban áll szolgálatba a már meglévő CHARLES DE GAULLE pótlására. Az új generációs repülőgép-hordozóval kapcsolatban megerősítést nyert, hogy fedélzetéről üzemeltetni tervezik a Franciaország, Németország és Spanyolország által kifejlesztendő FCAS (Future Combat Air System, franciául Système de Combat Aérien Futur = SCAF) vadászbombázót is. Jelenleg úgy tudni, hogy a PANG (Porte Avion Nouvelle Generation = új generációs repülőgép-hordozó) program részeként megépülő hordozó nukleáris meghajtással fog rendelkezni. A repülőgép-hordozó hossza 280 és 300 méter közötti lesz, és szélessége 80 méter körül fog alakulni, vízkiszorítása 70000-75000 tonna körüli lesz. Mivel a 30 tonnát meghaladó tömegű, 19 méter hosszú és 14 méter szárnyfesztávolságú FCAS fedélzeti üzemére számítanak, így a hajó méreteinek és liftjeinek kialakításánál ezt mindenféleképpen figyelembe kell venni. Ebből a harci gépből legalább 30-32 darab lesz majd elhelyezhető a hajón.
A nukleáris meghajtással rendelkező új francia repülőgép-hordozóba kerülő a két új K22-es reaktor egyenkénti teljesítménye 220-230 megawatt körüli lesz. Ezek a CHARLES DE GAULLE-t működtető K15-ös reaktorokból származnak majd. Ez Franciaország klímastratégiájába illeszthető lenne, így igen valószínű az atomreaktorok megjelenése a majdani hordozón. További előnyt jelenthet a reaktorok tervezésében és építésében már tapasztalatot szerzett szakembergárda és vállalatok foglalkoztatása is. Úgy tűnik, hogy elektromágneses katapultok lesznek majd beépítve a fedélzetbe, ezek viszont amerikai gyártmányúak lesznek. Három évvel ezelőtt egy francia delegáció felkereste a Lakehurst-i tesztintézményt az Egyesült Államokban, ahol megismerhették ezt a rendszert. A következő generációs repülőgép-hordozó program tervezett költsége 4,5 milliárd euró. Meg kell azonban említeni, hogy rendszeresen hallani olyan hangokat, hogy Franciaországnak két repülőgép-hordozóra van szüksége csakúgy, mint Nagy-Britanniának. Várható, hogy minél közelebb kerülünk a tervezet végleges jóváhagyásához, annál inkább felerősödnek majd ezek a hangok.
A Safran Electronics & Defense által tervezett és gyártott AASM Hammer rakéta-póthajtású bomba 1000 kilogrammos változatával végrehajtották az első leoldási teszteket. A teszteket a DGA francia védelmi beszerzési ügynökség Cazaux repülési tesztközpontjában végezték Franciaország délnyugati részén. A Rafale vadászbombázóról történő leoldási tesztek után 2021-ben már éleslövészetekre is sort szeretnének keríteni és 2022-ben már bevethetővé válna a Rafale F4-es változatán. A Rafale egyébként az 1 tonnás amerikai Mk84-es bombatesten alapuló új bombából 3-at is szállíthat majd, egyet-egyet a szárnyai, míg a harmadikat a törzse alatti felfüggesztési ponton.
Spanyolország Hercules teherszállító repülőgépeiből 2-2 darabot vásárolt meg Uruguay és Peru 22, illetve 25 millió euróért. További hat gépet a floridai székhellyel rendelkező Blue Aerospace szerzett meg, így az egykor 10 gépet számláló spanyol Hercules állomány mind elkelt. Ez év elején a Blue Aerospace egyike volt azoknak a vállalatoknak, amelyek felvásárolták a belga C-130-as flottát is, beleértve a repülőgépeket, hajtóműveket, légcsavarokat, pótalkatrészeket és földi berendezéseket is. Ez a vállalat rendelkezik a C-130-asok teherterébe beszerelhető MAFFS tűzoltó rendszer gyártási jogaival is. A Blue Aerospace körülbelül 5,5 millió eurót fizet minden egyes spanyol repülőgépért.
Olaszországban bejelentették, a flotta számára 4 újgyártású U212 NFS (Near Future Submarine) jelzésű tengeralattjárót terveznek beszerezni. Az első két egységért 1,35 milliárd eurót fizetne ki Róma, ahol a másik két tengeralattjáróról még nem született meg a végleges döntés. Az építést a Fincantieri olasz hajógyártó cég végezné, mely képes a munka elvégzésére. Az U212 NFS-ek esetében az olaszok megtartják az eredeti német levegőtől független meghajtó rendszert, de valószínűleg saját tervezésű lítium-ion akkumulátorokat építenek majd be. Új bevonatot is kapna a hajótest, ez javítja majd a hajó hidrodinamikai tulajdonságait. A hajógyár dolgozói kissé meghosszabbítják majd a hajótestet, hogy nagyobb tér álljon rendelkezésre az elektronikai berendezések számára. A fegyverzetet a torpedók mellett a vetőcsövekből indítható hajók elleni rakéták tennék teljessé.
Moszkvából származó információk szerint még ez év végéig átadásra kerül az első sorozatgyártású Szuhoj Szu-57-es vadászbombázó a légierő részére. Október 31-én hajtotta végre első repülését ez a második sorozatgyártású Szuhoj Szu-57-es. Korábban a repülőgépgyár azt ígérte, hogy ez a gép október végéig felszáll. Az első sorozatgyártású Szu-57 típusú repülőgép 2019. december 24-én zuhant le, ami hatalmas visszaesést okozott Oroszország azon tervében, hogy a légierő számára lopakodó repülőgépeket állítson elő. Ennek következtében a repülési teszteket több mint tíz hónapra felfüggesztették. Orosz hírforrások alapján a számítógépes kormányrendszerben, egészen pontosan a függőleges vezérsíkok irányításában fellépett probléma okozta a decemberben veszteséglistára került Szuhoj Szu-57-es vesztét. A gép állítólag 10000 méteren repült, amikor a vezérsíkok ellentétes irányú kitérése következtében olyan mozgásban kezdett, amit pilótája nem tudott megszüntetni, majd sebességét elvesztve a Szuhoj új masinája zuhanni kezdett. A pilóta 2000 méteres magasságban katapultált a menthetetlenné vált gépből.
Az ötödik generációba tartozó csökkentett észlelhetőségű típust 2019 végéig a Frazor néven illették, azonban ez a név innentől kezdve már csak a PAK-FA prototípusokra lett használva. A szolgálatba állt, sorozatban gyártott példányok a Felon nevet kapták a NATO keresztségben, aminek jelentése gonosztevő, tettes, bűnös, aljas. A típus gyártását a Komszomolszk városában lévő, Jurij Gagarin nevét viselő Komszomolszki Repülőgépgyártó Termelési Egyesülésnél, a KnAAZ repülőgépgyárban végzik. A típus előállításában ez év nyarán változás történt. Ugyanis a 2028 végére 76 repülőgép átadásáról szóló moszkvai megrendelés következtében a termelékenység növelése létfontosságúvá vált, így a gyártást alaposan átszervezték. Ugyanis a rövidre szabott határidő tartása végett évente 12-13 darab Szu-57-es elkészítése vált szükségessé, hogy az utolsó példány is átadásra kerülhessen 2027-ben. Ez a 76 darab vadászbombázó állítólag 2,7 milliárd dollárba került, így sikerült 2019 májusára, a megrendelés időpontjára egy Szu-57-es előállítási költségét 20%-al csökkenteni. 2022-ben már az első olyan Szu-57-es is elkészül, amelyikbe a nagyobb tolóerejű hajtóművek kerülnek beszerelésre a Szaturn AL-41F1S-ek helyett. Jelenleg ezen új erőforrás több prototípusával a légi tesztek már zajlanak. A sorozatgyártású példányokon talán már egy új bevonatot is alkalmazni fogak a pilótafülke plexijén.
Az elődjénél kétszer nagyobb radarhullám elnyelő képességű fém-oxid réteget használni tervezik a Tu-160-as a Szu-30-as, a Szu-34-es, Szu-35-ös és a MiG-29-es típusokon is. A 2021. január 29-én immáron első repülésének 11. évfordulóját ünneplő Szu-57-es ezen első 76 darabja három repülőezred két-két századánál lesz majd megtalálható. Az egyik ezredet a Távol-Keleten, a másodikat az ország nyugati részén, a harmadikat pedig a Fekete-tenger délnyugati részén található repülőterekre fogják telepíteni. A jövőben egy hiperszonikus rakétával is fel kívánja fegyverezni az orosz légierő vezetése a Szuhoj Szu-57-es repülőgépeit. A MiG-31K-n megjelent Mach 10-es sebességre képes, 2000 kilométeres hatótávolságú K-47M2 Kinzsal azonban túlságosan nagyméretű ahhoz, hogy a lopakodó képességű Szu-57-es belső fegyverterében el lehessen helyezni. Éppen ezért egy kisebb méretű fegyvert terveznek megalkotni az oroszok 2027-ig, ami a Kinzsalhoz hasonló képességekkel rendelkezik majd, mégis kényelmesen elfér majd a rendelkezésre álló térben.
A Szuhoj Szu-57-es fegyverzetében is meg fog jelenni a K-35U (AS-20 Kayak) csapásmérő robotrepülőgép. Az 550 kilogrammos fegyver még behajtott szárnyakkal is túl nagyméretű ahhoz, hogy a csökkentett radarkeresztmetszetű vadászbombázó belső fegyverterében történjen az elhelyezése, így a szárnyak alatt fogja azokat hordozni. A szárazföldi célpontok mellett 5000 tonnás vízkiszorítású hajók elpusztítására is tervezett K-35U hatótávolsága nagyjából 250 kilométer, irányításáról a műholdas navigációs rendszer mellett aktív radar is gondoskodik. Ez a 145 kilogrammos harci résszel ellátott fegyver már megjelent a haditengerészet MiG-29K és KUBR vadászbombázóin. Szintén itt, a szárnyak alatti fegyverfelfüggesztőkön nyernek elhelyezést majd a 300 kilométeres, vagy még nagyobb hatótávolságú R-37M (NATO-kód: AA-13 Arrow) légiharc-rakéták is. A Mach 6 sebesség elérésére képes, vagyis hiperszonikus fegyvert aktív radarvezérléssel látják el és a hírek szerint nagy méretei ellenére nem csak nagyméretű célpontok (tartálygépek, légtérfelderítők, rádióelektronikai felderítők) ellen lehet majd hatékonyan alkalmazni.
Mindkét fél teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét, így befejezetnek nyilvánították Moszkvában a Törökországgal kötött Sz-400-as Triumf (SA-21 Growler) légvédelmi rendszerek eladását. Az oroszok határidőre leszállítottak minden összetevőt, míg Ankara időben átutalta a teljes vételárat. Most az oroszok várják, hátha a törökök további Sz-400-as légvédelmi rendszereket fognak rendelni, valamint készen állnak arra is, hogy segítséget nyújtsanak az esetleges helyi gyártás elindításában, vagy éppen más területeket érintő orosz-török katonai együttműködés megvalósítására.
A Turkish Aerospace Industries (TAI) hét C-130 Hecules teherszállító repülőgép korszerűsítését fejezte be eddig. Az összesen 19 repülőgépet magában foglaló Erciyes modernizációs programban a lehető legkorszerűbb technológiák jelennek meg a régi repülőgépek fedélzetén. A 2007-ben útjára indított projekt a Török Légierő (TuAF) összes C-130 repülőgépének repüléstechnikai korszerűsítésére vonatkozik. Az első repülőgépet még 2014-ben szállították a szolgálatba. A hosszú távú költségek csökkentése érdekében mind a hardver, mind a szoftver összetevők hazai előállításúak. Az így modernizált C-130-ok új műholdas navigációs rendszert, képernyőket a pilótafülkébe, ütközést elkerülő rendszert, fejlett katonai és polgári navigációs rendszereket, éjjellátó szemüvegekkel kompatibilis belső és külső világítást, fedélzeti adatrögzítőket egyaránt kapnak. Így biztonságosabbá vált a repülés, csökkent a pilóták terhelése, és javult a repülőtereken történő pontos és biztonságos leszállás képessége is.
December 7-én a Der Spiegel arról számolt be, hogy a Németországban elhárult az akadály az elől, hogy fegyvereket adjanak el Katar részére. A 31,4 millió euró értékű szerződésben tizenöt Krauss-Maffei Wegman Gepárd önjáró légvédelmi gépágyú (német megnevezésük: Flugabwehrkanonenpanzer), számos tartalék alkatrész, 16000 darab lőszer és négy további Oerlikon KDA gépágyú is megtalálható. A Gepárd önjáró légvédelmi gépágyúk megvásárlására az indokot a Katar által 2022-ben megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokság szolgáltatta.
Nigériában igencsak szorgoskodnak a légierő képességének fejlesztésén és helyreállításán. Ennek köszönhetően 2020. december 4-én két Aero Vodochody L-39ZA Albatrosz felfegyverezhető sugárhajtású kiképzőgép nyerte vissza képességét arra, hogy repülhessen. Az élettartam-hosszabbítást is magába foglaló munkában a cseh gyártó is részt vett, sőt egy harmadik L-39ZA Albatrosz is csatlakozni fog ezekhez, nagyjából december közepén. Továbbá a típus másik 3 példánya Csehországba került elszállításra, ahol nagyjavításra, illetve a fedélzeti rendszerek korszerűsítésére is sort kerítenek. Ez utóbbiban a Genesys Aerosystems is kiveszi a részét a feladatokból. Ezek az Albák a 2021-es év harmadik negyedéve előtt térnek majd vissza. Mindezek mellett folyik még két Alpha Jet, valamint szintén két F-7N újbóli repképessé tétele is, de másik hét F-7N már gyártási helyén, vagyis Kínában található meg, ahol a fedélzeti rendszereik korszerűsítése folyik.
Párizs egy újabb ajánlattal rukkolt elő India számára. Kormányközi megállapodás alapján hat darab légi utántöltő/szállító repülőgépre tehetne szert Új-Delhi. Öt és hét év közötti, eddig a civil légi forgalomban használt Airbus A330-okat ajánlottak fel a franciák, ezek a légi utántöltést lehetővé tevő átalakítás után kerülnének eladásra India részére, ahol várhatólag közel 3 évtizedig repülhetnek még.
Médiaértesülések szerint Brazília VBTP-MR (Viatura Blindada Transporte de Pessoal - Média de Rodas) Guarani 6x6 páncélozott szállító harcjárműveket ad el a Fülöp-szigetek számára. A VBTP-MR Guarani hossza 6,9 méter szélessége 2,7 méter magassága 2,3 méter tömege 18 tonna. Legénysége 2 fő, szállítható személyek száma 9 fő, hatótávolsága 600 kilométer, legnagyobb sebessége 90 kilométer per óra. Az olasz Iveco Defense által tervezett páncélosokból az ázsiai állam 28 darabot vásárol meg 47 millió dollár ellenében.
Tajvanon a tervek szerint haladnak a Lockheed Martin F-16 Block 20 A/B Fighting falcon vadászbombázók korszerűsítési munkálataival. Az így már F-16V Viper variánssá átváltozó gépekből ebben az évben 22 darabot terveztek elkészíteni. 19 korszerűsítése már befejeződött és december végéig további 3 is átadásra fog kerülni. A munkát a helyi AIDC végzi a Lockheed támogatásával. Így a szigetország légiereje a 2021-es évet már 37 darab F-16V-vel fogja megkezdeni, hiszen 15 másik F-16V korszerűsítése az ezt megelőző két évben már megvalósult. Tajvan 2021-ben további 35 F-16A/B-t tervez frissíteni, a következő évben szintén ugyanennyit, míg 2023-ban pedig a fennmaradó 32-öt repülőgépet fogják korszerűsíteni. Tajpej reméli, hogy 2023-ig befejezi a frissítési munkákat, nagyjából egy évvel később, mint az eredetileg tervezték. Ez a mennyiség ki fog egészülni az amerikai kormánnyal 2019-ben kötött megállapodás alapján 66 új gyártású F-16V-vel 2026-ig.
Elkezdődhet a sorozatgyártása az Amerikai Tengerészgyalogság új kétéltű páncélosa számára. A BAE Systems csütörtökön mintegy 184 millió dollár értékű megállapodást jelentett be ACV (Amphibious Combat Vehicle) járműcsaláddal kapcsolatban. Ezért az összegért 36 darab páncélos kerül majd legyártásra. Az ACV-t a tengerészgyalogság 2020. november 13-tól találta alkalmasnak a rendszeresítésre. Az aknák robbanása ellen fokozottan védett kétéltű létrehozására, mellyel a tengerészgyalogság ACV tenderén indultak, a BAE Systems összeállt az olasz Iveco Defence-el, mely a kiindulási alapot biztosította. Az 13 lövész szállítására képes 3 fős legénységű ACV kétéltű lövészpáncélos 700 lóerős FPT Industrial Cursor 16 motorjával kiválóan elboldogul a homokos tengerpartokon is. A bőrnyakúak kegyeinek elnyerésért a SAIC is társult a Singapore Technologies Kinetics (STK) vállalattal így a Terrex 2-es továbbfejlesztett variánsa volt az olasz eredetű jármű kihívója. A már 4 évtizede szolgáló AAV-7-ek üzemben tartása egyre nagyobb feladatot jelent, hiszen számos alkatrészük gyártása befejeződött, így ezek pótlása az idő előre haladtával egyre nehezebb.
A kiválasztás során a BAE Systems/Iveco Defence párosa vitte el a pálmát, de a tengerészgyalogosok által elvégzendő próbák még hátra voltak. A páncélossal ez év elején a partaszállító hajók elárasztható dokkfedélzetének elhagyását, valamint a hullámzó tengeren mutatkozó úszási és irányítási képességeket is vizsgálták. A majd 3 méteres hullámzásban is jól teljesített az ACV, így egyre közelebb kerül a rendszeresítéshez. Ennek újabb jelzője lehet, hogy a tengerészgyalogság bejelentette, 3 változatban tervezik rendszeresíteni a páncélost. A kisebb mennyiségben beszerzendő ACV-R műszaki és az ACV-C parancsnoki változat mellett az ACV-30 jelzésű gyalogsági harcjárműből és az ACV-P páncélozott szállító harcjárműből lesz a legtöbb legyártva. Előbbinek a fegyverzetét (akárcsak a hadsereg a Stryker járművein) egy 30 milliméteres gépágyú alkotja. A legalább 20 évig szolgálatban tartani kívánt páncélosból legalább 204 darab fog majd legyártásra kerülni.
Meglepetésként hathat sokak számára egy jelentkező felbukkanása az Amerikai Haditengerészet sugárhajtású kiképzőgépeinek UJTS (Undergraduate Jet Training System) tenderén. A Boeing T-45 Goshawk flotta pótlására szolgáló eljárás elő körében, a gyártók jelentkezésénél megjelent az indiai Hindustan Aeronautics Limited (HAL) Tejas LCA LIFT (Lead-in Fighter Trainer) változata is. A jelen pillanatban még nem is létező Tejas variáns a gyártói ajánlás szerint szoftveres megoldással képes lesz számos korszerű harci repülőgép rendszereit utánozva segíteni a pilótaképzést. Az amerikai haditengerészet jelenleg értékeli az ajánlatot.
NETARZENÁL GALÉRIA
Fairchild A-10C Thunderbolt II
McDonnell Douglas F-4E AUP Phantom II
